A KÖZÉPKORI MAGYAR KIRÁLYSÁG FÉNYKORA

1. Fogalmak 2. Évszámok
interregnum 1301-1308 1444
kiskirály/oligarcha/tartományúr 1310 1444 nov.
honorbirtok 1312 1448
bandérium 1336 1456
kamara haszna 1335 1458
perszonálunió 1339 1459
bárói liga 1370 1463
Sárkányos Lovagrend 1351 1467
rend 1396 1473
ütközőzóna 1402 1476
huszita harcmodor 1397 1479
corvinák 1442 1483
nádor 1443-44 1485
3. Uralkodók + rendelkezéseik
I. Károly (Róbert): 1308-1342 → bányabér, kapuadó, harmincadvám
I. (Nagy) Lajos: 1342-1382 → ősiség, kilenced, egy és ugyanazon nemesi szabadság elve
Luxemburgi Zsigmond: 1387- 1437 → telekkatonaság
Habsburg Albert: 1438-1439
I. Jagelló Ulászló: 1440- 1444
V. László: 1444-1457 (+Hunyadi János kormányzó 1446- 1452)
Hunyadi Mátyás: 1458-1490 → koronavám, füstpénz, rendkívüli hadiadó, fekete sereg
4. Személyek 5. Esszétémák
Csák Máté II. Jagelló Ulászló I. Károly gazdasági reformjai
Luxemburg János I. Miksa I. Károly társadalmi berendezkedése és városfejl.
III. Kázmér Vitéz János H. Mátyás bevételei
I. Murád Corvin János H. Mátyás kiadásai
I. Bajezid H. Mátyás külpolitikája
Timur Lenk H. János törökellenes harcai
Kapisztrán János
Dugovics Titusz
Cillei Ulrik
Podjebrád György
III. (Habsburg) Frigyes
Magyar Balázs
Kinizsi Pál
Aragóniai Beatrix
Antonio Bonfini
Báthori István
6. A feladat Károly Róbert gazdaságpolitikájához kapcsolódik. Válaszolj a kérdésekre a források és
ismereteid segítségével!

„Elrendeljük, hogy ha az egyházak vagy nemesek bármelyikének földjén arany-, illetve ezüstbányát fognak
találni, s amennyiben nem tagadják le azok létezését és nem tagadják meg a feltárásukat, akkor ugyanők örökre
élvezzék azon földjeik változatlan birtoklását, amelyeken ezek az arany- és ezüstbányák találhatók, sőt a
földjükön talált arany-, illetve ezüstbányákból származó, a bányászok szokása szerint befolyó királyi jövedelmek
harmadrészét is kapják meg.” (Károly Róbert rendelete, 1327)
a) Nevezz meg a térkép alapján két olyan árucikket, amelyek Magyarország Nyugatra irányuló külkereskedelmi
kivitelében fontos szerepet játszottak!
b) Említsd meg Károly Róbert két intézkedését, amelyek az aranybányászat fellendítését szolgálták!
c) Az értékálló pénz bevezetése után Károly Róbert már nem alkalmazta a pénzrontást bevételei növelésére.
Milyen újabb reformot vezetett be a kiesett jövedelem pótlására?
7. A feladat Anjou I. Károlyhoz kapcsolódik. Old meg a feladatokat a forrás és ismereteid alapján!
„Az Úr [a)] évében, Szent Márton ünnepe körül János cseh király és fia, Károly, meg a lengyelek királya
Magyarországra, [b)] várába jött Károly királyhoz, hogy ott örök békeegyezséget kössenek. Ez meg is történt.
[…] Elhatározták itt azt is, hogy ha e királyok közül bármelyiket vagy országukat valami ellenség támadná meg,
a többiek kötelesek segítségére sietni.” (Thuróczy krónikájából)
a) Mely dátum van [a)] betűjellel helyettesítve a szövegben?
b) Mely helyszín van [b)] betűjellel helyettesítve a szövegben?
c) Milyen valós döntést fogadott el a forrásban szereplő találkozón a három uralkodó I. Károly következő fiktív
felvetésére?
I. Károly: „Mire dicső cseh földről induló kereskedők országunkba érkeznek, árukészletüket már megdézsmálják
a galád bécsiek, és nekünk csak a maradék jut. Volna valamilyen javaslat ennek orvoslására?”
8. A feladat Nagy Lajos törvényeihez kapcsolódik. Old meg a feladatokat a forrás és ismereteid alapján!
„Kivéve […] ezt: »Hogy az örökösök hátrahagyása nélkül elhaló nemeseknek jogukban és szabadságukban álljon
az egyháznak, avagy tetszésük szerint mások részére, élők közt vagy halál esetére adakozni, hagyományt tenni,
birtokaikat eladni vagy elidegeníteni.« Sőt ellenkezőleg […] ne legyen joguk ezt megtenni, hanem birtokaik jog
és törvény szerint, tisztán és feltétlenül, minden ellentmondás nélkül, legközelebbi atyafiaikra és nemzetségeikre
háramoljanak.” (Nagy Lajos törvényeiből)
a) Nevezd meg szakszóval a forrásban megjelenő jogszabályt!
b) Hogyan módosította az öröklési rendet a törvény? Saját szavaiddal válaszolj, ne a cikkely szavait másold át!
c) Magyarázd meg, hogy mi volt a forrásban megjelenő jogszabály elrendelésének célja!
d) Mikor keletkezett a forrásban szereplő törvénycikkek?
9. A feladat Luxemburgi Zsigmond külpolitikájával kapcsolatos. Old meg a feladatokat a térképvázlat és
ismereteid segítségével!

a) Hogyan próbálta meg Zsigmond megszervezni az ország védelmét a nikápolyi csata után? Írj le röviden két
olyan intézkedést, amelyekre utal a térképvázlat!
b) Nevezd meg a térképvázlaton A) betűjellel jelölt végvárat!
c) Karikázd be annak az állításnak a sorszámát, amelyik nem igaz Zsigmond uralkodásának időszakára!
1. Az Oszmán Birodalom seregei elfoglalták Bizáncot, majd kísérletet tettek Magyarország legyőzésére.
2. A portyázó török seregek veszélyeztették Magyarország déli területeit.
3. Az Oszmán Birodalom egy vereséget követően meggyengült, ezért évtizedekig nem intézett támadást
Magyarország ellen.
10. Old meg a Nándorfehérvár 1456-os ostromához kapcsolódó feladatokat a források és ismereteid
segítségével! Rendeld a forrásrészletekben leírt eseményeket a térképvázlaton sorszámokkal jelölt
helyszínekhez! Írd a forrásrészletek betűjelét a táblázat megfelelő mezőjébe! Egy mezőbe egy betűjelet írj!
Egy forrásrészlet kimarad.
A) „Midőn a tisztelendő [Kapisztrán János] atya János úrtól megtudta, hogy a török végső rohamra készül, […]
a Száva folyóhoz ment, s annak innenső oldalán a meder mellett megállva tolmács által hatalmas hangon a
következő szavakat intézte a folyó túlsó partján táborozó törökhöz: »Ti gonosz ellenségei Krisztus Urunknak!
Mondjátok meg a ti legnagyobb kutyátoknak [a szultánnak], hogy […] hagyja békével a várat, mert ha ezt nem
teszi, az Úr keze rövid idő alatt eléri.« ” (Kapisztrán János titkárának levele, 15. század)
B) „Emlékeznek egy zászlóval odalopakodó törökre, aki gyorsan kúszott fölfelé a legmagasabb toronyra, hogy
királyának jelvényét annak a csúcsára kitűzze. […] Nyomban utánaered egy magyar, és mielőtt amaz a […]
zászlót ledobná, a torony tetején verekedni kezdenek. És mert a magyar másképp nem tudja megakadályozni,
megragadja a törököt, és a legmagasabb csúcsról azzal együtt a mélybe veti magát.” (Antonio Bonfini történetíró,
15. század)
C) „A törökök császára, Mohamed [Mehmed], támadással fenyegette Magyarországot, és hírlett, hogy először
Nándorfehérvárát akarja megvívni. […] Midőn ezek a híresztelések László királyhoz értek, a fiatal fejedelem
mélységesen megfélemlett; nem kevésbé zavarodott meg a harcias német lelkületű Ulrik gróf, aki tanácsaival
irányította a királyt.” (Thuróczi János történetíró, 15. század)
D) „A gróf úr […] utat-módot keresett tehát, miként távolítsa el a nevezett folyók hátáról az ellenséges hajókat,
hogy fegyveres segítséget vihessen a szorongatott várnak. […] Végre hosszú, fáradságos harc után győztek a
magyarok; keményen törtek a törökökre, s heves lángra lobbantották vaslánccal összekötözött hajóikat.”
(Thuróczi)
E) „A törökök császára rettenetes ostrommal szállotta meg Nándorfehérvárát. […] A hadi gépeket végre a várnak
a síkságra néző oldalán állították fel. Némelyekkel a vaskos várfalakat törték, mások pedig a magasba, a levegőbe
hajigáltak óriási nagy köveket.” (Thuróczi)
11. A feladat Hunyadi Mátyás külpolitikájával kapcsolatos. Old meg a feladatokat a forrás és ismereteid
segítségével!
„Vágyván arra, hogy azon aljas erőkkel, melyek hitünket fenyegetik, szembeszálljunk, és inkább az egész
kereszténység közös ellenségeire fogjuk fegyvereinket annak érdekében, […] minden viszályt, ellenségeskedést
és széthúzást, melyet […] a mai napig folytattunk, a fényességes Ulászló úrral, Csehország királyával, […] biztos
szövetséggé és megegyezéssé formáljuk át. Először is megegyeztünk abban, hogy mindkettőnk, […] Csehország
királyának teljes címét használhassa más cseh királyok szokása szerint. […] A mi [értsd: Mátyás] halálunk után
Ulászló király úr, […] bármikor, amikor Morvaország és Szilézia […] említett földjeit és tartományait vissza
akarja szerezni és vissza akarja csatolni […] mindenek előtt Magyarország akkori királyának […] négyszázezer
dukátot vagyis jó magyar forintot lesz kötelesek adni és fizetni. Ha még életünkben Ulászló király törvényes
örökösök nélkül halna meg, és Csehország bárói és összessége [nemessége] szabad akaratukból minket választana
és hívna királynak Csehország testéhez […], akkor a koronázás után azonnal az említett [tartományokat:
Morvaországot és Sziléziát] […] bármiféle pénzösszeg kifizetése nélkül […] Csehország koronájához vissza kell
csatolni.” (Olmützi béke, 1479)
a) Nevezd meg azt a korabeli államot, amelyre utalnak a szerződő felek a béke aláhúzott részében!
Válaszd ki a forrás alapján az állítások helyes befejezését! Karikázd be a megfelelő sorszámot!
b) Mátyás megszerezheti az egész Cseh Királyságot…
1. ha négyszázezer dukátot fizet Ulászlónak.
2. ha Ulászló király törvényes örökösök nélkül halna meg, és a cseh nemesek Mátyást megválasztják.
3. ha Csehországhoz pénz ellenében visszacsatolja Morvaországot és Sziléziát.
c) Ulászló megszerezheti az egész Cseh Királyságot…
1. ha négyszázezer dukátot fizet Mátyásnak.
2. ha a koronázás után azonnal elfoglalja Morvaországot és Sziléziát.
3. ha Mátyás halála után fizet négyszázezer dukátot a magyar királynak.
d) Melyik – Magyarországgal szomszédos területeket birtokló – keresztény dinasztia támogatta Jagelló Ulászlót
a cseh királyi cím megszerzésében saját dinasztiáján kívül?
12. A feladat Hunyadi Mátyás uralkodásával kapcsolatos. A forrás és ismereteid segítségével válaszolj a
kérdésekre!
„Elgondolkoztató, és egyben magyarázata is a Mátyás teljhatalmát hirdető nézeteknek, hogy egy olyan uralkodó,
akinek hatalmi bázisa még Zsigmond királyét sem érte el, nem beszélve az Anjou-királyokról, hogyan tudta
akaratát keresztülvinni. Mert hiába vannak ősi királyi jogok, ha azok érvényesítése nem lehetséges, ha nem
engedelmeskednek az uralkodónak. Mátyás tagadhatatlan ügyességgel mindig maga mellé tudott állítani olyan
társadalmi erőket, amelyek az adott pillanatban biztosították a királyi akarat érvényesülését. Uralkodása első
éveiben a főpapság, a bárók állandóan váltakozó kisebbsége és a nemesség támogatta. A későbbiekben bárói
csoportokat egymás ellen, a bárókat a nemesek ellen, a nemeseket pedig egy-egy bárói csoport ellen játszotta ki,
olykor hirtelen változtatva »koalíciós partnerein«.” (Kubinyi András történész)
a) Húzd alá, hogy a felsoroltak közül kinek volt a legkisebb politikai bázisa a forrás szerint!
Luxemburgi Zsigmond Nagy Lajos Hunyadi Mátyás
b) Írd a Mátyás uralkodásával kapcsolatos állítások számait a táblázat megfelelő rovatába!
1. A török elleni harc elhanyagolása és a cseh korona tartományaiba vezetett hadjáratok miatt
összeesküvést szervező Vitéz János esztergomi érseket fogságba veti.
2. A bárók ligát kötnek a király ellen, s behívják III. Frigyest magyar királynak.
3. Ritkán hívja egybe a rendeket.
4. Minden évben összehívja a rendeket.
5. A nagy erőkkel Erdélyre törő törököket a király hadvezérei Kenyérmezőnél állítják meg.
6. A trónutódlás érdekében megerősíti a nádor jogkörét (ún. nádori cikkelyek).
Mátyás uralkodása első időszakának jellemzői (1463/64 előtti korszak)
Mátyás uralkodásának jellemzői a Szent Koronával történt koronázás után
c) Karikázd be a Mátyás uralkodására nem illő fogalom számát!
1. rendi monarchia 2. centralizált uralkodói hatalom 3. rendi anarchia
4. központosított monarchia 5. reneszánsz udvartartás