V. István ifjabbkirálysága.

Előre is megjegyezzük, hogy az a l á b b következő fejte-

getésekben nem V. I s t v á n ifjabbkirályságának történetéről
lesz szó, hanem c s u p á n néhány k r i t i k a i megállapításról,
melyek az árpádkori oklevelek tanulmányozása során v á l t a k
szükségessé és a melyekhez az V. I s t v á n ifjabbkirályságá-
ban és ifjabbkirályi czímében t ö r t é n t változások szolgálnak
kritériumul. Ezeknek a változásoknak és a hozzájuk fűződő
körülményeknek t á r g y a l á s a bepillantást n y ú j t az oklevél-
kritika műhelyébe és megvilágítja azt, hogy a k r i t i k u s n a k
igen sokszor egészen aprólékosnak t e t s z ő tények megállapí-
tásától kell útbaigazítást várnia.
Á m b á r V. I s t v á n n a k királylyá koronázásáról a t y j a ,
IV. Béla, m á r 1246 elején mint m e g t ö r t é n t dologról beszél, 1
István if j a b b királyként csak 1257 ó t a szerepel, a m i ó t a ebben
a minőségében okleveleket bocsájt ki.
V a n ugyan I s t v á n t ó l 1257 előtti keltezéssel is k é t oklevél.
De ezek egyike csak a k i a d á s hibájából viseli a korai, 1253-as,
évszámot, 2 mert az 1421-iki á t i r a t b a n , a honnan ezt az
oklevelet ismerjük, 3 a helyes, 1264-iki évszám áll. A másik,
1255-iki keltezésű oklevél pedig 4 azért nem szolgálhat alapul
István ifjabbkirályi szereplésére, m e r t hamis. P a u l e r ugyan
még n e m mondott a z oklevélről végleges ítéletet, csupán
»több m i n t gyanús«-nak állította azt, 5 de Karácsonyi mégis
helyesen járt el, m i k o r ezt az oklevelet a hamis oklevelek
közé sorozta, 6 mert bizony nem m á s ez, mint IV. Bélának
ugyancsak a luprechtzazai (beregszászi) vendégek részére adott
1247-iki oklevelének 7 felhasználásával készült h a m i s í t v á n y .
1
F e j é r , Cod. dipl. I V . 1., .404. I g e n f e j l e t t s t í l u s a a z o n b a n
némileg g y a n ú s s á teszi e z t az oklevelet.
2
S z é k e l y o k l e v é l t á r , IV. 1.
3
M O D L . 28,572. sz.
4
H a z a i o k l e v é l t á r 33. 1.
5
A m a g y a r n e m z e t t ö r t . az Á r p á d o k kor. II. 2 529. 1.
6
A hamis, h i b á s k e l t ű és keltezetlen oklevelek j e g y z é k e , 20. 1.
7
F e j é r , CD. I V . 1. 455. 1. T e l j e s d á t u m m a l ( m e l y e t F e j é r
c s o n k á n közöl), a g y u l a f e h é r v á r i k á p t a l a n 1463-iki á t i r a t á b a n :
M O D L . 341. sz.
 78 SZENTPÉTER Y IMRE.

így az első hiteles oklevél, melyet V. Istvántól bírunk,

a Gyanin és Dániel atyafiak részére 1257-ben adott á t í r ó
oklevél. 1 Ezóta az ifjabb király okleveleinek sorozata egészen
V. Istvánnak m i n t egyeduralkodónak a királyi trónra lépé-
séig megszakítás nélkül való.
Azonban m a g a az ifjabbkirályi czím n e m volt meg
F m i n d j á r t kezdettől, 1257-től fogva. A réx iunior2 mint titulus
1
csak 1262-ben fordul elő először V. Istvánnak ebből az évből
való öt oklevelében, míg a t ö b b i 1262-iki oklevélben 3 m é g
épen úgy nincs meg, mint a hogy nincs meg az 1262 előtt
kelt oklevelekben. A iunior rex czímet t a r t a l m a z ó 1262-iki
oklevelek közül kettőről megállapítható, hogy az év végén,
deczember h ó b a n keltek. Az egyik, melyben V. István az
a t y j á v a l létrejött kibékülés pontjait erősíti meg, 4 napi
d á t u m m a l bír, deczember 5-én kelt. A másik oklevél 5 keltét
pedig az határozza meg közelebbről, hogy záradékában
Benedek mester alkanczellár aradi prépostnak van írva,
pedig ő még decz. 5-én is szebeni prépost volt, csak ezután
lett aradi préposttá. 6
A harmadik oklevél, 7 melyben szintén m e g v a n a iunior
rex czím, Pauler indokolt véleménye szerint nem 1262-ből,
h a n e m későbbi időből való. 8 A szóban forgó öt oklevél
kettejére nézve 9 nincs ugyan biztos t á m p o n t u n k , hogy az

1
MODL. 42. sz. K i a d v a : Wenzel, ÁUO. X I . 440. 1. — Régeb-
b e n némi kétségeim voltak ennek az oklevélnek a hitelességét ille-
tőleg is, Oklevéltani N a p t á r o m b a n ezért s z á m í t o t t a m I s t v á n i f j a b b -
királyi szereplését 1258 óta. I. m . 58. 1.
2
Később, k i r á l y k o r á b a n V. I s t v á n csak ducatusnah mondja
ú g y IV. Bélának (tempore ducatus sui, HO. V I I I . 142. 1.), mint s a j á t
m a g á n a k i f j a b b k i r á l y s á g á t is (pl. Wenzel, V I I I . 338. X I I . 21. stb.),
a k á r csak Werbőczi a Tripart. I I . r. 14. tit.-ban. I V . Béla i f j a b b -
királysága idejében ismeretlen volt a iunior rex czím. A név és intéz-
m é n y szláv a n a l ó g i á i r a nézve olv. Sufflay cikkét a- Századok 1909.
409. sk 11.
a
Wenzel I I I . 24. Fejér IV. 3. 77. VII. 3. 46. H O . VI. n o . 1.
4
M o n u m e n t a ecclesiae Strigoniensis, I. 476. 1.
5
Wenzel, X I . 516. 1. 1334-iki á t i r a t a : M O D L . 531. sz.
6
V. Ö. F e j é r p a t a k y , A királyi kanczellária, 118. 1.
7
Mon. eccl. Strigon. I. 471. 1.
8
I. m. I I . 533. A Stephanus n é v az oklevél e r e d e t i j é b e n (Eszterg.
k á p t . magánlvt. 70., 1., 1.) teljesen ki v a n írva és í g y a Pauler i. h.
feltételezett eshetőség elesik. —- I d e tartoznék m é g a Fejér VII. 5.,
337. 1. 1262 a l a t t közölt oklevél, m e l y e t a kiadások hol 1266-os (Jakab,
Oklevéltár, I. 19.), hol 1268-as (Fejér, IV. 3., 470.) é v s z á m m a l közöl-
n e k ; ennek kelte a z o n b a n 1263, a m i n t Z i m m e r m a n n — W e r n e r ,
U r k u n d e n b u c h , I. 89. 1. helyesen olvasható.
v
Wenzel, V I I I . 31. és 33.
 V. ISTVÁN IFJABB KIRÁLYSÁGA. 79

évnek melyik részében keltek ; viszont azonban annak sem

szól ellene semmi, hogy az év vége felé tegyük kibocsátásukat.
Aligha tévedünk, ha mind a négy napi kelet nélkül
való oklevelet 1262 deczember 5-ike utáni időre teszszük,
s h a a iunior rex czím felvételét épen a IV. Bélával történt
kibéküléssel és megállapodással hozzuk kapcsolatba. V. I s t v á n
ekkor az ország keleti felét teljesen független királyi joggal
k a p t a 1 s ennek kifejezője az ú j czím, melyet ettől kezdve
az osztatlan királyi hatalom elnyeréséig, 1270 májusáig
viselt. A rex iunior czímnek 1262 deczemberében történt
felvétele tehát közjogi jelentőségű volt és azt fejezte ki,
hogy ettől kezdve István a reábízott országrésznek teljesen
királyi jogokkal bíró ura. Tanulságos ebből a szempontból
a n n a k megfigyelése is, hogy legelső reánk m a r a d t királyi
oklevelében, melyet IV. Béla halála u t á n a d o t t ki, 1270
m á j u s 13-án »dei gratia rex totius Hungarie« titulust használ
V. István. 2 Tehát szükségesnek t a r t o t t a a legelső alkalommal
kifejezni, hogy az addig bírt rész-királyság helyett most
m á r az egész ország ura. A totius ugyan a titulusból, mint
felesleges hozzátétel, már a legközelebbi oklevelekben elma-
rad, 3 mi azután lehetővé teszi azon napi keltezéssel
n e m bíró oklevelek időpontjának közelebbi meghatározását,
melyeknek czímében még ott v a n a totius,1 — de azért még
későbbi oklevelekben is megtaláljuk ennek a megkülönbözte-
tésnek a nyomait az adepto integrált regni nostri gubernaculo
v a g y totius regni gubernaculo-íéle kifejezésekben. 5
1
V. ö. erre n é z v e IV. B é l á n a k a p á p á h o z i n t é z e t t , 1263-iki
l e v e l é t is, hol k ü l ö n b e n I s t v á n egyenesen rex-nek m o n d a t i k .
2
Mon. eccl. Strigon. I. 575. Az állítólag 1270 m á j u s 2-ikán
k e l t oklevél (MODL. 709. sz., k i a d v a : Wenzel V I I I . 296. 1.) szemmel
l á t h a t ó l a g hamis. V. ö. Pauler i. m. I I . 539. 1.
3
í g y m á r m á j u s 21-én is : F e j é r V. 1., 22. m á j . 24. : u. o. 23.
m á j . 26. : Smiőiklas, V. 544. 1. M i n d e n ü t t : dei gr. re·,χ Hungarie.
4
í g y az A p p o n y i - o k i v t . 13. 1. közölt oklevélben, m e l y e t e sze-
rint (de egyéb okokból is !) m á j u s első felére kell t e n n ü n k .
5
Pl. Wenzel V I I I . 295. 1., 301. 1. stb. — K é s ő b b persze n e m
é r t e t t é k meg e n n e k a totius regni kifejezésnek a jelentőségét és I V .
L á s z l ó okleveleiben is h a s z n á l t á k , eleintén csak olyankor, a m i k o r
V. I s t v á n n a k á t í r t okleveléből v e t t é k á t az átíró oklevélbe is, m i n t
a Zichy-okmt. I. 32. 1. (v. ö. u. o. a 23. 1.), később a z o n b a n ilyen
k ö z v e t l e n indíték nélkül is, pl. F e j é r , Cod. dipl. V. 2., 238. és 267,
D e kétségtelenül i t t is az V. I s t v á n alatti g y a k o r l a t h a t á s á t kell
l á t n u n k , mert hiszen IV. László n e m volt előzőleg csak az ország
egy részének u r a , n á l a t e h á t a >>totius regni« kifejezés i n d o k o l a t l a n .
E g é s z e n más t e r m é s z e t ű és h e l y é n v a l ó IV. László okleveleiben az
» a d e p t o regni n o s t r i pleno gubernaculo« kifejezés (pl. H O . V I I . 164.),
mi a király felserdülésére, illetőleg a k o r m á n y z a t á t v é t e l é r e v o n a t k o z i k .
80 SZENTPÉTER Y IMRE.

De ilyenformán az eddigi általános szóhasználat :

V. Istvánnak 1262 előtt is ifjabb királyul említése nem helyes.
1262 végéig V. I s t v á n t nem i f j a b b királynak, hanem inkább -
a m i n t maga is nevezi magát — királyfinak (primogenitus
regis Hungáriáé) kell mondanunk és csak 1262 vége óta
i f j a b b királynak.
Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a fogalmi különb-
séget a két kifejezés közt csökkenti az a körülmény, hogy
I s t v á n királyfi (kétségtelenül a megkoronázás tényére támasz-
kodva) kezdettől fogva a királyi hatalom birtokosának,
illetőleg részesének tekintette m a g á t . Ennek bizonysága az
oklevelekben kezdettől fogva k i t e t t dei gratia rex czím,
v a l a m i n t az is, hogy legelső oklevelein olyan lovaspecsétet
alkalmazott, 1 melynek pajzsczímerében a királyi hatalmat
jelképező kettős kereszt volt, 2 és csak a stájer herczegség
elnyerése után került a kettős kereszt helyére a stájer párducz,
mely igényczímerként a herczegség elvesztése u t á n is meg- {
m a r a d t V. István ifjabbkirályságának egész ideje alatt. 3
A rex iunior czím felvétele előtt, tehát 1262 vége előtt
I s t v á n királyfi czíme : rex primogenitus illustris regis Hun-
gáriáé, mihez azonban még a t ö b b ízben változó herczegi
czím járul. Nevezetesen : 1257 és 1258-ban et dux Transsil-
vanus? 1259-ben és 1260 elején e helyett et dux Stiriae,5

1
1257-ből való egyetlen oklevelén (MODL. 42. sz., k i a d v a :
W e n z e l Χ Ϊ . 440.1.) és 1258-ból való s z i n t é n egyetlen ismert oklevelén
(a m . nemzeti m ú z e u m i Forgách-levéltárban, k i a d v a : HO. V I I I . 73.)
a p e c s é t n e k csak egy-egy d a r a b j a m a r a d t ugyan meg, de m i n d k e t t ő n
v i l á g o s a n látható a (lovas k a r j á n viselt) kis p a j z s b a n a k e t t ő s kereszt.
3
A kettőskeresztes czímer jelentőségéről v. ö. Döry Ferencz
f e j t e g e t é s e i t a T u r u l 1917. évf. 26. sk. 11. Azonban a M O D L . 538. sz.
oklevele, melyre a c z i k k hivatkozik, nem 1257-ból, hantm 12(i3-ból
való és így természetes, hogy ezen m á r a párduczos pecsét van.
(1257 az átírt.oklevél kelte !)
3
Az utolsó Á r p á d o k alatt II. A n d r á s óta elég s ű r ű n előforduló
királyi p e c s é t v á l t o z t a t á s ő k rendesen a. ..amisítás meggátlása végett
t ö r t é n t e k . Csupán V. I s t v á n n a k ezen, i f j a b b király korabeli pecsét-
v á l t o z t a t á s a volt közjogi jelentőségű.
4
í g y mindig : Transsilvanus, v a g y teljesen kiírva, vagy rövi-
dítéssel. A régibb k i a d á s o k és az ú j k o r i m á s o l a t o k n é h a (helytelenül)
Transsilvaniae-1 í r n a k , n e m e s i k o l y a n k o r , mikor az eredetiben a
v é g z e t rövidítve v a n : Transit (így egy 1263-iki oklevélben a Nemz.
Múz. törzslevéltárában, m i t Wenzel V I I I . 66. Transilvanie-nek ír át),
h a n e m olyankor is, m i k o r a Transsilvanus az eredetiben is teljesen
ki v a n írva. í g y a Kállay-lvt. 1262 á p r . 28-i oklevelében, s Fejér
IV. 3., 67. mégis Transilvaniae-t ír. — A F e j é r IV. 3. 207 ' olvas-
h a t ó Transilvanensis szintén helytelen.
6
Legutolszor 1260 elején : P a n n o n h . rendtört. II. 310.
 V . ISTVÁN I F J A B B KIRÁLYSÁGA. 81

1260—62-ben pedig a dux Stiriae elhagyásával ismét et dux

Transsilvanus v a n a királyfi czíméhez kapcsolva. Ezek a
czímváltozások megfelelnek a stájer t a r t o m á n y megszerzésé-
vel, m a j d elveszítésével bekövetkezett tényleges állapo-
toknak.
Csak egy 1260-iki oklevélben nincs a királyi czím u t á n
herczegi czím, 1 miért is ezt az oklevelet közvetlenül a kroissen-
brunni ütközet (július 12.) u t á n i napokra lehet tennünk,
a mikor a s t á j e r herczegség m á r elveszett, de az erdélyi
herczegséget I s t v á n királyfi m é g nem foglalta el. És ennek
következtében az almai Benedek özvegye érdekében Datum
Al'be in die sancti regis Stephani záradékkal évszám nélkül
kibocsájtott kis oklevelet 2 is egész biztosan 1260-ból való-
nak állíthatjuk, minthogy a benne használt »rex primo-
genitus illustris regis Ungariae«, minden herczegi czím
nélkül, teljesen azonos a fentebbi, 1260-as évszámú oklevél
titulusával, s megfelel az 1260 közepén előállt helyzetnek.
1260 vége felé azonban I s t v á n királyfi m á r ismét viseli
a dux Transsilvanus czímet. 3
Azok a czímek, amelyek ^ezektől a történelmi tényekkel
egyező típusoktól eltérnek, a hamisítvány áruló jelei. Még
pedig nemcsak olyan szemetszúró otrombaságok szólnak az
oklevél hitelessége ellen, mint egy, állítólag 1261 január
14-ikén kelt oklevélnek az 1270 utáni teljes királyi czímet
feltüntető titulusa, 4 hanem az a kevésbbé feltűnő szabály-
talanság is, melyet V. István 1260-iki oklevelében a dux
Transsilvanus et Stiriae egyesített czímzés m u t a t . 5 Ha ez az
utóbbi oklevél egyebekben kifogástalan lenne, akkor —
épen a stájer herczegség elveszése utáni időben — az egye-
sített czím talán valahogy értelmezhető is volna. Ámde az

1
H O . V I . 105. E r e d e t i j e az a k a d é m i a i l e v é l t á r b a n .
2
E r e d e t i j e a Kisfaludy-cs. l v t á r á b a n a N e m z . M ú z e u m b a n .
3
P a n n o n h . r e n d t ö r t . II. 311. 1.
4
Az oklevél B u b e k G y ö r g y királynői t á r n o k m e s t e r 1365-iki
á t i r a t á n a k 1603-iki hiteles á t i r a t á r ó l v e t t egyszerű m á s o l a t b a n v a n
m e g a M O D L . 24,664. sz. a., s a beregszászi v e n d é g e k részére t e t t
a d o m á n y r ó l szól. — A s z a t m á r i v e n d é g e k k i v á l t s á g a i t megállapító
oklevél, m e l y e t F e j é r IV. 3., 206. 1. (s k i v o n a t b a n V I I . 5., 364. és
u t á n a E n d l i c h e r , Mon. Arp. 505., m a g y a r u l pedig S z i r m a y , S z a t m á r
v á r m . I. 146. 1.) 1264-es é v s z á m m a l közöl s m e l y b e n V. I s t v á n n a k
1270 u t á n h a s z n á l t teljes királyi t i t u l u s á t o l v a s s u k , természetesen
n e m lehet í . í 4-ből való, h a n e m , a m i n t I. L i p ó t n a k 1662-iki á t i r a t á -
b a n l á t h a t ó ( X V I I . századi m á s o l a t b a n a M O D L . 162. sz.), 1271-
b e n kelt.
s
Zalam. o k l e v é l t . I. 36. 1.
Századok, 1921. I—V. füzet. 6
82 SZENTPÉTER Y IMRE.

oklevél egyéb nem m e n t h e t ő szabálytalanságokat is m u t a t , 1

melyek az oklevél hitelét teljesen lerontják és így más, hiteles
oklevélben elő nem forduló czímzését is a hamisítás jeléül
tekinthetjük.
A rex iunior czímmel egyidőben, azzal együtt t ű n i k fel
a dominus Cumanorum czím, mely előtt a korábbi dux Trans-
silvanus is megmarad. 1262 vége óta ugyanis az i f j a b b király
teljes czíme : iunior rex Hungáriáé, dux Transsilvanus,
dominus Cumanorum.
Egyetlen oklevelet ismerünk, melyben az ifjabbkirályi
czím felvételét megelőzőleg, tehát a mikor István m é g mint
primogenitus regis szerepel, már ott v a n a dominus Cuma-
norum czím is. A désvári vendégek részére adott ι'261-iki
oklevél ez, melyben I s t v á n az a t y j a , IV. Béla által enge-
délyezett kiváltságokat megerősíti és kibővíti. 2 A dés-
váriaknak V. Istvántól ugyancsak 1261-ből tudvalevőleg
még egy oklevelük v a n , 3 melyben I s t v á n a désváriaknak
Erney b á n oklevelében foglalt kiváltságait erősítette meg.
Ebben az oklevélben csak a bírósági kiváltságról és a szalóki
és szatmári vendégekével egyező hadikötelességük megálla-
pításáról van szó, s a titulus : rex primogenitus illustris regis
Hungáriáé, dux Transsilvanus, a mi egyezik az 1261-iki
gyakorlattal. A másik oklevél a IV. Bélától nyert, amúgy
is bővebb kiváltságokat még a télen szerzett só felett való
szabad rendelkezés jogával toldja m e g és földeik határait
is leírja. A titulus itt : rex primogenitus illustris regis Hun-
1
gáriáé, dux Transsilvanus et dominus Cumanorum.
Elfogadhatjuk-e az 1261-iki oklevél adatát erre az
ekkor még egészen m a g á b a n álló czímbővülésre, m e l y csak
1262. decz. 5-ike óta lesz következetessé ?
1
L á s d K a r á c s o n y i i. m . 21. 1. Az o k l e v e l e t 1358-ban b e m u -
t a t t á k K o n t h Miklós n á d o r n a k (Zal. o k i t . I . 593.), de ő az oklevelet
n e m f o g a d t a el b i z o n y í t é k u l , »quia duces i n regalibus p r o p r i e t a t i b u s
et regis iurisdictionibus q u o s p i a m a s u a e conditionis n o t a e x i m e r e
et n o b i l i t a t i s p r a e r o g a t i v a p r a e d o t a r e , possessiones e t i a m c o n f e r r e
a b s q u e regio beneplacito e t consensu n u l l a t e n u s posse iuridica a d m i t t i t
regni c o n s v e t u d o a p p r o b a t a « , I s t v á n p e d i g király k o r á b a n nem
e r ő s í t e t t e m e g ezt az i n t é z k e d é s t . •— M e g j e g y z e n d ő , h o g y I s t v á n t ó l
(a s z ó b a n f o r g ó h a m i s í t v á n y o n kívül) c s a k r e x iunior k o r á b ó l , t e h á t
1262 ó t a i s m e r ü n k n e m e s í t ő okleveleket : F e j é r , IV. 3., 294. Wenzel,
V I I I . 147. H O . VI. 142. 1. s t b .
2
A D é s v á r o s l e v é l t á r á b a n lévő e r e d e t i r ő l : W e n z e l , V I I I .
9. 1. és u g y a n c s a k az e r e d e t i r ő l : Z i m m e r m a n n — W e r n e r , U r k u n d e n -
b u c h , I. 84.
3
Z i m m e r m a n n — W e r n e r , I. 86. közli I I I . A n d r á s 1291-iki
átiratából.
 V. ISTVÁN I F J A B B KIRÁLYSÁG Α. 83

Nem volt még alkalmam látni az oklevél eredetijét,

mely annak 1310-iki átiratával együtt Dés város levéltárá-
b a n van, és így az oklevél hitelességéről csupán a szövegre
alapított véleményemet nem akarom véglegesnek tekinteni.
Annyi azonban bizonyos, hogy nagyon nyomós érvek szólnak
a IV. Bélától n y e r t kiváltságokat megújító és bővítő oklevél
hitelessége ellen.
H a az eredeti oklevél keltezésében nincs is meg a menthe-
tetlen regni autèm nostrî tertio, mint ezt Wenzelnél olvassuk, 1
ki pedig állítólag szintén az eredetiből közölte az oklevelet,
elegendő a gyanú felkeltésére az a körülmény, hogy az 1261-iki
oklevél jórészt szószerint való, de kibővített ismétlése a
IV. Béla 1236-iki (vagy 1256-iki?) oklevelének. 2 Mert ez
az 1236-iki oklevél egészen bizonyosan hamis. Ezt m u t a t j a
a királyi czímben kitett Bulgarie, ezt az eredetiben l e v ő
1236-os, lehetetlen évszám, melyet Karácsonyi 1256-ra
javítandónak vél, 3 és ezt m u t a t j a az oklevél kusza szerkezete
is, melyben az arenga a narratio után következik, a keltezési
hely pedig a záradék végén v a n . Az 1236-iki oklevél is eredeti-
ben van ugyan még ; de a felsorolt érvek oly nyomósán
szólnak hitelessége çllen, h o g y h a esetleg az (előttem isme-
retlen) eredetit külseje mégis hitelesnek m u t a t n á , ezeknek
a feltűnő és szabályellenes körülményeknek a megmagyará-
zása nagyon nehéz feladat elé állítaná a kritikát. És ezt az
erősen kompromittált oklevelet ismétli és bővíti az 1261-iki
oklevél ! A m o n d o t t a k u t á n aligha tévedünk, h a a titulusban
itt szokatlanul kitett dominus Cumanorum-ot is az oklevél
hitelessége ellen szóló kritériumnak vészük és ezek a l a p j á n
az oklevelet hamisnak t e k i n t j ü k .
1262 vége ó t a a rex iunior Hungáriáé, dux Transsilvanus,
dominus Cumanorum czím következetesen megmarad 1266

1
V I I I . I i . 1. Z i m m e r m a n n i. h. az u r a l k o d á s i év h i á n y z i k .
I s t v á n t e r m é s z e t e s e n i f j a b b k i r á l y k o r á b a n s o h a s e m írt u r a l k o d á s i
é v e t . — L e g y e n szabad ezzel k a p c s o l a t b a n a t o p u s z k o i a p á t s á g
okleveleiről í r t t a n u l m á n y o m n a k a z u r a l k o d á s i é v e k r e v o n a t k o z ó l a g
tévesen fogalmazott megállapítását helyesbítenem ( F e j é r p a t a k y -
e m l é k k ö n y v , 334. 1.). Az i l l e t ő p a s s u s helyes é r t e l m e e z : Az u r a l -
k o d á s i évnek k i r á l y i o k l e v e l e i n k b e n való r e n d s z e r e s kitétele 1207
ó t a á l l a p í t h a t ó m e g . Megelőzőleg a X I . és X I I . s z á z a d b a n i t t - o t t
előfordul u g y a n a z u r a l k o d á s i é v , de k ö v e t k e z e t l e n ü l ; I I I . B é l a és
I m r e k i r á l y o k h i t e l e s okleveleiben pedig s o h a sincs kitéve. É p e n
e z é r t e k k o r i b a n ( I I I . Béla és I m r e idejében) a k i r á l y i u r a l k o d á s i é v
kitétele az oklevél h a m i s í t o t t v o l t á n a k a jele.
2
Z i m m e r m a n n — W e r n e r , I. 65. 1.
3
I. m. 50. 1.
6*
84 SZENTPÉTER Y IMRE.

végéig. E g y 1266 június 23-ikán kelt oklevélben u g y a n a

titulusból m á r hiányzik a dominus Cumanorum minthogy
azonban m é g ez év aug. 20-án 2 és az 1266-ból való többi
oklevélben is mindenütt ki van téve a dominus Cumanorum,
azt kell feltennünk, hogy a június 23-iki, egyébként gyanú-
tól mentes oklevélből, mely csak á t i r a t b a n maradt reánk,
a dominus Cumanorum csak az átírás hibájából m a r a d t ki.
Némi valószínűséggel bírna az a m a g y a r á z a t is, hogy a kúnok- j
nak az országból kivonulása után 3 a boszús István ifjúkirály ι
azonnal letette a kúnok u r a czímét, de az év második felé-
ben egy ideig ú j r a használta. Bármint legyen is, annyi bizo-
nyos, hogy a jún. 23-iki eseten kívül 1266-ban csupán egyj
oklevélből hiányzik a dominus Cumanorum,4) mely oklevelet'
épen ezért az év végén keltnek tekinthetjük.
Az 1267-iki oklevelekben az i f j a b b király czíme követ-
kezetesen rex iunior Hungáriáé, dux Transsilvanus. Csak egy
oklevél tér el 1267-ben ettől a következetes gyakorlattól,
amely oklevelet Fejér 5 állítólag a b. Kemény-család levél-
tárában levő eredetiről közöl. I t t a czím : iunior rex Hun-
gáriáé, dux Transsilvanus, dominus Cumanorum. Ámde ez az
oklevél, m i n t ezt már Pauler kimutatta, 6 hamis és így az
1267-i oklevelekétől elütő titulus a Paulernál az oklevél
hitelessége ellen felhozott érveket szaporítja és erősíti.
Az 1267-iki czímhasználat dönti el azon évszám nélkül
kibocsájtott m a n d á t u m vitás keltezésének kérdését, melyet
István i f j a b b király a gyulafehérvári káptalanhoz J u l a fiának
Miklósnak birtokbaiktatása ügyében intézett. Ezt az okieve- 1
let a Hazai okmánytár egyszer 1267 körül, 7 s még egyszer 8
1268 körül t e t t évszámmal közölte, Zimmermann—Werner
pedig 9 1268 m á j u s 25-iki kelettel. Az u t ó b b i helyen ki is
vannak f e j t v e az okok, melyeken a közlő feltevése alapul.
Pauler viszont 1 0 1266 m á j u s 14-ére teszi az oklevelet, a törté-",

1
IV. L á s z l ó király 1273 m á j u s 14-iki á t i r a t á b a n az e s z t e r g o m i
érsekség vil. l e v é l t á r á b a n , T. 1., 3. K i a d v a : M o n . eccl. Strigon. I . 536.
2
M O D L . 606. sz. ( F e j é r , CD. IV. 3., 347.)
3
V. ö. P a u l e r i. m. I I . 2 264. 1.
4
F e j é r , I V . 3., 346. E r e d e t i j e a v e s z p r é m i k á p t . hiteleshelyi
levt. Capsa U — V .
6
V I I . 4., 133. és u t á n a T e u t s c h — F i r n h a b e r I. 86. s D e n s u -
s i a n u , 330.
6
I. m. I I . 2 597. 1.
7
V I I . 106. 1.
8
V I I I . 117. 1.
9
U r k u n d e n b u c h , I. 528.
10
I. m . I I . 537.
 V. I S T V Á N IFJABB KIRÁLYSÁGA. 85

nelmi eseményekkel, illetőleg a k u n o k elleni h a d j á r a t t a l

hozva kapcsolatba a n n a k kibocsájtását. Pedig az i f j a b b -
királynak ebben az oklevélben használt czíme : iunior rex
Ungarie et dux Transsilvanus mindenféle találgatást fölös-
legessé tesz. Ez a czím 1267-ben volt használatos, t e h á t az
oklevél kelte : Datum apud monasterium Kw feria sexta ante
Pentecosten nem jelenthet mást, m i n t 1267 június 3-ikát. 1
Hasonló okból kell 1267-re t e n n ü n k István ifjabb-
királynak azt a kis oklevelét, melyben Bolchar-i Boloslaus-
nak megparancsolja, hogy a jászói konvent bizonysága
mellett szólítsa fel a szepesi népeket a Mycovtól elvett lovak
visszaadására. 2 Az oklevél kelte : Datum apud Vgocham in
crastino sancti Dominici. Az ifjabb király czíme : Sief hamis
dei gratia iunior rex Vngarie, dux Transilvanus, t e h á t az
1266 végén és 1267-ben használatos titulus. Az oklevél kelte
e szerint 1267 augusztus 6-ika.
1268-ban már ismét valamennyi hiteles oklevélben
megvan a dominus Cumanorum czím egészen V. I s t v á n n a k
ifjabbkirályi minőségben kiadott legutolsó okleveléig, mely
1270 márczius 5-én kelt. 3 Csak két oklevél van ebből az
időből, melyekben a titulusból a dominus Cumanorum hiány-
zik. Az egyiket a gr. Bethlen-család levéltárából közölte
Fejér. 4 E r r ő l az oklevélről Pauler azt állapította meg, hogy
hamisítvány, 6 s ezt a megállapítást — bár az oklevél azóta
igen tekintélyes helyről részesült védelemben 6 — az akkor
szokásos használattól elütő titulus a l a p j á n is helyesnek kell
elfogadnunk. 7 A másik oklevél 1269 m á j u s i-én kelt, 8 s ez
»dei gratia rex Hungáriáé« czímet ad a kibocsájtónak. E z t a
czímet V. István 1269-ben nem viselte és nem is viselhette.
Vagy nem V. Istvántól való tehát ez az oklevél, a m i n t Fejér

1
Az oklevél k e l t é t 1266 m á j u s k ö z e p é r e csak e r ő l t e t e t t és a
következetes g y a k o r l a t t a l ellenkező m a g y a r á z a t t a l t e h e t n ő k , olyas-
félekép, m i n t fentebb az 1266 jún. 23-iki oklevélnél l á t t u k .
2
E r e d e t i j e a Máriássy-cs. m a r k u s f a l v i levéltárában. K i a d a t -
lan szövegét I v á n y i B é l a professor úr v o l t szíves velem közölni.
3
M o n u m . eccl. S t r i g o n . I. 572.
4
V I I . 3., 55. T e u t s c h — F i r n h a b e r I. 91. és Z i m m e r m a n n —
Werner I. 102.
6
I. m . II. 597.
6
L. a Történeti S z e m l e 1916. évf. 598. 1. jegyzetét.
' E n n e k az oklevélnek egész f o g a l m a z a t a azt m u t a t j a , h o g y
V. I s t v á n valamelyik hiteles oklevele n y o m á n készült, a m i n t a -
oklevél a z o n b a n — a t i t u l u s t a n ú s á g a s z e r i n t — nem 1268-ból való
volt, h a n e m 1267-ből.
8
Z i m m e r m a n n — W e r n e r I. 104. 1.
86 SZENTPÉTER Y IMRE.

vélte, 1 ki azt IV. Bélának t u l a j d o n í t j a , v a g y pedig — a m i

valószínűbb — 1269-nél későbbi időből, V. I s t v á n n a k a
királyi t r ó n r a j u t á s a utáni korból való. 2
Ugyancsak ez a legutolsó, ifjabbkirályi czímváltozás
segíti elő némileg a Gútkeled nb. Kozma j a v á r a állítólag
1265-ben a d o t t oklevél keltezése kérdésének megoldását is.
Fejér 3 ezt az oklevelet IV. László királynak 1282-iki átíró
okleveléből 4 közölte ismeretlen helyről, 1265-iki évszámmal.
Minthogy a z á r a d é k szerint az oklevél Péter m e s t e r alkanczel-
lár kezéből kelt, ki pedig ezt a tisztet csak 1266 ó t a viselte, 5
Karácsonyi az oklevél kibocsájtását 1266—69-re tette. 6 Fejér
közléséről b á t r a n feltehető, hogy hibás és így a keltezés
későbbre tétele indokolt volna. Sőt az i f j a b b királynak az
oklevélben o l v a s h a t ó »iunior rex Hungáriáé, d u x Transsil-
vanus, d o m i n u s Cumanorum« titulusa valamivel pontosabb
meghatározást tesz lehetővé : a »dominus Cumanorum«
czím 1267-ben n e m volt használatos, t e h á t e szerint okleve-
lünket 1266-ban v a g y 1268—69-ben a d t á k ki. E z t a feltevést
csupán az a k ö r ü l m é n y nehezíti, hogy u g y a n a z o n t á r g y b a n
Erzsébet i f j a b b királyné is a d o t t ki oklevelet, melyet F e j é r
ugyanazon forrásból szintén 1265-ös é v s z á m m a l közöl. 7
A két oklevél fogalmazata a n n y i r a rokon, h o g y föltétlenül
h a t o t t a k e g y m á s r a . Legvalószínűbb, hogy Gútkeled nb.
K o z m a egyszerre k a p t a a két oklevelet, m i t elfogadva, az
i f j a b b k i r á l y n é oklevelének keltezését is h i b á s a n közlöttnek
kell t e k i n t e n ü n k . Kevésbbé valószínű, de n e m lehetetlen,
hogy az i f j a b b k i r á l y n é adománylevele csakugyan előbb kelt,
m i n t az ifjabbkirályé, mely u t ó b b i t a z u t á n a b e m u t a t o t t
királynői oklevél felhasználásával fogalmazták. Ε szerint
Erzsébet királyné oklevele 1265-ben, V. I s t v á n é pedig 1266
v a g y 1268—69-ben kelt. 8
Összefoglalva t e h á t a m o n d o t t a k a t , az V. I s t v á n ifjabb.

1
CD. V I I . 4., 135. 1. A z o n b a n IV·. László 1 2 7 6 - b a n az oklevelet
a t y j á n a k , V. I s t v á n n a k oklevele. g y a n á n t í r j a á t ( T e u t s c h — F i r n -
h a b e r , U r k u n d e n b u c h 109. 1.), m i F e j é r feltevését n e m z á r j a u g y a n
k i teljesen, d e m i n d e n e s e t r e v a l ó s z í n ű t l e n n é teszi.
2
1271 v a g y 1272-ből, m i n t h o g y 1270 m á j u s i - é n IV. B é l a
m é g életben v o l t .
3
CD. V I . 2., 389.
4
U. o. 405.
5
F e j é r p a t a k y , A királyi k a n c z e l l á r i a , 119. 1.
6
A h a m i s , h i b á s k e l t ű és k e l t e z e t l e n oklevelek j e g y z é k e 58. J.
7
I. m . 391. 1.
8
D e m é g m i n d i g f e n n m a r a d a lehetőség, h o g y F e j é r az alkanczel-
l á r n e v é t k ö z ö l t e rosszul.
 V. I S T V Á N IFJABB KIRÁLYSÁGA. 87

király czímében 1257 és I 2 7 ° közt beállott változásokat a

következőképen állapíthatjuk meg :
1257—58-ban ; γβχ· primogenitus ittustris regis Hungáriáé
et dux Transsilvanus.
1259-ben és 1260 e l e j é n : rex, primogenitus ittustris regis
Hungáriáé et dux Stiriae.
1260 közepén : rex, primogenitus ittustris regis Hungáriáé.
1260 közepe óta 1262 dec. 5-ig : rex, primogenitus ittustris
regis Hungáriáé et dux Transsilvanus.
1262 decz. 5-től 1266 végéig : iunior rex Hungáriáé, dux
Transsilvanus, dominus Cumanorum.
1266 végén és 1267-ben : iunior rex Hungáriáé, dux Transsil-
vanus.
1268-tól 1270 márcz. 5-ig, illetőleg m á j u s 3-ig : iunior rex
Hungáriáé, dux Transsilvanus (et) dominus Cuma-
norum.
V. István ifjabbkirályságának emlékét az ebben a
minőségében kibocsájtott másfélszáz oklevél őrzi, melyek-
nek egy részét azonban csak kivonatokból vagy töredékek-
ből ismerjük. Ezek között az oklevelek között aránylag
nagyon kevés a kétségtelen hamisítvány, mindössze 8 darab.
Ennek az a magyarázata, hogy az i f j a b b király oklevelei
utóbb jogilag érvényüket veszítették, h a azokat vagy ő maga
király korában, vagy utódai meg nem erősítették, 1 és így
később az ő okleveleinek hamisítása czéltalan volt. De épen
ezért, a mint az előadottakból kitűnik, jellemző és nagyon
tanulságos körülmény, hogy a 7 — 8 kétségtelenül hamis
oklevél legtöbbjében hibás az i f j a b b király czíme, illetőleg
eltér a hiteles oklevelekben u g y a n a k k o r található czímtől.
Ez eléggé m u t a t j a , hogy az oklevélkritikában a titulus mily
fontos kritériumul szolgál. Ε mellett pedig a czímváltozások
pontos ismerete, mint láttuk, olykor az oklevelek keltének
közelebbi meghatározását is lehetővé teszi.
Szentpétery Imre.

1
V. ö. T r i p a r t i t u m I I . 14. és K o n t h n á d o r f e n t e b b i d é z e t t
levelét.