3.

Tétel – Az athéni társadalom- és államfejlődés jellemzése

Az attikai félsziget területén alakult meg az athéni városállam, amely a görög államfejlődés másik fő
irányát képezi. A földrajzi környezet ipari és kereskedelmi tevékenységre ösztönözte az itt letelepülő
népeséget. A világ legtagoltabb partvidéke tette lehetővé a tengeri kereskedelembe való
bekapcsolódást. Az athéni állam minden alapvonásban ellentétes a spártaival: nyitott gazdaságú, az
egyéni kibontakozásnak teret adó, demokratikus közösségi rendre épült. Az anyagi bázisát a
középréteg magánmunkája biztosította. Ez a polisz már nem a hódítás, hanem a fokozatos fejlődés
eredményeként jött létre.

Az athéni állam is a Kr.e. 8. sz. folyamán jött létre. A történeti hagyomány szerint Thészeusz községről
községre járva meggyőzte a családokat a közös városi szervezet előnyeiről, és megalapította Athént.
Nevéhez kötődik a társadalom osztályainak megalapítása:

 A szabad lakosság vezető rétege az előkelő (eupatrida) csoport volt. Ők tartották a vallási
szertartásokat, valamint vezető hivatalokat töltöttek be
 A gemóroszok földdel rendelkező kisbirtokosok
 A démiurgoszok kézművesek voltak
 A félszabad (metoikosz) réteg idegenekből állott, akik termelőmunkát végeztek, de politikai
jogaik nem voltak
 A rabszolgaság jelen volt a korabeli athéni államban is, azonban jellegadó intézménnyé nem
vált

A 8. század végére átalakult a nemzetiségi-közszervezeti rend. A baszileusz (király) helyére 9 arkhón

került, akik kezdetben életük végéig, majd 10, végül egy évre választottak. Arkhón csak eupatrida
lehetett.

 Közülük az első, a “névadó arkhón” irányította a kül- és belpolitikát, ő szabta meg a

törvényhozás irányát
 A második, az arkhón baszileusz főpap volt, a szakrális feladatok felelőse
 Harmadik helyre katonai ügyekben jártas eupatridát választottak: ő töltötte be a hadvezéri
funkciót

A további 6 arkhóni tisztviselő a jogrendezésben látott el fontos feladatokat, például jogszolgáltatási

hatáskörük volt. Az arkhóni tisztüktől megvált férfiak arisztokratikus testülete az areioszpagosz volt. A
népgyűlés szerepe háttérbe szorult. Athénban Kr.e. 630-ban jelent meg először a türannisz, Külon
ekkor megkísérelte a hatalom erőszakos átvételét, de elbukott. A küloni tett ezután a lesúlyosabb
cselekményként maradt fent, az államrend elleni lázadásként.

A szokásjogot Drakón foglalta írásba, amelyet eddig csak az arkhóni testület tagjai ismerték, és ezért
önkényesen alkalmazták (Kr.e. 621). Szigorúan védték a magántulajdont (halálbüntetés
gyümölcslopásért).

A legjelentősebb reformsorozat Szolón nevéhez fűződik. Közkegyelmet hirdetett: a gyilkosok és

hazaárulók kivételével mindenkinek. Érvénytelenítette Drakón szigorú törvényeit, ezentúl csak
gyilkosságért szabhattak ki halálbüntetést. Minden athéni jogává tett, hogy bármelyik polgártársa
érdekében fellépjen a bíróság előtt. Biztosította hivatalok döntéseinek bírói felülvizsgálatát. A
polgárjoguk elvesztésével sújtotta azokat, akik pártviszályok idején egyik fél oldalára sem álltak.
Társadalmi reformjai közül a legjelentősebb az adósrabszolgaság megszüntetése volt. Azokat a
személyeket, akiket külföldön adtak el, államköltségen visszaváltották. Kártalanítás nélkül eltörölte a
földre felvett hiteleket. A végleg letelepedett metoikoszoknak is polgárjogot adott. Maximálta a
földbirtokot. Lehetővé tette a szabad végrendelkezést.

Szolón sajátos középutas reformjaival megteremtette az arisztokrácia és demokrácia közötti politikai

rendszert, a timokráciát. Az athéniak jogait jövedelmi viszonyaik szerint szabta meg:

 Az első csoportba tartozók (ötszáz mérősök) közül kerülhettek ki az arkhónok

 A lovagok közé került háromszáz mérősök viselhettek magasabb állami tisztségeket
 A harmadik csoport tagjai, az igásparasztok, legfeljebb a tanácsba kerülhettek be
 A negyedik csoport tagjai, a napszámosok pedig csupán a népgyűlés és az esküdtbíróság
tagjai lehettek
 A nagyobb vagyonnal rendelkezők arányosan több állami terhet viseltek

Az államszervezet átalakítására is sor került. A legfontosabb szerv a népgyűlés lett, amelynek ülésein
minden athéni polgár részt vehetett. Az egykori tanács helyére a négyszázak tanácsa lépett, amelynek
100-100 tagját a négy athéni törzs választotta az első három vagyoni kategóriába tartozók közül.
Szolón állította fel a népbíróságot, amely felelőségre vonhatta a tisztviselőket és döntött a
büntetőügyekben. Az areioszpagosz megmaradt, azonban hatáskörét a népbíróság vette át.

A kompromisszumos reformok ára azonban az volt, hogy senki nem volt igazán elégedett a
végeredménnyel: az oligarcháknak fájt a veszteség, a földnélküliek és a kisbirtokosok hiányolták a
földosztást, ebben a helyzetben volt képes Kr.e. 560-ban Peiszisztratosz magához ragadni a hatalmat.
Türanniszának éveit Arisztotelész Athén aranykorának nevezte. Először politikai ellenfelei földjét
osztotta fel támogatói és földnélküliek között. Fejlesztette a hadsereget és flottaépítésbe kezdett,
amely munkalehetőséget teremtett. Új állami adót (tized) vezetett be, de a bevétel elosztásában és
felhasználásában közösségi szempontok vezérelték. Vidéki bíróságokat szervetett. Ő íratta Homérosz
költeményeit.

Az athéni állam kialakításában döntő szerepe volt Kleiszthenész reformjainak. Első arkhónná
választása után olyan törvényeket fogadtatott el, amelyek tartalmazták Szolón alkotmányának
előremutató elemeit, de eltörölték a polgárok vagyoni megkülönböztetését. Minden teljes jogú athéni
lakos választójoggal rendelkezett, és megválasztható volt bármely tisztségre. Kinyilvánította, hogy a
törvény előtt minden polgár egyenlő. Bevezette a cserépszavazás intézményét.

Fő államszervezeti reformja az új területi felosztás volt. Három elkülönülő territoriális egységet (Athén
és külvárosai, megművelhető földben gazdag belterület, partvidék) egyenként 10 körzetre osztotta. A
3 egység 1-1 körzetéből alakította meg a 10 phülét. A körzetekben kisebb önkormányzati egységeket
(démoszokat) szervezett, amelyek élén a választott demarkhoszok álltak. Létrehozta az ötszázak
tanácsát, melynek 50-50 tagját a phülék sorsolták ki lakosaik közül. A hadsereg élére 10 sztratégoszt
állított és az areioszpagosz hatáskörét tovább csökkentette.