Mária Terézia

A Habsburg-birdalom etnikai, vallási szempontból és gazdasági fejlettség tekintetében rendkívül színes

képet mutat. (térkép TK. 32. oldal)
- Lajtán túli területek: Szilézia, Csehország, Morvaország, Felső- és Alsó-Ausztria, Stájeország, Karintia,
Tirol
- Lajtán inneni területek: Magyar királyság: Magyarország, Erdély, Határvidék, Horvátország
Egyetlen Háborúból sem maradt ki.
A Spanyol örökösödési háború után súlypontja a Duna medencéjébe helyeződött. Magyarország része a
Habsburg-birodalomnak
Az 1711-es szatmári béke komprumisszumos béke volt.
Fennmaradt a Habsburg uralom de, meghiúsult Magyarország beolvasztása az összmonarchiába.
Biztosította Magyarország Birodalmon belüli önállóságát (rendi dualizmus)

III. Károly 1711-1740-ig uralkodott.

-III. Károlynak nem született fiú utódja, sőt két bátyjának I. Józsefnek és I. Lipótnak sem. A
Habsburg-házat fiú ágon a kihalás veszélyeztette.
-A Prgmatica Sanctiot sorra elfogadtatták egyes tartommányokkal. Ez biztosította a Habsburgok
számára a leányági öröklést. Az 1722-1723-as országgyűlésen a magyar rendek is törvénybe
iktatták(elfogadtá). Sikerült biztosítani lánya, Mária Terézia számára a birodalom trónját.
-Magyarország csak a birodalom Lajtántúli területeivel együtt öröklődött, de sajáttörvényei szerint
kormányoztak.

Mária Terézia ’740-1780ig uralkodott

 Külpolitikai nehézségek:
 -II. Frigyes porosz király bevonul Sziléziába és elfoglalja
- A franciák és a bajorok támadásba lendültek
- A dinasztia hatalma megingott a Lajtántúlon
- ekkor Mária Terézia segítséget kért a magyar rendektől 1740-41-es
országgyűlésen, akik a szabadságjogaik biztosítása után támogatják, megszavazták a
kért újoncokat és adót, s a nemességet fegyverbe szólították (TK 101. oldal)
- az osztrák örökösödési háború 1740-48 (térkép TK. 102. oldal)
a háború 1748-ban az aacheni békével ér véget, mely szerint Szilézia és poroszok
kezén marad, de a birodalom királynője Mária Terézia lesz.
- a hétéves háború 1756-63-ig
Szilézia visszaszerzéséért indult, de a hubertusburgi béke értelmében a poroszé
marad Szilézia
- Lengyelország első felosztásában (1772) Mária Terézia is részt vesz és megszerzi
Kelet-Galíciát + 13 szepesi várost kap
- (1775 a töröktől Bukovinát szerzi meg.)

 Belpolitikai intézkedések:

Birodalmi reformok kidolgozásában segítője: Kaunitz kancellár

- A lajtántúlon megadóztatta a nemességet meg a papságot
 - 1751-ben megkísérli a nemesség megadóztatását, de mereven elutasítják
próbálkozását
- 1754-ben kiadja a vámrendeletet
- kettős vámhatárt hoz létre, mely egészen 1850-ig fennmarad ( TK 97.oldal
ábra)
- merkantilista elveket tükröz
belső határ: Magyarországot elválasztja az örökös tartományoktól
külső határ: Az egész Habsburg-birodalmat választja el a többi országtól
cél: az osztrák és cseh ipar védelme, ne legyen vetélytársa
- A kettős vámhatár lehetővé teszi, hogy a birodalmi érdekek érvényesüljenek
a magyar érdekekkel szemben
- A birodalmi méretű gazdasági munka megosztás megteremtése
- A magyar nyersanyag és mezőgazdasági terméket ad, az osztrákok és csehek
iparcikkeket
Hatása:
- Korábbi piacainkat elveszítjük ( lenygelországi, sziléziai)
- Exportunk 87% Ausztriába megy ( Főleg mezőgazdasági termékek)
- importunk 85% Ausztriából érkezik (zömében ipari termékek)
- Hozzájárul azonban az önálló magyar piac és gazdaság kialakulásához
- Alacsony vámot kellet fizetni azokra termékekre, melyekből a Lajtántúli
területeken kevés volt (nyersanyag, gabona) és magas vámot azon termékekre, melyeket ott is
előállították: (iparcikk)

 1764-től nem hív össze országgyűlést a magyar rendek ellenállása miatt, ettől kezdve
a rendeletekkel kormányoz
 1765-től társuralkodóként mellette van fia II. József. Ettől az időponttól beszélhetünk
Magyarországon a felvilágosult abszolutizmusról
 1767 urbárium jobbágyrendelet (okai: TK 103.oldal jobbágyok sok adó)

ok:
- 1765-66 parasztmozgalom a Dunántúlon, a parasztság elégedetlensége
- védeni kell az adóalanyt (Rendelet: 103.oldal idézet)
- maximálni kell a jobbágyszolgáltatásokat és rögzíteni a majorsági és jobbágytelkek
nagyságát, arányát
- híres mondása: „etetni kell a juhot, ha nyírni, fejni akarjuk”
tartalma:
- a robot meghatározása 1 napi igás v 2 napos kézi
- telekhatár pontos rögzítése
- a földbért (cenzus) 1 Ft-ban maximálja

 1777 Ratio Educationis: tanügyi rendelet (TK 103.oldal idézet)

- Szabályozza a közoktatást és egy egységes iskolarendszer kialakítását kívánja

- alapvető tudás megszerzése (írás, olvasás, számolás) tűzték ki célul
- növelte az anyanyelvi elemi népiskolák számát, hogy minél több 6 és 12 év közötti gyerek
járhasson iskolába
- a tantervet is meghatározta, a középiskolákban előtérbe került a történelem, földrajz és a
gyakorlati ismeretek oktatása
- modernizálta az iskola szerkezeti felépítését és a tantárgyszerkezetet
- gondoskodott az intézményes tanítóképzésről
- a tanügyi reformot az 17773-ban felosztott jezsuita rend vagyonából fedezte
- Az iskolákat meghagytaaz egyház irányitása alatt, de állami ellenőrzést, felügyelete rendelt
el felettük

 a királynő és az országa:

- a magyar vezetőréteg bizalmát külsőségek hangsúlyozásával igyekezett megtartani:

- fényes udvari bálok
- új kitüntetés, Szent István-rendalapítása (TK 105. oldal)
- Szent Jobb hazahozatala Raguzából
- Magyar nemesi testőrséget állított fel
- ifjú nemesek számára Bécsben létrehozza a Theresianumot 1746-ban, melyben hivatali
pályára képezik őket

 A világszemlélet változása:

- Magyarországon a felvilágosodás a dinasztia közvetítésével jelent meg

- a magyar felvilágosodás kezdetét 1772-től számítjuk, mikor Bessenyei György „Ágis
tragédiája” –című műve megjelent.
- a felvilágosodás eszméi elsősorban szépirodalmi művekben jelentek meg
- Követője az arisztokrata nemesi értelmiség vékony rétege
- Hamarosan fő célkitűzése az anyanyelv fejlesztése vált
Mária Terézia 1780. november 24-én halt meg Bécsben.