Az iszlám vallás kialakulása és annak főbb tanításai

Az arabok a hagyományuk szerint Ábrahám Iszmail nevű fiától származnak. Lakóhelyük az Arab-
félsziget volt, amelynek nagy része sivatagos terület. Az oázisokat nomád állatartók, beduinok lakták.
Legjelentősebb városuknak Mekka és Jaszrib (Medina) számított. A törzsi ellentétekben élő beduinok
politeisták voltak. Ők évente vittek áldozati ajándékokat isteneiknek a mekkai szentélybe.

Az iszlám vallás alapítója, Mohamed próféta Mekkában született. Kereskedő útjain ismerkedett meg a
zsidó és keresztény vallás tanításaival. 610-ben kapta az első kinyilatkoztatást Allahtól Gábriel
arkangyal közvetítésével. Jézushoz hasonlóan a főbb gondolatok megegyeztek (szeretet,
megbocsátás) de, nagy szerepet játszott a monoteizmus is. Hirdetései során szembe került a mekkai
előkelőkkel, ezért 622-ben Mekka elhagyására kényszerült. Ez az esemény a hidzsra ami a muszlim
időszámítás kezdete. Háború robbant ki Mekka é Medina között Mekka központi szerepe miatt. 630-
ban Mohamed behódolásra kényszerítette Mekkát.

Mohamed halála után a próféta helyettesei a kalifák lettek a muszlim közösség vallási-politikai
vezetői. Az első 4 kalifa uralma alatt ketté szakadt a muszlim közösség. A szunniták szerint a
közösségnek kell gondoskodnia a kalifa megválasztásáról. A síiták (Ali pártja) azt követelték, a próféta
vérrokona legyen a kalifa (Ali).

Omár idején indult meg az arab terjeszkedés Bizánc és Perzsia rovására. Néhány év alatt arab uralom
alá került a Közel-Kelet. 711-ben Gibraltárnál átkeltek Európába, és megdöntötték a Vizigót
Kiráyságot. Terjeszkedésüket a frankok állították meg 732-ben Poitiers-nél.

Az iszlám vallásnak 5 pillére van. A legfontosabb a monoteizmus hirdetése és megvallása. Az iszlám

egyetlen Istene Allah (Aliah= az isten). Mohamed az isteni kinyilatkoztatás prófétája. A vallás napi 5
imát ír elő hívei számára a mekkai szentély felé fordulva. Mivel az első kinyilatkoztatást Mohamed
Ramadán havában kapta, ezért minden évben 1 hónapos böjtöléssel emlékeznek meg erről. Minden
muszlimnak életében egyszer el kell zarándokolnia Mekkába a Kába-szentélyhez, amelynek oldalába
befalazták a szent fekete követ.

Az iszlám vallás türelmet és megbocsátást, a földi javakról való lemondást hirdeti. Tiltja az
uzsorakamat szedését, szerencsejátékot, az alkohol és a disznóhús fogyasztását. Engedélyezi a
többnejűséget azaz a poligámiát (egy férfinek legfeljebb 4 felesége lehet). A hívők sorsáról az utolsó
ítélet során a próféták segítségével Allah dönt (menny, pokol).

Az iszlám vallás elfogadja a zsidó és a keresztény prófétákat, mint a kinyilatkoztatás közvetítőit, de

elutasítja Jézus isteni lényegét és a Szentháromságot, ahogy Mohamedet is földi halandónak tekinti.
A vallás szent iratai – a Biblia mellett – a Mohamednek adott kinyilatkoztatásokat tartalmazó Korán.

- (K)haridzsiták: a szunnita-síita vitában nem álltak egyik fél mellé sem, szerintük az iszlám világ
vezetőjét, a kalifát a hivők közösségének kell megválasztania.
Az arab birodalomban az állam vezetője: kalifa

A tartományok urai: emírek

Szíria elfoglalása: Damaszkusz 635-ben

Palesztína elfoglalása: Jeruzsálem 638-ban

Perzsía: 636-642 között

Mezopotámia: 635-641 között

Egyiptom: 639-642 között