15. Mária Terézia és II.

József reformjai

Feladat: Mutassa be a felvilágosult abszolutizmus jellemzőit Mária Terézia és II. József

uralkodásán keresztül!
Válaszában térjen ki az alábbiakra:
 Mária Terézia és II. József uralkodásának jellemzői
 A legfontosabb rendeletek bemutatása
 A felvilágosult abszolutizmus és a magyar rendek viszonya

Források:

Mária Terézia vámrendelete (1754)

A jobbágyi szolgáltatások Mária Terézia Urbáriuma szerint

„Nagy mély alázatossággal kénytelenítettünk királyné asszonyunkhoz folyamodni [...] súlyos

robotunknak soha száma nincs [...] Munkára olykor el parancsoltat [a földesúr] bennünket, hogy
megfizet, négyökrös szekeresnek egy napért egy garast ád [...] ily formán csalja az szegény
jobbágyságot. Hosszú útban voltunk, három ló elveszett az útban, kiért egy pénzt sem adott [...] holott
csak az egyik lovat is 80 forintért kérték más emberek [...] Mária Magdolna napján földet hordatni kit-
kit maga négy ökrével elhajtott, és éccakának idejében jöttek haza azon robotrul, mégis másnap
mindjárt reggel meg visszahajtatta aratni [...] sokat közülük lefogatott az tarlón, és nagy keményen
megverette.”
(Zala megyei jobbágyok panaszos levele Mária Teréziához l765-ben)
 „Minthogy ő legszentebb felsége meg van győződve arról, hogy minden kényszer, amely az
emberek lelkiismeretére erőszakkal hat, mindennél ártalmasabb, ezzel szemben az oly helyes türelem,
amilyet a keresztényi szeretet javall, mind a vallásra, mind az államra igen nagy haszon forrása,
elhatározta, hogy e türelmet valamennyi császári és királyi tartományban bizonyos törvényekkel
erősíti meg.
Minden olyan nyilvános vallásgyakorlattal nem bíró helyen, ahol van száz nem katolikus család, s
ezeknek van elegendő, törvényes úton biztosított fedezetük imaházak, lelkészlakok, tanítólakások
építésére, s ahol a lelkészek és tanítók megfelelő állásáról gondoskodni képesek anélkül, hogy a
szolgáltató népet ezekkel a hozzájárulásokkal túlságosan megterhelnék, avagy a reá háruló közadók
viselése szempontjából meggyengítenék, legyen szabad ugyanazon nem katolikus, vagyis az ágostai és
helvét hitvallásúaknak, avagy a görög szertartású nem egyesülteknek magán imaházakat oly módon
felépíteni, hogy ezeknek se tornyuk, se harangjuk, se közútról nyíló bejáratuk – olyan, amilyen a
nyilvános templomoknak van – ne legyen [...].”
(II. József türelmi rendelete – 1781)

„Először: A Jobbágyság állapottyát annyiban a mennyiben a Parasztok ennél fogva eddig elé
örökös kötelesség alá vettetve és a földhöz köttetve voltanak,jövendőre tellyességgel eltörölyük és azt
akarjuk, hogy ebben az értelemben a Jobbágy nevezettel tovább ne éllyenek: következésképpen
minden Parasztokat, akár mely nevezet és vallásbeliek légyenek, jövendőre maguk személlyekre nézve
lakásokat szabadosan változtatható emberekké tészük, és mindenütt ollyanoknak tartani parancsollyuk,
maga a Természet és a köz Jó azt kívánván…
Másodszor: Azt akarjuk, hogy minden Parasztnak szabad legyen maga kedve szerint, Földes Úrnak
engedelme nélkül is házasodni, Tudományoknak és Mesterségeknek tanulására magát adni, s azokat
akárhol gyakorolni.”
(II. József jobbágyrendelete – 1785)

„Ha a magyar nyelv volna általános nyelve Magyarországnak és Erdélynek, hasznát lehetne venni a
közügyek elintézésében. De köztudomású, hogy a német, illír és oláh nyelvek szintúgy el vannak
terjedve. Nem lehet tehát hivatalos nyelvül mást választani, mint a németet, a monarchia katonai és
politikai igazgatásának nyelvét. A francziák, angolok és oroszok példája tanúsítja, mily nagy hasznára
válik az államnak, és mennyire elősegíti a testvériséget, ha csak egy nyelv használatos.”
(II. József nyelvrendelete – 1784)