Magyarország

pénztörténete
Készítette:
Csiszár Ábel
A magyar pénzverés előzménye
• Európa középkori pénztörténetének első szakaszát Nagy Károlytól
[768-914] a 13. sz. végéig számítjuk, amelyben dénárt és annak felét,
obulust vertek, ezt a korszakot dénár-korszaknak nevezik.
A magyar pénzverés
kialakulása
• I. Szent István király (ur. 1000-
38) koronázása után megindult a
magyar pénzverés is, (közvetlen
bajor mintára) mely az európai
rendszerhez igazodott.
Szent István pénze
• István dénárjait minden bizonnyal
Esztergomban vagy
Székesfehérvárott verték.
• A dénárok súlya 0,5–1,5 g között
ingadozott.
• Az érme egyik oldalán egy
lándzsát tartó kéz ábrázolódik, a
lándzsán kicsi zászló, LANCEA
REGIS (a király lándzsája)
köriratban. A lándzsa a királyi
méltóság egyik jelvénye volt.
• Az érme hátoldalán REGIA
CIVITAS (királyi város) köriratban
templom ábrázolás látható.
• A 11. században a magyar pénz alig
változott. Minőségében jelentős
módosulás nem történt, külső
megjelenésében viszont Salamon (ur.
1063-74) pénzei újat hoztak: megjelent
a figurális ábrázolás. Előlapi felirata a
mindenkori uralkodóra utal.
Pénzrontás
• Könyves Kálmán (ur. 1095-1116)
alatt kezdődött az a pénzrontás,
amely az évi
pénzújítás segítségével a 12.
századra a magyar pénz súlyát és
finomságát erősen csökkentette.
Aprópénzkorszak
• Az aprópénzkorszaknak nevezett 12.
században a dénárokon a kibocsátó
uralkodó nevét sem tüntették föl,
éremképük többnyire geometrikus
ábrák, keresztek, félholdak voltak.
A dénár válsága
• A 12/13. sz. fordulójának erőteljes
gazdasági fellendülése a dénár
válságával járt együtt. A Nyugat felé
fordult külkereskedők útján a jó
minőségű karintiai friesachi dénárok
áramlottak az országba. Hatásukra a
magyar dénár is súlyosabb lett, de a
friesachi minőségét nem érte el.
Magyarországi forgalmuk a tatárdúlásig
(1241-42) tartott.
• A dénár válságán IV. Béla (ur. 1235-70) a
szlavón báni pénzek verésével próbált
segíteni. Ezek előnye jó minőségük
mellett az volt, hogy nem estek évi
beváltási kötelezettség alá. A válságot
azonban nem oldotta meg, még a
belforgalom számára is szükség volt más
értékálló pénzre, így áramlottak az
országba a bécsi dénárok, ami a velük
együtt előforduló passaui és regensburgi
dénárokkal külkereskedelmünk új irányát
(a Duna út használatát) is mutatja.
Károly Róbert
reformjai
• A pénzügyi válságot Károly Róbert (ur.
1308-42) korszakváltó jelentőségű
gazdasági, pénzügyi reformja számolta
fel. Politikai megszilárdítás után 1232
körül fogott hozzá a gazdasági reformok
keretében a pénzügyek korszerűsítéséhez.
• Először ő is a dénár értékállósításával
próbálkozott, ez azonban csak időleges
eredménnyel járt. Európára kiterjedő
gazdasági hatalmat adott viszont az
1325 körül megindított
aranypénzverés.
• Károly Róbert magyar király 1325-től firenzei mintára magyar
aranyforintot kezdett veretni, amely a 16. századtól körmöci dukátként
is ismert volt.
• Jellemzői: 23 karát 9 grém, 0,9896-os finomság, 3,55 gramm teljes
tömeg, 3,52 színsúly.
• Károly Róbertnek nemcsak aranypénze volt
új pénznem a pénz verésében, hanem a
század forduló óta Magyarországra
beszivárgott cseh garasok hatására magyar
garasokat is veretett.
A papírpénz
megjelenése
• Mária Terézia uralkodásához fűződik a
papírpénz megjelenése is. 1759-től kell
számítani a bécsi bank által kibocsátott
jegyeket (Banco Zettel), amelyek még
Mária Terézia uralkodása alatt több
kibocsátást értek meg.
• A papírpénz szerves része lett a
pénzforgalomnak, bár a napóleoni
háborúk hitelüket megingatták. Az
értékálló nemesfémpénz iránti igényt
jelzi, hogy 1810-ben 100 ezüstforintért
1240 bankóforintot adtak.
• Az 1816-os év jelentős volt a
banktörténetben: létrejött a
Szabadalmazott Osztrák Nemzeti
Bank, és a továbbiakban ez bocsátott ki
papírpénzt.
A szabadságharc hatása
a pénztörténetre
• Az 1848-as szabadságharc
pénztörténetünkben is forradalmat
jelent. A nemesfémpénzek pénzlába
maradt, azonban forradalmian újat
jelentett a magyar nyelvű felirat első
feltűnése. A hadsereg megteremtésére,
a kormány kölcsönt vett fel a Pesti
Kereskedelmi Banktól, s ez fedezettel
bankjegyeket bocsátott ki.
• Az 1848–49-es forradalom és
szabadságharc pénzérméi alatt azokat a
vereteket értjük, melyeket a forradalom
idején Magyarországon és
Horvátországban vertek. Az önálló
pénzverés a függetlenség egyik alapvető
megnyilvánulása, így a forradalom
jelentős eredménye.
• Kossuth-bankó (hivatalosan forint) a
szabadságharc kitörése után, az ország
magyar ellenőrzés alatti területein volt
forgalomban. Váltópénze a krajcár volt,
1:60 arányban.
• A növekvő hadikiadások később
fedezet nélküli kincstárjegyek
kibocsátását követelték. A
szabadságharc bukása után az összes
papírpénz (a fedezettek is) értékét
veszítette, s a beszolgáltatottakat
nyilvánosan elégették. A forradalmat
követő fémpénzekre visszakerült a
latin illetve német nyelvű felirat.
A korona
megjelenése
• 1892: az Osztrák-M. Monarchia az
ezüstvalutáról az aranyvalutára tért
át, az új pénz neve korona lett.
• A korona valutának az I. világháború
vetett véget. A nemesfém már a háború
elején eltűnt, a végén a pénzforgalmat
papírpénzekkel bonyolították le, s
ezekből a háború után az
elértéktelenedés miatt egyre magasabb
címletek jelentek meg.
Az Osztrák-Magyar
Monarchia felbomlásának
kihatása az utódállamok
pénzére
• Az Osztrák-Magyar Monarchia
felbomlásával létrejött utódállamok
mindegyikének területén forgalomban
voltak az Osztrák-Magyar Bank jegyei.
Ezeket mindegyik állam
felülbélyegzéssel érvényesítette saját
területén, amíg meg nem jelentették saját
pénzüket.
• Magyarországon a stabilizációt az
1924-ben alapított Magyar Nemzeti
Bank hajtotta végre. Új valutát
jelentetett meg, a pengőt. Aranyalapú
volt, de aranypénzt (a tervek ellenére)
nem bocsátottak ki. A fémpénzek
ezüstből (2 és 1, valamint 5 pengős
emlékpénzek) és nem nemesfémből
(fillér értékek) készültek. A magasabb
értékeket bankjegyek képviselték.
• A pengő elértéktelenedése 1945-től soha
nem látott iramban fokozódott. Ehhez
hozzájárultak a megszálló Vörös Hadsereg
által kibocsátott fedezet nélküli jegyek is,
amelyeknek elfogadását kötelezővé tették.
Az értékromlás (és egyben a világ)
legmagasabb címlete az 1946. VI. 3-i
keltezésű egymilliárd pengő, amely már
nem került forgalomba.
• Az értéktelen, trilliós névértékű
bankjegyeket az utcán söpörték.
Ismét megjelenik a
forint
• A II. világháború után, 1946. augusztus
1-jén vezették be az 1945-1946 évi
hiperinflációt követően a pengő helyett
ismét a forintot.
• Ez a forint még arany alapú pénz volt a
kibocsátáskor. 1Ft = 0,0757575 gramm
arannyal 1 kg arany = 13210 Ft-al volt
egyenlő.
• A forint váltópénze a fillér, de a
fillérérméket 1999-ben kivonták a
forgalomból. 2008-ban az egy- és
kétforintos érméket is megszüntették. A
Magyar Nemzeti Bank 2009. június 15-
én bevezette a 200 forintos érmét. A 200
forintos bankjegyeket 2009. november
15-én bevonták.
• A forint Magyarország Európai Uniós
csatlakozása (2004) után is megmaradt, de
valamennyi új EU-taghoz hasonlóan
Magyarország is vállalta, hogy fizetőeszközét
euróra cseréli, amint a gazdaság teljesíti az
eurózónához való csatlakozás feltételeit. 2001-
ben az euró bevezetését még 2006-ra várták, a
várt időpont azonban a gazdaság mutatóinak
romlásával párhuzamosan folyamatosan tolódik.
• 2008. február 26. óta a forint szabadon lebeg.
Források:
• https://lexikon.katolikus.hu/M/magyar%20p%C3%A9nzt%C3%B6rt
%C3%A9net.html
• https://huszarvagasblog.hu/a_forint_hetvenhet_eve.html
• http://magyarorszag.network.hu/blog/magyarorszag-hirei/a-magyar-fo
rint-tortenete
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_1848%E2%80%9349-es_forradalom
_%C3%A9s_szabads%C3%A1gharc_p%C3%A9nz%C3%A9rm%C3
%A9i
• https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Kossuth-bank%C3%B3