I.

(NAGY) LAJOS
(1342-1382)

Károly Róbert akirályihatalmat olyan erőssé tette,

hogy fia, I. (Nagy) Lajos már idegen földeken har-
colhatott. Hódító hadjáratokat yezetett a szomszé-
dos országokban és ltáliában. A 16 évesen trónra
kerülő Lajos a kor igényeinek mindenben megfelelő
harcias, vitéz, becsvágyő király volt. A ,,N"gy"
melléknevet hódításai miatt kapta. Negyven evig
uralkodott, ezalatt 29 hadjáratot indított, 16-ot
maBavezetett.
,,S a magyart, a népet, mikor nem szerettem?
, Birodalmát három tengerig,ietettem"
-
ja" vele Arany János a Toldi estéjében.
-',,mondat
Hatalmát növelte, hogy Károly Róbert és Káz-
mér lengyel király 1339-es szerződése alapján 1,370-
től lengyel király is volt. Ekkor növekedett meg
Diósgyőr jelentó§ége, mivel a vár körülbelül félúton
van Krakkó és Buda között, akirály kedvelt tartóz-
kodási helye volt. Ott írta alá példáu| a ma1y ar-.y e-
lencei háborűvégén138l-ben azűn. torinói békét.
Ennek alapján Velence bár rövid ideig tartotta
be évenként
-
aranyforinto t íizetett, Magyar-
- 7OO0
országnak, és minden vasárnap és ünnepnap fel
kellett hűzni a Szent Márk téri zászlőoszlopra az Nagy Lajos alakja a Képes Krónikában
Anjouk liliomos zászlaját. A kiráIy itáliaihadjáratai
sok pénzt felemésztettek, kulturális hatásuk azon-
ban igen pozitív volt. körül), amely az Arpád-házi királyok és Károly
I. (Nagy) Lajos seregében szolgált az a Toldi Mik- Róbert korának fontos forrásműve.
lós, akinek személyéről a magyar nép csodás törté- Aprágai, a bécsi és a krakkói egyetemekkel szinte
neteket mesélt, s akit AranyJános páratlan szépségű egy időben Pécsett, 1367-benl. (Nagy) Laios alapí-
trilógiá1,1a tett, a mawar irodalom örök hősévé. totta meg az első mawar egyetemet. Ez az akor,
I. (Nagy) Lajos uralkodása alatt a rendi szeryez- amikor az erybázi múveltségmellett jelentősen
kedés országos méreteket öltött. A király az 1351. megnövekedett a világi értelmiség szerepe.
évi törvényekben biztosítottd a nemesség jogegyen- Egy ryönyőrű Szent György-szobor a
|őségét. Atöwény az eryházitized,mellett a termény Kolozsvári testvérek alkotása
második tized részét(a ,,kilencedet") a földesúrnak
- (^, eredeti Prá-
gában, a másolata a Halászbástya e|őu láthatő),
ítéltemeg. A kilencedfizetés kötélezettsége és az több iparművészeti emlék, köztük a Győrben talál-
ősiség elve (a nemesi földbirtok el nem idegeníthető, ható Szent László-herma maraát ránk I. (N"gy)
csak a család kihalása után száll vissza a kiráIyra) Lajos korából.
1 848-ig érvényben maradt. ,,Végül az örök életre óhajtozva elhagyva e küz-
Uralkodása amagyar művészet, a tudomány és a delmes életet az Isten hivásáraelköltözött
lovagi kultúra virágzásának kora is volt. Budán és
-
e világból szeptember havának tizenegyedik nap-
Visegrádon a király nagy épitkezéseket folytatott. já" , . .Eltemettetett Székesfehéwárt abban aká-
A gótikus stílus főleg a városokban bontakozhatott polnában, melyet maga építtetetta Boldogságos
ki teliességében. Szűz templomának oldalán. "
Az őid,ejében készült a Magyar-Anjou legendá- (Scriptores rerum Hungaicarun. [Küküllei János
rium (a királyfi tankönyve), a Képes Krónika (í37O <1320-139 4> krónikája]).
A velencei szent Márk tér

2
 Kolozsvári Márton és György
Szent György szobr a, 137 3
-
(Národnie Galerie, Prága)

Nagy Lajos és lányai, 1350 körül

(Zadar, Szent Simon szarkofágla
a Szent Simon-templomban)

3
AA diósgyőri vár A zólyomi vár a lovagi élet egyik központja volt V

4
 KÁt;rI MÁRKEs A KEpEs KRómrn
(XIV. század)

Kálti Márk kanonok a legszebb, legdíszesebb kó-

dexünk, a Chronica de Gestis Hungarorum , a Képes
Króniha a magyarok tetteiről szövegének szerzője,
bár maga a kódex nem az ő keze írása. A művet
régebben őrzése helyéről Bécsi Képes Krőnikának
nevezték, csak 1932-ben került Magyarországra, je-
lenleg az Országos Széchényi Könyvtárban talál-
ható.
,,Az (Jr 1358-ik évében, a mi Urunk mennybe-
menetele nyolcadában, kedden kezdtem el ezt akr6-
nikát a magyarok régi és legújabb tetteiről, erede-
tükről, és növekedésükról, diadalaikról és bátor-
ságukról; egybeszedegettem azt többféle régi kró-
nikákból, kiírtam onnan amiigaz, és mindenképpen
megcáfoltam, ami hamisság." (Geréb Lászlő for-
dítása.)
A krónikás Veszprém megyében született, kisne-
mesi családban. Élletrajzi adatai szerint töretlenül
haladt a papi pályán: két évig volt a királyné káp-
lánja, tiz éven kereszül plébános volt Budán, majd a
királyi kápolna őrelett. Innen a fehérvári és veszp-
rémi kanonoki székbe került, két évig prépost volt.
1358-ban, amikor krónikáját kezdte írni, fehérvári
őrkanonokként az ország kincseinek, értékesira-
Feltehetően Kálti Márk, a krónikaíró
tainak őrzője volt. Itt jutott hozzá az azőta eltűnt (Képes Króniha)
yay még elő nem került régi krónikákhoz,
-amelyeketforrásként használt.
- szár közelébe lépett, s oly erővel vágta homlokon a
Kálti Márk 1358. május 15-én kezdte krőnikáját,
amelynek a szövegét az 137O-es években másolták
császárt, hogy
- mondják - a kürt eltörött, a csá-
szár pedig belehalt ebbe az egyetlen ütésbe; mon-
dotta neki Lehel: > Előttem jársz és szolgám leszel a
többek kö zőtt
-kódexbe - a ma Kép Krónihánaknevezett
e s

I. (Nagy) Lajos uralkodása idején.
Az Anonymus előtti krónikások számos hagyo-
mánytlejegyeztek, s ezeketőÁzte meg nekünk Kálti
Márk krónikája. Ilyen például a Lehel-monda,
amely a magyarok augsburgi kalandozásának törté-
netét örökítette meg.
,,Elfogták ezen a helyeken Lehelt és Bulcsut, a
jeles kapitányokat, s a császár szine elé vezették őket.
Megkérdezte a császár, miért olyan kegyetlenek a
keresztényekhez. Felelték: >Mi a magasságbeli Isten
bosszúja vagyunk, ő küldött minket rátok ostorul:
ha abbahagyjuk üldözésteket, akkor elfogtok és
megöltök bennünket.<< Mondotta a császárz >>Yá-
lasszatok magatoknak olyan halált, amilyet akar-
tok.< Szólott erre Lehel: >Adjátok ide kürtömet!
Hadd fújjam meg előbb, aztán íelelek < Odaadták
kürtjét, s amikor nekikészült a kürtfúvásnak, a csá-
másvilágon ].r< Azt hiszik ugyanis a szittyák, hogy
akiket életükben megöltek, a másvilágon nekik szol-
gálnak. " (Geréb Lászlő fordítása, )
Az Üdvari krónika az Árpád-házi királyok és Ká-
roly Róbert korának igen fontos kordokumentuma.
A honfoglalás kori éskalandozás kori történeteken
kívül a XL századi trónviszályok története, a német
és kun támadók elleni küzdelem története is olvas-
ható benne. Ebben taláÁhatő a Károly Róbert elleni
merényletről,Zácb Feliciánról szóló történet is. A
Kepes Króniha gazdag történeteiből sokat medtett
Vörösmarty Mihály és Arany lános. A krónik át gaz-
dagon díszítettékminiatúrákkal. A fegyverzetek,
csatajelenetek mellett címerek ábrázolása is fellel-
hető itt. Erdekessége, hogy az ewes jelenetek hát-
teréül már természetábrázolástis alkalmaztak az is-
meretlen rajzolők,
 :, ,:J!:r:],

]: ::{j:,
.,,''i!::''l',,1;:.l1:,..

Lehel feibe súitja kürtjével Konrád császárt

(Képes Krónika)
h Képes Krónih,a címlapja }

6
 "'"
faprtrrlo6íoírrsd* tnftis firtt:
tnmctrfmtr mrt*brli ffilll§ uríft
,""b,

,*. ,ül
,#
#
,W
*,*# -
rt
*-;r,,,".,,,,,,
 KOLOZSVARITAMAS
(A XV. század első fele)
Kolozsvári Tamás Kálaáia, 1427
(Keresztény Múzeum, Esztergom)
Az esztergomi Keresztény Múzeum képtár:a őrzi a
felvidéki jelentős
- egykor igen - garamszentbe-
nedeki bencés apátságból származó szárnyasoltár
nyolc táblaképét. Az oltárkép latin nyelvű felirata
szerint, képeket Miklós, győri kanonok és a budai
a
királyi kápolna kántora rendelte meg egy Kolozsvári
Tamás nevű festőtől. A mester az oltárképet 1427-
ben fejezte be.
Bár a felirat alapján aművész kolozsvári szárma-
zási volt, a képet minden valőszínűséggel Budán
rendelték meg tőle. A legutóbbi budavári ásatások
tanűsága szerint a Zsigmond-kori Budán olyan mű-
vészeti műhely létezett, amely a kor európai szín-
vonalán álló külföldi és hazai mesterekkel dicseked-
hetett.
8
Ilyen európai színvonalú művész volt Kolozsvári
Tamás is. A bécsi egyetem anyakönyvében l413-ban
szerepel egy Kolozsvári Tamás nevű diák. A mű-
vészettörténészek eddig még nem bizonyították a
két személy azonosságát, mégsem kizárt, hogy az
oltárkép alkotója bécsi iskolázottságú volt. A bécsi
egyetemen ezidőben tanultak magyar festő és kő-
íaragő diákok, közöttük több kolozsvári szárma-
zásű is volt. Az biztos, hogy aki a garamszentbe-
nedeki oltárképet festette, ismerte kora francia, né-
met, cseh és osztrák művészeti iskoláinak stílusát,
F,z az egyetlen, bizonyosan tőle származő mű is
egyedtilailó tehetségéről tanúskodik.
Az oltár középképén a Kálvária (Krisztus ke-
resztre feszítése) áll. A kép megfogalmazása a mű,
vész kivál'ő mesterségbeli tudása mellett, lélektani
megfigyelőkészségét is bizonyíga, A kereszten függő
Krisztus körül a figurák testtartá§a, arcl<tíejezése a
műv észps zichikai érzékenységéttükrözi. A kereszt
jobb oldalán állő, szakállas lovas figurájában, fel-
tehetően Zsigmond császár arcvonásait örökítette
meg a festó. A kép bal oldalán térdepelő alak pedig
a kor szokásának megfelelően a donátor (ado-
-mány -
oz6), Miklós kanonok vonásait őrzi.
A szárnyasoltár oldalképei közül kiemelendő a
Szent Miklós püspök gabona-csod áját megörőkítő
;'elenet, amelynek hátterében egy folyőparti város
kópe látható. Egyesek valamely Duna menti váro-
sunk : Esztergom, Visegrád vary Buda korabeli lát-
képétvélik benne felfedezni.
Kolozsvári Tamás Kálrlária oltárképe a már-már
feledésbe merült, magas színvonalú középkori mű-
vészetünk egyik legszebb bizonyítéka.
szent Miklós
a garamszentbenedeki szárnyasoltár részletél,7427
(Keresztény Múzeum, Esztergom)
9
 BUDAINAGYANTAL
(?-t437)
Zsigmond király és udvara,
a klr ály imakönyvének címoldalán
XY. század első fele (Nationalbibliothek, Bécs)
A Luxembu rg-házből származő Zsigmond mawar
ésnémeq-rómaikirá,ly(apápal433-bannémet-római
császárrákoronázta) t414-ben a konstanzi zsinat elé
idéztette Husz Jánost, a págaiegyetem rektorát, aki
tanításaiban bírálta a rőmai katolikus egyházat. Kő-
vetői tagadták apápafőségét és az emberek teswéri-
ségéthirdewe , az eryházi és nemesi kiváltságok ellen
fordultak. Magyarországon szegény papok és a prá-
gai egyetemen tanult diákok terjesztették HuszJános
tanitásaii,lefordították mawar nyelvre a Biblűt. A
husziták mozgalmához tömegesen csadakozhk a
nincstelenek : jobbágyok, szegély városi kézműve-
sek és azok az elszegényedett kisnemesek, akiket
10
ugyancsak sújtott arájlkis kivetett egyházitized. A
pápa Magyatországra küldte inkvizítorát, hogy
kiizdj<;n ahuszitaeretnekek nézetei ellen, akik a ke-
reszl helyett a kelyhet választofták hiúk jelvényének.
Zsigmond császár t433-ban rossz pénzt veretett,
ezénLépes György erdélyi püspök három évig nem
szedtebe az egyházi adót, később azonban, vissza-
menőleg is, jő pénzben követelte.
Az elkeseredett plebejus tömegek 1437 jűniusában
az erdélyi Bábolna-hegy környékén, Alparéten gyü-
lekeztek. A seregek élénegy Kolozsvár kőrnyékéről
származő kisnemes, Budai Nagy Antal állt. (Kis-
birtokos nemesi családja előneve a Kolozsvár mel-
letti Buda helységről származott.) Előszőr tárgyalni
akartak a nemesekkel, hogy panaszaikat orvosolják,
de azok küldötteiket megölték. A Csáki Lászlő
vajda és Lépes Loránd alvajdavezette nemesi sere-
gek ezután rátörtek a felkelők hadára, ám 1437.
június végénDésnélvereséget szenvedtek.
A Budai Nagy Antal seregében harcoló román
parasztok ve zetőjeYirágosbereki Oláh Mihály kapi-
tány volt. A magyar és a román felkelók győze|me
után a nemesek Kolozsmonostornál kénytelenek
voltak egyezséget kötni. Ez volt az első eset, ami-
kor a nemesek egyenrangú félkénttárgyaltak a pa-
rasztokkal. Az egyezségben a parasztság adóterheit
mérséklendő, eltörölték a kilencedet. A felkelésben
részt vevőknek közkegyeímet hirdettek, s évenkénti
parasztgyű|és összehívását is engedély ezték. Az első
kolozsmonostori egyezmény jelentősége, hogy egy-
séges önálló rendként ismerte el a parasztságot.
Ám a klérus és a főnemesség korántsem gondolta
komolyan az egy ezség megtart ását. Igyekeztek a fel-
kelőktől elválasztani a kisnemesi elemeket
- ezí
tizedmentességük elismerésével sikerült is elérniük.
Az újabb összeűtkőzéssorán a szeptembervégi apáti
c§atában azonban a nemesek ismét vereséget §zen-
vedtek.
A felkelók újabb egyezség megkötés ére kény sze-
rültek, de ez már erejük gyengülé sét jelezte. Kolozs-
vár a felkelők kezén volt. Budai Nagy Antal szigorral
igyekezett úrrá lenni a para§ztsefegek belső bomlá-
sán is. A nemesek íjabb támadásakor, 1437 decem-
berében, a Kolozsmonostor melletti csatában Budai
Nagy Antal életétv esztette.
A felkelők kolozsvárra vonultak vissza. A város
o s troma I 43 8 j anaárj ái g tartott. Hiáb a védtéka í allal
Suky Benedek kelyhe, 1437 (Főszékese5yházi Kincstár, Esztergom)
-1439

11
 megerősített várost, a túlerővel szemben aparasztok
alulmaradtak. Kolozsvárt megfosztották szabad ki-
úlyi v árosi kiváltságaitól. (Később Hunyadi János
helyezte vissza jogaiba a várost.)
Az erdélyi parasztfelkelés az e|ső tartományi mé-
retű megmozdulás volt, amelyben összefogtak a ma-
gyar, és a román parasztok, a városi szegények. A
felkelők követelései a parasztság rendi elismer-
tetése
-
megegyeztek a huszitizmus radikális, tá-
b
-
orita ir ány zatának követelés eivel.

Naptárkerék a huszita BibliábőI, 1420-1430

(Másolata a Müncheni Kódexben, Bajor Állami Levéltár)

A kolozsvári városfal napjainkban

-

12
 HUI{YADIJANOS
(1409-1456)

Családja a havasalföldi román fejedelemségből szár-

ínazott. Apja Zsigmond király udvari vitéze, szol-
gálata jutalmául az erdélyi (Vajda) Hunyad-várat
kapta birtokul. Innen származik utódai vezetékneve.
A Hunyadi-család nem ta rtoz)tt, a magyar nemes-
ség legelőkelőbbjei 1rözé. Hunyadi János fiatalon
kezdte akarcnaipá|yát, e|őszőr apród, majd csapat-
tiszt volt, később ő lett a zsoldoscsapat parancsnoka.
1430-tól Zsigmond királyt szolgálta. Vele járta a vi-
lágot: MilánőtőlBázelig sok helyen megfordult és
tanult, megismerte az olasz, a huszita, a török harc-
modort. 1439 -től hét évi g ször ényi b án, l 4 4 l -tő| er -
délyivajda és temesi ispán is volt. Elete a török elleni
harcban és az arravaló felkészülésbentelt. Győztes
harcai jutalmaként I. Ulászlő királytól (1440-1444)
is hatalmas birtokokat kapott, birtokai révéna leg-
gazd,agabb bárókközé emelkedett. Déva, Szabadka,
Halas, Csongrád, Debrecen, Tokaj, Szatmár, Mun-
kács, Nagybánya környékén elterülő, olykor fél
megyényi, birtokainak jövedelmét a fóurak közül Páncélos katona a garamszentbenedeki úrkoporsón,
egyedül ő
- XY, század
- hadserege korszerűsítésérefordította.
Szilágyi Erzsébettel kötött házassága révéna Dél-
(Keresztény Múzeum, Esztergom)

vidéken is széles körő kapcsolatokhoz jutott.

Az l440-es években az oszmánbirodalom terjesz- 1456-ban a törökök Nándorfehérvár (ma: Bel-
kedése erősödött. Hunyadi János
vajda
- mint erdélyi
könnyítéseket eszközölt ki Kolozsvár szá-
gtád) leigázását terv ezték, ho5y Magy ar or szág ellen
indulhassanak. Hunyadi legnagyobb jelentőségű
-
már a a kir ály től. Ez v ezetett ké sőbb a váro s j o gainak csatáját Nándorfehérváron viwa, I456-ban. Száz-
visszaadásához. Hunyadi a török elleni harcban a ezer török állt szemben az őtezer védővel.
városi polgár ság támogatására is számított. Hunyadi ,,A (török) császár a várost ostromolván, a f.alat
a törököket a Balkánról, vagyis Európából akarta az ágyűkkalrészint megrendíté, részint egészen le is
kiszodtani. Addig elért katonai sikerei egy támadő döntené . . . A városbeliek erősen védtékmagu-
hadjárat inditásfua ösztönözték őt. Ekkor valósult kat . . . védőgátat emelvén a lerombolt fal he-
meg első izbenabalkáni népek és a magyarok török- lyére .. . Semmire sem mehettek azonban, mint-
ellenes összefogása. Az |443 őszén megtndított hogy az ágyúkból lőtt kőgolyők mindazq amit
,,hosszú had járat" Hunyadi többszőr ryőzel- összehordtak, szétszórták, ősszezűzták, és a f.alat
met aratott a törökök
-bár
felett végső céljátnem érte ledöntötték" i1l1egy török író.
-
el. A követk ező évben apápa általszervezeft keresz- A vár
-
amelyetSzilágyiMihály védett Duna
teshadjáratban vett résztKunyadi vezetésével a ma-
-
és a Száva összefolyásánál
- a
feküdt, a szárazföld íelőI
gyar sereg, de Várnánál súlyos vereséget szenvedtek. csak egy iránybőllehetett ostromolni. A törökök az
A csatában elesett akfuá|y,I. Ulászló is. os trom gyűrű b ezárultako r hi1, ő zár r al vették körül
l446-ban a pesti országgyűlésen kormányzővá Nándorfehéwárt. Így Hunyadinak a felmentő sere-
vilasztották Hunyadi Jánost, s némi korlátozással gekkel először a török hilőzárat kellett átlágnia
ugyan, de királyi hatalommal ruházták fel. t++g- ahhoz, hogy bejuthasson a várba. Az áttörés sike-
ban újabb támadást indított Hunyadi a török ellen, rült, de a döntó csatára csak egy hét múlva került sor.
de arigőmezei csatában vereséget szenvedett. Az ezt Huszonnégyezer török vesztette életétNándorfe-
követő években a törökök helyzete megszilárdult a héwár ostrománál, hasonló méretű volt a kereszté-
Balkánon. nyek vesztesége is. A győzelemhirére egész Európa

1,3
il ..o.

T"t
..n;i:ti

Vajdahunyad vára, XY . század

14
fellélegzett, s a nándorfehéwári csata emlékére ha-
rangoznak minden délben.
Hunyadi János csak három héttel élte tű| a rragy
diadalt :a pesti§iárv ány áldozata lett.

,, Ors zágunk b ásty áj a, po gány seregek veszedelme,

Itt pihen ő valahol, János, ahősivezér.
Nándor előtt szétszőrta a vadhordát s leigázta
Mégahalált is ! Ezért é|ve az égbe jutott !
Sok hős trónol díszben a szent Kapitoliumon fönt,
Ámde az égbe csak ő, Ó lebegett egyedtil l
(anus Pannonius l Hanyad.iJános sírirata,)

Siratták Hunyadi Jánost Erdélyen és Magyar-

országon kíviól az egész Balkánon. Sajátjuknak te-
kintették a szláv ok, a bolgárok, a makedónok, a ro-
mánok, a szerbek. Ugrin vagy Szibinyanin Janko,
Jankul, Joanika: nevét mindegyik nép történelme
megőrizte.

Hunyadi Jáno -krónihában

s a Th uroczy
(Brünni kiadás, 1488

A nagy győzelem színhelye, Nándorfehérvár (XVL századí metszet)

15
 yITÉzlÁNos
(1408 körn1-1a72)
Yitéz János sírköve (Esztergom, Bazilika)
LUX PANNONIAE, Pannónia fénye, olvashatjuk
Vitéz János képe körül a feliratot. Még a reneszánsz
korban is szokatlanulragyogő pályát futott be ez a
középnemesi származásí pap-diplomata.
Tisztségeit még felsorolni is sok: kiráJryi jegyző,
kancellári íőjegyző, zágrábi órkanonok, vfuadi pré-
post, majd püspök, 45 évesen titkos kancellár, 1465-
tő| háláláig esztergomi érsek volt.
Horrrátországban, Szlavó niában született. Tanul-
mányaitZágrábbal,ma jdBécsbeníolytatta.Távoli
rokona voltSzilágyi F,rzsébetnek, az ő révénkerült
kapcsolatba a Hunyadiakkal. Egyházi és udvari pá-
|yafutását még Zsigmond király idejébdn kezdte
meg.
Sorsa elválaszthatat|an a Hunyadi családtól.
Nagyváradi püspökké Hunyadi János nevezte ki
I6
1445-ben. A törökellenes harcnak ugyanolyan oda-
adó híve volt, mint Hunyadi János. Hunyadi kard-
j áv al, Y itéz
láno s p edi g p ár atlan humanista művelt-
ségével, szónoki diplomáciai tehetségévelszolgálta a
közös ügyet.
A kisebbik Hunyadi fiúnak, Mátyásnak, egy ideig
ő volt nevelője Hunyadi János végrendeletében,
-
1456-ban rábizta mindkét fiát. Mátyás l<trállyá vá-
lasztásának is egyik cselekvő részese volt. Mátyás
uralkodásának kezdetén Vitéz János lett a politikai
élet egyik irányitőja. Mint humanista író és gazdag
mecénás sokat tett a reneszánsz kori műveltség elter-
jedéséért.
Irodalmi munkásságát latin nyelvú levelei őrzik,
de fennmaradtak politikai beszédei is, amelyek kö-
zül a legismenebb az 1455. március25-én, a német-
űjhelyi kongresszuson III. Frigyes császár előtt el-
mondott beszéde.
Ahol megfordult, maradandót hozott létre : előbb
-
Y ár ad, ké s ő bb E s zter gom v á|t általa hum anis ta kö z
ponttá. Mindkét helyen könyvtárat alapitott, amely-
nek híre az országhatárokon túlra is eljutott.
,,A várban tágas ebédlőtermet emelt, az ebédlő-
terem előtt pedig vörös máwányből fenséges, eme-
letes folyosót épittetett. . . Továbbá csináltatott
melegvízű és hideg fürdőket, meg kettős kertet, me-
lyet tornácokkal ékesített,felül pedig folyosóval ko-
ronázott." (Bonfini : Rerurn H ungaricum Decades
A ma§yar történelem tíz könyve.)
- Pozsonyban űryszőlván a maga pén zén ala-
-
pított egyete met, 1467 -ben.
-
Szíwel-lélekkel támogatta Mátyás politikáját,
1,470-benazonbanellene fordult. Míg Mátyás a cseh
koronát akarta megszerezni mindenáron, addig Vi-
téz János a török elleni harcot tartotta a legfonto-
sabbnak. Az idős érsek unokaöccsével, Janus Pan-
noniusszal és másokkal együttösszeesküvést szerve-
zett akirály ellen,1477-ben. A lengyelk,trá|y fiát,
Kázmértakartákamagyartrónraültetni. Mátyásnak
tudomására iJtott az összeesküvés. A részwevőket
kivégeztette, Vitéz Jánosnak látszólag megbocsá-
tott: 1472 áprilisában kiengedték a visegrádi bör-
tönből, de élete végéigőrizetbentartották, birtokait
a kir ály lef o glaltatta.
Testben, lélekben megtörve 1472-ben meghalt.
Esztergomban temették el; a Bazilika kriptájában
nyugszik.
 .
*etii*{t
! ,
",t
.1\\Lí

r,,,tdfi;1 §tt,;: tpi t *tt.r pi.*at ; ; t, }

r tf í i I t,l,t {
_

{r:iü lt } ? }1i.L. t''t-Étl*.

17
 Vitéz János portréja a Tribachus eklogáit tartalmazó
kódexben

Anégy erény aVitézJános stúdiójának nevezett teremben,

XY. század (Esztergomi vár)

18
 uÁryÁs runÁry
(1458-1490)

Hunyadi János halálát követően fellángolt a hatalmi

harc a ktil<inbc;ző főúri csoportok között, § meg-
erősödtek a Hunyadiakkal szemben álló főurak. Ta-
nácsukra a király, Y. Lászlő, az idősebb Hunyadi
íiűt, Lászlőt kivégeztette, a 14 éves Mátyást fogoly-
ként Prágába vitette,
Hunyadi Mátyás 1443. február 23-án született
Kolozsvárott. Nevelője, anyjának, Szilrágyi Erzsé-
betnek távoli rokona, Yitéz János váradi püspök
volt. A kiváló képességű ifjú így a legmagasabb szín-
vonalú képzésben részesült. Apja mellett a török
elleni harcokban megismerkedett a hadviselés tudo-
mányávat, de apjahalá|autána főurak egymás elleni
cselszövéseivel, hatalmi vetélkedéseivel is,
Y. Lászl6 király váratlanul bekövetkezett halála
után a magyar rendek 1458, január 24-én, Budán
a 15 éves Mátyástkirállyá választották, abban a re-
ményben, hogy kezükben tarthatják azifjűt,
Máty ás király trónkárpitja
Az országgyűlés Mátyás nagybátyját, Szi|ágyi (Magyar Nemzeti Múzeum)
Mihályt neyezte ki a fiatal király mellé kormányző-
nak, de Máty ásr ől már ifi an kitűnt, ho gy önálló ural-
kodó, hamarosan lemond atta őt, Úrrálett. az ellene
irányuló fóúri összesküvésen, megegyezett a cseh a vatikáni könyvtár múlta felül I Etőskezű, korlá-
kormányzőval, Podjebrád Györggyel és feleségül tokat nem ismerő belpolitikájáv al, centralizáciőra
v ette lány át, Katalint. való törekvésével maga ellen fordította még ahozzá
Mátyás sikeres védelmi harcokat folytatott a török hű főurak egy csoportját is, de Mátyás fOlébük ke-
ellen a Délvidélren.1463 karácsonyán bevette Jajca rekedett.
jó
várát
- igy Bosznia részétvisszafoglalta a török-
től. A későbbiekben megelégedett az aktív védelem-
Első feleségének, Podjebrád Katalinnak korai ha-
lála után, 1476. szeptember 5-én feleségül vette
mel. Külpolitikáját, a hóűtó hadjáratok sikereit bel- Beatrixot, a nápolyi Aragóniai Ferdinánd lányát.
politikáj a szolgálatába állította. Beatrix igen művelt, okos asszony volt. Házassá-
A felemelt adók megteremtették anyagi alapját gukból nem született örökös, és Mátyás nem tudta
egy álland,ő zsoldossereg felállításának. Máryás ki- egy bécsi polgárlánytől született fiát, CorvinJánost
rály félelmetes ,,fekete" seregének magját Giskra utódjául elismertetni. 1490-ben úgy halt megvárat-
cseh rablólovag szétvert hadai szolgáltatták. A gy"- lanul, hogy nem volt, ki múvétfolytatni tudta volna.
lo gs ágbó l, tij'z ér s égből, nehézp ánc élz atú lovas okb ól ,, Szelídebbétette az ősmagy ar szokásokat, megtörte
és könnyűlovas huszárságból ,álló sereg harcmodo- a magyarok szertelen büszkeségét. Attila óta ő volt
rában, összehangoltságában rellett a török feletti az első, aki a keménynyakű magyarokat engedel-
győzelmeinek és Bécs meghódoltatásínak titka is. mes szolgálatra tudta kényszeríteni"
ezve a szent koronát Habs - - ilyennek
látta Mátyást az udvarában élő itáliai humanista,
1 4 64 -b en

burg Frigyes től

- visszaszer
a magyar hagyományokhoz fuven Antonio Bonfini.
-
kirá|lyákoronáztatta magát. Többek között a pécsi
püspök, Janus Pannonius közreműködésével új adó-
rendszer bevezetését rendelte el. udvarába huma-
nista tudósokat hívott, és Budát csakhamar kulturális
központtá emelte, udvarába gyűjtőtte a kor jelentős
művószeit, tudósait. Híres könyvtárát e korban csak

19
Beatrix és Máryás portréja (Szépművészeti Múzeum)

A kiráIyi pár pecsétje és a|áírása

20
 Kályhacsempe akiráIy arcképével a Budavári Palotából
(Budapesti Történeti Múzeum)

Hieronymus Corvina címlapja, 1488

(Országos SzéchényiKönywár)

21
 JANUS PANNONIUS
Állitólagos portréja. Részlet Andrea Mantegna
Szent Kistóf mártírornsága című freskójáról,
(Padova, Capella Ovetari)
1455
A köznemesi családból származő Csezmicei János
7434, augusztus 29-én született Szlavóniában . Apját
korán elve s z tette, i1y neveltetés ét any ai nagyb áty j a,
Vitéz János, a kiválő humanista főpap vállalta ma,
gára, Atehetséges fiút 13 eves korában Itáliába küld-
ték tanulni. Először Ferrarábament, ahol nyolc évet
töltött, Itt ismerkedett meg a klasszikus költészettel,
s csakhamar maga is verselni kezdett, A kor szelle-
mének megfelelően főként latin nyelvű epigram-
(1434-1,472)
mákat írt. 1454-ben átköltözött Padovába, ahol az
egyetemen egyháziés római jogot hallgatott.
Ekkoriban örökítette meg arcmását több más
padovai ifjú társaságában
-
az alig t7 esztendős
festő, Andrea Mantegna,
-
apadovai Capella Ovetari-
ban (Ovetari-kápolna) festett Szent Kristóf márti-
roms ágát áb r ázo16 freskósorozatán. Giorgio Vasari,
a reneszánsz festőkről írott munkájában említést
tesz erről az arcképről és a kissé különc viselkedésű
,,magy ar püspökről " b ár akkor Janus Pannonius
még csak aváradi
-
kanonoki javadalmakkal rendel-
kezett. Gyakran megfordult Velencében és szoros
kapcsolatban állt az ottaniirodalmi kOrOkkel.
Janus Pannonius 1458-bafl szerezte meg a dokto-
rátust. Hazatérése után
párúogásával
- ismét csak Vitéz János
a fiatal Mátyás király kancelláriá-
-
jába került. A kiváló felkészültségű,széles látókörú,
múvelt fiatalember Mátyás első felesége, Podjebrád
Katalin alkancellárja lett, majd a király pécsi püs-
pökké nevezte ki. Mátyás mesterének tekintette a
fiatalembert.
Janus Pannonius hívására jöttek Mátyás udvarába
a korszak kiváló humanistái, többek között Gale-
otto Marzio, és a csillagász Regiomontanus Johannes
Müller is.
Janus Pannonius költészete az t460-as években
teljesedett ki. Humanista szokás szerint versei az
emberi érzelmekrő|, a táj szépségérő|,ahaza szere-
rctérő1 szóltak. Verseiben Máty ás királyt is dicsőí-
tette elért sikereiért. 1465-ben a király követeként
j árt utolj ár a Itáliáb an,
Egészségemegromlott, súlyos tüdőbaj jal küszkö-
döt, és Mátyás kegye is elfordult tőle, mert 1,47I,
ben csatlako zot akirály ellen forduló főurak össze-
esküvéséhez. A királyi harag elől menekülni kény-
:
szerült.
A howátországi Medve várában halt m€§,
1472-ben.
Költeményeit csakhamar díszes kéziratos és
nyomtatott kötetekben terjesztették.
,,Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek
S most Pannónia is küldi a szép dalokat.
Sokra becsülnek már, ahazámis büszke lehet ráril,
Szellemem egyre dicsőbb s általa híres e föld !"
(Pannónia dicsérete Berczeli Anzelm Károly
fordítása.)
-
22
 Janus Pannonius költeményeinek reneszánsz díszítésú,
nyo.,"Ío,, kiadása a XV, századból
IANI PANNONII
OPU§CULORÜM
PAR§ ALT§RA"
., b q,rr erbíritui

}lllce qnrcdrrrn e Plutarclro ct D*noítbeire i[

Ietinum eodcn btcrprctc tnn0*n; §ccnoB
orrtiom cjrrr ct cpiltokc qrncrepcriripo.
ttrtuü qanesi qdbur rtppcrdicis loco
liüjunguntur ru&,xis vinc a vrriir
on§gnnc, u&r cu§ dcdi§.do§i.
tos, prreBtionibos, te&inloniis
ttdogíís ilo&enlm de Imo Prn.
lmio virorunr; rc deniqoo
Eri§tlt§§ lr&iontncm*
au fcripm §bro ct di-
wdir editionibruer.
cctptlc.

ttár2a?t áD LaEI§ut,
át§.!_tARTHóL wl í. D, !i§l§P.
§ffic.J-ffiir.
A pécsi vár Barbakánja aXV, századbőI,
Elátt. 1"rr,r. Pannonius XX, századi szobrával
(Borsos Miklós alkotása)

i
\l

|,]
;ij
*,
ili

g;;;!;:!ii

23
 KINIZSI PAL
(?-1,494)
A kinizsi család címere a Festetics-kódexben
Mátyásl<lrá|ylegendáskatoníja-anéphagyomány
szerint eW molnár fiaként jutott az országbirői
székig.
- politikai örökségével ő is szembefordul. Nem támo-
,,A Kinizsi Pál egy parasztember fia vala, és ma-
lomból jöve ki szolgá|atra. Szolgá|ata pedig előszer
a Magyar Balázsnak hadnagysága alatt.
Szép Herkules termetű ember vala, jő eszű és íelette
nagy erejű. A malomban egyedől felemelte a malom-
követ. Egy egész hordó bort felemelt, jeles hammar-
futó vala."
(Heltai Gáspát : Chronira a M agy aroh,nak d.olgairól.
t575.)
Győztes csatáiért 1472-ben megkapta Nagyvá-
zsony várát. í476-től a déli végeken harcolt, ő lett
az ország déli részénekfőkapitánya. Temesvárról
indította támadásait a török ellen. A legnagyobb
győze|metKenyérmezőn érte el, t479-ben. Az igen
erős
- 3540 ezer íős - török sereg váratlanul
tört be Erdélybe. Kinizsi Pál temesi ispán és Báthory
Iswán országbírő mégis győzelmet arattak. A kora-
beliíeljegyzések szerint a magyarok 8000, a törökök
pedig 30000 halottat hagytak a csatatéren.
24
,,Kinizsi Pál mindkét felől fegyvert kötött vala fel és
mint egy oroszlán oly fene vala az viadalban. Vala-
melyfelé fordul vala, mind levágja az törököket, és
rakva vala mind a két keze vérrel. Es erős kiáltással
bátoritja vala az hadakozókat és nódítja vala őket
a viadalra. . ." A győzelmet aztán nagy mulatság
követte: ,,Es mikoron minden vitéz ott toborzőt
járna, inték azvitézek Kinizsi Pált is hogy ő is meg-
mutatná az ő diadalmos vigasságát. Felszekellék ez-
okáért, és ott a hátáratevé a két kezét és fogaival fel-
h,arapá aföldről eW nagy töröknek holttestét és azt
szájában hordozván sokkáig táncola véle az hósek
között, melyet erőssen csodálják vala mind az hősek
mondván: >Herkulesnek is elég gondja volna ezt
művelni.<"
Mátyás király 1483-ban a világhódító II. Mo-
hamed halálaután- öt
-
évre fegyverszünetet kötött
a törökkel.
Ezt később, alejárat előtt két éwel meg-
hosszabbították. Kinizsi P ál abékéta v árak megerő-
sítésérehasználta fel.
Korábbi feljebbvalój ának, Magyar Ba|ázsnak leá-
nyát, Benignát vette feleségül.
Mátyás király halála után Kinizsi Pál-._ már mint
Alsó-Magya rország íőkapitány a
- a déli végekellen.
veszélyeztetettebb pontiain harcol a törökök
leg-
t49 L-ben Nándorfehéwárt, Szabácsot és lajcát védi
megazűjra és újra támadó oszmán hadaktól. Mátyás
gatja Corvin János trónigényét, pedig
emberrel együtt
- a többi fő-
ő is esküt tett erre a királynak.
-
II. Ulászló Kinizsi Pál támogatását azzal hono-
rálja,hory 1494-ben országbírővá nevezi ki. A ,,fe-
kete" sereg egyik leghíresebb hadvez ére részt vállal
annak feloszlatásában, sőt a lezüllött sereg egy ré-
szének szétveréséreis vállalkozik. 1,494. november
29-én, amikor 14000 ember élénSzerbiába és Bul-
gáriába nyomult a török ellen, egy hadjárat során
meghalt.
A nagyvázsonyi pálos kolosrcrba temették el a
,,verhetetlent", sírkövének töredéke a n agyvázsonyi
vármúz eumb an talá|hatő .
 ]il
ilü
i:ji
]i

t * t, ryl;,.#tl
l,

,{;!
:|,ffi

§.ffi
1,'- :,gr. "..&ffi,,ij_t-i

§:ih,í"-
"{TFt-
;;"{t

W§&i"t_§*l
,$! ián_.]
_.a!;Ja{

A na5yvázsonyi Kinizsi-vár, XY . század

 Kinizsi Pál páncélinge (Magyar Nemzeti Múzeum)

Kinizsi PálnéMagyar Benigna számára készült ún. Festetics-kódex,

XY. század

*,.l ,'i
,;,:.";i..
"., ;

ilit;:1

26
 HESS ANDRAS
(XV. század)

Budán, 1473 pűnkősdjén, alig egy éwel a helyi létesült,. ahol már nem csak a kódexeket imitáló
nyomda megindulása után látott napvilágot az első nyomtatványok készültek, hanem olyan kiadvá-
megyar nyomtatott könyv. E könyv, a Chronica nyok is, melyek modern értelemben is könyvnek
Hungarorum (Magyarok Krónikáia) megszületése tekinthetők,
Hess András nevéhez íűződik. A későbbi történet-
írők Budai Krónika néven említik a könyvet, amely-
nek az alapjául szolgálő kézirat elveszett. A szöveg Az egykori domonkos-kolostor tornya,
azonban sok hasonlóságot mutat Thuroczy János Hess András nyomdájánakszínhelye
krónikájával, amelyet 1488-ban nyomtattak ki kül-
földön, Brünnben és Augsburgban. Mindkét kró-
nika Mátyás koráig beszéli el a magyarok történetét.
Hess András egy Róma környéki kolostor nyom-
dájában dolgozott, innen hívta Karai László budai
prépost, alkancellár Mátyás király udvarába. Való-
színűlegnémetszármazásű volt és Itáliában tanulta
a nyomdászmesterséget. Hess 1472 hűsvétján kez-
dett hozzá a nyomdai berendezések beszerzéséhez
és felszereléséhez.Itá|iából csak a mauicákat és az
öntőszerszámokat hozta magával, a papír a yíz-
jelek tanúsága szerint -
- bazaitermék volt. A Cbro-
nica Hungarorurn nyomd,ai munkálatai öt hónapig
tartottak, és a könyv az al<kori idők legmodernebb
nyomdai eljár ásáva| készült. Antiqua betűtípussal
nyomtafták feltehető, hogy Hess Rómából ezt a
-
betűtípust hozta magáyal
- az itáliai nyomdák
többségében is ezzela betűtípussal dolgoztak. (Alig
30 éwel korábban Gutenberg, a könyvnyomtatás
feltalálőja még a gőt betűtípust használta !)
A Cbronica Hungaroramnak, mint a legtöbb ős-
nyomtatványnak nincs címlapja. Az első oldala üres,
az elősző a 3. oldalra került, s a szöveg a 4. oldalon
kezdődik. Jelenleg 9 példányár§l tudunk, ebből
egyet amely mindvégig Magyarországon ma-
radt
-
az Egyetemi Kőnyvtár őriz.
-
Hess András nyomdájaminden valószínűség sze-
rint az akkori domonkos kolostorban működött
(a maiHilton Szállóhe|yénállt), és a műhelyből még
egy könyv értékűdokumentum került ki: egy
könyvfüzet, amely két művet tartalmaz: Basilius és
Xenophón egy-egy munkáját. Hess feltehetően 1477
körül távozott Budáról
- ismeretlen okból. Többé
nem hallani róla, nyomdát nem nyitott sem itthon,
sem külföldön.
Mátyás király udvarának humanista szellemét jól
példázza, hogy Itália és Németalföld, a nagyobb
kulturális hagyományokra visszatekintő országok
mellett Budán, viszonylag korán, királyi nyomda

27
Buda látképe Mátyás király korából (Sched.el Króniha)

28
29
 Dr.cl.rr.c-ín;úebtre fuinorr ÍcÉ;ífsrdrtq itrridliíTíllridíq
io&ri,*irryri. trrrtr li* 9 broittr cfoettr-rlr rqu.utb
rhd aátlidfirradr:ec Lliur go{gucndr trot.Soquo
dfiooíiúrMtriíBno.t9 pefo6 oplirnrl T*ffi *.
;; J;Ji; ro*od"í&['rrt qai nmqlr:i&rc]
úrpct
oeuíöfi úúBlr,ótr€rcrrr:rrpi irsrcrarmr6( dituar
itcrrró rrrtr incobmitea emt;&nilt:& rqu: &gmtr.

A Budai Króniha, 1473

Nyomtatványok Hess András budai nyomdájábóI

30
 RASKAI LEA
(XV-XVI. század)

Árpád-kori történelmünknek nem sok nőalakját

őrizte meg az emlékezet. A krónikák szenteket és
uralkodókat jegyeztek fel, Ráskai Lea neve azért
maradt fenn, mert ő volt az, aki a történeteket és le-
gendákat f,eljegy ezte.
Mátyás kirá|y halálát követó években élt a íőűri
származásű apáca a Nyulak Szigetén (ma: Margit-
sziget) a domonkos rendi apácák zárdájában,Itt volt
apáca aXIII. században IV. Béla király lánya, Mar-
git is, akinek puritán, önmegtartőztató, sőt önsa-
nyargató, alázatos élete legendaként maradt fenn a
századok során. Az első Margit-legendát még latin
nyelven írták, közvetlenül halála után, de már a XrV.
században lefordították magy arra. Másolatokban
maradt fenn a szerénység és egyszerűségpé|dázata-
ként az Ar p ád -házi kir álylány c s o d ás éle ttö rtén e te,

A Margit-lege nda magy ar nyelű fordítása

Ráskai Lea másolatában

€K*.., heL}rr€F urrnclü áól^t&

tú Udfr& f"r \fley5ü}.r}Íoxwl .'--
i icrlrifi iwÉlctn ]ud
L&údíercr.uu,.rl
*lrBÖ Üry, lJberrl Arpád-házi Szent Margit ábr ázolása
aurllc6wFzlycl egy XV. századi famerzeten
linl, háirr"ö u*r'r,,
,16 r*rrr,e Iú"|{. akit már nem sokkal halála után szentté akartak
avatni. De ez csak századunkban történt meg.
Ráskai Lea aki jól tudott latinul és kora művelt-
-
ségértekbirtokában volt valószínűleg nemcsak
rlt -
másolta a MargitJegendát, de részben átis irta azt.
Az ő nevéhe z fűződik az 151,4-1519 között íródott
Comides-bódex is.A kódex értékesnyelvemlékünk;
I. része prédikációkat, a IL része a női szentek élet-
történetét tartalmazza, magyar nyelven. Még három
kódex másolása tőződik nevéhez z Péld.áh hönyae,
Szent Domonbos élete, Horllátb-hódex.
A M ar gitJe ge n da kilönböző korokból származő
szövegeit az idők folyamán egyre bővítették és szí-
nesítették.Ráskai Lea 1510-ben másolta le és dol-
gozta át a leghíresebb legendákat és a néwelen kó-
dexíró és -másoló apácák sora után elsőként hagyo-
mányozta ránk a nevét is.

31
Az egykori apácakolostor romjai a Margitszigeten

32
 Hátsó borítón:
Buda látképe Mátyís kiráy korábóI (Schedel krónika)

Reflektor Kiadó . 1987 ]

A kiadásért felel Patainé Tamás Mária igazgatl

86-01ó4 - Révai Nyomda, Budapest F. v.: HorváthJózsefné dr.
Főiszerkesztő : Y agy
-
óczkyné Kékes Viktória
Sz,erkesztette: Nagy Mézes Rita
. Képszerkesztő: Szilágyi Eta
Műszaki vezető: Sebestyén Gyula
Műszaki szerkesztő, Sáí ráÁ y Annamária
ISBN 963 2ogo)7 l