Az Athéni demokrácia kialakulása:

A demokrácia szó jelentése népuralom, amely a görög démosz (nép) szóból ered. A történelem során
Athénban fordult elő először, hogy a szabad polgárok irányítótták, és ellenőrizték az állam működését.
Részt vehettek a hatalom intézményeinek munkájában, és betölthettek állami hivatalokat.

Kialakulását a démosz és az arisztokrácia köüzdelme előzte meg. Kr. elötti 7. századik az arisztokratákból
kerültek ki, közülük választották meg az arkhónokat. A démosz tagjai nem rendelkeztek politikai
jogokkal, ők voltak a kisbirtokosok, kézművesek, kereskedők. Azonban a görög gyarmatosítás hatására
Athén fő exportcikkei az iparcikkek lettek, mely az iparos és kereskedő réteg anyagi gyaraposodását
elősegítette. Az arisztokraták irányító szerepe miatt ezt a korszakor Arisztokratikus Köztársaságnak
hívják.

A demokrácia kialakulásának folyamata, első athéni törvényhozók:

Krisztus elött 621-ben Drakón uralkodott, az ő korszakát hivják a "drákói szigor"-nak, mivel a legkisebb
bűnt is ugyanúgy halállal sújtotta. Törvényeit írásba foglalta, jogi védelmet nyújtott az arisztokrácia
önkényes ítéleteivel szemben.

Szolón (Kr. e. 594) intézkedései között az arhéni lakókat vagyoni osztályokba sorolta, az első 3 vagyoni
osztályba (500, 300, 200 mérő éves jövedelemmel rendelkezők) tartozók már részt vehettek az állam
irányításában. Ide tartozott a démosz vagyonosabb része. Eltörölte a démosz legszegényebb rétegét,
vagyis az adósrabszolgaságot, a fennálló tartozásokat. A rabszolgákból polgárok lettek, akik részt
vehettek a népgyűlésen és az esküdtbíróságon. Az intézkedésektől hatalmi egyensúly alakult ki, a
démöosz nem volt még elég erős a hatalomátvételre, de az arisztokrácia hatalma sem volt már a régi.

A hatalmi egyensúlyt kihasználva Peiszisztratosz Kr. e. 527-ig volt Athén türannosza, majd fiai követték.
A türannisz (egyeduralom) a démosz számára volt kedvező. Bővültek Athén kereskedelmi kapcsolatai, és
a nagyszabású építkezések miatt az iparos, és kereskedelmi rétegnek gyarapodott a munkája, ezáltal a
jövedelmük. Néhány évtized után (Kr. e. 560-510) tehernek bizonyult a türannisz, így elüldözték
Peiszisztratosz fiait Athénból. Rövid belharcok után Kleiszthenész került ki győztesen.

A demokrácia betetőződése Kleiszthenész idejében történt (Kr. e. 508). A legfőbb hatalmi szervvé a
népgyűlést tette. A vagyoni beosztást megváltoztatta, Athént 10 darab phülére (kerület) bontotta, egy
városi, egy tengerparti, és egy eközötti szárazföldi részre tagolódott. Amikor az állami intézményekbe
képviselőket sorsoltak, a démosz rétegéből nagyobb számban kerültek be. A zsarnokság megelőzésére
bevezette a cserépszavazást, ez arra szolgált, ha valakiben feltámad a gyanú, hogy türannosz akar lenni,
akkor ha 6000-nél többen írták rá a nevét a cserépre, azt 10 évre száműzték, de vagyonát megtarthatta.

A periklészi Athén, 15 évig birtokolta Periklész a Kr. e. 5. század közepén. Nevéhez fűződik a demokrácia
fénykora Athén történelmében. Fontos reformja volt, hogy a polgárok napi díjat kaptak a közéleti
szereplésért, később pl. a színházlátogatásért is. Amikor a közéleti szereplés miatt a polgárok nem tudták
végezni a munkájukat, Perikész napidíjjal próbálta kárpótolni őket. Jelentős mezőgazdasági, ipari,
kereskedelmi tevékenységéből jelentős állami jövedelmek származtak, és a déloszi szövetségtől - Athén
több városállamával kötött szövetség, hozzájárulást fizettek a háború fő terheit viselő Athénnak - ezekből
a jövedelmekből bőven jutott a napidíjak finanszírozására. Azonban továbbra is csak szabad jogállású
athéni felnőtt férfi polgároknak adatott meg a politizálás, ez kb. 10-15%-kat érintette. A nők, a
metoikoszok (Athénba beköltözött szabad emberek), és a rabszolgáknak nem rendelkeztek politikai
jogokkal.

A demokrácia intézményei:

Az eklészia (népgyűlés) minden fontos döntés létesítménye. tagja minden 20. életévét betöltő athéni
születésű férfi polgát. Minden fontos döntés a hatáskörébe tartozott, pl. háború, béke, adók kivetése stb.

Az bulé (Ötszázak tanácsa) államhivatali szerv. Évente sorsolták a tagjait, phülénként 50 főt. A
népgyűlések közötti időszakokban tevékenykedett. Csak javaslatokat fogalmazhattak meg a tagok.

A heliaia (esküdtbíróság) az igazsáfszolgáltatással foglalkozó testület, tagjait szintén phülénként

sorsolták, 6000 főt. Az ügyek meghallgatása után azonnal döntöttek.

Az arisztokrácia intézménye egyedül az Árész-dombi tanács maradt. Hatalmi szerepe jelentéktelen volt,
ahogy az arkhónok szerepe is formálissá vált.

A tisztviselők közül a sztratégoszok voltak a legfontosabbak. A phülék élén álló katonai parancsnokok,
megegyezik a számukkal is, azaz 10 fő. Szavazással választották őket, mutatva a tisztség fontosságát.
Köztük is volt rangsor, az első sztratégosznak volt a legnagyobb tekintélye.