Mária Terézia és II.

József reformjai

1. A felvilágosult abszolutizmus
- Egyes uralkodók a felvilágosodás eszméinek hatására gazdasági és társadalmi reformokat
vezettek be, de ez alapvetően nem változtatta meg az abszolutisztikus kormányzati
rendszert.
- Reformok: oktatási és szociális reformok; egyház jogainak korlátozása; jobbágyság
védelme.
- Képviselői: Mária Terézia, II. József,(Habsburg Birodalom), II. Frigyes (Poroszo.), II.
Katalin (Oroszo.)

2. Mária Terézia és a rendek együttműködése

- III. Károly a Pragmatica Sanctióval biztosította lányának a trónt, halála után mégis kitört
a háború az osztrák örökség megszerzéséért, amit osztrák örökösödési háborúnak
hívunk (1740-1748).
▪ A poroszok (II. Frigyes) megszerezték Sziléziát (gazdag iparvidék).
▪ A bajorok pedig Csehországba és felső-Ausztriába törtek be.
- 1740-es pozsonyi országgyűlésen Mária Terézia segítséget kért a magyar rendektől, akik
a háborúhoz szükséges újoncokat és adót megszavazták. A rendek válasza: „Életünket és
vérünket!” Előbb viszont megerősítették a nemesi föld adómentességét és Magyarország
viszonylagos függetlenségét.
- A 7 éves háború (1756-1763): Szilézia visszafoglalásáért folyt, a magyar rendek ezt is
támogatták. (sikertelen)
- Mária Terézia jó viszonyra törekedett a magyar arisztokráciával és nemességgel, ennek
érdekében sokat tett:
▪ új kitüntetést alapított, a Szent István- rendet
▪ hazahozatta Dalmáciából a Szent Jobbot
▪ megalapította a Theresianumot (Bécs), a magyar nemes ifjak itt tanulhattak
▪ magyar nemesi testőrséget hozott létre (Bessenyei György)

3. Mária Terézia (1740-1780) rendeletei

Fő cél: Az állami jövedelmek növelése, hiszen állandó erős hadseregre volt szükség a
nagyhatalmi állás biztosításához, ennek érdekében Csehországban és Ausztriában
megadóztatta a nemeseket, de Magyarországon nem. A vámrendelettel viszont az uralkodó
viszont megcsapolta a magyar nemesség jövedelmeit is.

a) kettős vámrendelet (1754)

- kettős vámhatár: a birodalom köré(1), illetve Magyarország és Ausztria közé(2) húzott
- célja: A birodalom belül tartsák az olcsó magyar élelmiszert és nyersanyagot, a cseh és
osztrák manufaktúrának ne legyen versenytársuk (ez a merkantilista gazdaságpolitika). A
belső vámhatár az örökös tartományok ipari és magyarországi mezőgazdasági jellegének
fennmaradását segítette elő. A belső vámhatár 1850-ig maradt fent.
b) Urbárium (1767)
- Előzménye: A birtokosok növelték a majorsági földjüket a közös földek és jobbágytelkek
(=úrbéres földek) rovására, de ezzel a robotot is megnövelték. Az úrbéres földek
csökkenése és jobbágyok megterhelése sértette az állam érdekeit, ugyanis (csak) az úrbéres
földek után szedtek állami adót,a majorsági földek viszont adómentesek voltak. Ennek
hatására adta ki Mária Terézia az Urbárium rendeletet.
- Tartalma:
▪ évi 52 nap igás vagy 104 nap gyalogrobotot írt elő, ezzel maximálta a jobbágyi
szolgáltatásokat ▪ rögzítette a majorsági és úrbéres földek arányát
▪ a kilencedet továbbra is fizetni kellett a földbirtokosnak, a pénztartozást pedig 1
forintban határozta meg
c) Ratio Educationis (=tanügyi
rendelet (1777)) - Államilag
előírták a tanterveket.
- Fő céljuk az államhoz hűséges polgárok nevelése.
- A korszakban modernnek számító tantárgyakat tanították: történelem, földrajz, gyakorlati
ismeretek
- Az iskolák jórészt az egyház kezében voltak, de a tantervek révén érvényesült az állami
ellenőrzés
- Nem volt általános tankötelezettség, de ez a rendelet elősegítette, hogy minél több 6 és 12
év közötti gyerek járhasson iskolába.
Cél: írni, olvasni, számolni tudjon.

4. II. József (1780-1790)

Mária Terézia fia. „kalapos királynak” is nevezik.
- Már édesanyja életében is reformokat akart, de a kormányzat elutasította, ezért hosszú
utazásokba kezdett.
- Nem koronáztatta meg magát, hogy ne kössék a magyar törvények (rendi jogok
tiszteletben tartása) - Célja: Egységes birodalom létrehozása, ennek érdekében
reformok sokaságát vezette be - Reformjai:
▪ Drága koporsó helyett vászonba kell csavarni a halottat és úgy eltemetni.
▪ Feloszlatta a szerzetesrendeket, kivéve azokat, amelyek tanítással vagy
betegápolással foglalkoztak.
▪ Növelte a plébániák számát és a plébánosok fizetését.
▪ türelmi rendelet (1781): Az evangélikusok, a kálvinisták és a görög-keleti
vallásúak számára biztosította a szabad vallásgyakorlatot és a hivatalviselést.
▪ jobbágyrendelet (1785): Előzménye a román parasztfelkelés Erdélyben.
Tartalmazta a röghözkötés megszüntetését, így a parasztok is tanulhattak
mesterségeket, ezzel az ipar számára akart munkaerőt biztosítani.
▪ A jobbágy szó használatát is megtiltotta.
▪ nyelvrendelet (1784): Hivatalos nyelvvé a latin helyett a németet tette, tehát nem
a mindennapi életben, hanem a közigazgatásban akarta (törvény és ogy. nyelve).
E rendeletben az egységes birodalom eszméje vezette. A magyar rendek körében
 nagy ellenállást váltott ki, így divattá vált: magyar nyelv használata, magyar
ruha viselete, magyar ételek fogyasztása stb.
▪ Az országot 10 igazgatási területre osztotta, élükre pedig királyi biztosokat
nevezett ki, ez a nemesi megyék önkormányzatát sértette.
▪ Meg akarta adóztatni a magyar nemeseket, ennek érdekében elrendelte a
népszámlálást és a birtokösszeírást.

A rendeletek sorsa az lett, hogy 3 kivételével mindet visszavonta a halálos ágyán.

(jobbágy, türelmi, alsópapságra vonatkozó rendeletei). Ezt a „nevezetes tollvonásnak” hívjuk.

5. II. József támogatói (=a jozefinisták)

- nemesi származású értelmiségiek: Széchényi F., Kazinczy F.
- nem nemesi származású értelmiségiek (=honoráciorok): Hajnóczy József -
Népszerűség okai:
▪ a cenzúra megszüntetése
▪ a halálbüntetés eltörlése
▪ de a nyelvrendeletet többségük nem fogadta el

6. II. Józseffel szembekerülők

a) katolikus egyház
ok:
türelmi
rendelet b)
nemesség
ok: meg akarta őket adóztatni és a 10
igazgatási terület c) jobbágyok
ok: a Török Birodalom ellen vívott háború miatt (osztrák- orosz szövetségben),
hiszen számukra jelentett terhet a háború (újoncozás, Elvették tőlük az élelmiszert)
d) jozefinisták ok: nyelvrendelet
- Ebben a helyzetben a magyar rendek már a porosz királlyal tárgyaltak a Habsburg- ház
trónfosztásáról. - Közben súlyosbította a helyzetet a francia forradalom, amely
megfosztotta II. Józsefet szövetségesétől XVI. Lajostól.
- Belgiumban is felkelés tört ki, és elszakadt ez a gazdag tartomány.


Hogy II. József mentse birodalmát, halálos ágyán visszavonta rendeleteit 3 kivételével a kb.
6000-ből. (jobbágy, türelmi, alsó papságra vonatkozó rendeletei). Ezt hívjuk a „nevezetes
tollvonásnak” .