1.

A felvilágosodás fogalmainak azonosítása - Az alábbi fogalommeghatározásokat párosítsa a következő fo-

galmakkal! (Elemenként 1-1 pont)
A) Általános értelemben a választott törvényhozó testület neve.
B) A francia felvilágosodás nagy összefoglaló munkája.
C) A polgári jellegű reformokat bevezető uralkodási forma, mely a hatalmi rendszer változtatása nélkül kívánta
modernizálni a birodalmakat.
D) Az állam és társadalom működését meghatározó alaptörvény.

1. parlament 3. Enciklopédia
2. alkotmány 4. felvilágosult abszolutizmus

2. II. József türelmi rendelete - A szöveg segítségével válaszoljon a kérdésekre!

„Minthogy ő legszentebb felsége meg van győződve arról, hogy minden kényszer, amely az emberek lelkiismeretére erőszak-
kal hat, mindennél ártalmasabb, ezzel szemben az oly helyes türelem, amilyet a keresztényi szeretet javall, mind a vallásra,
mind az államra igen nagy haszon forrása, elhatározta, hogy e türelmet valamennyi császári és királyi tartományában bizonyos
törvényekkel erősíti meg.
Minden olyan nyilvános vallásgyakorlattal nem bíró helyen, ahol van száz nem katolikus család, s ezeknek van elegendő,
törvényes úton biztosított fedezetük imaházak, lelkészlakok, tanítólakások építésére, s ahol a lelkészek és tanítók megfelelő
állásáról gondoskodni képesek anélkül, hogy a szolgáltató népet ezekkel a hozzájárulásokkal túlságosan megterhelnék, avagy
a reá háruló közadók viselése szempontjából meggyengítenék, legyen szabad ugyanazon nem katolikus, vagyis az ágostai és
helvét hitvallásúaknak, avagy a görög szertartású nem egyesülteknek magánimaházakat oly módon felépíteni, hogy ezeknek
se tornyuk, se harangjuk, se közútról nyíló bejáratuk - olyan, amilyen a nyilvános templomoknak van - ne legyen; [...]
Ágostai és helvét hitvallásúak esküt ne legyenek kötelesek másként tenni, csak a szerint az esküforma szerint, amely vallásuk
hitelveinek megfelel." (II. József türelmi rendelete, 1781)
a) Mely vallásúakra vonatkozik a türelmi rendelet (3 pont) ........................................................................................................
...................................................................................................................................................................................................
b) Határozza meg a vallási türelem fogalmát! (2 pont) ...............................................................................................................
...................................................................................................................................................................................................
...................................................................................................................................................................................................
c) Mi a különbség a vallásszabadság és a vallási türelem között? (2 pont) .................................................................................
...................................................................................................................................................................................................
...................................................................................................................................................................................................
d) Milyen célból bocsátotta ki a rendeletet az uralkodó? (1 pont) ..............................................................................................
...................................................................................................................................................................................................
e) A rendelet mely része áll szöges ellentétben József politikájával? (1 pont) ............................................................................
.......................................................................................................................................................................... 9 pont / .. pont

3. A magyarországi felvilágosult abszolutizmuss. Írd be az alábbi táblázatba a megfelelő helyekre a felvilágosult ab-
szolutizmushoz kapcsolódó évszámok, intézkedések betűjelét! (Elemenként 0,5 pont.)
A) 1740-1780 B) Urbárium C) Jobbágyrendelet
D) 1780-1790 E) Türelmi rendelet F) Nyelvrendelet
G) „Az ifjúság helyes nevelését és az egész közoktatásügynek intézését a józan erkölcsű népek mindenkoron oly nagy fon-
tosságúnak tekintették, hogy benne látták országaik legfőbb sarokkövét ás az általános jólét alapját.”
H) „A leghőbben kívánjuk, hogy valamennyi örökös királyságunk és országunk nagyobb felemelkedésére és virágzására a
kereskedelem bennük állandóan terjedjen és növekedjék. Annak megakadályozására azonban, hogy a külföldi termékek és
áruk netalán a mi örökös királyságainkból és országainkból származó árukkal összetévesztessenek, vagy velük azonosnak
tartassanak, határozzuk, elrendeljük és akarjuk, hogy minden efféle javak és áruk, ahol feldolgozzák vagy előállítják őket,
hiteles bélyeggel megerősíttessenek.”
 MÁRIA TERÉZIA II. JÓZSEF
4 pont / …. pont

4. Az úrbéri rendelet. Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei alapján! 4 pont / ... pont
„Mária Terézia, Isten kegyelméből özvegy római császárné, Magyarország […] apostoli királynője, Ausztria főhercege.
Jól ismeretes, mennyire arra irányul állandóan a mi anyai fáradozásunk és királyi gondunk, hogy egyrészről a földesurakat
szabadon és sértetlenül megőrizzük igaz jogaikban, másrészről pedig minél jobban gondoskodjunk a szegény adózó nép
megmaradásáról és az egész országnak ezzel elválaszthatatlanul összekapcsolt javáról, következésképp az adózó népet meg-
óvjuk a földesuraknak minden igaztalan és törvénytelen elnyomásától […]
Az úrbér-szabályozási példányokba kifejezetten és határozottan írassék be mind a telki állomány, mind pedig az, hogy az
igásrobotot két vagy négy igával (igavonó állattal) kell-e teljesíteni és az, hogy a kilencedet természetben vagy milyen
egyenértékben kell leróni […]
Minden egésztelkes jobbágy köteles lesz az úrbérszabályozás értelmében hetenként egy napi négyigás robotot teljesíteni az
úrnak, ahol azonban mostanáig két igával szokták teljesíteni az igásrobotot, azokon a helyeken az igásrobot kötelezettségét
ezután is két igával fogják teljesíteni.” (Úrbéri rendelet)
a) Sorolja fel, mely jobbágyi szolgáltatásokat szabályozza a rendelet? (2 pont)

1) ...........................................................................................................................................................................................

2) ...........................................................................................................................................................................................
b) Húzza alá, hogy mely földterületen végzik a jobbágyok a földesúrnak járó munkájukat! (1 pont)
1) úrbéres telek 2) majorság 3) közös legelő
c) Fogalmazza meg, miért fűződött érdeke az uralkodónak a jobbágyrendelet kiadásához! (1 pont)

...............................................................................................................................................................................................

5. A XVIII. sz-i Magyarország. A források és ismeretei segítségével válaszoljon az alábbi kérdésekre! 5 pont / …. pont
„1. § Minden egész helyes jobbágy köteles lészen maga földes urának minden hétben egy napot napkelettül napnyugodtik […].
Marhás munka helyet pediglen minden hétben azon egész helyes jobbágy földes urának két nap kézi munkával dolgozni tartozik.”
(Jobbágyrendelet; 1767)
a) Fogalmazza meg, melyik jobbágyi szolgáltatásról szól az idézet! (1 pont)

...............................................................................................................................................................................................
b) Hogyan szabályozta a rendelet a szolgáltatást? (1 pont)

...............................................................................................................................................................................................
c) Nevezze meg, hogy melyik uralkodó adta ki a rendeletet! (0,5 pont)

Uralkodó: .........................................................................................
d) Mikor uralkodott a rendeletet kiadó személy? (1 pont) Évszám:…………………………
„Először: A' jobbágyság állapottyát, annyiban a' mennyiben a' parasztok […] örökös kötelesség alá vettetve és a' földhöz
köttetve voltanak, jövendöre tellyességgel eltöröllyük […] következendöképpen minden parasztokat, akár mely nevezet és
vallásbéliek légyenek, jövendöre magok személlyekre nézve lakásokat szabadosan változtathato emberekké tészük, […] .”
(Jobbágyrendelet; 1785)
e) Fogalmazza meg, hogyan szabályozza a jobbágykérdést a rendelet! (1 pont)

...............................................................................................................................................................................................

f) Melyik uralkodó adta ki a rendeletet? (0,5 pont) Uralkodó:……………………………………………

6. A feladat Magyarország XVIII. századi társadalmával kapcsolatos. Döntse el a források és ismeretei segítségével,
hogy igazak vagy hamisak az állítások! Írjon X jelet a táblázat megfelelő helyére! (1-1 pont.)
 A magyarországi társadalmi rétegek et-
nikai megoszlása

Betelepülés és belső vándorlás a XVIII. században

Állítás Igaz Hamis

a) A belső vándorlás fő iránya a sűrűbben lakott peremterületek felől a ritkábban lakott belső országrészek
felé mutatott.
b) A románság csak a szervezett betelepülésben vett részt, belső vándorlásuk nem volt jellemző.
c) A nemzetiségek bevándorlása következtében a magyarság „csonka társadalmat” alkotott, vagyis hiány-
zott a vezető társadalmi rétege.
d) A polgárság többsége német származású volt.

7. A XVIII. századi Magyarország gazdasága. Döntse el a források és ismeretei segítségével, hogy a Mária Terézia
vámrendeletére vonatkozó állítások közül melyik a helyes! Karikázza be a helyes állítás sorszámát! Feladatrészenként
egy sorszámot karikázzon be! (Elemenként 1 pont.)
„Minthogy annak a szabadságnak csorbítása nélkül, amely az előbbi 1723. évi országgyűlés 14. törvénycikkében van rög-
zítve [mely szerint a nemesség a saját szükségletét szolgáló árukra a belső vámhatáron nem fizet vámot], egyébként minden
dolog és áru után, bármiféle és nemű is legyen az, amely Magyarországon és a hozzákapcsolt országokon átvihető, vagy
[azokba] bevihető, vagy azokból kivihető, a harmincadvámot le kell róni, s ezt a vámot kivétel nélkül mindenki, aki e javak-
nak vagy áruknak birtokosa, legyen az nemes vagy nemtelen, egyházi vagy világi személy, katonai vagy polgári szolgálat-
tevő, külföldi vagy belföldi, megadni köteles [...]." (Mária Terézia 1754. évi vámrendeletéből)
a) 1. Mária Terézia létrehozta a belső vámhatárt a Magyar Királyság és a Habsburg Birodalom többi tartománya közt.
2. Mária Terézia fenntartotta a belső vámhatárt a Magyar Királyság és a Habsburg Birodalom többi tartománya közt.
3. Mária Terézia eltörölte a belső vámhatárt a Magyar Királyság és a Habsburg Birodalom többi tartománya közt.
b) 1. A harmincadvám megfizetése alól a magyar nemesek rendi kiváltságaikra hivatkozva teljes körű mentességet kaptak.
2. A harmincadvám megfizetése alól a szabad királyi városok polgárai a városi kiváltságlevelekben foglaltaknak megfe-
lelően mentességet kaptak.
3. A harmincadvám megfizetése alól egyik társadalmi réteg tagjai sem kaptak teljes körű mentességet.
c) 1. A vámtételeket úgy határozták meg, hogy a magyar mezőgazdasági termékeket elsősorban a birodalmon belül értéke-
sítsék.
2. A vámtételek arra ösztönözték a magyarokat, hogy a mezőgazdasági termékeket a birodalmon kívül értékesítsék.
3. A vámrendelet következtében visszaesett a mezőgazdasági termelés Magyarországon.
d) 1. A vámrendelet elősegítette a magyar ipar fejlődését.
2. A vámrendelet következtében az örökös tartományokból kedvező feltételekkel lehetett iparcikkeket Magyarországra
hozni.
3. A vámrendelet arra ösztönözte a kereskedőket, hogy a birodalmon kívülről hozzanak iparcikkeket Magyarországra.
8. A XIX. század eszméi. Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével (Elemenként 1 pont.)
A) „Egyetlen nemzet sem adhat magának szabadságot, ha azzal nem rendelkezik már eleve. Mikor kezd magára esz-
mélni, a törvények már készen állnak. […] Ha egyes emberek áthágják e határt [törvényeket] merész reformjaikkal, a
nemzet azt is elveszíti, ami eddig részéül jutott, s mégsem éri el, amit kíván. Ebből következik, hogy csak igen ritkán
szabad újítani, s mindig mértékkel és igen óvatosan. […] A szabadság bizonyos értelemben mindig a királyok adománya
volt, hiszen minden nemzetet a királyok alkottak. […] Emberek ilyen-olyan gyülekezete nem alkothat nemzetet. […]
Igen nagy hiba, ha azt képzeljük, hogy a nép veszítene valamit a monarchia visszaállításával: a nép ugyanis pusztán
elvben nyert az általános felfordulással.” (Joseph-Marie de Maistre: Gondolatok Franciaországról, 1796)
B) „A szabadság egyetlen fajtája, mely megérdemli ezt a nevet, ha saját javunkra a magunk módján törekedhetünk mind-
addig, míg nem próbálunk másokat ugyanebben megakadályozni, vagy gátolni ezt célzó erőfeszítéseiket. Saját testi, lelki
vagy szellemi egészségének mindenki maga a legjobb őrzője. Az emberiség többet nyer, ha eltűri, hogy mindenki úgy
él, ahogy neki tetszik, mintha arra kényszerítik egymást, hogy úgy éljenek, ahogy a többieknek tetszik.” (John Stuart
Mill: A szabadságról, 1859)
a) Nevezze meg, melyik a XIX. században kibontakozó eszme gondolatait tükrözi a két forrás!
A) jelű forrás: ……………………………………………….. B) ……………………………………………..
b) Nevezze meg, melyik történelmi eseménysorra utal „általános felfordulás” kifejezés az A) jelű forrásban!

....................................................................................
c) Válassza ki, melyik igaz a következő állítások közül a B) jelű forrásra! Karikázza be a helyes állítás sorszámát!
1. A szabadság egyetlen korlátja a másik ember szabadsága.
2. Az ember visszaél a vele született szabadsággal.
3. A szabadság felsőbb hatalomtól ered. 4 pont / … pont

9. A feladat az Emberi és polgári jogok nyilatkozatához kapcsolódik. Válassza ki a forrásrészletek közül azt a
négyet, amelyik nem az Emberi és polgári jogok nyilatkozatából származik, és tartalma is ellentétes annak szel-
lemiségével! Karikázza be a négy - nem a nyilatkozatból származó - forrásrészlet sorszámát! (1-1 pont.)
1. „Minden szuverenitás alapelve lényegileg a nemzettől származik. Semmilyen testület, semmilyen egyén nem gya-
korolhat olyan hatalmat, amely nem kifejezetten ebből ered."
2. „A nemzet joga az adók szabad elfogadása a szabály szerint összehívott és összeállított országos rendi gyűlés köz-
vetítésével."
3. „A törvény csak a társadalom számára ártalmas cselekedetek tiltására jogosult. Mindazt, amit a törvény nem tilt,
nem lehet megakadályozni, és senki sem lehet arra kényszeríteni, amit a törvény nem rendel el."
4. „Az új rendszerben az egyesülés és szövetkezés szorítja majd ki az egyéni érdeket és az egymás céljainak meghiú-
sítására törekvő mindenütt érvényesülő ellenhatásokat. Ezeknek a változásoknak az eredményeként az egyes ember
teljesítőképessége biztosítani fogja számára a tömegben rejlő előnyöket is, és mindenki olyan gazdaggá válhat,
amilyenné csak akar."
5. „Minden embert ártatlannak kell tekinteni, amíg bűnössé nem nyilvánítják."
6. „Szükség esetén a polgári és büntetőbíróságok fogságban tarthatnak, és a börtönökbe küldhetnek olyan személye-
ket, akikről megállapították, hogy nem lehet vádiratot készíteni ellenük, vagy akiket felmentettek az ellenük emelt
vád alól."
7. „A Szentírás azon pontjainak megfelelően, melyek minden embernek megparancsolják, hogy egymást a testvériség
köteléke által egyesítve, magukat honfitársuknak tekintvén, egymásnak minden alkalommal és minden helyen se-
gítséget és támogatás fognak nyújtani: alattvalóikkal és hadseregeikkel szemben családapáknak tekintik magukat;
és őket a vallás, a béke és igazság védelmére lelkesítik."
8. „Mivel a tulajdon szent és sérthetetlen jog, senki sem fosztható meg tőle, csak törvényesen megállapított közérdek-
ben, amely ezt nyilvánvalóan szükségessé teszi, és csak igazságos és előzetes kártalanítás esetén."
10. A feladat a XIX. század eszmetörténetéhez kapcsolódik. Írja az ideológiák neve alá a megfelelő idézet betűjelét!
(Egy idézet betűjele kimarad.) (Elemenként 1 pont.)
A. „A mai rendkívül káros társadalmi rétegződés felsőbb és alsóbb osztályai helyett egyetlenegy magas színvonalon álló
osztály lesz csupán.”
B. „Ha nélkülözhetetlen az óvatosság ott, ahol élettelen anyaggal van dolgunk, sokkal nélkülözhetetlenebbé válik, amikor
rombolásunk és alkotásunk tárgyai érző lények, akiket nyomorba dönthetünk gyors és meggondolatlan döntésünkkel.”
C. „[…] A jól kormányzott országban a szuverén hatalmat egyetlen embernek kell gyakorolnia, a rendek nem részesülhetnek
a hatalomból, és nem parancsolhatnak az uralkodónak.”
D. „Az egyetlen cél, amelynek érdekében jogosan lehet civilizált közösség bármely tagjával szemben – akarat ellenére –
erőszakot alkalmazni: mások sérelmének megakadályozása. Az ő saját java nem elégséges indok erre.”
E. „Ne legyen többé katolikus és protestáns, ne legyen többé porosz és osztrák, szász és bajor, ne legyen többé gondolatbeli
és akaratbeli ellentét köztetek – németek, legyetek végre egységesek, akarjatok végre egyet!”
liberalizmus nacionalizmus konzervativizmus szocializmus

11. A felvilágosodás. Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (1- 1 pont.) 4 pont / … pont
„Minthogy szabad államban minden szabad lelkű ember maga kell, hogy kormányozza magát, következtetésképpen
a nép egészét kell, hogy illesse a törvényhozó hatalom. Minthogy azonban ez nagy államokban keresztülvihetetlen, és
kis államokban is sok hátránnyal jár, a népnek a maga képviselői útján kell megtennie mindazt, amit maga nem tud
megtenni. A képviselőknek nagy előnye, hogy az ügyeket meg tudják vitatni, a nép erre egyáltalán nem alkalmas.
Az emberek jobban ismerik saját városuk szükségleteit, mint más városokéit, és mindenki jobban meg tudja ítélni
szomszédai képességeit, mint más honfitársaiéit. Nem szabad tehát a törvényhozó testület tagjait általában a nemzet
összességéből kiválasztani, hanem az a helyes, ha minden fontosabb helyen a lakosok maguk választanak maguk szá-
mára képviselőt." (Montesquieu: A törvények szelleméről, 1748)
a) Nevezze meg szakkifejezéssel a felvilágosodás (államelméletének) azon alapelvét, amelyre a forrás aláhúzott
szakasza utal!
b) A törvényhozó hatalom melyik formáját ajánlja Montesquieu a
forrás első bekezdésében? Húzza alá a megfelelő szakkifejezést! ........................................................................
közvetlen képviselet egykamarás törvényhozás közvetett képviselet kétkamarás törvényhozás
c) Fogalmazza meg saját szavaival, milyen két érvet hoz fel Montesquieu az egyéni választókerületi rendszer
mellett a forrás második bekezdésében!
1 .............................................................................................................................................................................
2 ..............................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................

12. Az első ipari forradalom hatásai. Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (1-1 pont.)
a) Az utazással töltött idő London és Az ipari forradalom mely vívmányával magyarázható a táblázat-
Birmingham között ból kiolvasható változás?
Év Idő (óra)
............................................................................................................
1750 48
1850 3,5
b) „Midőn egy utcát felbontanak, látni benne a sok vasinat, mely [...] Londonba életet visz. Mint midőn karunkra né-
zünk, s látjuk rajta a kéklő ereket. [.] A londoni polgár ki se mozduljon házából, minden helyébe jön." (Szemere Berta-
lan: Utazás külföldön, London, 1838)
A városok fejlődésének mely új összetevőjét írja körül a forrás? ........................................................................
................................................................................................................................................................................
c) „Végigjárván a főutcán, igen meglepett a temérdek bolt és üzlet roppant terjedelme. [...] A legnagyobb az egész vá-
rosban szemben van a fogadónkkal. Ez egy roppant nagy, fehér márványból épült, négy utcára szolgáló négyemeletes
palota. A földszinten mindennemű divatcikknek kicsiben árulása, az emeletekben, de még a föld alatt is, nagyban áru-
lás." (Perczel Miklós naplója, New York, 1851)
Mi volt az a termelésben bekövetkezett változás, amelynek hatását leírja a szöveg? Karikázza be a helyes válasz
sorszámát! Egyetlen választ karikázzon be!
1. A gyáripar kialakulásának köszönhetően megindult a tömegtermelés.
2. Elterjedt a futószalag használata a gyáriparban.
3. A teljes munkafolyamatot egy ember csinálta végig.
4. A termelés során fokozottan ügyeltek a minőségre. 3 pont / … pont

13. A XIX. század politikai eszméi. - Állapítsa meg a források és ismeretei segítségével, hogy az idézetek-
ben - a felsoroltak közül - melyik két-két politikai eszme gondolatvilága jelenik meg! Írja a megfelelő esz-
mék sorszámát a források után a kipontozott vonalakra! Mindegyik idézetben két eszme jelenik meg. Egy
eszme kimarad. (Elemenként 0,5 pont.) 3 pont / … pont
1. konzervativizmus, 2. liberalizmus, 3. nacionalizmus, 4. szocializmus
a) „Olaszok testvérisége, akik szövetkezésben egyesülten gondolataikat és tevékenységüket a nagy célnak
szenteleik, hogy felélesszék Itáliát, mint szabad és egyenlő emberek nemzetét, amely egységes, független
és államilag önálló." (Mazzini: Az Ifjú Itália elvei, 1832) …….. ……..
b) „Ahelyett végre, hogy diadalosan kiviláglanék, mennyire hirtelenkedett a kormány [...]; ahelyett, hogy
megmutatná a magyar [...], miképp a sajtószabadsággal, az emberiség ezen lehető legnagyobb kincsével [.]
bölcsen tudna élni, [.] - ahelyett mi világlik ki? Hogy a kormány féltékenysége [félelme] nem volt tán oly
igen ok nélküli, midőn bizonyos felhevülési árnak [értsd: forradalmi gondolatoknak] gátat vetni óhajtott."
(Széchenyi István: A Kelet népe, 1841) …… ……..
c) „Nem vagyok sem reakciós, sem abszolutista, [...] de az írott alkotmányainkhoz tartom magamat, [. ]
ezek nekem elegendőek, de ezekben semmi nincs afféle parlamentarizmusról, amiről az előttem szóló be-
szélt. [...]
Aki mégis megszegi [a békét], az meggyőződhet róla, hogy az a harcias hazaszeretet, ami 1813-ban az ak-
koriban kicsi, gyenge és erejétől megfosztott Poroszország egész lakosságát a zászlók alá szólította, ma
már az egész német nemzet kincse." (Bismarck beszédeiből, 1881 és 1888) ……. ……

13+1. A feladat az ipari forradalmakra vonatkozik.

a) Válassza ki az alább felsorolt találmányok közül azt a négyet, amelyek az első ipari forradalom korában keletkez-
tek! Írja a pontozott vonalra a találmányok számát! (Elemenként 0,5 pont.)
1. csigasor 2. dinamit
3. elektromos izzólámpa 4. film (mozgókép) 4 pont / … pont
5. gőzmozdony 6. pedálos szövőszék
7. szövőgép 8. távíró
9. torziós inga 10. vasesztergapad …………………………………
b) Hogyan nevezzük az első ipari forradalom korában kialakult új üzemszervezési formát? (1 pont)
.............................................................
c) Mi az első ipari forradalom meghatározó energiaforrása? (1 pont) ..............................................................

13+2. A feladat Kossuth Lajos reformprogramjához kapcsolódik. Oldja meg az alábbi feladatokat a szöveges forrás és
az ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
,,[...] szívemben érzem én is állításom igazságát: vegyenek el mindent, csak szabad sajtót adjanak, s a szabadságnak nem
egy osztályt különösen, hanem egész kedves nemzetemet közösen boldogító kifejlődése felől kétségbe nem esem, - s csak
vetkezzünk ki az önzés lepléből, csak felejtkezzünk el arról, hogy egy mások lenyomásával privilegizált [kiváltságokkal ren-
delkező] osztálynak tagjai, hogy magyar nemesek és arisztokraták vagyunk, s [.merem állítani]: az önkény vas járma alól
menekedésre törekedő nemzetek között nincs s nem is volt egy is, mely azt nem óhajtotta s megnyerni teljes erővel nem
iparkodott volna. Ellenben nincs s nem volt abszolutizmusra vágyó kormány, nincs vagy nem volt despota [önkényúr], ki a
szabad sajtót véteknek ne kiáltotta s önkényének egész tehetségével elnyomni ne törekedett volna.” (Kossuth Lajos: Beszéd
a sajtószabadság tárgyában Zemplén megye gyűlésén, 18307)
a) A szövegben a 19. század két meghatározó eszmerendszerét fedezheti fel, melyek Kossuth Lajos egész munkássá-
gára is a legjellemzőbbek voltak. Aláhúzással jelölje a megfelelőket! (Mindkét elem helyes megfejtése esetén adható 1
pont.)
konzervativizmus liberalizmus szocializmus nacionalizmus
b) Melyik társadalmi csoportokat igyekszik a reformok mellé állítani a szerző? Húzza alá a szövegben a társadalmi
csoportot jelölő két szót! (Mindkét elem helyes megfejtése esetén adható 1 pont.)
Említsen két elemet, melyek a Kossuth által említett társadalmi csoportok kiváltságai voltak!
c) ........................................................................................................................................................................................
d) ................................................................................................................................................................. ......................
e) Milyen eszköze (intézménye) volt a Habsburg-uralomnak a reformkori Magyarországon a sajtószabadság meg-
akadályozására?
.......................................................................................... 5 pont / ... pont

13+3. A feladat Mária Terézia reformjaival kapcsolatos. Az alábbi táblázatok azt mutatják, hogy egy egésztel-
kes jobbágy milyen földeket használt és milyen fontosabb adókkal, járadékokkal tartozott a földesurának az
úrbéri rendelet értelmében. Írja be a táblázatok kipontozott helyeire a megfelelő kifejezéseket! A felsoroltak kö-
zül válasszon! Három kifejezést nem kell beírnia. (Elemenként 1 pont.)

Kifejezések: hűbérbirtok, legelő, kilenced, regálé, robot, szántó, tized,

Egy egésztelkes jobbágynak használatra járó földek

A föld típusa A föld mérete, illetve a használat módja
belső telek (házhellyel) 1 hold*

24-40 hold*
a)..................................................................
Rét 6-22 kaszás**

közös használat a földesúrral

b)..................................................................
* 1 hold = 1600 négyszögöl = kb. 5755 m2
**1 kaszás = 800-1000 négyszögöl = kb. 2878-3597 m2
Egy egésztelkes jobbágy legfontosabb terhei, amelyekkel a földesúrnak tartozott
A jobbágyteher neve A jobbágyteher (maximális) mértéke

munkajáradék: heti egy nap igás vagy két nap gyalog

c)...........................................................
cenzus (pénzjáradék) évi egy forint

az összes termény tíz százaléka

d).........................................................

17. A feladat Magyarország újranépesedésének történetéhez kapcsolódik. (rövid) Magyarázza meg a forrás és ismere-
tei segítségével, mi volt az udvar szerepe és érdeke a svábok (németek) betelepítése során!
„Minthogy azonban világosan látom, hogy e szándékom a magas Udvari Tanács támogatása, különös kegye és jóakarata
nélkül sikeresen meg nem valósítható, ezért a magam és a többiek nevében alázatosan kérem, hogy […] letelepedési helyü-
kön néhány évig a közterhek alól mentesüljenek, és az összeírás vagy az ezredek tisztjei által gyakorolt újoncozás alól béké-
ben maradjanak, és az említett módon a király és az ország javáról haszonnal gondoskodni méltóztassék.” (Károlyi Sándor
folyamodványa, 1712)

18. A reformkor fő kérdései. (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a jobbágykérdést a re-
formkorban! Válaszában magyarázza meg, miért vált a jobbágykérdés a reformkor egyik fő kérdésévé!

„Ki nem tapasztalta, ki robotban is, és béresek által [is]

[...] dolgozott, hogy azon munkát, melyet egy egész he-
lyes [telkes] jobbágy rossz ekéjével, filigrán [törékeny]
szekerével, gyenge marhájával 52 nap, vagy ügyetlen
cselédje és gyenge korú gyermeki által 104 nap tud vé-
gezni, [ő] maga béreseivel, jó szerszámokkal és erős
marhával [...] a mondott idő egy harmad része alatt nem
vihette végbe!" (Széchenyi István: Hitel, 1830)

„Minél több szabad, jussokkal bíró tagokból áll egy

nemzet, annál hatalmasabb. Ha a polgári alkotmánynak
malasztját [áldásait] a parasztság is érezni fogja s azok-
ban részesülend, bizonnyal szívén fog annak fennmara-
dása és öregbedése fekünni ahelyett, hogy most, midőn
azon alkotmánynak inkább csak terheit, de hasznát majd
nem is érzi, vagy ellenséges idegenséggel van az iránt."
(Wesselényi Miklós: Balítéletekről, 1833)