A reformáció

kibontakozása és hatásai
Válság és reformok a középkori egyházban
Táblázatelemzés 11. oldal 2. forrás

John Wiclif

Jan Hus
Válság és reformok a középkori egyházban
• Invesztitúraháborúk (XI-XIII. század)
Az elvilágosodás ellen kimondták: simónia elutasítása (egyházi tisztségek
árusítása pénzért); cölibátus (papi nőtlenség); invesztitúra (egyházi tisztségbe
történő beiktatás joga az egyházé).
• Középkor válsága (XIV. század)
A korabeli emberek gondolkodása: természeti csapások, járványok (pestis)
Vallási fanatizmus, eretnek mozgalmak (valdensek, katharok, bogumilok stb.)
A nagy nyugati egyházszakadás (1378-1415)
Parasztfelkelések, társadalmi mozgalmak: Jacquire (1358), Wat Tyler (1381)
Az 1381-es Wat Tyler vezette angliai parasztfelkelésnek is megvoltak a vallási
követelései John Wyclif tanításai alapján. John Wyclif kimondta, hogy a világi
hatalom és a vagyon ellentétes Krisztus, valamint az apostolok tanításával, és
ártalmas az egyházra.
Válság és reformok a középkori egyházban
• Konstanzi zsinat (1414-1418)
A zsinat törvényesen gyűlt össze, hatalma Krisztustól származik, azért mindenki
(maga a pápa is) engedelmeskedni köteles neki mindenben, ami a hitre és a
szakadás megszüntetésére vonatkozik.
A pápai hatalom megerősítése
• Husz János (Jan Husz) és a husziták tanai
• Isten igéjét szabadon, nemzeti nyelven prédikálhassák.
• Az úrvacsorát mindkét szín alatt szolgáltassák ki.
• A papságtól a világi javakat vegyék el és a papság térjen vissza az apostoli
szegénységre.
• A papságot szigorúbb egyházfegyelemmel ellenőrizzék.
A reneszánsz pápaság és az egyház elvilágiasodása
• A reneszánsz és humanizmus eszmerendszere hat az egyházra, az egyház
szakít a skolasztikával.
A papság életmódja ellentétes a Biblia, a hittételek előírásaival.
A vagyon és a pénz kerül a középpontba a lelki boldogság keresése helyett.
• A papság belső ellentétei
Elvilágiasodás, kiváltságok, a főpapság fényűző életmódja (pompa, vadászatok,
lakomák, világias élvezetek).
X. Leó pápa: „Élvezzük az Isten által ránk ruházott pápaságot!”
Egyszerre több pápa; a pápa illetve a főpapság és a szegénypapság ellentétei
kiéleződtek.
Az egyház eladósodása miatt a Medici bankház szedte Európában a tizedet.
• Általános elégedetlenség miatt az egyház tekintélyét vesztette.
A reneszánsz pápaság és egyház elvilágiasodása
Szövegelemzés 11. oldal 1. forrás
Búcsúcédula és árusítása

Szent Péter székesegyház, Róma

X. Leó pápa
Válság és reformok a középkori egyházban
Szövegelemzés 11. oldal 1. forrás
• A búcsú (felmentés) a hívő ember részéről a bűnbánat és a bűnbocsánat
utáni engesztelést, áldozatot jelenti Isten irányába. A búcsú nem jelentette az
egyházi tanítás szerint a bűn bocsánatát. Ilyenek a gyónás, vezeklés, búcsújárás
gyakorlata.
• Ez megváltozik, amikor az egyház búcsúcédulák árusításba kezd, azzal az
ígérettel, hogy pénzért elkerülhető a tisztítótűz (a purgatórium), így valamiféle
„belépőt lehet szerezni a mennyországba.
• Búcsúcédula a római katolikus egyházban pénzért árusított bűnbocsánati
lehetőség volt. A búcsúcédulák megvétele a bűnök után járó túlvilági büntetés
elengedésére szolgált.
• X. Leó pápa a Szent Péter Bazilika építését a búcsúcédulák árusításából fedezte,
amelynek lebonyolításával a német Fuggerek bankház volt megbízva.
 Válságok és reformok a középkori római keresztény egyházban
Idő Válságjelenségek Megoldási kísérletek
XI. század szimónia, laza erkölcsök clunyi reform
XIII. század eretnekmozgalmak, kolduló rendek,
elvilágiasodó egyház inkvizíció
XIV. század
nagy nyugati egyházszakadás (avignoni
elszigetelt újítók (Wyclif)
és római pápák)
XV. század konstanzi zsinat, a pápai hatalom
első fele huszitizmus
megszilárdítása
XV. század
a világi élet, az élvezetek felé fordulás
második fele nincsenek reformok
(reneszánsz)
XVI. század
búcsúcédulák Reformáció
eleje
tekintélyvesztés A keresztény egyház megújítása
Luther Márton fellépése és 95 pontja, 1517. október 31.
Szövegelemzés 12. oldal 6. forrás
Luther Márton (1483-1546)

Luther Wittenbergben Johannes Guttenberg

közzétett 95 pontja középkori nyomdája
Luther Márton fellépése és 95 pontja, 1517. október 31.
• 1517. október 31-én Luther közzétette 95 pontját Wittenbergben.
• Luther főbb tanításai
• Egyedül a Jézus Krisztusban való hit (Solus Christus) hozza el a megváltást és a
túlvilági élet reményét az emberek számára, a búcsúcédulák nem.
• A bűnöket egyedül Isten (Sola Dei) bocsáthatja meg.
A pápa nem ígérhet bűnbocsánatot.
• Csak (egyedül) a hit által (Sola fide) üdvözölhet az ember.
• Isten előírásait csak (egyedül) a Bibliából, (Sola Scripta) főként az
evangéliumokból ismerhetjük meg.
A papok tanításai helyett a Bibliát kell tanulmányozni, „Minden hívő pap”,
minden hívő egyedül jut el a hithez. Nem ismerte el az ember és Isten közötti
különleges közvetítő szerepét. Nincs szükség papokra sem.
Nincs szükség gyónásra, mindenki személyesen imádkozzon Istenhez.
Luther Márton fellépése és 95 pontja, 1517. október 31.
Ábraelemzés 13. oldal 10. forrás
• Egyedül Istené a dicsőség (Soli Deo Gloria), nem kellenek a pompás
külsőségek, cifra templomok sem.
Nincs szükség egyházi vagyon felhalmozására sem, az egyházi birtokokat ki kell
sajátítani (szekularizáció).
• Fellépett a német nemzeti egyház szükségessége mellett.
• Ami nincs benne a Bibliában, és nem is igazolható belőle, az elvetendő.
A szentségek közül csak a keresztséget, az úrvacsorát az evangéliumokban
megismerhetőket tekintette érvényesnek. A hét szentséget nem fogadta el.
Nem ismerte el az egyháziak kivételezett helyzetét. Tagadta a pápa elsőségét
(primátusát) és az egyházi hierarchiát. A szerzetességet téves életformának
tartotta, a kolostorokat fel kell oszlatni.
Luther Márton gondolatainak hatása, ellentétek, viták

Luther Márton német nyelvre lefordított Bibliája Wartburg vára

Bölcs Frigyes
1530-as augusburgi
birodalmi gyűlésen V. Károly
elfogadja az új vallást.

Luther az ördög Luther szobája

Luther Márton gondolatainak hatása, ellentétek, viták
• Luther tanai nagyon gyorsan elterjedtek
X. Leó 1520. június 15-i bullája kiközösítette Luthert.
1521-es wormsi birodalmi gyűlésen V. Károly birodalmi átokkal sújtotta.
Bölcs Frigyes szász választófejedelem menedéket nyújt Wartburg várában
Luthernek. Itt fordította le német nyelvre az Újszövetséget.
• Az 1529-es speyeri birodalmi gyűlésen kimondták, hogy Luther és követői, a
fejedelmek és a nemesek megmaradhatnak a hitükön, de nem terjeszthetik
azt. Az evangélikusok protestáltak - tiltakoztak - ez ellen, innen a protestáns
elnevezés.
• Az új vallás alapelveit, a lutheri tanokat Philipp Melanchton fogalmazta meg
28 tételben, melyet az 1530-as augsburgi birodalmi gyűlés elfogadott. Az
evangélikus vallást Augsburg (Augusta) latin nevéről ágostai hitvallásnak is
nevezik.
 „Csak a hit által!” „Csak a Szentírás
(Sola fide!) (Biblia) által!”
(Sola scriptura!)
Két szentség
(keresztség és
úrvacsora) Bibliafordítás:
A bűnt csak Isten
iskolák
bocsáthatja meg A lutheri könyvnyomtatás
reformáció
Új egyház
Nincs szükség szentekre Anyanyelvi igehirdetés:
(lutheránus vagy
evangélikus) laikus gyülekezet és
lelkész
Nincs szükség pápára,
püspökökre,
szerzetesekre Új liturgia
Az evangélikus vallás elterjedése
Térképelemzés 15. oldal 16. forrás
• 1545-1555 között vallásháború a protestáns
fejedelmek és a V. Károly és követői (katolikusok)
között.
• 1555-ös augsburgi vallásbéke
A katolikus és lutheránus (evangélikus) vallás
egyenrangú.
A fejedelmek döntik el melyik vallást követik. A cuius
regio eius religio (Akié a föld, azé a vallás) elv alapján
az alattvaló köteles ura vallását követni.
• Az evangélikus vallás területei
Csehország, Ausztria, Magyarország, Német
területek, Skandinávia
A kálvini reformáció
Ulrich Zwingli
• Ulrich Zwingli
(1484-1531) Zürich lelkészeként fellépett az
egyházi hierarchia, cölibátus,
szentmise ellen
Követelte az anyanyelvű igehirdetést,
egyszerű egyházszervezetet.
Tanait fegyverrel terjesztette Svájc
katolikus kantonjaiban.
• Kálvin János
Francia származású jogász, Genf
prédikátora lett.
Zwingli nyomán A keresztény vallás
Kálvin János tanítása (Institutio) (1536) című
(1509-1564) művében fejti ki gondolatait.
A kálvini reformáció
Szövegelemzés 14. oldal 12. forrás
• Kálvin János továbbfejleszti Luther tanait.
Isten a világmindenség abszolút mindenható és
mindentudó szuverén ura, az ember nem szerezhet
érdemeket és nem szegülhet szembe Isten akaratával.
• Eleve elrendelés (predestináció) tana
Isten akarata már a születéskor meghatározza
minden ember sorsát, eldönti ki jut üdvösségre vagy
kárhozatra.
• Az üdvözülés feltétele az Istennek tetsző élet.
Szorgos munkavégzéssel Isten iránti odaadással,
takarékossággal, tiszta lélekkel élve (puritán) az ember
Kálvin János
(1509-1564)
a mennybe juthat.
A kálvini reformáció
Szövegelemzés 14. oldal 14. forrás
• A zsarnokölés elmélete
Az uralkodó hatalma Istentől való – ha visszaél vele, akkor a
nép szembeszállhat vele. A rossz uralkodókat a nép
leválthatja, sőt akár ki is végezheti, ha az nem akar lemondani.
Csak az ellenőrzött hatalom az elfogadható! A nép
zsarnokságát is elvetette.
• Szorgalomból való meggazdagodás lehetősége: Isten nem ítéli
Kálvin János el azt a vagyonszerzést, amit az ember szorgalmas munkával,
(1509-1564) tisztességesen ér el. A tisztességes kamatszedés nem bűn.
Kálvinista erkölcs: munka, tisztes élet – a vagyont nem az
élvezetekre, hanem a közösség javára kell fordítani.
A kálvini egyházszervezet
• Köztársasági elveken nyugvó
református egyház elveti a
hierarchiát.
• A gyülekezeteket a
prédikátorokból és a
presbiterekből(világiak) álló
konzisztórium irányítja. Minden
közösséget önálló egyházi
közösségnek tekintenek.
• Olcsó, minden fényűzéstől
mentes (puritán) istentiszteletek.
Kálvin János egyházszervezete
A református templom
Az református vallás elterjedése
Térképelemzés 15. oldal 16. forrás
• Ez az irányzat felel meg leginkább a
polgárság számára.
• Kálvin követői a kálvinisták vagy
reformátusok.
• Kálvin 1541-ben Genfben telepedett
le, ahol teokratikus, vallási törvények
szerint működő államot hozott létre.
Ezért mondják Genfről, hogy kálvinista
Róma.
• A református vallás elterjedése
Svájc, Skócia, Németalföld,
Franciaország, Anglia, Magyarország
 Keresztény
hittételek
összehasonlítása
Népi irányzat: anabaptisták és antitrinitáriusok
• Anabaptizmus, újrakeresztelők
Münzer Tamás az úgynevezett anabaptizmust hirdette (újrakeresztelés).
Elvetették a csecsemőkeresztséget. A közösségbe belépőket felnőtt korban újra
megkeresztelték. Az ember csak felnőtt fejjel képes eldönteni, hogy akar-e az
egyenlők közösségébe tartozni.
Vagyoni egyenlőséget követeltek, az egyházi és világi hierarchia eltörlését, az
evangéliumi szegénységhez való visszatérését.
Eredménye a nagy német parasztháború (1524-1525).
• Antitrinitáriusok, unitáriusok
Servet Mihály (1511-1553) (spanyol orvos, a vérkeringés újkori felfedezője)
Jézus emberré lett, bár Isten fia. Szentháromságtagadó. Tagadta a
predestinációt. Genfbe menekült az inkvizíció elől, de itt Kálvin máglyára küldte.
Erdélyben jött létre unitárius egyház.
A reformáció irányzatai
A reformáció hatása
• A reformáció jelentősége
A munka tisztelete, a hatalom az emberi közösségekben van.
Kulturális eredmények: nemzeti nyelvű prédikációk, Bibliafordítások,
nemzeti (anya)nyelvi könyvkiadás, irodalom fejlődése.
Iskolák teremtése, oktatás fejlődése, egyetemek (Wittenberg,
Heidelberg, Genf), röplapok, hitvitázó drámák, könyvek kiadása -
nyomdaipar fejlődése (Gutenberg)
A vallási élet: anyanyelvi istentisztelet, választott lelkész, „olcsó”
egyház.
A katolikus egyházat megújulásra készteti (katolikus megújulás-
tridenti zsinat).