You are on page 1of 15

1. A feladat Julius Caesar egyeduralmi kísérletével kapcsolatos.

Oldja meg a feladatokat a Suetoniustól származó forrásrészletek segítségével!

a) Rendelje a forrásrészletekhez a hozzájuk leginkább illő fogalmat! Írja a megfelelő fogalom


sorszámát a forrás után a kipontozott helyre! Egy fogalom kimarad. (Elemenként 1pont.)

Fogalmak: 1. provincia 2. néptribunus 3. triumvirátus 4. dictator

A) „Caesar kibékítette Pompeiusszal Marcus Crassust is, aki pedig nagy viszálykodásban viselt
közös consulságuk óta régi ellensége volt; szövetkezett mind a kettővel, hogy Rómában semmi ne
történhessék, amit hármuk közül akár egy is nem akarna.”
……

B) „Egyéb cselekedetei és mondásai épp eleget nyomnak a latban, hogy kimondjuk: visszaélt
hatalmával, és nem ok nélkül gyilkolták meg. Mert nem elég, hogy mértéktelenül sok tisztséget
elfogadott – örökös consulságot, élete végéig tartó […] hatalmat, […]; minden tisztséget kényére-
kedvére adott s kapott.”
…...

C) „Egész Galliát – az erdős Pyrenaeusok, az Alpok és a Gebenna hegység, valamint a Rhenus és


Rhodanus határolta hárommillió-hétszázezer római lépésnyi területet [meghódította, s] negyvenmillió
sestertius évi adót vetett ki rá.[…] A két Gallia s a két Hispania, de még Asia és Görögország legnagyobb
városait is remek épületekkel ékesítette. […] Galliába ment; ott igazságszolgáltatási körútjának
befejezése után megállapodott Ravennában.”
……

b) Tegye sorrendbe a forrásokat az általuk bemutatott események időrendje szerint! Írja a


források betűjelét a táblázatba! Kezdje a legkorábbival! (1pont)

1. 2. 3.

4 pont
2. A feladat az iszlám vallással kapcsolatos.
A következő idézetek a Bibliából és a Koránból származnak. Rendelje az állításokhoz a megfelelő
Korán idézet sorszámát! Egy mezőbe egy sorszámot írjon! Négy sorszám kimarad. (Elemenként 1
pont.)

1. „Az emberek kötelessége […] a Házhoz történő zarándoklat, de csak annak, aki módot talál rá. Ám
aki tagadja, az maga látja kárát.”

2. „Amikor imádkozott, megnyílt az ég, és a Szentlélek galamb alakjában leszállt rá. Szózat is
hallatszott az égből: Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem.”

3. „Bizony Mi látjuk orcád fordulását az ég felé, ezért megváltoztatjuk neked az imairányt úgy, hogy
azzal elégedett leszel. Fordítsd hát orcádat a Tilalmas Mecset felé, és bárhol is vagytok, fordítsátok
orcátokat arra!”

4. „Magasztaltassék [Isten]! Nincs szüksége gyermekre, amikor Övé mindaz, ami az egekben és a
földön van.”

5. „Nincs itt. Feltámadt, ahogy előre megmondta. Gyertek, nézzétek meg a helyet, ahol nyugodott!
Aztán siessetek, vigyétek hírül tanítványainak: Feltámadt a halálból, előttetek megy Galileába. Ott
viszontlátjátok. Íme tudtotokra adtam.”

6. „Harcoljatok […] azok ellen, akik harcolnak ellenetek! Ám ne szegjétek meg a törvényt, ne
harcoljatok a fegyvertelenek ellen!”

7. „Amikor pedig böjtöltök, ne nézzetek komoran, mint a képmutatók, akik eltorzítják arcukat, hogy
lássák az emberek böjtölésüket. Bizony, mondom néktek: megkapták jutalmukat. Amikor pedig te
böjtölsz, kend meg a fejedet, és mosd meg az arcodat, hogy böjtölésedet ne az emberek lássák, hanem
Atyád, aki látja, ami titokban történik, megfizet neked.”

8. „[A böjt ideje] [...] amikor [...] útmutatás [első ízben] küldetett le az emberek számára [...]. Aki
közületek e hónap idején [a maga helyén] jelen van, az böjtölje végig! Ha pedig valaki beteg, vagy úton
van, akkor [azonos] számú másik napig [kell böjtölnie]! […] Egyetek és igyatok addig, amíg a
hajnalhasadáskor meg nem különböztetitek a fehér szálat a feketétől! Aztán tartsátok be szigorúan a
böjtöt a sötétség beálltáig!”

Állítás Sorszám
a) Az iszlám minden hívőnek előírja, hogy – ha megteheti – látogasson el Mekka szent
helyeire.
b) Az iszlám Jézust nem ismeri el Istennek.

c) A böjtölést az év adott időszakában a Korán kinyilatkoztatásának idejére emlékezve


kell végrehajtani.
d) A rendszeresen elvégzett imát Mekka felé fordulva kell teljesíteni.

4 pont
3. A feladat a középkori városokhoz kapcsolódik.
Rendelje a középkori városokról szóló állításokhoz a róluk szóló forrást! Írja a forrás betűjelét a
táblázat megfelelő sorába! Két forrás kimarad. (Elemenként 1 pont.)

A) „Szintén megengedjük és megígérjük, hogy […] szabadon, minden illetékünk és vámunk nélkül
örökösen keresztülvihetik minden árujukat és keresztülutazhatnak egész hatalmunkon és
hercegségünkön […].” (Krakkó város alapítóleveléből, 1257)

B) „Tudniillik […] mind a külföldi kereskedőnek, az ő összes és bármilyen árucikkeit, eladásra és


elcserélésre szánt holmiját, mind lefelé jövén, mind felfelé menvén, a budai polgárok körében kellett
leraknia, és a lerakottakat ott eladnia és elcserélnie […].” (Zsigmond városi törvényei, 1405)

C) „Ha egy férfi vagy nő Bréma városában […] egy évet és egy napot háborítatlanul eltöltött, annak,
aki ezután szabadságát el akarná venni, hallgatást parancsoljanak.” (I. Frigyes kiváltságlevele Bréma
részére, 1164)

D) „…ha a gonosz elkövető elfogható lesz a város területén – az elöljáró és a tanácsbeliek ítélete
szerint toroltassék meg tette.” (Fülöp Ágost kiváltságlevele, 1182)

E) „Sok kiváltságos várost látunk, ahol a szegényeknek és a közrendűeknek a város kormányzásában


semmi részük sincs. Ez ugyanis teljesen a gazdagok kezében van.” (Philippe de Beaumanoir
jogszokásgyűjteményéből, XIII. sz.)

Állítások Forrás betűjele


a) A városon áthaladó kereskedőknek a városba érve kötelező volt árusítani
portékáikat.
b) A városi levegő szabaddá tesz; a beköltöző kikerül a földesúri joghatóság alól.

c) A polgár személyében szabad volt, felette első fokon a városi bíróság


ítélkezhetett.

3 pont
4. A feladat I. Károly (Róbert) uralkodásához kapcsolódik.
Döntse el, melyik forrás tartalmára vonatkoznak az állítások! Írjon X jelet a táblázat megfelelő
mezőibe! Egy sorban csak egy X jel szerepelhet. (Elemenként 0,5 pont.)

A) „Jóllehet országunk régi és most szilárdan megtartott szokása kívánja meg, hogy mind az
egyháznak, mind az országunk bármely nemese földjeinek, illetve birtokainak, amelyek területén arany-
vagy ezüstbányát találnak, valamely méltányos csere révén a király kezéhez kell jutniuk, mégis, mivel a
[…] földek és birtokok ilyenféle elvétele miatti félelemből országunk lakói révén az ország […]
kincstára a földek mélyén rejtve marad, mert nem akarják feltárni, ha csak nem jut nekik ebből megfelelő
ellenszolgáltatás. […] elrendeljük örökre szólóan, hogy ha a főpapok, szerzetesek és világi papok vagy
a nemesek bármelyikének földjein és birtokán arany- illetve ezüstbányát fognak találni, s amennyiben
nem tagadják le azok létezését és nem tagadják meg a feltárásukat, akkor ugyanők örökre élvezzék
örvendezve azon földjeik változatlan birtoklását, […] sőt a földjükön talált arany- és ezüstbányákból
származó, a bányászok szokása szerint befolyó királyi jövedelmek harmadrészét is kapják meg
teljességgel örök időkre.” (I. Károly oklevele, 1327)

B) „Mivel azt akarjuk, hogy harmadrészig égetett és nagyobb számban kibocsátandó ezen mostani
pénzünk egész országunkban változatlanul állandó forgalomban maradjon, és azt elárassza, s hogy
kamaráink tavalyi, tavalyelőtti és a négy évvel ezelőtt kibocsátott dénárjai ugyanezen újakkal együtt,
egyidejűleg legyenek forgalomban, s azokat emezekkel egyformán fogadják el – határozván elrendeltük
és parancsoljuk, hogy minden megyében, minden egyes kapu után, amelyen szénával vagy gabonával
megrakott szekér képes befordulni vagy azon át kijönni – lakjék bár ugyanazon kapu mögött, ill. kapuval
rendelkező telken három vagy négy vagy ennél több ember, hacsak nem annyira szűkölködő és szegény,
hogy azt sem képes kifizetni, […] kivévén a mi királyi és királynéi szolgáinkat […] kivévén továbbá az
egyházakat, városokat vagy másokat, akik nyilvánvaló kiváltságot, szabadságot élveznek, a kirovás
megtörténte után 15 napon belül 18 dénárt a kamarák ispánjainak a kezéhez kell szolgáltatni és fizetni.”
(I. Károly oklevele, 1342)

Állítás Forrás
A B Mindkettő Egyik sem
a) Egy regáléjövedelem megosztását rendeli el.

b) A telket jelöli meg az adófizetés alapjául.

c) Biztosítja az értékálló aranypénz kibocsátásának


feltételeit.
d) Eltörli az évenkénti pénzváltást.

e) A kilenced összegét 18 dénárban állapítja meg.

f) Megszünteti a kötelező birtokcserét.

3 pont
5. A feladat a nagy földrajzi felfedezésekhez kapcsolódik. Döntse el, hogy a forrásrészletek
Kolumbusz vagy Magellán útjára vonatkoznak, vagy egyikre sem! Írjon X jelet a
táblázat megfelelő oszlopába! Egy sorba egy X jelet írjon! (Elemenként 1 pont.)

A) „Megmenekülésünket kapitányunknak köszönhetjük, mivel végpillanatában az összes


szigetlakók oda futottak, ahol ő elesett. [...] Dicsősége azonban túléli halálát. A hajózás
mesterségének tökéletes birtokában volt, amit világ körüli útjával bizonyított, amire ő előtte senki
sem mert vállalkozni.”

B) „Ily módon jutott osztályrészemül a feladat, hogy ne a szárazföldi úton igyekezzem Kelet felé,
miképpen az eleddig szokásban volt, hanem nyugati irányban indulnék el, tehát oly úton, amelyet
tudomásunk szerint mindezideig még senki sem járt be.”

C) „[Az indiánok által Kubának nevezett sziget] nyugat-délnyugati irányban fekszik, […] úgy
veszem ki, hogy [Japán] szigetéről van szó, amelyről a legbámulatosabb csodákat mesélik, és amely
a térképek szerint, amelyeket láttam, ezeken a vizeken kell, hogy találtassék.”

D) „A régiek úgy vélték, hogy az Egyenlítőtől délre a világ nagyobb része tenger és nem szárazföld
[…], és ha el is ismerték, hogy lenne ott bármiféle kontinens, sok okból tagadták, hogy lakott lenne.
De ez a vélekedés hamis. Utolsó utam ennek bizonyítéka, mert találtam egy kontinenst a déli
vidékeken, amely népesebb és több állat lakja, mint Európánkat, vagy éppen Ázsiát vagy Afrikát.”

Kolumbusz Magellán Egyik sem


A)
B)
C)
D)

4 pont
6. A feladat a mohácsi csatához kapcsolódik.
Keresse meg a képen a felsorolt csapattesteket! Írja a táblázatba a kép részleteinek sorszámához
a megfelelő csapattest betűjelét! Egy betűjel kimarad. (Elemenként 1 pont.)

A) szpáhik B) keresztény gyalogság C) magyar tüzérség


D) magyar páncélos lovasság E) török tüzérség F) janicsárok

A kép részleteinek 1. 2. 3. 4. 5.
sorszáma
A csapattestek betűjele

5 pont
7. A feladat a XVIII. századi Magyarországon lezajlott demográfiai változásokkal
kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
A) „A magas Udvari Haditanács kétségtelenül eléggé ismeri, hogy Magyarország felső részeit isten
ostorai […] sújtották, annyira, hogy lakosokban és mindenfajta barmokban hihetetlen mértékben súlyos
veszteségeket szenvedtek […]. A kedvező alkalom kínálkozásával […] minden erővel azon fáradozom,
hogy svábokkal, akik a jelenlegi helyzetük következtében otthonukat elhagyni és betevő falatjukat más
vidéken […] keresni kénytelenek, az üres helységeket népessé tegyem […] egyúttal pedig a […]
kötelezettségek ellátásáról gondoskodjam […].” (Károlyi Sándor folyamodványa, 1712)
B) „A mi eltávozásunk […] nem abban áll, hogy azért mennénk el hazánkból, mintha könnyelmű és
gyanús, kétes emberek lennénk, hanem […] mivel [hazánk] telítve van emberekkel.” (Egy sváb telepes
írása,1739)
C) „Mindenillőtisztelettelakövetkezőketszánomválaszulemlítetturaságtokoktóber hó 30-ik napján
küldött nekem szóló kegyes levelére ágostai hitvallású [evangélikus] [szlovák] telepeseim ügyében […]:
[mivel] nem tudtunk megállapodni arról, hogy a szabad vallásgyakorlatot folytassák, ezért […]
számukra […] teljesen biztosítottam a szabad költözés lehetőségét, hiszen már sokan át is költöztek a
tekintetes Békés megyébe.” (Podmaniczky János, Heves megyei birtokos levele a megyei
elöljárókhoz,1735)
a) Milyen előnnyel járt a földbirtokosok számára, ha telepesek érkeztek birtokaikra? Válaszoljon saját
szavaival az A) betűjelű forrássegítségével!

…………………………………………………………………………………………………

b) Mi ösztönözte a sváb (német) telepeseket arra, hogy elhagyják hazájukat? Nevezzen meg egy
jellemző okot saját szavaival a B) betűjelű forrásalapján!

…………………………………………………………………………………………………

c) Milyen típusú népességmozgásról tudósít az A) betűjelű forrás? Karikázza be a helyes


válaszsorszámát!
1. szervezett betelepítés
2. öntevékeny betelepülés
3. belsővándorlás
4. kitelepítés
d) Milyen típusú népességmozgásról tudósít a C) betűjelű forrás? Karikázza be a helyes
válaszsorszámát!
1. szervezett betelepítés
2. öntevékeny betelepülés
3. belsővándorlás
4. kitelepítés
4 pont
8. A feladat a XIX. század eszméivel kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével (Elemenként 1 pont.)
A) „Egyetlen nemzet sem adhat magának szabadságot, ha azzal nem rendelkezik már eleve. Mikor
kezd magára eszmélni, a törvények már készen állnak. […] Ha egyes emberek áthágják e határt
[törvényeket] merész reformjaikkal, a nemzet azt is elveszíti, ami eddig részéül jutott, s mégsem éri el,
amit kíván. Ebből következik, hogy csak igen ritkán szabad újítani, s mindig mértékkel és igen óvatosan.
[…] A szabadság bizonyos értelemben mindig a királyok adománya volt, hiszen minden nemzetet a
királyok alkottak. […] Emberek ilyen-olyan gyülekezete nem alkothat nemzetet. […] Igen nagy hiba, ha
azt képzeljük, hogy a nép veszítene valamit a monarchia visszaállításával: a nép ugyanis pusztán elvben
nyert az általános felfordulással.” (Joseph-Marie de Maistre: Gondolatok Franciaországról, 1796)

B) „A szabadság egyetlen fajtája, mely megérdemli ezt a nevet, ha saját javunkra a magunk módján
törekedhetünk mindaddig, míg nem próbálunk másokat ugyanebben megakadályozni, vagy gátolni ezt
célzó erőfeszítéseiket. Saját testi, lelki vagy szellemi egészségének mindenki maga a legjobb őrzője. Az
emberiség többet nyer, ha eltűri, hogy mindenki úgy él, ahogy neki tetszik, mintha arra kényszerítik
egymást, hogy úgy éljenek, ahogy a többieknek tetszik.” (John Stuart Mill: A szabadságról, 1859)
a) Nevezze meg, melyik a XIX. században kibontakozó eszme gondolatait tükrözi a két forrás!
A) jelű forrás: ……………………………..
B) jelű forrás: ……………………………...

b) Nevezze meg, melyik történelmi eseménysorra utal „általános felfordulás” kifejezés az


A) jelű forrásban!

……………………………………..
c) Válassza ki, melyik igaz a következő állítások közül a B) jelű forrásra! Karikázza be a helyes
állítás sorszámát!

1. A szabadság egyetlen korlátja a másik ember szabadsága.

2. Az ember visszaél a vele született szabadsággal.

3. A szabadság felsőbb hatalomtól ered.

4 pont
9. A feladat a dualizmus kori Magyarország társadalmával kapcsolatos.
Fejezze be a mondatokat úgy, hogy abban az egyik forrás adataiból közvetlenül kiolvasható
következményt fogalmazza meg! Egy forrást nem kell használnia. (Elemenként 1 pont.)

A születéskor várható átlagos Budapest (1869-ben Pest,


élettartam Magyarországon Buda és Óbuda) lakossága
(1890–1910) (1869–1910)
Átlagos élettartam Év Lakosságszám
Év (év) 1869 269 000
1890 35 1900 881 434
1900 37 1910 1 110 439
1910 40
Pest lakosságának etnikai megoszlása (1880–1906)
etnikum 1880 1890 1900 1906
magyar 56,7 67,1 79,6 85,1
német 34,3 23,7 14,0 9,4
szlovák 6,1 5,6 3,4 2,6

A házasuló nők
átlagos életkora Kivándorlás Magyarországról (1891–1910)
Magyarországon Kivándorlók száma
(1851–1921) Időszak
(ezer fő)
Életkor 1891–1895 125
Év (év) 1896–1900 161
1851 19 1901–1905 550
1876 21 1906–1910 686
1921 25

a) A nők körében nőtt az iskolázottság és a munkát vállalók aránya, ezért …

…………………………………………………………………………………………………
b) Javult az élelmezés és az orvosi ellátás, ennek köszönhetően …

…………………………………………………………………………………………………
c) A gyáripar fejlődése településszerkezeti változásokat is eredményezett, tehát …

…………………………………………………………………………………………………
d) A századfordulón a nagy fővárosi és vidéki középítkezések számának visszaesése miatt a
szegényparasztság körében sokan maradtak munka nélkül, ennek következtében …

…………………………………………………………………………………………………

4 pont
10. A feladat az 1848–49-es forradalommal és szabadságharccal kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a Kossuth Lajostól származó idézetek és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
A) „Amit magunkkal hozunk törvényes úton megerősítve, mint törvényes tulajdonát e nemzetnek,
ímé itt a törvényczikkelyeket [az áprilisi törvényeket] bemutatni szerencsénk van. Nem minden ez,
mi az egész nemzet jövendőjét magában foglalná, hanem alapja jövő kifejlődésünknek.”
(Követjelentés az utolsó rendi országgyűlésről)
B) „Csendet vagyok bátor kérni, mert e templom nagy, s én kissé rekedt vagyok, mellem fáj; nem
fognak érteni különben. […] A népnek határozottsága, seregeink győzelmes előhaladása […] azt
sugalltatja velem, hogy itt van az idő, midőn ki kell mondanunk […] az ausztriai ház által a köztünk
és közötte fennállott kapocsnak elszakítását, […] s hogy a magyar nemzet fellép az európai [államok]
sorába, mint önálló független hatalom, mely […] a múlt hónapok harczaiban, […] megmutatta, hogy
a szabadságra méltó, hogy a szabadságra elég erős.” (Beszéd)
C) „Veszedelem fenyegeti szegény elárult hazánkat, oly veszedelem, melyhez hasonlót
évkönyveink nem mutatnak […]. Mondhatatlanul fontos az óra, melyben hozzátok szólok; talán
éppen ebben az órában ütköznek vitéz seregeink az áruló [horvát] csordával. […] Hajdan, midőn a
hazát veszély fenyegette, hős apáink véres kardot hordoztak körül az országban, s ennek láttára mint
sasok repültek harcmezőre a vitéz magyarok. Én, látván a haza jelen veszedelmét, zászlót ragadtam
kezembe, megesküdve, hogy addig nem nyugszom, szegény fejemet nyugalomra nem hajtom, míg az
elárult haza fiait szabadságának megmentésére annak árulói ellen zászlóm alá nem gyűjtöm.”
(Beszéd)

a) Tegye időrendbe a forrásokat keletkezésük időpontja szerint! Kezdje a legkorábbival! Írja


a források betűjelét a következő táblázatba!

1. 2. 3.

b) Mi volt Kossuth véleménye az áprilisi törvényekről? Döntse el az A) betűjelű forrás alapján!


Karikázza be az egyetlen helyes válasz sorszámát!

1. Az áprilisi törvényekkel lezárult a polgári átalakulás folyamata.


2. Az áprilisi törvények lehetőséget teremtettek a polgári átalakulás véghezvitelére.
3. Az áprilisi törvények elhárították a polgári átalakulás veszélyét.

c) Nevezze meg azt a várost, ahol a B) betűjelű beszéd elhangzott! …………………………

d) Fogalmazza meg saját szavaival, mi volt Kossuth közvetlen célja a C) betűjelű beszéd
elmondásával!
………………………………………………………………………………………………….

4 pont
11. A feladat a trianoni béke következményeivel kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

A trianoni béke gazdasági hatásai


a) A történelmi Magyarország mely elcsatolt területeire igaz a következő állítás? Karikázza be a két
helyes válaszsorszámát!
Elcsatolásával Magyarország bányákat és jelentős ipari központokat, valamint nagy kiterjedésű erdős
területeket vesztett.
1. Burgenland 2. Délvidék 3. Erdély 4. Felvidék 5.
Kárpátalja
b) Magyarázza meg a térképvázlat alapján, miért ütközött nehézségekbe az ipari üzemek
működtetése a trianoni Magyarországon!
………………………………………………………………………………………………
c) Mi jellemezte a vasút helyzetét a trianoni Magyarországon? Karikázza be a helyes állítás
sorszámát! Egyetlen sorszámot karikázzon be!
1. A vasúti fővonalak nagy része megsemmisült a háborúban a légitámadások miatt, ezért a vasúti
szállítás háttérbe szorult a közúti szállításhoz épest.
2. A legjelentősebb vasúti csomópontnak számító várost elcsatolták Magyarországtól, ezért új
vasúthálózat kiépítése vált szükségessé.
3. A dualizmus korában kiépült vasúthálózat megbomlása megnehezítette a vasúti szállítást.
4. A trianoni béke nem volt hatással a vasúti szállításhelyzetére
4 pont
12. A feladat a nagy gazdasági világválság hatásaihoz kapcsolódik. Oldja meg a feladatokat a
források és ismeretei segítségével! (Elemenként 0,5 pont.) Válassza ki az állítások közül azt,
amelyik igaz a képen látható jelenségre vonatkozóan! Karikázza be a megfelelő állítás
sorszámát!

a) A New York-i tőzsde, 1929


1. A válság hatására a részvények ára zuhanni kezdett, ezért spekulánsok tömegei kezdtek
részvényeket vásárolni.
2. A válság hatására a részvények ára zuhanni kezdett, ezért befektetők tömegei próbálták eladni a
részvényeiket.
3. A válság kirobbanásáért az emberek a tőzsdei spekulációt okolták, ezért a tőzsde épülete előtt
tüntetések zajlottak a kormány leváltásáért.

b) Munkát kereső chicagóiak, 1930 (A hirdetések felirata: „Tisztes munkát keresek…”)


1. A tömeges bevándorlás munkaerő-túlkínálatot, ezáltal munkanélküliséget eredményezett az
Egyesült Államokban.
2. A New Deal keretében munkaerő-közvetítő szervezetet létesítettek, amely a papírhiány miatt utcai
ügynökökkel hirdetett.
3. A tőzsde összeomlása után tönkremenő vállalatok tömegesen bocsátották el dolgozóikat, ezáltal
növelve a munkanélküliséget.
Porviharban eltemetett traktor, 1936
1. Az 1930-as évek porviharai tönkretették a prériövezet mezőgazdaságát, a termelés csökkenése
volt a válság egyik kiváltó oka.
2. Az 1930-as évek porviharai tönkretették a prériövezet mezőgazdaságát, ami megakadályozta az
ágazat gépesítését.
3. Az 1930-as évek porviharai tönkretették a prériövezet mezőgazdaságát, tovább súlyosbítva a
farmerek helyzetét.

c) Sor egy amerikai ingyenkonyha előtt, 1937


(A plakát felirata: „A világ legmagasabb életszínvonala. Nincs különb, mint az amerikai út.”)
1. A világválság fokozottan sújtotta az amerikai fekete lakosságot, ami kiváltotta a polgárjogi
mozgalmat.
2. A világválság fokozottan sújtotta az amerikai fekete lakosságot, hiszen a növekvő
munkanélküliség miatt még kevésbé kaptak munkát fehér vetélytársaikkal szemben.
3. A világválság fokozottan sújtotta az amerikai fekete lakosságot, mivel a rabszolgaságot még csak
három évtizede számolták fel.
d) Döntse el a következő forrás segítségével, melyik két állítás igaz Keynes elképzelésére! Karikázza
be a helyes megoldások sorszámát!
„Ha az állam ócska palackokat megtöltene bankjegyekkel, megfelelő mélységbe elásatná ezeket
elhagyott szénbányákban, az üregeket színültig töltené utcai szeméttel, s aztán […] magánvállalkozásra
bízná, hogy újból kiássa a bankjegyeket […] a társadalom reális jövedelme és tőkevagyona is
valószínűleg jelentősen nagyobb lenne, mint amekkora ténylegesen.” (Keynes, angol közgazdász)
Keynes szerint …
1. … az államnak nem szükséges beavatkoznia a gazdasági folyamatokba.
2. … a munkavállalókat arra kell ösztönözni, hogy vállaljanak közmunkát.
3. … a magánvállalkozásokra magasabb adókat kell kivetni.
4. … állami megrendelésekkel kell csökkenteni a munkanélküliséget.
5. … olyan beruházásokra van szükség, amelyek nem fokozzák a túltermelést.
1. témakör csoport
A feladat a középkori magyar történelemhez kapcsolódik. (hosszú)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével I. Károly gazdasági reformjait!
„Jóllehet országunk régi […] szokása kívánja meg, hogy mind az egyháznak, mind országunk bármely
nemese földjeinek illetve birtokainak, amelyek területén arany- vagy ezüstbányát találnak, valamely
méltányos csere révén a király kezéhez kell jutniuk, mégis […] megfontolva lélekben, hogy a földek
és birtokok ilyenféle elvétele miatti félelemből […] az ország […] kincstára a földek mélyén elrejtve
marad, […] kegyesen elrendeljük, hogy ha a főpapok, szerzetesek és világi papok vagy a nemesek
bármelyikének földjein vagy birtokán arany-, illetve ezüstbányát fognak találni, amennyiben […] nem
tagadják meg a feltárásukat, akkor ugyanők örökre élvezzék […] földjeik birtoklását […], sőt a
földjükön talált arany-, illetve ezüstbányákból származó […] királyi jövedelmek harmadrészét is
kapják meg teljességgel örökre.” (I. Károly oklevele, 1327)
„És aranyat vagy ezüstöt senki se válthasson be pénznek a leszámlálásával, hanem a beváltás a királyi
kamarán […] a kibocsátandó dénárokkal mérlegelés útján történjék. Ha pedig akadnának olyanok,
akik másképpen cselekedtek vagy cselekszenek, azok, mint a királyi parancs áthágói […] illő
büntetéssel fognak lakolni. […] És akikre rábizonyul, hogy kamaráink rendelése és a mi akaratunk
ellenére […] egyenesen aranyat vagy ezüstöt […] visznek ki [az országból], azok ennek elvételével s
személyük megbecstelenítésével annál inkább bűnhődjenek.” (I. Károly törvénye, 1342)
„Elrendeltük pedig, hogy a folyó évben forgalomban levő […] forintokat […] a […] kamaraispán,
mind a többi kamarások az egész országunkban egy és ugyanazon formában, súlyban, finomságban és
értékben verjék, és azonképpen készítsék úgy, hogy […] az egész országunkban egyformán és minden
eltérés nélkül kerüljenek forgalomba és beváltásra.” (I. Károly oklevele, 1336)

A feladat az első világháborút lezáró békékhez kapcsolódik. (rövid) Mutassa be a forrás és


ismeretei segítségével az antanthatalmak és Németország által kötött, az első világháborút lezáró
békeszerződés legfontosabb döntéseit! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!

„160. cikk. 1920. március 31-től kezdődően legkésőbb, a német hadseregnek nem lehet több mint hét
gyalog- és három lovashadosztálya. Ettől kezdve a Németországot alkotó államok hadseregének
összlétszáma nem haladhatja meg a 100 ezer legénységi állományt és tisztet, beleértve a pótkeretet
is, és kizárólag a rend fenntartását fogja szolgálni az ország területén és a rendőri feladatokat a
határon.
– A tisztek összlétszáma, beleértve a vezérkari tagokat is, bármilyen legyen annak összetétele, nem
haladhatja meg a négyezret. – A német nagyvezérkart és az összes többi hasonló alakulatot
feloszlatják, és azok semmilyen formában nem állíthatók vissza. […]
198. cikk. Németország katonai erői nem rendelkezhetnek semmilyen katonai és tengerészeti
légierővel.” (Az antanthatalmak és Németország által kötött, az első világ- háborút lezáró
békeszerződés)
2. témakör csoport

A feladat a trianoni béke következményeivel kapcsolatos. (hosszú)


Mutassa be a források és ismeretei segítségével, milyen közvetlen következményekkel járt a
trianoni béke Magyarország területére, népességére és gazdaságára nézve az 1920-as évek elején!
Válaszában térjen ki arra, hogyan viszonyult a politikai vezetés és a közvélemény a békéhez!
Használja a középiskolai történelmi atlaszt!
„A régi Magyarország nincs többé számunkra; de Erdély […] van. […] Építenünk kell! Fogunk hát
építeni új, erős várakat a régi Istennek. Aki oltalmazott, mindezidáig és akit mi is megvédelmeztünk –
magunknak. Elindulunk új utunkon, de magunkkal visszük a nagy temetés emlékét és egy szilánkot
egy keresztre feszített ország keresztjéből.” (Kós Károly erdélyi magyar értelmiségi röpirata,1921)

A trianoni Magyarországon maradt a háború előtti


Magyarország
gyáriparának kb. 56%-a
vasérctermelésének kb. 11%-a
gépgyártásának kb. 82 %-a
faiparának kb. 22%-a

3. Plakát, 1920

A feladat a földrajzi felfedezésekkel kapcsolatos. (rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei


segítségével, hogyan alakították át a földrajzi felfedezések a hagyományos európai tengeri
kereskedelmi hálózatok forgalmát! Mutasson rá Nyugat- és Közép-Európa eltérő gazdasági
szerepére! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!
„Egy Genovából nagyon gyorsan érkezett levélből megtudtuk, hogy a portugáliai Lisszabonba március
24-én áruval megrakott négy karavella érkezett, melyek az indiai útról tértek vissza, és a rakományuk 25
ezer cantera [1 cantera kb. 72 kg] bors és szantálfa. Ez a hír egész Velence városában nagy
elkedvetlenedést okozott, mert a hajózást nagy romlás fenyegeti. Most már kétségkívül világos lett az
is, hogy ez az utazás Portugáliából Indiába rendszeressé válik. Így aztán a velencei kalmárok nem
mehetnek Szíriába, mivel árut ott már nem kaphatnak.” (Girolamo Priuli velencei politikus naplója,
1506)

You might also like