A Habsburg Birodalomban 1711 és 1740 között -lll.

Károly uralkodása alatt- az egyik fő

probléma az volt, hogy nem született fiú örököse. Így még hátralevő életében el kellett
fogadtatnia a Birodalomban a leány-ág öröklését. Ami meg is történt a 1722/23-as
országgyűlésen ahol elfogadták a Pragmatica Sanctiót. Ugyanitt kijelentették, hogy
Magyarország és a birodalom többi tartománya örök és elválaszthatatlan egységet alkot,
azaz együttesen öröklődnek. Apja halála után Mária Terézia ült a trónra 1740-ben, amit a
szomszédos országok uralkodói elleneztek. Az elfogadott leány-ági örökösödés ellenére
kitört az osztrák örökösödési háború, amely 1740 és 1748 között zajlott. A birodalmat porosz
és bajor támadások érték, amiben a legiparosabb tartományát, Sziléziát is elvesztette.
A birodalom megmaradásában nagy szerepet játszott a magyar rendek. Az 1741-es
országgyűlésen ugyanis kitartottak a királynő mellett, sőt vérüket ajánlották érte. Így Mária
Terézia ígéretet tett arra, hogy a magyarok segítségével fog kormányozni. A királynő
uralkodását a felvilágosult abszolutizmus jellemezte, amiben a felvilágosodás
eszmerendszerét követte, de országát abszolutista eszközökkel akarta fejleszteni. Ezt
reprezentálja a rendeletekkel való kormányzása és az országgyűlés mellőzése 1765 után. A
Sziléziáért vívott háború elvesztése bebizonyította, hogy a hadsereg fejlesztése
elengedhetetlen, amit csak a jövedelmek erőteljes emelésével lehetett megvalósítani, így
reformokat hozott. 1754-ben kettős vámhatárt állított fel. Egy határ húzódott az egész
birodalom körül, mely az osztrák- és cseh ipart védte a külföldi riválisoktól. A másik határt
pedig Magyarország köré húzta, azért, hogy a magyar ipar ne fejlődhessen és a birodalom
felvevőpiaca legyen. 1767-ben kiadta az urbáriumot, aminek kiváltó oka a földesurak
tevékenysége volt. Tehát a közös használatban lévő földek és a jobbágytelkek rovására
akarták növelni majorsági területüket. Ez veszélyeztette az adófizetést magát az adóalapot. A
rendelet megvédte a jobbágyságot a túlzott földesúri terhektől. Viszont a jobbágy 52 napi
igás- vagy 104 napi gyalogrobottal tartozott. A Ratio Educationis volt a tanügyi rendelet,
amelyet 1777-ben hozott. Szorgalmazta az elemi iskolák bevezetését, a gyerekek
tankötelesek voltak 6 éves koruktól. A hangsúlyt a számolás az írás és az olvasás
elsajátítására fordították. Ugyanakkor orvosi kart alapított Nagyszombaton és figyelmet
fordított a közhigiénés állapotokra.
Mária Terézia a kultúra területén is maradandót alkotott, hivatástudata, személyisége nem
csak a közvetlen környezetében váltott ki elismerést. A trónon még a királynő halálának
évében 1780-ban fia ll. József követte.