A földrajzi felfedezések

A földrajzi felfedezések jelentőségét mutatja az is, hogy Amerika felfedezésétől,

azaz 1492-től számoljuk az újkor kezdetét.
A 15. században Európa népessége jelentősen megnőtt. Így a gazdasági
fellendülés miatt több élelmiszerre és pénzre volt szükség. Az oszmánok által
kivetett adók növelték az árakat a Mongol Birodalom összeomlása miatt pedig
veszélyessé váltak a szárazföldi utak Ázsia felé. Az európai ezüst és aranybányák
hozamát a korabeli módszerekkel nem tudták növelni így pénz és
nemesfémhiány alakult ki. A polgárok igényei megnőttek a luxuscikkek iránt.
Azonban ezt a Selyemút már nem tudta kiszolgálni ezért új forrásokra volt
szükség. Ezt az igényt erősítette az is, hogy a levantei áruk megdrágultak.
A tengeri útvonalak felfedezéséhez a technikai és tudományos eszközök
fejlesztésére volt szükség. A navigáció új eszközei, az iránytű és az
asztrolábium volt. Ezen kívül egyre pontosabb térképek készültek. Az áttörést
azonban az óceáni hajózásra alkalmas hajótípus megjelenése hozta el a
karavella és a karakk. A felfedezésekben a portugálok játszották a vezető
szerepet.
A portugál felfedezők Afrika nyugati partja mentén indultak el, hogy a
kontinens megkerülésével eljussanak Indiába. Egyre délebbre hajóztak, míg
Diaz elérte a Jóreménység fokát. Végül Vasco da Gama ezen az útvonalon
jutott el Indiába.
Toscanelli térképe alapján (a Föld gömb alakú) 1492-ben Kolumbusz Kristóf
indult el. Néhány hét után elérte Amerika középső partjait, a szigetvilágot.
Azonban sosem tudta meg, hogy ő nem Indiába érkezett meg. Erre néhány
évvel később barátja Amerigo Vespucci jött rá. Az újvilág róla kapta az
elnevezést. A Földet elsőnek Ferdinand Magellán hajózta körbe 1519 és 1522
között.
Az újonnan felfedezett területekért megindult a birtoklási harc Spanyolország
és Portugália között. Végül a pápa közbeszólása segített ezen, amikor is 1494-
ben aláírt Tordesillasban felosztották a területet az Atlanti-óceántól nyugatra.
A reconquista lezárulásával a harcokban résztvevő portugál és spanyol
kisnemesi réteg új megélhetést keresett magának. Közülük kerültek ki a
későbbi konkvisztádorok. Akik a meggazdagodás reményében kifosztották az
indián lakosságot.
Az őslakosokat katolikus hitre térítették és munkára kötelezték. Fizikumuk
azonban gyenge volt a bányában és földeken végzett munkákhoz. A kíméletlen
bánásmód és a behurcolt betegségek nagymértékben hozzájárultak ahhoz,
hogy számuk drasztikusan lecsökkent.
A kiesett munkaerő pótlására Afrikából rabszolgává tett feketéket szállítottak
a gyarmatokra. Idővel a lakosság keveredett így jöttek létre a meszticek a
mulattok és a zambók.