1. Az 1. világháború utáni Magyarország.

Egészítse ki a bethleni konszolidációra vonatkozó írást az alábbi

törvénycikkek, valamint ismeretei felhasználásával! (1-1 p) 4 pont / …pont
„1. A magyar kormány a jelen jegyzőkönyvben megállapított kötelezettségek érvénybelépésétől számított egy hó-
napon belül – együtt működve a Nemzetek Szövetségének Tanácsa által erre a célra kiküldhető bizottsággal…
megállapítja a fokozatosan megvalósítandó reformoknak és a helyreállításnak a programját […]”(1924. évi IV. tör-
vénycikk az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról)
„1. § […] az állam bankjegyek kibocsátásának kizárólagos jogát a Bank e működésének megkezdésétől 1943. évi
december hó 31. napjáig bezárólag terjedő időre a Bankra ruházza.” (1924. évi V. törvénycikk a Magyar Nemzeti
Bank létesítéséről és szabadalmáról)
„1. § Az alább megjelölt jogszabályokban koronaértékben, forgalomban már nem lévő más pénznemben vagy
aranykoronában meghatározott pénzösszegek helyébe a pengőértékben meghatározott következő összegeket kell
tenni […]”(1928. évi II. törvénycikk)
„A kormány és az MSZDP közötti megállapodás, amely a köztudatba …………………………….……. paktum
néven került be, 1921. december 22-én született meg […] A megegyezés a kölcsönös ígéretek és engedmények
valóságos rendszerére épült. […] A gazdaság újjászervezésének első lépéseként 1920 tavaszán felülbélyegezték a
régi, monarchiai bankjegyeket. Felállították a(z) …………………………………, amely a továbbiakban a bank-
jegykibocsátás kizárólagos jogával rendelkezett. 1924. június 26-án megkezdődött a
…………………………..kölcsön kibocsátása, s ezzel a pénzügyi stabilizáció kezdete. A korona egyelőre még
forgalomban maradt, az új pénznemet, a(z) ………………………….. csak 1927-ben vezették be.” (Romsics Ig-
nác: A bethleni konszolidáció c. művéből)

2. Az 1. világhá- Nagyhatalmak erőforrásai és kiadásai az első világháború időszakában

ború. Nemzeti jövedelem Népesség Háborús kiadások Mozgósított had-
Nagyhatalom 1914-ben (milliárd 1914-ben (milliárd dollár, erő (millió fő)
Oldja meg a felada- dollár) (millió) 1913-as árakon)
tokat a forrás és is-
Franciaország 6 39 9,3 8,2
meretei segítségé-
vel! Nagy-Britannia 11 45 23 9,5

Németország 12 65 19,9 13,25

Oroszország 7 171 5,4 13,0

5pont / … pont
Osztrák-Magyar Monarchia 3 52 4,7 9,0

Amerikai Egyesült Államok 37 98 17,1 3,8

a) Nevezze meg azt a nagyhatalmat, amelyikre az állítás vonatkozik! A táblázatban szereplő nagyhatalmak közül
válasszon! (Elemenként 0,5 pont.)
Magyarázza meg az állításban megfogalmazott aránytalanság jellemző okát! (Elemenként 1 pont.) (magyarázat)
1. Jelentős népessége ellenére viszonylag kis haderőt (a lakosság kevesebb mint 5 százalékát kitevő hadsereget)
mozgósított a nagyhatalmak közül.
Nagyhatalom: ............................................................................................

Magyarázat: ..................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................................
2. A legnagyobb nemzeti jövedelemmel rendelkezett 1914-ben az európai nagyhatalmak közül, háborús veresé-
gét mégis gazdasági kimerülése idézte elő.
Nagyhatalom: ............................................................................................

Magyarázat: ..................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................................
3. Az egyik legnagyobb létszámú haderőt mozgósította, háborús kiadásai azonban csak egyetlen másik hatalom
kiadásait haladták meg.
Nagyhatalom: ............................................................................................

Magyarázat: ..................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................................
b) Nevezze meg azt a szövetségi rendszert, amelyikre igaz a következő állítás! (0,5 pont)
A szövetségi rendszert létrehozó nagyhatalmak 1914-ben összességében több nemzeti jövedelemmel és nagyobb né-
pességgel rendelkeztek, mint a másik szövetségi rendszer nagyhatalmai.
...................................................................
3. A feladat a nácizmus és a sport kapcsolatára vonatkozik. Oldja meg az alábbi feladatokat a képi forrás és az is-
meretei segítségével! Igazak vagy hamisak az állítások? Tegyen X jelet a táblázat megfelelő oszlopába! (1-1 pont.)
A berlini olimpia (1936) távolugrás versenyszámának
dobogós versenyzői8:

1. Jesse Owens USA 8,06 m

2. Lutz Long Németország 7,87 m
3. Naoto Tadzsima japán 7,74 m

4 pont / … pont

A 8. feladathoz tartozó forrás származási helye:

http://www.dailymail.co.uk/news/article-1205572/Hitler-shook-
hands-black-1936-Olympic-hero-Jesse-Owens.html

Állítások Igaz Hamis

a) A berlini olimpia idején Adolf Hitler volt Németország köztársasági elnöke.
b) A német versenyző náci köszöntéssel tiszteleg a dobogón.
c) A modern kori olimpiai mozgalom szívesen vette a politikai nézetek megjelenését a sportversenyeken.
d) Jesse Owens győzelmét a náci propaganda a fajelmélet igazolására használhatta fel.

4. A trianoni békeszerződés. Melyik országra/országrészre vonatkoznak az állítások? Írja a megfelelő or-

szág/országrész sorszámát a pontozott vonalra! (Elemenként 1 pont.) 4 pont / … pont
1. 2. 3. 4. 5.
Csehszlováki- Romániához Szerb-Horvát- Szlo- Ausztriához Trianoni Ma-
ához csatolt csatolt terüle- vén Királysághoz csa- csatolt terü- gyarország
területek tek tolt területek letek
magyar 1 072 000 1 664 000 459 000 26 000 6 718 000
német 265 000 557 000 308 000 216 000 555 000
román 21 000 2 819 000 80 000 0 28 000
szlovák 1 703 000 32 000 46 000 1 000 164 000
ruszin 442 000 10 000 11 000 0 1 000
délszláv (szerb, horvát, 3 000 58 000 470 000 45 000
66 000
szlovén)
összesen 3 506 000 5 140 000 1 374 000 288 000 7 532 000
A táblázat azt mutatja, hogy a (Horvátország nélküli) történelmi Magyarország különböző nemzetiségű lakosaiból hány fő
élt az egyes országokban/országrészekben.
a) A történelmi Magyarországon élt összlakosságához képest a legnagyobb arányban került ide a terület többségi nem-
zete/nemzetisége. Nemzetállamának területe a háború előttinek több mint duplájára nőtt. Az itteni határhúzás eredmé-
nye a legnagyobb létszámú magyar kisebbség is. …..

b) A történelmi Magyarországon élt összlakosságához képest a legkisebb arányban került ide a terület többségi nem-
zete/nemzetisége, elsősorban szórt településterülete miatt. Miközben a határmódosítást a nemzeti önrendelkezés elvével
indokolták, az ekkor létrehozott nemzetállam léte vitatott maradt ….

c) Itt tette ki az ország/országrész összlakosságának legnagyobb részét a többségi nemzet/nemzetiség. Jelentősebb

számú kisebbségek csak szórt településterületüknek köszönhetően éltek ebben az országban/országrészben ….

d) Itt tette ki az ország/országrész összlakosságának legkisebb részét a többségi nemzet/nemzetiség. Két kisebbség is
közel hasonló nagyságrendben volt jelen ebben az országban/országrészben …..

5. A feladat az első világháború történetéhez kapcsolódik. Állapítsa meg a térkép és ismeretei segítségével, hogy
az egyes állítások a világháború melyik frontjára vonatkoznak! Írja a térképen ábrázolt, megfelelő front nevét a
kipontozott vonalra! Egy front nevét több helyre is beírhatja. Nem minden front nevét szükséges beírnia. Egy helyre
csak egy front nevét írja! (Elemenként 1 pont.)
Az első világháború frontjai

4 pont / … pont

a) Ennek a frontnak a léte a háború

közvetlen kirobbantó eseményéhez
kapcsolódott:
..........................................
b) Ezen a fronton akart a háború kez-
detén döntést kicsikarni a német vezér-
kar:
..........................................
c) Ezen a fronton a háború kezdetétől
fogva a központi hatalmak mindkét
nagyhatalmának csapatai harcoltak:
…………………………….

d) Hosszúsága miatt erre a frontra volt a legkevésbé jellemző az állóháború: ........................................................

6. A feladat a két világháború közötti magyar társadalommal kapcsolatos. A szöveges források egy-egy társa-
dalmi réteg életkörülményeiről szólnak. Írja a szöveges források után annak a képnek a betűjelét, amelyik a
leginkább jellemző az adott társadalmi rétegre! Egy kép kimarad. (Elemenként 1 pont.)
 A) Bál a Pannónia Szállodában B) Útépítő munkások a Városligetben C) Csizmadiaműhely Hajdúböszörményben

a) „Évjük két nagy évszakra oszlik: a téli tétlen évszakra és a nyári munkás
évszakra. A téli tétlen évszakot otthon töltik, a nyári munkás évszakot a ma-
gyar haza legkülönbözőbb tájain [...] Ők utaznak a zsúfolt [...] vonatok mar-
havagonjaiban tavasz elején az ország különböző részeibe. [...] Hónapokon
át nyomorult zugokban alszanak, rövid órákat." (Szabó Zoltán, író)

A kép betűjele: ……….

D) Tisztaszoba egy parasztházban 3 pont / … pont

b) „A hallból nagy üveges tolóajtón át jutottunk az ebédlőbe, vagy vele szemközt, az ajtó helyett nyitott boltíven át a
szalonba. [...] A szalonból jutottunk az úri szobába, amely 6 x 9 méteres méretével és a Deák térre nyíló három balkon-
jával [erkélyével] a lakás legnagyobb és legreprezentatívabb helyisége volt." (Láng Panni, író)
A kép betűjele: .................
c) „[A tanyatelken] nagyobbfajta tanyaépület áll sokféle és terjedelmes gazdasági épületekkel. [...] A gazda családjának
munkaereje általában nem foglalkozik teljesen ebben a tanyai gazdaságban. Mindenesetre részt vesz benne a gazda, ő
vezeti a gazdaságot, de tényleges munkát már nagyon kevés esetben végez." (Erdei Ferenc szociológus, író)
A kép betűjele:.................

7. Az első világháborút
lezáró békék területi és
etnikai következmé-
nyeivel kapcsolatos.
Oldja meg a feladato-
kat a térképvázlat és
ismeretei segítségével!
(Elemenként 1 pont.)

4 pont / … pont

Közép- és Kelet-Eu-
rópa országainak et-
nikai viszonyai 1920-
ban

a) Közép- és Kelet-Európa etnikai viszonyainak mely sajátos, a nyugat-európaitól eltérő vonását szemlélteti a
térképvázlat?
...................................................................................................................................................................................
...................................................................................................................................................................................
b) Nevezze meg azt az államalakulatot, amelynek az első világháború végén történt felbomlása jelentős változá-
sokat idézett elő a térképvázlat által ábrázolt térségben!
……………………………………………………………………..
c) Nevezze meg, melyik nemzeti kisebbségre igaz az alábbi leírás! ……………………………………
Arányuk 1920-ban többek közt Csehszlovákia, Magyarország, Románia és a Szerb–Horvát– Szlovén Királyság egyes
területein is meghaladta a 10 %-ot. Anyaországuk ezt a tényt később felhasználta hatalmi törekvéseinek megalapozásá-
hoz.
d) Melyik államra igaz a leírás? Karikázza be a helyes válasz sorszámát!
Területe és lakossága a Párizs környéki békéknek köszönhetően több mint kétszeresére nőtt. Az Ausztriától, Magyaror-
szágtól és Oroszországtól kapott területeken jelentős számban éltek nemzeti kisebbségek.

1. Bulgária 2. Csehszlovákia 3. Lengyelország 4. Románia 5. Szerb–Horváth Szlovén Kir.

8. A feladat a bolsevik diktatúrához kapcsolódik. Válaszoljon a kérdésekre a képek és ismeretei segítségével!

(Elemenként 1 pont.)
A) Válassza ki a felsoroltak közül azt a személyt,
akire az adott állítás vonatkozik!
Lenin II. Miklós Sztálin Trockij
a) A képen látható emelvényen áll és szónokol:
........................................................................................
b) A meghamisított képről eltüntették az alakját:
........................................................................................
c) A kép meghamisításának megrendelője:
........................................................................................
B) Fogalmazza meg, mi lehetett a célja a kép megha-
misításának!

d) ....................................................................................

........................................................................................

........................................................................................

........................................................................................
Ugyanannak a képnek az eredeti, és egy későbbi, meg-
hamisított változata 4 pont / … pont

9. A feladat a két világháború közötti magyar külpolitikával kapcsolatos. Válaszoljon a kérdésekre a források és is-
meretei segítségével!
„1. cikk. Abban az esetben, ha a Magas Szerződő Felek egyikét Magyarország részéről nem provokált támadás érné, a másik
fél kötelezi magát, hogy a jelen Szerződés 2. cikkében foglalt megállapodás által meghatározott módon a megtámadott fél
védelmére kel.
4. cikk. Avégből, hogy békés erőfeszítéseiket összhangba hozzák, a két kormány kötelezi magát, hogy a Magyarországgal
fennálló kapcsolataikat érintő külpolitikai kérdésekben egyetértően fog eljárni.” (A Román Királyság és a Csehszlovák Köz-
társaság szerződése; 1921)
„A múlt évben jelentős változás állott be Magyarország külpolitikai helyzetében. A pénzügyi és katonai ellenőrzés meg-
szűnte után szerződést kötöttünk Olaszországgal […] Ezt a szerződést tárgyalás előzte meg déli szomszédunkkal, amelynek
az volt a célja, hogy bizonyos függő jogi, gazdasági és pénzügyi kérdések elintézése révén gazdasági közeledést keressünk, s
ha lehet, a vitás jogi kérdésekre nézve döntőbírósági szerződést is kössünk. […] azonban két év óta húzódnak ezek a tárgya-
lások. […] Ha e lassúság okát keressük, […] azt kell mondanom, hogy ez a lassúság főleg annak a szerződéses viszonynak
tulajdonítható, amely déli szomszédunk és két másik szomszédunk között áll fenn: […] amely megnehezíti azt, hogy ezek-
nek az államoknak egyike Magyarországhoz való viszonyát külön és függetlenül a két másik államtól igyekezzék […] ren-
dezni. […] Vagy irredenta-e az, ha mi a békerevíziót követeljük? Hiszen erre két jogcímünk is van. Az egyik maga a […]
békeszerződés a benne foglalt népszövetségi paktum 19. szakasza, amely módot ad arra, hogy bármely állam felvesse egyik
vagy másik szerződés revíziójának kérdését a Népszövetség előtt. A másik jogcím pedig a kísérőlevél, amellyel a békeszer-
ződést átadták, s amely elismeri, hogyha nemzeti szempontból a határok megállapításánál igazságtalanságokat követtek el,
azok ki fognak korrigáltatni. […] e kérdéssel foglalkozni tehát nem irredentizmus. Ennél továbbmenő akciókat, kalandos
vállalkozásokat és összeesküvéseket igenis lehetetlenné teszünk…” (Bethlen István beszéde; 1928)
Irredenta: Nagy-Magyarország visszaállítását akarja
a) Melyik békeszerződésre utal a miniszterelnök beszédében? Mikor született ez a békeszerződést Magyarországgal?
(Elemenként 0,5 pont.)
a békeszerződés neve: ………………………………………………..
az aláírás időpontja (év, hó, nap): ………………………………….…………….
b) Hogyan nevezzük azt a „szerződéses viszony”-t, amire Bethlen beszédében utal? (0,5 pont)
...................................................................................................................................................................................................
c) Nevezzen meg két jogcímet, amelyek Bethlen szerint lehetővé teszik az ország számára a revízió követelését! (0,5-
0,5 pont.)
...................................................................................................................................................................................................
...................................................................................................................................................................................................
d) A források alapján állapítsa meg, miért volt kudarcra ítélve a magyar kormány tárgyalási szándéka a déli szom-
széddal! (1)
...................................................................................................................................................................................................
e) Hogyan viszonyul Bethlen a határok erőszakos megváltoztatásához? (0,5 pont)
..................................................................................................................................................................... 4 pont / …. pont
9. A feladat Magyarország második világháború alatti történetével kapcsolatos. (komplex tesztfeladat)
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
A) „A vezetésem alatt alakult új kormány [...] a külpolitikában [...] a legmelegebben ápolni fogja a magyar-német jó
viszonyt. [...] A Magyarország területére [nemrég] érkezett német csapatok [...] kölcsönös egyetértésben a bolseviz-
musban való közös küzdelmünkben fognak segíteni." (Sztójay Döme miniszterelnök körtávirata a magyar követségeknek)
B) „Távbeszélőn történt érdeklődésemre e pillanatban értesülök Sztójaytól, hogy a kormányzó, nyilvánvalóan a ma-
gyar kormánnyal egyetértésben leállította a zsidóakciók folytatását." (Edmund Veesenmayernek, Hitler megbízottjának
levele Ribbentrop német külügyminiszterhez)
C) „Szálasi személyi felelősségét hangsúlyozva ígéretet tett, hogy a magyar nemzet minden vonatkozásban teljesíteni
fogja kötelességét. Bárhol vívják is meg a döntő csatát, a Dunánál, a Balatonnál vagy Bécs falai alatt, Németország
mindenkor számíthat Magyarországra. Magától értetődik, hogy a területileg nagyrészt megszállt ország csak még meg-
maradt erejével tud a harcban osztozni." (Feljegyzés Hitler és Szálasi megbeszéléséről)
a) Melyik volt az az év, amelyben mindhárom idézett forrás keletkezett? évszám: …………………….
b) Nevezze meg szakkifejezéssel azt a konkrét intézkedést,
amelyre a B) betűjelű forrás a „zsidóakció” szót használja! ..................................................................................
c) Nevezze meg azt az országot, amellyel szembeni küzdelemre az A) és C) betűjelű források utalnak!
...................................................................................................................................................................................
Állapítsa meg, melyik forrásra vonatkoznak a táblázatban szereplő állítások! Írjon X jele a táblázat megfelelő
oszlopába! Egy sorban csak egy X jel szerepelhet.
Állítás A) B) C)
d) A magyar vezetés megkísérelt lazítani a Németországtól való függésen.
e) Magyarország a háború során először került idegen katonai megszállás alá.
f) Magyarország hadszíntérré vált.
10. A feladat a holokauszthoz kapcsolódik. Döntse el a forrás és ismeretei alapján, melyik állítás igaz! Karikázza be az igaz
állítások sorszámát! Feladatrészenként egy állítás sorszámát karikázza be! (Elemenként 1 pont.)
„De máris híre járt, a bőröndök, csomagok itt maradnak. Később - magyarázták, fordították s adták körülöttem szájról szájra -
mindenki visszakapja, magától értetődően, a tulajdonát, előbb azonban a tárgyakra fertőtlenítés, miránk viszont fürdő vár [...].
Akkor értek aztán közelebb hozzám a nyüzsgésben, s pillantottam meg végre én is az itteni embereket. [.] a gonosztevők csíkos
gúnyájában, kopaszra nyírt fejével, kerek sapkájában. [...] Mindegyikük mellén, a fegyenceknél szokásos számon kívül még egy
sárga háromszöget is ott láttam, [...] Amikor minket, fiúkat is észrevettek, úgy láttam, egész izgalomba jöttek. [. ] a korunkra lettek
egyszerre mind igen kíváncsiak. Mondtuk: - Tizennégy, tizenöt -; ki mennyi volt. Rögtön igen tiltakoztak, kezükkel, fejükkel,
egész testükkel: - Tizenhat - suttogták mindenfelől -, tizenhat. - Csodálkoztam, s egyiküket meg is kérdeztem: - Miért? - Akarok-e
dolgozni, kérdezte erre ő, árkos-vonásos szemének valahogy üres tekintetét egészen az enyémbe vájva. Mondtam neki, természe-
tesen, hisz utóvégre is ezért jöttem [...]. Mindenki dolgozik, senki sem fáradt, senki sem beteg. - ennyit tudtam még meg tőlük,
éspedig az alatt a két, tán nem is egész kerek perc alatt, amíg a tolongásban a helyemről a kocsiajtóig értem, s ott nagyot ugrottam
végre, ki a napfénybe, a szabad levegőre." (Kertész Imre: Sorstalanság)
a) 1. A szöveg azt a pillanatot írja le, amikor az elbeszélőt és társait a szülőföldjükről elhurcolják.
2. A szöveg azt a pillanatot írja le, amikor az elbeszélő és társai megérkeznek a koncentrációs táborba.
3. A szöveg azt a pillanatot írja le, amikor az elbeszélőt és társait a gázkamrába terelik.
b) 1. A koncentrációs táborban a zsidók megkülönböztető jele a sárga csillag volt.
2. A koncentrációs táborban a zsidók megkülönböztető jele a csíkos fegyencruha volt.
3. A koncentrációs táborban a zsidók megkülönböztető jele a sárga háromszög volt.
c) 1. A „fegyencek” azt mondták a fiúknak, hogy hazudják magukat tizenhat évesnek, mert akkor átvehetik az ő munkájukat.
2. A „fegyencek” azt mondták a fiúknak, hogy hazudják magukat tizenhat évesnek, mert akkor munkaképes felnőttnek szá-
mítanak, és nem ölik meg őket azonnal.
3. A „fegyencek” azt mondták a fiúknak, hogy hazudják magukat tizenhat év alattinak, mert akkor nem kell dolgozniuk.
d) 1. Az elbeszélő és társai abban a hitben érkeztek, hogy dolgozni fognak.
2. Az elbeszélő és társai pontosan tudták, hogy kivégezni hozták őket.
3. Az elbeszélő és társai abban bíztak, hogy tisztálkodás után szabadon engedik őket. 4 pont / .. pont

11. Magyarország második világháború alatti története. Döntse el, mely eseményeket írják körül a forrásrészletek! Írja a felada-
tok alatt található betűjelek után a hozzájuk köthető esemény sorszámát! A felsorolt események közül válasszon! Két esemény kima-
rad. (Elemenként 1 pont.)
Események: 1. a Délvidék megszállása; 2. a doni katasztrófa; 3. kísérlet a háborúból történő kilépésre;
4. Magyarország német megszállásának kezdete; 5. a nyilasuralom kiteljesedése; 6. a párizsi béke megkötése

a) „A géppisztoly lett a komoly szerzés eszköze. A sok szegénylegény először a zsidókat fosztogatta ki, s ahogy elnehezedett a helyzet,
figyelmét a kirabolható parasztságra összpontosította. […] Az utánzás vásári ripacs tehetetlensége tombolt. «Németországban így, Német-
országban úgy» - hangoztatták olyan emberek, akik nem jártak a Birodalomban, utánzás – ruhákban, lépésben, minden külsőségben, kö-
szöntésben.” (Rajniss Ferenc, vallás- és közoktatásügyi miniszter naplója)

b) „Kállay miniszterelnök a pályaudvaron fogadott, és a várpalotába vezető utunk alatt röviden tájékoztatott a Budapesten időközben
történtekről. A Gestapo [a német titkosrendőrség] kilenc felsőházi tagot és tizenhárom képviselőt nyomban letartóztatott: […] és lefoglalta
saját használatára az Astoria Szállót.” (Horthy Miklós emlékiratai)

c) „[…] 12 h-kor érkezett jelentés szerint a szomszédos olasz hadtest megkezdte a visszavonulást. […] Előreláthatólag az ellenség a magyar
hadsereget dél felé […] le akarná nyomni, és az esetleg ettől nyugatra eső területeken is támad, ahol védelemre saját csapatok már nem
állnak rendelkezésre. […] A hadsereg ellenállása ilyen esetben nem lehet hosszú.” (Vitéz Kovács Gyula vezérőrnagy helyzetjelentése)

d) „Elhatároztam, hogy a magyar nemzet becsületét megőrzöm a volt szövetségessel szemben is, midőn az a kilátásba helyezett megfelelő
katonai segítség helyett a magyar nemzetet legnagyobb kincsétől, szabadságától, függetlenségétől akarja végleg megfosztani. Ezért közöl-
tem a Német Birodalom itteni képviselőivel, hogy eddigi ellenfeleinkkel előzetes fegyverszünetet kötünk […].” (Horthy Miklós rádión
elhangzott kiáltványa)

a) b) c) d) 4 pont / … pont
12. A magyarországi holokauszt története. Nevezze meg szakkifejezéssel azokat a zsidóellenes
intézkedéseket, amelyeknek a foganatosítását a képek ábrázolják! (1-1 pont) 4 pont / … pont

Árokásás a megszállt Ukrajnában Zalaegerszegi felirat

................................................................................. ..................................................................................

Kárpátaljai zsidók Zsidó férfi

................................................................................. ..................................................................................
13. Magyarországi nyilas mozgalom. Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével! 4 pont / … pont
„4. Akarjuk és követeljük a Hungária Egyesült Földek alkotmányos államtestének, társ és sorsközösségének felépítését,
megszervezését, a Magyarföld részéről történő központi állami irányítását; a Magyarföld, Tótföld, Ruténföld, Erdélyföld,
Horvát-Szlavónföld és Nyugatgyepű politikai és gazdasági önkormányzatát a Hungária Egyesült Földek államrendszerében.
22. Akarjuk és követeljük a zsidókérdésnek az állam érdekeivel egyező rendezését, a zsidónak, mint fajnak alkotmányos
meghatározását, az állam életébe és munkájába való számarányos bevonását, a zsidó bevándorlásnak mindenkorra való be-
szüntetését, azoknak a zsidóknak a kiutasítását, akik 1914 után kaptak települési engedélyt, akik a világháborúban harcvo-
nalban nem voltak, akik az állam törvényeit megszegik, gátolják, tekintet nélkül arra, hogy mikor települtek meg az Ősföl-
dön. A minden téren megnyilvánuló zsidószellem könyörtelen kiirtását, a megalkuvás nélküli keresztény szellem felépítését
követeljük.
23. Akarjuk a munkáskérdés nemzeti, szociális, a munkaadó és a munkás érdekeinek kölcsönös védelmében történő megol-
dását, a munkásnak az üzem hasznából részhasznot élvező, nyugdíjjogosultsággal rendelkező személyként való kezelését, a
szakszervezetek és a sztrájk eltörlését.
27. Akarjuk és követeljük hiteléletünk újjászervezését, a hitelintézetek összevonását állami felügyelet alá helyezés mellett."
(A Nemzeti Akarat Pártjának programja; 1935)
a) Milyen területre vonatkozik a Hungária Egyesült Földek kifejezés? ……............................................................. (1 p)
b) Mit jelent valójában „az állam életébe és munkájába való számarányos bevonás"? (1 pont)
...............................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................
c) Nevezzen meg egy követelést, ami a munkások helyzetén javítana, és egyet, ami rontana!

javítana: ................................................................................................................................(0,5 pont)

rontana: .................................................................................................................................(0,5 pont)
d) Nevezzen meg két korabeli európai politikai ideológiát, ami szoros rokonságban áll a nyilasok eszméivel!
.................................................................................... (0,5 p) ................................................................................... (0,5 p)

13+1. A feladat az ellenforradalmi rendszer konszolidációjával kapcsolatos. Oldja meg a felada-

tokat a források és ismeretei segítségével! 5 pont / … pont
„1920. évi I. törvénycikk
az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának
ideiglenes rendezéséről
A nemzetgyűlés, mint a nemzeti szuverenitás kizárólagos törvényes képviselete, megállapítja, hogy a királyi hatalom
gyakorlása 1918. évi november hó 13. napján megszűnt. [...]
12. § A nemzetgyűlés addig, amíg az államfői hatalom gyakorlásának mikéntjét véglegesen rendezi és ennek alapján az
államfő tisztét tényleg átveszi, az államfői teendők ideiglenes ellátására a magyar állampolgárok közül titkos szavazás-
sal kormányzót választ."
„1921. évi XLVII. törvénycikk
IV. Károly Ő Felsége uralkodói jogainak és a Habsburg Ház trónörökösödésének
megszüntetéséről
1. § IV. Károly király uralkodói jogai megszűntek.
2. § Az 1723. évi I. és II. törvénycikkben foglalt Pragmatica Sanctio és minden egyéb jogszabály, amely az Ausztriai
Ház (Domus Austriaca) trónörökösödési jogát megállapította vagy szabályozta, hatályát vesztette és ezzel a király-
választás előjoga a nemzetre visszaszállt."
a) Mi volt Magyarország államformája az idézett törvények értelmében? (1pt) ………………………………….
b) Hogyan folytatódik a mondat? Karikázza be a helyes folytatás betűjelét! (1 pont)
Az 1920. évi I. törvénycikk értelmében az ideiglenes államfőt...
A) közfelkiáltással választották.
B) a nemzetgyűlés tagjai közül kellett megválasztani.
C) a magyar állampolgárok népszavazás útján választották.
D) a törvényhozó hatalom tagjai választották.
c) Nevezze meg azt a személyt, akit az 1920. évi I. törvénycikk elfogadása után ideiglenesen államfővé választot-
tak! (1 pont)
……………………………………………………….
d) IV. Károly mely cselekedete volt a közvetlen előzménye az 1921. évi XLVII. törvény megalkotásának? (1 p)
................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................
e) Mely forradalmak elveinek és gyakorlatának elutasítására utal az „ellenforradalmi rendszer" kifejezés? (Ele-
menként 0,5 pont.)
................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................

13+2. A feladat a magyarországi zsidóság XX. századi történetével kapcsolatos. Párosítsa a felsorolt eseménye-
ket a megfelelő időszakhoz! Írja az események betűjelét a táblázatba! Egy sorban csak egy betűjel szerepelhet. Egy
időszakhoz nem tartozik esemény, oda írjon X jelet! (Elemenként 1 pont.)
A) a deportálások megszervezése és kezdete
B) a „numerus clausus”-törvény elfogadása
C) a harmadik zsidótörvény benyújtása és elfogadása
Időszak Az esemény betűjele
a) az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának kezdeti időszaka
b) a nagy világgazdasági válság időszaka 4 pont / … pont
 c) a Magyarország második világháborús hadba lépését követő hónapok
d) a Magyarország német megszállását követő hónapok

13+3. A feladat a magyarországi zsidóság vészkorszakával kapcsolatos. Válaszoljon a kérdésekre a forrá-

sok és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)
„4. § A sajtókamara, úgyszintén a színművészeti és filmművészeti kamara tagjaiul zsidók csak olyan arányban
vehetők fel, hogy számuk a kamara összes tagjai számának húsz százalékát ne haladja meg.
Ebbe a húsz százalékba nem lehet beleszámítani:
a) a hadirokkantat, a tűzharcost, továbbá hősi halált halt szülőnek gyermekét és a hadiözvegyet;
b) azt, aki az 1919. évi augusztus hó 1. napja előtt tért át valamely más bevett felekezetbe és megszakítás nélkül
ugyanennek a felekezetnek a tagja;
c) a b) pont alá eső szülőnek olyan leszármazóját, aki nem az izraelita felekezet tagja; 7. § Ügyvédi, mérnöki, or-
vosi kamarák tagjaiul a 4. § első bekezdése alá eső személyeket csak olyan arányban lehet felvenni, hogy számuk
az összes tagok számának húsz százalékát ne haladja meg.” (Az 1938. XV. törvény a társadalmi és a gazdasági
élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról)
„Mi, magyarok, írók, művészek és a tudomány munkatársai, különféle világnézetek és pártállások szószólói, kü-
lönféle társadalmi rétegek szülöttei és tagjai […] valamennyien a kereszténység, józanság és hazafiság magától
értetődő egységével és szilárdságával emeljük föl szavunkat az állampolgári jogegyenlőség elvéért, melyet az
úgynevezett „társadalmi egyensúly hatályosabb biztosításáról szóló törvényjavaslat” megvalósulása esetén törölne
a magyar alkotmányból.” (Tiltakozás a zsidótörvény ellen; 1938. május 5.)
a) Melyik demokratikus jogelvet sérti az ún. első zsidótörvény?...........................................................................
b) A 20%-os korlát hatálya alá esik-e az a korábban izraelita felekezetű személy, aki a törvény hatályba
lépése előtt néhány nappal katolikus vallásra tért át? ...........................................................................................
c) A 20%-os korlát hatálya alá esik-e az I. világháborús hadirokkant katonatiszt izraelita felekezetű gyer-
meke? ..........................................................................................................................................................................
d) A zsidóságon belül melyik társadalmi csoportot/réteget sújtotta elsősorban a törvény? Karikázza be a
megfelelő csoport számát!
1. iparosok 2. kereskedők 3. értelmiség 4. nagytőkések 4 pont / … pont

16. A feladat Magyarország második világháborús történelmével kapcsolatos. (hosszú) Mutassa be a források és is-
meretei segítségével a nyilasuralom időszakát! Válaszában térjen ki a hazai zsidóság sorsának alakulására a nyilas-
uralom időszakában!
„A Hungarizmus a nemzetiszocialista világnézet és korszellem magyar gyakorlata. A Hungarizmus ideológiai rendszer.
Nem Hitlerizmus, nem Fasizmus, nem antiszemitizmus, hanem Hungarizmus. A Hungarizmus: szabadság szabadosság nél-
kül; igazság farizeuskodás nélkül; segítség és megsegítés; kölcsönös megbecsülésen alapuló tekintély és totalitás; törvény és
rend. […] Egyesek szabadsága: a liberalizmus, erőszakrendszer. Mindenki szabadsága: a Hungarizmus, a Rend rendszere!
A liberalizmus rendszerének alapja: pénz, csók, maszlag. A Hungarizmus rendszerének alapja: népjólét, erkölcs, igazság.”
(Szálasi Ferenc: Út és cél, 1935)

„Fel kellett tételeznem, hogy akár aláírom a szöveget, akár nem, mindenképpen azt fogják közölni majd a nyilvánossággal,
hogy lemondtam és Szálasit kineveztem. […] Úgy láttam, hogy aláírásom megtagadásával már semmit sem segíthetek, vi-
szont ha megadom az aláírást, talán megmenthetem Miklós fiamnak, most már egyetlen gyermekemnek az életét.” (Horthy
Miklós emlékiratai)

„Szálasi személyi felelősségét hangsúlyozva ígéretet tett, hogy a magyar nemzet minden vonatkozásban teljesíteni fogja kö-
telességét. Bárhol vívják is meg a döntő csatát, a Dunánál, a Balatonnál vagy Bécs falai alatt, Németország mindenkor
számíthat Magyarországra […]. Tavaszig 20 új hadosztály lesz felállítva.” (Német jegyzőkönyv Szálasi és Hitler berlini tár-
gyalásairól, 1944. december)