A BÍRÁK.

109

felmerült Miklós gróf, ki D r u g e t h F ü l ö p alatt alnádor, D r u g e t h

Villermes alatt pedig alispán vala, u g y a n egy személy-e, v a g y
nem. F i g y e l e m b e a j á n l k o z i k m i n d e n e s e t r e egy későbbi mono-
g r a p h u s n a k , hogy a nevezett k é t D r u g e t h m i n d e g y i k e külön-
féle időben Szepes és A b a u j m e g y e f ő i s p á n j a volt, és hogy
Miklósnak b í r á s k o d á s a mindig oly v i d é k r e kiterjedett, mely-
ben a D r u g e t h e k birtokoltak, v a g y a hová álladalmi tisztsé-
g ü k kihatott 1 ).
A l e g é r d e k e s b k ö v e t k e z t e t é s t a z o n b a n engedi a Mik-
lós a l i s p á n n a k Ítéletében előforduló kifejezés, miszerint a H a -
lagos D o m o k o s és F e r t ö s J á n o s közti b a j v i a d a l Visolyban
coram Domino m e n j e n végbe. Kit értett Miklós gróf azon Do-
minus alatt, k i n e k szine élőit az istenitélet lenne t a i i a n d ó ?
e r r e feleletet ad egy kis k ö r ü l t e k i n t é s a külföld hűbéri intéz-
m é n y e i b e n . B r u g g e v á r o s á n a k hűbéri t ö r v é n y e , midőn azt ren-
deli, hogy az, ki az ordaliai h a r c z b a n m a g á t m e g a d j a , v a g y
a körből kilép, a n n a k m é g a k ü z d t é r e n feje vétessék, —- azt
is teszi hozzá, hogy az ily k i v é g z e t t n e k j a v a i mind „az ő urá-
ra'' szállnak 2 ). Montesquieu szerint pedig „ q u a n d les g a g e s
etaient regus pour crimes ou p o u r f a u x j u g e m e n t , la p a i x ne
pouvait se fairé sans le c o n s e n t e m e n t du Seigneur 3 ). Más he-
lyen : Un seigneur qui plaidait a sa cour contre son v a s s a l ; . .
a l á b b : la bien veillance q u e le seigneur dévait a son vassal.
A franczia j o g t ö r t é n e t hoino-nak nevezi azon s z a b a d e m b e r t ,
ki egy főúr hivatását f e g y v e r e s s z o l g á l a t r a k ö v e t n i tartozott,
és ezért attól hübért fogadott, a h ű b é r a d o m á n y o z ó pedig az ö
D o m i n u s a volt; ha m é g figyelembe v e s s z ü k , hogy a hűbéri
kötelesség l e g l é n y e g e s e b b f o g l a l a t j a a f e g y v e r r e l való kisérés
és a t ö r v é n y s z é k előtti m e g j e l e n é s : — Die Pflicbt zur W a f -

') Lehoczky az ö Stemmatographiája I. k. 176. lapján irja : „1239

Nicol. Yicejudex Villermi Drugeth, filiis Halagos, duellum adjudicat." Az
évszám itt el van hibázva, és rosz sorozatban is áll, — mert 1329. évet kel-
lett vala irni. Lehoczky 1323. év alatt Drugeth Vilmost alnádornak nevezi,
és hivatkozik ennek támogatására Bél Mátyásra Notitia III. k. 100 lap. De
e hivatkozás hibás, mert Bél idézett helyén Drugeth Fülöp nádornak, Mik-
lós pedig az ö alnádorának neveztetik.
Ersch és Gruber eucyclopadiája.
®) Montesquieu : Esprit des loix III, köt. 2 0 0 — 2 0 2 lap, amsterdami
kiadás.
1 22
PESTY FRIGYES.

tozzanak, őt a király udvarához (ad Curiam D o m i n i regis) és

illő fegyverzettel a hadsereghez kisérvén, valahányszor j ó n a k
találná és kivánná. E z a l e g v i l á g o s a b b hűbéri viszony, m e l y n e k
é r d e k e m é g az által is n ö v e k s z i k , hogy szemerei T a m á s , Özén
fia, mint szintén locsmándi v á r j o b b á g y , midőn az előadott
szerződés ü g y é b e n L ő r i n c z gróf mellett t a n ú s k o d i k , őt mindig
u r á n a k (confessus pro domino suo) nevezi *). Ezen v á r j o b b á -
g y o k t á r s a d a l m i állása nem lehetett egészen j e l e n t é k t e l e n ;
mert m á r azelőtt is birtak örökös földeket, mielőtt u j a b b a k a t
n y e r t e k volna h ü b é r b e n L ő r i n c z gróf és főispán részéről.
Végre, hogy a t á r g y oly felette i d e g e n s z e r ű n e k ne tes-
sék, hallgatván a v á r j o b b á g y o k viszonyairól, a v á r ura és a
t ö r v é n y e i n k b e n a n n y i s z o r említett servientes-ek viszonyairól
a seniorok i r á n t , csak azt említem még, hogy az egyszerű
„ h o m o " kifejezés is g y a k r a n vazallusi állapotban levő sze-
m é l y r e a l k a l m a z t a t o t t , minélfogva, midőn a n a g y v á r a d i re-
g e s t r u m azt írná : „Michal de villa Sunad impetiit homines
E c c l e s i a e Vacensis," Bél Mátyás nem habozott m a g y a r á z ó l a g
hozzátenni, hogy : Hoc nomine vasaili et clientes adpellaban-
tur, qui ratione beneficiorum, dominis fidem et servitium, seu
militiae vei p l a c i t c r u m , aut quodvis aliud, d e b e b a n t .
A hűbéri viszony nem csak személyes szolgalmakon
alapúit, h a n e m M a g y a r o r s z á g b a n is nem ritkán valamely bir-
t o k n a k valóságos h ü b é r a d o m á n y á b ó l keletkezett. L e g i n k á b b
egyházi földek szolgálnak erre p é l d á k k a l ; így a zágrábi püs-
pök G u e s k e nevű b i r t o k á t V a s k a mellett, 1293. évben Mo-
noszlói István g r ó f n a k és az ő örököseinek azon feltétellel
adományozta, hogy az a d o m á n y o z o t t a k a v a s k a i praedialis-
ták m ó d j á r a a zágrábi püspököt és a n n a k utódjait szolgálják,
sőt m é g az is kívántatott, hogy hűséggel viseltessenek a püs-
pök és utódjai iránt, k ü l ö n b e n az a d o m á n y o z o t t j ó s z á g r a

') Fejér V. 1 köt. 82 lap. E z e k nyomán Hetiszlmann Imre, ki mi-

dőn a régi hadi építészetről Magyarországon értekezett, azt állitá, hogy ná-
lunk a hűbéri rendszert tulajdonképen csak az Anjou-házbeli királyok hoz-
ták be a 14-ik század elején, ezen nézetét hihetőleg módositandja. R. Ká-
roly a hübérség intézményét csak fejlesztette, mint fejebb a 27. lapon elő-
adám, de nem hozta be, magvai már az első király idejében levén elhintve.
 A BÍRÁK. 113

minden j o g u k a t el f o g n á k veszíteni '). A pozsonyi k á p t a l a n

is 1348. évben S c h a u n b e r g K o n r á d g r ó f n a k és u t ó d j a i n a k
P o t e n b u r g várát h ü b é r b e a d j a , m e g j e g y e z v é n , hogy b á r ki
fogná P o t e n b u r g o t bírni, és szolgálatait a k á p t a l a n iránt elha-
nyagolni , j o g á t e v á r r a a z o n n a l elvesztené 2 ). Az igari
j o b b á g y o k pedig a s z é k e s f e h é r v á r i szent I s t v á n k i r á l y n e v é t
viselő k e r e s z t e s e k eonventjétől B a r c s b i r t o k a r é s z é t határo-
zottan h ű b é r ( f e u d u m ) czímén 8 e s z t e n d ő r e átveszik, m i n t ezt
1405. é v b e n az i g a r i a k a s z é k e s f e h é r v á r i k á p t a l a n n á l be-
vallák 3 ).
A magyarországi Jánosvitézek conventje törvényható-
sági j o g o t g y a k o r o l t a m a g a vazallusai fölött 4 ), és a z o k k a l
több ízben Csorgón k ö z g y ű l é s t (capitulum g e n e r a l e ) t a r t o t t ;
ezen k e r e s z t e s r e n d vazallusai voltak, többi k ö z t a lindvai
Bánffy család is. K ö z ü l e B á n í f y István, J á n o s , Miklós és
L á s z l ó t e s t v é r e k a S o m o g y m e g y é b e n f e k v ő S z e n t á t 1360.
é v b e n h ü b é r b e n n y e r i k életük t a r t a m á r a , t ö r v é n y h a t ó s á g i jog-
gal is, mely utóbbiból a k e r e s z t e s e k c o n v e n t j a csak a g y ú j t o -
gatás, v é r e n g z é s és t o l v a j s á g feletti ítéletet t a r t á fenn m a g á -
n a k 5 ). Az itt nevezett Bánífy I s t v á n és J á n o s a c o n v e n t iránti
h ű s é g ü k j u t a l m á u l 1371. é v b e n azt az ő ö r ö k ö s e i k r e is át-
menő k e d v e z m é n y t n y e r t é k , h o g y a v é r e n g z é s , e r ő s z a k és
tolvajlás b ű n é r ő l is ítéletet m o n d h a s s a n a k , a c o n v e n t l e m o n d -
ván azon k ü l ö n d í j a k r ó l i s , m e l y e k az ily b í r á s k o d á s s a l
jártak
É r d e k e s lesz tudni azt is, hogy a váczi k á p t a l a n So-
mogy m e g y é b e n a S á á r folyó melletti J u t h f a l u b a n f e k v ő
r é s z b i r t o k á t hűbér czímen Bessenyei M á t y á s mesterre ruházta?
és pedig élte fogytáig 7 ) ; v a l a m i n t hogy Koroghi F ü l p ö s fiai,
Filpe, László 8 ) és István E s z é k e t szintén ily j o g c z í m e n

') Fejer VI. 1 k. 258 lap.

2
) Fejér X. 1 k. C42. 643.
3
) Fejér X. 4 k. 458.
Fejér IX. 4. k. 614. 615.
•") Fejér IX. 3 k. 198.
6
) Fejér IX. 4 k. 371. 372.
') Fejér IX. 7 k. 356. 357.
8
) Ez később a bolgár bánok, és temesi főispánok méltóságát viselte.
tört. tüd. akad, értekezés. 8
1 22
PESTY FRIGYES.

b í r t á k 1353-dik é v b e n Vilmos b i b o r n o k t ó l , mint titeli pré-

posttól.
T e r m é s z e t e s , hogy a k e r e s z t e s vitézek nem álltak egye-
dül a b í r á s k o d á s i j o g g y a k o r l a t á b a n vazallusaik i r á n y á b a n ,
h a n e m egészen e g y b e h a n g z ó l a g a h ű b é r i s é g fogalmával, mely-
ről f e n t e b b szóltam, hogy t. i. a ki v a l a k i n e k b í r á j a , az a n n a k
u r a is, t a p a s z t a l j u k , hogy a h ü b é r e z ő főúr, egyházi hatóság,
p ü s p ö k , stb. vazallusaik bírái voltak n á l u n k is, és olykor ezen
b í r á s k o d á s i j o g f é l t é k e n y e n őriztetett az illetők által. Ily
s z e l l e m n e k k í v á n h a t o t t eleget tenni V. I s t v á n király, midőn
1271. évben az egri p ü s p ö k n e k oly k i v á l t s á g o t adott, h o g y
E g e r városa és polgárai, v a l a m i n t a p ü s p ö k s é g h e z tartozó
k ö z s é g e k és birtokok, a n n a k j o b b á g y a i , vazallusai és nemesei
fölött, b á r hol l e g y e n e k a z o k az o r s z á g b a n , senki más, még
a n á d o r sem b í r á s k o d h a s s é k , mint egyedül az egri püspök és
k á p t a l a n j a , v a g y az általa k i k ü l d ö t t helyettes.
Minden c s e k é l y s é g é r t b a j vívásra szólítani n e m lehetvén
valakit '), m á r csak ezen k ö r ü l m é n y b ő l is fejlődött azon sza-
b á l y , hogy a b a j v í v á s t valamely alsó bíróságnál, s z ü k k ö r ü il-
l e t é k e s s é g é n é l fogva nem lehetett a j á n l a n i . A külföld szoká-
sai s z e r i n t ez is r e n d e s e n csak a g r ó f s á g o k t ö r v é n y s z é k e i n é l ,
n é m e l y k o r éppen csak a k i r á l y előtt történhetett. V o l t a k elő-
kelő, t ö r v é n y h a t ó s á g i j o g g a l felruházott személyek, k i k e t az
o r s z á g f e j e d e l m e azon k i v á l t s á g g a l tüntetett ki, miszerint min-
den b a j v í v á s bizonyos területen az ö i n t é z k e d é s ü k és felügye-
letük alatt álljon. í g y a lotharingiai h e r c z e g e k azon kiváltsá-
gát, hogy a R a j n a és Mosel folyók közti t a r t o m á n y o k b a n elő-
forduló b a j v í v á s o k n á l egyedül csak ők e l n ö k ö l h e s s e n e k , a
császárok több izben, nevezetesen II. F r i g y e s császár 1258-

') Agobard — a IX. században élt, — lyoni püspök ellenkező n é z e -

ten volt, írván : frequenter non solum valentes viribus, sed etiam infirmi et
senes lacessantur ad certamen et pugnam , etiam pro vilissimis rebus.
(Stobbenál 112 lap.) D e a püspök tollát mély gyűlölet vezérlette Gundo-
bald király és a bajvívás ellen. Én legalább állitásáf semmi francia törvény-
ben igazolva nem találtam , a thuringiai néptörvényt pedig, mely igy
szól : „A duobus solidis usque ad maximam compositionem in furto et vul-
neribus campus judicatur," (Merkel után Stobbe 177 lap.) Agobard nehe-
zen ismerte.
 A BÍRÁK. 115

ban, és II. Rudolf császár 1609-ik é v b e n erősítették m e g 1 ).

E g y e s városok is r é s z e s ü l t e k h a s o n l ó k i v á l t s á g o k b a n , minél
f o g v a N é m e t o r s z á g b a n például H a l l e , A n s p a c h , W ü r z b u r g stb.
az ordaliai b a j v í v á s o k elökelöleg választott színhelyei v a l á n a k .
A f r a n c z i a v á r o s o k a b a j v í v á s t mint bizonyítéki eljárást
ismerték és g y a k o r o l t á k . B i z o n y s á g e r r e az e g y e s városi sta-
tútumok ; így T o u r n a y k i r e k e s z t i a p o l g á r o k közti b a j v í v á s t ,
m á s o k , mint Roye (1185. é v b e n ) azt r e n d e l i k , hogy a k i r á l y
a k ö z s é g b í r ó s á g a által a k ö z s é g v a l a m e l y p o l g á r á t bajvia-
dalra ki n e m h i v a t h a t j a , de mint választott bizonyítéki esz-
közt m a g u k s z á m á r a a p o l g á r o k m é g is f e n h a g y t á k ezen in-
t é z m é n y t , k i k ö t v é n hogy ha v i a d o r o k által f o l y n a a viadal,
ezen u t o b i a k csak a k ö z s é g k e b l é b ő l l e g y e n e k v á l a s z t h a t ó k .
Más v á r o s o k , mint L a o n , C r e s p y , Soisson, Vaisly s t a t u t u m j a i k -
b a n n e m emiitik u g y a n a b a j v i v á s t , de a k ö r ü l m é n y e k alig en-
g e d n e k k é t s é g e t a fölött hogy a m a városok polgárai a l e g f ő b b
b ű n ö k (in den h o h e n R ü g e n ) k é r d é s e i b e n a b a j v i v á s i perdöntés-
hez f o l y a m o d t a k . S z á m o s m á s v á r o s m e g s z o r í t á s n é l k ü l ismeri
el a b a j v í v á s igazolási e l j á r á s á t .
Nevezetes és M a g y a r o r s z á g o n példa nélküli dolog, h o g y
még a v i d é k i k ö z s é g e k is b í r á s k o d t a k a b a j v i v á s i t ö r v é n y k e -
zésben. Világos ez l e g i n k á b b B e a u m o n t - s u r - O i s e s t a t u t u m j á -
ból, m e l y n e k 7-ik c z i k k e azt m o n d j a , h o g y D u e l l a sunt Com-
muniae, azaz : a b a j v i v á s i bírság a k ö z s é g e t i l l e t i ; — és a 8-ik
czikk, mely k ü l ö n f é l e esetben a b í r s á g m e n n y i s é g é t m e g h a -
tározza. Hasonló s z a b á l y o k a t a l k o t t a k B e a u m o n t , Chambli,
Asniéres és m á s k ö z s é g e k -).
Mennyiben valószínű, h o g y h a z á n k egyes városai, mint
Buda, S z é k e s f e h é r v á r , T o r d a stb. mint b a j v i v á s i színhelyek
bizonyos k i v á l t s á g b a n r é s z e s ü l t e k , azt elmondám azon feje-
zetben, mely a viadorokról és a k ü z d t é r e k r ö l szól.

') Erscli és Gruber Encyclopadiája. O t t : Geschichte der Zweikam-

pfe 183 lap.
2
) Stein L : Geschichte des französischen Strafrechtes und des Pro-
cesses 294. 2 9 5 lap.

8*
 VI.

felmentés a bajvívás alól.

A perdöntő b a j v í v á s o k M a g y a r o r s z á g b a n l e g i n k á b b a
X I I I . és X I V . században virágoztak. H a t e h á t éppen ezen
s z á z a d o k b a n t a p a s z t a l j u k , h o g y egyes városok és osztályok
azon esetleges Ítélet ellen, miszerint pörös ü g y e i k e t b a j viadal-
ban i g a z o l j á k , felmentés által biztosíttatnak, ebben k ö n n y e n
valaki ellenmondást láthat. D e ezen felmentés, és a harczias
szellem, mely éppen a nevezett s z á z a d o k b a n a b a j k ü z d é s t
l e g i n k á b b felkarolta, csak látszólagos ellenmondásban van-
n a k . Sehol nem fordúl elö eset, hogy valamely város v a g y
osztály m a g a folyamodott volna felmentési kiváltságért, és így
ha ez c s a k u g y a n a városok h o z z á j á r u l á s a nélkül megadatott,
i n k á b b azt lehetne mondani, h o g y ezen felmentés, valamint
azon kiváltság, mely szerint a m a g u k i d e j é b e n kitűnő v á r o s o k
különösen balvíadali h e l y e k ü l kitüzettek, és így az őrködést
az ordaliák ezen n e m é r e k ö n n y í t e t t é k , a n a g y o n elharapód-
zott b a j v í v á s i h a j l a m fékezésére, s z a b á l y o z á s á r a adatott meg.
Az e h ö felmentési eset K á l m á n slavoniai h e r c z e g ré-
széről s z á r m a z i k , ki 1231. évben Valko p o l g á r a i n a k királyi
hatalommal némely kiváltságot oszt. E z e k közt előfordul,
miszerint semmiféle p ö r ü k a b a j istenitéletére ne utaltassék
Nagyszombat város legrégibb s z a b a d a l m i levelében, melyet
1238. é v b e n IV. Bélától nyert, a polgárok oly formán vétet-
nek a király g o n d o s k o d á s a alá : Senki ne kényszeríthesse őket
ítéletével b a j vívásra sem magok közt, sem m á s o k k a l , hanem
ü g y e i k fölött tizenkét e s k ü d t ítéljen, s t a n ú k a t ellenök csak

') Kukuljevies : Jura Regni Croatiae I köt. 56. 57 lap. Fejér III
2 k. 237 lap. Botka : D e duellis 75 lap Endlicher : Monumenta Arpadiana
435 lap.
 FELMENTÉS A BAJVÍVÁS ALÓL. 117

m a g u k v a g y velük hasonló s z a b a d a l m a k k a l élö p o l g á r o k kö-

zül lehessen használni '). H a s o n l ó k i v á l t s á g b a n részesültek a
gréczi hegy lakosai Zágráb mellett, midőn IV. Béla 1242. év-
ben, m i n d j á r t a t a t á r j á r á s után, k ö v e t k e z ő l e g nyilatkozik :
S e m m i p ö r ü k b a j v i a d a l által n e d ö n t e s s é k el, h a n e m t a n ú k
és eskii által, a k á r honfiakkal foly jon a pör, a k á r k ü l f ö l d i e k -
kel 2 ). A b a j v í v á s i m e n t e s s é g r e v o n a t k o z ó ezen p o n t szorul
szóra á t s z á r m a z o t t azon p r i v i l é g i u m b a , melyet I V . Béla 1266.
évben, u g y a n ezen város p o l g á r a i n a k adott 3 ). N y o m b a n
1244. évben, m e g ú j í t v á n ezen király a pesti p o l g á r o k kivált-
ságait, m e l y e k a tatárpusztítás a l k a l m á v a l elvesztek, ú j sza-
b a d s á g l e v e l é b e n azt m o n d j a , hogy b a j v í v á s r a k ö z ü l ö k (ho-
spites de P e s t h ) senki se í t é l t e s s é k , h a n e m a vádlott elköve-
tett b ű n é n e k m e n n y i s é g e és milyensége s z e r i n t , kellőleg ma-
gát tisztázni t a r t o z z é k ; — p u r g a t i o n e m e x h i b e a t c o n g r u e n -
tem 4 ). A purgatio vulgáris, azaz ordalia u t j á n való igazolást
itt világosan k i r e k e s z t v é n a kiváltság, a k i r á l y e helyen a
purgatio canonicat értette, t. i. a tisztázási e s k ü t , mely a fran-
k o k n á l is lépett a b a j v í v á s helyébe, mióta a k e r e s z t é n y s é g e t
felvették 5 ). U g y a n ezen é v b e n Korponci v á r o s a is hasonló
k e d v e z m é n y b e n részesül, és a királyi o k m á n y b a n rendeltetik,
hogy b a j v í v á s i itélet a k o r p o n a i p o l g á r o k r a ki ne m o n d a s s é k ,
h a n e m hogy m é g a fontosabb ü g y e k is 12 e s k ü d t e m b e r által
intéztessenek el H o r v á t o r s z á g b a n az a k k o r P o d g o r i a , m a
Z á g r á b m e g y é b e n f e k v ő Jasztrebarszka ( L i p s z k y n é l e mező-
város J a s z k a , J a z k a , J a z t r a v i c z és J a z t e r b a r z k a néven fordúl

') Fejér IV. 1 k. 133 lap. B o t k a : De duellis 75 lap. T e l e k i : Hu-

nyadiak kora VI. köt. 187 lap. Endlicher : Monumenta Arpadiani 445 lap.
2
) Fejér IV. 1 k. 2 6 0 lap. Botka : 75 lap. Endlicher 4 5 3 lap. Kato-
na : Histor. crit. VI. köt. 4 6 3 lap.
3
) Endlicher : Rerum hungaricarum Moaumenta Arpadiana 510 1.
4
) Fejér IV. 1 k 327. B o t k a : D e duellis 75 lap= Endlicher 4 6 8 lap
Michnay és Lichner : Ofner Stadtrecht, 239 lap.
s
) Abból, hogy legelőször a frankoknál lépott az eskü általi tisztá-
zás a bajviadal helyébe, lehet magyarázni azt a szokást, hogy a frankok
kardjaikra teszik le az esküt.
6
) Bél Mátyás : Notitia Hungáriáé II. köt. 474 lap. Katona : Histó-
ria crit. VI. köt. 50 lap. Botka : De duellis 75 lap. Fejér I V - I k. 330 lap.
1 22
PESTY FRIGYES.

elő) szerezte m e g IV. Bélától 1257. é v b e n azon kiváltságot,

mely a f e n e b b i e k k e l k é t s é g k í v ü l azonos inclokbul keletkezett.
A k i r á l y i o k m á n y azt m o n d j a : hogy ha b á r m i l y esetben a
polgárok pört t á m a s z t a n á n a k v a l a m i i d e g e n ellen, az ilyen
pörös ü g y ne b a j v í v á s , h a n e m e s k ü v e l és t a n u k által intéz-
tessék el x). Arról, ha a j a s z t r e b a r s z k a i lakosok e g y m á s közt
p ö r l e k e d n e k , mit tevők l e g y e n e k , n e m szól az o k m á n y , és
e n n é l f o g v a úgy látszik, ez esetben a király f e n h a g y n i a k a r t a
a b a j v í v á s o k szokását. F e l kell tenni, hogy Petrinia, mely
most a második báni h a t á r ő r e z r e d fővárosa, és Szamobor ha-
sonló b a j v i v á s i m e n t e s s é g b e n részesültek, m i n t h o g y J a s z t r e -
b a r s z k a épen azon városi s z a b a d a l m a k a t n y e r t IV. Bélától,
m e l y e k k e l P e t r i n i a és S z a m o b o r bírt azelőtt. I V . László ki-
r á l y Vasvár polgárait teljesen veszi ki ezen ordalia alól 1279?
r e n d e l v é n , h o g y b a j vívásra k ö z ü l ö k soha és senkit ne lehes-
sen ítélni, h a n e m pöreik e s k ü t e v é s által végeztessenek, mi-
k é n t ezt m á s városok s z a b a d s á g a és h i v a t á s a is igényli 2 ).
A X I V . s z á z a d b a n csak az a n j o u i k i r á l y o k voltak azok,
k i k ily felmentési k i v á l t s á g o k a t osztogattak. Legelső volt a
Visegráddal s z e m b e n f e k v ő Maros, melyről R ó b e r t K á r o l y
1324-dik évben oly módon g o n d o s k o d o t t , hogy polgárai
b a j v í v á s t sem m a g u k k ö z t n e m v é g e z h e t n e k , sem a b á r ó k ,
n e m e s e k , v a g y b á r mely e m b e r ü g y é b e n b a j v í v á s r a nem Ítél-
tethetnek 3 ). N a g y L a j o s k o r á b ó l csak Kaproncza, Kassa és
Krapina v á r o s o k sorolhatók ide. K a p r o n c z a 1356. évben sz.
kir. város r a n g j á r a emeltetvén, az illető s z a b a d a l m i levél egy-
szersmind kijelenti, hogy ha valamely idegen a város polgá-
rát pénzbeli a d ó s s á g v a g y j o g s é r t é s végett beperelni a k a r n á ,
a város b í r á j a előtt m e g j e l e n j é k , semmi ü g y a z o n b a n bajví-
vás által el ne d ö n t e s s é k , h a n e m a k á r v á r o s b e l i e k k e l , a k á r
i d e g e n e k k e l folyjon a pör, t a n ú k és e s k ü t é t e l által 4 ). A kas-
s a i a k n a k 1347. é v b e n adott k i v á l t s á g szakasztott mása a n n a k ,
melylyel I V . Béla P e s t v á r o s á n a k k e d v e z e t t . B e n n e is mon-

') Kercselich : Notitiae Praelim. 459 lap. Katona VI. köt '259 lap.
Fejér IV. 2 k. 416 lap. Botka 75, 76 lap. Endlicker 496. 497. lap.
2
) Endlicher : Reruin hungaricarum Monumenta Arpadiana 552 lap.
3
) Fejér VIII. 2 k. 490. 491 lap.
4
) Fejér IX. 2 k. 495 lap.
 FELMENTÉS A BAJVÍVÁS ALÓL. 119

datik, iiogy a k a s s a i a k b a j v í v á s r a ne ítéltessenek, h a n e m a

b ű n t é n y minősége szerint, tisztázási e s k ü n e k vessék alá ma-
g u k a t (purgationem e x h i b e a t c o n g r u e n t e m ) . 1 ) K r a p i n a lako-
sainak u g y a n e z é v b e n adott s z a b a d s á g l e v e l é b e n N a g y L a j o s
e g y s z e r ű e n csak a n n y i t mond, m i s z e r i n t : d u e l l u m inter ipsos
adiudicari et fieri non possit -), = B a j v i v á s i ítéletnek, v a g y baj-
v i a d a l n a k k ö z t ü k helye n e m lehet.
K ö n n y e n lehetne v a l a k i hajlandó, ezen k i v á l t s á g o k a t
k é t e s b e c s ü e k n e k tartani. D e a mily h a s o n l ó k , és r o k o n v o n á -
s u a k a k i v á l t s á g illető pontozatjai, és szövege, é p e n oly k ü -
lönbözők a n é z e t e k azon i n d o k o k t e k i n t e t é b e n , m e l y e k ezt
s u g a l m a z t á k . R é s z e m r ő l nem oszthatom B o t k a T i v a d a r a z o n
véleményét, m i n t h a a p o l g á r s á g f ö l d m ü v e l é s és m e s t e r s é g -
iízés által e l p u h u l v á n , k ü l ö n ö s e n a r r a t ö r e k e d e t t volna, mi-
szerint m a g á t a b a j v í v á s o k e l f o g a d á s á n a k k ö t e l e s s é g e ellen
biztosítsa. H a ezen nézet állana, u g y I V . Béla — kitől a fel-
mentési k i v á l t s á g o k n a g y o b b r é s z e ered — m á s részt a zsi-
d ó k a t fel n e m r u h á z h a t t a volna azon j o g g a l , m i s z e r i n t bizo-
nyos esetekben, nevezetesen, h o g y ha zsidó titkon megöletett)
és így t a n ú b i z o n y s á g n a k h e l y e nem lehetett, r o k o n a i a z o n b a n
szorgos n y o m o z á s után bizonyos e g y é n i s é g ellen g y a n ú v a l
viseltettek, párviadalt v í v h a s s a n a k azon e g y é n n e l , ki ellen
g y a n ú forog fenn 3 ). P e d i g t u d j u k , hogy a zsidók m i n d e n k o -
ron a b é k e foglalatosságaihoz szítottak, és I V . B é l á n a k is
ezen j o g a d o m á n y által a k e r e s k e d é s t t e r j e s z t e n i volt messze-
látó s z á n d é k a 4 ).
N e m m a g y a r á z h a t ó a h a r c z i a s szellem h a n y a t l á s á r a bi-
zonyosan azon k ö r ü l m é n y sem, hogy I V . Béla. 1243. é v b e n a
szepesi n e m e s e k , a v a g y l á n d z s á s o k n a k adott s z a b a d s á g l e v e l é -
ben, a z o k a t azzal tünteti ki, hogy ha v a l a k i r e k ö z ü l ö k b a j v i -
vási ítélet m o n d a t n é k ki, ezen b a j v í v á s csak a k i r á l y j e l e n -

') Fejér IX. 1 k. 4 6 3 lap.

2
) Kukuljevies Iván : J u r a regni Croatiae, I k. 113 lap.
*) Botka : D e duellís 76 lap. Endlicher : Monum. Árpad. 476 lap.
4
) Béla király kiváltság levele 1251. évben erre nézve igy szól :
Item si fuerit Judeus clam interemtus, ut per testiraonium constare non
posset amicis suis, quis eum interemerit, si prius per inquisitionem factam
1 22
PESTY FRIGYES.

létében mehessen v é g b e 1 ), és ezen kiváltságot Róbert K á r o l y ,

II. Ulászló, I. F e r d i n á n d és mások is erősítették meg.
Alig s z ü k s é g e s m é g a L i p c s e melletti B e s z t e r c z e b á n y a
szász lakosaira, tehát oly honfiakra, k i k ú g y látszik, a kivált-
ságolt városok lakosaival u g y a n e g y osztályhoz, sokszor ugyan-
egy n é p f a j h o z tartoztak, hivatkozni. B e s z t e r c z e b á n y a említett
l a k o s a i 1255. é v b e n azt a s z a b a d a l m a t n y e r i k IV. Bélától,
hogy midőn valaki s a j á t k e b l ü k b ő l , vagy olyan, k i nemzetük
t a g j a és s z a b a d s á g a i k részese, b a j v í v á s r a ítéltetik, a k k o r a
v í v á s k e r e k paizszsal és k a r d d a l t ö r t é n j é k , miként ez a szá-
szok szokása; ha p e d i g idegennel kellene vívni, a vívás mód-
j á t a k i r á l y h a t á r o z a n d j a m e g 2 ).
V é l e m é n y e m szerint ezen k i v á l t s á g o l á s a b a j v í v á s alól
nem egyéb, mint ellentörekvés oly n e m z e t i szokás ellen, me-
lyet épen a k o r harczias szelleme n ö v e l t , terjesztett és erősí-
tett. H a a külföld k r ó n i k á i t á t v i z s g á l j u k , tapasztalni f o g j u k ,
hogy a kiváltságolás ott s o k k a l k o r á b b a n vette kezdetét, mint
h a z á n k b a n , és aligha k ü l ö n ö s e n a polgári osztályra szorítkozott,
mint n á l u n k . E z e n e l l e n t ö r e k v é s a p á p á k , conciliumok, főpa-
p o k folytonos kikeléseiben a b a j v í v á s o k nagy szereplése, ked-
veltsége, és döntő befolyása ellen lelheti m a g y a r á z a t á t ; és ki-
r á l y a i n k az eltörlést sürgető p á r t o k , és a nemzet harczias
szelleme k ö z é állítva, mely az i n t é z m é n y t m e g t a r t a n i kívánta,
alig tehettek jobbat, mint épen a v á r o s o k b a n ritkítani a baj-
vívások példáit.
Külföldön mint érintem, már igen k o r á n t a l á l k o z u n k
oly r e n d s z a b á l y o k k a l , m e l y e k egyes osztályokat és v á r o s o k a t
a b a j v í v á s kötelezettsége alól m a j d feltételesen, m a j d meg-
szorítás nélkül f e l m e n t e n e k . A freiburgi S t a d t r e c h t m á r 1120.
évben (43. f e j e z e t ) azt rendeli, h o g y idegen egy városbelivel
csak a k k o r vívhasson bajt, ha ezt a városbeli ö n k é n t a k a r n á 3 ).

aliquem suspectum repererit, et justus ac probabiles suspicionis caussas

ostenderit; hujusmodi negocium duello volumus terminare. (Fejér IV. 2 k
111 lap. Endlicker 475. 476.)
') Wagner : Analecta Scepusii I. 103 lap. Endlicher 461 lap.
2
) Fejér IV. 2 k. 297 lap. B o t k a : De duellis 76 lap. Endlicher
4 9 0 lap.
3
) Zöpfl : Deutsche Rechtsgeschiclite 938 lap.
 FELMENTÉS A BAJVÍVÁS ALÓL. 121

T e l j e s e n felmentette 1127. é v b e n Vilmos flandriai gróf Sz,

A u d o m a r lakosait, F ü l ö p Ágoston f r a n c z i a k i r á l y pedig 1187-
ben T o u r n a y ( D o o r n i e k a S c h e l d e mellett) várost ezen isten-
itéletek alól. E g y k ö z e l e b b meg nem határozott időben I n e z e
pápa a saint-dénys-i monostor szerzeteseit F r a n c z i a o r s z á g -
b a n feloldja a b a j v í v á s o k elfogadásától, a mi m á r csak a z é r t
is figyelmet é r d e m e l , m e r t azt m u t a t j a , hogy az iparos foglal-
kozás, mesterségüzés, és polgári hivatás a b a j v í v á s o k alóli
felmentéssel semmi okozatos k a p c s o l a t b a n nem állt.
Mellőzvén az E d u á r d angol k i r á l y által több, n o h a nem
első r e n d ű v á r o s n a k osztogatott f e l m e n t é s e k e t , és a gelderni,
pictaviai, a r v e r n i grófok hasonló s z e l l e m b e n k i a d o t t r e n d e l e -
teit, figyelembe kell más r é s z r ő l venni, hogy a német császá-
rok egyes v á r o s o k a t v a g y k e r ü l e t e k e t m i n t például s v á b Hal-
le, W ü r z b u r g , A n s p a c h várost, a n ü r n b e r g i v á r g r ó f s á g o t , a
f r a n k o n i a i t a r t o m á n y i t ö r v é n y s z é k e t s a j á t b a j v í v á s i törvény-
s z é k e k felállítására feljogosíták, és a z o k a t g y a k r a n n a p j a i n -
k i g az enyészettől m e g ő r z ö t t vívási s z a b á l y o k k a l elláták, me-
l y e k a l e g b e c s e s e b b f o r r á s o k e g y i k é t k é p e z i k ezen j e l l e m z e -
tes t ö r v é n y k e z é s i e l j á r á s i s m e r e t é r e . D e noha N ü r n b e r g b e n
bajvívási t ö r v é n y s z é k létezett, II. F r i g y e s az ezen v á r o s n a k
adott kiváltságlevele mégis azt rendeli, hogy a z egész r ó m a i
b i r o d a l o m b a n senki se szólíthasson v a l a k i b a j v í v á s r a egy
n ü r n b e r g i polgárt A f e n n e v e z e t t Hallét a n e m e s s é g által
ott g y a k r a n vívott b a j v i a d a l a i t e t t é k híressé. U g y látszik,
hogy Basel városát is ezen i n t é z m é n y tette kitiinőbbé.
F e l m e n t é s t a b a j v í v á s alól n y e r t e k a bécsi polgárok, de
II. F r i g y e s 1237. s z a b a d a l m a szerint csak azon esetben,
„si septima m a n u h o n e s t a r u m p e r s o n a r u m e x p u r g a r e se pos
sint." 2 ) Szintén ö R e g e n s b u r g , H a b s b u r g i Rudolf F r a n k f u r t ,
B a j o r L a j o s 1332. évben D o r t m u n d , I V . K á r o l y császár 1 3 5 5 .
évben W o r m s várost r u h á z t a föl oly kiváltsággal, hogy baj-

') Nemo aliquera civem loci illius duello impetere debet in totT im-
perio Romano.
2
) Rendesen a fél hat eskütárssal esküdött büntető dolgokban hason-
ló rangúak ellen. Erről azt mondák „jurare cum sexta vei septima manu",
már a miként az esküvő fő félnek kezét oda olvasták vagy nem.
1 22 PESTY FRIGYES.

vívást elfogadni nem t a r t o z n a k x ). I d e tartozik m é g a T a u b e r

folyó melletti R o t t e n b u r g város, F r i e d b e r g , és T r e m o n i a , a
mai W e s t p h a l i á b a n .
Midőn e t á r g y b a n a n é m e t c s á s z á r s á g l e g t e k i n t é l y e s e b b
városai említtetnek, ö n k é n t e l e n ü l azt k é r d e z z ü k , v á j j o n Ma-
g y a r o r s z á g b a n miért n e m mentettek fel a b á n y a v á r o s o k la-
kói, miért n e m a szepesi és erdélyi s z á s z városok, m i é r t nem
Kolozsvár, P o z s o n y , Mozsony, G y ő r , Sopron, Pécs, Székes-
f e h é r v á r , K o m á r o m , V e s z p r é m , S z a t h m á r , E s z t e r g o m és m á s
honi városaink, m e l y e k az első s z á z a d o k b a n az ipar és keres-
k e d é s n a g y tényezői v a l á n a k ? A helyes m a g y a r á z a t valószi-
n ü l e g csak az lesz, hogy a b a j v i v á s i mentességet nem az ipar
fejlődésével j á r u l ó elpuhulás követelte, melyet m é g a mai
k o r b a n is alig lehetne m e g e n g e d n i , h a n e m az előadtam oko-
kon kiviil i n k á b b az illetékességi t ö r e k v é s , mely gondosko-
dott, ne h o g y v a l a m e l y polgár idegen t ö r v é n y s z é k elé idéz-
tethessék. A z é r t n y e r h e t t e k b a j v i v á s i mentességet n e m csak
helységek, m e l y e k n e k a forgalmi é r d e k e k b e n semmi j e l e n t ő -
ségük nincs, h a n e m m é g szerzetesek is. A z é r t a v á r o s i intéz-
m é n y e k k e l és s z o k á s o k k a l összeférönek találtatott, h o g y va-
lamely városi p o l g á r o k s a j á t m a g u k közt előfordult ü g y e k -
ben bajvíváshoz f o l y a m o d h a t t a k u g y a n , de ezen perdöntési
útra idegennel nem léptek, és k i h í v á s u k a t — m e l y n e k tán
más fórum előtt kellett volna m e g f e l e l n i ; — el n e m fogadák.

') Schlichtegroll : Gerichtliche Zweikampfe 6 lap.

 VII.

a papság á l l á s a a bajvívás
intézményében.

Az ordaliák t ö r t é n e t f o r r á s a i n a k t a n u l m á n y o z á s á v a l k é t
dolog az, mi n é m i meglepetést okoz. E g y i k az, h o g y midőn
az ordaliák p o g á n y eredetét k é t s é g b e vonni n e m lehetett,
m é g is a k e r e s z t é n y p a p s á g azok eltörlésére nem tett mindent,
a mit a p o g á n y e m l é k e k más nemei iránt viselt h á b o r ú j a után
v á r n i kellett volna. T ö r e d é k e s , egyoldalú, össze n e m h a n g z ó
ezen h a t a l m a s osztály fellépése az ordaliák ellen, holott Ma-
g y a r o r s z á g o n a k e r e s z t é n y t é r í t ő k a m a g y a r ős vallást oly
v a k b u z g ó s á g g a l siettek kiirtani, hogy ma nemzeti művelődé-
s ü n k t ö r t é n e t é n e k pótolhatlan k á r á r a , m i n d e n g o n d o l k o d ó
hazati n a g y f á j d a l m á r a ős n e m z e t i e r e k l y é i n k teljes pusztulá-
sát t a p a s z t a l j u k .
A m á s i k az, hogy a k e r e s z t é n y p a p o k az o r d a l i á k k ü -
lönféle n e m e i n e k a l k a l m a z á s á b a n , k ü l ö n ö s e n a tüzes vas és
forró viz p r ó b á j á n á l s z e r e p e l t e k , c s a k a b a j v í v á s elrendezé-
sében nem, noha ez is csak oly h i v a t k o z á s volt isten k ö z v e t -
len ítéletére, mint a t ö b b i e k . A b a j v í v á s tisztán polgári jelle-
m ű igazságszolgáltatás volt, és az e g y h á z i h a t ó s á g o k v a g y
személyek befolyását teljesen k i r e k e s z t é , f e l k a p n i soha nem
engedé.
N e m szenved kétséget, h o g y a p a p s á g az ordaliák azon
nemei iránt, m e l y e k csodatevést látszottak előidézni, n a g y o b b
h a j l a m m a l viseltettek, mint a b a j v í v á s ok iránt. E s ez termé-
szetes is , m e r t v á j j o n m i k é n t j á r u l h a t t a k volna hozzá, hogy
azon bajvívó, ki az ő k e g y ü k e t m e g n y e r n i tudta, a k ü z d t é r e n
c s a k u g y a n d i a d a l m a s k o d j é k is. A f e g y v e r e k áldása a v a g y
megbüvölése nem mutatkozott volna biztos e s z k ö z n e k a papi
 124 PESTY FRIGYES.

rejtélyes hatalom igazolására. D e b e z z e g m á s k é n t állt a do-

log a tüzesvas p r ó b á j á n á l , mely azon hiedelemre lön fektetve,
hogy a tüz az á r t a t l a n o k a t , m i k é n t a három fiút a tüzes ke-
m e n c é b e n nem sérti, és hogy hasonlóan a tiszta hullám (a fo-
lyó) büntevőt m a g á b a nem fogad. *) Hiába, h o g y m á r N a g y
G e r g e l y p á p a (603.) az ordaliák ezen nemét eltiltá, a hierar-
chia nem h a g y t a el a tért, melyet vele nyert, és m á r a T r i b u r -
ban 895-ben tartott zsinat a tüzes vas p r ó b á j á t mint utolsó bi-
zonyítékot r e n d e l é m e g a laikusok számára. D á n i á b a n Sueno
T i u f f a k e g k i r á l y (uralkodott 9 8 0 — 1 0 1 5 ig), H a r a l d B l a a t a n d
fia, n e m c s a k m a g á t és c s a l á d j á t megkereszteltette, h a n e m or-
szágában h a t a l m a s t e r j e s z t ő j e lön a k e r e s z t é n y s é g n e k . A d á n
n e m z e t igen n e h e z e n állt r e á ezen n a g y fordulatra, és a főté-
ritö Poppo, k é s ő b b p ü s p ö k , g y a k r a n tapasztalhatta, mennyi"
re szítanak a d á n o k p o g á n y ős v a l l á s u k h o z , és mily g y a k r a n
p r é d i k á l siket f ü l e k n e k . P o p p o azonban t u d o t t meríteni állá-
sa előnyeiből, és fortélyos ismeretei forrásából. E g y s z e r azt
k é r d é hallgatóitól, k i k e t egy r é v v á r o s b a n m a g a k ö r ü l g y ű j t ö t t ,
v á j j o n f o g j á k - e k ö v e t n i tanácsát, ha tüzes vasat v é v é n kezé-
be, arról g y ő z ő d n e k meg, hogy k e z e sértetlen m a r a d t . A dá-
nok b e l e e g y e z t e k . P o p p o erre tiizesített vas b á d o g o t hozatott
elő, mely k e z t y ü f o r m á r a volt idomítva, k e z é t b e l e d u g t a , és
így k ö r ü l h o r d v á n azt hallgatói t ö m e g é b e n , v é g r e a k e z t y ü t
a fejedelem lábainál ledobta. E z e n csudát látván a d á n o k , lel-
k e i k i n g a d o z t a k , és m e g a d á k m a g u k a t . D e e fordulat rögtöni
k ö v e t k e z m é n y e volt, hogy a b a j v í v á s éppen n á l u k tán leg-
ősibb i n t é z m é n y é t eltörlék, elhatározván, h o g y a legtöbb vi-
szály ezentúl a tüzesvas p r ó b á j a által d ö n t e s s é k el, helye-
s e b b n e k ítélvén — m o n d j a S a x o G r a m m a t i c u s — hogy a vi-
szályok megvizsgálása isten ítéletére, mint emberi czivódásra
bízassék 2 ). E s P o p p o ezen sikerét a b a j v í v á s h á t r á n y á r a azon
H a r a l d u t ó d j a alatt nyerte, ki oly t ö r v é n y t hozott, hogy J o m s -

') Grimm Jakab : Rechtsalterthüiner azt mondja, hogy a tiszta fo-

lyóvíz gonosztevőt be nem vesz. Ezzel egyezó'leg a morva földmives még
ma is hiszi, hogy a viz az öngyilkos hulláját harmadnapra bizonyosan ki-
veti, mert a víz őt n e m türi. A hideg viz litliurgiájánál is azon szavak
mondattak : aqua te non suscipiat, — a viz téged be ne vegyen.
2
) Saxo Grammaticus 171 lap. és Arpe : Themis Cimbrica 129 lap.
 A PAPRIÁG ÁLLÁSA A BAJVÍVÁS INTÉZMÉNYÉBEN. 125

b u r g p o l g á r á v á c s a k az válhatik, kit a j o m s b u r g i a k társasá-

g u k b a f o g a d n i a k a r n a k , és ki bajvívást soha vissza nem utasí-
tott 1 ). Valóban feltűnő, hogy itt a b a j v í v á s szokása istenité-
leti jellemétől m i n t e g y raegfosztatik, és ez a tüzes vas pró-
b á j á r a r u h á z t a t i k át, a m a z e m b e r i i n t é z m é n y n e k , ez p e d i g
k i v á l ó l a g oly j e l e n s é g n e k f e l t ü n t e t v é n , mely által az Isten bí-
rói a k a r a t á t k i n y i l a t k o z t a t j a .
Az ordalia nem e g y e s ember, e g y e s t ö r v é n y h o z ó talál-
m á n y a , mert b á r m e n n y i r e n y o m o z z u k a k é r d é s t , csak azon
eredetre j u t u n k , hogy a m i n d e n n é p e k n é l e l t e r j e d t bizonyos
homályos sejtelem, miszerint egy m a g a s a b b lény intézi és
itéli m e g az e m b e r e k tetteit, fejlesztette s z á z a d o k során az or-
daliákat. E z e k n e k f o r m á j á t n a g y o n p o g á n y n a k , n a g y o n visz-
szatetszőnek t a l á l h a t t a a k e r e s z t é n y papság, de mind a mel-
lett a b e n n e rejlő eszmét elfogadta, — m a g a részéről csak két
u j ordaliát sorolt hozzá, t. i. a feszület és az úrvacsora pró-
báját.
A római curia a I X . s z á z a d b a n ismételve az o r d a l i á k a t
általában eltiltá, különösen V. I s t v á n p á p a 2 ) e g y H u m b e r t
(mások szerint L a m b e r t ) mainzi p ü s p ö k h ö z intézett levelében
kikel a t ü z p r ó b a a t e m p l o m o k b a n tartása ellen 3 ). Mind a mel-
lett az ordaliák a t a r t o m á n y i z s i n a t o k b a n t ö r v é n y e s e n m e g -
h a g y a t t a k , a p a p s á g p á r t j u k a t fogta, ápolta, t á m o g a t t a azokat,
mint a sokféle szertartások ezt m u t a t j á k , t e r j e s z t é s ü k e t előse-
gítették, és ujdon térített n é p e k k ö z é elhozták. Históriai bi-

') Wagner Dániel, Guthrie és Grey 58. kötetében 190, 191. lap.
2
) Pápa lett 885. évben és uralkodott 6 évig. A kihez V. István pá-
pa eme tilalmat intézte, nem lehetett más, mint azon mainzi érsek, ki miu-
tán 26 évig tartá elfoglalva székét, 8 9 0 . évben meghalt, és kit a catalogus
Zwetlensis Liutbraht, a catalogus Erfurtensis Liutbertus, a catalogus
Moguntinus Liutberdus néven említ. (Monumenta Moguntina. Edidit Philip
pus Jaffé. Berolini 1866. 2 — 3 lap.)
3
) Corpus juris canonici, causa 2. quaest. 5 canon 20. — II. Syl-
vester pápa is, Sz. István kortársa, Lambert mainzi püspöknek válaszol azon
állításra, mintha a tüzes vas ordaliáját a szent atyák irományaiból lehetne
igazolni : Ferri candentis, vei aquae ferventis examinatione confessionem
extorqueri a quolibet sacri non censuerunt Canones : et quod sanctorum pá-
ti um documento sancitum non est superstitiosa adinveutione non est prae-
sumendum. Eltiltá a tüzes vas próbáját III, Honorius pápa is 1225. évben,
 1 22 PESTY FRIGYES.

zonyítvány okból a s z l á v o k r a n é z v e ez közösen elismert tény-

n y é v á l t , a többi n é p e k r e nézve is legalább n a g y o n való-
színűvé lett I ) . E z é r t a liflandiak is, midőn a k e r e s z t é n y s é g r e
tértek, panaszt tettek II. H o n o r i u s p á p á n á l a templáriusok el-
len, mint a k i k az istenitéleteket h o z z á j u k e r ő s z a k k a l bevit-
ték. E s itt, noha a t e m p l á r i u s o k r ó l minden vitéz h a j l a m o t fel
lehet tenni, bizonyosan nem a b a j v i a d a l o k a t értették a liflan-
diak, h a n e m az istenitéletek e g y é b nemeit 2 ).
F r a n e z i a o r s z á g b a n az egyház g y a k r a n folyamodott az
ordaliákhoz, de nem a bajviváshoz, melyet már elvből sem is-
merhetett el. E g y 1056. évi példa így szól : P a r a t u s A b b a s
T h e o d o r i c u s St. Albini A n d e g a v . contra H a í m e r i c u m Roarsen-
síum vieecomitem . . . . a u t calidi ferri judicio secundum legem
Monachorim, per s u u m h o m i n e m p r o b a r e (tehát m i k é n t ná-
l u n k , a t ü z p r ó b a is helyettesítést t ű r t ! ) aut cum scuto et ba-
culo secundum legem saecularium defendere 3 ). Itt bizonyosan
érdekes, hogy a pápai tilalmak daczára a t ü z p r ó b a szerzetesi
t ö r v é n y n e k m o n d a t i k , a b a j v í v á s ellenében, mint világinak.
S z á m o s a k azon példák, hogy a franczia egyház az o r d a l i á k a t
bizonyítéki e l j á r á s n a k elismerte, de ellene n e m tehetett, hogy
a p a p s á g h ű b é r i k é r d é s e k b e n m a g á t a világi b a j v í v á s eldön-
tésének alá ne v e s s e ; — zárda, a p á t s á g és püspök ellenmon-
dás nélkül viadort állított ki, ha világi és egyházi személy
közt pör támadt, és a bíró az ügy eldöntését b a j v i a d a l r a uta-
sítá. A hanyatlás ezen s z o k á s b ó l sem m a r a d t ki, de a vonag-
lás s o k á húzódott. Kilencz század hömpölygött le, mióta N a g y
G e r g e l y a tüzes vas p r ó b á j á t megtiltá, m á r egy szellemi ta-
vasz előhírnökei m u t a t k o z t a k , midőn 1498-ban a híres do-
monkos szerzetes S a v a n a r o l a J e r o m o s pőrében ú j r a felmerül

') Erscli és Gruber encyclopiidiája.

s
) Ha itt a liflandiak a bajvívások ellen folyamodtak volna a pápá-
hoz, csorbát szenvedne az előbbi fejezetben előforduló állításom, hogy vá-
rosok a maguk ösztönéből soha sem kértek felmentési kiváltságot a bajví-
vások ellen. D e vájjon lehet-e, kivált a XII. században a városi élet oly
kifejlődését feltenni Liflandiában, hogy ez — például elpuhult erkölcsök
miatt, — a bajvivási intézményt nem tűrhette volna ?
3
) Stein : Geschichte des franz. Strafrechtes 3 1 4 lap.
 A PAPRIÁG ÁLLÁSA A BAJVÍVÁS INTÉZMÉNYÉBEN. 127

azon kívánat, hogy puszta i n g b e n sértetlenül tűzön keresztül-

menvén, állja ki a tüz p r ó b á j á t .
M a g y a r o r s z á g b a n u g y látszik, a tüz- és vizpróba m á r
Sz. István i d e j é b e n divatozott, Szalay L á s z l ó v é l e m é n y e sze-
rint *). B i z o n y o s a b b a z o n b a n , h o g y közvetlenül ezen király
k o r m á n y a után t e r j e d e t t el. T ö r v é n y e s e m l é k e v a n Sz. László
ú g y n e v e z e t t III. v é g z e m é n y é b e n , nevezetesen a n n a k első fe-
jezetében, mely szerint az ő r ö k k a p i t á n y a i '-) a t o l v a j o k a t tíz-
tíz e m b e r n y i c s a p a t o k b a oszták, ezek k ö z ü l egy a többi tíz
helyett a tüzes vasat m e g m a r k o l t a ; s ha ezt m a g a s é r t é s nél-
kül tette, a többi kilencz is felmentetett. B ü d i n g e r M i k s a azon-
ban m e g m u t a t á , hogy ezen v é g z e m é n y 1064. évre teendő, és
hogy valószínűleg P é c s e t t hozatott S a l a m o n k i r á l y n a k ott
v é g b e m e n t k o r o n á z á s a a l k a l m á v a l 3 ). K á l m á n k i r á l y felvilá-

') Szalay : Magyarország története I. k. 119 lap.

2
) Sehogy sem tudom meggyőződésemmé tenni Huufalvy Pál érde-
mes nyelvbuvárunk azon állítását, ho g y a Sz. Lászlónak itt tárgyalt törvé-
nyében emiitett Ewrü rabszolgák lettek volna, hogy az örek egyes számbeli
alak lenne, és hogy ezen óY szó. a finn o r j a s z ó n a k megtelelne, mely rab.
szolgát jelent. A törvény szavai szerint rendeltetik, ut nuncius Regis per
omnes civitates dirigatur, qui congreget Centuriones et Decuriones eorum,
qui vulgo Ewrü vocantur, cum omnibus sibi commissis et praecipiat eis : Ut
si quem furti culpabilem sciunt, ostendant. Alább : Quosque nominarint Ew-
rüilli patiantur sub decenario numero — azaz , tűzpróbára bocsátassanak.
Nem lehet félre ismerni, hogy a törvény o l y a s valamit biz az őrökre, a mit
a jogtalan rabszolgáktól nem követeltek volna. A törvény 2 - i k fejezetében
előforduló t é t e l : apud quemcunque aliqui civium, vei illorum, qui dicuntur
Ewrek, vei servi detinentnr — nem azt akarja mondani, hogy az őrek és
servi szavak ugyanazt jelentik, mert akkor a cives szót is egy jelentésűnek
kellene tartani a servi szóval, a „vei" szókapcsolat cives re is lévén vonat-
kozható. Egyébaránt az okmányok az őr szónak kétségtelen magyaráza-
tát adják. Mintha csak Sz. László állitólagos III. decretumára akarna em-
lékeztetni, mondja egy 1327. évi oklevél : „Capitane um ipsorum speculato-
rum quem scilicet vulgariter Eor nagysagh dicunt." Még korábban mondja
V. István 1272. év a l a t t : „terram speculatorum nostrorum, Ewr vulgari-
ter dictorum." IV. Béla pedig 1246. évben : 5 custodes exercituum eorun-
dem, qui vulgo Eur dicuutur." Ezen utóbbi őrök II. Audrás alatt Palastiná-
ban a saracenok ellen hadakoztak, és igy, mint fegyveres népről senki sem
fogja állithatni, hogy rabszolgák lettek volna.
3
) Büdinger: Ein Buch ungarischer Geschichte, 19. 20 lap. Hun-
falvy Pál (Nyelvt. közlem. V. köt. 268 1.) elismeri ugyan, hogy e z e n tör-
128 PESTY FRIGYES.

gosodott szelleme m á r nem tudott a z o k k a l m e g b a r á t k o z n i ,

azért l e g a l á b b k e v e s b í t é s ü k r e törekedett. E z volt oka, h o g y a
t ü z p r ó b á t csak a püspöki s z é k e s e g y h á z a k b a n , k á p t a l a n i tem-
p l o m o k b a n , valamint a pozsonyi és nyitrai nagyprépostsá-
g o k b a n e n g e d t e meg. Az ö idejében a m a g y a r p a p s á g nem
foglalt ellenzéki állást az ordaliák dolgában, mert az 1094
k ö r ü l E s z t e r g o m b a n tartott zsinat csak a n n y i t r e n d e l : „ H o g y
a tüzes vas p r ó b á j a Q u a d r a g e s i m a v a s á r n a p j á n , ugy mi-
k é n t más napokon, élethalálra szóló ü g y e k e t k i v é v e , kiszol-
gáltathatik, hogy azt m e g f o g j a és a kitűzött h e l y r e h o r d j a 2 ).
A mily bizonytalan a t ü z p r ó b a k e l e t k e z t e h a z á n k b a n , olyan
a n n a k elenyészete i s , és g y a n í t a n i l e h e t , hogy ezen ordalia,
mely a szomszéd C s e h o r s z á g b a n 1364. é v b e n a b á r ó k csak
l e g n a g y o b b ellenzése és visszatetszése mellett töröltetett el,
és F l e u r y szerint Ausztriában még 1485. é v b e n is g y a k o r l a t -
ban volt, h a z á n k b a n , ha továbbig nem, a X I I I . század végéig
m é g divatozott, a nélkül, h o g y a p a p s á g feltétlenül k á r h o z -

vény Sz. Lászlónak nem harmadik törvénye lehet, de mégis Sz. Lászlónak
tulajdonítja, és pedig annak első decretumának korrendben. Sz. László
1077. kezdvén uralkodni, H u n f a l v y lényegesen eltér Büdingertől.
') Egy kétes hitelű) hagyomány a pozsonyi főegyház Szent-Anna ká-
polnáját ordalia-kápolnának nevezi, és azt akarja tudni, hogy ez az a hely,
a hol egykor az ordaliai törvényszékek, a tűz- és forró víz próbája tartatott.
Ezen hagyomány hihetőleg Kálmán fenebbi törvényében lelte eredetét, és
arra vezethetett, hogy a prépostságra néző, elrekesztett, és romladozó mel-
lékkápolnában kerestetett az ordaliák színhelye. Alig szükség megjegyezni,
hogy tényleges adatokat ezen hagyomány igazolására hiába keresünk. Ha
a hagyománynak alapja volna, ezen állítás legfeljebb e g y régibb kápolnáról
lenne elfogadható, a melyek helyén a mostani gótízlésü kápolna valószí-
nűleg a X V . század első felében épült; okmányilag ugyanis bizonyos, h o g y
a mostani kápolnát csak 1452. évben szentelte be Gergely milkovi püspök.
Éppen oly formáu áll a mostani főegyház (a Dom) azon ősrégi templom he-
lyén, mely tán még a magyarok bejövetele előtt, v a g y az első magyar ki-
rályok alatt épült. (Lásd Ipolyi czikkét ezen folyó iratban : Mittheilungen
der Central-Commission zur Erhaltuug der Baudenkinale. 1857 év, I . 18 7
lap.);
*) Péterfy K á r o l y : Sacra Concilia Ecclesiae Romano Catholicae in
regno Hungáriáé, I. köt. 60 lap. szerint: Ut judicium ferri in Quadrage-
sima, sicut in aliis diebus, excepta causa effusionis sangvinis, detur, ut a c -
cipiat, et in designato loco ponat.
 A PAPRIÁG ÁLLÁSA A BAJVÍVÁS INTÉZMÉNYÉBEN. 129

tattá volna valaha. F e s s l e r védelmezni t ö r e k s z i k a m a g y a r

papságot azon kapcsolat ellen, m e l y b e n ezen ordaliához állt,
és tökéletesen v a l ó s z í n ű t l e n n e k találja, hogy a m a g y a r püs-
p ö k ö k és prépostok a X I I I . század második fele után templo-
m a i k b a n m é g a tüz és viz p r ó b á j á t m e g e n g e d t é k volna, és h a
ilyen ordalia k é s ő b b elő is fordult, ezt szerinte l e g f e l j e b b a
b a b o n a s á g űzhette rejtett h e l y e k e n . Minthogy t o v á b b á a n a g y -
v á r a d i r e g e s t r u m b a n előszámlált ordaliai e s e t e k csak 1235-ig
említtetnek, ezentúl p e d i g Vincze, W l a d i m i r és I m r e j o g t u d ó s
férfiak ültek a n a g y v á r a d i p ü s p ö k i s z é k e n , alapos bizonyít-
v á n y o k n é l k ü l nem hiheti, hogy ezek ilyen b a b o n á s vissza-
élést tűrtek volna ' ) . D i c s é r e t é r e válik F e s s l e r n e k ezen t ö r e k -
vése, de ez először felesleges, m e r t s e n k i n e k sincs s z á n d o k á -
ban a m a g y a r papságot n a g y o b b részvéttel ez o r d a l i á k b a n
terhelni, mint a világ b á r mely o r s z á g á n a k p a p s á g á t , de azt
sem lehet mondani, hogy a kor általános i r á n y á n a k szembe-
tünöleg ellentállt; másodszor pedig F e s s l e r nézete csak okos-
kodáson alapszik, melyet m á r m a g a a b u d a i zsinat v é g z é s e
megezáfol. E z e n , 1279. évben tartott zsinaton a p a p s á g n e m
törlé el a tüzes vas és forró viz p r ó b á j á t , m i k é n t ezt S z a l a y
Lászlónk állítja 2 ), h a n e m csak a clerushoz fordul tilalmával,
m e l y szerint az említett o r d a l i á k b a n s e m m i n e m ű áldás v a g y
beszentelés szertartását végezzen, mert ha az ilyen p r ó b a kö-
v e t k e z m é n y e halál, v a g y t a g c s o n k í t á s találna lenni, a p a p s á g
ki nem k e r ü l h e t n é a rendetlen viselet v á d j á t 3 ). I s m e r t e Fess-
ler Kitonich azon állítását, h o g y M a g y a r o r s z á g o n a tüzes vas
és forró viz p r ó b á j a 1310. esztendeig volt s z o k á s b a n 4 ), de
róla érdemileg nem nyilatkozott azon okból, m e r t a m u n k a
kezénél nem lévén, az idézett állítás b i z o n y í t v á n y á t meg nem
vizsgálhatta. Kitonich czipöiben állanak Bél Mátyás 5 ), W i n -

') F e s s l e r : d. Ungern III. köt. 677. 678 lap.

•) Szalay László : Magyarország története II, köt. 171 lap.
3
) Péterfy : Sacra concilia I. köt. 108 lap. Endlicher : Monumenta
Arpudiana 569 lap.
4
) Kitonich : DIrectio Methodica processus judiciarii Regni
Hungáriáé Cap. I. quaest. 9. §. 5.
5
) B é l : Adparatus ad históriám Hungáriáé, a váradi regestrum be-
vezetésében.
tört. tdd. akad. értekezés. 9
130 PESTY FRIGYES.

disch F e r e n c z l ) , P r a y G y ö r g y 2 ), az u j a b b a k közül Szilágyi

S á n d o r 3 ) és többen. Lehet-e azonban azon puszta állításnak,
h o g y a tüzes vas p r ó b á j a 969. évtől, mint Sz. István születé-
sétől, egész 1309. e s z t e n d e i g divatozott, m e l y b e n Róbert Ká-
roly .koronáztatott, elég hitelt adni ? hisz Kitonich m a g a idé-
zett m u n k á j a egy m á s i k helyén {t. i. az 5. fejezet 35. lapon)
állítja, hogy a tüzes vas és forró víz p r ó b á j a el nem töröltetett
u g y a n , h a n e m az ő k o r á b a n h a s z n á l a t b a nem j ő többé 4 ), mert
Róbert K á r o l y mint igaz k e r e s z t é n y ezen b a b o n a s á g o t meg-
szüntetni a k a r v á n , más — a f r a n c z i a szokáson alapuló tör-
v é n y k e z é s i módot hozott be.
Róbert K á r o l y ezen intézkedéséről Verbőczi István ír-
j a . 5 ) „Állítják, hogy ezen t ö r v é n y k e z é s i eljárás, és a perleke-
clési mód, melyet ma az ü g y e k m e g k e z d é s é b e n , folytatásában,
és befejezésében követni s z o k t u n k , K á r o l y k i r á l y u r a l k o d á s a
alatt, általa F r a n c z i a o r s z á g széleitől hozatott h a z á n k b a m i h e z
a m a g y a r t ö r v é n y t á r c o m m e n t a t o r a egyezőieg Kitonichchal
m e g j e g y z i , hogy R o b e r t - K á r o l y ezen u j t ö r v é n y k e z é s t a tüzes
vas és forró viz p r ó b á j á n a k megszüntetésére hozta be 6 ). Ver-
bőczy idézett soraiból is csak a n n y i t lehet k i v e n n i hogy Ká-
roly király az igazságszolgáltatási eljárásban, t ö r v é n y k e z é s
m ó d j á b a n tetemes v á l t o z á s o k a t , és ujitásokat tett, de nem
e g y s z e r s m i n d azon i n d o k o t is, mintha ez által az ordaliákat el
a k a r t a volna törülni.
Általában, n a g y o n h a b o z n a k az írók a n n a k meghatáro-
zásában, h o g y m e d d i g tartott h a z á n k b a n a tüzes vas p r ó b á j a .
Meglehet — m o n d j a T o r k o s — hogy Kitonich számítása szerint
3 4 0 évig divatozott, de meglehet, hogy ezen t ö r v é n y k e z é s i
s z o k á s 2 9 0 évi időközt meg nem haladott, hogy t. i. csak azon
g y á s z k o r s z a k i g tartott, a midőn a tatárok egész h a z á n k a t pusz-

') W i n d i s c h : Ungr. Magazin I. k. 218 lap.

2
) Pray : História Regum Hung. II. 56 lap.
3
) Uj Magyar Muzeum 1855. I 4 3 9 lap.
4
) Hae duae non sunt quidem sublata, sed tamen neque usitata jam
habentur, videlicet judicium candentis ferri et ferventis aquae.
Tripartitum opus Pars II. Tit, 6.
6
) Virág Benedek szerint R . Károly törvénykezési reformjának kö-
vetkezése lett volna, hogy az esküvések Sz. László koporsójánál megszűn-
tek. (Magyar Századok. 3-ik kiadás, III. k. 103 lap.)
 A PAPSÁG ÁLLÁSA A BAJVÍVÁS INTÉZMÉNYÉBEN. 131

títván, 1240-ben a n a g y v á r a d i templomot is feldúlták, a m e l y -

hez a pörös felek utasítva v o l t a k , isten Ítéletét v e e n d ő k , és
hogy e templom alapostól feldulatván, az o r d a l i á k itt g y a k o r -
lott neme is elenyészett. *) D e ezen nézet m e g nem állhat,
m e r t ha W i n d i s c h azon n y i l a t k o z a t á n a k , hogy 9 6 9 és 1309
közt, — tehát 1235. év után is — g y a k o r i t ü z p r ó b a esetek
előfordultak, nem n a g y súlyt is a k a r o k tulajdonítani, de figye-
lembe kell m é g is venni a b u d a i z s i n a t n a k m á r idézett 1279.
évi v é g z e m é n y é t , m e l y n e k ily feltevés mellett semmi é r t e l m e
nem volna. Hogy T o r k o s m a g á v a l tisztában nem volt, kitet-
szik Róbert K á r o l y r a v o n a t k o z ó azon nyilatkozatából, hogy
ö ezen k é t ordaliát „terminis cireumseripsit a r c t i o r i b u s " —
a mi bizonyosan nem azt jelenti, hogy eltörlé. E g y másik he-
lyen h a j l a n d ó hinni, miszerint m é g Albert k i r á l y k o r a sem
volt ment az ordaliák ezen nemétől. K ö z e l e b b meg n e m j e l ö l t
történelmi t ö r e d é k e k b ő l A l b e r t utáni k o r b ó l ezen t ö r v é n y k e -
zési próba éppen nem h o m á l y o s r o m j a i r a ismert, sőt né-
m e l y tudós v é l e m é n y e —• szerinte — oda t e r j e d ki, hogy a tü-
zes vas p r ó b á j a r i t k a g y a k o r l a t b a n volt u g y a n , de mégis Má-
t y á s király k o r á i g tartott, ki azt végre l e g a l á b b k ö z v e t v e el-
törlé, többször idézett VI D e c r e t u m á n a k 18-ik c z i k k é v e l .
E z e n összevetés kissé s a j á t s á g o s , sőt merész. Az 1486.
törvény szövege oly k i r e k e s z t ő l e g a b a j v í v á s természetét tün-
teti elő, hogy hozzá m á s m a g y a r á z a t éppenséggel nem fér.
„Minthogy a b a j v i v á s o k a l k a l m á v a l e g y i k és m á s i k részről
sok csalárdság követhető el, — ritkán t. i. azok, k i k e t a v i v á s
ítélete illet, s z e m é l y e s e n k ü z d e n e k , h a n e m viadort f o g a d n a k ,
k i k n é h a a j á n d é k k a l , kedvezéssel és Ígérettel megvesztegettet-
nek, és az által a r á j u k bizott ti yet, n o h a ez igazságos, el-
b u k n i h a g y j á k " — h o g y a n lehet ezen bevezetésből a tüzpró-
ba közvetett eltörlésére következtetni ? nem tudom. Mások sy-
necdochice veszik az egész c z i k k e t , állítván, hogy ha itt az
ordaliai nem, és osztály eltöröltetett, ez a fajjal is t ö r t é n t .
A b a j v i v á s o k n á l sokkal k e v e s e b b c s a l á r d s á g tehető fel, mint

') Torkos József névtelenül kiadott munkája : Dissertatio politico-

antiquaria de ferri candentis ordalio . . . aevo medio apud Hangaros . . .
usitató. Articulo XI, § 1 3 4 — 1 3 7 . E könyv nyomatott Győrött 1747. Strei-
big J. Gergelynél.
9 *
 i

132 PESTY FRIGYES.

a t ü z p r ó b á n á l , n e m lehet tehát k é t s é g — m o n d j á k , — hogy

a z utóbbi is a t ö r v é n y k e z é s n é l eltöröltetett, midőn a b a j v í v á s
elleni t ö r v é n y hozatott.
E n n y i felesleges combinatio pazaroltatott e k é r d é s r e .
Nézetem az, h o g y a t ü z p r ó b á k b i z o n y o s a n nem m a r a d t a k Má-
t y á s k o r á i g h a s z n á l a t b a n , és ő — ha idejében ezen szokás
bármily kis n y o m a f e n m a r a d t volna, — hallgatással alig mel-
lőzi a k k o r , midőn a j ó z a n ész ellen s o k k a l k e v é s b b é vétő baj-
v i v á s o k r a oly k e m é n y a n a t h e m á t mondott. Szegedi helyesen
állítja, hogy a t ü z p r ó b á k soha világosan el n e m töröltettek
hazai t ö r v é n y által, — én m é g azt t e n n é m hozzá, hogy iro-
d a l m u n k j e l e n segédforrásai mellett m é g azon reformot, azon
szellemi változást a nemzet életében sem j e l ö l h e t n ő k ki biz-
tosan, mely ezen ordaliák rögtöni siilyedését vonta magával.
Ipolyi A r n o l d n a k oly örömest mindig lesett bizonyíté-
kai szerint, az istenitélet és istenbiróságok v é g r e h a j t ó j a kö-
zönségesen m i n d e n ü t t a p a p volt. Szerinte a K á d á r egy ős
h ú n - m a g y a r papbírói h i v a t a l ; a K á d á r volt a vezérektől k ü -
lön választott bírói hivatal, ki t ö r v é n y t mondott a b ű n ö s ö k r e ,
isten és a n é p n e v é b e n , k á r h o z a t á t k a r d h a l á l s a nemzet kö-
réből kizáró szolgaság á t k a követé. A n é p v e z é r e k csatázással,
a h a d a k k o r m á n y á v a l valának elfoglalva, a p a p o k a t illeté a
törvénylátás, a fegyelem fentartása, — ezt állítja T a c i t u s a
g e r m á n o k r ó l , ez így volt n á l u n k is. „Míg a h a d a k k ü l ö n ö s
v e z é r e k k e l b í r n a k , a d d i g a k á d á r az egész sereg felett bírás-
kodik, — nem is a vezérek, de ő itél és büntet, és pedig
szintén isten n e v é b e n . " E bírói hivatal fen volt a m a g y a r o k -
nál G é z a h e r c z e g koráig. Ipolyi ezen t á r g y fejtegetésében
a r r a is utal, hogy a k á r h o z a t vallási és polgári b ü n t e t é s esz-
m é j é t foglalja m a g á b a n , és hogy e szó a k á d á r , a v a g y a Kon-
stantin császár által megőrzött K á r k á n névvel is t a r t a n d ó
össze, és a k á r h o z a t o t k i m o n d ó papbírói hivatal ős hunma-
g y a r nevével áll k a p c s o l a t b a n *).
D e m á s k é n t , mint a m a g y a r o k pogány k o r á b a n , állt a
dolog mióta a nemzet a k e r e s z t é n y hitre tért ") ; ha a k k o r az

,) I p o l y i : Magyar Mythologia 338. 466. 467 lap.

2
) Jerney a „Sárchás" bírói cziraet, mely a Szent Lászlónak tulaj-
donított J 092. évi III. Decretum 2-ik fejezetében előfordul, hibás írásnak
 A PAPRIÁG ÁLLÁSA A BAJVÍVÁS INTÉZMÉNYÉBEN. 133

isten b í r ó s á g n a k v é g r e h a j t ó j a m i n d e n ü t t a p a p volt, most félre

nem lehetett u g y a n ismerni, h o g y a keletről hozott igazság-
szolgáltatási módszer némi r o k o n s á g a f o g é k o n y a b b á tette a
m a g y a r n e m z e t e t az o r d a l i á k e l f o g a d á s á r a e u r ó p a i é r t e l e m b e n
is, de a k e r e s z t é n y p a p s á g a z o k b a n soha n e m szerepelt bíró-
ként, miért is soha fel nem h a g y o t t b e f o l y á s a m á s a l a k o t öl-
tött. A tüzes vas és forróviz p r ó b á j á n á l ezen befolyás döntő
volt, mind a mellett ezt k ö z e l e b b m e g h a t á r o z n i , f e l d e r í t e n i
nem lehetett, és a k o r sürü hiedelme által v a l a f ö d v e . A fele-
ket k ü l ö n b e n a világi t ö r v é n y s z é k idézte s o r o m p ó i elé, a vi-
lági bíró mondá k i az Ítéletet a z o k r a .
A tüzes vas és forró viz p r ó b á j á n á l a v i s z á l y k o d ó felek
bizonyos mennyiségű díjt tartoztak fizetni a közreműködő
p a p n a k , és p e d i g a szabolcsi zsinat (28-ik f e j e z e t e ) szerint a
vas p r ó b á é r t k é t p e n s á t , a forro viz p r ó b á j á é r t egy p e n s á t *),
n e m m i n t h a a k ö z r e m ű k ö d ő p a p b í r ó n a k t e k i n t e t e t t volna,
hanem hogy e díj az e g y h á z j ö v e d e l m é h e z j á r u l j o n . A vizpró-
b á é r t azért j á r u l t m é r s é k e l t e b b díj, m e r t a v e l e b á n á s r ó l keve-
sebb ismeretet tételeztek föl, és k ö n n y e b b e l j á r á s ú n a k tarta-
tott 2 ). E z oly állítás, mely egy kis g o n d o l k o d ó b a ejt. M o r v a -
o r s z á g b a n Ottó h a r c z e g ( 1 1 8 9 — 1 1 9 1 ) s t a t u t u m j a i a hideg viz

t e k i n t i , és azt véli, hogy jelentése kárbíró — kárkán (nyelvkincsek.) Min-

denesetre észszerűbb mint a Sátnboki féle Sártsás (fulicosus) olvasás. D e
sem az idézett, sem más törvény nem teszi azt oly papbíróvá, mint a feneb-
bi kárkánt, és kádárt. Már Jerney sejti a Constantinus Porphir-ban (40
fejz) előforduló Carchan, és Sz. László törvényebeli Sarchas szó azonossá-
g á t ; Hunfalvy P á l nem kételkedik benne, h o g y Sarchas helyett Carchas
irandó. A Constantinus féle gylas és karchas bírói tisztet jelent, Sz. László
is bírói intézkedést biz a karchasra, mind a mellett a karchas szót nem ért-
jük. (v. ö. Nyelvtudományi közlemények V. köt. 2 6 9 — 2 7 1 lap.) Fessler
történetének uj kiadója Klein Ernő azon törvényszéki személyeket, kik
Béla és András alatt az örök és uzbegek névjegyzékét felvették Sarczos-
oknak, nevezi a sarcz = Schatzung szó szerint; de a sarchas nem Sarczos,
és hogy az utóbbi német eredetű szót már akkor használták volna őseink,
általában nem hiszem. A Sarchas szó csak egyetlen egyszer fordul elő latin
forrásainkban. Vájjon be vannak-e fejezve a kísérletek annak megfejtésére ?
') Szegedi, Tyrocin Hungar : Canonicus qui teslis fuerat, de ferro
duas pensas (2 fr 40 den. nostri usitati aeris) de aqua unam pensam ac-
cipiebat.
3
) Péterfy : Sacra Concilia I. k. 31 lap.
134 PESTY FRIGYES.

p r ó b á j á r a r e n d e l i k , hogy a k i r e nézve az szerencsésen vég-

ződik, a b í r ó n a k két, a p a p n a k 14 d é n á r t fizessen ' ) .
A tüzes vas p r ó b á j á n a k színhelye t ö b b n y i r e a templom
vala, és ezen ordalia m e g t a r t á s á r a n é h á n y templom kiváltsá
got n y e r t 2 ). E z e n intézkedés tehát hasonló volt ahhoz, mely
a b a j v i v á s o k r a bizonyos v á r o s o k a t kijelölt, m á s r é s z t K á l m á n
király törvényében találja h a s o n m á s á t , melylyel a tiizorda-
lia m e g t a r t á s á r a a püspöki és k á p t a l a n i t e m p l o m o k a t , valamint
N y i t r a és P o z s o n y t e m p l o m á t különösen k i t ű z i . C s a k egy
esetet tudok, hogy ezen ordalia a t e m p l o m b a n , és p e d i g a bu-
dai f o e g y h á z b a n tartatott, k ü l ö n b e n a n a g y v á r a d i r e g e s t r u m
i n k á b b a r r a utal, hogy ezen ordalia a s í r k e r t e k e t k ö r ü l v e v ő
folyosóban m e n t v é g b e .
E u r ó p a több t a r t o m á n y a i b a n az a s z a b á l y létezett, hogy
a tüzes vas p r ó b á j á r a mindig u g y a n a z o n vasat k e l l e t t használ-
ni, — ezen vas 1 v a g y 3 fontos volt, és a p ü s p ö k által m e g
volt szentelve. H a e vas g o n d a t l a n s á g b ó l elveszett, vele a
templom is azon j o g á t elvesztette, hogy ott o r d a l i a i t ü z p r ó b a
tartassék. Az t-bbeli j o g vissza volt nyerhető, ha a p ü s p ö k is-
mét u j szentelt vasat küldött, a miért t e r m é s z e t e s e n hozzá fo-
lyamodni kellett. E g y másik szabály szerint se nki sem léphe-
tett a templomba, miután oda az Ítéletre s z o l g á l ó tüzet bevit-
ték, a papon és az ítéletre m e n e n d ő egyénen k i v ü l 3 ). Mind
erről hazai f o r r á s a i n k h a l l g a t n a k , de valószínű, h o g y n á l u n k
hasonló eljárás divatozott.
Még ma is a fel nem világosított k é r d é s e k k ö z é tarto-
zik, v á j j o n azok, kik a tüzes vas ordaliáját r e n d e z t é k , m i l y
s z e r e k k e l éltek oly sok századon keresztül, hogy a kit sértet-
lenül menteni a k a r t a k , az mint ártatlan lépett ki a vizsgá-
latból. Montesquieunek azon m a g y a r á z a t a , h o g y oly népnél,
mely a fegyvert f o r g a t j a , a d u r v a és kérges t e n y é r b ö r a tüzes
vastól v a g y forró víztől n a g y b e n y o m á s t nem szenvedhetett,
h o g y az asszonyok is, ha dolgoznak, elég tűzmentes k e z e k k e l
b í r n a k , a hölgyek pedig mindig találnak lovagot, a ki é r t ü k

') Dudik ; Mahrens alig. Geschiehte IV. köt. 309 lap.

5
) Ottó J ó z s e f : Geschichte des Zweikampfes 184 lap.
3
) Dissertatio politico autiquaria de Ordalio Art V . § 48. 50 lap.
 A PAPRIÁG ÁLLÁSA A BAJVÍVÁS INTÉZMÉNYÉBEN. 135

p r ó b á r a k i á l l , — k ü l ö n c z s é g e által csak mosolyra készt x ).

V á j j o n ezen jeles író, n e m a k a r t a - e figyelembe v e n n i , hogy
l e g m a g a s a b b r a n g ú n ő k is a tüzordaliát s z e m é l y e s e n megáll-
ták, és hogy például K u n i g u n d e , I. H e n r i k német császár
neje, szűz életét igazolandó, 12 tüzes s z á n t ó v a s o n m e z í t l á b
ment keresztül ? C s u d a mind ez nem volt, és m a m á r s e n k i
sem oly naiv, Kitonichchal a fölött b á m u l n i , hogy mégis
h á n y e m b e r k e r ü l t ki ezen j u d i c i u m b ó l , a nélkül, hogy tenye-
rét m e g é g e t t e volna.
A n a g y v á r a d i r e g e s t r u m említ M a g y a r o r s z á g r ó l is pél-
d á k a t , hogy n ő k a tüzes v a s a t h o r d t á k , és így m a g u k a t iga-
zolták ; de ismeri azon s z o k á s t is, hogy a ki ezen o r d a l i á n a k
m a g á t alávetette, a n n a k mihelyest a f ő c s e l e k v é n y e n k e r e s z -
tül esett, kezét b e g ö n g y ö l í t e t t é k , és a g ö n g y ö t lepecsételték,
h a r m a d n a p r a azt f e l b o n t v á n , m e g n é z t é k , v á j j o n a k é z sértet-
len maradt-e, és csak azon e s e t b e n m o n d a t o t t ki az illetőnek
ártatlansága. Midőn bizonyos H e g u n k e z é t megvizsgálni kel-
lett, a váradi k a n o n o k o k meg nem a k a r t á k ezt nézni, m e r t a
r a j t a levő pecsét sértését látták (Canonici m a n u m eius non
i n s p e x e r u n t , quia sigillum non s a n u m i n v e n e r u n t ) . V á j j o n
képzelhető-e, hogy ki a tüz borzasztó h a t á s a ellen eleve nem
volt biztosítva, hogy ez a tüzesített vas m e g m a r k o l á s á n á l m á r
ne a d j o n oly jeleit szenvedett s é r e l m é n e k , miszerint teljesen
szükségtelen az e r e d m é n y t csak h á r o m n a p m ú l v a megvizs-
g á l n i ? E z e n e l j á r á s h o z , mely E u r ó p a legtöbb o r s z á g a i b a n dí-
vott, többféle m a g y a r á z a t fér, de k i k i k ö n n y e b b e n f o g j a azt
megfejteni, a mit P a c h y m e r e s G y ö r g y , G ö r ö g o r s z á g n a k a 13.
s z á z a d b a n élt, és a k ö z ü g y e k b e n szerepelt t ö r t é n e t i r ó j a e
t á r g y r ó l írt 2 ). Szerinte t. i. a ki m a g á t a tüz ordalia által
tisztázni a k a r t a , erre h á r o m n a p i böjttel és i m á d s á g g a l k é s z ü l t :
az alatt az illető őriztetett is, és vászonnal b e k ö t ö t t k e z e le-
pecsételtetett, nehogy azt v a l a k i kenőcscsel az égés hatása
és érzése ellen erősítse. E l k ö v e t k e z v é n az ordalia n a p j a , az
illető a templom k ö z e p é b e lépett, és a kitűzött téren puszta
kézzel fogott vasat h á r o m s z o r k ö r ü l h o r d o z á .

') Montesquieu L'esprit des loix III. köt. 17 fejezet.

3
) Pachymeres a byzanti császárság történetében libr. 1. cap. 12.
Ezen iró élt 1280. év táján Paleolog Mihály és Andronik császárok alatt.
136 PESTY FRIGYES.

B á m u l á s u n k a t k é t s é g k í v ü l felette m é r s é k e l n i fogja, ha
e m l é k s z ü n k , hogy m á r Virgil szól Aeneisében (libro 11.) oly
e g y é n e k r ő l , k i k Apolló tiszteletére mezítláb j á r t a k élő pará-
z s o k o n . T h e o p h r a s t u s , Plinius és V a r r ó oly ellenszerek léte-
z é s é t e m l e g e t i k , m e l y e k az e m b e r i testet é r z é k e t l e n n é teszik
a tüz f á j d a l m a i , a t á r g y a k a t az elégés ellen. A hazai történe-
t ü n k b ő l is ismeretes B u s b e q u e A u g é r t ö r ö k k ö v e t s é g é n e k ne-
g y e d i k levelében egy török papról ir, ki egy e czélra hozott
kis k á l y h á b a n vasat tüzesített, és a k k o r ezt nem csak kezé-
vel megfogta, h a n e m s z á j á b a n is k ö r ü l f o r g a t t a m i n d e n oldalra.
Bartholinus s z e m t a n u j a volt N ü r n b e r g b e n oly mesterkélés-
n e k , hogy n é h á n y e m b e r olvasztott ólmot merített kezével,
és azt minden sérelem n é l k ü l vele m e g m o s t a . H a s o n l ó a n
W e p í f e r J á n o s J a k a b B l o m b e r g b e n látott oly m e t a l l u r g o k a t ,
k i k tüzes v a s t ö m e g e k e t l á b a i k k a l talpaltak, sőt az olvasztó-
k e m e n c z é b ö l kitóduló f o l y é k o n y vasba u j j a i k a t merítették, és
ezen a n y a g o t a szomszéd falra d o b t á k úgy, hogy ezen vas szám-
talan m a d á r seréthez hasonló a p r ó d a r a b k á r a szétmállott *).
Nem az én feladatom lehet, megvizsgálni azt, v á j j o n az
Albertus M a g n u s r e c i p é j é b e n j a v a s l o t t ó v s z e r e k e t használ-
t á k - e az illetők a tiiznek h a t á s t a l a n n á tételére, a v a g y másfé-
l é k e t ; itt elég volt constatálni, hogy n o h a a p á p á k , és olykor
a zsinatok a tüzes v a s ordaliáit k á r h o z t a t t á k , e z e k mégis ki-
r e k e s z t ö l e g v a g y kiválólag papi felügyelet alatt m e n t e k vég-
be, és azért a p a p s á g döntő befolyása a z o k b a n k é t s é g b e v o n -
hatlan. D e nem csak ezen, h a n e m m i k é n t m a g u k az egyház-
történetírók vallják 2 ), általában minden ordalia az e g y h á z
k ö z v e t l e n f e l ü g y e l e t e alatt állott, k i v é v é n a b a j v í v á s o k a t , me-
lyek egyedül csak a polgári bíró előtt m e n t e k véghez, melyek-
nél a p a p sem f e g y v e r e k beszentelése, sem a v í v ó k r a áldás-
adás 3 ), sem ájtatos e l ő k é s z ü l e t e k által nem vett részt, a mi-
ért is aztán az ilyen viadalok után semmi d í j a k nem j á r u l t a k
az e g y h á z szolgáinak.
H a a vádlott a vádló i r á n y á b a n a m a g a v é d e l m é r e ta-

') Torkos J ó z z e f : D e ferri candentis ordalio.

2
) Wetzer és Wette : Kirchenlexicon.
3
) Fessler III. k. 678 lap.
 A PAPRIÁG ÁLLÁSA A BAJVÍVÁS INTÉZMÉNYÉBEN. 137

n ú k r a hívatkozozott, a vádló e z e k e t hamis eskütételről vádol-

hatta, és b a j vívást k i v á n h a t o t t az ü g y eldöntésére. E z e n szo-
k á s f e n t a r t á m a g á t a tizedik század k ö z e p é i g , a midőn a r a
vennai e g y h á z i g y ü l e k e z e t J ) azt határozá, hogy minden vi-
szály, mely eddig eskütétellel lön elintézve, ezentúl a bajví-
vás sorsára b o c s á t t a s s é k , hogy a m i n d i g g y a k r a b b a n előfor-
duló hamis e s k ü t é t e l e k m e g s z ű n j e n e k . E z e k u g y a n a z o n mo-
tívumok, m e l y e k G u n d o b a l d b u r g u n d i k i r á l y t b í r t á k a b a j v í -
vások behozatalára. X I I I . J á n o s p á p a m é g a b b a is egyezett
bele, h o g y az e g y h á z a t illető p ö r ö k b a j v í v á s által döntesse-
nek el, és hogy Ottó császár ezen t ö r v é n y t egész O l a s z h o n b a n
k i h i r d e s s e 2 ).
E z e n tul a z o n b a n a h i e r a r c h i a f o k o z a t o s ellenszenvét ta-
l á l j u k a b a j v i a d a l o k t ö r v é n y n y é vált s z o k á s a ellen, és hiú
t ö r e k v é s é t , e n n e k a h o v á csak t e k i n t é l y ü k k i h a t , gátot vetni,
sőt azt megszüntetni. Az első n y i l a t k o z a t o k e g y i k e történt
Dingelfind-on B a j o r o r s z á g b a n , az ott 772. évben I. A d o r j á n
p á p a alatt tartott concilium a l k a l m á v a l . A valence-i egyházi
g y ü l e k e z e t 855. évben a b a j v í v á s t i n i q u i s s i m a m et detestabi-
lem constitutionem q u a r u n d a m secularium legurn nevezi, a hol
tehát teljesen érthető azon ellentét oka, mely v é g e t t s o k k a l
c s i n y á b b a n nyilatkozott az egyház, a s o k k a l c s ú n y á b b tüzes-
vas és forró viz o r d a l i á n a k i n t é z m é n y é r ő l . I. Miklós p á p a
( 8 5 8 — 8 6 7 ) v a l a m e l y i k c a n o n j á b a n a türelem egy n e m é v e l
azt r e n d e l é , hogy g o n d o s k o d j a n a k , m i s z e r i n t a vádlott vádló-
j á v a l ha a k a r n á , k i b é k ü l h e s s e n , mielőtt m e g v í v n á n a k egy-
mással ; életének utolsó é v é b e n a z o n b a n ( 8 6 7 ) határozottab-
ban m o n d j a : Monomachiam vero in legem non a s s u m i m u s , —
mert ez e l j á r á s t Isten k í s é r t é s é n e k t a r t j a 3 ). A laterani zsinat,
mely I I I . Sándor alatt 1 1 7 9 . t a r t a t o t t m é g n a g y o n k i m é l ő l e g
k ü l ö n b s é g e t tesz oly clericus közt, ki b a j v í v á s r a kihívott, és

') Ilyen volt Ravennában 967. és 968-ban a L'art de verifier les da-
tes szerint.
2
) Téved Gerhard Ephraim : Tractatio juridica de judicio duellico
czimü értekezésében, irván, h o g y IV. Ottó császár X I I I . János pápa enge-
delmével hirdette a fenebbi törvényt, mert IV. Ottó császár idejében III
Incze volt pápa, a ki a bajvivásoknak nem volt pártolója.
s
) Péterfy: Sacra Concilia I köt. 30 lap. és Ersch és Gruber encyclop.
138 PESTY FRIGYES.

olyan közt, ki a kihívást c s a k elfogadá. III. Cölestin p á p a

1194. évben megtiltja a p a p o k n a k , hogy a b a j v í v á s o k b a n
részt v e g y e n e k , v a g y hogy viadort r e n d e l j e n e k m a g u k he-
lyett ; egy a k ö v e t k e z ő é v b e n kiadott d e c r e t u m b a n pedig ha-
sonló szellemben intézkedik, hogy a midőn az egyházi j a v a k
é r d e k e f e n f o r o g , de más t á r g y a k b a n is, a b a j v í v á s t ne tűr-
j é k . (C. 1. X . de purgatione v u l g a r i ) 1 ). U g y a n ezt ismétlé
III. I n c z e 1212. évben, de a v i l á g i a k r a nézve az ez évi pá-
risi zsinat m é g megelégszik, ha a b a j v í v á s l e g a l á b b szent he-
l y e k e n , s í r k e r t e k b e n , v a g y a p ü s p ö k j e l e n l é t é b e n nem tör-
ténik.
I d ő folytán a szigort f o k o z t á k és k i t e r j e s z t é k a világi-
a k r a is, u g y hogy a I V . Sixtus alatt 1473. évben tartott tole-
doi zsinat, egyházi t e m e t k e z é s t is m e g t a g a d azoktól, k i k baj-
vivásban részt v e s z n e k . I X . G e r g e l y p á p a az egyházi á t k o t
s z ó r j a a „szász t ü k ö r " - b e n foglalt b a j v i v á s i szabályok ellen,
és azt j ó v á h a g y t á k X . és X I . G e r g e l y is. A reactio ezen in-
t é z m é n y ellen t e t ő p o n t j á t elérte a hires trienti zsinaton, a hol
I V . P i u s alatt 1563. évben minden b a j v í v á s ö r ö k r e eltörlött-
n e k m o n d a t i k , és azon f e j e d e l m e k , m e l y e k e szokást t o v á b b
t ű r n é k , k i á t k o z t a t n a k . V á j j o n volt-e ezen e l j á r á s n a k k i v á n t
s i k e r e ? ezt m u t a t j a a j e l e n m u n k a tartalma, m u t a t j a azon kö-
r ü l m é n y , hogy a trienti z s i n a t n a k ezen h a t á r o z a t a m é g X I I I .
G e r g e l y pápa és a V I I I . K e l e m e n alatt A v i g n o n b a n tartott
zsinat u j erősítésére szorúlt 2 ).
T e k i n t v é n h a z á n k viszonyait, itt IV. O r b á n p á p á n a k egy
1263. é v b e n a m a g y a r o r s z á g i t e m p l á r i u s mesterhez intézett
levelével t a l á l k o z u n k , melylyel a b a j v í v á s o k a t erélyesen k á r -
h o z t a t j a . „ B i z o n y o s s z o k á s — mond ö — sőt i n k á b b romlott-

') Windisch : Ungrisches Magazin 1 . 2 1 7 lap ugy vélekedik, hogy

III. Cölestin 1193. év körül tiltá meg a baj vívásokat, hivatkozik Cod. tit.
Cap. 1. és 2. Zöpfl meg azt irja, (Deutsche Rechtsgeschichte 958 lap) mi-
szerint az egyházi jogban előforduló első tilalom a bajvivások ellen III. Cö-
lestin pápáé 1195. évről.
2
) Julius, braunschweig-lüneburgi herczeg, azon kiváltságlevélbe^
melyet 1579. évben az általa építeni kezdett Heinrictstadt városnak adott
kötelességül teszi a polgároknak , hogy alkalmas helyekről gondoskodja-
nak, hol a bajviadalok végbe mehetnek'
 A PAPRIÁG ÁLLÁSA A BAJVÍVÁS INTÉZMÉNYÉBEN. 139

ság kapott l á b r a M a g y a r o r s z á g legtöbb helyein, mely szerint,

h o g y h a az e g y h á z a k vagy szerzetesek j o b b á g y ai t ö m e g e s e n
más u r a d a l o m b a á t m e n n e k , ti — és k ö z ü l e t e k a z o k , k i k h e z
ezen j o b b á g y o k t a r t o z n a k — az illetékes bíró előtt megjelen-
vén, b a j v í v á s által kötelezvék k í v á n s á g u k alaposságát kimu-
tatni, k ü l ö n b e n a perindítástól el v a n n a k mozdítva, noha igaz-
ságos k ö v e t e l é s ü k e t t a n ú k és m á s b i z o n y í t é k o k által a k a r n á k
és k é p e s e k is t ö r v é n y e s e n igazolni. Minthogy a z o n b a n p a p o k
és egyházi s z e m é l y e k r e n d j ü k veszélye n é l k ü l b a j v í v á s o k a t
el nem f o g a d h a t n a k , a z o k a t f e l a j á n l a n i p e d i g a k á r személye-
sen, a k á r f o g a d o t t e g y é n által v e g y e n e k részt a b a j b a n , az
egyházi a l k o t m á n y szigora bizonyos b ü n t e t é s e k alatt tiltja, —•
mi ezen rosz s z o k á s n a k , m e n n y i r e lehet elejét v e n n i kíván-
ván, a b a j v í v á s o k visszaélését, mely által isten hozatik kísér-
tetbe, és igaz ítéletek f e l f o r g a t t a t n a k , kivált o t t , hol egyházi
javak és egyházi s z e m é l y e k r ő l van szó, v a g y azok ellen tör-
t é n n e k lépések, véglegesen e l t i l t j u k ; r e n d e l v é n t e k i n t é l y ü n k -
nél fogva m i n d e n k o r r a , hogy b á r m e l y t ö r v é n y s z é k előtt a j o g
által engedett igazolások m i n d e n nemeivel é l h e s s e t e k , ellent
nem állhatván, az emiitett országos s z o k á s ; valamint ha k ö -
zületek e g y i k e b á r m e l y ü g y b e n igazságot k e r e s v é n a bajvi-
vást visszautasítaná, vagy ilyenben e l b u k n a , az e n n e k követ-
keztében hozott Ítélet v a g y v é g r e h a j t á s , és e n n e k m i n d e n kö-
v e t k e z m é n y e i , é r v é n y t e l e n e k n e k t e k i n t e s s e n e k " 1 ).
Nem csekély é r d e k ű VI. K e l e m e n p á p á n a k 1344-dik
évben A v i g n o n b ó l N a g y L a j o s h o z intézett intő levele, mely-
ben a b a j v í v á s o k m e g s z ü n t e t é s é t már e g y e n e s e n a ki-
rálytól k í v á n j a . " F e l e t t e nem tetsző hír ütötte m e g apostoli

') Boltizsár Ágoston a Knauz Nándor által szerkesztett Magyar Sion-

ban, I. k. 3 7 4 lapon : „A keresztes lovagok regestái hazánkban" czimű
czikkben azt írja, hogy Orbán pápa hallván, miszerint Magyarországban
a peres ügyek nagyánt bajvivások által szoktak elintéztetni, azok elfoga-
dását kiközösítés büntetése alatt megtiltja. — Boltizsár Á g o s t o n ezeket
1262. év szám alatt mondja el, de ez által egy kis hibát követett el, mert
azon eredeti okmány, melyből Boltizsár a fentebbi sorokat közli, tartalmára
nézve tökéletesen u g y a n a z , melyet F e j é r közlött 1263-dik évszámmal
(Codex diplomaticus IV. 3 kötet 165. 166 lap), és pedig helyesen-
Az okmány tudniillik kelt X V . kalendas Junii (az az május 18-dikán)
140 PESTY FRIGYES.

h a l l á s u n k a t — í r j a a p á p a — hogy t. i. bizonyos veszélyes,

istennek gyűlölséges, a j ó e r k ö l c s ö k k e l ellenkező, joggal, mél-
tányossággal és igazsággal meg nem férő szokás g y ö k e r e z e t t
m e g országodban, hogy midőn t. i. a f ő p a p o k és egyházi sze-
m é l y e k m a g u k , v a g y e g y h á z a i k j a v a i n a k , és j o g a i n a k elfog-
lalói, letartóztatói, elnyomói és sértői ellen a királyi vagy
m á s világi t ö r v é n y s z é k előtt panaszt emelvén igazságszolgál-
tatást k é r n e k , h a b á r v á d j u k a t t a n ú k és más t ö r v é n y e s eszkö-
z ö k k e l igazolni k é s z e k is, e r r e m é g sem a d a t i k n e k i k enge-
dély, és ki nem h a l l g a t t a t n a k , ha csak a m a g u k és a fenebbi
e g y h á z a k és e g y h á z i j a v a k ellen elkövetett sérelmet valamely
fogadott viador által vállalt b a j v í v á s k o c z k á j á r a nem bocsát-
j á k , az illető e g y é n e k és e g y h á z a k n e m kis k ö l t s é g é r e és ve-
szélyére, a miért sokszor m e g t ö r t é n i k , hogy a f ő p a p o k és más
e g y h á z i s z e m é l y e k fel nem f o g a d v á n ilyen viadort, v a g y n e m
a k a r v á n ily veszélyes és helytelen utat k ö v e t n i , kivált mert
méltán a s z a b á l y t a l a n s á g o k k ö v e t k e z m é n y e i t ő l tartanak, az
igazság h á t r á n y á r a i n k á b b védelem n é l k ü l h a g y j á k saját és
az e g y h á z a k jogait, istennek n a g y b á n t a l m á r a . " Midőn t o v á b b
panaszolná, h o g y az egyházi e m b e r e k t e r m é n y e i k után, me-
l y e k nem k e r e s k e d é s i é r d e k b ő l , h a n e m s a j á t s z ü k s é g ü k r e
e g y i k helyről a m á s i k r a s z á l l í t t a t n a k , m e g a d ó z t a t n a k , inti a
k i r á l y t , h o g y a nevezett e g y h á z a k a t és egyházi s z e m é l y e k e t
királyi oltalma alá v e g y e és igazságot szolgáltasson n e k i k ,
tökéletesen eltörölvén azon véres b a j vívásokat, m e l y e k által
isten kísértetbe hozatik, és haragja hivattatik ki.

E z e n levelét n y o m a t é k o s a b b á teendő, az esztergomi és

kalocsai é r s e k e k , a pécsi és egri p ü s p ö k ö k által n y ú j t a t t a át
N a g y L a j o s n a k és az a n y a k i r á l y n é n a k , m e g h a g y v á n az
e l ö b b e n i e k n e k , miszerint a k i r á l y t és k i r á l y n é t i n t é s e k k e l ,
k é r e l m e k k e l és minden igyekezettel a b a j vívások megszünte-

Pontificatus nostri anno secundo. Miután IV. Orbán pápa 1*261. évi augus-
tus 29-én választatott, pápaságának második éve kezdődött 1262. évi augus-
t us 30-án és befejeztetett 1263. év augustus ugyan ez napján. A fenebbi o k -
mány tehát 1263. évre teendő. Található ez a székesfehérvári keresztes lova-
gok levelei közt két példányban C. 1. F. 2.—-12 és 13 szám alatt.
 a papriág á l l á s a a bajvívás intézményében. 141

tésére r á v e g y é k , — a mi sikert pedig ez i r á n y b a n kieszközöl-

ni fognak, a p á p á n a k m e g í r j á k 1 ).
D e v a l a m i n t Róbert K á r o l y t h i á b a n vádolták b e 1338.
évben a p ü s p ö k ö k X I I . B e n e d e k p á p á n á l h o g y az e g y h á z i j o g
ellenére m é g p ü s p ö k ö k e t is ítél b a j v i v á s r a -), í g y N a g y L a j o s
sem találta czélszerünek a p á p a k é r e l m é r e hajolni. Az A n j o u k
l e g k e v é s b b é lehettek h a j l a n d ó k ilyen intézmény megszün-
tetésére.
K é s ő n , igen későn történt az, midőn e t á r g y b a n a sta-
tushatalom az egyházi r e n d k ü l ö n állására figyelt, a k k o r is
a változás nem azon t e r j e d e l e m b e n történt, m i k é n t azt száza-
dok óta az egyházi hierarchia k í v á n t a , sőt i n k á b b ezen külön-
állás n a g y o n mellékes i n d o k o l á s k é n t fordul elő. Midőn t. i.
M á t y á s k i r á l y 1486- évben a b a j v i v á s o k a t csak k e v e s e b b
esetre szoritá, és a világi t ö r v é n y s z é k t ő l a hadi t ö r v é n y s z é k il-
letékessége alá helyezte, ezen intézkedést ( D e c r e t V I . art 18.
§ 4 ) n é m i k é p a p a p s á g állásával indokolja, m e r t —• mint mond-
j a — a rendes t ö r v é n y s z é k b e n a királyi s z e m é l y n ö k is vesz
részt, hogy a leveleket pecsételje, — ez pedig e g y h á z i férfi
szokott lenni többnyire. Részt v e s z n e k t o v á b b á é r s e k e k , püs-
p ö k ö k és más f ő p a p o k , — a miért is h e l y t e l e n n e k látszik,
hogy az ilyen t ö r v é n y s z é k által b a j v i v á s i itélet m o n d a s s é k ki.
A n g o l o r s z á g b a n a p a p s á g állásánál fogva s z ü k s é g k é p
nem folyamodott a viador általi helyettesítéshez, I I . H e n r i k
k i r á l y felmenté u g y a n az e g y h á z férfiait hogy b a j v i a d a l r a ki-
á l l j a n a k ; mind a mellett bizonyos, hogy némely esetben az
egyháziak személyesen v i a s k o d t a k a k a r d o r d a l i á b a n , példa
erre a winchesteri z á r d a egy s z e r z e t e s é n e k viadala a southamp-
toni k e r ü l e t egy papjával, és Anshelm a laudani egyház kincs-
t á r n o k á n a k viadala bizonyos ötvös ellen, kit e h a r c z b a n el is
ejtett.
') Theiner : Monumenta Hungar. I. 6 7 7 . 6 7 8 lap.
2
) F e s s l e r : Gech. (1, U n g e r n III. 6 7 8 lap. Rajnald, ki e tárgyban
forrásul szolgál íróinknak, nem c s a k a püspökökről, hanem általában a cle-
rusról szól, mondván róla : Pörökben gyakran kényszeritetnek bajvivásra,
a mit nem cselekedvén, mert e g y h á z i törvény ellen félnek véteni, pöiüket
vesztik, (v. ö. Fejér VIII. 4 k, 3 2 3 lap.) Megvallom, h o g y egyetlen esetet
sem tudok, a melyben egyházi ember vonakodott volna, a bajvivást magára
nézve elfogadni. Természetes, h o g y nem s z e m é l y e s e n állt ki a viadalra.
142 pesty frigyes.

C l u g n y a p á t j a P é t e r s z i n t é n egy i r a t á b a n G e r a r d szer-
z e t e s r ő l tesz említést, ki az ő f ő n ö k é v e l viaskodott, hasonló-
k é p G o n z a l e z T e l l e z is e g y c l e r i c u s v i a d a l á r ó l , m e l y b e n paizs-
zsal és bottal t ö r t é n t a k ü z d é s . V á j j o n M a g y a r o r s z á g b a n for-
dult-e elő eset, h o g y v a l a m e l y e g y h á z i s z e m é l y a b a j viadal-
b a n s z e m é l y e s e n f o r g a t t a volna f e g y v e r é t , a r r a hiteles p é l d á t
fel n e m lehet hozni, a z o n b a n ki n e m k e r ü l h e t i figyelmünket
IV. Orbán pápa tilalmának fennidézett szövege, mely szerint
az e g y h á z i t ö r v é n y e k é r t e l m é b e n az e g y h á z f i a k á r személye-
sen á l l j o n ki a b a j k ü z d é s r e , a k á r v i a d o r r a bizza ü g y é n e k ki-
vívását, ( q u o d sive p e r se, sive p e r a l i o s i n d u e l l o p u g n a v e r i n t )
b ü n t e t é s r e m é l t ó n a k n y i l a t k o z t a t i k . Itt u g y a n az e g y h á z i tör-
v é n y e k egy á l t a l á n o s r e n d e l e t é v e l v a n d o l g u n k , d e m i u t á n en-
n e k s z e r k e z e t e e g y a m a g y a r o r s z á g i t e m p l á r i u s m e s t e r h e z in-
tézett p á p a i l e v é l b e á t m e n t , l e g a l á b b a l e h e t ő s é g e t m e g kell
e n g e d n i , h o g y az a l t e r n a t i v á k e l s e j e , t. i. a p a p o k személyes
v i a s k o d á s a is n é h a e l ő f o r d u l t . B á m u l a t t a l v e g y e s utálattal tud-
j u k m e g , h o g y J ó b pécsi p ü s p ö k a l e g m e r é s z e b b , l e g u n d o k a b b
b ű n ö k r ő l , m e l y e k k ö z t p a r á z n a s á g , f a j t a l a n s á g , v é r f e r t ő z e t és
g y i l k o s s á g is e l ő f o r d u l , v á d o l t a t o t t a s z e n t s z é k előtt, m e g t u d -
j u k , h o g y a k i r á l y i t r ó n h o z is f o l y a m ó d t a k t ö b b i z b e n a pa-
n a s z l ó k az ily e l v e t e m e d e t t f ő p a p ellen, — minél f o g v a a püs-
p ö k n é h a f e l a j á n l o t t b a j v i v á s t , n é h a az ellenfél által f e l a j á n -
lott b a j v i v á s t e l f o g a d á a m a g a i g a z o l á s á r a , és h o g y az ily via-
x
d a l o k b a n t ö b b i z b e n e l b u k o t t . D e ha a p á p a i levél s z ö v e g e ),
m e l y b ő l e z e k e t m e g é r t j ü k , v a l ó s z í n ű v é is teszi, h o g y a pécsi
p ü s p ö k rosz h í r é n segítendő, s z e m é l y e s e n szállót k i a küzd-
t é r r e , m é g sem lehet t a g a d n i , h o g y a s z ö v e g h e z , m e l y nem
ítélet a l a k j á b a n van s z e r k e s z t v e , m á s m a g y a r á z a t is f é r h e t ,
és így e g y e l ő r e e l d ö n t e t l e n ü l kell h a g y n o m azon k é r d é s t , váj-
jon a magyar papság küzdött-e néha személyesen is a b a j t é -
r e n , h o g y k e d v e z ő istenitéletet m u t a s s o n fel a világ előtt.

I g e n k e v é s n é p e k n é l , ott is c s a k r ö v i d e b b időre s i k e r ü l t
a h a r c z i a s k a r d p r o b á t e l n y o m n i . L e g f e l j e b b az írott t ö r v é n y e k -
ből i r t h a t t á k ki, — a s z o k á s m e g m a r a d t , mert a nép j e l l e m e
igen n a g y e l l e n h a t á s t g y a k o r o l t . A n é p e k k ö v e t t é k az ő szel-

') 1263. év. Fejérnél I V . 3. k. 170. lap.

 a papság állása a bajvívás intézményében. 143

lemüket, és ez harczias vala. í g y volt ez a l o n g o b a r d o k n á l ,

igy a n é m e t e k n é l . H a azon e r ő l k ö d é s t á t t e k i n t j ü k , melyet a
p á p á k és egyes f e j e d e l m e k t a n ú s í t á n a k a b a j v í v á s o k eltörlé-
sében, m a j d n e m k o m i k u s b e n y o m á s t tesz N a g y Ottó császár
eljárása, ki midőn X I I I . J á n o s p á p a tőle elpártolt, ahhoz k ö -
vetséget indított azon m e g h a g y á s s a l , hogy a c s á s z á r igazságos
ü g y é t feltüntetvén, a p á p á n a k v a g y e s k ü t v a g y b a j viadalt
a j á n l j o n fel a császár részéről. A f ő p a p s á g n e m egészen
menthető azon vád alól, hogy b u z g ó b b a n s ü r g e t t e a b a j v í v á -
sok, m i n t s e m a többi o r d a l i á k eltörlését, holott az u t ó b b i a k
távol sem g y ö k e r e z t e k m e g a n n y i r a a n é p s z o k á s b a n , mint a
b a j küzdelmei, és a hol e g y s z e r eltöröltettek, alig estek t ö b b é
vissza b o r z a d a l m a i b a . D e ha t e k i n t e t b e v e s z s z ü k , hogy e szo-
k á s é l é n k g y a k o r l a t b a n volt, n o h a a r ó m a i curia folyvást k á r -
hoztatá a b a j v í v á s o k a t , fel lehet tenni, hogy a n é p k e b l é b ő l
származott p a p o k tán m a g u k sem v o l t a k k é p e s e k h a j l a m u k a t
eléggé f é k e z n i , és tán ö n k é n t e l e n ü l többet e n g e d t é k m a g u -
k a t a n é p szelleme által e l r a g a d t a t n i , mint sem az egyházi fő-
hatóságok törekvéseivel e g y b e h a n g z ó i t volna. H a b á r II. E n -
dre 1231. évi 17. t ö r v é n y c z i k k e a nádor b í r á s k o d á s i j o g á t az
ország minden lakosaira kiterjeszti, e g y e d ü l csak az e g y h á z i
s z e m é l y e k e t és p a p o k a t k i v é v e ; és h a b á r a p ü s p ö k ö k 1338-
ban panaszlólag említik a p á p á n á l , hogy R ó b e r t K á r o l y vilá-
gi bíró által itél az e g y h á z i a k fölött, az e g y h á z i a k soha sem
vétettek ki a b a j v í v á s j o g k ö v e t k e z m é n y e i alól, és m a g u k részé-
ről soha sem tiltakoztak az ellen, h o g y világi bíró b a j v í v á s r a
utalta az ö igényeik felderítését. A tüz- és v í z p r ó b a azon bizo-
n y í t é k i modor volt, mely az alsó p a p s á g befolyását a n é p r e
erősítette, a v i a d a l o k a t pedig hihetőleg csak h a l l g a t a g kisér-
ték r o k o n s z e n v ü k k e l , és hol a l k a l o m volt, a m o n o m a c h i a el-
döntését ellenzés n é l k ü l f o g a d t á k el. í g y a p á p á k és e g y h á z -
n a g y o k a n a t h e m á j a az o r d a l i á k r a a p a p s á g feje fölött hatás-
talanul viharzott el. Más v i s z o n y o k n a k kellett b e k ö v e t k e z n i ,
hogy ezen intézmény örök n y u g a l o m r a t é t e s s é k .
 VIII.

az ítéletek.

Az Ítéleteket különböztetni s z e r e t n é m , a mint a b a j v í -

vás rendje, a l a k j a és feltételei elleni v é t k e t k í v á n j á k s ú j t a n i ,
v a g y a m e n n y i r e azon pörös t á r g y r a v o n a t k o z n a k , mely az
ordaliai sorsra bízatott. M á s k é n t j á r t el a bíró az ítélet hoza-
talánál, ha a b a j v í v á s r a Ítéltek e g y i k e m e g nem j e l e n t ; más-
k é n t ha a viadorok fegyvereitől függött az eldöntés, v a g y ha
á r u l á s k ö z b e v e g y ü l t . E g y h a r m a d i k szempont oly eset, midőn
b a j v í v á s b a n i b u k á s r a j á r ó b ü n t e t é s mondatik ki a bíró által,
holott más t ö r v é n y k e z é s i e l j á r á s szerint t á r g y a l t a t o t t a pör,
és a viadal mint bízonyítéki vagy eldöntési modor szóba sem
hozatott.
E l v ü l szolgált ugyan, hogy a pörlekedő felek közt bajví-
vás csak a k k o r foglaljon helyet, ha a peres ü g y e t t a n u k esküté-
telei által nem lehetne felderíteni ' ) ; de attól g y a k r a n t ö r t é n t
eltérés. IV. Béla k i r á l y 1239. évben s a j á t s á g o s a n j á r t el a Sa-
lamon nemzetség ü g y é b e n . E n n e k több t a g j a t. i. a pozsonyi
v á r j o b b á g y o k ellenében, j o g á t bizonyos földekre, sok n e m e s é s
nem n e m e s szomszéd és b i r t o k h a t á r o s e m b e r igazolta, mind
a mellett a k i r á l y n a k úgy tetszett (Domino autem regi et no-
bis — az országbíró — simul cum omnibus Regni magnati-
bus visum est) hogy ezen ü g y ordaliai b a j v í v á s r a utaltassék,

') Bél Mátyás azt irja, hogy a bajvivást a birák akkor rendelték,
si deficienle próba metus subesset, nequid in ferenda sententia iuiqui subre-
peret. (Notitia III. k. 99 lap.) Mátyás király véleménye e részben ez : D u e l -
lum siquidem tunc solum fieri deberet, et ad hoc ordinatum exstitit, quando
omnis probatio deficerel. Egy régi iró Tlioinasiusnál e tárgyról igy ir : Tamen
judicium Dei non est licitum adhiberi per ullam causam, nisi cuius veritas
per justitiam non potest aliter reperiri, hoc terminabltur judicio Dei. í g y
kellett volna tehát lenni, de nem ugy volt a gyakorlat.
 az ítéletek. 145

a mi valóban m e g is történt. H a ezt a k i r á l y o k tették, a b í r á k

é r d e m e s dolgot véltek t e n n i , ha ezen példát k ö v e t i k . Maga az
országbíró tehát 1334. évben, a nála m á r h á r o m , sőt t ö b b íz-
ben tárgyalt, P o b u r és a g y ő r ő d i n e m e s e k r e (Bars m e g y é b e n )
vonatkozó ü g y b e n , m e g v e t v é n három hiteles hely vizsgálatai-
n a k eredményeit, m e l y e k b ő l az e r ő s z a k o s k o d á s b ű n e kivilá
gosodott, a f e l e k n e k b a j vívást rendelt. P e d i g éppen ezen or-
szágbírói ítélet említést tesz az o r s z á g azon leghelyeseltebb
és szokásos jogáról, miszerint a b i z o n y í t v á n y o k által megerő-
sített ü g y e k kétféle módon, ú g y m i n t b a j v i a d a l , a v a g y eskü-
tétel által intézhetők el '). M e g t ö r t é n t m é g Mátyás király ko-
r á b a n is, hogy gúthi O r s z á g Mihály n á d o r , á m b á r a f e h é r v á r i
k e r e s z t e s e k , a k a p o r n o k i c o n v e n t , és T o l n a m e g y é n e k alis-
p á n j a i és szolgabírái különféle időben e g y f o r m á n állították
és bizonyították a tett vizsgálatok k ö v e t k e z t é b e n , hogy néhai
Miudszenthi J á n o s h a t a l m a s k o d á s t követett el Kölesden, Sze-
recsen G y ö r g y ö n , mégis az ezen utóbbi n e m e s és az erősza-
k o s k o d ó n a k testvére közt fenforgó ügyet, m i n t h a a nevezett
b i z o n y í t v á n y o k l e g k i s e b b figyelmet sem é r d e m e l n é n e k , b a j -
vívás által rendeli eldöntetni 2 ). A b ü n t e v ő k n e k k ö n n y ű ös-
v é n y ü k nyílt minden büntetés e l k e r ü l é s é r e , ha szabad a k a r a t -
j u k r a bízatott a bajvívás elfogadása. Ide tartozik azon ször-
nyes Ítélet, melyet I V . Béla alatt L á s z l ó n á d o r hozott, ki Már-
tont és Bertalant, n o h a sok nemes ur, k ö z s é g és l e g i n k á b b
R e n a l d veszprémi főispán, és m e g y é s b í r á j á n a k t a n ú s á g a sze-
rint, nyilvánságosan l a t r o k n a k és t o l v a j o k n a k b i z o n y u l t a k
be, mégis csak a r r a itélte, h o g y 4 0 tanút s z e r e z z e n e k 3 ), k i k
j a v á r a esküt t e s z n e k le, ha pedig a v á d l o t t a k n a k ez nem tetsze-
n é k , bajvívást f o g a d j a n a k el 4 ). Ilyen t ö r v é n y k e z é s a l k a l m a s
nem lehetett a k ö z b i z t o n s á g f e n t a r t á s á r a . Sőt a habozás az

') Botka : D e duellis 51 lap.

4
) Hazai okmánytár III. köt. 4 3 4 , 4 3 5 lap.
®) A tanuk ezen nagy száma már a ripuariai frankok törvényeiben
fordul elö. H a egyházi s z e m é l y bűnt k ö v e t el , az o l y a n a compositionak
csak felét fizeti más francziához k é p e s t ; ha tagadna, 36 tanú által magát
igazolni tartozik. L e x ripuariorum Tit. X V I I I . §. 3. U g y a n ezen czikkben
a szabad ember ki marhalopásról vádoltatik, 72 tanú támogatására szorul.
4
) Botka : de duellis 38. 8 2 lap.
töry. tud. akad. értekezés. 1 0
146 pesty frigyes.

igazság k i s z o l g á l t a t á s á b a n m é g a b a j v í v á s istenitéleténél —
melynek oly sok más tekintetet áldoztak fel,—• nem állapodott
meg, és IV. Béla a p o z s o n y m e g y e i öt E t h e i helység u d v a r n o -
k a i n a k a S a a k n e v ü nádast, egy mezőt és a halászatot, me-
lyet U d v a r n o k helységbelí e m b e r e k H e n r i k nádor színe előtt
vívott b a j v í v á s b a n n y e r t e k , nem e z e k n e k , hanem a vesztes
Ethei h e l y s é g e k n e k a d o m á n y o z z a . Ezen a d o m á n y t a király
1268-dik évben — post caüse t a m e n c o g n i t i o n e m , et in-
speeta rei eertitudine — megsemmisíti u g y a n az U d v a r n o k
helységbeliek j a v á v a ' ) , de mily színben tűnik fel itt aztán az
istenitéletek igazsága, a felsőbb lény mint azok forrása, és a
v é g r e h a j t ó b í r á k hite a földön túli legfőbb biró hatalmáról, és
közvetlen befolyásáról az e m b e r i ü g y e k b e ?
Azon fél, mely a baj vívásra meg nem jelent, v a g y a m e n y -
nyire erre engedélylyel -bírt, m a g a helyett viadort nem kül-
dött, in e o n t u m a c i a m Ítéltetett el, mintha a p á r v i a d a l b a n elbu-
kott volna.
Szigorú büntetés követte az árulást, melyet a viadorok
netán e l k ö v e t t e k . Az árulás egy feltűnő p é l d á j á t adta azon
v i a d o r , k i n e k feladata lett volna Hector grófot, Márton mes-
t e r n e k T a m á s fia ellen, a G y ő r melletti halászat végett b a j v í -
v á s b a n védeni. H e c t o r viadora, bizonyos Achilles, Csiba fia,
a legelső ö s s z e k o c z c z a n á s a l k a l m á v a l minden fegyvereit, ge-
relyt, paizst, két k a r d j á t , botját, tőrét k é s z a k a r v a és e g y e n -
k é n t eldobta magától, és f e n h a n g o n azt kiáltotta, hogy vívni
épenséggel nem a k a r . Az ily s z ö r n y ű á r u l á s rögtöni büntetést
érdemelt volna, a k i r á l y azonban és az udvari n e m e s s é g j o b b -
nak találták Achillt és I l e c t o r grófot t ö r v é n y s z é k elé idézni-
Achill a z o n b a n rosz lelkiismerete által n y o m a t v a , b í r á j a előtt a
kitűzött h a t á r n a p o n m e g nem j e l e n t , mire a kir. f ő t ö r v é n y -
szék kihirdette, hogy ha három n a p alatt meg nem j e l e n i k ,
b ű n ö s n e k fog ítéltetni. Achill azonban sem 3, sem 9 nap alatt
az öt b e v á r ó t ö r v é n y s z é k előtt meg nem j e l e n t , azért 1228.
évben közös a k a r a t t a l rá k ö v e t k e z ő itélet mondatott k i : hogy
ö és felesége, valamint m i n d k é t n e m ű g y e r m e k e i a már szü-
lettek, és m é g születendök örök r a b s á g r a legyenek k á r h o z -

4
) Árpádkori uj okmánytár III. köt. 180 lap.
 az ítéletek. 147

tatva, minden ingó és ingatlan vagyona Hector g r ó f r a szálljon.

E z e n ítélet v é g r e h a j t á s á v a l a b á c s m e g y e i Z a t h a p r i s t a l d j a
E n d r e , C h e r u b i n fia, bízatott m e g ').
A fenebbi á r u l á s k ö v e t k e z t é b e n eldöntetlen m a r a d t
ügy három év m ú l v a ismét felmerült, H e c t o r és Márton ismét
viadorokat állítottak a király színe elébe, és midőn ezek hosz-
ezasabban egymással k ü z d ö t t e k , H e c t o r v i a d o r a leveretett,
mire Márton mester g y ő z ő k é n t h a g y t a el a harcztért, Hector
pedig a D u n á n tartott halászati j o g o t elvesztette. E b b ő l egy-
szersmind k i t ű n i k , hogy h a b á r b a j v í v á s által eldöntött ü g y
soha semmi szín alatt m e g nem volt ú j i t h a t ó , őseink mégis
úgy értették a dolgot, hogy a b a j v í v á s n a k v a l ó s á g g a l létre
k e l l e j ö n n i , a mi pedig 1228 ban, midőn Achill viador Hector
grófot elárulta és f e g y v e r e i t eldobta, nem történt.
M i n t h o g y , m i k é n t többször m o n d a t o t t , a kilzdtérre
meg nem jelent, és ellenfele által a l k o n y a t i g b e v á r t fél, ügy-
vesztettnek tekintetett a b i r ó által, és m a k a c s s á g b ó l azonnal
elitéltetett, k é n y e s helyzetbe jutott az elmaradó, midőn a pör
t á r g y a becsületben j á r ó dolog volt. A t ö r v é n y e k egyik ma-
g y a r á z ó j a erre nézve u g y n y i l a t k o z o t t , hogy ezen itélet hatá-
sát a n n y i r a félték az illetők, miszerint a becsületbeli dologért
vitatkozó felek néha n e m c s a k a legsúlyosabb betegségben
f e k v ő k e t ágyastól hozták el a p á r v i a d a l kitűzött n a p j á n a baj-
vívás t e r é r e , h a n e m azon felek testeit is, k i k i d ő k ö z b e n meg-
haltak és elteraettettek. E z e n eljárás a z o n b a n legfeljebb a k k o r
jött g y a k o r l a t b a , midőn Mátyás k i r á l y a b a j v í v á s o k n a k tör-

') Bél Mátyás : Notitia Hungar. III. 97. 93 lap. Fejér III. 2 köt.
l-ig. B o t k a : D e duellis 27 lap. Bél ezen Hector névről u g y v é l e k e d i k ,
hogy ez a Hedor név elferdítése. E z e n Hedor adhatott e g y i k általa bírt
várnak a Hedervár nevet, melytől a Hederváry család kölcsönözte n e v é t .
Valószinü ez ö s s z e v e t é s azon helyszínről is, melyen a fenebbi dolgok tör*
ténnek. (Bél. u. p. 99. lap). Igaz, hogy az első H e d e r v á r y a k Győrön alul a
Duna e g y szigetét kapták adományba, és később is Győr m e g y é b e n voltak
nagy birtokosok, hanem a Hederváry név inkább azon két német grófok
egyikétől, Hedriktől vette nevét, kik Magyarországba j ő v é n Géza vezér
idejében, itt a Hederváry családot alapíták. K ü l ö n ö s a Hector és Achilles
név találkozása : Achill mint Hector védője és g y á v a ! mit mondana erre
Homér ? kérdi Majláth J á n o s .
10*
148 pesty frigyes.

v é n y által gátat v e t e t t , de k o r á n t sem elébb , mert P á l

országbíró a győrödi n e m e s e k e t , kik b a j v í v á s b a n tartoztak
v o l n a b e c s ü l e t ü k e t igazolni, azért m e r t a kiizdtéren meg nem
jelentek, becsületvesztésre m é g sem ítélte
A t a t á r j á r á s szomorú időszakában e szegény hazát nem
csak a pogány csordák pusztították, h a n e m z a v a r t a és zsarolta
ezt F r i g y e s osztrák h e r c z e g is a m e n n y i r e tehette, sőt a k a d t
oly elfajult honfi is, ki a közszerenesétlenséget l e g j o b b alka-
l o m n a k találta rablási v á g y á n a k kielégítésére. E z t tette F u l -
ko, Simon fia, ki füleki várából széltében rettenteié a vidé-
ket. Alig vonultak ki a tatárok Magyarországból, hamis pénz
veréséhez is fogott. Ezen merészségeiért IV. Béla őt bírósága
elé idézte, és a b á r ó k és nemesi g y ü l e k e z e t j e l e n l é t é b e n a r r a
ítélte, hogy mint felségsértő és h a m i s p é n z k é s z i t ő j e meztelen
és fegyvertelenül b a j t vívjon f e g y v e r e s e m b e r r e l , — m i k é n t
azt ily b ű n ö k r e nézve az ország régi s z o k á s a követeli. 2 ) F u l
ko m e g nem jelenvén, m a k a c s s á g b ó l fej- és jószágvesztésre
ítéltetett.
Minő volt azon büntetés, mely a m e g nem j e l e n ő k r e sza-
batott, hasonló módon kiviláglik Miklós a l n á d o r m á r idézett
1333. évi leveléből, mely szerint Márton, E t h e l e fiai a Nagy-
Sáros m. v á r o s b a n t a r t a n d ó b a j v i v á s r a viadorát el nem küldte.
A tövényszék ennél fogva Mártont, E t h e l e fiát in facto poten-
ciali . . . . velut in suo duello succubuisse fore convictum eli-
télte, kijelentvén hogy az elmaradott fél saját személyében
s z e n v e d j e n büntetést, és jószágait elveszítse 3 ).
A büntetés nemei a t ö r v é n y k e z é s ezen e l j á r á s á b a n nem
sokfélék, de súlyosak valának. H a a viadal k ü l ö n b e n életha-
lálra nem folyt, a mely esetben ugy is a vívók e g y i k é n e k csak
halála fejezheté be a k ü z d é s t , előfordul a joszágvesztés, Ro-
m á b a zárandoklás, Mátyás király r e f o r m j a óta pedig a becs-
telenség is.
Valami t ö r e d é k e s o k m á n y b ó l , melyet 1349. évben ( u g y
látszik az országbíró) adott ki, kivesszük hogy bizonyos ne-

') B o t k a : D e duellis, 91 lap.

2
) P r a y : Hist.. reg. Hungáriáé I. 251. 2 5 5 lap. Lásd a j e l e n munka
87. 94. és 95. lapját is.
3
) Fejér VIII. 3 k. 712 lap.
 az ítéletek. 149

mes ember, egy elkövetett g y i l k o s s á g é r t és r a b l á s é r t , személye-

sen tartozott volna g y a l o g b a j v i v á s t vivni a raegöltnek test-
vérével. A felek c s a k u g y a n m e g is j e l e n t e k a kitűzött n a p o n
b í r á j u k előtt, és f e g y v e r e i k e t k é s z e n tartva már b e v o n u l n i
is a k a r t a k a b a j térre. A z o n b a n k ö z b e v e t e t t é k m a g u k a t a bé-
kéltetők, mire a felek —- h o z z á j á r u l v á n a t ö r v é n y s z é k enge-
delme, — szabad akaratból oly forma egyezkedésre léptek,
hogy az elkövetett g y i l k o s s á g és v a g y o n c l s a j á t i t á s b ű n h ő d é s e -
ül a vádlott fél 2 5 m á r k á t fizessen részint kész pénzben, részint
megfelelő é r t é k b e n bizonyos r é s z l e t e k b e n . Az utolsó részlet ha-
t á r n a p j á n pedig ő és társai leoldott ö v e k k e l (resolutis cingu-
lis), mezítláb, és b o t j a i k a t alázattal k e z e i k b e n t a r t v á n a sér-
tett fél házához m e n j e n e k , v é t k ü k elengedését k é r j é k , sőt m é g
u g y a n a z nap valamely h á z b a foglyokul k ü l d e s e n e k , hol a d d i g
m a r a d j a n a k , mig . . . (itt h é z a g van az o k m á n y b a n ) . E z meg-
történvén, a b ű n ö s ö k v é t k e i k enyhítésére és a m e g ö l t n e k lel-
ki üdvösségére a legközelebbi j u b i l a e u m i év alatt l ) Romába
z a r á n d o k o l j a n a k , a többi z a r á n d o k o k k a l együtt.
Az ars notarialis névtelen irója egy — m é g pedig valamely
k á p t a l a n előtt kötött — e g y e z s é g oly m i n t á j á t h a g y t a r e á n k ,
mely szerint két, az emberölés b ű n é b e esett vádlott a homa"
gium megfizetése után, szintén z a r á n d o k l á s r a utaltatott, egyi"
k é n e k m e g h a g y a t i k , h o g y p ü n k ö s d ü n n e p e után A a c h e n b e ,
a m á s i k n a k p e d i g : hogy P é t e r - P á l apostolok k ü s z ö b é h e z za-
r á n d o k o l j o n R o m á b a , részint a megöltnek, és részint s a j á t m a g a
lelkiüdvösségeért, és b ű n b o c s á n a t elnyeréseért. Feltételül volt
e mellett kikötve, hogy a b ű n ö s ö k a n é m e t szokás szerint
(juxta consvetudinem Thentonicornm) a nevezett m e g ö l t n e k
sírjához m e n j e n e k elébb, és csak midőn a m e g ö l t n e k szüleitől
és rokonaitól bocsánatot n y e r t e k , i n d u l h a s s a n a k z a r á n d o k ut-

') Fejér I X . 7 köt. 99 lap azt irja, h o g y a jubilaeumi óv 1 3 4 9 . év-

ben volt, és azért az okmány keltét is ez évre teszi. D e minthogy az itélet
igy hangzik, hogy az illetők in anno gratiae, seu jubilaeo jam proxímo af-
futuro induljanak Rómába, — világos, hogy itt a j ö v ő 1350. évre van czél-
zás. E z e n bajvivási, de később zarándoklásra változtatott Ítéletet szórul
szóra ismét közli Fejér IX. 5 k. 635. 6 3 6 lap, ott azonban a j e g y z e t b e n már
h e l y e s e b b e n elismeri, h o g y a jubilaeumi év 1350-re esett.
150 peSty frigyes.

j u k r a 1 ). E z e n e g y e z k e d é s által fel lett f ü g g e s z t v e a b a j v i v á s -

ban történt e l b u k á s ítélete, —- in succubitu facto duelli poten-
tialis.
Az e g y e z k e d é s részint az itélő bíró előtt jött létre, mi-
k é n t az, melynél fogva a v é t k e s felek R o m á b a z a r á n d o k o l t a k ;
részint valamely káptalannál v a g y más hiteles helynél, a mely
esetben aztán az illetők hiteles a l a k ú bizonyitványt n y e r t e k az
e g y e z k e d é s feltételeiről.
Az e g y e z k e d é s e k sokszor a b a j v i v á s o k megelőzésére
szoktak megállapitatni, a mint ezt számos példa igazolja-
V a l a m e l y biró arról ad b i z o n y i t v á n y t , h o g y a vádló nő-
vérén elkövetett erőszak miatt a vádlottat gyalog b a j v i v á s r a
itélte vádlójával. D e az illető családok közt t á m a d t nagy vi-
s z á l y n a k v é g e t vetett az itélő biró előtt létre jött azon egyez-
k e d é s , hogy a vádlott a s z e m é r m é b e n sértett hölgyet, a csa-
lád beleegyezésével nőül veszi, és igy a g y a l á z a t helyet adott
az örök b é k é n e k 2 ).
Említettem oly esetet, hogy a b a j v i v á s r a utasittott felek
(nevezetesen Somoai E g y e d és K a j u l Dömötör 1337.) az is-
tenitélet f o g a d á s á r a kitűzött n a p o n f e g y v e r e i k k e l össze nem
csaptak, hanem e g y e z k e d é s r e l é p t e k ; de ezen e g y e z k e d é s oly-
formán hangzott, hogy azon fél okvetetlenül a b a j v i v á s b a n i
legyözetésre szabott büntetést f o g n á s z e n v e d n i , a ki az egyez-
k e d é s k ü l ö n b e n is önkéntes, de k ü l ö n b e n bíróilag szentesitett
h a t á r o z m á n y á t ó l elállana.
Az esztergomi k e r e s z t e s e k c o n v e n t j e előtt bizonyos
honthi n e m e s e k Nádasd és L y t h a s b i r t o k o k határai miatt baj-
vivásra e n g e d é k k e r ü l n i az ügyet. Azonban mielőtt ezen ko-
m o l y a b b igazolási m ó d h o z fogtak volna, a viszálykodó felek
e g y e z k e d é s r e l é p t e k , m e l y n e k p o n t j a i a p e r e s birtok határait
világosan m e g á l l a p í t j á k . — ezen e g y e z k e d é s azt is foglalá magá-
ban, hogy a ki azt megszegné, azonnal a b a j v i v á s b a n i legyő-
zetés (in succubitu duelli facti poteníialis) által bizonyult erő-
s z a k o s k o d á s bűnéért elitéltessék, — m i k é n t azt az ipolvsági
conventnél letett szerződvény k i k ö t é 3 ).
') K o v a e s i c h : Formuláé soleuues styli 61 lap.
4
) Kovacsicb : Formuláé s o l e n n e s styli 37. 3 8 lap.
3
) Fejér I X . t k. 195 — 1 9 7 lap.
 az í t é l e t e k . 151

Megyesteleke földén bizonyos j o b b á g y o k m e g v e r e t t e k .

E z é r t panaszt emelvén N a g y s e m j é n i István v a l a m i B e r e c z k
m á s k é p K á n t o r ellen, a dolog eldöntése b a j v i v á s r a utasíttatott
az országbíró által; ez a z o n b a n létre nem jött, mert midőn
m á r a felek viadorai e g y m á s t m e g t á m a d n i k é s z ü l é n e k , a felek
( 1 3 5 4 . é v b e n ) e g y e z s é g r e l é p t e k , és örök b é k e s s é g e t f o g a d -
tak e g y m á s n a k . N a g y s e m j é n i I s t v á n ennél fogva B e r e c z k e t
m á s k é p K á n t o r t és testvérét L o r á n d o t az emiitett tény v á d j a
alól feloldá, ellenkezőleg K á n t o r 4 5 b u d a i é r t é k ű m á r k a fize-
tésére kötelezé m a g á t István i r á n y á b a n három részletben, de
ha K á n t o r a fizetés mind a három n a p j á t e l m u l a s z t a n á , a k k o r
azonnal in succubitu duelli facti potentialis volna elitélve
N a g y s e m j é n i István j a v á r a ').
Bassan (Bossányi ?) Miklós és C s u k á s Miklós közt Te-
r e s z t y é n f a l v á n határigazitás foganatosíttatván, az e t á r g y b a n
P á l országbíró által 1343-ban kiadott igazoló levél szintén a
b a j v í v á s r a utal. A n a g y o n rongált oklevélből m é g a n n y i kive-
hető, hogy a v é t k e z ő fél p e r d ö n t ő viadalvesztésben (factí po-
tentialis) azonnal e l m a r a s z t a l t n a k t e k i n t e t n é k , a m i k é n t erre
a t ö r v é n y s z é k előtt m a g u k a t ö n k é n t kötelezték a felek <i).
N a g y L a j o s az ő 1351. évi a r a n y b u l l á j á b a n azt rendelé,
hogy azon nemest, ki t ö r v é n y e s uton a perdöntő b a j b a n i bu-
kás, rágalom, hamis t a n ú s á g é r t stb. országbírói v a g y más tör-
v é n y s z é k által elitéltetett, a bíró három napi f o g s á g r a tegye,
hogy ez idő alatt a felek e g y e z k e d é s r e h a j o l j a n a k 3 ). A mily
szelid a z o n b a n e rendelet szelleme, szintoly szigor szól a ki-
rály rendeletéből azon hazaárulási esetben, m e l y é r t 1348. év_
ben a vádló és vádlott nemes élethalálra tartó b a j v i v á s r a ítél-
tetett, azon hozzátétellel, h o g y a ki a b a j v i a d a l b a n m e g g y ő -
z e t n é k , az méltó büntetéssel fogna lakolni, a j o g követelése
szerint a tiuk fiaiban és ö r ö k ö s ö k b e n 4 ).
S a j á t s á g o s dolog, hogy oly pörös ü g y b e n , m e l y b e n a baj-
vívás mint bizonyitéki eszköz szóba sem jött, m e l y n e k eldön-

') Fejér IX. 2 k. 3 5 6 — 3 5 8 lap.

') Fejér IX. 1 k. 185 lap.
3
) Fejér IX. 2 lt. 4 2 lap. A teljes s z ö v e g majdnem szóról szóra az
1351. évi 9-ik törv. ezikkben.
4
) Fejér IX. 5 k. 6 3 4 , lap.
152 pesty frigyes.

té3ére a b a j v i v á s h o z s e n k i nem utaltatott, sem folyamodott, az

itélet bizonyos eshetőségek szembevételével a feleknek oly
büntetést helyez kilátásba, mint h a a perdöntő viadalban el
b u k t a k volna. T ö r t é n t ez t ö b b n y i r e e g y e z k e d é s e k , Hzetési ha-
t á r n a p o k kitűzése a l k a l m á v a l , a midőn is szokás volt kinyi-
latkoztatni, hogy a mely fél a megállapított feltételeket meg nem
tartaná, a szerződést m e g szegné, v a g y bár mi módon kötelessé-
g é n e k m e g nem felelne, ezen t é n y által a z o n n a l a b a j v e s z t é s
büntetésébe esnék.
A vasvári k á p t a l a n hites levele szerint 1339. é v r ő l , me-
lyet u g y a n a z 1398. évben kiváltság a l a k j á b a n átírt, a Szecsődi
család több t a g j a K a j d , Szecsöd, K u k m e r , Seek és C h e r m u k e
birtok felett osztályra léptek e g y e z k e d é s u t j á n (per a r b i t r i u m
et ordinationem p r o b o r u m et nobilium virorum) oly formán és
feltétellel, hogy a ki az e g y e z k e d é s t megszegné, s viadalvesztés
büntetésébe essék, — ez esetben tehát j o s z á g v e s z t é s érte vol-
na a megszegőt, (in succubitu duelli r e m a n e b i t , — és két he-
lyen : p o e n a m succubitus duelli i n c u r r e n t ) J ). Az esztergomi
k á p t a l a n egy 1342. évi hites levelében olvassuk, hogy Dobra-
k u t a i P á l és L ö k ö s nevü nemesek, r a b l á s a i k és k e g y e t l e n s é g e i k
által, B a r a n y a , T o l n a és Hont m e g y é k ostoraivá lettek oly any-
nyira, hogy m i k é n t az itélet m o n d j a , tízszeres halált érdemel-
tek volna. Mind a mellett a k i r á l y i k e g y e l e m b e n részesültek,
a latrok csak Hont m e g y é b e n f e k v ő számos j ó s z á g a i k elkob-
zásával büntettetvén, a m e l y e k e t a k i r á l y és ö r ö k ö s e i n e k tu-
l a j d o n á b a á t e n g e d t é k . H a ezen latrok b á r m i n e m ű o k m á n y o -
k a t e l ő m u t a t n á n a k tán k é s ő b b j ó s z á g a i k visszanyerésére,
ezek —• mint a k i r á l y m e g c s a l á s á r a számítva — m á r előre
s e m m i t é r ö k n e k n y i l a t k o z t a t n a k , ők pedig minden vagyonu-
k a t elvesztvén, perdöntő viadalvesztésben 2 ), az az in succu-
bitu duelli facti potenciális, absque strepitu judicii aliqualis
e l m a r a s z t a l t a s s a n a k 3 ).

') F e j é r X. 8 le. 4 4 3 — 4 1 6 lap.

Frank I g o á c z ezen sokszor előforduló k i f e j e z é s t : in succubitu
duelli így fordítja : „perdöntő viadalvesztésben." ( K ö z i g a z s á g törvénye I.
2 5 9 lap.
3
) Fejér V I I I . 4 k. 5 9 5 lap. A mi azt a k i f e j e z é s t : absque vagy
sine strepitu judicii illeti, és más o k m á n y a i n k b a n is fordul elő, például IV.
 AZ Í T É L E T E K . 153

P á l országbíró 1 3 4 3 b a n bizonyságot tesz, hogy nemes Ló-

C8Í Iván fiai, lóesi Martonos Bálint ö z v e g y é n e k , és a n n a k első
és második házasságbeli fiainak 1342. é v b e n a b a j v í v á s b a n i
megverettetésre szabott büntetés alatt (sub obligatione succum-
bentis Duelli facti potentialis) 11 budai é r t é k ű m á r k á t (1 1
m a r e a s latorum v i e n n e n s i u m computi B u d e n s i s ) tartozott vol-
na fizetni, de a k i r á l y n é p a r a n c s á b ó l a fizetés S z e n t Mihály
utáni nyolczadik n a p r a lévén halasztva, az említett h a t á r n a p o n
az özvegy és fiai m e g j e l e n t e k az országbíró előtt azon nyilat-
kozattal, miszerint ö Lócsi D e z s ő n e k az egész fenebbi tarto-
zás negyedrészét, t. i. egy fertőnél k e v e s e b b e t három m á r k á t
elengedte, a többi tartozás fizetését pedig a közelgő p ü n k ö s d
utáni h é t r e halasztá oly feltétellel, h o g y a m é g hátra levő 8
m á r k á t és egy fertőt Lócsi S á n d o r , A n d r á s és T a m á s ( I v á n
fiai) fizessék, a mit ha e l m u l a s z t a n á n a k , v a g y nem t e h e t n é n e k
„in oligatione . . . . sicccumbentis duelli facti potentialis azon-
nal elitéltessenek ' ) .
P o z s o n y v á r m e g y e 1346. évben b i z o n y s á g o t tesz a Mar-
cha = M a g y a r nevü falu nemesei k ö z t létre j ö t t egyezségről
a birtok határai tekintetében ; b e n n e v a n a b b a n is azon zára-
d é k , hogy a ki az e g y e z s é g e t megszegi, in facto duelli poten-
tialis elitéltnek tekintessék azonnal 2 ). László csázmai prépost
és királyi a l k a n c e l l á r ( C o m e s C a p e l l a e et S e c r e t a r i u s Cancel-
larius Domini Ludovici) 1353-ban kelt leveléből t u d j u k , hogy
István, A p r ó d fia T ó t h s e l y m e s h a t á r a i r a n é z v e ellenkezésbe
j ö t t R o s k o v á n y i K e v é v e l , mert a h a t á r j e l e k kitűzését nem tud-
t á k kölcsönös m e g e l é g e d é s r e v é g r e h a j t a n i , minél fogva mind-
két fél a b b a n e g y e z k e d e t t m e g , hogy ezen feladatot Szent
G y ö r g y utáni nyolczad n a p r a h a l a s z s z á k . E z e n e g y e z k e d é s
pontjaiban felsoroltatik azon feltétel is, hogy ha K e v e e n n e k
értelmében el nem j á r n a , ez által ex succubitu facti potentia-

Béla 1267. évi decretumában : Item ordinavimus, q u - d nullus e x nobilibus.

propter maiam suggestionem debeat sine strepitu judicii captivari. ( E n d -
licher: Monurnenta 513 lap). Továbbá egy 1327. évi e g y e z k e d é s b e n : et si
quae partium hanc ordinationem non servaret, si ne strepitu judicii tres
mareas solvere teneatur (Fejér VIII. 3 k. 25$ lap).
') Fejér IX. 1 k. 180 — 182 lap.
-) Fejér IX. 6 k. 307 lap.
154 pesty frigyes.

lis duelli legyen elitélve x ). C z u d a r G y ö r g y 1373-ban 4 0 0

a r a n y forintért Salgó és P e k l é n b i r t o k r é s z e k e t megvásárol-
v á n , az eladó fél arról bevallást tesz a szepesi k á p t a l a n előtt
sub p o e n a duelli facti potentialis A jászói convent 1379-ik
évben F i g u d y Miklós esetéről emlékezik, ki Korlátfalvai J a -
k a b o t öt évvel ezelőtt Szent Mihály n a p j a körül Korláthfalva
helység k ö z e p é n megölte. Az u t ó b b i n a k testvérei k e z d e t b e n
p ö i t folytattak F i g u d y ellen, k é s ő b b a z o n b a n e g y e z k e d é s foly-
tán minden k e r e s e t alól f e l m e n t e t t é k a bűnöst, h a n e m őt és
c s a l á d j á t minden infestatio ellen még védelmezni is Ígérték.
H a pedig ezt tenni e l m u l a s z t a n á k , és a keresetet m e g ú j í t a n á k ,
in facto duelli potentialis l e g y e n e k elitélve 3 ) .
E z e n törvénykezési s z o k á s fonalán á t m e h e t ü n k a X V . szá-
zad igazságszolgáltatására is. Nevezetesen a budai k á p t a l a n n a k
egy 1464. kelt bizonyító leveléből l á t j u k , miszerint Báthory
I s t v á n országbíró fiai: András, István, László, többi rokonaik
és testvéreik n e v é b e n is visszaváltani k í v á n v á n Világosvárát,
alsólindvai Bánffy P á l és n e j é n e k M a r g i t n a k , néhai horogszegi
Szilágyi Mihály, beszterczei gróf özvegyének (a fenebbi Bá-
thory István l e á n y á n a k ) kezéből, és a vár b i r t o k á b a lépni
a k a r v á n , — a m a g u k jószágait, t. i. K ö b ö l k ú t esztergomme-
gyei, valamint Ravaszkeszi és Ú j f a l u k o m á r o m m e g y e i f a l v a k a t
D é n e s esztergomi é r s e k n e k 2 5 0 0 m a g y a r a r a n y forintért el-
zálogositák oly módon, hogy ők az érseket ezen zálogos jo-
szágok csendes b i r t o k á b a n fentartani és védelmezni tartozza-
nak, mit ha nem t e n n é n e k vagy nem t e h e t n é n e k , az é r s e k
a k ö l c s ö n k é r ö k B u j á k , Hihalom és Beér n ó g r á d - m e g y e i falva-
it elfoglalhassa, és pedig addig, mig a fenebbi kölcsön meg-
téríttetnék. A nógrádi j o s z á g o k átvételében és m e g t a r t á s á b a n
a B á t h o r y a k szintén védelmezni t a r t o z z a n a k az érseket, mit
ha e l m u l a s z t a n á n a k , vagy ha erre k é p e s e k n e m v o l n á n a k . . .
in facto succubitus duelli facti potentialis elitéltessenek, és el
legyenek ítélve azonnal a tény által 4 ).

') Fejér IX. 6 k. 63. 64 lap.

3
) F e j é r I X . 4 k. 521 lap.
») Fejér IX. 5 k. 3 4 5 lap.
4
) H e v e n e s i kéziratai VI. k. 2 2 — 2 5 lap.
 AZ ÍTÉLETEK. 155

A pozsonyi k á p t a l a n n a k 1477. évben kelt egy hiteles

a l a k ú levele szerint P o l d a L ő r i n c z a Medvey családra s z á l l j
és Csallóközben f e k v ő N á d v á r n e v ü j ó s z á g ü g y é b e n örökös
szerződésre lépett, m e l y b e n ki volt kötve, hogy a k á r m e l y i k
a szerződő felek közt ezen kötést r é s z b e n v a g y egészben m e g
a k a r n á szegni, az a m a g a b i r t o k a elvesztésében, a hitszegés
és a b a j v i v á s b a n való b u k á s (succubitus duelli potentialis)
büntetésében m a r a s z t a l t a s s é k m e g azonnal x ).
S z á r a z lehet a n n y i a d a t felsorolása, melyből e g y é b ki
nem tűnik , mint hogy a b a j v i v á s b a n i legyőzetésre szabott
b ü n t e t é s két, és tán több századon át még a k k o r is, midőn
a bizonyitéki e l j á r á s b a n b a j v i a d a l nem tartatott, m i n t e g y vin-
culum a kötelezettségek m e g t a r t á s á r a vétetett fel az e g y e z k e -
dési feltételekbe és s z e r z ő d é s e k h a t á r o z m á n y a i b a . D e érde-
mesnek találtam régi t ö r v é n y k e z é s ü n k e r o m j a i t itt összeállí-
tani, mert éppen ezen j o g i eljárás e m l é k e legtovábbig, sőt
elég meglepőleg m é g a 17-ik század k ö z e p é i g é l é n k e n tartá
f e n n m a g á t a nemzet közéletében, és t u d o m á s á b a n . P. M i s k e
h e l y s é g r ő l m é g n a p j a i n k b a n v e t t ü k azt a hírt, hogy a helyszí-
nén el nem aludt a M a g y a r o r s z á g b a n h a j d a n dívott istenitéleti
viadalok emlékezete. E helységet h a j d a n a Miske , m á s k é p
Contra család birta, a melytől 1630-ban S á á r y G e r g e l y mir.t
osztályos atyafi vette zálogba. Midőn ő későbben, és p e d i g
még 1635. év előtt a k ö z s é g e t egészen átvevé, a szerződésben
bánatöszvegröl volt szó, és ez a l k a l o m m a l a szerződő felek
vinculumul bajvivást k ö t ö t t e k ki. A szerződés szövegét m e g
nem szerezhettem, a z é r t k é t e l k e d n e m kell, hogy a szerződő
felek oly m e g á l l a p o d á s t f o g a l m a z t a k volna, miszerint vala-
mely p o n t j á n a k m e g s z e g é s e esetében, a szerződő felek valósá-
gos b a j v i v á s r a k e l l j e n e k e g y m á s s a l , h a n e m értelme csak az
lehetett, hogy a ki megszegné, az — m i k é n t az eddigi p é l d á k -
ban k i m u t a t t a m , — olybá t e k i n t e t n é k , mint ki b a j v i v á s b a n
való e l b u k á s a miatt pörvesztes lett. D e igy is ezen tudósítás
P. M i s k é r ő l , mely 1635. évben m á r S á á r y G e r g e l y fiágára
volt ruházva, felette é r d e k e s , mert általa a b a j v í v á s i intéz-
m é n y m é g minden el torzítás nélkül l e g i n k á b b közelíti meg

') Bartal: Csallóköz történeti vázlata 89. 90 lap.

156 PESTY FRIGYES.

j e l e n k o r u n k k ü s z ö b é t . M a g y a r á z a t o m helyességére szolgáljon
Róbert K á r o l y n a k egy 1335. évi levele, mely szerint midőn
Ugodi C h e n y k mester E b e r g ö e z i Istvánnal, a helyett hogy
a nádori itélct folytán vele b a j v i v á s r a kelt volna, i n k á b b
e g y e z s é g r e lépett, — azon kártételeket, m e l y e k e t az utóbbi
r a j t a elkövetett, elengedte ugyan, de oly vinculum mellett (ta-
li vinculo interjeeto) hogy E b e r g ö e z i István minden irományo-
kat, melyek a Sopron m e g y é b e n f e k v ő W o l f ( m á s k é p Balf)
helység birtokára v o n a t k o z n a k , C h e n y k mesternek kiadni tar-
tozzék, ha pedig E b e r g ö e z i István azon álnok s z á n d o k b ó l ,
hogy C h e n y k mestert W o l f b i r t o k á b a n t ö r v é n y e s vagy b á r m i
más uton m e g t á m a d h a s s a , v a l a m e l y i r o m á n y o k a t visszatarta-
na, ezek előre is s e m m i t é r ö k n e k n y i l a t k o z t a t n a k , István az
ö ebergöezi részbirtokát elveszitse, és azon felül C h e n y k mes-
ter j a v á r a h a t a l m a s k o d á s i c s e l e k v é n y b ő l eredő b a j viadal vesz-
tésében e l m a r a s z t a l t a s s é k ').
E z t a szokást m é g Mátyás király is elismerte, mert mi-
dőn bizonyos nemes egy k a n o n o k t ó l és a n n a k testvérétől köl-
csönt k a p v á n , a z o k n a k ezen kölcsönért a m a g a birtokát elzá-
logosítá, k i volt k ö t v e hogy a kölcsönvevő a zálogvevöket
a m a b i r t o k á b a bevezessék és oltalmazzák, mit ha tenni elmu-
lasztana, a királyi o k m á n y szerint elitélés várt reá, mintha ha-
t a l m a s k o d á s i ü g y b e n b a j v i a d a l vesztes lett volna 2 ).
T e m e s v á r m e g y e f ő i s p á n j a Szeri István előtt néhai Csor-
nay Mihály birtokaira n é z v e pör támasztatott, — a melyek,
mint látszik, T e m e s - m e g y é b e n , R é k a s körül léteztek, — bi-
zonyos legalább, hogy C s o r n a y Bálás a T e m e s folyón R é k a -
son malmot, C s o r n a y D o r o t t y a pedig, néhai Mihály özvegye
a rékási k á p o l n a mellett több h á z a k a t birt. Az utóbbi két fél,
ú g y m i n t C s o r n a y Mihályné és C s o r n a y Bálás a csanádi k á p -
talan előtt 1460. évben k i e g y e z k e d t e k , és a kiegyezés annyi-
b a n nevezetes, hogy a vinculum j o g h a t á s a m i n d k é t compro-
mittáló félre alkalmaztatott; — kölcsönös e n g e d m é n y e k e t tevén
ugyanis e g y m á s n a k a p e r l e k e d ő k a joszágok birtoklásában és
h a s z n a v e h e t é s é b e n , ez is ki lön kötve, hogy ha C s o r n a y Miklós,

') Hazai okmánytár II. köt. 6 5 — 6 6 lap

•) Kovacsich : Formuláé solennes styli 351 lap,
 AZ ÍTÉLETEK. 157

néhai Mihály fia a török fogságból netán k i s z a b a d u l n a , C s o r n a y

Bálás köteles legyen az összes b i r t o k o k a t , m i n d e n j a v a d a l m a i -
kat, és az erre való j o g o k a t C s o r n a y M i k l ó s n a k á t e n g e g n i ; oly
megjegyzéssel a z o n b a n (tali obiigaminis vinculo mediante) hogy
ha a felek e g y i k e ezon k i e g y e z é s t m e g s z e g n é , azaz, ha v a g y
C s o r n a y Bálás, D o r o t t y a özvegyet b i r t o k j o g á b a n élte f o g y t á i g
fen nem tartaná, v a g y ezen utóbbi j o g a i n a k h a t á r á v a l meg nem
e l é g e d n é k , a k k o r e g y i k a m á s i k i r á n y á b a n és j a v á r a mint
e r ö s z a k o s k o d á s i b ű n é r t folyt b a j v í v á s b a n elbukott (vicissim
in facto potencie succubitus duelli) e l m a r a s z t a l t a s s á k .
A k é r d é s most még csak az lehet, hogy ha a k k o r , midőn
a b a j v í v á s valóban létre jött, a viadalban vesztes fél olyan
büntetést szenvedett, mely az ellene emelt v á d n a k t ö r v é n y sze-
rint megfelelt, mily k ö v e t k e z m é n y e volt oly ítéletnek, mely,
midőn b a j v í v á s a p e r l e k e d é s b e n elő sem fordult, egyik félre
a succubitus duelli facti potentialis büntetését m o n d j a ki.
A h a t a l m a s k o d á s bűnével j á r ó büntetés tehát itt iránytadó-
nak vétetik, ezen bünt pedig jószág- és fejvesztéssel sújtot-
ták t ö r v é n y e i n k l ), egy 1398. o k m á n y t a n ú s á g a szerint. Azt
kell tehát k ö v e t k e z t e t n i , hogy nem c s e k é l y e b b büntetés értett
valamely biró a k k o r , midőn a felek e g y i k é t h a t a l m a s k o d á s o n
alapuló perdöntő viadalvesztésben (in succubitu duelli facti
potentialis) elitélte 2 ). Világos ez a már említett, 1333. é v b e n
Ethelei Márton ellen hozott ítéletből is, ki mert a b a j v i v á s r a
meg n e m jelent, m a k a c s s á g b ó l elitéltetett in facto potentiali
. . . tekintetvén, mintha b a j v i a d a l b a n elbukott volna (velut in
suo duello s u c c u b u i s s e ) , és ennél f o g v a személyes büntetés
alá v e e n d ő n e k , és birtokaitól m e g f o s z t o t t n a k , (in sua persona
p u n i e n d u m , suaque posses.sione p r i v a t u m ) . P e d i g Ethelei Már-
ton egyébről nem vádoltatott, mint h o g y S y n k a P é t e r n e k
Szent-Péter nevü b i r t o k á r a erővel b e t o l a k o d o t t , ott a n n a k

') Fejér X. 2 k. 5 9 0 — 5 9 1 lap. — Frank Ignácz is állítja, hogy a

snecubitus duelli következménye j ó s z á g v e s z t é s volt. (Közigaz. törv. I 259).
2
) Kovacsich, egyik mintázatban igy ir : Transeat in exemplum eos-
dem T. et T. in causam attractos in factis potentiae, eoque in sententiis Ca-
pitalibus, ac in amissione omnium jurium possessionariorum, rerumque et bo-
norum ipsorum quorumlibet ipsos solos proprie] et praecipue concernentes.
(Formuláé).
158 PESTY FRIGYES.

szolgáit és j o b b á g y a i t , s a helység egy asszonyát súlyosan

megsebesített — oly b ű n t é n y , mely az a k k o r i korban, k ü -
lönben e n y h é b b fenyítéssel s ú j t a t o t t .
Hogy valamely b ű n t e t t k e m é n y e b b büntetést vont m a g a
után, ha a vizsgálati és bizonyitéki e l j á r á s b a n a bajvívás for-
dult elő, mint k ü l ö n b e n , ez k é t s é g t e l e n n é lesz egy, általam
már más álláspontokról ismertetett Ítéletből IV. Béla k o r á b ó l .
A király u d v a r n o k a i bizonyos v e s z p r é m m e g y e i férfiak által
kiraboltattak ; a k á r v a l l o t t a k állíták, hogy a latrokat ismerik,
minél f o g v a Márton, S á n d o r fia, és Bertalan Móricz fia a pris-
taldus által a nádori t ö r v é n y s z é k elé idéztettek. Itt a kirablot-
tak r á j u k ismertek, de Márton és Bertalan t a g a d t a k . L á s z l ó
nádor ezért oly értelmű ítéletet h o z o t t : Márton és Bertalan 4 0
tanú által esküt tétessenek á r t a t l a n s á g u k mellett, a mit ha tesz-
nek, v é r ü k kiméltessék u g y a n , de rövid fogságot szenvedje-
nek és minden v a g y o n u k a t elveszítsék. Ha ez a v á d l o t t a k n a k
nem tetszenék , bajviváshoz f o l y a m o d j a n a k , ujoncz viadorok
által vivandót, k i k ha l e g y ő z e t n é n e k , Márton és Bertalant
mint a k i k n e k ügyében k ü z d ö t t e k , halált s z e n v e d j e n e k és min-
den v a g y o n u k a t elveszítsék. A két itélet közt 3 nap alatt kel-
lett választaniok ; a rablók a b a j v i v á s t el is fogadák, de a kitű-
zött napon m e g nem j e l e n t e k , a miért minden v a g y o n u k lefog-
laltatott, és mivel r o k o n a i k és szomszédjaik azt venni nem
a k a r á k , Őrök áron eladatott 2 ).
A mi azon büntetéseket illeti, melyek a valóban végbe
ment b a j vívásban legyőzöttre vártak, lényeges k ü l ö n b s é g e t
lehet felfedezni a m a g y a r és a külföldi e l j á r á s közt. A n é m e t
j o g szerint, ha a vádló bukott meg a b a j v i v á s b a n , u g y a n a z o n
büntetést szenvedte, melyet a vádlott szenvedett volna, ha
ö a viadalban meggyőzetik. í g y F r e i b u r g v á r o s á n a k Stadt-
recht-je 1120 év alatt azt h a t á r o z z a : In duello tam ille qui
impetit, q u a m ille, qui impetitur, pari poena subjacebit. Baj-
viadal folytán a kihivó szintúgy, mint kihívott, hasonló bün-
tetéssel sujtatik, — ha t. i. e l b u k i k 3 ). II. Ottó király e r e n -

') Fejér V i l i . 3 k. 7 1 1 — 7 1 2 lap.

2
) Bírtál : Commentaria, I. 328. 329 1. B o t k a : De duellis 36 — 38 lap
s
) ZÖpfl : Deutsche Rechtsgeschichte 958 lap.
 AZ ÍTÉLETEK. 169

deletet r a n g k ü l ö n b s é g nélkül a l k a l m a z t a , és Gero meisseni

határgrófot, ki b a j v í v á s b a n elbukott, kivégeztette, a többi fe-
j e d e l m e k n a g y boszúságára és k e s e r ű s z e m r e h á n y á s a mellett.
Ez emlékeztet B r u g g e v á r o s á n a k h ü b é r t ö r v é n y é r e , mely min-
den megszorítás nélkül s z e m é l y r e v a g y b ű n e s e t r e rendeli,
hogy az, ki a b a j v í v á s b a n legyőzetik, a k a s z t ó f á n kivégeztes-
sék és paizsa melléje f ü g g e s z t e s s é k . F r a n c z i a o r s z á g b a n , ha
az ellenbizonyíték g a g e de bataille u t j á n eszközöltetett, az a ki a
b a j v i v á s b a n legyőzetett, felakasztatik ; de ezen rendelet, mely
B e a u m a n o i r b ó l vétetett, gyilkossági esetet vesz alapul, és így
n é m i l e g a m a g y a r t ö r v é n y k e z é s s e l rokon, a m e n n y i b e n h a z á n k -
ban feltétlen halál a t o l v a j o k a t szokta s ú j t a n i . D é n e s n á d o r
1239. évi ítélő levele szerint P ó s a és L ö r i n c z testvérek tolvajlás
b ű n é é r t b a j v í v á s b a n legyőzetvén, a k a s z t ó f á r a és v a g y o n v e s z -
tésre Ítéltettek, a halálbüntetés P ó s á n v é g r e is hajtatott, de
Lörincz t e m p l o m b a m e n e k e d v é n , e veszélyt k i k e r ü l t e . Hason-
lóan S z a t h m á r v á r m e g y e t ö r v é n y s z é k e 1321. évben Csiba Ist-
vánt, ki a b a j v í v á s b a n J o a c h i m , Á b r a h á m fiával k ü z d v é n le-
győzetett, mint nyilvánságos tolvajt f e l a k a s z t a t t a . Csiba ellen
c s a k u g y a n t o l v a j l á s é r t volt vád emelve *). E g y é b i r á n t , midőn
inga'lan birtok k é p e z t e a pör és illetőleg a b a j v í v á s tárgyát,
a legyőzött fél nem csak a vitás birtokot vesztette, h a n e m kö-
teles volt győzőjét minden k ö v e t k e z ő időre a m a b i r t o k b a n
védelmezni is, b á r k i n e k , n e v e z e t e s e n a rokonok igényei ellen
a mint ezt a kötelességet m a g á r a vállalta azon A r n o l d is,
ki Szap b i r t o k á r a való j o g á t a b a j v í v ó - t é r e n igazolni a k a r v á n ,
ott, m i k é n t már a b í r á k r ó l szóló f e j e z e t b e n é r i n t e m , legyőze-
tett 2 ). A védelem kötelezettségére a z o n b a n m e g kell j e g y e z -
nem, hogy ez a b a j v i v á s i b u k á s k í s é r e t é b e n c s a k u g y a n a bűn
súlyosbításának tekinthető, k o r á b b i s z á z a d o k b a n mind a m e l -
lett a birtokeladások is oly f o r m á n történtek , hogy a b e v a l -
lás a l k a l m á v a l az eladó m a g á t a r r a kötelezte, miszerint a bir-
tok vevőjét az u j d o n szerzett j ó s z á g b é k é s b i r t o k l á s á b a n min-
den tehetségével védelmezni fogja. Hasonló történt a beiratáa

') Fejér VIII. 2 k. 315. 316 és VIII. 2 k. 688 lap. Jobb s z ö v e g

Perger diplomatikájában 234. 235 lap, és Botka de duellis 46 l*p.
J
) Arpádkori uj okmánytár IV. köt. 348 lap.
 160 PESTY FRIGYES.

j o g á n (inscriptio) szerzett birtok biztosítása é r d e k é b e n is, mire

nézve p é l d á n k van serkei L o r á n d i Mihály, L o r á n d i J á n o s fiá-
nak levelében 1473. évről, melylyel ö a Gesztethén lakó ne-
mes B a l a j t h y Miklósnak és fiainak G ö m ö r megyében, Kisfa-
lud helységében két telket enged át örök időre, hűsége és
szolgálatai tekintetéből, m é g pedig oly formán, h o g y ha az
e n g e d m é n y e z ő B a l a j t h y Miklóst ezen t e l k e k b é k é s b i r t o k á b a n
védelmezni nem tudná, vagy őt b i r t o k á b a n valaki m e g t á m a d -
ná, Lorándi Mihály köteles legyen öt a b a j vívásokra régi
idők ota kitűzött helyen védelmezni, visszafogadni és fentarta-
ni. ( s u b incubitus Duelli poena in loco ab antiquo eonstituto
t e n e r e t u r — [ h e l y e s e b b e n : t e n e r e m u r j defensare, et recipere
et tenere). A b a j v i v á s o k r a régi idők óta kitűzött hely alatt,
mint m á r e mű elején bizonyítottam, B u d á r a történik utalás ' ) .
A ki b a j v i v á s b a n , v a g y má3 ordaliában elbukott, sokszor
még külön büntetést vett, ha ez itélet már a nélkül ki nem
mérte volna a legfőbb büntetést. Ettől a szász n é p j o g (Land-
r e c h t ) eltér, c s a k azt k í v á n v á n hogy ha a vádló elbukott, azon
b ü n t e t é s r e ítéltessék, mely a viadal által rá bizonyult bűnnel
j á r ; a külön b ü n t e t é s n e k csak a k k o r volt helye, ha ez egyez-
kedésileg ki lön kötve.
A b a j v í v á s által n e m c s a k a peresügy érdemlegesen, ha-
nem az incidentiák és iaterlocutoriák is ítéltettek el Ná-
lunk az interloquentes, és sententiae interlocutoriae, az az
közbenszóló ítéletek, Kovacsich iromány mintáiban említet-
n e k u g y a n a b a j vívásokkal k a p c s á b a n , az általam ismert ok-
m á n y o k azonban az ily ellenbeszédekről, és viszonválaszokról
h a l l g a t n a k . N e m mindig vesztette a pör lényegét az, ki a baj-
vivásban legyőzetett, mert például a vivás egy interlocutori-
u m é r t folyhatott, és a k k o r csak az interlocutoriumot vesz-
tette 3 ).
A b a j v í v á s u t j á n eldöntött bünetesek h a z á n k b a n mindig
olyanok voltak, melyek vagy erkölcsi jele m ű k , vagy a fen-

,) Az eredeti, Mátyás király által 1477. évben átírt okirat az egri

káptalan levéltárában létezik. Szövegét közié velem jeles genealogusunk
N a g y Iván úr.
2
) Montesquieu : Esprit des loix III. 189 amsterdami kiadás, 1755.
!
) Montesquieu u. o, III. 202 lap.