21.

Népképviseleti választójog 1848-1918

Az 1848: V. tc., alapján az rendelkezett választójoggal aki:

 20. életévét betöltött
 férfi
 Magyarországon született honos, vagy honosított volt
 nem állt gyámi vagy gazdai hatalom alatt
 nem állt eljárás vagy fenyíték alatt
 valamely törvényesen bevett vallásfelekezethez tartozott

Speciális szabályok:
 legalább ¼- ed jobbágytelekkel, vagy 300 forint értékű városi házzal
 vagy évi 100 Ft jövedelemmel rendelkezik
 vagy kézművesként, iparosként, vagy kereskedőként saját műhellyel, gyárral
rendelkezik és minimum egy fő segéddel, dolgoztat
 vagy értelmiségi

Az 1874:33. tc. volt ez a választójogi novella,

mellyel az 1848-as vagyoni cenzus helyett bevezették az adócenzust. Ez azt jelentette, hogy
az eddigi ¼ jobbágytelek tulajdona helyett az ilyen birtok után fizetett adó vált a választói jog
alapjává, és csak az kapott választójogot, aki igazolni tudta 16 forint jövedelemadó fizetését.
Ezzel a reformmal 5,9%-ra csökkent a választók száma, és kizárta a szavazati jogból az
egyenruhás testületek legénységét, az adóhátralékosokat, és a nem hivatalnokként alkalmazott
lelkészeket, tanárokat, tanítókat.

Népképviseleti választójog
- A népképviseleti alapon megszervezett parlamenthez jutó első lépés a választójogi
törvény megalkotása volt.
- A törvény hatására a teljes népességhez viszonyítottan a választásra jogosultak aránya 3-
4%ról majd 10%-ra emelkedett. A jogkiterjesztés egy másik összefüggésben a felnőtt férfi
lakosság 1/4-ét hozta döntési helyzetbe.
- Alapelveket (általános, egyenlőség, közvetlenség, titkosság) nem valósít meg (ekkor még
sehol sem jellemző)

A választójog általános feltételei (nem vonatkozik nőkre, csak férfiakra)

- Magyarországon született, vagy honosított 20. életévét betöltött
- atyai, gyámi vagy gazdai hatalom alatt nem álló
- hűtlenség, vagy csempészés, rablás, gyilkosság és gyújtogatás miatt eljárás alatt nem álló
- valamilyen törvényesen bevett felekezethez tartozó.

Vagyoni feltételek:
Negyed telekkel rendelkező, vagy 300 Ft értékű városi házzal, v 100 Ft értékű éves
jövedelemmel rendelkező polgár.

Vagyonosságtól függetlenül:
- hazai értelmiség, legalább egy segédet foglalkoztató iparos, kereskedő
- a kiegyezéstől honos izraelita férfiak is szavazhattak
- 1872-ben módosítási javaslatot nyújtottak be a kormány csökkentő támogatása miatt, mely
szerint:

1
 - a választási ciklus 3-ról 5 évre emelkedne
- a választási feltételeket szigorítanák (a politikai megbízhatóbbak szavaznának)
- 1874-ben a 48-as vagyoni cenzus helyett bevezették az adócenzust, így 5.9%-ra csökkent
a választók száma, valamint kizárták az egyenruhás testületek legénységét,
adóhátralékosokat, nem közhivatalnokként alkalmazott lelkészeket, tanárokat, tanítókat.
- 1913-ban megjelenik egy mérsékeltebb választójogi törvény, mely próbálkozott a:
- titkosság bevezetésével a törvényhatósági városokban, s jelentősen mérsékelte az
adócenzust, de ugyanakkor hat elemi elvégzéséhez kötötte a választójogot, s e rétegek is
csupán 30 életévük betöltése után járulhattak az urnához.

A képviselő jogállása:
- szabad mandátum (nem követi)
- mentelmi jog
- sérthetetlenség (
- felelőtlenség (nem vonható felelősségre beszéde, v tette miatt a parlamenten kívül)
- összeférhetetlenség (nem vállalhatott olyan hivatalt, mely döntését befolyásolta volna)