Az Athéni demokrácia

1. Az Athéni demokrácia kialakulási folyamata

Az ókori Athént a jónok hozták létre az Attikai félszigeten. A jó kikötési
lehetőségnek köszönhetően nagy szerepük volt a kereskedelemben.

Athén politikai viszonya: kezdetben királyság majd hamarosan arisztokratikus

köztársaság. Az Arisztokratikus Köztársaságot kezdetben az államot 1-3-9
arkhón irányította. A démosz=köznép ki volt zárva a politikából így ez belső
ellentétekhez vezetett. ekkor vette kezdetét a küzdelem a
jogokért. Ennek a végére született meg a demokrácia.

2. Politikai harcok lépései

 Kr.e 621 Drakón arkhón írásba foglalja a törvényeket. Ezek a „vérrel
írott törvények”. A drákói szigor. (vérbosszú tiltása)
 Következő eredmény: Kr.e 594 amikor Szolón arkhón újra írásba
foglalja a törvényeket de ezek már egyértelműen a démosznak
kedveztek.
 a démosz szerepe megnőtt a gazdaságban és a katonaságban
 kialakult a nehézpáncélos harcmodor a phalanx taktika,
amelyben a hopliták=katonák harcoltak. Egyre fontosabb lett
a flotta, ahol az evezősök fizetést is kaptak. Mindkettő
magvát a démosz férfi tagjai adták.

Szolón reformjai:

◊ eltörölte az adósrabszolgaságot
◊ elengedte az adóságokat
◊ a politikai jogok alapjává a vagyont tette, a származás helyett Ezt úgy hívjuk
timokrácia.
◊ törvény előtti egyenlőséget teremtett
◊ a közösségért való elv

Szöveg: Vraukó János, szerkesztette: Szőke Ármin

1
 Szolón reformjait követően hatalmi egyensúly alakult ki, az arisztokrácia és a démosz között. Ezt
sikerült arra kihasználni, hogy egyesek megragadják a hatalmat és egyeduralmat építsenek ki.
Egyeduralom= türannisz egyeduralkodó: türannosz

 Athénban ez Peiszisztratosz volt aki Kr.e 560-527-ig uralkodott. Peiszisztratosz zsarnok volt,
de mégis a démosz további megerősödését szolgálta.
◊ Jószomszédi viszonyt alakított ki a poliszokkal. Ezzel ösztönözte a kereskedelmet
◊ Nagy szabású építkezésekbe kezdett, munkalehetőséget adva a démosznak
◊ Az emigráltak földjeit szétosztotta a szegény parasztok között
◊ Mozgóbíróságokat hozott létre
◊ Dionüszosz-kultusz (vallási ünnep)

Halála után fiai vették át a hatalmat, akik már tényleg zsarnoki módon uralkodtak. Ezért az
athéniak fellázadtak ellenük.

 Az utolsó lépcsőfok: Kr.e 508-ban Kleiszthenész reformjai segítségével jön létre a demokrácia.
◊ A népgyűlés lett a legfőbb hatalom, mert ott születtek a törvények és döntöttek
háború és béke kérdésében. A munkájában minden teljes jogú athéni
polgár részt vehetett
◊ Területi alapon felállította az Ötszázak Tanácsát, amely a végrehajtást végezte.10
phülét hozott létre, amelyek 3 részből álltak. Városi, tengerparti és szárazföldi. Ezzel
biztosította a démosz többségét az Ötszázak Tanácsában.
◊ Az arkhónok és az Areioszpagosz megmaradt, de csak ellenőrző szereppel.
◊ Végül, hogy ne lehessen többé zsarnokság, létrejött a cserépszavazás,
Az osztrakiszmosz.

Ezzel lezárult a politikai küzdelem és megvalósult a demokrácia. Pont a legjobbkor, mert az

athéniaknak hamarosan egy félelmetes ellenféllel szemben a perzsákkal kellett megküzdeniük a
szabadságuk megvédésért. Ez a háború Kr.e. 492-448 között zajlott és végül is az athéni demokrácia
kiállta a próbát, mert sikerült legyőzniük a perzsákat.

Szöveg: Vraukó János, szerkesztette: Szőke Ármin

2
Az athéni demokrácia fénykorát Periklész idején élte, aki Kr.e 444-429-ig vezette az Athéni államot.
Ekkor valósult meg a teljes jogi egyenlőség, mert ténylegessé vált a részvétel az állami élet
irányításában a legszegényebbeknek is:

 bevezették a napidíjat: így a legszegényebbek is tudtak foglalkozni a

közügyekkel (később még a színházba járásért és a népgyűlésen való
részvételért is járt napidíj)
 a polgárok rá is értek a közügyekkel való foglalkozásra, mert a
háborúk során szerzett rabszolgák végezték a termelő munka jelentős
részét
 mai demokráciákkal össze hasonlítva már nem állná meg a helyét,
hiszen a nők, gyerekek az idegenek és a rabszolgák nem rendelkeztek
polgári joggal ezért csak az Athéni társadalom 14%-a élvezhette a
demokráciát
 Abban is különbözik, hogy ma már a nők is szavazhatnak, de még
akkor közvetlenül gyakorolhatták a polgári jogokat. Napjainkban
viszont közvetett módon: a választópolgárok képviselőket
választanak és így érvényesítik a politikai jogukat.

Szöveg: Vraukó János, szerkesztette: Szőke Ármin