1. Mi a pénz általános definíciója?

„Az a jószág, amely azonnal felhasználható vásárlásra vagy

adósság törlesztésére”

2. Mi a pénz alapvető tulajdonsága? likvid – azaz folyékony – jellege, azaz hogy bármilyen formába
önthető, amelyre éppen szüksége van annak, aki felhasználja.

3. Mik a pénz fő funkciói? árkifejezés – értékmérés – csereeszköz (forgalmi eszköz) – fizetési eszköz
– gazdaság-tárolás – világpénz

4. Milyen szerepkörei vannak jelenleg a világpénznek? tartalékvaluta – szerep (klíringelszámolás) –

kulcsvaluta – szerep (árfolyam viszonyítás

5. Mi az értékpénz? nemesfém alapú valuta

6. Mi a talentum? Mezopotámiában használt fizetőeszköz

7. Mi a sztatér? az első egységes méretű és súlyú vert pénzérméket Lídiában (írják még Lűdiának és
Lydiának is) hozták forgalomba, feltehetőleg az i.e. VII. században, Gügész király idején.

8. Milyen keresleti formák vannak a pénz iránt (csereeszköz funkciójában)? tranzakciós kereslet,
tartalékképzési kereslett, spekulációs kereslet

9. Mi a „kamara haszna”? Pénzrontás intézménye, mesterséges inflálódása a pénznek.

10. Mi a xiquipilli? Azték Birodalomban használt árupénz, kakaószem

11. Mik az árupénz főbb tulajdonságai? Egynemű, értékálló,mindenki által elfogadott, keresett.

12. Soroljon fel két jellegzetes példát árupénzre! ökör, fűszer, só, kecske

13. Soroljon fel három példát „különleges” árupénzekre! tollpénz, kauri kagylók, emberi koponyák

14. Mikor és hol készítették az első pénzérméket? I.e 650 Lüdia

15. Mi a mna (vagy mina)? Mezopotámiában használt tömegrendszer egyik mértékegysége 1

mina=400 gramm ezüstpénz, DE a görögpénzrendszerben 1 mina=100 drachma

16. Miért lettek a nemesfémek a legelfogadottabb csereeszközök (4 ok)? Mert, ilyenkor a pénz
anyaga önmaga bír értékkel, A nemesfémekhez a világ minden részén értéket társítanak, Értékpénzek
világában természetesen viszonylag könnyű volt az egyes valuták átváltása, Az értékpénz-rendszer
természetesen nem zárta ki a pénzhelyettesítők, főként a papírpénzek használatát.

17. Melyik számot választották a sumérok matematikájuk alapjául? 60-as számot

18. Mi a deben? Egyiptom: az újbirodalom idején már léteztek szabványsúlyok (deben: kb. 90
gramm, 10 kite = 1 deben) A súlyokat általában rézben vagy ezüstben mérték

19. Hogy hívják az arany és az ezüst természetes ötvözetét? Elektrum

20. Ki verette az első magyar pénzérméket? (I.) Szent István király

21. Eredetileg mit jelent az „obolosz” szó? Vaspálca/ nyárs

22. Eredetileg mit jelent az „drachma” szó? „egy marék nyárs”

23. Eredetileg mit jelent a „pecunia” szó? A pénz latin neve, a pecunia szó szerint baromvagyont
jelent (pecus = marha)
24. Mi az „as”? Az Ókori Római Birodalom idején a pénzgazdálkodás kezdetleges formában folyt
görög mintára az i.e. IV. században. Megjelenik a Rézpénz , melynek egysége az „as” volt

25. Mit mond ki a Gresham törvény? A Gresham törvény szerint a rossz pénz kiszorítja a
forgalomból a jót, ugyanis ha egyidejűleg egy országban kétféle értékpénz van forgalomban, akkor az
azonos névértékű, de magasabb nemesfém-tartalmú pénzt felhalmozzák, a rossztól pedig szabadulni
akarnak

26. Mi az „aureus”? Római Aranypénz Octavianus alatt – 25 denarius= 1 aureus

27. Mi a „solidus”? 301-ben Diocletianus császár az elértéktelenedett és bizalmat már nem élvező
pénzérméket bevonatta, és teljesen új rendszerbe illeszkedő új érméket veretett. Az aranypénz
elnevezése solidus lett

28. Mi volt a kínai pénzérmék jellegzetessége? A kínai érmék jellegzetessége volt, hogy egészen a
XX. századig nem verték, hanem öntötték őket

29. Hol volt az első, tőzsde céljára épített épület? Kifejezetten tőzsde céljára az első épület
Antwerpenben épült, 1531-ben

30. Melyik században (századokban) volt Magyarország első a világ aranytermelésében? 14/15 szd

31. Kik voltak a propriuszok? Azok a jobbágyok akik, lassan függetlenségüket elveszítve Királyi és
egyházi birtokokon éltek, vagyis az uralkodó ill. az egyház „tulajdonába kerültek, és csak engedéllyel
költözhettek.

32. Mi a dézsma? (I) Szent István tíz püspökséget hozott létre, és bevezette az egyházi tizedet, azaz
dézsmát, mint általános adófajtát.

33. Mi a különbség a parlag és az ugar között? Ha a pihentetett területet nem szántották fel, a neve
parlag volt, fejlettebb változatában felszántották, ekkor ugar volt a neve

34. Mi a praedum? Földesúri házi gazdaság

35. Mi az allódium? Az a földterület a hűbérbirtokon belül, ami kizárólag a földesúré, ahol a

jobbágyok a robotot, fuvart es szállítást végezték

36. Mik a domaniális jövedelmek? A domaniális jövedelmek a királyi birtokok hozamából származik,
kezdetben sokszor nem pénz, hanem az udvartartás igényeit kielégítő mezőgazdasági termékek és
iparcikkek formájában folyt be

37. Mik a regálé jövedelmek? A regálé jövedelmek a bevételek azon fajtái, amelyek királyi felségjog
alapján jártak az uralkodónak

38. Honnan ered a „forint” elnevezés? 1325-Károly Róbert Aranyforintja ami Firenzei mintára
készült- A forint elnevezés az érmén ábrázolt liliomból ered, a virág olaszul ugyanis fiorino

39. Mi az urbura? Bányabér

40. Kinek fizették a kapuadót? Az uralkodónak

41. Kinek fizették a kilencedet? a földesuraknak

42. Mi volt a „harmincad”? Külkereskedelmi vám. Kereskedelmi vám korábban is létezett, de piaci
vám formájában, külkereskedelmi vámként Károly Róbert vezette be
43. Mit mondott ki az ősiség törvénye? A föld/birtok elidegeníthetetlenségét- 1351-ben emelkedett
hivatalos törvénnyé az ősiség, amely a nemesi föld elidegenítését, magyarul eladását tiltotta.

44. Mi a klíring? Kölcsönös beszámítással történő fizetés

45. Mi a vilajet? A török uralta területen a katonai profilú török közigazgatást vezették be. A
tartományi alapegység neve a vilajet volt

46. Mi az akcse? A török pénzrendszernek (Hódoltság időszaka) ebben az időben a fő érmefélesége

az ezüst akcse (más néven: oszpora) volt. Ez volt az elterjedt forgalmi pénz, szinte mindent akcséban
számoltak ki

47. Mi a haradzs? A török rendszerben létezett a „hitetlenek adója” is, amelyet a keresztényektől
szedtek, és amely török neve a haradzs volt

48. Mi a hászbirtok? A hódoltság területén belül a szultán földbirtoka

49. Mi a ziámetbirtok, 50. Mi a tímárbirtok? Az adományozott birtokok közül a 100000 és 20000

akcse közötti birtokokat ziámetbirtoknak, a 20000 akcse alatti jövedelmet hozókat pedig
tímárbirtoknak nevezték

51. Honnan kapta nevét a krajcár? a tiroli krajcár az érmén ábrázolt kereszt után kapta nevét

52. Mikor és mely országok megegyezésével vezették be a konvenciós forintot? Habsburg

Birodalom-Bajorország- Liechtenstein

53. Mi volt a „kettős vámrendszer”? 1754-ben lépett életbe a kettős vámrendszer, azaz a Habsburg
Birodalom külső határa képezte az egyik vámhatárt, Ausztria és Magyarország közötti határ pedig a
másikat

54. Mikor adták ki Ausztriában az első bankjegyeket? 1762. július 1-én

55. Mikor alapították meg az Osztrák Nemzeti Bankot? 1816.június.1

56. Mikor nyílt meg és mely városokat kötötte össze az első magyarországi vasútvonal? Pest-Vác
közötti szakasz 1846. július 15

57. Ki alapította a Pesti Hazai Első Takarékpénztárt? Fáy András

58. Mit szabályozott az 1853-as úrbéri pátens? úrbéri pátens: rendelkezett a kárpótlás hatálya alá
eső földekről, és egyben a kártalanítás módjáról is: a jobbágyi tulajdonba átadott egykori úrbéres
földek után kapott éves adókat a földterület értéke 5 %-ának tekintették, azaz az éves adó
húszszorosában határozták meg a kárpótlási összeget

59. Mikor hirdették ki és mit tartalmazott az „Iparrendtartás”? 1859-ben kihirdették a birodalom

egész területére érvényes Iparrendtartás c. törvényt, amely az iparűzés, kereskedelem és
szolgáltatások űzésének teljes szabadságát biztosította mindenki számára

60. Soroljon fel hármat az 1867-es Kiegyezés közös érdekű ügyeiből! Külügy hadügy, pénzügy

61. Mi volt a bécsi pénzverési egyezmény alapján bevezetett fizetőeszköz neve? Vámfont

62. Mi a különbség a bankjegy és az államjegy között? Bankjegyet a jegybank bocsájtja ki,

államjegyet az állam- (Magyar Királyi Állami Jegyintézet)

63. Mikor alapították az Osztrák-Magyar Bankot? 1910

 64. Mi az őrlési forgalom? Vámot vetettek ki az import búzára 1882-ben, ezzel egyidejűleg viszont
bevezették az un. őrlési forgalmat, amivel vámvisszatérítés révén elérték a gabonaforgalom
fenntartását.

65. Mi az acélhengerszék, és kinek a nevéhez köthető a kifejlesztése? Mechwart András által

kifejlesztett acélhengerszéket, amellyel a korábbihoz képest sokkal finomabb őrlésű liszt előállítása
vált lehetővé – ez a találmány nem kis mértékben járult hozzá a magyar malomipar
exportképességéhez.

66. Ki volt Baross Gábor? közlekedésügyi miniszter

67. Mi volt a zónatarifa rendszer lényege? . A zónatarifa rendszerben távolsági zónákat határoztak
meg, a közeli és a nagyon távoli állomásokra jelentős díjcsökkenést vezettek be, a vasút
igénybevétele zömmel közepes távon zajlott

68. Mi okozta az ezüstalapú valuták válságát a XIX. század második felében? A devalválódás
elsősorban a nevadai un. Comstock Lode ezüstbányák feltárásával volt összefüggésben, melyekből az
1860-as évek második felében már teljes kapacitással folyt a kitermelés

69. Mikor vezették be a korona-pénzrendszert Magyarországon? 1892. augusztus 11-én

70. Miért volt a korona „sánta” valuta? Mert engedélyezték, hogy az arany mellett kismértékben
ezüst is fedezetül szolgálhasson, emiatt a koronát „sánta” valutának is nevezték

71. Mi volt a „gründolási láz”? 1860-70-es évek fordulóján, tömegesen hoztak létre
részvénytársaságokat és hitelintézeteket, melyek valódi tevékenységet nem végeztek, azonban
részvényeiket adták-vették

72. Mi volt Magyarország államformája 1920 – 1946 között? Magyar Királyság

73. Mi volt a Népszövetség?( Nemzetek szövetsége), amely az I.vh után helyreállító hitelekkel
segítette a károsult országokat

74. Mikor vezették be a pengő-pénzrendszert Magyarországon? 1926. december 27

75. Mikor kezdte meg működését a Magyar Nemzeti Bank? 1924

76. Ki volt Hegedüs Lóránt? Pénzügyminiszter

77. Mi az agrárolló? Behozott iparcikkek és nyersanyagok ára kisebb mértékben zuhan, mint a
mezőgazdasági termékeké. Ez a jelenség az agrárolló- egy bizonyos közös bázishoz képest az ipari
árszínvonal gyorsabban nő, mint a mezőgazdasági.

78. A magyarországi művelt földterület kb. hány %-át érintette a Nagyatádi-Szabó féle földreform?
9%

79. Nevezzen meg két fontosabb ásványkincset, melynek kitermelése a két világháború között
indult meg a trianoni Magyarországon! Bauxit, Alumínium

80. Melyik évben tört ki a nagy gazdasági világválság? 1929

81. Mi a boletta? Adófizetésre felhasználható gabonajegy

82. Mi a transzfermoratórium? 1931 végén néhány kivétellel leállították a külföldi adósságok

kamatainak és törlesztőrészleteinek kifizetését. A külföldi kölcsönök kamatainak,
törlesztőrészleteinek további folyósítását a kormány átmenetileg beszünteti.
 83. Mi az addicionális export? Megegyezés a külföldi hitelezőkkel, hogy a tartozás fejében
termékeket szolgáltatnak, lényegében „levásárolhatják” az adósságot – a szorult helyzetben a
hitelezők többsége él ezzel a lehetőséggel.

84. Mikor hirdették meg a győri fegyverkezési programot? 1938. március 5-én

85. Mekkora volt a győri fegyverkezési program főösszege? 1 milliárd pengő

86. Az 1945. január 20-án megkötött ideiglenes fegyverszüneti egyezmény mely országok irányába
írt elő jóvátételi kötelezettséget? Szovjetúnio, Jugoszlávia,Cehszlovákia

87. A magánháztartásokon kívül a gazdaság mely két területét érintették legérzékenyebben a

második világháború pusztításai? Infrastruktúra, ipar

88. Mi volt az adópengő? egy valorizált, inflációs rátát naponta bekalkuláló mutatószám volt

89. Mikor vezették be a forint pénzrendszert? 1946. július 27

90. Miről szólt a 600/1945. M. E. sz. rendelet? Földosztás

91. Miről szólt a 9000/1946. M. E. sz. rendelet? A forint pénzrendszer bevezetéséről

92. Mikor és milyen céllal jött létre a Nehézipari Központ? 1946.dec.1 - Az állami tulajdonba kerülő
cégek irányítására – átvételükkel egyidőben – hozták létre az iparügyi miniszter felügyelete alatt álló
Nehézipari Központot (NIK).

93. Mi volt a Marshall-terv? A II. világháború után romokban heverő Európát talpra állító terv(USA)
USA állítja talpra Európát – befektetések - hitelek

94. Mikor és milyen fő céllal indult el a hároméves terv?1947, A terv fő célja az 1938-as év
termelésének elérése, az újjáépítés befejezése volt – de egyben közvetlenül előkészítette a sztálini
gazdaságpolitikai fordulat végleges bevezetését

95. Melyik évben államosították a 100 munkásnál több munkavállalót foglalkoztató gyárakat?
1948. március 25-én

96. Melyik évben államosították a 10 munkásnál több munkavállalót foglalkoztató vállalatokat?

1949

97. Mikor indult az első ötéves terv? 1950.jan.1

98. Mi a tagosítás? Földbirtokrendezési művelet, amelynek során a gazdák szétszórt, sok apró
darabból álló birtokait összevonják, és mindenki egy tagban kapja meg földjét

99. Mi volt a „Békekölcsön”? II. világháború után az állam elvárta, hogy minden dolgozó állampolgár
évente körülbelül az egyhavi fizetésének megfelelő összegért jegyezzen be/vegyen békekölcsönt. A
szovjet mintára tervezett erőteljes iparosításhoz szükséges forrás előteremtése volt a cél.

100. Melyik évben halt meg Sztálin? 1953

 ESSZÉKÉRDÉSEK

A rövid „esszé” maximálisan féloldalas vázlatszerű kifejtést igényel. Az egyes tételekhez tartozó
kulcsfogalmakat, eseményeket, évszámokat nem szükséges összefüggő szövegbe foglalni,
áttekinthető vázlatos kidolgozás teljesen megfelelő.

Többet írtam mint féloldal egyes tételeknél, a fontos eseményeket, tényeket emeltem ki, AMI KELL
AZ KI VAN EMELVE!!

Definiálja a pénz fogalmát és mutassa be funkcióit!

Fogalom: A pénz egy adott valuta valamely fém- vagy papírformában megjelenő, bankszámla
adatban létező számszerűsíthető összegét értjük alatta.
Funkciói:
Értékmérésifunkció: 20.szd.-ban árkifejezési funkcióvá alakult át. Az értékmérés viszonyítást jelent –
az egyes jószágok értékének meghatározását valamely egységhez képest. Ez az egység sokminden
lehet, de a jó etalon az, amely önmagában nem változik, így mindig standard marad. Nem korrodáló
fémek lettek bizonyos tömegben a viszonyítási alapok.
Csereeszköz funkció: Árucsere folyamata térben és időben a legtöbb esetben eltért egymástól, így a
vevőnek és az eladónak mindenképp szükséges volt az értékhordozót magánál tartani, hogy ott és
akkor használja fel, ahol és amikor szüksége van rá. Általános definícióként elmondhatjuk, hogy a
pénz csereeszköz minőségében az árukkal és/vagy a szolgáltatásokkal azonos időben, ellentétes
irányban mozog.
A fizetési eszköz funkció: Itt a pénz mozgása önállóvá válik, nem történik ellentétes irányban áru-
vagy szolgáltatásmozgás. Ennek legtipikusabb példája az adófizetés – bár megjegyezhető, bizonyos
állami feladatok, melyeket a befizetett adókból finanszíroznak., szolgáltatásoknak tekinthetők. PL:
hitelnyújtást, a betétképzést, a pénzváltást, illetve egyéb, pénzügyi közvetítési és szolgáltatási
elemeket is.
Gazdaság-tárolási, másnéven kincsképző funkció: a középkori, feudális Európában a
pénzgazdálkodás kiszélesedésével kezdett megjelenni, és alapját képezi a vállalkozásnak, a tőke
megjelenésének, pénzforgalom elterjedése, általánossá válása azonban gyökeresen új helyzetet
teremtett – a földesúr az udvartartásának fogyasztási igényét meghaladó pénzmennyiséget is
beszedhetett alattvalóitól, és ezt általában meg is tette. Az így felhalmozott pénzből sokan valamilyen
formájú vállalkozásba kezdtek – hitelintézet, manufaktúrát alapítottak, esetleg mások vállalkozásba
szálltak be tőkéjükkel.
Világpénz: Néhány valutára kiterjedő funkció a nemzetközi kereskedelmi hálózatok komolyabb
kiterjedésekor, a XIX. században jelent meg. Lényege éppen az, hogy a nemzeti határokon túl is
érvényes, általánosan elfogadott fizetőeszköz legyen. A kereskedelem, áruszállítás kiterjedésében
egyértelműen a közlekedés forradalma játszott kulcsszerepet

A pénz eredetének, kialakulásának alapjai (Mezopotámia, Egyiptom, Lűdia):

Az önellátás szakaszában nem létezett, hiszen ekkor egyszerű termelési folyamatok révén mindenki ki
tudta elégíteni a szükségleteit. A pénz születése egyidejű a felesleg termelésének megjelenésével.
Cserekereskedelem születése- A felesleget a termelő ugyanis értékesíteni akarta, kezdetben olyan
termékekre cserélve, melyeket maga nem termelt meg. Az árutermelés, a termelési felesleg
megjelenése, és az ezek nyomán kialakuló kezdetleges kereskedelem viszont rövidesen magával
vonta a termelési ágazatok szétválását, a szakosodást. -szakosodás tette lehetővé egy újabb
vívmányt: a városok kialakulását
Mezopotámia : Tigris-Eufrátesz. Sumérok- ékírás i.e. IV-III. évezred fordulóján. ókori árucsere-
folyamatok-viszonyítás alapját-szarvasmarha r ismert volt a pénz értékmérő, árkifejező funkciója.
áruk köztes csereeszközökké, árupénzekké alakultak, matematika, mint az egyik legfontosabb
tudomány alapjainak kifejlesztése, felismerése. - a végtelen számsort. A sumérek a 60-as
számrendszert alkottak - i.e. 3000 – 1 mina (kb. 400 gramm)180 búzaszem/árpaszem=1 sékel – 60
sékel- 1 font/mina – 60 font< 1 talentum. Az első pénzfunkciók itt jelennek meg  Redisztribúciós,
„újraelosztásos” gazdasági rendszer – a termelt javakat az uralkodó begyűjtette, majd újraosztották.
szakrális átváltási rendszerhez a réz hozzátartozott - nem maradhatott fenn sokáig, mert a réz széles
körben elterjedt, használati fém volt, melyből sokat bányásztak és így piaci ára volt, amely jelentősen
függött a kereslettől és a kínálattól. TEMPLOMGAZDASÁG - Megjelenik az árupénz (sokszor mint
viszonyítás alap) Tulajdonságai: – osztható, de egynemű – értékálló, nem (gyorsan) romlandó –
mindenki által keresett (fogyasztott) és elfogadott Pl.: – haszonállat (kecske, szarvasmarha) – só,
fűszer – napjainkban: cigaretta, vagy üveges szeszesital is.
Fémet vettek viszonyítási értékként (értékmérési funkció!)

Egyiptom: az újbirodalom idején már léteztek szabványsúlyok (deben: kb. 90 gramm, 10 kite
= 1 deben)  A súlyokat általában rézben vagy ezüstben mérték
Egyiptom és Mezopotámia: A nemesfém vélhetően alig került forgalomba, csak a
templomokban és a kincstárakban őrizték - A kereskedelem főként a templomok udvarán
zajlott, papok, írnokok (írás-és számolási ismeretekkel rendelkezők) vezetésével - Ebben a
rendszerben nem is volt szükség forgalmi pénzre de mi történt, ha az emberek egymás között
közvetítő nélkül akartak cserélni? - Szükség volt valamire, amit bárki, bármikor, bármilyen áru
ellenértékeként elfogadott – a pénz mint csereeszköz megjelenésére lassan kialakult az igény
Lüdia/lídia: Az első értékpénzeket, érméket nem a sumérok készítették. Ismereteink szerint
az első egységes méretű és súlyú vert pénzérméket Lídiában (írják még Lűdiának és Lydiának
is) hozták forgalomba,10 feltehetőleg az i.e. VII. században, Gügész király idején. fénykorát a
gazdagságáról híres Kroiszosz (latinosan Krőzus) király (i.e. 560-547) idején élte. Bányák +a
Pactolus folyó bő aranyhozama biztosította a nemesfémet. Az érmék egyik oldalán általában
egy állat (pl. a líd jelképnek számító oroszlán, vagy kos) szimbolikus képe volt ábrázolva,
másik oldala pedig vagy üres maradt, vagy valamely felirat szerepelt rajta, pl. egy városé,
vagy személyé.

Mutassa be az ókori-koraközépkori európai, arab világi, kínai és amerikai pénzhasználatot, azok

sajátosságait!
Görög pénzhasználat: Kezdetben közösségi szolgálatért fizetségként vasnyárs járt, melyet be lehetett
váltani pl. áldozati húsra (nyárs = obelosz)
Drachma: „egy maréknyi nyárs” = 6 db  Nem volt célszerű, forgalmi használata nehézkes volt
Pheidon király felváltotta a vaspálcákat teknőst ábrázoló érmére, de az obelosz és a drachma
elnevezés megmaradt
A görög pénzrendszer eltért a lídtől (Szolón állami reformjai i.e. 590)
1 talentum = 60 mina 1 mina = 100 drachma 1 drachma (itt kb. 4,2 gramm ezüst) = 6 obelosz 1
obelosz = 8 khalkosz
A kereskedelem eredményezte a pénz elterjedését Spárta sokáig nem vezette be, csak majd
kényszerből – az áruért cserébe akkor fogadnak el pénzt, ha biztosak abban, hogy el is tudják költeni
 Arisztotelész szerint a pénz megjelenése a külkereskedelemnek köszönhető  A kereskedő nem
akar árut árura cserélni – ott akar venni, ahol olcsó, és ott akar eladni, ahol a legtöbbet kapja az
áruért  A kereskedelem virágzása magával vonta a pénzváltás megjelenését is  A kereskedők és a
pénzváltók egy része már a hellén világban bankárrá vált (megőrzés, majd hitelnyújtás,
garanciavállalás

Összefoglalás:

I. Közösségi munkáért vasnyársat kaptak amit húsra tudtak beváltani.(1 nyárs/egy marék
nyárs)
II. Pheidon király, i.e. VII szd teknősbéka forma ezüstpénz, obelosz a neve
III.Nem terjedt el egyből az egész Hellászban a pénzhasználat
IV.Nem egységes ország, többféle pénzféle használat
V. A líd pénzrendszert teljes egészében babiloni mintára alkották meg, azaz megőrizte a 60-
ast, mint alapszámot
VI.Szólón decimális mérték 1 talentum = 60 mina, 1 mina = 100 drachma, 1 drachma = 6
obulus
VII. egyszerű emberek, főleg a földművesek még a cserekereskedelem, a természetbeni
fizetségek világában éltek, nem értették a kereskedelem, a kereskedői logika lényegét
VIII. külkereskedelem fellendülése okozta apénzgazdálkodás sokféle érméje került földrajzilag
egy helyre kerülését
IX. Megjelentek tehát a pénzváltók, azok a mesterek, akik pénzből csináltak pénz
X. felhalmozott pénz jelenthette a kezdeti kölcsönügyleteket pl:bankok, bankárok
XI. az állam többletbevételét, vagyonát kincstárakban halmozták fel, és Pallasz Athéné
oltalmába helyezték.
Római Pénzrendszer:
I. i.e. 753-ban alapított Rómában a pénzgazdálkodási rendszere elmaradott
II. A kezdetben itt is árupénz jelenik meg – pecunia: „baromvagyon”
III. A pénzgazdálkodás kezdetleges formában görög mintára az i.e. IV. században jelenik meg
– Rézpénz került forgalomba, melynek egysége az „as” volt.
IV. A pénzforgalom gyors térnyerése az első pun háború után történt (4400 talentum ezüst
hadisarc!)
V. I.e. 210 körül 4 g súlyú dénárt vezettek be (1 denarius = 10 as)
A római pénzügyek reformja a császárság kezdetén
Octavianus (Augustus császár, i.e. 63- i.sz. 14) pénzügyi rendelkezései:
Monopolizált, központi pénzverés – lehetőséget ad az állami „manipulációhoz”…
Forgalomba kerülnek (elterjednek) az aranyérmék – 1 aureus (1/40 font, 8,18 g) = 25 dénár –
1 dénár = 4 sestertius – 1 sestertius = 4 as
Az állam kiadásait fedező adózási rendszer kialakítása
A birodalom pénzügyi válsága már az i.sz. II. sz.-tól jelentkezett
A hódítások elmúltával az állam egyre kevesebb nemesfémhez (és rabszolgához) jutott hozzá
A külkereskedelmi mérleg negatív lett, több pénz áramlott ki, mint amennyi bejött – kezdett
a nemesfém eltűnni a birodalomból
A pénzügyi rendszer bizonytalansága miatt a gazdaság egésze visszaesik egy korábbi,
fejletlenebb stádiumba
A pénzvagyonok, hitelek értéküket vesztik, mindenki igyekszik áruba (reáliákba) fektetni
vagyonát
Ismét elterjed a közvetlen árucsere
 Diocletianus császár (244-311) idején volt az utolsó nagyobb kísérlet a pénzügyi rendszer
reformjára – bevonták a sokféle régi érmét és egységes pénzt adtak ki a birodalomban – az
aranypénz új neve solidus lett, 1 solidus 1/60 font aranyat tartalmazott – ármaximálást
vezettek be a közszükségleti jószágokra
A birodalom pénzügyi (és általános…) összeomlását a fokozódó külső támadások
eredményezték
A zsoldoshadsereg fenntartására újra pénzrontáshoz nyúlt az állam…(Romolus utolso)

Arabvilág Pénzgazdálkodása: Az iszlám arab birodalom az i.sz. VII. században alakult

Gyors terjeszkedéssel a közel-keleten és észak-Afrikában
Az arab világban vándorló karavánok folytatták a kereskedelem zömét – Kockázatos, viszontagságos
vállalkozás
A befektetés leggyakoribb formája volt
Saját pénz hosszú ideig nem volt, bizánci és szászánida pénzeket használtak a forgalomban (sokszor
utánzással!)
denárius – dínár – drachma – dirhem – follis – fels
Az arab érmék kezdetben értékállóak, évszázadokon át változatlan formájúak voltak
Az iszlám birodalom fő nemesfém forrása Afrika volt.
Pénz ókori Kínában: Kínában már az i.e. 3. évezredben létezett a pénz első formája – Súlyra mért réz
vagy bronz volt – Használati tárgyak formájában volt forgalomban
Az első érmék az i.e. III. évszázadban jelentek csak meg (Csin-dinasztia)

Itt adtak ki először pénzhelyettesítőket – Kényszerárfolyammal ellátott érmék – Szarvasbőrre vagy

selyemlapra nyomtatott államjegyek – Papírpénzek (Szung-dinasztia, i.sz. 1000 körül)
Ásópénz-késpénz i.e 3.szdtól-Pénzfa- Kínai papírpénz az i.sz. XIV. századból
Amerikai Pénzhasználat: Inka, maja és azték kultúra
Rengeteg aranyat termeltek
Pénzt nem készítettek nemesfémből, csak használati tárgyakat
Az aztékoknál árupénz volt használatban – Szövetdarabok – Kakaószemek (zontli, xiquipilli)
Európa gazdasága a népvándorlások után
A nyugat-római birodalom bukásával (államszervezeti megszűnésével Kr.u 476) a gazdaság rendszer
jelentősen átalakul
A lakosság ismételten önellátásra rendezkedik be
A specializáció hiányában a városok nagy része elnéptelenedik
A juttatások, jövedelmek nagy része természetben történik
A pénz sok helyen eltűnik a használatból
A változás a VIII. században kezdődik, Kis Pippin és Nagy Károly idején (klasszikus nyugati feudalizmus
rögzülése)
Újra monopolizálják a pénzverést
Törvénybe iktatják a pénzlábat, ezüstalapú valutát vezetnek be  1 font (libra) ezüst kb. 400 gramm,
ebből 20 sou-t vertek, 1 sou pedig 12 dénárt (pennyt) ért
A jó pénz azonban önmagában nem hozza vissza a kiterjedt pénzgazdálkodást
A nagyon lassú fejlődés a keresztes hadjáratokkal gyorsul fel (1095-től)
Lassan megnyíltak a kelet felé vezető utak – Az elfoglalt területek és az anyaország között
kibontakozott a kereskedelem
A lovagok rendekbe tömörültek, melyek lassan újra kiépítették a pénzgazdaságot
Az áruüzlet és a pénzüzlet fokozatosan egyre jobban elvált egymástól, így a pénzügyi közvetítés
elemei (újra) megjelentek
Bankok, bankárok (észak-Itália kiemelt szereppel bír ekkor) – Biztosítás – Tőkeközvetítés, tőzsde
(1531: az első tőzsdeépület megnyitása)

Mutassa be vázlatosan a magyar gazdaság helyzetét, fejlődését, változásait a kezdetektől a XIII.

századig! (államalapítást megelőző időszak, honfoglalás, kalandozások kora, korai Árpád-kor
időszaka)

Államalapítás előtti gazdálkodás:

I: Az ugorok – melyek a magyarság elődeit is magában foglalták – az Uraltól keletre, az Ob-Irtis-Tobol
folyók vidékén telepedtek le
II. finnugorok alapvetően csak halász-vadász, gyűjtögető életmódot folytattak+ déli népektől az
ugorok megtanulták a földművelés és állattartás alapjait
III. termelőeszközök (ásóbot, faeke) megjelenése
IV. z i. e. 1. évezred-A magyarok (ősei) ekkor váltak ki végleg a déli ugor népcsoportból-
V:baskíria- magna hungaria-A letelepedés lehetővé tette a mezőgazdasági termelés fellendülését+
állattartás- állattartás jövedelmezőbb mert nincsen fejlett eszköz földműveléshez
VI. V. század körül Levédiában16 telepedtek le, majd a VII. század körül Etelközbe (a Don folyó vidéke,
a mai nyugat-Ukrajna és Moldva területe) vonultak
VII.Don környéke sokan áttérnek a fölművelésre_levédia
VIII. etelköz- dnyeper
HONFOGLALÁS
A népvándorlás során az ősmagyarok több néppel kapcsolatba kerültek –
Termelési ismeretek elsajátítása (földművelés, szerszámok, stb.) – Jövevényszavak (pl. búza, árpa,
eke, stb.)
A hatalmi berendezkedés átvétele (kettős fejedelemség)
A növénytermesztés jelentőssé válik (ez a nomád életmód alatt csak korlátozottan volt lehetséges)
Haszonállatok: ló, juh, kecske, szarvasmarha
A honfoglalás után a Kárpát-medencében kb. 500 ezer ember élhetett (magyarok és „őslakosok”)
A X. században még nem alakul át a hagyományos társadalmi és hatalmi berendezkedés – ez a
fejedelemség kora
Kalandozások kora:
Zsákmányszerző” (= rabló…) hadjáratok nyugat felé – kezdetben sikeres vállalkozások – 933:
merseburgi, 955: augsburgi vereség – Az utolsó hadjáratra Bizánc ellen került sor 970-ben (teljes
vereség)
Korai-Árpád kori berendezkedés
Géza fejedelem (972-997) ismeri fel az államszervezés szükségességét (keleti vagy nyugati
orientáció…)
A szervezés nagyobb részét I. (Szent) István király (997-1038) végezte
A feudális rend kiépülése – Kereszténység felvétele (egyházszervezés, tized) – Közigazgatás kiépítése
(megyék, államvezetési tisztségek, stb.) – Földmagántulajdon megjelenése (kezdetben a király a
legnagyobb földbirtokos)
A társadalom felépülése kezdetben lényegében változatlan: – Szabadok (erős vagyoni különbségek
alakulnak ki) – Propriusok (egyházi és királyi alattvalók – korlátozott szabadság) – Szolgák
(lényegében rabszolgák)
Gazdaság: Állattartás – A letelepedés után elterjednek új háziállatok (sertés, tyúk) – Az állatok
többségét kezdetben még szilajon tartották
Földművelés – Amíg bőven volt földterület, vadtalajváltó gazdálkodás – Az eke fejlődése lehetővé
tette a hatékonyabb talajmegmunkálást
Földesúri mezőgazdasági „üzem”: – A kereskedelem fejletlensége miatt főként önellátás – Praedium:
földesúri házi gazdaság (szolgák végezték a munkát) – Fejlettebb formájában a szolgák használatra,
örökíthetően földet kaptak (ezért szolgáltatásokkal tartoztak – terragium) – Allódium: földesúr K.L.F

Királyi (vár)birtokok – Az udvartartást és a hadsereget látták el.

Ipar, kereskedelem: A honfoglaláskor már voltak iparűzők (főként ötvösök és kovácsok)
A kézművesek nagy része a kezdetben nem csak a mesterségéből élt, az önellátó jelleg miatt erre
nem volt lehetőségük – Főbb mesterségek az Államalapítás után: szűcs, tímár, fazekas, kovács
Külkereskedelmi kapcsolatok a honfoglalás után: Bizánc, Kijevi fejedelemség, észak-Európa
Belkereskedelem az önellátó jelleg miatt kezdetben nagyon fejletlen volt
Piac kezdetben hetente egyszer volt, és csak a királyi birtokokon, településeken
A pénzgazdálkodás kezdete
Az első érméket az Államalapítás után Szent István verette  Kezdetben nem volt pénzrontás (kamara
haszna…), de a XII. században már megjelent
Domaniális jövedelmek: királyi birtokok, uradalmak hozamából származó jövedelmek
Regálé jövedelmek: királyi felségjog alapján járó bevételek (pénzverés, bányászat, vámok)
Kezdetben szinte csak domaniális jövedelmei voltak a királyoknak, de a XII. századtól fokozatosan tért
nyer a regálé rendszer
A királyi hatalom a földterület csökkenésével fokozatosan gyengül

5. Mutassa be vázlatosan a magyar gazdaság helyzetét a XIII. századtól a török kor kezdetéig!
(tatárjárást követő időszak, vegyesházi királyok kora)
Tatárjárás: IV.Béla - 1241-42: tatárjárás
A lakosság 15-20%-a elveszett
Kiderült a településszerkezet sérülékenysége, a várak hiánya
A lakosságszám hamar növekedésnek indult újra, elsősorban bevándorlásnak köszönhetően
A településszerkezet átalakul – A praediumok falvakká alakultak (10-15 ház településenként)
A települések (városok) védőfalat kapnak – Várépítési program indul
Változik a társadalom felépülése – A módosabb közszabadokból és a királyi szerviensekből kialakult a
nemesség (felettük az uralkodó bíráskodott)
Aranybulla (1222)  (A királyi hatalom csökkenésének jele…) – A praediumok átalakulásával kialakul
a klasszikus feudális jobbágyság (felettük a földesúr bíráskodott)
Nagyobb területeket vontak be a termelésbe, és fejlettebb technikát alkalmaztak, így növekedett a
szemtermések hozama – Szántás fejlődése (pl. váltóeke)
A parlagoltatást felváltja a nyomásrendszer
A földesúri mezőgazdasági üzem helyzete
Az allodiális földek aránya ekkor még kimutathatóan alacsony, a termelési tevékenység jelentős része
a jobbágytelkeken zajlott
A jobbágyterhek nem egyenlő mértékben emelkedtek, a belső migráció nagy méretet öltött – A
jobbágyok szabadságát egyre inkább korlátozó törvényeket hoztak (lásd később: Dózsa-féle felkelés)
Ipar, bányászat:
A mélyművelésű bányászat a késői Árpád-korban honosodik meg
Technikai fejlődés teszi lehetővé (vízenergia)
Arany, ezüst, rézbányák nyílnak jelentős hozammal
A kézműipar fokozatosan teljesen önálló, független ágazattá válik
Az iparűzők a nagyobb településekre költöznek  Megjelennek a céhek (érdekvédelmi szervezetek) 
Megkezdődik a városiasodás
Vegyesházi királyok kora:
1301-ki hal az Árpád-ház -Interregnum-Károly Róbert (I. Károly) uralkodott (A tartományurak
visszaszorítása az 1320-as évekig eltartott)-Tartományurak legyőzése nehezen ment. Csák Máté
A gazdaság helyzete Károly Róbert idején
A királyi birtokok csökkenésével a központi hatalom az Árpád-korban fokozatosan gyengült
A gazdasági rendszer átfogó reformja az 1320-as években kezdődött
Károly Róbert a földadományokat visszaszorítja (honor rendszer bevezetése), a birtokok egy részét
(erővel) visszaveszi
A központi hatalom erősödik, de a királyi birtokterület növekedése önmagában nem elég
Az állami bevételekben egyre nagyobb szerepet kapnak a regálék:
Külkereskedelmi vám (harmincad) – Bányabér (urbura) átalakítása, bányászati érdekeltség
megjelenése)
Ezekben az években Magyarország adja a világ aranytermelésének egyharmadát, Európa
aranytermelésének 90%-át
Pénzügyi reform: 1325-től vertek firenzei mintára aranyforintot
Az aranyforint bevezetése után az állam lemondott a pénzrontásból származó bevételről, helyette új
királyi (állami) adót vezettek be 1336-ban (kapuadó)
Az értékálló aranyforint külföldön is keresett volt, emiatt a nemesfém mennyisége az országban
fokozatosan csökkent
1335: Visegrádi királytalálkozó – Bécs árumegállító jogát kikerülve Csehországi kereskedelmi útvonal
– Trónöröklési megállapodások (Lengyelország)
I.Lajos:
Legendás lovaguralkodó, hadjáratai európai hírnevet hoztak számára (és fokozatosan kiürülő
kincstárat…)
1351: Rendi országgyűlés Budán – Törvénybe foglalják (megerősítik…) az ősiség jogát – Nemesi jogok,
kiváltságok egységesítése (Aranybulla…)
Előírja a kilenced szedését, mint egységes földesúri adófajta (ez nem megy át tartósan gyakorlatba)
Nagy Lajos után az állam fokozatosan újra a pénzrontás eszközéhez nyúl
Luxemburgi Zsigmond:
Nagy Lajos leányát, Máriát vette feleségül, így került trónra
Hatalma megszilárdítása érdekében sok egyezséget kényszerül kötni főnemesi csoportokkal
A királyi birtokok eladományozásra vagy elzálogosításra kerülnek (a kb. 300 magyarországi vár közül
csak 70 marad a király uralma alatt)
A központi államhatalom természetesen ismét meggyengül
A gyengülő hatalom tipikus jellemzője, a pénzrontás ismét bevett szokássá válik
Budai Nagy Antal-féle parasztfelkelés (1437)

6. A török kor Magyarországon (1526-1686)

1521-Nándorfehérvár elvesztése 1526-Mohácsi vész
A török terjeszkedés a XVI. század elején éri el a déli országhatárt
1526: mohácsi csata – Elesik II. Lajos király
A magyar hadsereg zöme megsemmisül, a főnemesek nagy része elesik
A trón örökléséért azonnal belharc kezdődik Ferdinánd osztrák főherceg és Szapolyai János között
Mindkettejüket megkoronázzák… (Trónkövetelési érvek: – Ferdinánd részéről a Habsburg-Jagelló
házassági szerződés – Szapolyai János részéről az 1505-ös Rákosi végzés)
1541: Buda bevétele, az ország de facto három részre szakad: – Királyi Magyarország (Habsburg
uralkodói fennhatóság) – Keleti Magyar Királyság, 1570-től Erdélyi Fejedelemség – Hódoltsági terület
Vilájet: tartományi alapegység- a gyors terjeszkedéshez szervezték őket a török birodalomban
A magyar hódoltsági területen összesen hét vilajetet alakítanak ki – Élén a beglerbég (pasa) állt – A
közigazgatás kisebb egységei: szandzsák, náhije, kaza (igazságszolgáltatási egység)
A meghódított területek teljes egészében török állami (szultáni) birtokok lettek  A török-kor
kezdetének szultánja I. Szulejmán
A hódoltsági területek helyzete
A szpáhi birtokokat a szultán katonai szolgálatért, határozatlan időre adta (rablógazdálkodás)
(szultáni) hászbirtok: 100.000 akcse feletti jövedelem
ziámet birtok: 20.000 – 100.000 akcse jövedelem
tímárbirtok: 20.000 akcse alatti jövedelem
Az adózást részint a török, részint a helyi hagyományok alapján állapították meg – állami adó (dzsizje)
– földesúri adó (iszpendzse) – „hitetlenek adója” (haradzs) – „gyermekadó” (devsirme)
A török időszakban a háborús helyzet miatt a belkereskedelem jelentősen visszaesett
határterületeken kettős adóztatás folyt – mind a törökök, mind az egykori földesurak beszedték az
adót, így ezekről a területekről a lakosság lassan elmenekült
Magyar királyság területe
XVI. századtól a mezőgazdasági terményeknek, és a szarvasmarhának jelentős piaca alakult ki, amely
érdekeltté tette a földesurakat a termelés fokozásában - allodiális területek növelése
a háborútól nem sújtott felvidéki városok, és a környékbeli bányászat továbbra is virágzott. A
külkereskedelem – tekintettel az említett jelentős külföldi igényre a magyar gabona és szarvasmarha
iránt – szintén virágzott, elsősorban textíliák és iparcikkek álltak a behozatali oldalon
1686-ban felszabadul Buda, 42 majd az 1699-es karlócai béke alapján a Temesköz kivétel az egész
országban véglegesen megszűnik a török uralom.

7. Mutassa be Magyarország gazdaságát a felvilágosult abszolutizmus korszakában! (1711- 1816)

III.Károly-Pragmatica Sanctio
III.Károly-Mária Terézia-II.József rendeletekkel kormányoztak
O.ö.h- Poroszország-Habsburg Birodalom 1740-48 Szilézia elvesztése
gazdaságföldrajzi adottságai nagyon szerencsések voltak, ásványkincsekben gazdag hegységek
mellett óriási agrárterületek is voltak a határon belül, ami lehetővé tette egy agráripari
munkamegosztás kialakítását.
A birodalmon belüli munkamegosztás egyben az önellátó jelleget is lehetővé tette. Ezt az erősen
merkantilista gazdaságpolitikai modellt az osztrákmagyar területekre Philip Wilhelm von Hörnigk
valósította meg MT alatt
1754-ben lépett életbe a kettős vámrendszer
a birodalom más területeiről származó iparcikkekre alacsony behozatali vámot szabtak ki, míg a
magyar iparcikk kivitelre igen magas vámtételeket szabtak
Ipar nagyon lassan fejlődött az agrár profil stagnált-konzerválódott
a magyar agrártermékekre kiszabott alacsony vám jelentősen bővítette az agrárexportot – az
ausztriai fogyasztásban a magyar agrártermékek aránya néhány évtized alatt háromszorosára
emelkedett.
földesurak mindinkább kihasználták, kizsákmányolták jobbágyaikat a termelés fokozása érdekében
Alllódális föld a jobbágytelek hátrányára+ jobbágymunka növ
1767-Úrbéri rendelet-évente maximálisan 52 nap igás vagy 104 nap kézirobottal tartozott
Maximálták a földesúri adó, a kilenced mértékét is, ezután egységesen évi egy aranyforintban
határozták meg
a dinamikusan fejlődő osztrák ipar érdekében – a birodalom területén működő céhek monopóliumait
jelentősen korlátozó rendeletet alkotott
áruellátást zavartalanabbá tette, a termelési volument pedig jelentősen megnövelte. A céhes
rendszer idővel, főleg az ipari forradalom vívmányainak következtében véglegesen elavulttá vált
Magyarország szerepe a birodalmi munkamegosztás következtében kiemelten jelentős volt
napóleoni háborúk-1815 után érezhető hanyatlás, gazdasági dekonjunktúra vette kezdetét
Magyarországon

8. Mutassa be a feudális intézményrendszer tőkés átalakításának főbb pontjait!

A feudalizmus nem pusztán a földterület birtok- és üzemeltetési viszonyainak jogrendszerét jelenti,

Nagyon fontos volt a társadalom felépítésével kapcsolatos kötöttségek, elsősorban a rendiség és az
ezzel járó kiváltságok rendszerének megszűntetése.
rendi alkotmány rendszerének kellett megváltoznia, módosulnia, megszűnnie
1847-48-as országgyűlés határozatai, az ún. áprilisi törvények váltak szimbolikussá 31 törvény
a tőkés átalakulás törvényi szabályozásának zöme a Kiegyezést megelőző időszakban zajlott le
legfontosabb eleme a jobbágyfelszabadítása - művelésre, gazdálkodásra használt földterületek
tulajdonviszonyainak rendezése
kettős függőség, a jobbágy személyi és dologi függőségének megszűnését jelentette
Személyi függőség megsz. „kétlépcsős” törvénykezési, ítélkezési rendet – jobbágy felett a földesura,
nemes felett az uralkodó ítélkezik – szűntette meg
dologi függőség eloldása jelentette a földhasználattal kapcsolatos ügyek átalakítását
a földesúrnak fizetendő adókat és teljesítendő szolgálatokat a felszabadítással eltörölték
felszabadított jobbágynak tulajdonba átadott egykori telkes földért – és főként a kiesett jobbágyi
adóbevételért, munkaerőért – a földesurakat kárpótolni kellett
az allodiális területeket saját birtokként megtartották a földesurak
ebben az időszakban hozták létre a mai földhivatalok elődeit, hogy nyílvántartásba tartsák a földeket
Önkéntes/Kötelező örökváltság
1853/4 Urbéri pátens- 1853-ban (Erdélyre vonatkozóan 1854-ben) kiadott úrbéri pátens rendelkezett
a kárpótlás hatálya alá eső földekről, és egyben a kártalanítás módjáról is
a közteherviselés bevezetése, amely egyben adóreformmal is párosult.
nemesi adómentesség megszűntetéséről szintén 1848-ban határoztak, - Szbdságharc bukása után az
osztrák mintájú adóztatás lépett érvénybe 1850-től -Az adórendszer két elemből állt, az egyenes
adókból(föld-, ház-, kereseti és jövedelmi adók), és a közvetett adókból(fogyasztási adók, vámok,
illetékek, egyes monopóliumok)
– a közvetett adók szövetsége megmaradt, az egyenes adókat az államok maguk alakíthatták
végrehajtották a vámliberalizálást, 34 illetve megteremtették a vámuniót
belső vámhatár lebontására 1850
kereskedelmi szerződéseket kötöttek – a Franciaországgal és Angliával
iparszabadság=vállalkozás szabadságát jelentette
1859-ben kihirdették a birodalom egész területére érvényes Iparrendtartás c. törvényt, amely az
iparűzés, kereskedelem és szolgáltatások űzésének teljes szabadságát biztosította mindenki
számára
rendszerbe a céheknek már semmi beleszólása nem lehetett - 1872-ben született magyar ipartörvény
végleges megszűntetésüket rendelte el

9. Mutassa be a Kiegyezés főbb pontjait, és az ezt követő időszakot az első világháború kitöréséig!
(mezőgazdaság és ipar helyzete, fejlődése, iparfejlesztési törekvések, a korona pénzrendszer
bevezetése és megszilárdulása) 1867-1914
Kiegyezés főbb pontjai:
Az első a közös ügyeket (külügy és hadügy) fedező pénzügyek kérdése volt finanszírozását a két állam
kvóta alapján osztotta meg egymás között, 1867-ben tíz évre 30%-70% arányban állapodtak meg
közös érdekű ügyek:
Ezek közé tartozott a két ország között létrehozott vám- és kereskedelmi szövetség, egységes
adórendszer, közös pénzrendszer, valamint a stratégiailag kiemelten fontos vasúti fővonalak kérdése
közös jegybank kérdése: ONB kielégíti az egyre fokozottabban jelentkező magyar hiteligényeket
cserébe szerződés lejártáig a magyar kormány nem követeli a közös jegybank felállítását
1878-Osztrák-Magyar Bank létrejötte
Az ipar fejlesztése jelentős hiteligénnyel járt együtt-Bankrendszer fejl.
1880-as években hozott iparfejlesztési törvények (melyek kedvezményeket adtak, vasutak esetén
kamatgaranciát biztosítottak, stb.) eredményeképpen a századfordulóra Magyarország agrár-ipari
országgá fejlődött, egyes ágazatokban (pl. élelmiszeripar) kiemelkedő teljesítménnyel
őrlési forgalom - vámvisszatérítés révén elérték a gabonaforgalom fenntartását
gabonabeszállítás vámmentes marad - Ez a megoldás biztosította a feldolgozóipar – azaz a malmok –
folyamatos ellátását, azonban visszaszorította a magyar agrárium számára a külföldi gabona képében
jelentkező konkurenciát.
Kiépült egy Pest központú vasúti hálózat
a Magyar Államvasutak 1868-ban alakult meg és fejlődött Baross Gábor közlekedésügyi miniszter
irányításával - tarifa meghatározása
B.G által bevezetett személyszállítási un. zónatarifarendszer alapját az utazási szokások vizsgálatával
fektette le
A korona pénzrendszer bevezetése: A Monarchia létrejötte miatt vált égetően szükségessé, hanem
az osztrák értékű forint fokozódó romlása miatt is.
osztrák értékű forint ezüstalapú valuta volt - ezüst értékének rohamos csökkenése, amely az 1870-es
évektől - Comstock Lode ezüstbányák
felmentve a jegybankot az ezüst bankjegyekre váltásának kötelezettsége alól - valutareform tehát
szükségszerűen az aranyalapra történő áttérést is jelentette
Wekerle Sándor pénzügyminiszter - egy esetleges háborús helyzetben az akkor már nagyon
bizonytalan értékű valutával járó nehézségeket
Az új valuta elnevezése a korona lett, az 1892. évi XVII. törvénycikk vezette be 1892. augusztus 11-én
az átálláshoz hét év türelmi időt adtak - kettős pénzrendszer létezett a birodalom területén
A koronaértékkel való kötelező számítás 1900. január 1-én lépett életbe
pénzláb - megállapításhoz a Napóleon arany 1879 és 1891 közötti bécsi tőzsdei árfolyamát átlagolták
1 kg színarany 3280 koronát ért
arany-ezüst értékarány 1:13,69
régi pénzek bevonása csak fokozatosan történt meg
– a krími háború, majd az amerikai polgárháború következtében a magyar gabona igen jól
értékesíthető volt
engedélyezték, hogy az arany mellett kismértékben ezüst is fedezetül szolgálhasson, emiatt a koronát
„sánta” valutának is nevezték
lakosság - elszokott a fémpénzek használatától, és a papírpénzeket részesítette előnyben – bizalom -
Az első korona bankjegyeket az átállási türelmi idő lejárta után, 1900-ban hozták forgalomba
A korona az első világháború kitöréséig erős valutának számított
1910-ben – O.M.B szabadalma lejárt – Függetlenségi párt- önálló jegybank
1850-es évek - új hitelintézeti modell – legfelül OMB - középen a szakosodott hitelintézetek, alsóbb
szintjein pedig a takarékpénztárak
Szakosodott intézmények voltak a jelzáloghitelintézetek, melyek Magyarországon főként
földbirtokokra nyújtottak hitelt.
bankmodell igen sérülékeny - „gründolási” (azaz alapítási) láz – tömegesen hoztak létre
részvénytársaságokat és hitelintézeteket, melyek valódi tevékenységet nem végeztek, azonban
részvényeiket így adták-vették. Az ilyen jellegű túlfokozott spekuláció szükségszerűen összeomlásba
torkollik
– 1873. május 9-én bekövetkezett a bécsi tőzsdekrach

10. Mutassa be vázlatosan az első világháború gazdasági következményeit, és Magyarország két

világháború közötti helyzetét! 4 (új gazdasági feltételek, stabilizáció, pénzrendszer, mezőgazdaság
helyzete, a gazdasági világválság hatásai, fegyverkezés)

1914 – I.vh kirobbanása – gazdasági háttér előzmény

A háború kitörésekor azonnal bezárták a bécsi és a budapesti értéktőzsdét, és fizetési moratóriumot
rendeltek el (azaz a tartozások törlesztésére halasztást engedélyeztek
hadikölcsön-kötvények kiadása - háborús kiadások fedezése
hadigazdálkodás elkerülhetetlen eleme az erőforrásokkal és alapanyagokkal való szigorú gazdálkodás
ármaximálás – 1915
1916-tól már jegyrendszer léptettek életbe a főbb élelmiszerekre
1920. június 4-én írta alá a trianoni békeszerződés
gazdasági és főleg stratégiai megfontolások estek inkább a latba
népsűrűsége lényegesen megnőtt - urbanizáltsági mutató is emelkedett - kulturális nívó is
emelkedett – az analfabetizmus aránya csökkent, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya
jelentősen megnőtt - új országterület iparosodottabb is lett, a gyárak, üzemek maradt M.o DE
elvesztette nyersanyagforrását
harmadára csökkent a vasérctermelés, abból is csak a rosszabb minőségű maradt meg
11 kőolajfinomító – ekkor nem ismerték még a Zalai kőolajforrásokat
malomipar is válságba került, a délvidéki földek elcsatolásával ezek nyersanyagbázisa is súlyosan
lecsökkent
1918-20 : utódállamok kifejezetten ellenséges hozzáállást mutattak. Krónikus volt a szén és egyéb
nyersanyagok, valamint az élelmiszerek hiánya
megszállók sok helyen teljesen leszerelték és elszállították a gyárak gépei és berendezéseit
Jóvátétel: jóvátétel végleges összegének megállapításáig zálogként Magyarország összes állami
bevételét és vagyonát lefoglalták – 179 millió aranykoronát állapítottak meg – ebből 30 millió
koronát fizettek ki
1929 – Válság
1921. augusztus 1-én létrehozták a Magyar Királyi Állami Jegyintézetet
1920-ban Hegedüs Lóránt pénzügyminiszter kidolgozott egy programot a stabilizációra
kizárólag belső forrásokra támaszkodó konszolidáció legfontosabb eleme a költségvetési egyensúly
helyreállítása volt
adók – főként vagyonadó – kivetésével kívánta végrehajtani
hiperinfláció összes kísérőjelensége megjelent – a bérek és fizetések reálértékének drasztikus
csökkentése, a pénztől való pánikszerű szabadulás okozta látszatkonjunktúra, a takarékbetétek,
takarékkölcsönök elértéktelenedése
stabilizációt csak hosszú lejáratú, nagyösszegű külföldi kölcsönnel lehet megvalósítani –
Népszövetség - 1923 végére összeállt a szanálási terv, amely szerint a 250 millió aranykorona
értékű kölcsön igénybevételével a költségvetés deficitjét 1926- ig megszűntetni tervezték
adók jelentős növelése - állami hivatalok és vállalatok személyi létszámának erőteljes csökkentése
Az eredetileg hiányfinanszírozásra felvett kölcsönt tehát már a második évtől részben beruházási
célokra tudták fordítani
államtól független, pénzkibocsátási monopóliummal rendelkező központi bank, azaz egy önálló
jegybank működése. Az 1924. évi V. t.c. rendelkezett a Magyar Nemzeti Bank létrehozásáról
részvénytársasági formában, 30 millió aranykoronás alaptőkével kezdte meg működését
1925 – Pengő bevezetése
első pengő pénzeket 1926. december 27-én hozták forgalomba
pengő is aranyalapú valuta volt – 1 kg színarany 3800 pengőt ért
pengőértékű arany értékpénzek sohasem kerültek forgalomba
gazdasági rendszer: ennek sajátossága volt a vámkérdés
egységes vámterület az utódállamok protekcionista politikájának köszönhetően megszűnt,
leggyorsabb növekedést a vámokkal és behozatali tilalmakkal védett hazai textilipar és könnyűipar
mutatta fel
A mezőgazdaság termelékenysége nem mutatott lényeges változást, azonban a mezőgazdasági
munkaerő szerkezete sok, főként társadalmi jellegű probléma és feszültség forrása volt
a nagybirtok, amely extenzív gabonatermelést folytatott viszonylag alacsony munkaerő-igénnyel
felesleges munkaerő egy részét az ipar felszívta, másik része kivándorolt
Nagyatádi Szabó István - nagybirtokok arányának 30%-ra csökkentését akarta elérni sikertelenül
a külpiacokra való erős ráutaltság, a belső piac gyengesége, a szélesre nyíló agrárolló, és az ország
ijesztő mértékű eladósodottsága
cserearány-romlás
behozott iparcikkek és nyersanyagok ára kisebb mértékben zuhant mint a mezőgazdasági termékeké-
agrárolló - bizonyos közös bázishoz képest az ipari árszínvonal gyorsabban nő, mint a mezőgazdasági
túltermelési válság - a mezőgazdasági termények értékesítése rendkívül nehézzé vált - gabona ára a
válság alatt rohamosan zuhant – 1930 – boletta – adófizetésre felhasználható gabonajegy -
eladósodás - vas és acélipar óriási zuhanás – textilipar csökkenése nem köv.be - Az élelmiszeripar,
azon belül a konzervgyártás fejlődési dinamizmusa nem csökkent lényegesen a válság évei alatt sem
– bev.került devizagazdálkodás – 1931 – transzfermoratórium - leállította a külföldi adósságok
kamatainak és törlesztőrészleteinek kifizetését -
legfontosabb kereskedelmi partner – Németország -1932-ben gazdasági egyezmény - kétoldalú
klíringelszámolás - a külkereskedelem túlságosan egy országra lett utalva, ami a magyar gazdaságot
rendkívül sebezhetővé, kiszolgáltatottá tette
1937-re az ország kilábalt a gazdasági válság okozta nehézségekből
Az ország (újra)felfegyverzése hivatalosan 1938. március 5-én kezdődött meg, amikor Győrben
Darányi Kálmán miniszterelnök meghirdette az egy milliárd pengős fegyverkezési programot

11. A nemzetgazdaság második világháborús veszteségei, a pengő hiperinflációja

A háború végeztével az ország gazdaságilag és morálisan egyaránt romokban hevert
teljes politikai-társadalmi berendezkedése is összeomlott
a 800-900 ezer főre tehető emberveszteség – front/elhurcolás/polgári áldozat(450e izraelita/roma)
kényszertelepítések
anyagi jellegű háborús veszteségei 22 milliárd 1938-as értékű pengőt tettek ki
1000 magyarországi települést ért bombatámadás, közülük 43-at húsznál több alkalommal
stratégiailag fontos közlekedési létesítmények és a hadiüzemek
A legnagyobb kár a magánháztartásokat érte, ezeken kívül a mezőgazdaság és a közlekedés volt az a
két nemzetgazdasági ágazat, amely a legsúlyosabb károkat szenvedte el
vasúti gördülőanyag nagy részét nyugatra hurcolták, a vasúti pályát és a távközlő berendezéseket a
visszavonuló német csapatok sok helyen megrongálták
háborús jóvátétel is, amelynek összegét az 1945. január 20-án aláírt ideiglenes fegyverszüneti
egyezmény 300 millió dollár
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. december 22-én választotta meg Magyarország Ideiglenes
Kormányát és Dálnoki Miklós Béla személyében a miniszterelnököt
1945. március 17-én született meg a földosztásról szóló 600/1945. Me. sz. rendelet
állami vagy szövetkezeti, községi terület
A földhöz jutott parasztság legsúlyosabb terhe a stabilizáció idején megállapított beszolgáltatási
kötelezettség volt
Pengő inflációja:
A pengővaluta romlásához az első komoly lépés – mint említettük – az 1938. március 5-én
meghirdetett győri fegyverkezési program volt
vagyonadóval és hitelfelvétellel teremtették meg
háborús kiadások fedezésére az állam újabb és újabb hitelfelvételekre és kötvénykibocsátásokra
kényszerült
nyilas kormány – még elmenekülése előtt – összesen 9 milliárd pengő névértékben nyomtatott
fedezet nélküli bankjegyeket, amelyek egy része forgalomba került
Vöröshadsereg pénze-nyomtatott elfogadási kötelezettséggel bíró papírpénzeket - pénzbőség nagyon
gyorsan fokozta a valuta elértéktelenedését
mivel a pénz értékében 1946 első felében már órákig (!) sem lehetett megbízni, ismét megjelent az
árupénz illetve e cserekereskedelem – feketepiacon bármit belehetett szerezni aranyért valutáért, de
tilos volt
1946 nyarán azonban már papír alapon, adójegy formájában az adópengőt is forgalomba hozták –
ezzel az adópengő inflációja is megindult

12. Stabilizáció és újjáépítés a második világháború után (a forint bevezetése, az ideiglenes

kormány majd a kormány első intézkedései)
Forint bevezetése: Pengő hiperinflációja után - elkerülhetetlen volt az államháztartás egyensúlyának
és a gazdasági egyensúlynak megteremtése, a jegybank elhurcolt aranykészletének visszaszerzése, az
ár- és bérszínvonal szigorú szabályozása, és az új pénzegység bevezetése
A forint pénzrendszert a 9000/1946 Me. sz. rendelet vezette be a pengő pénzrendszer helyébe
forint pénzérmék forgalomba helyezésével már egyáltalán nem számoltak
1 forint = 4x1029 pengőt ért
az összes politikai párt tudtával az 1944. és 1945 évi dohánytermést külföldre szállították
(lényegében csempészték)
1946. július 31-én éjjel töltötték fel a boltokat – a másnapi nyitáskor, az új valuta első napján
megfelelő mennyiségű áru volt eladó
A forintvaluta bevezetésének időpontjára 1946. augusztus 1-ét határozták meg
kormány az első hónapokban tudatosan pénzszűkét teremtett, azaz szigorúan korlátozta a
forgalomba kerülő pénz mennyiségét
az új forintárak gondos kialakítása – kötött gazdálkodás lévén az árak önkényes, központi
meghatározásának nemigen volt akadálya
az agrárollót – az ipari termékek hiánya miatt a stabilizációt csak a mezőgazdasági dolgozók szinte
teljes kizsákmányolásával lehetett végrehajtani

13. A gazdaság szocialista átalakításának lépései: államosítások, tervgazdálkodás bevezetése,

eredmények, ellentmondások
Államosítások: A szovjet gazdasági modell a magántulajdont gyakorlatilag teljesen elvetette, csak
közösségi tulajdont ismert – az 1945 és 1949 közötti időszakban fokozatosan megtörtént az
intézményrendszer ennek megfelelő átalakítása
1946. december 1-ével a döntően jóvátételre termelő Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt.-t, a Ganz
gyárat és a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Rt.-t – valamint a tőkeérdekeltségükbe tartozó
vállalatokat – állami kezelésbe vette
létre hozták az iparügyi miniszter felügyelete alatt álló Nehézipari Központot (NIK)
1947-ben került sor a Magyar Nemzeti Bank és a tíz legnagyobb kereskedelmi bank államosítására,
majd a bauxit- és alumíniumipar állami kezelésbe vételére is
Tervgazdálkodások: államosítási előzmények alatt született meg a hároméves terv, az első magyar
tervciklus koncepciója
terv fő célja az 1938-as év termelésének elérése, az újjáépítés befejezése volt – de egyben
közvetlenül előkészítette a sztálini gazdaságpolitikai fordulat végleges bevezetését
hároméves gazdasági terv: négy főbb előirányzata szerint a belföldi fogyasztásnak és a gyáripari
termelésnek meg kellett haladnia, a mezőgazdasági termelésnek meg kellett közelítenie az utolsó
békeév szintjét
gyáripar túlteljesítette a tervet, a mezőgazdaság némileg elmaradt a várttól
erősebb elhidegülés volt a nyugati és a keleti tömb között
ötéves tervek: A terv végül 1950. január 1-én indult el
alapvetően nehézipari beruházási profilú volt
(főként vaskohászat, acélfeldolgozás)
III.vh előrelátása és ezért érthetetlen nehézipari fejl. indultak meg
Az irrealitás nem csupán a fejlesztés ütemében, hanem annak puszta tényében is megmutatkozott –
Magyarország esetében ugyanis semmiféle természetes adottság, nyersanyagforrás nem indokolta
az acélipar meghonosítását
Ellentmondások: némi túlzással élve, egy bonyolultabb felépítésű gép összeállításánál szinte minden
alkatrész előállításához önálló vállalatot szerveztek - irracionális vállalati decentralizáció
termelés mennyiségalapú volt, így sem a minőségre, sem az adott megtermelt jószág
nemzetgazdasági hasznára nem figyeltek
a fogyasztást, az életszínvonal javítását is beemelték a terv főbb pontjai közé. Ez viszont
szükségszerűen több beruházás félbehagyását eredményezte
Egy lassabb tempójú folytatás szinte mindig kevesebb kárt okoz, mint a teljes leállítás pl: M2 metró