Történelem 13.

tétel
Az athéni demokrácia létrejötte, intézményei
A társadalmi rétegek létrejötte és jellemzői
 Mükénéi és a krétai civilizáció elpusztult  megszűnt a központi irányítás, az
emberek szabadokká váltak  lehetőség a felemelkedésre
 Újraosztották a földeket  az új közösség alapja a földtulajdon lett
 Létrejöttek a poliszok: (Görög városállamok, önálló állam, kereskedik, hadat visel,
görög nyelvű és vallású pl.: Athén, Spárta)
 Athén: Akropolisz: hegytetőn épült fellegvár; Agora: piactér, Dionüszoszi-színház,
Olümpieiosz: Zeusznak szentelt templom, Árész-domb
 Fontos kultuszhelyek: Delphoi (jósda), Olümpia
 Arisztokrácia:
o Földtulajdonnal rendelkezők
o Nekik volt politikai beleszólásuk, joguk
o Arisztoi = legjobbak  arkhónok
 Démosz:
o Köznép
o Nem volt földvagyonuk
o Kereskedelemmel, kézműiparral foglalkoztak
 Kezdetben királyok vezették a poliszokat, később viszont a hatalom az arisztokrácia
kezébe került  arisztokratikus köztársaság
 Demokrácia: a szó jelentése népuralom, a görög démosz (nép) szóból ered. A szabad
polgárok irányították és ellenőrizték az állam működését azáltal, hogy részt vehettek a
hatalom intézményeinek munkájában, s betölthettek állami hivatalokat.
 Esküdt bíróság: Héliaia, Tanács: Bülé (400500), Népgyűlés: Eklészia, Sztratégosz
(10), Arkhón (9)

Az arisztokrácia és a démosz küzdelme

 Démosz polgárjogi küzdelme
 Konfliktus oka:
o Az arkhónok csak arisztokraták lehettek (legfőbb állami tisztviselő)
o Az Árész-domb tanácsát (Areioszpagosz) is volt arkhónok alkották (9 db)
o A démosznak nem voltak politikai jogai (még a meggazdagodott
kereskedőknek és iparosoknak sem)
o A szegényebb rétegeket az adósrabszolgaság fenyegette
 Drakón arkhón: Kr. e. 621
o Szokásjog írásba foglalása
o Csillapítani akarta az ellentéteket
o Szigorú, írott törvények („drákói szigor”)  valamennyire megfékezte az
arisztokrácia önkényességét
 o Legtöbb esetben halálbüntetés
 Szolón arkhón: Kr. e. 594
o Harcmodor átalakulása: Megnő hopliták (nehézfegyveres gyalog) démoszból
o Eltörölte az adósrabszolgaságot és elengedte az adósságokat
o A politikai jogok alapjává vagyont tette: származás helyett  4 vagyoni oszt.
o Meghatározta a csoportok katonai szerepét és azt, hogy milyen hivatalokat
tölthetnek be  a démosz vagyonos tagjai is jelentős politikai szerephez
juthattak
o A népgyűlésen és a népbíróságban már a szegényebbek is részt vehettek
o Megteremtette a demokrácia/népuralom alapját
o A betelepülő idegeneknek (metoikoszoknak) nem volt polgárjoga
 Peiszisztratosz: Kr. e. 560-510
o Türannisz: Egyszemélyes zsarnokság
o Földosztás, adószedés, kölcsönöket ad, kiépíti Athént
o A gazdaság fejlődése megerősítette a démoszt
o Démosz számára volt kedvező:
 Nagyszabású építkezések kezdődtek, melyek az iparos és kereskedő
rétegnek adnak munkát, és ezáltal jövedelmet
 Bővültek Athén kereskedelmi kapcsolatai
 Kleiszthenész:
o Cél: Megakadályozni a zsarnokságot  Demokrácia + esélyt a hatalom
ellenőrzésére
o Társadalom: Polgárok, Családtagjaik, Metoikoszok (szabadok), Rabszolgák
o Phülék: Területi egységek (10 db)
 Városi + tengerparti + belső rész
 A vagyon helyett ezek váltak a közigazgatás alapjaivá
 Megszűnt a szabad polgárok közti jogi különbség
o A legfőbb hatalmi szervvé a népgyűlést tette
o Ötszázak Tanácsa:
 A már korábban létrejött bulé létszámát növelte
 10x50 tag  Amikor a népgyűlés éppen nem ülésezett
o Az Areioszpagosz már csak a tisztviselőket ellenőrizte
o Cserépszavazás (osztrakiszmosz) bevezetése (zsarnokság megelőzése)
o Minden polgár szavazata egyenlő
o Tisztségek
 Sztratégosz: Hadvezér (10 fő)
 Választották őket
 Tényleges irányítok
 Arkhón (9 fő)
 Bíróság: Héliaia
 6000 fő

Periklész: A demokrácia fénykora

  Sztratégosz
 Szabad polgárok jogi egyenlősége
 Napidíj:
o Népgyűlésért, színházba járásért, tanácsban való részvételért, esküdtbíróságért
(Katonáknak, tanácsban lévőknek)
 Katonai virágkor:
o Nagy sereg
o Déloszi szövetség
 évi tagdíjat fizettek Athénnak a védelemért cserébe
 évekig nem is volt támadás  ellentét a szövetségen belül
 ebből fizették a napidíjakat
 Gazdaság és társadalmi átrendeződés:
o Virágzó gazdaság
o Fejlődött a fazekasság, a fémipar és a hajóépítés
o Önálló iparággá vált az építészet
o Nagyon gyorsan fejlődött a kereskedelem
 Nőtt az import és az export is
 Fontos volt a közvetítő kereskedelem
o Az iparban szakosodás, nagyobb műhelyek létrejötte (nőtt a rabszolgamunka
aránya)
o Klasszikus árutermelő rabszolgaság
o A polgárok nem fizettek adót, de a felszabadított rabszolgák és a metoikoszok
igen
o A lakosság kb. fele rendelkezett polgárjoggal
o Legjelentősebb jövedelmek
 Kereskedelem
 Bírságok
 Laurioni ezüstbányák
o A gazdasági fellendüléssel együtt nőttek a vagyoni különbségek  csak egy-
két nemzedéken át létezett ténylegesen a demokrácia
Intézményrendszere:
 A népgyűlés (ekklészia): Minden fontos döntés letéteményese. Tagja minden 20.
életévét betöltött athéni születésű férfipolgár. Hatáskörébe tartozott minden fontos
kérdés: a háború és béke kérdése, szövetségkötés, adók kivetése, törvényhozói
intézkedések szentesítése, polgárok száműzetésbe küldése (cserépszavazással).
 Az Ötszázak Tanácsa (bulé): Államhivatali szerv. Tagjait évente sorsolták a
phülékből (phülénként 50 főt). A bulé a népgyűlések közötti időszakokban
tevékenykedett, végrehajtó szerepe volt, a népgyűlés döntéseit hajtotta végre.
Döntéseket nem hozhatott, csak javaslatokat fogalmazhattak meg tagjai.
 A heliaia (esküdtbíróság): Igazságszolgáltatással foglalkozó testület, tagjait szintén
az athéni polgárok közül phülénként sorsolták, összesen 6000 főt.
 Az arisztokrácia intézménye egyedül az Árész-dombi tanács maradt. Tagjai általában a
legtekintélyesebb volt arkhónok közül kerültek ki. Hatalmi szerepe igazából
jelentéktelen volt, ahogy az arkhónok szerepe is formálissá vált.
 Sztratégosz: Legfontosabb tisztviselő. A sztratégoszok a phülék élén álló katonai
parancsnokok, számuk a phülék számának megfelelő volt (10 fő). A 10 sztratégoszt
szavazással választották, nem sorsolták, ez is mutatja a tisztség fontosságát.