3.

Gazdasági változások az Anjouk idején

Feladat: Mutassa be I. Károly gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel uralkodói

hatalmának politikai és gazdasági alapjait! Feleletében használja a Középiskolai történelmi
atlasz megfelelő térképét!
Válaszában térjen ki az alábbiakra:
 A magyar királyság újjászervezése – hatalmának politikai alapjai
 Gazdasági-pénzügyi és bányareformjának főbb összetevői
 Az államháztartás – a királyi jövedelmek új alapokra fektetése
 A távolsági kereskedelem – kereskedelmi útvonalak, kivitel és behozatal fellendítése

Források:

„az országunkban közeledő kereskedőknek […] hogy dolgaitokkal és áruitokkal jőve, ha

elődeink által jóváhagyott régi szokás szerint a köteles vámot megfizetitek, s a szávai rév
mellett épített várunk alatt a harmincadot megadjátok, egész országunkban szabadon és
biztonságban jöhettek-mehettek embereitekkel, királyi hitünkre.”
(Oltalomlevél az idegen országokból érkező kereskedőknek, 1316)

„Országunk főpapjainak és báróinak alaposan megfontolt tanácsával egyetértően kegyesen

elrendeljük örökre szólóan, hogy ha a főpapok, szerzetesek és világi papok vagy a nemesek
bármelyikének földjein és birtokán arany-, illetve ezüstbányát fognak találni, s amennyiben
nem tagadják le azok létezését és nem tagadják meg a feltárásukat, akkor ugyanők örökre
élvezzék örvendezve azon földjeik változatlan birtoklását, amelyeken ezek az arany- és
ezüstbányák találhatók, sőt a földjükön talált arany-, illetve ezüstbányákból származó, a
bányászok szokása szerint befolyó királyi jövedelmek harmadrészét is kapják meg
teljességgel örök időkre.”
(I. Károly oklevele, 1327)

„…elrendeltük és parancsoljuk, hogy minden megyében, minden egyes kapu után, amelyen
szénával vagy gabonával megrakott szekér képes befordulni vagy azon átjönni –, lakjék bár
ugyanazon kapu mögött, illetve kapuval rendelkező telken három vagy négy, vagy ennél is
több ember, vagy tartózkodjék ugyan ezen csak egyetlen ember is […], a kirovás megtörténte
után 15 napon belül, a kamara haszna címén, előbb említett kamaráknak 18 dénárt a kamarák
ispánjának a kezéhez kell szolgáltatni és fizetni.”
(I. Károly dekrétuma, 1342)

Az államháztartás bevételei az Anjou-korban

 „Az Úr 1335. évében, Szent Márton ünnepe körül János cseh király és fia, Károly, meg a
lengyelek királya [III. Kázmér] Magyarországra, Visegrád várába jött Károly királyhoz, hogy
ott örök békeegyezséget kössenek. Ez meg is történt.”
(Thuróczy Krónika)

„Mi, Károly, Isten kegyelméből Magyarország királya, […] János úrral, Csehországnak
ugyanazon Isteni kegyelem akaratából uralkodó dicső királyával, a mi kedvelt fivérünkkel
tanácskozást tartottunk, bizonyos engedélyek kiadásáról behatóbban tárgyaltunk, majd
mindkét királyság hasznát szem előtt tartván, […] elrendeltük, hogy mind a mi
kereskedőinknek, mind a csehországiaknak és más szomszédos országbelieknek az alább
megírt országutakon és útvonalakon kell járniuk és utazniuk […] Éppen ezért mind a
kereskedőinket, mind a csehországi és más országokból érkező kereskedőket hívjuk és
bíztatjuk, hogy javaikkal, áruikkal és értékeikkel békében, háborítatlanul és minden
akadályoztatás nélkül vagyonuk és személyük biztonságban, a vámok lefizetése után
szabadon jöjjenek keresztül az említett vámhelyeken.”
(I. Károly oklevele, 1335)