Gödöllői Református Líceum Gimnázium

OM azonosító: 032575
✉: 2100 Gödöllő, Szabadság tér 9.
☎/Fax: 28/410-298
E-mail: refliceum@gmail.com

Középszintű szóbeli érettségi tételek történelemből

Források
 1) A Magyar Királyság gazdasága az Anjou-korban

„Mi, Károly, Isten kegyelméből Magyarország királya, jelen oklevelünk rendjében tudomására
hozzuk mindenkinek, akit illet, hogy tekintettel az idősebb Endre mester hűségére és serény
igyekezetére, mellyel felségünk kegyét elnyerni törekedett, erdélyi kamaránknak az ispánságát
ugyanazon Endre mesternek az általa részben verendő garasokban, részben pedig forintokban az alább
jelzett határidőkben nekünk fizetendő 1000 márkáért egy esztendőre (…) átengedtük és bérbe adtuk.
Elrendeltük pedig, hogy a folyó évben forgalomban levő háromféle pénzünket, tudniillik a forintokat,
a garasokat és kisdénárokat mind a mondott kamaraispán, mind a többi kamarások az egész
országunkban egy és ugyanazon formában, súlyban, finomságban és értékben verjék, és azonképpen
készítsék úgy, hogy ezen háromfajta dénáraink az egész országban egyformán és minden eltérés nélkül
kerüljenek forgalomba és beváltásra.
Elrendeltük továbbá, hogy valahányszor az ezüstöt olvasztják, az érsek úrnak és
tárnokmesterünknek az emberei személyesen jelen legyenek.
A pénzverésre szolgáló szerszámokat pedig az érsek úr és tárnokmesterünk embereinek a
pecsétje alatt, a szokott helyen őrizzék.”
(Károly Róbert 1336-os okleveléből részlet)

„Határozván elrendeltük és parancsoljuk, hogy minden megyében, minden kapu után, amely utcára
szolgál kijárással, ahol emberek laknak, amelyen egy szénával vagy gabonával megrakott szekér képes
befordulni vagy azon át kijönni, lakjék bár ugyanazon kapu mögött, illetve kapuval rendelkező telken
három vagy négy vagy ennél több ember, vagy tartózkodjék ugyanezen csak egyetlen ember is, hacsak
nem annyira szűkölködő és szegény, hogy azt sem képes megfizetni (…) kivévén a mi királyi és
királynéi szolgáinkat (…) az előbb említett kamarának tizennyolc dénárt a kamarák ispánjának a
kezéhez kell szolgáltatni és fizetni.”
(Részlet a kapuadót elrendelő királyi törvényből, 1342)

Károly Róbert jövedelmei

2
 2) A nagy földrajzi felfedezések

„A Kelettel folytatott kereskedelem kiszivattyúzta Európából a nemesfémeket, mivel a Levantén

keresztül behozott luxuscikkekért és fűszerekért (porcelán, selyem, illatszereke, bors, cukor, vanília)
zömében arannyal és ezüsttel fizettek. Ugyanakkor az oszmán terjeszkedés következtében a levantei
kereskedelem először bizonytalanabbá, majd a vámok emelése után drágábbá vált. Tovább nehezítette
a helyzetet, hogy a XV. század végére a talajvízszint feletti könnyen kiaknázható rétegeket kitermelték
a magyarországi és csehországi nemesfémbányákban, s szivattyúk híján nem tudtak mélyebbre
hatolni, ezért a termelés jelentősen visszaesett.”
(Tankönyvi szöveg)

A nagy földrajzi felfedezésekhez vezető tényezők

„A spanyolok bányákat nyitottak, ültetvényeket létesítettek, ahol az őshonos növények (kukorica,

dohány, gyapot, indigó) mellett Ázsiából áthozott növényeket is termeltek. Az ültetvényeken
kezdetben az indiánokat dolgoztatták, azonban az őslakók nem váltak be munkásnak. Számuk egy
évszázad alatt a tizedére csökkent: az indiánokkal erőszakosan, sokszor kegyetlenül bántak, és az
európaiak által behurcolt betegségekkel szemben az őslakók nem rendelkeztek immunitással. Az
egyház és az állam megpróbált a keresztény hitre térített szerencsétlenek védelmére kelni, de
eredmény nem mutatkozott. Ezért az ültetvényekre Afrikából néger rabszolgákat hoztak be. Az
amerikai gyarmatokról áramlottak Európába az ültetvények termékei. Átvettünk számos növényfajtát
(paradicsom, paprika, kukorica, burgonya, dohány), de ezek elterjedése évszázadokat vett igénybe. A
legfontosabb az óriási mennyiségű nemesfém beáramlása volt, ami értékének csökkenését (az
elhúzódó inflációt) és a termékek árának folyamatos emelkedését idézte elő (árforradalom). Az árakat
a bővülő kereslet is felverte, mivel nőtt a népesség és így az élelmiszer-szükséglet, és a gyarmatokra
Európából iparcikkeket (textíliák, szerszámok, fegyverek) szállítottak. Sajátos körforgást hozott létre a
rabszolga-kereskedelem: Amerikából cukrot szállítottak Európába, innen az ebből készült alkoholt
Afrikába, ahol a rabszolga-kereskedelemmel foglalkozó néger törzsektől vagy araboktól főként
alkoholért rabszolgákat vásároltak. A szerencsétleneket embertelen körülmények között átszállították
Amerikába, hogy az ültetvényeken cukrot és egyéb gyarmatárukat termeljenek.”
(Tankönyvi szöveg)
3
A világkereskedelem kialakulása

4
3) A második ipari forradalom

Az ipari termelés fő mutatói

5
 1830 50 lakos

1837 4200 lakos

1850 30000 lakos

1861 110000 lakos

1870 299000 lakos

1880 1000000 lakos

1900 2000000 lakos

1930 3000000 lakos

Chicago lakossága 1830-1930

„Láttuk, hogyan alakul lassacskán a T-modell. Hasonlóan lassú fejlődés eredménye a

futószalag is, a tömegtermelés leglátványosabb láncszeme. Mindkettő csak úgy kifejlődött. (...)
Manapság jóval kevesebbszer hallunk a tömegtermelésről, mint az automatizálásról. Pedig ugyanazon
az elven épül fel mindegyik: gépek által előállított cserélhető részeket állítanak össze először
egyszerűbb szerkezetekké, majd ezekből összeállítják a végterméket, az egészet. A fő különbség az,
hogy a mechanikusan mozgatott futószalag esetében sokkal teljesebb az automatizálás; ahol az
emberek valamikor munkagépeket irányítottak, azt a munkát most elektronikusan vezérlik, sokkal
kevesebb emberrel, akik az elektronikára ügyelnek.
A cserélhető alkatrészek 1913-ban sem voltak már újak. (...) Századunk elején pedig Henry
Leland, akit aztán Ford beolvasztott saját vállalkozásába, szintén ezt az elvet alkalmazta első Cadillac
kocsijánál. (...) Amit Fordnál bevezettek, lényegében nem volt más, mint az, hogy a munkadarab egyik
munkástól a másikig vándorolt, mígnem összeállt egy egységnyi szerkezet. Azután ezeknek a
szerkezeteknek a folyamát a megfelelő helyen és a megfelelő időben a mozgó végső futószalaghoz
irányították, amelyről lekerült a kész termék. Tekintet nélkül arra, hogy hogyan használtak fel
megelőzőleg néhányat ezekből az alapelvekből, a tömegtermelésben a sorrenden alapuló szalagszerű
termelés és annak intenzitása, amely az automatizáláshoz vezetett, mindez közvetlenül abból nőtt ki,
amit mi a Ford Motor Company-nál 1908 és 1903 között kidolgoztunk. (...)”
(Charles Sorensen visszaemlékezése, 1913)

6
 4) A globális világgazdaság ellentmondásai

Az Agenda 21 határozataiból

A világ dollármilliomosainak országonkénti megoszlása

7
A globalizáció egy lehetséges környezeti következménye

A szegénység ördögi körei

8
 5) A középkori város

„Die Stadtluft macht frei: Ha pedig valaki idegen az említett városba beköltözik, ott egy évet és egy
napot eltölt, és ezen közben senki azzal nem vádolta és rá nem bizonyította, ő maga pedig be nem
vallotta, hogy előzőleg szolgaállapotú volt, a többi polgárral közös szabadságot élvezzen. Halála után
pedig hagyatékával senki úgy ne bánjon, mint a szolgákéval szokás.”
(II. Frigyes kiváltságlevele, Goslar részére 1219.)

● Ha valamely kereskedő, aki városunkban vagy a külvárosban tartózkodik, nem óhajt belépni
céhünkbe, mi az illetőt, ha utazás közben bárhonnan elűzik, vagy bárhol megfosztják vagyonától,
vagy párviadalra szólítják fel, semmiféle módon nem védelmezzük.
● Ha a céhen kívüliek közül bárki valamely élelmiszerkészletre, vagy bármi hasonlóra alkuszik, és
valamelyik a céhbeliek közül közbelép, csak az utóbbi vásárolhatja meg, tekintet nélkül arra, hogy
a másik milyen árat ígért. (…)
● Szabály, hogy a bor és minden céhbeli szükséglet költségeit a céh vagyonából fedezik.
● Midőn beköszönt az italozás ideje, a dékánok feladata értesíteni a káptalan tagjait, hogy a kijelölt
napon vegyenek részt az italozásban, és előírni, hogy 9 órakor békésen jelenjenek meg a maguk
helyén és közülük senki ne kezdjen civakodást régi vagy közelmúlt dolgokat hánytorgatva.
● Szabály az is, hogy ha valaki az italozásra valakit hoz magával: fiát, unokaöccsét vagy szolgáját,
akkor mindegyik után 12 dénárt fizet. Ez alól a szabály alól kivesszük a mestereket.
● Ha az italozáson nem céhbeli jelenik meg és titokban iszik, de ivás közben tetten érik, akkor ő 5
nagy solidust fizet, vagy ott nyomban köteles belépni a céhbe. Ez alól kivesszük a klerikusokat, a
lovagokat és az idegen országbeli kereskedőket.
● Ha valaki a haragszó után zajong vagy ugrál fél unciát fizet.
(Saint-Omer város kereskedő céhének szabályzata, 1151)
Dékán = a kereskedő szövetség választott vezetője
Dénár = a Római Birodalom és a Karoling-kor ezüstpénze
Livre = a francia területen használt pénz a IX-XVIII. században
Solidus = I. Constantinus császár által bevezetett aranypénz
Sou = francia váltópénz

Városok a középkorban
9
 6) Demográfiai változások és nemzetiségi arányok alakulása a XVIII. századi Magyarországon

„A magas Udvari Haditanács kétségtelenül eléggé ismeri, hogy Magyarország felső részeit Isten
ostorai, a belső zavargások, a vészt hozó járványok, a vizek igen káros áradása, a legyek és egerek
csodálatos változásai és tömegei látogatták meg és sújtották annyira, hogy lakosokban és mindenfajta
barmokban hihetetlen mértékben súlyos veszteséget szenvedtek, és ezzel a közterhek és
kötelezettségek vállalására elégtelenek lettek. A kedvező alkalom kínálkozásával nemcsak a magam
java, de a közjó érdekében is szorgalmasan és minden erővel azon fáradozom, hogy svábokkal, akik
jelenlegi helyzetük következtében otthonunkat elhagyni és betevő falatjukat más vidéken, különösen
ebben az erősen elnéptelenedett hazában keresni kénytelenek, az üres helységeket népessé tegyem, s
így az említett lakossághiányt legalább részben kiegyenlítsem, egyúttal pedig a közterhek és
kötelezettségek ellátásáról gondoskodjam, és ami a legfőbb dolog: a katolikus vallás is inkább
gyarapodhassék.”
(Gróf Károlyi Sándor kérvényének részlete az Udvari Haditanácshoz, 1712)

Helyszín Lakos km2-ként

Temesköz 1,7
Békés vármegye 1,8
Arad vármegye 1,8
Sopron vármegye 32
Küküllő vármegye 33

A népsűrűségi adatok szélsőségei a XVIII. század elején

Magyarorszá Erdély Horvátorszá

g g
Magyar 41,55% 30,4% 0,49%
Román 16,17% 50,81%
Szlovák 10,68%
Német 9,98% 14,35% 0,5%
Horvát 9,56% 98,02%
Szerb 6,85% 0,99%
Ruszin 3,58%
Szlovén 0,33%
Egyéb 1,3% 4,44%

Magyarország népei 1790-ben

10
Betelepítések a XVIII. században

11
 7) A Kádár-korszak mindennapjai

„A magyar gazdasági csoda titka az, hogy "az emberek az első műszakban, a munkahelyükön
kímélik erejüket, a másodikban, mellékfoglalkozásként pénzt keresnek, a harmadikban pedig fölépítik
lakásukat (…).
Magyarországon - legalábbis kelet-európai mértékek szerint - fogyasztási robbanás zajlott le.
… Bár 1960-ban csak 18 000 magánautó volt az országban, 1970-re már 213 000. Ez a szám tizenöt
év alatt meghétszereződött 1,5 millióra nőtt. Más tartós fogyasztási cikkek grafikonja hasonlóképpen
meredek emelkedést mutat. … Mivel a húsellátás szűkössége a kommunista irányítású országokban
szinte már a rendszer egyik jelképe, figyelemre méltó, hogy Magyarországon az évi húsfogyasztás a
háború előtti 33,9 kilóról 1950-ig 34,9 kilóra, 1960-ig 49,1 kilóra, 1977-ig pedig 77 kilóra nőtt.
Végezetül azt sem szabad elfelejteni, hogy Magyarországon a nyugati turisták száma, kis híján
megháromszorozódva, 700 ezerre emelkedett. (…)
A pártlap szerint 1986-ban egy budapesti üzem egy, az iskolából frissen kikerült,
segédmunkásnak jelentkező fiatalembernek 4200 forintot kínált, egy másik kezdőnek, egy diplomás
közgazdásznak pedig 4600 forintot. Nem csoda, ha minden vizsgálat megerősíti, hogy az
értelmiségiek, így a mérnökök is csak 45 (egyes adatok pedig csak 53) éves korukra érik utol a velük
egykorú szakmunkás jövedelmét. (…)
A számok önmagukért beszélnek: a kereken 1,5 millió háztáji és kiegészítő gazdaságban
évente 4,5 millió ember 2,7 milliárd munkaórával egészíti ki keresetét. Ez 1,2 millió teljes
foglalkoztatású ember munkájával egyenértékű. (…) E törpegazdaságok adják a bruttó mezőgazdasági
termelés egyharmadát, ezen belül ők termelik meg a burgonya és zöldség 70, a sertéshús 56,3 és a
baromfi 43 %-át. Az 1981-től 1985-ig évente felépült 74 000 lakás közül nem kevesebb, mint 57 600
magánerőből épült.”
(Paul Lendvai: Magyarország kívülről, avagy a túlélés művészete)

Tartós fogyasztási cikkek száma

Élelmiszerfogyasztás adatai 1934-1970

12
Kádár János felvonulóknak integet

Az óbudai lakótelep

Magyarország külföldi adósságállománya 1975-1987

13
 8) Az athéni demokrácia fénykora

„Nincs értelmetlenebb és rátartibb a haszontalan tömegnél. Ezért elviselhetetlen volna, ha mi most a

türannoszi gőgtől megszabadulván a féktelen nép gőgjének esnénk áldozatul. Mert ha a zsarnok tesz
valamit, tudatosan teszi, a népben viszont semmi belátás nincs. Hogyan is bírhatna tudattal az, akit
nem tanítottak, aki nem tudja sem azt mi a szép, sem azt, hogy mi az illendő és megfontolás nélkül
nekiesve nyakra-főre siettetné a dolgokat, mint egy vadul áradó hegyi patak? Válasszák hát a
népuralmat azok, akik rosszat akarnak, mi pedig a legkiválóbb emberekből válasszunk egy csoportot
és bízzuk arra a hatalmat.”
(Hérodotosz véleménye a demokráciáról)

„Olyan alkotmánnyal élünk, amely nem igazodik szomszédaink törvényei után és inkább mi magunk
szolgálunk például, mintsem hogy utánoznánk másokat. A neve pedig, mivel nem kevesekre, hanem a
többségre támaszkodik: demokrácia. Törvényeink szerint a személyes ügyeket tekintve, mindenki
egyenjogú, de ami a megbecsülést illeti, hogy a közösség előtt kinek, miben van jó híre, itt nem a
társadalmi helyzet, hanem a kiválóság ér többet, és ha valaki olyasmire képes, ami a városnak javára
van, szegény sorsa és így jelentéktelen társadalmi rangja nem áll utjában. A szabadság szellemében
intézzük el közügyeinket és mindennapi tevékenységeink során nem válunk gyanakvókká egymással
szemben, nem haragudva meg szomszédunkra, ha egyszer a maga kedve szerint cselekszik, és nem
öltve szemrehányó tekintetet, ami, bár nem büntetés, mégis rosszul esik neki. Ilyen nyíltszívűek
vagyunk a magunk közötti érintkezésben, azt azonban, amit az állam parancsolt, elsősorban
tiszteletből nem merjük áthágni, engedelmeskedve azoknak, akik éppen az élén állnak, és a
törvényeknek, különösképpen azoknak, amelyek az igazságtalansággal sújtottakat védik, és azoknak,
amelyek bár íratlanok, megsértésüket gyalázatnak tekinti.”
(Periklész az athéni demokráciáról; Thuküdidész: A peloponnészoszi háború című művéből)

„A demokratikus államforma alapelve a szabadság. A szabadság egyik feltétele pedig az, hogy a
polgárok felváltva legyenek alattvalók és vezetők. S a demokratikus értelemben vett igazság sem más,
minthogy mindenki egyenlő részhez jusson, szám szerint értve, nem érdem szerint; mivel pedig így
értelmezik az igazságot, szükségképpen a közép van hatalmon, s amit a többség jónak tart, az a döntő,
s az az igazság: szerintük minden polgárnak egyformán kell részesednie az alkotmányjogokban. Így
természetes, hogy a demokratikus államban nagyobb hatalma van a szegényeknek, mint a
gazdagoknak; az előbbiek többen vannak, márpedig a többség akarata dönt. Ez tehát a szabadság
elvének egyik megnyilvánulása, és ezt minden demokratikus felfogású ember az alkotmány lényeges
vonásának tartja.”
(Arisztotelész: Politika — A demokrácia alapelvei)

14
Az athéni társadalom és állam Periklész korában

15
 9) A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején

„Ez után uralkodott fia Béla, ki a minorita barátoknál Esztergomban van eltemetve. Ennek idejében a
mongolok vagy tatárok három oldalról beütnek Magyarországba ötszázezer fegyveressel, ezen kívül
lévén még negyvenezerig való századosuk és tizedesök; kikkel a nevezett király a Sajónál szembe
szállván, a mongolok legyőzik, Urunk születésének ezerkétszáznegyvenegyedik esztendejében; hol az
ország csak nem egész katonasága tönkre jutott, maga Béla előlök a tengermellékre szaladván. S
miután a tengermellékről visszatért, Fridrik austriai herczeg haddal támada rá, kit Bécs-Újhely előtt a
magyarok láncsával mellbe szúrva elvesztének.”
(Kézai Simon mester Magyar Krónikája)

A tatárjárás emberveszteségei

Telepítések Magyarországra a tartárjárás után

16
 10) A reformkor kiemelkedő politikusai

„Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok; és ha feláll oly
intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését,
jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá.”
(Széchenyi István 1825. november 3-i felszólalása az alsótáblán)

„Nevetséges vagy inkább szomorú dolognak kell-e mondani, ha valaki nagyszámú gulája * s
tölt gabnavermei mellett is koplal vagy szinte éhen hal? Nevetséges vagy szomorú-e, ha egy
nagybirtokos, kinek kiterjedt termékeny szántóföldei, rétei, erdei, szőlei sat. vannak, ki nem adózik, s
az országnak szinte semmi terhét nem viszi, s kinek sok ingyen dolgozik – ha egy ily birtokos,
mondom, annyira elszegényül, hogy végre adóssági miatt semminél kevesebbje marad? (...)
Már ez mért van így – s ennek úgy kell-e lenni, vagy tán nem kellene; annak kifejtése lészen
ezen rövid értekezés tárgya.
Ha egynek pénzre van szüksége, minden jószági mellett is ugyan kaphat-e törvényes kamatra
elegendőt könnyen és tüstént? Hány van köztünk, ki nem kéntelen termését, gyapját sat. bizonyos
időszakonként, sőt némelykor még idő előtt s árán alul is eladni? S hánynak, ki már a praecipitium
fenekén nyugszik, legömbörödése első kezdete s oka nem egyéb volt, mint egypár ezerre való
szüksége, melyért akkori birtoka ezernyi hitelt adhatott volna, de melyet rendes és világos hitel híja
miatt csak felette nagy uzsorával kaphatott? Hány birtokost ismerek magam, ki mindég pénzben
szűkölködik, s kinek kincse maga előtt mindég el van zárva?
És ez földesuraink s földbirtokosink állapotjának vázrajza, s ebből látszik, hogy inkább
mende-monda teszi hitelünk létét vagy nemlétét, mint fekvő jószág, ház, marha, gabona, bor sat.
A robot vagy szakmány létele még nagyobb figyelmet érdemel, s azon kárt, mely belőle háramlik,
éppen oly bajosan tagadhatni, mint azt, hogy 2 * 2 = 4. 60 ezer robot egy esztendőben szintazon
munkát viszi végbe, melyet 20 ezer napszámmal könnyen el lehetne végezni. S ki nem tapasztalta, ki
robotban is s béresek által, de kivált kontraktus szerint dolgoztatott, hogy azon munkát, melyet egy
egész helyes jobbágy* rossz ekéjével, filigrán szekerével, gyenge marhájával 52 nap, vagy ügyetlen
cselédje s gyenge korú gyermeki által * 104 nap tud végezni, maga béresivel, jó szerszámmal s erős
marhával vagy kontraktus szerint a mondott idő egyharmad része alatt nem vihette volna végbe!”
(Széchenyi István: Hitel, 1830)

„Ím most van törvényünk, mely az örökváltságot, ha mindkét fél (földesúr és jobbágy)
megegyezik, engedélyezi. Ez magánjogi szempontból hozott törvény. Kérdem én, lehet-e ember széles
e hazában a ki higyje, hogy e törvény mellett hazánk az úrbéri viszonyokból századok alatt is
kibontakozzék?
De tovább megyek.
Alkottassék törvény, mely a földesurat kötelezze, hogyha jobbágya magát örökösön megváltani
akarja, azt ellenezni ne legyen hatalmában, kérdem, van-e ember széles e hazában, a ki higyje, hogy
ily törvény mellett is az úrbéri viszonyokból hazánk egy század alatt tökéletesen kibontakozzék. – A ki
ezt hinné, arról bátran el merem mondani, hogy áldott térmezőn fekvő faluját talán, de az országot, az
ország népét, a nép állapotját nem ismeri.
Azt hiszszük: megmentjük a hazát toldozó, foldozó reformkáinkkal? azt hiszszük, biztosithatjuk
nemzetünk jövendőjét, ha a jövendő épületének alaprakását elmulasztottuk? És mi lehet ezen alap
más, mint a néppeli egy testté forrás, s ekként egy ép, egészséges nemzeti test előteremtése, erről
pedig miként lehet csak álmodnunk is, míg az úrbéri viszonyoknak gyűlölség-nemző választófala
közöttünk fennáll.”
(Kossuth Lajos, Hetilap, 1846)

17
Korabeli karikatúra Széchenyi gyakorlati tevékenységéről

„Mit akar tulajdonképpen a magyar liberális ellenzék? Mit akarunk mi, akiket agitátoroknak
neveznek? Én titkot belőle soha nem tevék. (...) Akarunk monarchiát, tehát respublicáról nem
ábrándozunk; akarjuk monarchiánknak az austriai dynastiát, tehát „repeal”-ről, elszakadásról nem
álmodozunk, s erről Magyar honban nem is fog senki álmodozni, míg meg lesz győződve, mikint én
tökéletesen meg vagyok győződve, hogy a felséges uralkodó ház jövendőjének érdekében Magyar hon
boldogsága az asutriai összes birodalom boldogságával nem csak nincs ellentétben, sőt ha jól számít a
birodalom kormánya, a kettő együtt kapcsolatban van. De ha monarchiát akarunk, akarjuk, hogy az
legyen constitutionalis (alkotmányos) monarchia, legyen pedig az valóságban nem pedig (...) csak írott
malaszt. (...) Akarjuk, hogy ezen alkotmány magyar legyen, tehát holt nyelv zsarnokságát, vagy
(legyen a magány élet akár melly nyelvű) polyglott (több nyelvű) közélet bábel zavarát nem akarjuk. –
Akarjuk, hogy jog uralkodjék, s uralkodjék törvény, melly a nemzet akaratának a király által
szentesített dictátuma (parancsa), tehát tuterális (gyámkodó) szeszélyt s ingatag kegyelmet nem
akarunk. És senki igaz tulajdonát sérteni nem akarjuk, mert ez rablás volna, mi pedig jog uralmat
akarunk és nem rablást, melly politicában csak a feudalismus jelleme. Szóval akarjuk, hogy a nép az
alkotmánynak részese legyen, s a mint egy istennek teremtményei, egy uralkodónak alattvalói, egy
honnak fiai vagyunk, úgy legyünk osztályos testvérek, kivétel nélkül, jogban, teherben.
Ez a mi pártunk értelmében a reform mozgalmak végczélja, iránya. Ez tulajdon képen mindent
magában foglal; magában foglalja minden erkölcsi, minden anyagi javításokat; mert ha az egész nép
joggal, tehetséggel (lehetőséggel) fel van ruházva ön sorsa felett intézkedni, mind szellemileg, mind
anyagilag boldoggá fogja magát tehetni, s ha még sem tenné, nem érdemlené, hogy azzá legyen.”
(Kossuth Lajos beszéde a pesti megyegyűlésben, 1844)

18
 11) A bolsevik diktatúra

„Sztálin túlságosan goromba és ez a fogyatékosság, amely teljes mértékben elviselhető körünkben és a

kommunisták közötti érintkezésben, tűrhetetlenné válik a főtitkári tisztségben. Ezért javaslom az
elvtársaknak, gondolkozzanak azon, hogyan kellene Sztálint erről a posztról áthelyezni, és jelöljenek
ki erre a helyre más valakit, akinek minden egyébtől eltekintve csak egy előnye van Sztálin elvtárssal
szemben, nevezetesen az, hogy türelmesebb, lojálisabb, udvariasabb az elvtársakkal szemben, kevésbé
szeszélyes.”
(Részlet Lenin politikai végrendeleteiből, 1924)

„Még ha az összes kulákot elviszik is, nemsokára új kulákokat találnak. Biztos, hogy addig lesznek
kulákok, amíg egyvalaki is a kolhozon kívül lesz. Egy felelős így nyilatkozott: „Látom a
marhavagonokat, amiket a kulákok számára készítettek elő, hogy Karéliába szállítsák őket. A legjobb
és legerősebb földműveseket deportálják, míg az élhetetlenek és élősködők itt maradnak.”
(M. Fainsod: Szmolenszk Sztálin idejében)

„Hirtelen mindenki fölállt, tomboló taps tört ki: az egyik oldalajtón, amelyet a helyemről nem
láthattam, Sztálin lépett be. A terem tapsolt, kiáltások hangzottak. Az ováció sokáig tartott, talán 10-15
percig is. Sztálin is tapsolt. Amikor a taps csendesedni kezdett, valaki elkiáltotta magát: „Hurrá a nagy
Sztálinnak!” – és kezdődött minden elölről.”
(Visszaemlékezés egy kongresszus megnyitásáról, 1930-as évek)

„Tulajdonképpen – még ma sem tudnám megmondani, mi történt volna, ha már akkor ismerem a
perek és tisztogatások hátterét. Abban biztos vagyok, hogy komoly lelkiismereti válságba jutok, de az
sem kizárt, hogy továbbra is kommunista maradok, és hiszek a létező kommunizmusnál eszményibb
kommunizmusban. Mert nem az a lényeges, hogy mit tesznek, hanem, hogy miért teszik.”
(Egy volt kommunista feljegyzései)

1928 1939
A lakosság létszáma (millió 152, 170
fő) 4
Polgárság (%) 4,6 --
Parsztok, kézművesek (%) 74,9 2,6
Munkások és szolgáltatók (%) 17,6 50,2
Kolhoztagok (%) 2,9 47,2

A szovjet társadalom átalakulása 1928 és 1939

között

Sztálin és Lenin mutatja az utat

19
20
 12) Az 1848-as polgári forradalom Magyarországon

„Mit kíván a magyar nemzet.

Legyen béke, szabadság, egyetértés.
1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, cenzúra eltörlését.
2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten.
3. Évenkénti országgyűlést Pesten.
4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
5. Nemzeti őrsereg.
6. Közös teherviselés.
7. Úrbéri viszonyok megszüntetése.
8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
9. Nemzeti Bank.
10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a
külföldieket vigyék el tőlünk.
11. A politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.
12. Unio.
Egyenlőség, szabadság, testvériség!”
(A 12 pont)

Pest-Buda 1848. március 15-én

A Pilvax-kávéház

21
„III. tc.: Független magyar felelős minisztérium alakításáról
3. § Ő Felsége, s az Ő távollétében a nádor és a királyi helytartó a végrehajtó hatalmat a törvények
értelmében független magyar minisztérium (= kormány) által gyakorolják, s bármely rendeleteik,
parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak úgy érvényesek, ha a Buda-Pesten székelő miniszterek
egyike által is aláíratnak.
6. § Mindazon tárgyakban, melyek eddig a magyar királyi udvari kancelláriának, a királyi helytartó
tanácsnak s a királyi kincstárnak köréhez tartoztak (…) Ő Felsége a végrehajtó hatalmat ezentúl
kizárólag csak a magyar minisztérium által fogja gyakorolni.

IV. tc.: Az országgyűlés évenkénti üléseiről

1. § Az országgyűlés jövendőben évenkint, éspedig Pesten tartandván üléseit, az évenkinti ülésre az
ország Rendeit Ő Felsége minden évben, s amennyire a körülmények engedik, a téli hónapokra hívja
össze.
5. § Ő Felségének joga van az összejött évi ülést meghosszabbítani, s berekeszteni, sőt az
országgyűlést a három év eltelte előtt is föloszlatni, s ekkor új képviselőválasztást elrendelni.
10. § Ülései mind a két táblának ezután is nyilvánosak.

V. tc.: Az országgyűlés követeinek népképviselet alapján választásáról

1. § Politikai jogélvezetet azoktól, kik annak eddig gyakorlatában voltak, elvenni, a jelen országgyűlés
hivatásának nem érezhetvén, mindazok, kik a megyékben és szabad kerületekben az országgyűlési
követek választásában eddig szavazattal bírtak, e jog gyakorlatában ezennel meghagyatnak.
Ezen kívül
2. § Az országnak, s kapcsolt részeknek, mindazon bennszületett vagy honosított, legalább 20 éves
(…) lakosai a nőket kivéve, törvényesen bevett valláskülönbség nélkül választók:
(a) Kik szabad királyi városokban vagy rendezett tanáccsal ellátott községben 300 ezüst forint értékű
házat vagy földet, egyéb községekben pedig eddigi úrbéri értelemben vett ¼ telket, vagy ezzel hasonló
kiterjedésű birtokot, kizáró tulajdonul vagy hitveseikkel, s illetőleg kiskorú gyermekeikkel közösen
bírnak.
(b) Kik mint kézművesek, kereskedők, gyárosok telepedve vannak, ha tulajdon műhellyel vagy
kereskedelmi teleppel vagy gyárral bírnak, s ha kézművesek, folytonosan legalább egy segéddel
dolgoznak.
(d) Jövedelmükre való tekintet nélkül a tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, akadémiai művészek,
tanárok, a magyar tudós társaság tagjai, gyógyszerészek, lelkészek (…) azon választókerületekben,
melyben állandó lakásuk van.
3. § Választható mindaz, ki választó, ha életének 24. évét betöltötte, s a törvény azon rendeletének,
miszerint törvényhozási nyelv egyedül a magyar, megfelelni képes.

VIII. tc.: A közös teherviselésről

Magyarország s a kapcsolt részek minden lakosai minden közterheket különbség nélkül egyenlően és
aránylagosan viselik.

IX. tc.: Az úrbér és az azt pótló szerződések alapján gyakorlatban volt szolgálatok, dézsma és pénzbeli
fizetések megszüntetéséről
Az úrbér és az azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézsma és
pénzbeli fizetések a törvény kihirdetésétől fogva örökösen megszüntetnek.
1. § A törvényhozás a magánföldesurak kármentesítését a nemzeti közbecsület védpajzsa alá helyezi.

XVIII. tc.: Sajtótörvény

Az előző vizsgálat (előzetes cenzúra) eltöröltetvén örökre, s a sajtószabadság visszaállítatván, ennek
biztosítékául ideiglenesen rendeltetnek:
1. § Gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti és szabadon terjesztheti.”
(Az 1848-as áprilisi törvények)

22
 13) Az ellenforradalmi rendszer legfontosabb kérdései

A trianoni béke hatásai Magyarország közlekedési és települési hálózatára

23
Népszövetségi kölcsön jegyzésére buzdító
plakát Az Osztrák-Magyar Monarchia egykori
valutája, a korona és az új valuta, a pengő

14) A rendszerváltozás főbb eseményei

24

Az 1990-es választások eredménye
„Első alapelvként kimondjuk, hogy ez
a kormány a szabadság kormánya kíván lenni.
25
Törvényhozási és kormányzati munkájában
egyaránt arra fog törekedni, hogy minden
magyar állampolgár ugyanazokkal a jogokkal
és kötelezettségekkel rendelkezzék a törvény
előtt, a hivatalokban és egymás iránt is. A
jogállamiság követelményének tartja, hogy a
vélemény-, szólás-, gyülekezési-, mozgás- és
utazási szabadság terén a jogalkotás további
korszerűsítését kezdeményezze. Az új
kormány híve a sajtó és a kultúra teljes körű
szabadságának, s e jogok gyakorlását csak
azokon a pontokon kívánja korlátozni, ahol az
mások szabadságát vagy jogait sérti.
A szabadság nélkülözhetetlen része a
nevelési és oktatási szabadság is.
Történelmi feladat a vállalkozási, a
gazdasági szabadság helyreállítása. …
Végezetül, mint a szabadság kormánya, az új
kormány biztosítani akarja a kis közösségek
önrendelkezési jogát is.
Második alapelvként leszögezzük, hogy az új
kormány a nép kormánya kíván lenni.
Negyvenhárom év óta első ízben a magyar nép
által szabadon választott parlament iktat most
be egy kormányt. …
Ha az új kormány a nép kormánya,
amely végleg leváltja az elnyomatás rendszerét
és végrehajtja az áttérést a szabadság
rendszerére, akkor az államot és annak szerveit
többé nem szabad azzal a bizalmatlansággal
tekinteni, amely az elnyomatás eszközeinek
járt ki korábban. …Harmadik alapelvünk
szellemében, ez a kormány a gazdasági
fordulat kormánya kíván lenni, és tisztában van
azzal, hogy a legnehezebb feladatok ezen a
téren várnak reá. A gazdaság nehéz helyzetéről
beszélni közhely, de a baj teljes felmérését
csak ezután tudjuk elvégezni, s amit
megtudunk ezután, azt közölni fogjuk az
ország nyilvánosságával.
Az közismert, hogy az infláció
mértéke meghaladja az évi húsz százalékot. Az
is, hogy nemzeti adósságunk több mint
huszonegy milliárd dollár, s ez a legmagasabb
fejenkénti összeget jelenti Közép- és Kelet-
Európában. …
Célunk a szociális piacgazdaság
megvalósítása, vagyis olyan gazdasági,
amelyben a piac nyitottságát szociális és -
tegyük hozzá - környezetvédelmi szempontok,
a gondoskodó és hosszú távlatokban
gondolkodó társadalom elvárásai egészítik ki.
… Súlyos gazdasági örökségünk
egyszersmind szellemi és erkölcsi örökség.
Meg kell tanulnunk mindnyájunknak másként
gondolkozni, másképpen gondolkodni és
másként dolgozni.
…Végül, negyedik alapelvként, az új
kormány európai kormány lesz a szónak
nemcsak földrajzi értelmében. A demokrácia, a
pluralizmus, a nyitottság hagyományát valljuk.
Az elmúlt 40 év törést jelentett nemzetünk
történelmében. Most vissza akarunk térni az
európai örökséghez, de egyben mindazokhoz
az újabb értékekhez is, amelyet Európa az
elmúlt 40 év alatt, a második világháború
szörnyű élményei és tapasztalatai nyomán és
után alkotott meg.
Az európaiság másik kérdése a visszatérés a
kontinens történelmileg megbontott egységébe.
A kormány elkötelezi magát az európai
integráció gondolatának. Az integráció első
fejezete a szabad Magyarország felvétele lesz
az Európa Tanácsba. … A kormány célja a
tagság elnyerése az Európai Közösségben, az
elkövetkező évtized során. …”
(Részletek az Antall-kormány programjából,
1990. május)

„Tudomásul kell venni, hogy – teljes foglalkoztatottság mellett – a mostani kamatokkal együtt 20 és
21 milliárd dollár közötti adósságunk azért keletkezett, mert ténylegesen nem produktív üzemeket
működtettünk. Magyarul, az ország úgy élt az elmúlt évtizedekben, hogy nem termelte meg azt, amit
elosztott a társadalom, hanem hitelekből fedezte, és az embereknek Magyarországon az elmúlt
időszakban ez adott egy bizonyos biztonságérzetet. Az emberek azt érezték, hogy lehetnek szerény
céljaik: egy Trabant vagy egy Zsiguli, amit egy idő után elérhettek. Lakást nagyon nehezen tudtak
szerezni, de talán egy kis hétvégi telket igen. És időnként el tudtak menni egy külföldi útra. És Kelet-
Németországban legalább azt érezhették, hogy valamivel szabadabbak, mint az ott élők. Szabadabbak
és jobban élnek, mint a lengyelek, a csehek, a románok. A társadalom tehát, bár egy pártállamban élt,
de az 56-os retorziós időszakot követően itt egy olyan helyzetet élvezett az adósságok és az évtizedek
óta elhibázott gazdaságpolitika árnyékában, hogy – noha nem élt jól –, de mégis jobban élt, mint amit
megengedett volna a magyar gazdaság. A vietnami háború után nem volt nehéz a pénzpiacon pénzt
felvenni. A Nyugat adott hitelt a keleti országoknak. Ezt az időszakot tehát arra használták fel az előző
kormányok, hogy a többi népi demokratikusnak nevezett országhoz képest a polgároknak jobb anyagi
helyzetet teremtsenek. S bár évek óta arról beszéltek ebben az országban, hogy válság van, az egyes
ember a főmunkája mellett, hétvégén és egyéb módon hozzájutott olyan kereseti lehetőségekhez, a
második vagy harmadik gazdaságban, hogy valamivel mégis jobban tudott élni.
Ez az időszak véget ért. Egy világ összeomlott. Összeomlott a rendszer, és ennek – ezt
tudomásul kell venni – nem a mi kormányunk az oka. Éppen azért került sor Kelet-Közép-Európában
rendszerváltozásokra, mert a kommunista politika, egy egész gazdasági rendszer omlott össze.”
(Részlet az Antall Józseffel készített ún. pizsamás interjúból)

15) A keresztyénség kialakulása és főbb tanításai

26
 1
Történt pedig azokban a napokban, hogy Augusztusz császár rendeletet adott ki: írják össze
az egész földet. 2Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíriában Kviriniusz volt a
helytartó. 3Elment tehát mindenki a maga városába, hogy összeírják. 4Felment József is a
galileai Názáretből Júdeába, Dávid városába, amelyet Betlehemnek neveznek, mert Dávid
házából és nemzetségéből származott, 5hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott
állapotban volt. 6És történt, hogy amíg ott voltak, eljött szülésének ideje, 7és megszülte
elsőszülött fiát. Bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely.
8
Pásztorok tanyáztak azon a vidéken a szabad ég alatt, és őrködtek éjszaka a nyájuk
mellett. 9És az Úr angyala megjelent nekik, körülragyogta őket az Úr dicsősége, és nagy
félelem vett erőt rajtuk. 10Az angyal pedig ezt mondta nekik: Ne féljetek, mert íme, nagy
örömet hirdetek nektek, amely az egész nép öröme lesz: 11üdvözítő született ma nektek, aki az
Úr Krisztus, a Dávid városában.

A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a
12

jászolban. 13És hirtelen mennyei seregek sokasága jelent meg az angyallal, akik dicsérték az
Istent, és ezt mondták: 14Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az
emberekhez jóakarat.
(Lukács evangéliuma 2 fejezet 1-14 vers)

44
Tizenkét órától három óráig sötétség lett az egész földön. 45A nap elhomályosodott, a
templom kárpitja pedig középen kettéhasadt. 46Ekkor Jézus hangosan felkiáltott: Atyám, a te
kezedbe teszem le az én lelkemet! És ezt mondva meghalt.
47
Amikor a százados látta, hogy mi történt, dicsőítette Istent, és így szólt: Ez az ember valóban
igaz volt. 48És az egész sokaság, amely erre a látványra összeverődött, amikor látta a
történteket, mellét verve tért haza. 49Jézus ismerősei pedig mindnyájan és az őt Galileától
fogva követő asszonyok távolabb állva szemlélték mindezt.
(Lukács evangéliuma 23 fejezet 44-49 vers)
(

16
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne
vesszen, hanem örök élete legyen. (János 3:16)
25
Ekkor felállt egy törvénytudó, hogy megkísértse őt, és ezt kérdezte: Mester, mit tegyek, hogy
elnyerjem az örök életet? 26Ő pedig ezt mondta neki: Mi van megírva a törvényben? Hogyan
olvasod? 27Ő pedig így válaszolt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből,
teljes erődből és teljes elmédből, és felebarátodat, mint magadat.” (Lukács 10: 25-27)
38
Hallottátok, hogy megmondatott: „Szemet szemért, fogat fogért.” 39Én pedig azt mondom
nektek, hogy ne szálljatok szembe a gonosz emberrel, hanem aki arcul üt téged jobb felől, tartsd oda
annak arcod másik felét is! (…)
43
Hallottátok, hogy megmondatott: „Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet.” 44Én
pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek
titeket, 45hogy így mennyei Atyátoknak fiai legyetek, mert ő felhozza napját gonoszokra és jókra, és
esőt ad igazaknak és hamisaknak. (Máté evangéliuma, 5 – A Hegyi beszéd részletei)

27
1
Ki hitte volna el, amit hallottunk, és az ÚR karjának ereje ki előtt volt nyilvánvaló? 2Mint vesszőszál
sarjadt ki előttünk, mint gyökér a szikkadt földből. Nem volt neki szép alakja, amiben
gyönyörködhettünk volna, sem olyan külseje, amiért kedvelhettük volna. 3Megvetett volt, és
emberektől elhagyatott, fájdalmak férfia, betegség ismerője. Eltakartuk arcunkat előle, megvetett volt,
nem törődtünk vele.4Pedig a mi betegségeinket viselte, a mi fájdalmainkat hordozta. Mi meg azt
gondoltuk, hogy Isten csapása sújtotta és kínozta. 5Pedig a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink
miatt törték össze. Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az ő sebei árán gyógyultunk
meg. 6Mindnyájan tévelyegtünk, mint a juhok, mindenki a maga útját járta. De az ÚR őt sújtotta
mindnyájunk bűnéért. 7Amikor kínozták, alázatos maradt, száját sem nyitotta ki. Mint a bárány, ha
vágóhídra viszik, vagy mint a juh, mely némán tűri, hogy nyírják, ő sem nyitotta ki száját. 8Fogság és
ítélet nélkül hurcolták el, de kortársai közül ki törődött azzal, hogy amikor kiirtják a földön élők közül,
népe vétke miatt éri a büntetés?! 9A bűnösök közt adtak sírt neki, a gazdagok közé jutott halála után,
bár nem követett el gonoszságot, és nem beszélt álnokul. 10Az ÚR akarata volt az, hogy betegség törje
össze. De ha fel is áldozta magát jóvátételül, mégis meglátja utódait, sokáig él. Az ÚR akarata célhoz
jut vele. 11Lelki gyötrelmeitől megszabadulva, elégedetten szemléli majd őket. Igaz szolgám sokakat
tesz igazzá ismeretével, és ő hordozza bűneiket. 12Ezért a nagyok között adok neki részt, a
hatalmasokkal együtt részesül zsákmányban, hiszen önként ment a halálba, hagyta, hogy a bűnösök
közé sorolják, pedig sokak vétkét vállalta magára, és közbenjárt a bűnösökért.
(Ézsaiás próféta könyve 53 fejezet 1-12 vers)

16) Az iszlám

28
 Gábriel angyal megjelenik Mohamednek

Az Arab-félsziget a VII. században

„És Allah ezt mondta: Ne vegyetek magatoknak két istent! Ő csupán egyetlen isten. Én vagyok az,
akitől félnetek kell. Övé mindaz, ami az egekben és a földön van, és őt illeti meg a vallási tisztelet
mindörökké. (...)”
(Korán 190. szúra (fejezet))

„Ti hívők! Előírattatott nektek a böjtölés, amiként előírattatott azoknak, akik előttetek éltek. Talán
istenfélők lesztek. Böjtöljetek bizonyos számú napig! (...) A böjt ideje a ramadán hónap, amikor a
Korán mint útmutatás küldetett le az emberek számára.”
(Korán 2. szúra (fejezet))

„Végezzétek el az istentiszteletet és adjátok oda a zakátot (alamizsna).”

(Korán 58. szúra (fejezet))

„Végezzétek el a zarándoklatot és az umrát (kis zarándoklat) Allahnak! Ha akadályozva lennétek,

akkor engesztelésképpen ajánljanak fel áldozati állatot, ami könnyen előteremthető nektek!”
(Korán 2. szúra (fejezet))

Harcoljatok Allah ösvényén azzal, aki harcol veletek; csak ne lépjétek túl az előírást úgy, hogy ti
kezditek elsőnek a harcot; láthatjátok: Allah nem szereti a túllépőket. És öljétek őket, ahol csak rájuk
találtok, és űzzétek őket onnan, ahonnan ők elűznek benneteket. A szent mecsetnél mégse harcoljatok,
hacsak ők nem harcolnak benne veletek, üssétek őket agyon, ez a hitetlenek jutalma. (Korán )

29
 17) Az Osztrák-Magyar Monarchia államrendszere

„Egyik cél tehát a birodalom szilárd fennállása, amelyet nem akarunk semmi más tekintetnek
alárendelni. Másik cél pedig fenntartása Magyarország alkotmányos fennállásának, jogainak (…)
melyektől többet elvenni, mint amit a birodalom szilárd fennállhatásának biztosítása múlhatatlanul
megkíván, sem jogos nem volna, sem célszerű.”
(Deák Ferenc, 1865)

„XII. tc. A magyar korona országai és az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országok között
fennforgó közös érdekű viszonyokról, s ezek elintézésének módjáról.

1. § Azon kapcsolat, mely egyrészről a magyar korona országai, másrészről Ő Felségének többi
országai és tartományai között jogilag fennáll, az 1723: 1., 2. és 3. törvénycikkek által elfogadott
pragmatica stanctión alapszik. (…)
8. § A pragmatica stanctióból folyó közös és együttes védelemnek egyik eszköze a külügyek célszerű
vezetése. E célszerű vezetés közösséget igényel azon külügyekre nézve, melyek az Ő Felsége
uralkodása alatt álló összes országokat együtt illetik. (…) Ezen külügyeket tehát Magyarország is
közösnek tekinti, s kész azoknak közösen meghatározandó költségeihez azon arány szerint
hozzájárulni.
11. § Ő Felségének a hadügy körében tartozó alkotmányos fejedelmi jogai folytán, mindaz, ami az
egész hadseregnek és így a magyar seregnek is az összes hadseregnek kiegészítő részének egységes
vezérletére, vezényletére és belszervezetére vonatkozik, Ő Felsége által intézendőnek ismertetik el.
13. § Kijelenti tovább az ország, hogy a védelmi rendszernek megállapítása vagy átalakítása
Magyarországra nézve mindenkor csak a magyar törvényhozás beleegyezésével történhetik. (…) A
hadügyek költségei (…) közösek.
16. § A pénzügyeket annyira ismeri a magyar országgyűlés közösnek, amennyiben közösek azon
költségek, melyek a fentebbiekben közöseknek elismert tárgyakra fordítandók.
28. § Egyrészről a magyar korona országai együtt, másrészről Ő Felsége többi országai és tartományai
együtt úgy tekintessenek, mint két külön s teljesen egyenrangú fél. Következve: a két fél közös a
közös ügyek kezelésére nézve, mellőzhetetlen feltétel a teljes paritás (egyenlőség).
29. § Ezen paritás elvénél fogva Magyarország részéről a magyar országgyűlés válasszon saját
kebeléből egy meghatározott számú bizottságot (delegáció), éspedig az országgyűlés mindenik
házából. Válasszanak Ő Felsége többi országai és tartományai is hasonlóul alkotmányos módon egy
éppen annyi tagból álló bizottságot a maguk részéről. Ezen bizottságok tagjainak száma a két fél
egyetértésére fog meghatároztatni. Ezen szám egy-egy részéről hatvanat meg nem haladhat.
34. § A két bizottság egymással együttes ülésben nem tanácskozhatik, hanem mindenik írásban közli
nézeteit és határozatait a másikkal, s írott üzenetek által igyekeznek véleménykülönbség esetén
egymást felvilágosítani.
35. § Ha ezen írásbeli üzenetek által nem sikerülne a két bizottság véleményét egyesíteni, akkor a két
bizottság együttes ülést tartand, de egyedül csak egyszerű szavazás végett.
37. § E bizottságok hatáskörében csak azon tárgyak tartoznak, melyek a jelen határozatban mint
közösek határozottan e bizottságba vannak utasítva.”
(Az 1867. évi törvényekből)

30
Az Osztrák-Magyar Monarchia államszervezete

Deák Ferenc és az Andrássy-kormány

31
 18) Az 1956-os forradalom és szabadságharc

Rajk László és társai újratemetése

„1. Az összes szovjet csapatoknak azonnali kivonását követeljük Magyarországról a békeszerződés

határozatai alapján.
2. A Magyar Dolgozók Pártjában alulról felfelé, titkos alapon új alap-, közép-, és központi vezetők
választását követeljük, ezek a legrövidebb időn belül hívják össze a pártkongresszust és válasszanak új
Központi Vezetőséget.
3. A kormány alakuljon át Nagy Imre elvtárs vezetésével, a sztálinista Rákosi-korszak minden bűnös
vezetőjét azonnal váltsák le.
4. Nyilvános tárgyalást követelünk Farkas Mihály és társai bűnügyében. Rákosi Mátyást, aki első
fokon felelős a közelmúlt minden bűnéért és az ország tönkretételéért, hozzák haza és állítsák a nép
ítélőszéke elé.
5. Általános, egyenlő és titkos választásokat követelünk az országban több párt részvételével, új
nemzetgyűlés megválasztása céljából. Követeljük a munkásság sztrájkjogának biztosítását.
6. Követeljük a magyar-szovjet és magyar-jugoszláv politikai, gazdasági és szellemi kapcsolatok
felülvizsgálatát és új rendezését a politikai és gazdasági teljes egyenrangúság és az egymás belügyeibe
való be nem avatkozás alapján.
7. Követeljük az egész magyar gazdasági élet átszervezését szakembereink bevonásával. Vizsgálják
felül a tervgazdaságon alapuló egész gazdasági rendszerünket, a hazai adottságoknak és magyar
népünk létérdekeinek szem előtt tartásával.
[…]
10. Követeljük a beszolgáltatási rendszer új alapokra fektetését és a termények okszerű felhasználását.
Követeljük az egyénileg gazdálkodó parasztok egyenrangú támogatását.
11. Követeljük az összes politikai és gazdasági pereknek független bíróságon való felülvizsgálatát, az
ártatlanul elítéltek szabadon bocsátását, rehabilitálását. Követeljük a Szovjetunióba kihurcolt
hadifoglyok és polgári személyek azonnali hazaszállítását, beleértve a határon kívül elítélt foglyokat
is.
12. Teljes vélemény-, szólás- és sajtószabadságot, szabad rádiót követelünk és a MEFESZ-szervezet
számára nagy példányszámú új napilapot. Követeljük a meglévő káderanyag nyilvánosságra hozatalát
és megsemmisítését.
13. Követeljük, hogy a sztálini zsarnokság és politikai elnyomás jelképét, a Sztálin-szobrot a
leggyorsabban bontsák le, és helyébe az 1848-49-es szabadságharc hőseinek és mártírjainak méltó
emlékművet emeljenek.
14. A meglévő, magyar népnek idegen címer helyett kívánjuk a régi magyar Kossuth-címer
visszaállítását. A magyar honvédségnek a nemzeti hagyományokhoz méltó új egyenruhát követelünk.
Követeljük, hogy március 15. és október 6. nemzeti ünnep és munkaszüneti nap legyen.
15. A Budapesti Műszaki Egyetem ifjúsága egyhangú lelkesedéssel nyilvánította ki teljes szolidaritását
a lengyel és varsói munkásság és fiatalság felé a lengyel nemzeti, függetlenségi mozgalommal
32
kapcsolatban.
16. Az Építőipari Műszaki Egyetem diáksága a leggyorsabban felállítja a MEFESZ helyi szervezeteit
és elhatározta, hogy folyó hó 28-ra (szombat) Budapesten Ifjúsági Parlamentet hív össze, melyen
küldöttségekkel részt vesz az ország egész ifjúsága. Holnap, folyó hó 23-án délután fél három órakor a
műszaki és egyéb egyetemek ifjúsága a Műegyetem előtti téren gyülekezik, onnan a Pálffy térre (Bem
tér) a Bem-szoborhoz vonul, és megkoszorúzásával fejezi ki együttérzését a lengyel
szabadságmozgalommal. E felvonuláshoz az üzemek dolgozói szabadon csatlakozhatnak.”
(A MEFESZ követelései 1956. október 22-én)

„Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet
csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a
törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van. Ezt
közlöm az ország népével és a világ közvéleményével.”
(Nagy Imre utolsó rádióüzenetét 1956. november 4-én reggel 5 óra 20 perctől sugározta a
Parlamentben berendezett stúdióból a Szabad Kossuth Rádió.)

„… Kádár büntetlenséget ígért mindenkinek. De ilyen szinten hazudni, ez valami nagyon kegyetlen
dolog! Ilyen szinten hazudni, hogy embereknek az élete menjen rá! Hogy minél többet haza tudjanak
csalni, hogy minél többet fellógathassanak! Ez több mint kegyetlenség, ez aljasság!
A kihallgatások a Tolnaiban folytak, lent a pincében ültem három hónapig. A mellettünk levő
zárkában volt a Darvas Iván, vele beszélgettünk elég sokat. A zárka kicsi, benne egy priccs, és fönt a
francban egy rácsos ablak. Napközben nem lehetett a priccsre lefeküdni. A pokrócokat összehajtva
kellett tartani, a csupasz priccsen aludtunk, és egész éjszaka égett a villany. Azt mondanom sem kell,
éjszaka, ha fordult az ember és a kezét önkéntelenül a takaró alá húzta, mert fázott, vagy éppen nem
fázott, csak be szokott otthon takarózni alváskor, akkor egyszerűen rárúgták az ajtót, hogy majd
kiköpte az ijedtségtől a szívét. Ezek borzalmasak voltak. …”
(Wittner Mária visszaemlékezése)

33
 19) Az I. világháború előzményei, jellege, jellemzői

„1. Ha Franciaországot megtámadja Németország vagy Olaszország Németországtól támogatottan,

Oroszország felhasználja egész rendelkezésre álló haderejét arra, hogy megtámadja Németországot.
Ha Oroszországot megtámadja Németország vagy Ausztria Németországtól támogatottan,
Franciaország felhasználj egész rendelkezésre álló haderejét a Németország ellen indítandó
háborúhoz.
2. Abban az esetben, ha a hármas szövetség vagy az azt alkotó hatalmak valamelyike haderejét
mozgósítja, Franciaország és Oroszország az erről az eseményről kapott hírt követőleg és anélkül,
hogy előzetes tanácskozásra szükség volna, haladéktalanul és egyidejűleg mozgósítja egész
rendelkezésre álló haderejét, és minél közelebb tolja azokat határaihoz.
3. A rendelkezésre álló erők, amelyeket Németország ellen kell használnia, Franciaország részéről
1300 ezer főből, Oroszország részéről 700-800 ezer főből fognak állni. Ezen erők maradéktalanul és a
legnagyobb sietséggel megkezdik a működést, hogy Németországnak keleten és nyugaton egyszerre
kelljen harcolnia.
4. A két ország vezérkarai állandóan tanácskozni fognak egymással.”
(Az orosz-francia szerződés pontjaiból, 1893)

Szempontok Központi hatalmak Antant

Lakosság (millió) 119,2 240,1
Kőszéntermelés (millió tonna) 198,7 366,6
Vasérctermelés (millió tonna) 24,68 35,638
Nyersvastermelés (millió tonna) 19,145 22,323
Acéltermelés (millió tonna) 19,796 17,947
Olajkitermelés (millió tonna) 1,224 9,493
Hajótér (millió BRT) 5,782 20,887

A hadiállományban részt vevők száma

Németország 3,9 millió fő
Monarchia 2,5 millió fő
Franciaország 4,364 millió fő
Oroszország 5 millió fő
Anglia 658 ezer fő

„Az első pihenő 1915. szeptember 22-én kezdődött. Az emberek teljesen ki vannak merülve és le
vannak rongyolódva. Ötnapi állásharc alatt 14 halottat, 154 sebesültet, 80 beteget és 8 eltűntet vesztett
a zászlóaljunk. Időjárás: éjszaka orkánszerű szél, nappal forróság, amely szinte tűrhetetlen a sziklák
között. A táborhely sem alkalmas arra, hogy a legénység a nagy fáradalmakat kipihenje. A terep köves
és meredek, gyengén fenyővel borítva. Sátor verésére is alkalmatlan. A vizet a háromnegyed órányira
lévő völgyből kell szállítani. Ellenséges repülőgépek a nap minden szakában csapatostól jelennek meg
a táborhely felett. Délután különösen merészek, szokatlanul alacsonyra ereszkednek le. Mindenütt
repülő-figyelő őrsök állnak, és a mozgás azonnal megszűnik, mihelyt az őr a sípjelzést leadja. Saját
repülőink sem veszik fel velük a harcot, és ritkán jelentkeznek. A légiharc legtöbbször a túlerőben
levő ellenségre nézve végződött előnnyel.”
(Doberdo, részlet egykori naplófeljegyzésekből)

34
Katonák a lövészárkokban

35
 20) Magyarország a II. világháborúban

„Kállay miniszterelnök a pályaudvaron fogadott, és a várpalotába vezető utunk alatt

röviden tájékoztatott a Budapesten időközben történtekről. A Gestapo [a német
titkosrendőrség] kilenc felsőházi tagot és tizenhárom képviselőt nyomban
letartóztatott: […] és lefoglalta saját használatára az Astoria Szállót.”
(Horthy Miklós emlékiratai)

„Szálasi személyi felelősségét hangsúlyozva ígéretet tett, hogy a magyar nemzet

minden vonatkozásban teljesíteni fogja kötelességét. Bárhol vívják is meg a döntő
csatát, a Dunánál, a Balatonnál vagy Bécs falai alatt, Németország mindenkor
számíthat Magyarországra. Magától értetődik, hogy a területileg nagyrészt megszállt
ország csak még megmaradt erejével tud a harcban osztozni.”
(Feljegyzés Hitler és Szálasi megbeszéléséről)

Harcok Magyarországon 1944-45

36
 21) A kétpólusú világ kialakulása; a hidegháborús szembenállás jellemzői

„A Balti-tenger mellett fekvô Stettintől az Adriai-tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny

ereszkedik le Európára. E vonal mögött vannak Közép- és Kelet-Európa régi államainak összes
fővárosai – Varsó, Berlin, Prága, Bécs, Budapest, Belgrád, Bukarest és Szófia. Mindezek a híres
városok és országuk lakossága a szovjet szférában fekszik, és valamilyen formában alá van vetve
nemcsak a szovjet befolyásnak, hanem Moszkva egyre nagyobb mértékű ellenőrzésének. […] Nem
hiszem azt, hogy Oroszország háborút kíván. Ők a háború gyümölcseit kívánják és hatalmuknak és
tanításaiknak végtelen kiterjesztését. Nekünk most meg kell vizsgálni, amíg időnk van rá, a háború
tartós megelőzését, és a szabadság és a demokrácia feltételeinek megteremtését minden országban a
lehető leghamarabb. […] Abból, amit a háború alatt orosz barátainknál és szövetségeseinknél láttam,
arra a meggyőződésre jutottam, hogy semmi sincs, amit annyira csodálnának, mint az erő. És
semmivel szemben nem táplálnak kevesebb tiszteletet, mint a katonai gyengeséggel szemben.”
(Churchill fultoni beszédéből, 1946)

„Két ellentétes politika alakult ki: az egyik oldalon a Szovjetunió és a demokratikus országok
politikája, amely az imperializmus aláásására és a demokrácia megszilárdítására irányul, a másik
oldalon az Egyesült Államok és Anglia politikája, amely az imperializmus megerősítésére és a
demokrácia megfojtására irányul.
Ily módon két tábor alakult ki: az imperialista, demokráciaellenes tábor, melynek célja az
amerikai imperializmus világuralmának megteremtése és a demokrácia szétzúzása, valamint az
imperialistaellenes, demokratikus tábor, melynek fő célja az imperializmus aláásása, a demokrácia
megszilárdítása, és a fasizmus maradványainak felszámolása.
A két ellentétes tábor harca a kapitalizmus általános válságának további kiéleződése, a
kapitalizmus erőinek gyengülése, a szocializmus és a demokrácia erőinek gyarapodása közepette megy
végbe.
Ebből következik, hogy a kommunista pártokra különleges feladat hárul. Saját kezükbe kell
venniük nemzeti függetlenségük és országaik szuverenitásának védelmét.”
(A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának (Kominform) határozata 1947. október 5.)

„[…] Európa teljes üzleti struktúrája összeomlott a háború idején. […] A dolog lényege az, hogy
Európa szükségletei a következő 3-4 évben sokkal nagyobbak a külföldi – főleg amerikai –
élelmiszerek és alapvető termékek iránt, mint amiért jelenleg fizetni képes, ezért további segítségre
van szükségük, e nélkül igen súlyos gazdasági, szociális és politikai nehézségekkel kell
szembenézniük […] Eltekintve mindennek a világhelyzetre gyakorolt demoralizáló hatásától s annak
lehetőségétől, hogy az emberek kétségbeesett helyzete zavargásokat válthat ki, az Egyesült Államok
gazdaságára gyakorolt hatása is világos lehet előttünk. Ezért logikus, hogy az USA-nak minden
módon közre kell működnie a világ egészséges gazdasági rendjének helyreállításában, mert e nélkül
nem lehet politikai stabilitás és biztos béke sem. […] Minden olyan kormány, amely kész segíteni a
gazdaság helyreállításában, számíthat az Egyesült Államok kormányának teljes együttműködésére.
Azok a kormányok viszont, amelyek más országok helyreállításának megakadályozására törekednek,
nem várhatnak segítséget tőlünk. Továbbá azok a kormányok, politikai pártok vagy csoportok,
amelyek fenn akarják tartani az emberi nyomorúságot, hogy politikailag vagy másként profitáljanak
abból, az Egyesült Államok ellenállásába fognak ütközni.”
(George Marshall bejelentése, 1947. június 5.)

37
A vasfüggöny által szétválasztott Európa

38
 22) A hazai reformáció és kulturális hatásai

„Urunk Ő felsége mostan és ez jelen való gyűlésben azt erősíti, hogy midőn helyökön az
prédikátorok az evangéliomot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerént, és az község ha venni
akarja, jó, ha nem penig, senki kénszerítéssel ne kénszerítse az ü lelke azon meg nem nyugodván, de
oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő nékie tetszik. Ezért pedig senki szuperintendensök
közül, se egyebek, az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki relígióért senkitől az
előbbi constitutiók szerint, és nem engedtetik ez senkinek, hogy bárkit fogsággal, vagy helyéből való
elűzéssel fenyegessön az tanításért, mert az hit Istennek ajándéka, ez hallásból lészön, mely hallás
Istennek igéje által vagyon.”
(Az erdélyi országgyűlés határozatából, Torda, 1568)
[szuperintendens = püspök; relígió = vallás; constitutio = pontok, alkotmány]

„A Vizsolyi Biblia nyelve emelkedetten ünnepélyes, templomi szép zengésű, a végső

igazságokhoz mért, ezért nem rövid divatú, hanem századokra kiható, súlyosan gördülő, mégis ízes,
zamatos nyelv. Ezért volt olyan nagy hatással népünk nyelvére. Ez a bibliafordítás, mint
legolvasottabb magyar könyv döntötte el véglegesen az addig nagyon ingadozó magyar helyesírás
kérdését is.”
(Bottyán János: Hitünk hősei)

Magyarország felekezeti képe a XVI. század végén

39
A politikai és a vallási kérdések összefonódása

40