KÖZJOG 547

VÁLASZTÓJOG

405.
1874
33. TÖRVÉNYCIKK
AZ 1848:V. TÖRVÉNYCIKK ÉS AZ ERDÉLYI II. TÖRVÉNYCIKK MÓDOSÍTÁSÁRÓL
ÉS KIEGÉSZÍTÉSÉRŐL

I. FEJEZET
A VÁLASZTÓI JOG
1. § Országgyűlési képviselő-választásnál választói joguk van az ország mindazon benn­
született vagy honosított polgárainak - a nőket kivéve - kik 20-ik évüket betöltötték, és az
1848:V. törvénycikk 1. és 2. §-ai, valamint az erdélyi 1848:11. törvénycikk 3. és 4. §-aiban meg­
állapított és a következő §-okban részletesebben meghatározott kellékekkel bírnak.
[...]
3. § Szabad királyi és rendezett tanácsú városokban választói joggal bírnak azok, kik ki­
záró tulajdonul vagy hitveseikkel, illetőleg kiskorú gyermekeikkel közösen:
a) oly házat bírnak, mely házadó alá eső legalább három lakrészt foglal magában, habár
az ideiglenesen adómentes is;
b) oly földet bírnak, mely 16 frt, tiszta jövedelem után van földadóval megróva.
4. § Az ország azon részeiben, melyekre az 1848:V. te. hatálya kiterjedt, választói joggal
bírnak azok, kik nagy és kis községekben úrbéri értelemben vett 1/4 telket vagy ezzel ha­
sonló kiterjedésű birtokot kizáró tulajdonul vagy hitveseikkel, s illetőleg kiskorú gyerme­
keikkel közösen bírnak, bármelyikre legyen is ez közülök telekkönyvileg felvéve.
[-]
6. § Választói joggal bírnak továbbá azok:
n) kik kizáró tulajdonul vagy hitveseikkel, illetőleg kiskorú gyermekeikkel a 4. §-ban em­
lített módon oly házat bírnak, mely legalább 105 frtnyi évi tiszta jövedelem után rovatott
meg házbéradóval;
b) kik az a) pontban említett módon bírt földbirtokból vagy saját tőkéjükből, vagy mind­
kettőből együttvéve eredő legalább 105 frt évi jövedelem után vannak államadóval meg­
róva;
c) kik mint kereskedők vagy gyárosok legalább 105 frt évi jövedelem után vannak állam­
adóval megróva;
d) kik mint kézművesek szab. kir. és rendezett tanácsú városokban legalább 105 frt évi
jövedelem után vannak államadóval megróva;
e) kik mint kézművesek nagy és kis községekben legalább egy segéd után fizetnek jöve­
delmi adót.
[...]
11. § Választói jogot nem gyakorolhatnak és ennélfogva a választók névjegyzékébe fel
nem vétethetnek:
1. a hadsereg állományában tettleg szolgáló vagy tettleges szolgálati idejükön belül ide­
iglenes szabadságra bocsátott katonák, tengerészek, honvédek; ezek közé azonban nem
tartoznak az 1868. évi XL. te. 36. § és 1873. évi XXXJ1. te. értelmében ellenőrzési szemlére
vagy ideiglenes fegyvergyakorlatra behívott tartalékosok és honvédek;
2. a pénzügy-, adó- és vámőrség legénysége;
3. a csendőrök;
4. az állami, törvényhatósági és községi rendőrség legénysége.
12. § Választói jogot nem gyakorolhatnak és ennélfogva a választók névjegyzékébe fel
nem vétethetnek, bármely alapon bírjanak különben választói joggal, azok:
1. kik bűntett vagy vétség miatt az 1848. évi XVIII. te. 6., 7., 8., 9., 10., 11. és 12. §-aiban kö­
rülírt sajtóvétség miatt fogságra ítéltettek, a büntetés tartama alatt;
548 A POLGÁRI JOGÁLLAM ÉS A JOGFOLYTONOSSÁG ÁLLAMA (1867-1948)

2. kik bűntett vagy vétség miatt jogérvényes bírói határozatta] elrendelt vizsgálati fog­
ságban vannak;
3. kik választói joguk elvesztésére ítéltettek, a jogérvényes ítéletben megszabott időtar­
tam alatt;
4. a vagyonbukottak, míg a csőd meg nem szüntettetett;
5. azok, kik az összeírást, illetőleg a kiigazítást megelőző évre a választókerületben fize­
tendő egyenes adójukat le nem fizették.
[ .]
14. § A választói jog igazolására megkívánt adó mennyisége adókönyvvel, adóhivatali
bizonyítvánnyal vagy az egyenes adók községi főkönyvének (B. tabella) kivonatával iga­
zolandó.
A föld és ház tulajdonjoga kétség esetén ott, hol telekkönyv létezik, telekkönyvi kivonat­
tal, másutt a tulajdonjogot igazoló egyéb okirattal, a föld mennyisége földadó-telekkönyvi
(kataszter) vagy tagosítási földkönyvi kivonattal bizonyítandó.

VI. FEJEZET
AZ ÖSSZEÍRÁS- ÉS VÁLASZTÁSNÁL KÖZREMŰKÖDŐ KÖZEGEK FELELŐSSÉGE
ÉS A VÁLASZTÁSI VISSZAÉLÉSEK MEGBÜNTETÉSE
103. § Ki a választás színhelyén a rendet zavarja, vagy oda fegyvert, vagy botot visz, és azt
a rendre ügyelő közeg felhívására rögtön át nem adja, az illetékes közigazgatási hatóság ál­
tal rendőri úton három naptól egy hónapig terjedhető fogsággal büntetendő.
104. § A párt vagy jelölt zászlóját, jelvényét imaházra, állami, törvényhatósági, városi
vagy községi középületre, vagy nyilvános iskolára kitűzni tilos; tilos továbbá a zászló vagy
jelvény erőszakos eltávolítása oly helyről, hová azoknak kitűzése törvényesen meg van en­
gedve.
Nyilvános pártgyűlés, pártünnepély, körmenet, rendezett tanácsú városokban a polgár-
mesternél, másutt a törvényhatósági tisztviselőnél, s ha ilyen helyben nincs, a községi elöl­
járóságnál a megelőző napon mindig bejelentendő, ezeken a polgármester, illetőleg tiszt­
viselő személyesen jelen lehet, az elöljáróság pedig magát megbízott által képviseltetheti.
A ki a zászlót, jelvényt a fentebb megjelölt tiltott helyekre kitűzte, vagy kitűzését elren­
delte, vagy ki a zászlót, vagy jelvényt oly helyről, hová annak kitűzése megengedve van,
erőszakosan eltávolítja vagy megrongálja, vagy a be nem jelentett nyilvános pártgyűlést,
pártünnepélyt, körmenetet rendezte, a közigazgatási hatóság által rendőri úton 100 írtig
terjedhető bírsággal vagy 20 napig terjedhető fogsággal büntetendő.
A tiltott helyre tűzött zászlót, jelvényt az elöljáróság eltávolítani köteles.
C JH 314-333. P.

406.
1918. ÉVI NÉPTÖRVÉNY
A NEMZETGYŰLÉSI, TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉS KÖZSÉGI VÁLASZTÓJOGRÓL

1. § Nemzetgyűlési választójoga van minden férfinak, aki életének huszonegyedik évét be­
töltötte, és legalább hat év óta magyar állampolgár.
Nemzetgyűlési választójoga van minden nőnek, aki életének huszonnegyedik évét betöl­
tötte, legalább hat év óta magyar állampolgár, és bármely hazai élő nyelven írni-olvasni tud.
2. § A nemzetgyűlés tagjává választható az, akinek a választás időpontjában választójo­
ga van, ha életének huszonnegyedik évét betöltötte.
3. § A választójogból kizárva,
1. aki politikai jogának gyakorlásától fel van függesztve,
2. aki közsegélyből él,
3. aki gondnokság vagy csőd alatt áll, vagy akinek kiskorúsága meg van hosszabbítva,