Professional Documents
Culture Documents
11T Mintafeladatsor
11T Mintafeladatsor
A) „Caesar kibékítette Pompeiusszal Marcus Crassust is, aki pedig nagy viszálykodásban viselt
közös consulságuk óta régi ellensége volt; szövetkezett mind a kettővel, hogy Rómában semmi ne
történhessék, amit hármuk közül akár egy is nem akarna.”
……
B) „Egyéb cselekedetei és mondásai épp eleget nyomnak a latban, hogy kimondjuk: visszaélt
hatalmával, és nem ok nélkül gyilkolták meg. Mert nem elég, hogy mértéktelenül sok tisztséget
elfogadott – örökös consulságot, élete végéig tartó […] hatalmat, […]; minden tisztséget kényére-
kedvére adott s kapott.”
…...
1. 2. 3.
4 pont
2. A feladat az iszlám vallással kapcsolatos.
A következő idézetek a Bibliából és a Koránból származnak. Rendelje az állításokhoz a megfelelő
Korán idézet sorszámát! Egy mezőbe egy sorszámot írjon! Négy sorszám kimarad. (Elemenként 1
pont.)
1. „Az emberek kötelessége […] a Házhoz történő zarándoklat, de csak annak, aki módot talál rá. Ám
aki tagadja, az maga látja kárát.”
2. „Amikor imádkozott, megnyílt az ég, és a Szentlélek galamb alakjában leszállt rá. Szózat is
hallatszott az égből: Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem.”
3. „Bizony Mi látjuk orcád fordulását az ég felé, ezért megváltoztatjuk neked az imairányt úgy, hogy
azzal elégedett leszel. Fordítsd hát orcádat a Tilalmas Mecset felé, és bárhol is vagytok, fordítsátok
orcátokat arra!”
4. „Magasztaltassék [Isten]! Nincs szüksége gyermekre, amikor Övé mindaz, ami az egekben és a
földön van.”
5. „Nincs itt. Feltámadt, ahogy előre megmondta. Gyertek, nézzétek meg a helyet, ahol nyugodott!
Aztán siessetek, vigyétek hírül tanítványainak: Feltámadt a halálból, előttetek megy Galileába. Ott
viszontlátjátok. Íme tudtotokra adtam.”
6. „Harcoljatok […] azok ellen, akik harcolnak ellenetek! Ám ne szegjétek meg a törvényt, ne
harcoljatok a fegyvertelenek ellen!”
7. „Amikor pedig böjtöltök, ne nézzetek komoran, mint a képmutatók, akik eltorzítják arcukat, hogy
lássák az emberek böjtölésüket. Bizony, mondom néktek: megkapták jutalmukat. Amikor pedig te
böjtölsz, kend meg a fejedet, és mosd meg az arcodat, hogy böjtölésedet ne az emberek lássák, hanem
Atyád, aki látja, ami titokban történik, megfizet neked.”
8. „[A böjt ideje] [...] amikor [...] útmutatás [első ízben] küldetett le az emberek számára [...]. Aki
közületek e hónap idején [a maga helyén] jelen van, az böjtölje végig! Ha pedig valaki beteg, vagy úton
van, akkor [azonos] számú másik napig [kell böjtölnie]! […] Egyetek és igyatok addig, amíg a
hajnalhasadáskor meg nem különböztetitek a fehér szálat a feketétől! Aztán tartsátok be szigorúan a
böjtöt a sötétség beálltáig!”
Állítás Sorszám
a) Az iszlám minden hívőnek előírja, hogy – ha megteheti – látogasson el Mekka szent
helyeire.
b) Az iszlám Jézust nem ismeri el Istennek.
4 pont
3. A feladat a középkori városokhoz kapcsolódik.
Rendelje a középkori városokról szóló állításokhoz a róluk szóló forrást! Írja a forrás betűjelét a
táblázat megfelelő sorába! Két forrás kimarad. (Elemenként 1 pont.)
A) „Szintén megengedjük és megígérjük, hogy […] szabadon, minden illetékünk és vámunk nélkül
örökösen keresztülvihetik minden árujukat és keresztülutazhatnak egész hatalmunkon és
hercegségünkön […].” (Krakkó város alapítóleveléből, 1257)
C) „Ha egy férfi vagy nő Bréma városában […] egy évet és egy napot háborítatlanul eltöltött, annak,
aki ezután szabadságát el akarná venni, hallgatást parancsoljanak.” (I. Frigyes kiváltságlevele Bréma
részére, 1164)
D) „…ha a gonosz elkövető elfogható lesz a város területén – az elöljáró és a tanácsbeliek ítélete
szerint toroltassék meg tette.” (Fülöp Ágost kiváltságlevele, 1182)
3 pont
4. A feladat I. Károly (Róbert) uralkodásához kapcsolódik.
Döntse el, melyik forrás tartalmára vonatkoznak az állítások! Írjon X jelet a táblázat megfelelő
mezőibe! Egy sorban csak egy X jel szerepelhet. (Elemenként 0,5 pont.)
A) „Jóllehet országunk régi és most szilárdan megtartott szokása kívánja meg, hogy mind az
egyháznak, mind az országunk bármely nemese földjeinek, illetve birtokainak, amelyek területén arany-
vagy ezüstbányát találnak, valamely méltányos csere révén a király kezéhez kell jutniuk, mégis, mivel a
[…] földek és birtokok ilyenféle elvétele miatti félelemből országunk lakói révén az ország […]
kincstára a földek mélyén rejtve marad, mert nem akarják feltárni, ha csak nem jut nekik ebből megfelelő
ellenszolgáltatás. […] elrendeljük örökre szólóan, hogy ha a főpapok, szerzetesek és világi papok vagy
a nemesek bármelyikének földjein és birtokán arany- illetve ezüstbányát fognak találni, s amennyiben
nem tagadják le azok létezését és nem tagadják meg a feltárásukat, akkor ugyanők örökre élvezzék
örvendezve azon földjeik változatlan birtoklását, […] sőt a földjükön talált arany- és ezüstbányákból
származó, a bányászok szokása szerint befolyó királyi jövedelmek harmadrészét is kapják meg
teljességgel örök időkre.” (I. Károly oklevele, 1327)
B) „Mivel azt akarjuk, hogy harmadrészig égetett és nagyobb számban kibocsátandó ezen mostani
pénzünk egész országunkban változatlanul állandó forgalomban maradjon, és azt elárassza, s hogy
kamaráink tavalyi, tavalyelőtti és a négy évvel ezelőtt kibocsátott dénárjai ugyanezen újakkal együtt,
egyidejűleg legyenek forgalomban, s azokat emezekkel egyformán fogadják el – határozván elrendeltük
és parancsoljuk, hogy minden megyében, minden egyes kapu után, amelyen szénával vagy gabonával
megrakott szekér képes befordulni vagy azon át kijönni – lakjék bár ugyanazon kapu mögött, ill. kapuval
rendelkező telken három vagy négy vagy ennél több ember, hacsak nem annyira szűkölködő és szegény,
hogy azt sem képes kifizetni, […] kivévén a mi királyi és királynéi szolgáinkat […] kivévén továbbá az
egyházakat, városokat vagy másokat, akik nyilvánvaló kiváltságot, szabadságot élveznek, a kirovás
megtörténte után 15 napon belül 18 dénárt a kamarák ispánjainak a kezéhez kell szolgáltatni és fizetni.”
(I. Károly oklevele, 1342)
Állítás Forrás
A B Mindkettő Egyik sem
a) Egy regáléjövedelem megosztását rendeli el.
3 pont
5. A feladat a nagy földrajzi felfedezésekhez kapcsolódik. Döntse el, hogy a forrásrészletek
Kolumbusz vagy Magellán útjára vonatkoznak, vagy egyikre sem! Írjon X jelet a
táblázat megfelelő oszlopába! Egy sorba egy X jelet írjon! (Elemenként 1 pont.)
B) „Ily módon jutott osztályrészemül a feladat, hogy ne a szárazföldi úton igyekezzem Kelet felé,
miképpen az eleddig szokásban volt, hanem nyugati irányban indulnék el, tehát oly úton, amelyet
tudomásunk szerint mindezideig még senki sem járt be.”
C) „[Az indiánok által Kubának nevezett sziget] nyugat-délnyugati irányban fekszik, […] úgy
veszem ki, hogy [Japán] szigetéről van szó, amelyről a legbámulatosabb csodákat mesélik, és amely
a térképek szerint, amelyeket láttam, ezeken a vizeken kell, hogy találtassék.”
D) „A régiek úgy vélték, hogy az Egyenlítőtől délre a világ nagyobb része tenger és nem szárazföld
[…], és ha el is ismerték, hogy lenne ott bármiféle kontinens, sok okból tagadták, hogy lakott lenne.
De ez a vélekedés hamis. Utolsó utam ennek bizonyítéka, mert találtam egy kontinenst a déli
vidékeken, amely népesebb és több állat lakja, mint Európánkat, vagy éppen Ázsiát vagy Afrikát.”
4 pont
6. A feladat a mohácsi csatához kapcsolódik.
Keresse meg a képen a felsorolt csapattesteket! Írja a táblázatba a kép részleteinek sorszámához
a megfelelő csapattest betűjelét! Egy betűjel kimarad. (Elemenként 1 pont.)
A kép részleteinek 1. 2. 3. 4. 5.
sorszáma
A csapattestek betűjele
5 pont
7. A feladat a XVIII. századi Magyarországon lezajlott demográfiai változásokkal
kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
A) „A magas Udvari Haditanács kétségtelenül eléggé ismeri, hogy Magyarország felső részeit isten
ostorai […] sújtották, annyira, hogy lakosokban és mindenfajta barmokban hihetetlen mértékben súlyos
veszteségeket szenvedtek […]. A kedvező alkalom kínálkozásával […] minden erővel azon fáradozom,
hogy svábokkal, akik a jelenlegi helyzetük következtében otthonukat elhagyni és betevő falatjukat más
vidéken […] keresni kénytelenek, az üres helységeket népessé tegyem […] egyúttal pedig a […]
kötelezettségek ellátásáról gondoskodjam […].” (Károlyi Sándor folyamodványa, 1712)
B) „A mi eltávozásunk […] nem abban áll, hogy azért mennénk el hazánkból, mintha könnyelmű és
gyanús, kétes emberek lennénk, hanem […] mivel [hazánk] telítve van emberekkel.” (Egy sváb telepes
írása,1739)
C) „Mindenillőtisztelettelakövetkezőketszánomválaszulemlítetturaságtokoktóber hó 30-ik napján
küldött nekem szóló kegyes levelére ágostai hitvallású [evangélikus] [szlovák] telepeseim ügyében […]:
[mivel] nem tudtunk megállapodni arról, hogy a szabad vallásgyakorlatot folytassák, ezért […]
számukra […] teljesen biztosítottam a szabad költözés lehetőségét, hiszen már sokan át is költöztek a
tekintetes Békés megyébe.” (Podmaniczky János, Heves megyei birtokos levele a megyei
elöljárókhoz,1735)
a) Milyen előnnyel járt a földbirtokosok számára, ha telepesek érkeztek birtokaikra? Válaszoljon saját
szavaival az A) betűjelű forrássegítségével!
…………………………………………………………………………………………………
b) Mi ösztönözte a sváb (német) telepeseket arra, hogy elhagyják hazájukat? Nevezzen meg egy
jellemző okot saját szavaival a B) betűjelű forrásalapján!
…………………………………………………………………………………………………
B) „A szabadság egyetlen fajtája, mely megérdemli ezt a nevet, ha saját javunkra a magunk módján
törekedhetünk mindaddig, míg nem próbálunk másokat ugyanebben megakadályozni, vagy gátolni ezt
célzó erőfeszítéseiket. Saját testi, lelki vagy szellemi egészségének mindenki maga a legjobb őrzője. Az
emberiség többet nyer, ha eltűri, hogy mindenki úgy él, ahogy neki tetszik, mintha arra kényszerítik
egymást, hogy úgy éljenek, ahogy a többieknek tetszik.” (John Stuart Mill: A szabadságról, 1859)
a) Nevezze meg, melyik a XIX. században kibontakozó eszme gondolatait tükrözi a két forrás!
A) jelű forrás: ……………………………..
B) jelű forrás: ……………………………...
……………………………………..
c) Válassza ki, melyik igaz a következő állítások közül a B) jelű forrásra! Karikázza be a helyes
állítás sorszámát!
4 pont
9. A feladat a dualizmus kori Magyarország társadalmával kapcsolatos.
Fejezze be a mondatokat úgy, hogy abban az egyik forrás adataiból közvetlenül kiolvasható
következményt fogalmazza meg! Egy forrást nem kell használnia. (Elemenként 1 pont.)
A házasuló nők
átlagos életkora Kivándorlás Magyarországról (1891–1910)
Magyarországon Kivándorlók száma
(1851–1921) Időszak
(ezer fő)
Életkor 1891–1895 125
Év (év) 1896–1900 161
1851 19 1901–1905 550
1876 21 1906–1910 686
1921 25
…………………………………………………………………………………………………
b) Javult az élelmezés és az orvosi ellátás, ennek köszönhetően …
…………………………………………………………………………………………………
c) A gyáripar fejlődése településszerkezeti változásokat is eredményezett, tehát …
…………………………………………………………………………………………………
d) A századfordulón a nagy fővárosi és vidéki középítkezések számának visszaesése miatt a
szegényparasztság körében sokan maradtak munka nélkül, ennek következtében …
…………………………………………………………………………………………………
4 pont
10. A feladat az 1848–49-es forradalommal és szabadságharccal kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a Kossuth Lajostól származó idézetek és ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)
A) „Amit magunkkal hozunk törvényes úton megerősítve, mint törvényes tulajdonát e nemzetnek,
ímé itt a törvényczikkelyeket [az áprilisi törvényeket] bemutatni szerencsénk van. Nem minden ez,
mi az egész nemzet jövendőjét magában foglalná, hanem alapja jövő kifejlődésünknek.”
(Követjelentés az utolsó rendi országgyűlésről)
B) „Csendet vagyok bátor kérni, mert e templom nagy, s én kissé rekedt vagyok, mellem fáj; nem
fognak érteni különben. […] A népnek határozottsága, seregeink győzelmes előhaladása […] azt
sugalltatja velem, hogy itt van az idő, midőn ki kell mondanunk […] az ausztriai ház által a köztünk
és közötte fennállott kapocsnak elszakítását, […] s hogy a magyar nemzet fellép az európai [államok]
sorába, mint önálló független hatalom, mely […] a múlt hónapok harczaiban, […] megmutatta, hogy
a szabadságra méltó, hogy a szabadságra elég erős.” (Beszéd)
C) „Veszedelem fenyegeti szegény elárult hazánkat, oly veszedelem, melyhez hasonlót
évkönyveink nem mutatnak […]. Mondhatatlanul fontos az óra, melyben hozzátok szólok; talán
éppen ebben az órában ütköznek vitéz seregeink az áruló [horvát] csordával. […] Hajdan, midőn a
hazát veszély fenyegette, hős apáink véres kardot hordoztak körül az országban, s ennek láttára mint
sasok repültek harcmezőre a vitéz magyarok. Én, látván a haza jelen veszedelmét, zászlót ragadtam
kezembe, megesküdve, hogy addig nem nyugszom, szegény fejemet nyugalomra nem hajtom, míg az
elárult haza fiait szabadságának megmentésére annak árulói ellen zászlóm alá nem gyűjtöm.”
(Beszéd)
1. 2. 3.
d) Fogalmazza meg saját szavaival, mi volt Kossuth közvetlen célja a C) betűjelű beszéd
elmondásával!
………………………………………………………………………………………………….
4 pont
11. A feladat a trianoni béke következményeivel kapcsolatos.
Oldja meg a feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
„160. cikk. 1920. március 31-től kezdődően legkésőbb, a német hadseregnek nem lehet több mint hét
gyalog- és három lovashadosztálya. Ettől kezdve a Németországot alkotó államok hadseregének
összlétszáma nem haladhatja meg a 100 ezer legénységi állományt és tisztet, beleértve a pótkeretet
is, és kizárólag a rend fenntartását fogja szolgálni az ország területén és a rendőri feladatokat a
határon.
– A tisztek összlétszáma, beleértve a vezérkari tagokat is, bármilyen legyen annak összetétele, nem
haladhatja meg a négyezret. – A német nagyvezérkart és az összes többi hasonló alakulatot
feloszlatják, és azok semmilyen formában nem állíthatók vissza. […]
198. cikk. Németország katonai erői nem rendelkezhetnek semmilyen katonai és tengerészeti
légierővel.” (Az antanthatalmak és Németország által kötött, az első világ- háborút lezáró
békeszerződés)
2. témakör csoport
3. Plakát, 1920