Athén az Attikai félszigeten jött létre, a tengerparttól nem messze.

A város központja az akropolisz

volt.
Athén élén a kre 14-8. században királyok álltak. Az egyik király Thészeusz egyesítette Attika
településeit és a népeket 3 foglalkozási csoportba osztotta: arisztokraták, földművesek és kézművesek.
A kre 8. sz után már nem a királyok irányítottak, a város vezetését az arisztokrácia vette át, közülük
nevezték ki az arkhónokat. A volt arkhónokból pedig megalakult az öregek tanácsa az Areioszpagosz.
A démosznak ebben az időben nem volt politikai befolyása ezért sokszor az arisztokrácia ellen
fordultak. Szerették volna, hogy jogi egyenlőségük legyen, a törvényeket írásba foglalják,
megszüntessék az adósrabszolgaságot és a polgárokat területi alapon sorolják be. Először a
törvényeket foglalták írásba, Drakón arkhón idején (kre 621ben). Őt Szólon követte az irányításban kr
e 594ben. Szólon intézkedései között szerepelt a polgárok adósságainak eltörlése, az adósrabszolgaság
megszüntetése és a nép jövedelmi alapján való besorolás.
4 vagyoni osztály lett: 500 mérősök, 300mérősök(lovagok) 200 mérősök, és napszámosok, ők mind
résztvehettek a népgyűlésen. Szólon ezen kívül létrehozta a 400ak tanácsát, a bulét az itt
tevékenykedők az első három vagyoni osztályból kerültek ki. Megszervezte a heliaiat amelynek
mindenki tagja lehetett.
Szólon uralma után Peiszisztratosz trüanniszt alakított ki athénban. Annak ellenére hogy ő zsarnok volt
az arisztokraták földjeiből adott a szegényeknek, és építkezéseivel munkalehetőséget adott nekik. Évi
adót vezetett be, ebből zsoldos hadsereget fizetett és kereskedelmi kapcsolatokat alakított ki más
poliszokkal. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően Athén sokat fejlődött.
Athén következő arkhónja Kleisztenész volt, ő teremtette meg a demokrácia alapjait kre 508ban.
A politikai berendezkedést területi alapra fektette és a félszigetet 3 részre osztotta: Athénra, a félsziget
középső területére és a tengerpartra. Mindhárom területhez 10 -10 helyet sorolt így összesen 30 részre
osztotta a birodalmat. Ezekből összesen 10 phülét alakított ki, ezeken alapult a katonai és a politikai
élet. Kleiszthenész fontos intézkedése volt még a cserépszavazás amit azért vezettek be, hogy ne
legyen lehetősége senkinek újra trüanniszt kialakítani.
A demokrácia virágkorának a kr e 5. századot nevezik, ekkor volt Periklész az uralkodó. Ő 15 évig
volt sztratégosz, Sok reformot vezetett be ebben az időben: azoknak akik részt vettek a színházi
előadásokon napidíjjat fizetett, mert ezek az előadások nem csak szórakoztatóak voltak hanem
politikai mondandójuk is volt. Napidíjat kaptak még az 500ak tanácsának és az esküdszéknek tagjai,
ezzel ösztönözte a népet a politikai életben való részvételre. A vagyonosokra bízta a különböző
rendezvények szervezését és még a hadihajók felszerelését is.
A demokrácia fő szervezete volt a népgyűlés, azaz az ekklészia. Minden 20. életévét betöltött athéni
polgár tagja lehetett, itt a döntéseket a phülé szavazatai alapján hozták. Itt évente 40 alkalommal
gyűléseztek és a gyűléseken bárki felszólalhatott. Általában a háborúkról, adókról és
szövetségkötésekről tárgyaltak, de ha valamelyik polgárt száműzni szerették volna itt zajlott a
cserépszavazás is.
A bulé is fontos szerepet játszott a demokráciában. Tagjait évente sorsolták, 30. életévüket betöltött
polgárok lehettek csak tagok. A 10 phüléből 50-50 embert küldtek ide így lett ez az 500ak tanácsa. Ők
ellenőrizték a tisztviselők munkáját és irányították a pénzügyet.
A Vének tanácsa bírói szerepet töltött be athénban. Tagjait a legtekintélyesebb arisztokratákból és
arkhónokból választották.
Az athéni demokrácia alapot teremtett a mai értelemben vett demokráciának