Professional Documents
Culture Documents
Ókori Demokrácia
Ókori Demokrácia
Az athéni demokrácia Kr. E 508 bán Kleisztenesz reformjával jött létre a türanisznak nevezett
egyeduralom bukása után.—> reform lényege: minden szabad ATHÉNI ferfi egyenlő polgár
jogokat kapott.
Polisz (állam) polgárai lettek földműves arisztokrácia mellett kézműves, kereskedő, és paraszt
kent dolgozó de ősz tagjai is.
Területi elv felváltotta a vagyoni, származási elvet—> athéni polgárokat 10 területi egységbe
(Phüle) sorolta be Kleisztenesz a korábbi vagyoni osztályok helyett.—> az egyes tisztségére ,
testületekbe a polgárok a phulek alapján voltak megválaszthatóak.
Demokracia
Népgyűlés
rendelkezett a legnagyobb hatalommal. (Itt hoztak a törvényeket, döntöttek a háborúról vagy
a békéről, és választottak tisztségviselőket
Döntése kötelező érvényű (csak egy másik népgyűlés érvénytelenítette)
Cserép szavazás: Kleisztenesz vezette be, (polgárok szavaztak arról hogyha egyik társuk
egyeduralom rá akart törni)—> 6000 érvényes szavazat=száműzetés 10 évre Athénból
ötszàzak tanácsa
10 Phule 50-50 választott képviselőjéből állt
Gyakrabban ülésezett mint a népgyűlés
Javaslatok előkészítése a népgyűlés szamara, döntések végrehajtásának ellenőrzése
Ítélkezés az esküdt bíróság feladata volt: tagjaik át a polgárok közül sorsoltak
Kleisztenesz reformok után az arkhonok és a volt arkhonokbol álló tanács jelentősége
megszűnt—> feladataikat a sztrategoszok és az otszazak tanácsa vette át
Athéni demokrácia fénykorát Periklesz idején Kr e. 5 század közepén èlte
A sztrategoszok kivételével minden testületi tagot választás helyett sorsoltak
Athéni társadalom
Kr e. 5-6 század
Polgárok, bevándorlók, rabszolgák csoportjai alkottak
Polgárnak számított minden athéni szülőtől született szabad férfi
Bevándorlók nem kaptak polgárjogot de adózniuk kellett
Kialakult a rabszolgaság —> gazdasági fejlődés lehetővé tette hogy a földbirtokosok
rabszolgákat vásároljanak
Mezőgazdaság:
Alapja az árutermelő parasztbirtok: olajbogyó, szőlő, gyümölcs, zöldség termesztés,
méhészet - Vaspapucsos faekével művelték a földeket
Ipar
Szervezeti alapformája a kisüzem, ahol a tulajdonos családtagjaival dolgozik és csak kisegítő
munkaerő a rabszolga
Ekkor már megjelennek a közép-és nagyüzemek, ezekben és a bányákban a dolgozók
többsége rabszolga (klasszikus rabszolgatartás !)
Ipari eszközök: vasszerszámok, kézi fújtató, íjas eszterga
Ipara szakosodott: kerámia, bőr, szövő-és fémipar volt a legjelentősebb
Kereskedelem
Athén a Földközi tenger kereskedelmi központja: az export és import mellett közvetítő
kereskedelemmel foglalkoztak. Jelentős volt a pénzváltás szerepe