1752.

egészségügyi rendelet

járásonként 2-2 bábát (végzett szülésznőket) és megyénként 1-1 orvost rendel foglalkoztatni; orvosi
karral bővítteti a budai egyetemet, bábaképzőket állíttat fel.

1754 kettős vámrendelet

Külön vámvonalat húztak Magyarország és az örökös tartományok közé, amelyen a hazánkból kivitt
iparcikkekre nagyon magas vámtételt határoztak meg. Ugyancsak magas vámot kellett fizetni akkor,
ha nyersanyagot vagy mezőgazdasági terméket akartak kivinni a birodalmon kívülre. Alacsony volt
viszont a vám az örökös tartományokból Magyarországra érkező iparcikkekre, és a magyar
mezőgazdasági árukra, ha az örökös tartományokba vitték őket.

1760. magyar nemzeti testőrség

Mária Terézia magyar királyné elhatározta, hogy a magyar nemzetnek a hétéves háború alatti
monarchia iránti hűsége és önfeláldozása jutalmaként létrehozza magyar nemesi fiatalokból álló
Magyar Királyi Gárdáját.
1767 úrbárium rendelet

Az uralkodónő a földesurakkal szemben akarta megvédeni a jobbágyokat, illetve azok

adózóképességét. Szabályozta a jobbágyok terheit, jogait és a jobbágytelek nagyságát. Minden
jobbágy egy egész telek után heti egy nap igás vagy két nap gyalogrobottal tartozott földesurának.

1773-ban a jezsuita rend feloszlatása

Pál pápának, aki 1540. szeptember 27-én hivatalosan is jóváhagyta az új rendet. Kezdettől fogva az
oktatásra összpontosítva tevékenységük néhány évtizeden belül szinte egész Európára kiterjedt. 17-
18. Század, különösen a felvilágosodás azzal vádolta a szerzetesrend vezetőit, hogy beleavatkoznak
államaik politikájába. Portugáliában, röviddel ezután Franciaországban és Spanyolországban, 1773-
ban betiltották. Kelemen pápa francia nyomásra feloszlatta a társaságot. Ugyanezen év szeptember
21-én a rend Magyarországon is megszűnt, miután Mária Terézia osztrák császárné és Magyarország
királynéja kihirdette a pápai rendeletet.

1777 általános és teljes oktatási rendelet

A Ratio Educationis az állam irányítása alá helyezte és egységesen szabályozta a teljes magyarországi
oktatásügyet. A közhiedelemmel ellentétben nem írt elő általános tankötelezettséget. A gimnázium
megteremtésével összekötötte az elemi és a felsőfokú oktatást, tanítóképzőket állított fel, bővítette
az egyetemi karokat, illetve újakat alapított. Támogatta továbbá az egészségügyet is. Elrendelte, hogy
gondoskodni kell a szegények, betegek, öregek, és árvák ellátásáról.