Az athéni demokrácia

Drakón:
• arisztokrata bíráskodás szokásjog alapján
• társ. feszültségek csökkentése miatt írásba foglalja a törvényeket
• szigorúak: halálbüntetés a legkisebb lopásra is
• vérbosszú megszüntetése - megtorlás joga az államé
• adósrabszolgaság marad

Hatása:
• bárki ismerheti → nincs kiszolgáltatottság
→ nincs önkényes értelmezés
• mindenkinek kötelező, ellenőrizhető
• arisztokrácia érdekeit védi, de a törvényesség kialakítása fontos lépés
• ellentétek csillapodnak, közbiztonság javul

Szolón:
• kiegyenlített erőviszonyok

• 594 felkérik döntőbírónak

• eltörli az adósrabszolgaságot

• elengedi a fennálló tartozásokat (teherlerázás)

Timokratikus alkotmány:
• jogok és kötelességek nem származás, hanem vagyon alapján:
• jövedelemmel bírók: hivatalok és hadsereg
• legszegényebbek: segédhad
• újdonság a pol.jogok kiterjesztése!
• népgyűlésen minden 20 év feletti teljes jogú athéni polgár részt vehet
• esküdtbíróságon szintén
Felépítés:
• népgyűlés/ekklészia – TH
• bulé – VH, kormány, törvények beterjesztése
• heliaia – BH
• sztratégosz -10 fő napi váltásban
• areioszpagosz – tisztviselők ellenőrzése
• hivatalnokokat választják, egyszerre többet, 1 évre

Egyéb rendelkezései:
• pol. jog: csak athéni születésű férfiak, a betelepülők (metoikoszok) nem
• az a polgár, aki a pol. vitákban nem áll egyik oldalra sem, veszítse el pol. jogait
• szülőket kötelezi gyermekeik oktatására
• önkéntes száműzetésbe megy

Jelentősége:
• megteremti a dem. alapjait
• államhatalom a vagyonosak kezébe kerül
• arisztokratáknak túl sok, démosznak kevés
Türannisz 560-510:
• türannisz: zsarnokság

• türannosz: zsarnok

• Peiszisztratosz 560-527

• egyensúlyi helyzet démosz és arisztokrácia között

• magához ragadja a hatalmat - testőrség, trákiai aranybányák

• földosztás, kölcsönök, utazó bíróságok, Dionüszosz kultusz

• évi adó, építkezések (templom, vízvezeték, kikötő, városfal), jó minőségű ezüstpénz, külkereskedelem

• uralma alatt a démosz megerősödik

• fiai (valódi zsarnokként viselkednek) megölése/elűzése

Kleisztenész Kr. e. 508:

• megbízzák az állam újjászervezésével
• cél: minden szabad athéni polgár gyakorolhassa és ellenőrizhesse a hatalmat - kizárni a türanniszt
• területi alapú: 10 phülé
• minden phülé 3 részből áll: városi – tengerparti - belső rész
• phülénként 50 tag az ötszázak tanácsába és 1 sztratégosz
• ezzel megszünteti a polgárok közötti jogi különbségeket
• ötszázak tanácsa
• sztratégoszok újraválaszthatóak
• sorsolás! héliaia és a bulé esetében
• cserépszavazás - osztrakiszmosz

• minimum 6000 érvényes szavazat, veszélyesnek ítélt politikust 10 évre

• becsületüket és vagyonukat nem veszítik el

• így pol. gyilkosságok ritkán fordulnak elő

Szolón Kleisztenész
Déloszi szövetség 478
• perzsák ellen, vezetője Athén
• Délosz: Apolló szentély, gyűlések, kincstár
• tagállamonként 1 szavazat, a döntő szó Athéné
• katonák, hadihajók vagy pénzbeli hozzájárulás
• főparancsnok, kincstárnok mindig athéni
• szövetségesek kizsákmányolása! – athéni dem. egyik gazd. alapja
• kezdetben nem Spárta ellen irányul, mégis a viszály magjává válik

Periklész Kr. e. 5. sz.:

• Kleiszthenész rokona, apja hadvezér
• népszerű - 15 éven át választott sztratégosz
• szellemi és erkölcsi kiválóság
• … a szabadság egyik alapfeltétele pedig az, hogy a polgárok felváltva legyenek alattvalók és vezetők… a
demokratikus államokban nagyobb hatalmuk van a szegényeknek, mint a gazdagoknak: az előbbiek
többen vannak, márpedig a többség akarata dönt…” Periklész
• peloponnészoszi háborúban pestisben hal meg
Periklészi demokrácia:
• sorsolás
• kivéve sztratégosz
• areioszpagosz jogköre csökken
• részvételért napidíj
• heliaia
• bulé
• színházlátogatás
• Periklész halála után
népgyűlésért is
• leiturgia (gazdagok különadója)

Athén bevételei:
• leiturgia
• metoikoszok, rabszolgák adói
• déloszi szövetség
• kikötői fogalom
• bírságok
• laurioni ezüstbányák

Periklész építkezései – Athén kulturális virágkora

• Athén újjáépítése, új épületek is
• Pheidiasz, a világhírű építész
• Reprezentáció, győzelem, hatalom - Déloszi szövetség pénzéből

• Parthenon – Pallasz Athéné temploma: A nagyobbik cellában állt Pheidiasz híres Athéna szobra,
kisebbik cellában őrzik a déloszi szövetség kincseit

Az athéni demokrácia értékelése

- közvetlen demokrácia: közvetlenül maguk a polgárok döntöttek
a vezetőket nem származásuk vagy vagyonuk, hanem a nép döntése tette vezetővé
- korlátozott demokrácia – csak a nagykorú, szabad athéni férfiak (14%)

- az első és egyben egyedülálló ókori kísérlet a demokratikus államrend megvalósítására, azaz a polisz
polgárok jogegyenlőségére, szabad és önálló önigazgatására, a legszegényebb és legegyszerűbb polgár
is szabadon kifejthette véleményét!!

- polgárok többsége saját munkájából élő kisember

az anyagi különbségek kiegyensúlyozására létrehozták a napidíjat és a leiturgiát

- az osztrakiszmosz intézményével el tudták kerülni a zsarnokság kialakulását

- olyan gazdag, kultúrateremtő korszak, melyre kevés példa akad a történelemben

- hosszú évszázadokon át példa és eszmény (elsősorban a felvilágosodás óta)

Az athéni demokrácia árnyoldalai

- (nem azért szerepel alább a pozitívumoknál több negatívum, mert ez jellemzőbb az athéni dem.ra,
hanem mert árnyaltan szeretnénk bemutatni a dem. működést és a negatívumokat bonyolultabb
elmagyarázni. Összességében természetesen a pozitív vonások a jelentősebbek, a vizsgán is azt
hangsúlyozd. CSJ)

- sokak uralma, de nem mindenkié (14%) és ez is uralom: csak a szabad athéni férfiak, a nők, a
gyermekek,a metoikoszok és a rabszolgák kizárva

- nem azt gondolták tehát, hogy minden lakónak egyenlő joga van a politikában, hanem csak a
polgárjoggal rendelkezőknek, tkp. bizonyosfajta arisztokratikus jellegű előítélet volt ez, elzárkózó gőg, a
nemzetségi társadalomból öröklött erős hagyomány

- Kr.e. 451-es törvénytől kezdve polgár az, akinek mindkét szülője athéni, a polgárjog megszerzését
akadályozták, a korábbiakhoz képest szigorúbb, konzervatív törvény
- politikai egyenlőség ↔ növekvő vagyoni különbségek, rabszolgamunka előretörése, a vagyoni
különbségek növekedésével viszont az érdekellentétek is nőttek

- Athén gazdagodása, kiépülése ↔ a déloszi szövetség tagjai Athén adófizetőivé válnak, a szövetségesek
felé nem volt demokratikus, hanem uralkodói, nekik nem voltak hajlandóak biztosítani az
egyenjogúságot az ügyintézésben
- politikai egyenlőség ↔ növekvő vagyoni különbségek, rabszolgamunka előretörése

- a demokrácia egész történetén végigvonul a vagyoni cenzus kötöttsége, a nem vagyonosok magas
állami tisztségekre nem pályázhattak

- sorsolás esetében a heliaia vizsgálja: athéniak–e a jelölt szülei? hogyan bánik a szüleivel? részt vett-e az
állami kultuszban? részt vett-e hadjáratban? fizeti–e az adót?
de nem számított, hogy tud-e írni, olvasni, van-e politikai gyakorlata, alkalmas-e vezetőnek
„Őrültség babszem-sorsolással választani az állam vezetőit, amikor sem a kormányost, sem az ácsot,
sem a fuvolást, sem más hasonló mesterembert nem akarna senki babszemekkel kiválasztani, noha az
ilyenekben jóval kisebb kárt okoznak az elkövetett tévedések, mint az államügyekben.” Szókratész
→ a sorsolt tisztségek értéke rohamosan csökkent, a választással betöltött hivataloké nőtt

- tkp. egy ember irányította – ez a magyarázat az idealizált Athén képpel szemben áll!
Hogyan lehetséges, hogy 15 éven át egy arisztokrata, Periklész irányította a várost?
előkelő, gazdag családból származott, bőkezűségével megnyerte nemzetsége tagjait
előkelő, gazdag házasság, megnyerte felesége rokonait is
tagja valamilyen befolyásos politikai-baráti körnek, akik véd és dacszövetségben
állnak egymással, ezek után a szavazásnál nincs gond.
jó szónoki képesség, megbízhatóság, megvesztegethetetlenség

- a démosz rokonszenvének megnyerése csak gazdagoknak állt fenn lehetőségként

a népgyűlés helyén csak 6500 férőhely volt, amit könnyű volt híveikkel betölteni, a vidékiek
könnyebben elmaradtak

- az osztrakiszmoszt a befolyásos vezetők ellenfeleik eltávolítására használták ki

sokszor elég volt a gyanú is, nem kellett hozzá bírói ítélet

- a polisz érdeke felette állt az egyéni érdeknek, a másként gondolkodókat háttérbe szorították pl.
Szokratész : az ifjúság megrontása, vallástalanság vádja

- törékeny államforma (Bibó István értelmezése)

o ragyogó korszakot hozott létre, de csak rövid időre
o demagógiának kiszolgáltatott
o létrehozta a politikából élő, élősdi közember típusát
o emiatt a francia forr.ig a monarchikus ill. arisztokratikus államformákat előbbre valónak
tekintették