Professional Documents
Culture Documents
17-18.sz Európa
17-18.sz Európa
(K/5)
Írja a fogalmak mellé a megfelelő meghatározások betűjelét! (Elemenként 1 pont.)
b) Az uralkodó k felü lrő l bevezetett reformokkal kívá ntá k modernizá lni birodalmukat.
Merkantilista vámpolitikával, adó kedvezményekkel, a jobbá gysá g adó helyzetének javítá sával
kívá ntá k fellendíteni á llamuk gazdasá gá t, hogy a hatalmi versenyben ne maradjanak alul.
c) Olyan államforma, amelyben az államfő t meghatá rozott idő re vá lasztjá k, a szuverenitá s tehá t a
népet illeti meg.
d) Olyan uralkodá si forma, amely korlá tok kö zé szorította a kirá lyi hatalmat (pl. megtiltotta,
hogy a parlament hozzá já rulá sa nélkü l adó t vessen ki, hadsereget tartson, illetve parlamenti
képviselő t politikai szerepléséért felelő sségre vonhasson stb.).
Fogalmak Betűjelek
Abszolutizmus
Alkotmá nyos kirá lysá g
Felvilá gosult abszolutizmus
Rendi monarchia
Kö ztá rsasá g
4. Az alábbi feladat a felvilágosodás gondolatkörével kapcsolatos. (K/4)
Fejezze be, vagy egészítse ki a mondatokat, a források felhasználásával! (Elemenként 1
pont.)
„A természet nemcsak arra ad jogot, hogy megvédje javait: azaz életét, szabadsá gá t és vagyoná t
má sok jogtalansá ga […] ellen, hanem arra is, hogy ítéljen, […] de az államban az ö nbírá skodá s
nem lehetséges, […] e jog az államra van ruhá zva.”
(Locke: Két értekezés a polgári alkotmányzatról)
„Nem szü kséges, hogy a képviselő k, akik vá lasztó iktó l á ltalá nos utasítá sokat kaptak, minden
egyes ü gyre kü lö n utasítá st kapjanak […] minden állampolgá rt meg kell, hogy illessen az a jog,
hogy szavazhasson a képviselő vá lasztá son […]”
(Montesquieu: A törvények szelleméről)
„Ha a tö rvényhozó hatalom a végrehajtó hatalommal ugyanabban a személyben vagy
ugyanabban a ható sá gi testü letben egyesü l, nincsen szabadsá g, mivel attó l lehet tartani, hogy az
ilyen uralkodó […] zsarnoki tö rvényeket fog hozni, és […] zsarnoki
mó don fogja végrehajtani.”
(Montesquieu: A törvények szelleméről)
„Az első ember, akinek eszébe jutott, hogy egy darabka fö ldet elkerítvén így szó ljon: ez az enyém,
s aki elég együ gyű embereket talá lt, hogy ezt elhiggyék, volt a polgá ri tá rsadalom megalapító ja.
Mennyi bű ntő l, há ború tó l és gyilkossá gtó l, mennyi nyomorú sá gtó l mentette volna meg az emberi
nemet, aki ekkor kihú zza a karó kat […]”
(Rousseau: Az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól)
„Az egyhá zi és vilá gi lordok és az alsó há z […] azért, hogy megvédjék és megerő sítsék ő si jogaikat
és szabadsá gukat, kijelentették:
1. Hogy a bitorolt hatalom, ti. a tö rvényeknek ideiglenesen hatályon kívü l helyezése vagy a
tö rvények végrehajtá sá nak megakadá lyozá sa, csupá n kirá lyi tekintély alapjá n, a parlament
hozzá já rulá sa nélkü l, tö rvénytelen.
4. Hogy a korona céljaira való pénzfelvétel bá rmily ü rü gy vagy praerogatívá k [kivá ltsá gok]
alapjá n a parlament hozzá já rulá sa nélkü l, hosszabb idő re és má s mó don, mint ahogyan a
megajá nlá s megszabta vagy meg fogja szabni, tö rvénytelen.
5. Hogy az alattvaló knak joguk van a kirá lyhoz folyamodni és az ilyen kérelmezések miatt való
minden elfogatá s és ü ldö zés tö rvénytelen.
6. Hogy az orszá gban béke idején, a parlament hozzá já rulá sa nélkü l á llandó hadsereg felá llítá sa
és tartá sa tö rvénytelen.
8. Hogy a parlamenti vá lasztá sok szabadok.
9. Hogy a szó lá s, vitatkozá s és tárgyalá s szabadsá gá t, a parlamenten kívü l semminemű ható sá g,
semmiféle helyen kérdés tá rgyává nem teheti.
11. Hogy az eskü dteket szabá lyszerű en kell meghívni és elbocsá tani, és hogy eskü dtek
felségsértési pö rö kben csak szabad birtokosok lehetnek.
12. Hogy pénzbírsá g tö rvénytelen és érvénytelen, mielő tt a vá dlottra a bű nt rá nem
bizonyítottá k.
13. É s, hogy a sérelmek orvoslá sára és a tö rvények javítá sá ra, megerő sítésére és megtartá sá ra
parlamentet ö ssze kell hívni.”
(Jognyilatkozat)
Kö zigazgatá s, hadsereg
(fü ggetlen) bíró sá g
Alsó há z
Lordok Há za
Megnyitja és berekeszti, szentesíti a tö rvényeket
F
G
„1. Hogy a […] tö rvényeknek ideiglenesen hatá lyon kívü l helyezése vagy a tö rvények
végrehajtá sá nak megakadá lyozá sa a […] parlament hozzá já rulá sa nélkü l tö rvénytelen.
3. Hogy egyhá zi tö rvényszékeknek és má s hasonló [...] tö rvényszékeknek elrendelése […]
tö rvénytelen és veszedelmes.
4. Hogy a korona céljaira való pénzfelvétel […] a parlament hozzá já rulá sa nélkü l tö rvénytelen.
5. Hogy az alattvaló knak joguk van a kirá lyhoz folyamodni, és az ilyen kérelmezések miatt való
[…] ü ldö zés tö rvénytelen.
6. Hogy az orszá gban béke idején, a parlament hozzá já rulá sa nélkü l á llandó hadsereg felá llítá sa
[…] tö rvénytelen.
7. Hogy az alattvaló k, akik protestá nsok, sajá t védelmü kre fegyvert viselhetnek.
8. Hogy a parlamenti vá lasztá sok szabadok.
11. Hogy az eskü dteket szabá lyszerű en kell meghívni és elbocsá tani.” (Jognyilatkozat,
1689)
a) „Minthogy szabad á llamban minden szabad lelkű ember maga kell, hogy kormá nyozza magá t,
kö vetkeztetésképp a nép egészét kell, hogy illesse a tö rvényhozó hatalom. Minthogy azonban ez
nagy á llamokban keresztü lvihetetlen, és kis á llamokban is sok há trá nnyal jár, a népnek a maga
képviselő i ú tjá n kell megtennie mindazt, amit maga nem tud megtenni.”
Melyik intézmény gyakorolja Angliában ezt a hatalmat? ________________________
b) „Az államban mindig vannak olyanok, akik szü letésü knél, gazdagsá gukná l vagy rangjukná l
fogva kivá lnak a tö bbiek kö zü l. […] Olyan testü letet alkotnak, amelynek joga van a nép
kezdeményezéseit megá llítani, éppú gy mint a népnek is joga van arra, hogy az ő
kezdeményezéseiket megá llítsa.”
Melyik angol testület felel meg a leírásnak? ________________________
c) „De ha szabad á llamban a tö rvényhozó hatalomnak nem is lehet meg az a joga, hogy megá llítsa
a végrehajtó hatalmat, joga van, és lehető sége kell, hogy legyen arra, hogy megvizsgá lja, miként
hajtjá k végre az általa hozott tö rvényeket.”
Melyik intézmény képviseli az említett végrehajtó hatalmat Angliában?
________________________
„Minthogy szabad államban minden szabad lelkű ember maga kell, hogy kormá nyozza magá t,
kö vetkeztetésképpen a nép egészét kell, hogy illesse a tö rvényhozó hatalom. Minthogy azonban
ez nagy államokban keresztü lvihetetlen, és kis á llamokban is sok há trá nnyal já r, a népnek a maga
képviselő i ú tjá n kell megtennie mindazt, amit maga nem tud megtenni. A képviselő knek nagy
elő nye, hogy az ü gyeket meg tudják vitatni, a nép erre egyá ltalá n nem alkalmas.
Az emberek jobban ismerik sajá t városuk szü kségleteit, mint má s vá rosokéit, és
mindenki jobban meg tudja ítélni szomszédai képességeit, mint má s honfitá rsaiéit. Nem szabad
tehá t a tö rvényhozó testü let tagjait á ltalá ban a nemzet ö sszességébő l kivá lasztani, hanem az a
helyes, ha minden fontosabb helyen a lakosok maguk választanak maguk számá ra képviselő t.”
(Montesquieu: A törvények szelleméről, 1748)
c) Fogalmazza meg saját szavaival, milyen két érvet hoz fel Montesquieu az egyéni
választókerületi rendszer mellett a forrás második bekezdésében!
1. ____________________________________________________________________________
2. ____________________________________________________________________________
1. Az alábbi feladat az USA XVIII. századi államszervezetének működésére vonatkozik.
(K/3)
Válaszolja meg a kérdéseket az ábra segítségével! (Elemenként 1 pont)
„2. Minden politikai egyesü lés célja az ember természetes és elévü lhetetlen jogainak megő rzése.
Ezek a jogok a szabadsá g, a tulajdon, a biztonsá g és az elnyomá snak való ellená llá s.
3. Minden szuverenitá s alapelve lényegileg a nemzettő l szá rmazik. Semmilyen testü let,
semmilyen egyén sem gyakorolhat olyan hatalmat, amely nem kifejezetten ebbő l ered.
7. Mindenkit csak a tö rvény á ltal elő írt és általa meghatá rozott formá k szerint lehet vá d alá
helyezni, letartó ztatni vagy fogsá gban tartani. Meg kell bü ntetni azokat, akik ö nkényes
intézkedéseket szorgalmaznak, hoznak, hajtanak vagy hajtatnak végre, …
9. Minden embert á rtatlannak kell tekinteni, amíg bű nö ssé nem nyilvá nítottá k, ha letartó ztatá sá t
elkerü lhetetlennek ítélik, a tö rvénynek szigorú an meg kell torolnia minden olyan
erő szakossá got, amely nem szü kséges az illető személy elfogá sá hoz.
16. Az olyan tá rsadalomnak, ahol a jogok garanciá já t nem biztosítottá k, a hatalmak
szétvá lasztá sá t pedig nem hatá roztá k meg, nincs alkotmá nya.”
(Részletek az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatábó l, 1789. augusztus 26.)
14. A feladat az Amerikai Egyesült Államok XVIII. századi történelmére vonatkozik. (K/4)
Válaszoljon a kérdésekre az Amerikai Egyesült Államok berendezkedését bemutató ábra
és ismeretei alapján!
c) Nevezze meg azt a két történelmi személyt, akikre a következő leírások vonatkoznak?
(Elemenként 1 pont.)
1. A fü ggetlenségi há ború vezéralakja, az Amerikai Egyesü lt Á llamok első elnö ke, nagy
szerepe volt abban, hogy a 13 egymá ssal is versengő volt gyarmatbó l megszü letett az
államszö vetség.
Név: ________________________________________________
2. A Fü ggetlenségi Nyilatkozat egyik megszö vegező je, a francia forradalom kitö rése
idején orszá ga pá rizsi kö vete, az Amerikai Egyesü lt Á llamok harmadik elnö ke.
Név: ________________________________________________
15. A feladat az Amerikai Egyesült Államok kialakulásával kapcsolatos. (K/4)
Válaszoljon az Amerikai Egyesült Államok létrejöttére vonatkozó kérdésekre a forrás és
ismeretei alapján!
„Magá tó l értető dő nek tartjuk azokat az igazsá gokat, hogy minden ember egyenlő ként
teremtetett, az embert teremtő je olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruhá zta fel, amelyekrő l le
nem mondhat, s ezek kö zé a jogok kö zé tartozik a jog az élethez és a szabadsághoz, valamint a
jog a boldogsá gra való tö rekvésre. Ezeknek a jogoknak a biztosítá sára az emberek
kormá nyzatokat létesítenek, amelyeknek tö rvényes hatalma a kormá nyzottak beleegyezésén
nyugszik. Ha bá rmikor, bá rmely kormá nyforma alkalmatlanná válik e célok megvaló sítá sára, a
nép joga, hogy az ilyen kormá nyzatot megvá ltoztassa vagy eltö rö lje, és ú j kormá nyzatot
létesítsen, olyan elvekre alapítva és hatalmá t olyan mó don szervezve, amely jobban védi
biztonsá gá t, és jobban elő segíti boldogulá sá t. […] Nagy-Britannia jelenlegi kirá lyá nak a tö rténete
nem egyéb, mint ismételt jogtalansá gok és bitorlá sok sorozata, amelynek hatá rozott célja a teljes
zsarnoksá g érvényesítése államaink felett. […] Mi tehá t az Amerikai Egyesü lt Á llamok képviselő i,
általá nos kongresszusba ö sszegyű lve a vilá g legfelső bb bírá já nak ajá nlva szá ndékaink
tisztasá gá t, e gyarmatok becsü letes népe nevében és felhatalmazá sa alapjá n, ü nnepélyesen
kinyilvá nítjuk és kihirdetjü k, hogy ezek az Egyesü lt Gyarmatok immá r természetü knél és
jogukná l fogva, szabad és fü ggetlen á llamok.”
(Részletek az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatbó l)
b) Melyikre nem utal a forrásrészlet szövege? Húzza alá a helyes választ! (0,5 pont)
tá rsadalmi szerző dés alapvető emberi jogok hatalmi á gak
megosztá sa
b) A alkotmá nyossá g garanciá ja, Montesquieu egyik alapelve, az á llami intézmények ezá ltal
ellenő rzik egymá st: ________________________________________
c) A demokrá cia gyakorlá sá nak két formá ja lehetséges, az egyik a népszavazá sokon alapuló
kö zvetlen rendszer, a má sik pedig a: ________________________________________
d) Á llampolgá ri jog, a demokráciá kban nem korlá tozza vagyoni-jö vedelmi vagy mű veltségi
cenzus:
______________________________________________________________________________________________________
_____________
e)
19. A feladat a felvilágosodáshoz kapcsolódik. (K/4)
Rendelje a felvilágosodáshoz köthető fogalmakhoz az Emberi és Polgári Jogok
Nyilatkozata idézett pontjai közül a leginkább odaillőt! Írja a táblázat megfelelő sorába az
odaillő pont sorszámát! (Elemenként 1 pont.)
„1. Minden ember szabadnak és jogokban egyenlő nek szü letik és marad, a tá rsadalmi
kü lö nbségek csakis a kö zö sség szempontjá bó l való hasznossá gon alapulnak.
2. Minden politikai tá rsulá s célja az ember természetes és elévü lhetetlen jogainak megő rzése. E
jogok: a szabadsá g, a tulajdon, a biztonsá g s az elnyomatá ssal szemben való ellená llá s.
3. Minden szuverenitá s elve természeténél fogva a nemzetben lakozik, sem testü let, sem egyén
nem gyakorolhat hatalmat, mely nem hatá rozottan tő le ered.
6. […] A tö rvény elő tt minden polgá r egyenlő , tehá t egyformá n alkalmazható minden
kö zhivatalra.
9. Mindaddig, míg bű nö ssé nem nyilvá nítjá k, minden ember á rtatlannak vélelmezendő .
10. Senkit meggyő ző dése s vallá si nézetei miatt há borgatni nem szabad.
16. Az olyan tá rsadalomnak, […] ahol a tö rvényhozó és a végrehajtó hatalom szétvá lasztá sá t nem
hajtottá k végre, semmiféle alkotmá nya nincs.” (Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata)
a) „A [.......] hatalom az Amerikai Egyesü lt Á llamok elnö két illeti.” (Részlet az alkotmá nybó l)
Melyik kifejezés hiányzik az idézet kipontozott részéből? Karikázza be a helyes kifejezés
sorszámát!
1. legfelső bb bíró i 2. tö rvényhozó 3. végrehajtó 4. tö rvényhozó és végrehajtó
b) „Minden itt meghatá rozott [.......] hatalom ezennel az Egyesü lt Á llamok Kongresszusá t illeti,
amely Szená tusbó l és Képviselő há zbó l á ll.” (Részlet az alkotmá nybó l)
Melyik kifejezés hiányzik az idézet kipontozott részéből? Karikázza be a helyes kifejezés
sorszámát!
1. legfelső bb bíró i 2. tö rvényhozó 3. végrehajtó 4. tö rvényhozó és végrehajtó
c) „A [tö rvényhozó hatalom] nem alkot tö rvényt vallá s alapítá sa vagy a vallá s szabad
gyakorlá sá nak eltiltá sa tá rgyá ban; nem csorbítja a szó lá s- vagy sajtó szabadsá got; nem csorbítja a
népnek a békés gyü lekezéshez való jogá t.” (Alkotmánymódosítás, 1791)
Nevezze meg azt a XVIII. századi eszmerendszert (irányzatot), amelynek hatása
tükröződik a fenti alkotmánymódosításon!
_______________________________________________________________________________________________________________
______
d) „Az Egyesü lt Á llamokban vagy annak fennható sá ga alá eső terü leten sem rabszolgasá g, sem
kényszerű szolgasá g nem fordulhat elő .” (Alkotmá nymó dosítá s)
Melyik évben fogadták el a d) feladatrészben szereplő alkotmánymódosítást? Karikázza
be a helyes válasz sorszámát!
1. 1776 2. 1783 3. 1865 4. 1918