Egyetemes állam és jogtörténet

 Első ZH november 14 a tételsor első 25 tételéből.

Germán időszak

Kr.e. 100 - kr.u. 500-ig

Július caesar kr.e 50
Tacitus: Germánia Kr.u. 98 (könyv)
Tartalmi elemei, társadalmi berendezkés formái:
Önálló független közösségek-egymással szövetségben/háborúban
Thing=egyfajta népgyűlés
-résztvevők:
Szabad, fegyverforgató felnőtt férfiak.
Mikor és hol?:telihold idején szabadban, tehát havonta
Nyilvános gyűlések, csak a felnőtt férfiak szavazhatnak.
Thing/Döntéshozatal:
-katonai vezető megválasztása(principes, király(réx)csak katonai vezető,
herceg)
-fontos ügyek pl: háború béke hozatali döntései
-szokásjog értelmezése, ha vitás (az emberek alakítják ki, nem hoznak
jogokat/törvényeket)
-bíráskodás( akkuzatórius eljárás gyökerei)
-döntéshozatal módja: morgás=nem / fegyvercsörgés=igen
Fhede=a bosszú, szokásjog által megengedett.
 Társadalom
Rabszolgák(nem ókori értelem) hadifogságban, született, adósság
ban élő emberek.
Félszabadok
Szabadok
Nemesek, nem különülnek el lényegében a szabadoktól.
Magánjog: Az emberek egymás közötti jogviszonyait szabályozza.
Gyámság, szülő-gyerek, szabad emberek közötti, szerződések
joga(kötelmijog) családjog, kötelmijog,
Ismeretlen: kölcsönt nyújtani, kamatot szedni
Adósrabszolgaság adósság miatt
Nullum testamentum(végrendelet)-csak szokásjog alapján, családon
belül/törvényes öröklés, a germánok a végrendeleti öröklést nem
ismeri.
Házasság:
- nem tilos a többnejűség, mégis tipikus az egyedüli feleség
-szigorú erkölcsi szabályok
-ritka a házasságtörés
A településen egyterű házak, nem szorosan összeépítve
A földek legelők közös tulajdonban és használatban.
Több isten hívők.(politeizmus)
Forrás megbízhatósága és megítélése nem 100% mert saját
nézetének töltötte ki a hézagokat.
Alkotmány: a polgári korszakban jelenik meg. Vannak egyes
országok, ahol nincsen írott alkotmány például: Anglia. Állami
rendszer és annak működése(régi korszakban)

A Frank birodalom
500-888

2
 843 Nagy Károly megosztja uralmát gyerekei között.(verduni
szerződés)
Korszakai:
-Merovingok időszaka (751-ig)
Karolingok időszaka 751-888-ig Kövér Károly

Jogforrások: leges barbarorum

Elkülönül a leigázott rómaiak jogától Néhány jogot meghagynak
nekik, mellyel élhetnek tovább:Népjogok, szokásjogok
Lex Salica
Lex Burgundionum
Lex Romana Wisigothorum

Frank nyelvezet: latin germán szavakkal vegyítve

Vegyesen tartalmaz szabályokat különböző jogterületekről
(magánjog, főleg büntetőjog és eljárásjog.)
Alkalmazása: vérségi/származási alapon(nem területi), hivatkozhat
a saját törvényeire a külföldi, aki a frank birodalomban van nem
minden esetben, de általában. (nem területi pl Magyarország,
területi elv szerinti jogszabály) lex differenciálja a jogot a
népcsoportok szerint pl: ha egy szabad megöl egy rabszolgát akkor
annyit kell fizetnie amennyit ér, ha megöl egy papot, akkor a
differenciált jog fog rávonatkozni.
Egyéb közvetlen jogforrások:
Kapituláré: fejezetekre osztott királyi törvények/rendelkezések
Tartalom
-egész birodalomra kiterjedő rendelkezések
-utasítások vámokra, pénzverésre, királyi birtokok igazgatására
-magánjogi, büntetőjogi, eljárásjogi szabályozás( szokás jogot
kivéve)

3
 -bírósági védelem özvegyek, árvák, szegények részére
Zsinati határozat

A házasodást a kánonjog(egyház szabályozása) szabályozza.

Közvetett jogforrások:
Formulák
Ingatlanügyek dokumentumai
Urbáriumok
Alkotmányjog
Állam élén király 800-tól császár uralkodik.
Nincsen abszolút hatalma.
Udvar évente kétszer üléseznek
Nincs állandó székhely
Trónbetöltés a gyakorlatba:
-választás
-utódkijelölés
-öröklés

Udvari méltóságok:
Asztalnok: gazdasági ellátási vezető
Pohárnok: szőlők pincék felügyelete
Kamarás: pénzügyek egész birodalom kincstára
Marshall: hadsereg vezetője
Palotagróf:király távollétében a királyi bíróságon elnököl
Maior Domus : az egész udvart irányítja(a király távollétében) karolingok
már nem töltik be Kis pippin 751
Kancellária: natáriusok/jegyzők

4
Hűbériség kialakulása
A karolingok királyok birtokadományokat adnak jutalomként
Benefilcium:fegyveres szolgálat nem köteles
Feudum: katonai és egyébb szolgálatokért
Az adományozó: hűbérúr vagy senior a megadományozott a hűbéres vagy
vazallus
A vazallus örök hűséget fogadott, kardjával és tanácsaival szolgál
A hűbérúr birtokot adott és védelmet biztosít
Az adománybirtok kezdetben feltételekhez kötött és visszavonható volt,
később örökölhetővé vált
A földesurak szintén adományozhattak földbirtokot kialakul a hűbéri
lánc(mindig visszavezethető a királyhoz)
Ezek tagjai, csak nemesek

Jobbágy és földesúr közötti jogviszony

-társadalom rétegei:
-szabadok:-nemesség-egyházi
-világi
-városlakók(késöbbi polgárság)
-parasztok
Nem szabadok: jobbágyok

Földesurak-biztonságot, lehetőséget a megélhetéshez, védelmet adnak

A jobbágyi szolgáltatások
-terményjáradék:haszonnövényben és haszonállatban fizetett adó
-pénzjáradék: pénzben teljesített adókötelezettség
-munkajáradék: ingyenmunka elvégzésével adóztatott
Az említett adókból részesül a király az egyház és a földesúr

5
A frank birodalomban jött létre a háromnyomásos gazdálkodás.

gyakorlat

1000 előtt-közszervezet, mert csak két ismérv van .

Független közösségek=civitates
Vérségi szerződés felépülés:
-család/házközösségek
-nemzetségek
-századkerület/mesterségesen jött létre
-törzs
Funkciói:
-Katonai/századkerület szükségessége/
-igazságszolgáltatási
Szokásjog:államhatalmi szervek által alkotott jog. (Alkotott jog)
folyamatosan alakul ki.
Akkuzatórius eljárás:
Anyagi jog: Jogokat és kötelezettségeket határoz meg.
Eljárásjog: Ha valakinek megsértik az anyagi jogait, az adott illető nem
szerezheti azt vissza saját akaratából.
Végrehajtási jog: régen a per nyertes fél önmaga szerezhette vissza
tulajdonát, ám később ezt is egy külön szerv végzi el.

Nemzetség funkciói:
-jogközösség
-békeközösség
-védelemi közösség
-hadközösség

6
-települési közösség
Aki a sérelmet szenvedte, ő maga volt a bíró.

Előadás
Bíráskodás:
 Gyökerei a germán korba nyúlnak vissza
 Gaugericht =kerületi bíróság
 Királyi bíróság
 Földesúri bíráskodás
-jobbágyok felett: úriszék
-szabad parasztok felett: választott bíróság+ földesúr elnököl

Bíróság összetétele:
 Közösség vezetője:gróf, bíró
 4-8 fő, jogot ismerő emberek(rachymburg) segítő emberek
 Első eldöntendő kérdések
1. Ez megfelelő hely-e a bíráskodásra?
2. Ez megfelelő idő-e a bíráskodásra?
3. A bíróság összetétele megfelelő-e ?
(ma is fontos kérdések)
A válasz igen kezdődik a tárgyalás
Sokáig a nyilvánosság előtt voltak a tárgyalások. (Frankoknál,
germánoknál)

 Bíró megkérdezi, hogy akar e valaki panaszt tenni

 Aki igen beáll a körbe, és bepanaszol valakit
 A bepanaszolt is beáll a körbe és válaszol a panaszra
 Ha nincs jelen a bepanaszolt, akkor még 3 szor bepanaszolható
 Ha 3x sem jelenik meg, akkor kiközösítik/vagy megölik
Fredus=a bűntetés összegének 1/3-a bírót illeti.

7
 Pl: ha megölöd a tehenét a panaszolónak, akkor a tehenet kell
neki adni és pluszba kell fizetni neki pl 3 tyúkot.
Akkuzatórius eljárás:
 Polgári és büntetőjogi perekben ugyan az A szabály
 Nyilvános, szóbeli, formális (szószóló)
 Bíró passzív
 Tipikus bizonyítási eszközök:
 Beismerés
 Szemle
 Tárgyi bizonyíték
 Eskütársak (szavahihetőségről szólnak/ez nem tanú/)3-72 lehet
 Próbák/istenítélet (1215- kivonul az egyház)
 Nincsen jogorvoslati lehetőség
A formába bele kell illeszteni a kereset tárgyát, mert ha nem, akkor nem
lehet keresetet beadni.
Nekem kell kideríteni, hogy az (alperes/bepanaszolt) hol lakik.
Kizárólag én döntöm el, hogy indítok-e pert, vagy nem, én döntöm el,
hogy milyen bizonyítékot viszek a bíróságra.
Lehet mondani, hogy nem kérem tovább az ügy-et /kivizsgálását/ abba
lehet hagyni bármikor.
Istenítélet: karkinyújtás, forró vas fogás, ember lábára súlyt kötöttek.
Fehde: magánbosszú, szokásjog, nem lehet betiltani, A király adott időre
békét hirdet, így be lehetett tiltani.

Magánjog:
 A leges barbaroumban kevés
 Főleg az öröklés rendjét és a házassági vagyonjogot szabályozzák
 Formálisak a jogügyekkel kapcsolatban
 Birtokok kötelességei a családban

8
 Franciaország
9-18.századig

Korszakolás
1. Széttagoltság kora /9-14.század/
2. Rendiség kora / 14-15.század/
3. Abszolutizmus kora /16-18.század/
1,
Széttagolt Franciaország 1154-Ben. Királynak kicsi a birtoka, ezért
hatalmát nem tudja gyakorolni megfelelően.
o Angol birtokok
o Stb

843-1301/1302
 843 verduni szerződés-nyugati királyság
 Hatalom alapja a föld
 Hűbéri viszony
Uradalmak önálló egységek
Feudalizálódó társadalom
Társadalom:
 Szabadok
 világi nemesség
 Egyházi nemesség
 Polgárság
 Parasztok
 Nem szabadok:jobbágyok
személyi és gazdasági függés
Uradalmak:
 Uraság:
 hatalom 3 ág szerint
 Védelem
 Malom, kemence, szőlőprés használata

9
  jobbágy:pénz, munka, terményszolgáltatás
 Katonáskodás
 Földművelés
 Röghöz kötés

Polgár-város-piac-adó/vám(előre meghatározott módon fizet adót és

vámot)
Szabad paraszt-bérlet

Király:
 Karolingok leszármazottjai
 987.capet Hugó = 1 az urak közül
 Angolokkal háború Normandia
 Hatalom kiterjesztése
 II. Fülöp Ágost (1180-1223)
 Szent Lajos (1226-1270)
 Szép Fülöp (1285-1314)

Trónbetöltés:
 Választás elve
 Utódkijelölés
 Elsőszülöttség joga
 Fölszentelés és koronázás
 Minden hatalom forrása
Udvar: Curie regis
 Pohárnok
 Asztalnok=hadvezető
 Lovászmester= bíró,+hadvezető
 Kamarás= palota felügyelője/kincstárnok
 Pék, Szakács, étekmester, orvos, vadász
 Kancellária=nagypecsétőr
 +meghívottak

10
 Helyi szervek:
 Tartományok: hercegségek, grófságok, őrgrófságok
 Északon=prévot
 Délen=vicarius
 Normandia=Vicomte
 Balli-kerületek (4db) 1175-től királyi kerületek
Udvar tagjaiból vannak a kerületek irányítói , 3 évig, nem adható
bérbe
Feladata: adószedés, katona toborzás, gazdasági/közigazgatási
irányítás, bíráskodás.

Párizsi parlament: főbíróság 13.századtól

 Parlamentum=megbeszélni
 Párizsi p=bíróság
 Paierek bírósága (6 világi +6 egyházi úr)
 Összeolvadnak, marad a párizsi parlament
 Különleges feladat: Törvények belajstromozása
érvényes törvény: attól érvényes, hogy a király(jogszabály alkotó)
meghozza
Hatályos törvény: Ki kell hírdetni, belajstromozzák a
trövénykönyvbe ettől lesz hatályos.

Számadási kamara:
 Pénzügyi felügyelet
 Bevételek, kiadások nyilvántartások

Rendiség Korsrszaka:14-15.századig
 Rend=azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezők
csoportja
 I. Rend: papság
 II. Rend: nemesség
 III. Rend: polgárság és szabad parasztság (csak szabadok )

11
Város:
 14.sz: 25 db város 10000-több lakos
 Párizs: kb 200000lakos
 Városi kiváltságlevél: jog az önkormányzatisághoz ( saját jogalkotás)
 Választások
 Statutum: városi szabályok
 Céhek: megvan minden foglakozásnak a maximális száma Pl: 500
pék.
 Jogcsaládok: aki adja a jogot az az anya város, aki átveszi az a leány
város. Anyavároshoz küldheti az aktákat, és ő véleményezheti.
(Egyetemi professzorokhoz is lehet küldeni az aktákat)
 A városi levegő szabaddá tesz: minimum 1 évet el kell öt töltsél,
hogy szabad legyél, a város ezt maga szabályozza, hogy hány hónap
és hány nap.

Rendi gyűlések:
 Általános rendi győlés(Étas Généraux): adómegszavazás,
törvényhozás kivételesen
 Előkelők gyűlése(notables): tanácsadás
 Az egyes rendek külön gyűlései: saját érdekképviselet
 Tartományi rendi gyűlések: helyi ügyek, király rendelkezéseinek
végrehajtása, szokásjog összegyűjtése

Gyakorlat

Akkuzatórius eljárás:
Anyagi jog
Eljárásjog(perjog)
Végrehajtási jog

12
Bíráskodás.:
hatáskör—» minden ügynek volt egy hatásköri bírósága.
Bíróság megalakulása:

Idézés=a perbe való behívás

Bírói segéd írja az idézést később.
Ha nem jelent meg idézésre az alperes, akkor a felperesnek ítélték a
követelést.
Formális/alaki: istenítélet
materiális/anyagi bizonyíték:
Kötött bizonyítás: közigazgatási eljárás, csak meghatározott módon lehet
igazolni bizonyos dolgokat.
Szabad bizonyítás: a bíró dönti el, hogy milyen bizonyítási eljárást
használhat.

Előadás 2022.10.07

Harmadik rend:
-választott képviselet
-panaszok kérések előadása
- utasításhoz kötött- panaszfüzetek(ide vannak leírva a kérések)

Abszolutizmus: fogalma
A francia parlament XIV. Lajos idején fog megszűnni. Nem tudják
megakadályozni a királyi rendelet bejegyzését.
Az abszolutizmus alatt tágabb értelemben ma is olyan korlátlan
uralkodói hatalmat értünk, amelynek gyakorlását mellé- vagy fölé
rendelt autonóm hatalom, intézményes tényező nem korlátozza.

13
XIV. Lajos és kora
5 évesen király- régenesség
Anyja: Ausztriai Anna-régensnő
Keresztapja: Mazarin bíboros- kormányzás feladata
Jó nevelést kap (francia, latin, olasz, spanyol nyelv, földrajz, szépírás,
matematika, rajz, történelem, zene+ politikai nevelés, a legtehetségesebb
embereket állítja a az állam szolgálatába később.

Abszolutizmus hivatalrendszere fontos!

- államritkárságok külügyekre, pénzügyekre, hadügyekre,
- 18. Sz-ra
- Külügy államtitkár
- Hadügyi államtitkár
- Haditengerészeti államtitkár
- Királyi ház államtitkára( udvar ügyei, belügyek, klérus ügyei)
- Kancellár
- Pénzügyek főellenőre
Intendatúrák: 17.századól
- 1566-tól: utazó felügyelők katonai és pénzügyi kerületekbe
- Pénzügyi
- Igazságügyi
- Rendészeti
- Királyi rendeletek végrehajtásának biztosai
- Helyi szinten: közigazgatás, pénzügy, bíráskodás
- Felügyeleti szerve: kérvények tanácsa
Nagy változások: fontos!
A közpénz elválik a magánpénztől
A közhatalom elvált a privát hatalomtól
Kialakul a hivatali tisztségek személytelen hierarchiája

14
 Németország
9.sz. Végétől 1806-ig
Korszakolás:
9.sz. Végétől 12.századig törzsi hercegségek széthullása
12-15 század
1495-1648: rendiség kora
1648-1806: abszolutizmus kora
9.sz. Végére a frank birodalom helyén:

Keleti frnak állam a karoling utódok kezén 911-ig

Polgárháborús állapotok + külső támadások
Északon:Vikingek
Délen:Arabok
Keleten:magyarok
I.Konrád ,I.Henrik választással kerülnek a trónra

11. Századtól német királyság regnum teutonicum

9-12 századig
Feudalizmus
- hűbéri viszonyrendszer
- Földesúr és jobbágy közötti

936. I.Ottó királlyá koronázza az egyház

962, a pápa császárrá koronázza
11-12 sz politikai konfliktusok
1077 Canossa-járás IV.Henrik: invesztitúra VII. Gergely pápa

15
2.kollégium: Vannak olyan gazdag személyek, akik tudnak szavazni a
többiek csak csoportosan. Virilisták, itt mindneki, saját maga szavaz egy
vagyoni szintet kell megülni.

Gyakorlat 2022.10.10
Anyagi jog: ez határozza meg a jogokat és kötelezettségeket (adás-vételi
szerződés)
Eljárásjog: az anyagi jogi igény érvényesítése.
Végrehajtási jog:
Alaki igazság: passzív a bíró:
Anyagi igazság: aktív a bíró:

Francia alkotmány fejlődés 3 korszaka van( bővebben az előadásban)

Választás/öröklés Széttagoltság/egységesség.
A király első az egyenlők között, olyan királyt választanak, aki nem tudja
egyesíteni az országot. A választás örökléssé változott.
Rendiség, Rend: kiváltságokkal és jogokkal redelkező társadalmi csoport.
Rendi dualizmus: a rendek és a király közötti hatalom megosztás.
1. Papság
2. Nemesség
3. Parasztság
Általános rendi gyűlés: 3 kamrás volt a rendi gyűlés.
Legfontosabb jogforrás a törvéy.
A rendi gyűlés, csak cikkelyezte a törvényt.
Az adókat állandósították.
Előkelők gyűlése: követek voltak,
Rendek külön gyűlései: általában az 1. Rendet hívta össze.

16
 előadás 2022.10.14
Anglia
1066-1688 íratlan alkotmány
Kezdete:
Korszakolás:
1215: magna charta keltkezése
1265: nem legitim változás (polgárháború miatt)
1295: legitim változás (az összehívás)
1485: tudor abszolutizmus
Cromwell sem legitim, de ő szakítják meg az az abszolutizmust
Magna charta 10 db kötelező:
1. Biztosít

A király rendkívüli adót csak az urak

beleegyezésével vethet ki.
A király a parlament nélkül nem vethet ki adót.
FONTOS!
Vannak kivétele, hogyha a király fogságba kerül.
Elfogatási szabály: habeas corpus
Felsőház: Lordokháza
Sheriff a közigazgatás vezetője.

Gyakolrat 2022-10-17
Anglia

Magna charta: szerepe a rendiség kialakulásában.

 Főbb rendelkezései
- adókivetés (nagytanács)
- Szabad ember elítélése

17
 - Önálló hűbéri bíróság
- Büntetőjogban az arányosság elve (proportionalitás)
- Kereskedők szabad mozgása (csak békeidőben)
 Az ellenállási záradék
- Királlyal való szembenállás
- Magna Charta

Az adókat az országyűlés állapította meg, de a király rendelkezett vele,

hogy mire legyen elköltve.
Király szentesíti, amit megszavazott az alsóház.
Miniszteri ellenjegyzés
Szólásszabadság

Gyakorlat 2022.10.24

XVII. Századi angol “sarkalatos” törvények.

Tartalmuk, korábban létező jogok újabb és újabb megerősítése.
Alkotmány: államszervezet alapjogok
- XIII. Század: kiváltságok Magna Charta
- XVII. Század: mindenkire kiterjedő
1848 a jogok kiterjeszése.
Petition of rights (alapjogi vonzatú, a polgárok jogát védik)
- adókivetés
- Kényszerkölcsön
- Beszállásolás megtíltása
- Civilek feletti statáriális/rögtön ítélő bíróság, vagy halál lehet, vagy
átterjesztik a normális bíróság elé/ (katonai) bíráskodás.

18
 Triennial act (1641) három éves törvény, legalább minden 3 évben
össze kell hívnia a parlamentet a királynak és 50 napig nem
oszlathatja fel.

Habeas corpus act(1679) óvadék, csak a bíróság dönthet csak.

(Londoni bíróság ), közölni kell a letartóztatás okát.

Bill of rights 1679

Törvényhozás, adókivetés, mentelmi jog
Act of settlement:
A titkos tanács nélkül a király nem kormányozhat
Hatalmi ágak megoszttása(számos korábbi törvény is)
Alapgondolatok:
- bizalmatlansági indítvány: miszterekkel szemben lehet benyújtani,
itthon csak a miniszerelnökkel szemben lehetséges.
- Miniszterek politikai felelőssége: felróható magatartás
- A választások hatása a kormányalakítására
- Az államfő és a miniszterelnök viszonya
- A miniszterelnök és a kormány (kabinet) viszonya

Gyakorlat 2022.11.07
Közjog-Magánjog.
Közjog: állam és a személy közötti jogviszony.
Magánjog: személyek közötti
Büntetőjog: közjogiasodik, mert az állam is belép.
Magánjog: személyek joga, dologi jog, családi jog, öröklési jog, kötelmi
jog, kereskedelmi jog, munkajog, agrárjog
Anyagi jog, eljárásjog
Személyek joga: jogok és kötelezettségek alanyai lehetnek.

19
20