Marc Bloch + A TORTENESZ MESTERSEGE - I, ‘Azalabbi szoveg Marc Bloch klasszikussa vsltkonyvének A tonénész mestersége. Torténetelméle- Airis. Budapest, 1996 Osis) ke fejezett tartalmazza.AtextustBabarcz Eszter és Kossry Do, ‘mokos forditotta, A torténeti megfigyelés 1. A TORTENETI MEGFIGYELES ALTALANOS JELLEMZOI Mindenekelott induljunk ki egyértelmiien a malt kutatisabdl A korldtozot szokasos értelemben vetttrténeti informécié legnylvénvalabb elles. Zetességeit mar soksz0r leitdk, A t6rténész ~ mondjsk ~ olyan tényekkel foglalkonie, amelyeket maga egyéltalén nem képes megfigyelni Egyetien egyiptolégus sem latte Ramszeszt. A napoleon haborik egyetlen specialist4ja sem hallotta az agytisz6t Aus, terlitznél. A mi idonket megel626 korokrél tehatcsak tandknyoman beszélhetiink. A ta, ‘niikat tekintve olyan helyzetben vagyunk, mint a vizsgélobir6, aki megprobal rekonst. iain egy olyan biintényt, amelyet maga egyéttaln nem ltot, mint fzikus, ait gy. hoz sciigezett a natha, sa kisérletek eredményeirdlcsak laboratoriumi inasatol értesut Fayse6val ajelenrl szerzetismeretekkel ellentétben a miiltmegismerése szkséghép- pen ,kozvetett” Senki sem akarjatagadni, hogy van ezekben a megjegyzésekben némi igazség, De swiikséges, hogy erdsen arnyaljuk Gket Tepyik fe egy hadvenér gyGzelmetaratott. Még a harcmez6n nekit, hogy sajétke- evel megirjabeszimoldjt.O dolgoztakiaz tkdzet tervét-O iranyltotta a here mone, {et A tér mérsékelt kiterjedésének koszinhetéen (mert hogy minden adut kjétschas. Sunk, egy Okor esatat képzeltem el, amely kis terleten zalott le) szinte az egész Ossve. faapas a szeme el6tt jatszddott le. Ennek ellenére biztosak lehettink aban, hogy tobb Envetes epizéddal kapesolatban kénytelen lesz alvezéreinek beszémoldjra hagyat. koznl.§ ezzel voltaképpen nem tesz mast, mint hogy elbeszéloként is tigy viselkecik, ‘mint néhiny Gréval korabban cselekvSként. Amikor a esata fordulatai nyomén pererdl ‘ATORTENSE MesreRSBcE—n + 125percrekikelladnia rendstke2éseitcsapatainakmozgisétillesen,vajon mit tart megbiz~ hatébb informéciénak: azokat a tobbé-kevésbe homalyos képeket-e,amelyek lomyon- jn ata szeme el kerdlnek, vagy azokat a beszmoldkat, amelyeket idhalélaban hozz4- Vigtatva futérok vagy szdmysegédek hocnak neki? Ritkin fordul eld, hogy a vezet6 egyedila sat megfgyelesciretamaszkodhat. Mi marad akkor~még egy iyeneldnyos felételekkel megfogalmazott hipotézsben isa hires kozvetlen meghigyeésbd,ajelen tanulményozésinak allitlagos kivltsigabol? Valéjdban szinte mindig his abrind ez: legaldbbis mihelytktégul egy kiesit a megfi- syel6 horizonta. A litottakrl sz beszémodk legalibb az esetek feleben misok ltl latot dolgokrd sedinak. Ha kzgazdésckéntvalamely hénap vagy valamely het forgal- amt figyelem, az esak olyanstaiszikak segitségéveltehetem, amelyeket nem magam Késziteltem. Ha az aktualitis legszels6 polussnak tanulményozdjakent a Kozvélemény iteletét probilom kipuhatolni a jelen problémsirl, kérdéseket teszek fel, ljegyzem, ci-devants-ok javai, ha nem hagytak el Franciaorszgot,s valami oknél fogva nem csaptak leré a Kézjleti Bizotts4g torvényei, érintetlensil megmaradtak. Elvesztck ugyan foldestirijogaik, hiszen ezeket mindeniit eltordlték. Megorizisk viszont szemé- lyes tulajdonukat, azaz tizletirataikatis, Mivel azdllam sosem kovetelte Gket maganak, az dltalunk keresett papirokra a csalédi papirok kizds sorsa varta 19, 6 a20. szaizad. ban. Feltéve, hogy nem vesztek el, nem ették meg ket a patkényok, és nem is sz6r6d- tak szét, vevék és Grokbsdk kényére bizva, két-hérom vidéki ktiria padlasterében, ak- kkor sem Kotelezi semmi arta jelenlegi tulajdonosukat, hogy az dndk rendelkezésére bocsaissa Sket.” Azért idéztem ezt, mivel véleményem szerint tipikus példéjat adja azoknak a kéril- ményeknek, amelyek gyakran meghatérozzak és korlétozzk a dokumentélaslehet6sé- seit. A példa tanuulségait érdemes kozelebbrdl is szemiigyre venniink. AA forradalom alattikisajétitasok itt annak az istenségnek a szerepét jstsszak, amely svonrenesc msteasts-n #135gyakran kedvez a kutat6nak: a katasztréféét. A szdmtalan romai ‘municipiumban, ame- in KOzdnséges olasz kisvérosokké valtak, a ré Gmegei is elpusztultak a népvéndorlés viszontagsagal kt. Zot Ami szemiinkben a ket vildghabort egy dics foldrél emlélarivcier levéltara- kat tOrolt el Sosem olvasgathatjuk mar Ypres r6gi kereshedGinek Teveleit, sa visszavo- ‘lds sorén lttam, hogyan égnek el egy hadsereg napi Ugyanakkor a térsadalmi élet békés, lizrohamok neil folyamatossaga sokkal ke- fbe kedver az emlékek dtorékitésének, mint hinné az ember A fornaccaee feszitik feta pancélszekrény aja, sa forradalmak kényszeriik menehilene minisztereket, BBE Fonayed eit lene elégetn ttkosjegyzoteiket. A régibinésdgileveltgnkier 56 ok fondiaiolyan vilalkozasok papirjait artalmazzak amelyek © pész szakértGit, hogy nézaék dt a konyveit, akira legpo, hozzétartozik minden testilethez a beavatottssg ner hatranyba: szinte teljesen péilésképpen,igaz, nak meg neki, Az informaci6, sajnos, Pletykatdl Egy derékkataklizma sokszorjobban szolgala az dy kes BY es mindadlig amiga tétsadalmak,amelyek nem aaryjéképpen saat vonsek om eeeyTy ez a gondot nek! nem ltmak végre, hogy racondlsor rege Lape cca kezetkets e2zel saat magukrl vals tudasukat Ez nem sikerulhe ene Sepp, csakha vilvetve témadnakafeledés vagy a tudallansdg ket 6 enter hanyag- sigellen, amely elhényja a dokumentumokat,s ami meg vescélyesebb oe ate ey semis deat 2 lama tok, det tok, calc ttok) amely cree vagy men 6 telessége, hogy ne tira fel gyielének t szerzédéseket is éthatolhatatian ho- dlyozza meg komolyan abban, hogy i= € te inket igencsak belepte a penész. Amia nagyvillalatok indokait ‘illet, s sk azon legalapvetdbb statisctikaik kozzétételet is, midkédéséhez fthoised athz maid a aladés tj, haa modszere,scinte polgin crénnng cone a ceads dtadja helyet a tsjékoztatsi kedvnek:azaz scikseghepien seinen gene cseréjénekis, 136 + warceroce,ne- uk ra vo- ke. tik ket, ina yek nis ctl int- je yek rte ri fr fig ga ajat ag zis 8 nek ni a ik ges snk nelt ok Térjtink most vissza a fentebb emlitet faluhoz. Azok a kériilmények, amelyek az adott esetben meghatarozz4k a tandbizonységok elpusztuldsst vagy megérzését, hoz- zAtérhetéségét vagy hozzAférhetetlenségét, Altalanos jellegti torténeti erdkbél veszik ceredetiket. Nincs benniik semmi, amine volna tdkéletesen érthet6, mégsem slnak lo- sikai kapcsolatban azon kutatas térgyaval, amely ugyanakkor ki van szolgaltatva nekik, ‘Nem vilégos ugyanis, hogy egy kicsiny falusi kozosség tanulményozasénak- példéul a kozépkorban - eredménye miért figg attl, hogy néhany évszzaddal késébb akkori ura gy déntott, hogy gyarapitja a koblenzi emigriciés tabort vagy sem. Az ilyen inkongruencia igen gyakori, Nem azért ismerjiik ezerszer jobban a r6mai kori Egyipto- ‘mot, minta rémai Galliét, mintha az egyiptomiak jobban érdekelnének minket, mint a gall-rémaiak: a szarazsdg, a homok 6s a mumifikilds temetési szertartésaiarrafelé meg- Grizték azokat az iratokat, amelyeket a nyugati klima és a nyugati szokésok gyors pusz~ tuldsra ftéltek. Azon okoknak, amelyek a dokumentumok kutatasénak sikeret vagy ku- darcét meghatérozzak, és a dokumentumokat szimunkra kivénatossé tevé motivu- moknak éltalaban semmi koziik egymashoz: ez az a kikiiszébolhetetlen irracionalis elem, amely kutatasainkra dtvisz valamit abl a tragikus szinbél, amely talantitkos oka a szellem megannyi mdvét sojt6 pusztulésnak, Miasrészt a fentebb idézett példaban az. egyes falvak dokumentumainak sorsa, ha eagyszer a lényeges tényt mar ismerjik, nagyjab0l eldre léthat6. De nem mindig ez a helyzet. A végeredmény néha olyan sok, egyméstel teljesen fiiggetlen oksdgi lincolat talélkozési pontjén jon létre, hogy lehetetlen eldre latnunk. Tudom, hogy Saint-Benoit- sur-Loire 6si apatsdganak irattarat négy egymést kovet6 tiizvész saztan egy fosztogat6 banda pusztitotta. Honnan tudhatndm elsre, miel6tt megnézném az iratokat, mely da- rabokat kimélnek meg ltalaban az ilyen dilésok? Amit a kéziratok vandoritjanak szoktak nevezni, a lehet6 legérdekesebb kutatisi téma; egy irott mil ttja a kulOnféle konyvtdrakba, a masolatok készitése, a konyvtdrosok ésa masolOk gondosséga vagy hi nyagsdga ~ mind olyan dolog, amelyeken keresztil elevenen megnyilvénul a kultira hanyattatésa és nagy éramlatainak valtozatos jatéka. De kijelenthetle-e akéral tajékozott tudésisa tény felfedezése elstt, hogy Tacitus Germanic ta.a 16. szdzadban a hersfeldi Kolostorban kotott ki? Egysz6val, szinte minden doku- mentumkeresésben van valami ellenSrizhetetlen elem, azaz kockézat is. Egy kutat6, akit orténetesen igen jélismerek, elmesélte, hogy - mikézben Dunkerque-nél arra vart a bombaz4sok kézepette, a tirelmetlenségnek kilondsebb jele nélkii, hogy esetleg ha- j6ra szallhasson ~ az. egyik bajtarsa csodélkozva igy sz6lt hozz4: ,igazdn kinds, on rem tigynéz ki, mint aki megvetiakalandot!” Baratom aztfelelhette volna erre, hogy az elterjedt elditéletekkel szemben a kutatasi gyakorlat val6jaban hajlamossé teszi az em- bert arra, hogy elég kénnyen elfogadja a sors kihivésat. Aztkérdeztikaz imént,eltérnek-e a kutatési technikakaz emberi mil és jelen meg- ismerésében, Megadtuk a valaszt. Az aktudlis kor kutatoja és a tavoli Korok tudésa két- ségteleniil mas-més médon forgatjsk a szerszAmaikat. Hol az egyik, hol a masik van el6- nyosebb helyzetben. Az eldbbi kozvetlenebbil érzékelhet6 médion talélkozik az élettel, az utobbinak mélyftirésaiban olyan eszkbzdk is rendelkezésére alinak, amelyektdl az elobbi gyakran meg van fosztva. A holttestfelboncolAsa, amely a biolgus széméra sok olyan titkot is feltér, amelyet az. é16k tanulményozAsa homalyban hagy, sok més olyan tényrdl viszont hallgat, amelyeket csak az eleven testek térhatnak fel. De barmilyen ko- raval foglalkozzék is a kutat6 az emberiségnek, a megfigyelés médszerei, amelyek szin- avomrixiszamsriasice-n © 137temindig nyomokra hagyatkoznak, alapvetden azonosak. Mint lstni fogjuk, hasonl6ak a forrdskritikai szabalyok is, amelyek eltt a megfigyelésnek meg kell hajoinia ahhoz, hogy termékeny eredményekre vezethessen, A forréskritika 1. AKRITIKAI MODSZER TORTENETENEK VAZLATA Allegnaivabb rendsr is tudja, hogy nem szabad a tantivallomasokat sz6 szerint venni. Riadésul kész arra, hogy e teoretikus ismeretbsl mindig a sziikséges hasznot hizza, Hasonléan régéta tudjuk, hogy nem szabad vakon elfogadni valamilyen torténelmi ta. nibizonységot. Az emberiséggel majdnem egyidés tapasztalat tanitott meg minket erre: nem egy szOveg adja ki magét egy mésik korbél vagy egy mésik helyrdl val6nak, mint ahonnan val6jaban szérmazik, Nem minden elbeszélés hiiséges, 6s még a targyi yomokat is meg lehet hamisitani. A kizépkorban a hamisitésok valdségos burjinzésa atta kételkedés gyakran természetes nvédelmi reflex volt. ,Tintaval barki barmit ir- hat’ ~kidltot ela 11. szzadban egy lotaringiai kisnemes a szerzetesekkel folytatott pe rében, akik irott bizonyitékokkal fegyverkeztek fel ellene. Konstantin adoménylevelét egy 8, szézadi rémai klerikus megdobbents iroményat, amely az elsd kereszteny csi- sear neve alatt futott — harom évszdizaddal késdbb mar kétségbe vontak az igen kegyes Ill, Otté esdszdr komyezetében. A hamis ereklyéket az6ta tildézik, amidta egyéltalan vannak ereklyék, Az elvi szkepticizmus ugyanakkor nem magasabb rendi s nem is termékenyebb szel- emi magatartds, mint a hiseékenység, amellyel egyébként gyakran egyiitt is jr az egy- szerdbb lelkekben. Az el6z6 héboriban ismertem egy derék dllatorvest, aki — nem min- den alap nélkil ~szisztematikusan megtagadta, hogy barmitis elhiggyen az ijsigoknak. Deha egy alkalmi ismerése a legvadabb zagyvaségot suigta a filébe, azt boldogan elhitte, Deaz egysceri jézan ésszel, amely sokaig egyetlen kritikai eszkéztink volt, s amelyet ‘mais csébit6nak taldlnak bizonyos emberek, szintén nem jutunk messzire. Mert valoja- ban a legtibb esetben mi ezaz.dllit6lagos j6zan ész? Nem més, mint érvekkel ald nem ta- ‘masztott posztuldtumok és elsietve altalénositott tapasztalatok vegyiiléke. Vegyiik a fi zikai vildgot. A j6zan ész tagadta példaul az antipddusok létezését. Tagadja az einsteini vildgegyetemet. Mesének tekintette Hérodotosz elbeszélését, amely szerint az Afrikat megkerild hajésok megpillanthatjak azt a pontot, ahonnan nézve a nap jobbrél balra jérazégen. Vagy vegytik az ember cselekedeteket. Aza legnagyobb baj, hogy azily mo- don drokkévalova emelt megfigyelések nagyrészt egy igencsak révid pillanat: a mi idénk termékei. Ez a Voltaire-féle ~ egyébként oly éleslat6 — kritika legnagyobb hibsja, Nem csak arrél van sz6, hogy egyéni furcsaségokra minden korban bukkanhatunk: nem egy lelkidllapot, amely egykor kozénségesnek szémitott, a mi szemiinkben bizarr- nak ttnik, mivel mi magunk nem osztozunk benne. A ,jézan ész” latsz6lag tiltja elfo- gadnunk, hogy 1. Ott olyan képtelen terileti engedményeket tett a papaknak, ame- lyek ellentmondtak korabbi cselekedeteinek, s amelyek késObbi csclekedeteibél egysl- talin nem kovetkeztek. Arma a kovetkeztetésre kell jutnunk, hogy gondolkodasa nem egészen tigy mikédétt, minta miénk-pontosabban az Gidejében az irds 68a csclekedet k6zdtt szamunkra meglep6 tavolség volt -, hiszen a privilégium bizonyosan hiteles, 138 + mascatoci,