B/19.

A dolgok osztályozása.
Tulajdon és birtok a rendi magánjogban

Dolog: minden birtokba vehető testi tárgy. Dolog jogi értelemben minden testi tárgy,
amely jogviszonynak önálló tárgya lehet. Dolog a joguralomnak alávethető
természeti erő is (nap, szélenergia)
Nem minősül dolognak a jog.
Nem testi tárgy a haszonélvezeti jog (pl: halászat, vadászat), de vagyoni viszonyait
illetően meghatározó erővel bírnak.
Ha nem dolog, nem állhat fenn rajta tulajdon, illetve követelés sem! (dr. Papp)
A dolog egyértelmű meghatározását a rendi magánjogban nem találjuk meg.
Tulajdonjog: a legteljesebb alanyi jog. Abszolút jogviszonyban megnyilvánuló
kizárólagosság. A jogosulton kívül mindenki más csak kötelezett. A tulajdonos
mindenki mással szemben jogosítva van. (dr. Papp)
A tulajdonos a jogait úgy gyakorolja, hogy harmadik személy jogát nem sérti, illetve
közérdeket sem.
A testi tárgyaktól megkülönböztetjük az inmateriális, testetlen tárgyakat, azaz a
jogokat.
A vagyon – ami a dologi jog körében is jelentőséggel bír – bizonyos közös cél
szolgálatára rendelt, gazdasági érdekű jogok, illetve kötelezettségek összessége. Van
aktív és passzív vagyon.
A korabeli magyar jogban a dolog megfelelője a jószág volt, ez jelentett vagyont,
jogot, fizikai tárgyat.
A dolog fajai:
Bizonyos dolgokat kivettek abból a csoportból, amik jogügyletek tárgyai lehetnek,
ezek a
forgalom kívüli dolgok:
a) a szentelt, azaz az egyház használatára rendelt dolgok (templomok, kápolnák,
szertartási kellékek). Érvényesült a manus mortua: ha egy dolog egyszer az egyház
tulajdonába került, ott is maradt
b) kincstári javak: ezek a király és az udvartartása számára voltak rendelve (1791:7)
c) vármegyeház a vármegyékben, amit a közösség javára rendeltek, szabad királyi
városokban ez a városi fundus
Ingók és ingatlanok
Nálunk ingó dolgoknak minősült:
- az a tárgy, ami mozog, vagy állagsérelem nélkül elmozdítható: tehén, asztal
- a Hármaskönyv alapján ingó a zálogba adott ingatlan, 50 lóból álló ménes,
könyvtár, ősi pénz (az a pénzösszeg, amely az ősi birtok eladásából származott)
Ingatlan:
- amely állagsérelem nélkül nem mozdítható el (föld, rajta épült épület, a 18. sz.-ban
minden olyan vagyontárgy, amely az ingatlanhoz tartozott, és annak rendes
megműveléséhez szüksége volt, pl. gazdasági eszközök, a föld megműveléséhez
szükséges állatállomány)
Jószágok (dolgok ) eredetük szerint lehetnek:
1.ősi
2. szerzett javak
a) adománybirtok
b) vásárolt jószág
1. Ősi, örökölt az a kötött dolog, ami elidegeníthetetlen, megterhelhetetlen és
felmenőről felmenőre legalább egyszer törvényes öröklés útján szállt át, vagy
osztályra bocsátották.
az ősi birtokon a rendelkezési jog nagyon korlátozott
- nem lehetett elidegeníteni, csak ha az öröklésre jogosult, ún. osztályos atyafiak
hozzájárultak.
- zálogba sem volt adható az osztályos atyafiak nélkül
Kivétel: végszükség esetén (ha halálos ítélettől, hadifogságtól kellett szabadulni)
vagy az ősi birtok értékének növelése céljából a birtok egy részét azért idegenítették
el, hogy abból a pénzből , befektetésből az ősi birtok értékét növeljék,
2. szerzett birtok: az a birtok, melyet tulajdonosa saját maga vásárolt, adományba
kapott vagy elbirtokolt
- a birtok felett szabadon rendelkezhet életében és halála esetén is (Hármaskönyv
I.57)
- ha nem rendelkezik, akkor utódaira szállva ősi birtok lesz belőle
- nem szerzemény az a birtok, melyet ősi birtok eladásából kapott pénzen vásároltak.
Az szintén ősi birtoknak számított. (1723:49)
a) adománybirtok:
-benne rejlik a Szent Korona joga is
- ha nincs megfelelő örökös, az adomány visszaszáll
- csak fiúk lehettek.
- ha a fiúág kihalt, a birtok visszaszáll a koronára (ius regium)
- a fiúk életében viszont a lányok is örökölhettek, ebbe a király nem szólt bele. Az
első adományszerzőnek joga volt a lányokat is öröklésben részesíteni (passz…99. o)
A honfoglaló magyarok törzsekként, nemzetségekként telepedtek le, az elfoglalt
területek a nemzetségek birtokába kerültek, ezek lettek a szállásbirtokok.
Amikor a nemzetségek felbomlottak, a családok megtartották ezeket a területeket.
Szent István is különbséget tett szállásbirtok és adománybirtok között.
Könyves Kálmán az általa adományozott birtokokra az ági öröklés elvét léptette
életbe. Lényege: az oldalági rokoság ki van zárva az öröklésből.
A nemesi jószág (dolog)
állhatott:
1. ősi
2. adományos
3. saját pénzen szerzett birtokból
ezekhez járultak vagyoni jogok is, ún. királyi kisebb haszonélvezeti jogok:
kocsmatartás, mészárszéktartás, pálinkafőzés, vásártartás
Paraszti birtok:
- a községi földközösségekből fejlődött ki. a közszabadok faluközösségekben éltek.
A közös tulajdonhoz tartozott a szántó, legelő, rét, erdő, halászható vizek stb. Ezek
közül a szántót és rétet évente másnak adták (füvön osztás), s ezt az újra felosztást
akarják majd a későbbiekben kikerülni a családok.
- az előkelők, hogy birtokaikat növeljék, ezeknek a bomló faluközösségeknek a
földjeit vették el. A földjét amúgy is féltő paraszt a védelmező úr szolgálatába állt
inkább, s annak a földnek ettől kezdve csak birtokosa lett, a tulajdonjog a
földesúrhoz került.
1351: Nagy Lajos: rögzíti a paraszti birtok után fizetendő kilencedet mint
terményadót
1767: Mária Terézia urbáriuma alapján a jobbágy már korlátozott tulajdonjoggal is
rendelkezhet
A rendi jog alapján a dolgok értékének három fajtáját különböztetjük meg:
1. közbecsű
2. örökbecsű
3. igazbecsű
1. közbecsű: az ingóknak-ingatlanknak a 16. századra, Werbőczy korára
meghatározott értéke volt. A Tripartiumban (I. 133) van egy értéktáblázat. Közbecsű
érték = a vagyontárgy évi hozadékának a 10szeresével. A bíróságok e táblázat
adatait alkalmazták perköltségek, az adósság meghatározásakor, a lefoglalt jószágok
e szerint voltak visszaválthatók stb. 16-sz.tól az infláció miatt egyre tévolodik a
valóságtól.
2. örökbecsű érték: csak ingatlanoknál. Értéke 10szerese a közbecsűnek. Csak
büntetőszankcióként ítélték meg. Csak egy kivétel: ha a szerződő felek
örökbecsűként fogadják el.
Örökbecsűben marasztalták el, aki hatalmaskodva szerzett magának birtokot házra,
jószágra, egyházi birtokra, aki mást el nem követett hűtlenséggel vádolt.
3.Igazbecsű vagy méltányos érték, a valóságban a piaci ár. Werbőczy beszél róla,
18. sz.-ra jelentőségét elveszíti.
A birtok
-jogilag védett tényleges állapot valamilyen vagyontárgy felett.
( a korabeli magyar jogban inkább a birtokot védték)
birtokos az, aki vmely fekvő jószágot részben jövedelmének beszedésére, részben a
jobbágyi szolgáltatások teljesítésére nyilván, valóságos és békés uralmában tart.
(Tripartium I.67.)
Magyar jogrendszerben:
a) birtok vmely ingó v ingatlan dolog felett
b) ius possessionariumon várakat, földeket, birtokrészeket értettek
Jogok:
a magyar jog a birtokost védi, aki a támadót birtokából kiűzheti
érvényesül a vim vi repellere elve: Ha a jogtalan támadó a birtokost kivetette
birtokából, a kivetés időpontjától számított egy éven belül a birtokos erővel is
visszaszerezhette birtokát. Hármaskönyv I:68 (minimumkérdés)
A birtokosnak nem kellett igazolni birtoklása jogcímét, a vélelem mellette szólt. A
bizonyítási teher mindig a kívülállónak szólt. Annak sem volt jelentősége, jó- vagy
rosszhiszemű-e a birtokos.
A jóhiszemű birtokosnak joga volt a dolog gyümölcsére
Rosszhiszeműnek az bizonyult, aki nem akarta elfogadni a szerződéses vagy tv-es
zálogjoggal biztosított teljesítésért azért, hogy a zálogbirtokot továbbra is kezében
tarthassa, élvezze annak gyümölcsét
rosszhiszemű az özvegy, aki megtagadta a hitbér elfogadását, hogy továbbra is
élvezze félje birtokát ők a birtokot és a követelést is elvesztették.
és az, aki a jogtalanul foglalt le kincstári javakat
A tulajdon (proprium) egy dolog fölött fennálló jogi hatalom
a római jogban sem jelent korlátlan hatalmat, mert egyszerre több ember kezében is
összpontosulhat.
a tulajdon tartalmi elemei, mint a birtoklás, a használat, a hasznok szedésének joga,
vmint élők és halál esetére szóló rendelkezési jog elvált egymástól, és különböző
emberek jogában állt ennek gyakorlása
a szállásbirtok közösség közös javát képezte. A nemzetségi kötelék szinte az egész
rendi korban megakadályozza, hogy a szállásbirtok kikerüljön a nemzetség
tulajdonából
 B/20
Ősi és szerzett vagyon.
Az osztály a rendi magánjogban

A vagyon bizonyos közös cél szolgálatára rendelt, gazdasági érdekű (dologi és

kötelmi) jogok, illetve kötelezettségek összessége
van aktív és passzív vagyon
Jószágok (dolgok) eredetük szerint lehetnek:
1.ősi
2. szerzett javak
a) adománybirtok
b) vásárolt jószág
1. Ősi, örökölt az a kötött dolog, ami elidegeníthetetlen, megterhelhetetlen és
felmenőről felmenőre legalább egyszer törvényes öröklés útján szállt át, vagy
osztályra bocsátották.
az ősi birtokon a rendelkezési jog nagyon korlátozott
- nem lehetett elidegeníteni, csak ha az öröklésre jogosult, ún. osztályos atyafiak
hozzájárultak.
- zálogba sem volt adható az osztályos atyafiak nélkül
Kivétel: végszükség esetén (ha halálos ítélettől, hadifogságtól kellett szabadulni)
vagy az ősi birtok értékének növelése céljából a birtok egy részét azért idegenítették
el, hogy abból a pénzből , befektetésből az ősi birtok értékét növeljék,
2. szerzett birtok: az a birtok, melyet tulajdonosa saját maga vásárolt, adományba
kapott vagy elbirtokolt
- a birtok felett szabadon rendelkezhet életében és halála esetén is (Hármaskönyv
I.57)
- ha nem rendelkezik, akkor utódaira szállva ősi birtok lesz belőle
- nem szerzemény az a birtok, melyet ősi birtok eladásából kapott pénzen vásároltak.
Az szintén ősi birtoknak számított. (1723:49)
a) adománybirtok:
- benne rejlik a Szent Korona joga is
- ha nincs megfelelő örökös, az adomány visszaszáll
- csak fiúk lehettek.
- ha a fiúág kihalt, a birtok visszaszáll a koronára (ius regium)
- a fiúk életében viszont a lányok is örökölhettek, ebbe a király nem szólt bele. Az
első adományszerzőnek joga volt a lányokat is öröklésben részesíteni (passz…99. o)
A honfoglaló magyarok törzsekként, nemzetségekként telepedtek le, az elfoglalt
területek a nemzetségek birtokába kerültek, ezek lettek a szállásbirtokok.
Amikor a nemzetségek felbomlottak, a családok megtartották ezeket a területeket.
Szent István is különbséget tett szállásbirtok és adománybirtok között.
Könyves Kálmán az általa adományozott birtokokra az ági öröklés elvét léptette
életbe. Lényege: az oldalági rokonság ki van zárva az öröklésből.
Az osztály (divisio)
A felosztásra királyi, nagybírói parancs alapján került sor, vagy békésen, a
családban.
A felosztást kikényszerítheti az apa vagy a fiúk is. Nem kizárja a vagyonból, hanem
kiadja a fiúnak az őt megillető részt.
Az apa kényszeríti ki:
1. ha a fiú kezet emelt rá
2. ha a fiú olyan bűn elkövetésével vádolta szüleit, ami nem tartozott a királyra)
3. ha a fiúk nem igyekeztek kiváltani hadifogságba esett apjukat
4. ha a fiú szülei élete ellen leselkedett (így van a könyvben)
5. ha a fiú pazarló életet folytat (Tripartium I.52)
A fiú kényszeríti ki:
1. ha az apa pazarol, vagy el akarja idegeníteni az ősi vagyont
2. elhanyagolja a birtokot
3. ha kegyetlenkedik, ok nélkül fenyít
4. ha bűntett elkövetésére akarja fiait kényszeríteni
5. ha teljes korú fiát házasságkötésben megakadályozta
- leltárt csinálnak, s akár esküt is tehetnek, hogy a közös vagyonból nem titkolnak el
semmit
- az ingókat férfiak és nők között egyforma arányban osztják el.
- a fegyvereket a férfiak kapják még az osztás előtt
- a családi oklevelet nem osztották meg, a legidősebb fiú is csak őrzi
- az ingatlanokból általánosan csak a férfiak részesültek (Hármask.I.42) egy kivétel:
ha az első szerző lányaira is kiterjeszti az öröklést.
Annyi, minőségileg is egyenlő részre osztották, ahány osztályos volt. az
osztályrészeket kisorsolják
A családi ház a legkisebb fiúnak jutott, mert ő maradt legtovább a szülői házban,
szüleire ő vigyázott. A fivérei új házakat építhettek arra alkalmas birtokon úgy, hogy
a jobbágyokat kibecsültették abból a birtokrészből.
Az özvegy anya az ingóságokból kaphatott egy gyerekrészt, megilleti a férje a
hintója, kocsilovai, ünneplő ruhái és jegygyűrűje. A pecsétgyűrűket a fiúk kapják.
Az öröklésen átment birtok ősi birtokká vált, az osztályosok így kölcsönöse öröklési
jogot szereztek egymás örökrészére. az osztályrész az osztályosok között
elbirtokolhatatlan volt. Az osztályosok egymás iránt szavatossággal tartoztak (per
során megvédték a testvért). a szabályosan végrehajtott osztályt egy év után már
nem lehetett megváltoztatni.
Ha mégis hibát követtek el, orvoslásra volt lehetőség
1. Osztályigazítást kérhetett:
- akit kisebb jelentőségű dologban megrövidítettek
- a kapott jószág egy részét perben, önhibáján kívül elvesztette
- a kiigazítás során aki többet kapott, a károsult számára átadott osztályrészéből
(mondjuk azt nem értem, hogy ezt hogy, ha elvileg mindenki egyformán kapott…)
2. Új osztályra került sor:
- ha valamelyik osztályost lényeges dologban szándékosan rövidítettek meg
- ha az osztályosok hibájából vagy csalárdságból lényegesen kisebb értékűt,
kevesebbet, vagy semmit sem kap valamelyik utód
- ha az osztályos háborúban vagy perben, önhibáján kívül elvesztette a részét
Nem kívánhatott új osztályt:
- akinek egész osztályrészét vagy annak jelentős részét háborún kívül,
erőhatalommal vették el
- aki osztályrészét hűtlenség, bűncselekmény vagy adósság miatt veszítette el
Mielőtt az új osztály végrehajtották, az egyes osztályrészeket eredeti állapotukba
kellett visszahelyezni. Be kellett jelenteni a változásokat is. Így állították helyre a z
eredeti osztatlanságot, azaz in integrum restitutiót kellett végrehajtani és az osztályra
bocsátást újból kellett folytatni.
 B/21
Adományrendszer a rendi magánjogban

A 11-12. században adományrendszer szempontjából két fő birtoktípus

különböztethető meg.
1.) a királytól származó adománybirtok –Adományozása adománylevéllel történt,
mellyel a megadományozott per esetén bizonyítani tudta tulajdonjogát.
2.) - szállásbirtok –A honfoglaló nemzettségektől származik. Erre vonatkozóan
nincs írásos bizonyíték. Per esetén a tulajdonjog bizonyítása legfeljebb az eskütársak
által tett ún. földre való esküvel történhetett. Sok esetben a szállásbirtokkal
rendelkezők is kérték a királyt, hogy adománylevéllel igazolja, erősítse meg azt, ami
már szállásbirtokként a tulajdonuk volt. A fentiek miatt a 13. sz.- ra alakult ki az az
elv, hogy minden földesúri birtok végeredményben a királytól származó
adománybirtok.
Hosszú évszázadok gyakorlata alakította az adomány megszerzésének és
továbbörökítésének módját. A rendszer szokásjogi alapon fejlődött. A rendszert
többször is igyekeztek szabályozni és az adományozás érvényes rendje Werbőczy
korára alakult ki.
Az adományozó személye szerint különbséget tettek: királyi, nádori és
magánadomány között.
Királyi adomány: Az uralkodó a királynak vagy az országnak jó szolgálatot tett
személyt birtokadományban részesítette. Bárkinek adhatott, akár több alkalommal
is. Nagysága csak a királytól függött.
Magánadomány: Földesúr adja familiárisának. Csak királyi hozzájárulással
érvényes.
Nádori adomány: Jelentősen korlátozott. Először Mátyás által a nádori cikkelyekben
(1485.)- A nádor maximum 32 jobbágytelket adományozhatott.
A nádor csak nemesnek adományozhatott, egy személynek csak egyszer és csak
olyan birtokot, amely nemcsak jogilag, hanem ténylegesen is visszaszállt a koronára.
(ún. saját kézből történő adományozás).
Az adományokat a király és a nádor jogcímre hivatkozással tett. Jogcím az a jog,
amelynél fogva a jószág visszaszáll a koronára és újból eladományozhatóvá válik.
Adományozási jogcímek:
1. Magszakadás- Akkor állt elő, ha az adománybirtokos az adománylevélben
meghatározott öröklésre jogosult utód nélkül halt meg. Általában az utolsó fiú
halálával. Nem jelenti az egész család kihalását, csak az öröklsére jogosultak
sorrendjének megvátozását. (Az egész család kihalása az ún. caducitás, azaz
urafogyottság).
2. Hűtlenség- Werbőczy a Hármaskönyvben meghatározza azokat a
bűncselekményeket, amelyeknek büntetési tétele fej – és jószágvesztés. Pl.:
felségsértés, hamis okirat készítés, hamis pénz verése
A jószágvesztés az elkövető egész vagyonára, ingatlanokra és ingókra is kiterjedt. A
hűtlenség elvágta az öröklés jogát az elkövető és rokonai között és ez akkor sem állt
vissza, ha a király megkegyelmezett a hűtlenségbe esett személynek. „Jogi halált”
eredményezett, vagyonvesztő hatálya de facto, tehát a cselekmény elkövetésének
időpontjában beállt.
3. Királyi jog- Általában a visszaháramlási jog. Emelett az ún. rejtett király
jog, ha egy birtok jogilag visszaszállt a királyra, azonban ténylegesen nem volt a
korona kezén. Rejtett királyi jogra általában másodlagosan hivatkoztak.
4. Új adomány- olyan személy kér adományt, aki ténylegesen „benne ül” a
birtokban, de jogait nem tudta bizonyítani. Őse kapott adománylevelet, de ez
megsemmisült megrongálódott, így nem volt bizonyítóeszköze. A hiányzó
adománylevelet az úja adománnyal kívánták pótolni.
5. Királyi hozzájárulás- A megadományozottnak csak azt kellett bizonyítania,
hogy jó szolgálatokat tett annak, aki őt magánadományban részesítette.
A királyi jóváhagyásnak 2 típusa volt: azonnali hatályú és jövőbeli (feltételes)
hatályú
Jövőbeli hatályú:
- fiúvá fogadás esetében
- testvérré fogadás
- szabad végrendelkezési jog
Azonnali hatályú:
- adománybirtok örökbevallása
- adománybirtok eladása
- adománybirtok közbecsű értéknél magasabb összegért történő zálogba adásához
- időleges bevallás
- magánadomány
6. Fegyverjog- A török kiűzése után, a Habsburg uralkodók gyakorlatának
köszönhetően alakult ki. A korábbi joggyakorlat nem ismerte. A Habsburg
uralkodók ez által a magyar nemesség birtokait idegeneknek, híveiknek juttathatták.
A magyar nemesség gyakran tiltakozott e joggyakorlat ellen.
Különbségtétel alapja lehetett az is, hogy az adományozott az adományt
ellenszolgáltatás nélkül vagy annak fejében kapta e. E szerint megkülönböztetünk
tiszta és vegyes adományt.
tiszta adomány: az adományos a birtokot mindenféle ellenszolgáltatás nélkül,
korábban szerzett érdemek jutalmaként kapta
vegyes adomány: Az adományozott királynak és országnak tett jószolgálaton túl
fizetett is a fiscusnak. Tulajdonképpen az adományrendszer keretei közé beillesztett
adás- vételi szerződés. A 16. sz.-ra megfogyatkozott az adományozható birtokok
száma, a birtokok csak magszakadás és hűtlenség esetén szálltak vissza a királyra.
Ennek következtében a vegyes adomány vált elsődlegessé.

Attól függően, hogy a birtok ténylegesen is a korona- vagy a király kezén volt, vagy
csak jogilag szállt rá vissza megkülönböztethető teljes és peres adomány.
Teljes adomány: Az adományozott birtok ténylegesen és jogilag is visszaszállt a
királyra. Függőpecsétes oklevéllel történt az átadás. (csak egyedül ez volt alkalmas a
tulajdonjog igazolására).
Peres adomány: A király tulajdonképpen felperesi jogosultságot adott, a tényleges
átadás attól függött, hogy megnyerte e a pert a ténylegesen birtokban ülővel
szemben. Pátenssel (rányomott pecsétű oklevéllel) történt, melyet a per után
függőpecsétessé alakították át.
Adománylevelek tartalmi elemei:
 a megadományozott által teljesített jószolgálatok
 az adománybirtok fekvése, határai
 az adományozás jogcíme
salvo iure alieno záradék, akkor is bele kellett érteni, ha ténylegesen nem került bele
(jelentése: az adományozás más jogának sérelme nélkül történt)
 öröklési záradék- meghatározta az adománybirtok öröklési rendjét
• csak fiúk örökölték az adománybirtokot
• mindkét nem számára biztosították
• fiúág kihalása esetén az utolsó fiúág leányága örökölt
Bevezetés, beiktatás:
A nemesi birtok tulajdonjogának megszerzéséhez elengedhetetelen feltétele a
bevezetés,beiktatás.
Célja: az adomány a jószág kétségtelen tulajdonosává, és egyben birtokásává váljon.
Ezzel az aktussal tisztázódik az is, hogy a király az adománnyal nem sértette e
mások jogát. Ha nincs szabályszerű beiktatás, az adományozás érvénytelen. Mohács
előtt nem csak a királyi adományozás, hanem minden ingatlanszerzéshez szükséges
volt.

Beiktatás folyamata: A beiktatáshoz az azt kérelmezőnek egy beiktatási elrendelő

parancsot, mandátumot kell kérnie a királytól, vagy az ország valamelyik
nagybírájától. A parancsban kijelölték az eljárásra jogosult királyi embert és az
illteékes hiteles helyet.
Mandátumnak két fajtája volt:
• magába foglalta az adománylevelet- ezt csak a király adhatta ki. 1 évig volt
érvényes.
• nem tartalmazta az adománylevelet- parancsot adott a hiteles helynek, hogy
a királyi emberrel közösen hajtsák végre a beiktatást. Ezt nagybírák is kiadhatták.
Csupán 60 napig volt érvényes.
A beiktatást az adománylevél keltétől 1 éven belül feltétlenül foganatosítani kellett.
A beiktatásra a helyszínen, az elnyert birtokon került sor, a szomszédok és a
határosok jelenlétében. Kivételes esetben a beiktatásra a megyegyűlésen is sor
kerülhetett (pl.: az adományozott birtok háború által súlytott, vagy megszállt
területen volt)
Beiktatási eljárás:
A beiktatási paranccsal rendelkező személynek meg kellett keresnie a birtok
felkenése szerinti illetékes hiteles helyet. A hiteles hely a beiktatásról, és annak
időpontjáról értesítette a szomszédokat, a határos birtokosokat és a helybeli
lakosokat. Ezek jelenlétében a királyi ember, a hiteles helyi ember társaságában
iktatta be a megadományozottat vagy annak megbízottját.
A joghatályos cselekményeket mindig a királyi ember foganatosította. Felolvasta az
adománylevelet, és a beiktatási parancsot. Ezek latin nyelven íródtak, ezért a
vidéken szokásos nyelven meg kellett magyaráznia. Ezután a királyi ember kézen
fogta a megadományozottat, tettek néhány lépést a földön, a királyi ember pedig egy
rögöt vett fel és azt adta át az adományosnak. Ezután kijelentette, hogy az
adományost a jószág birtokába bevezeti és az adományozó nevében elrendeli, hogy
a birtokot annak minden jövedelmével és hasznával örökjogon bírhassa.
Beiktatás érvényességi kellékei, hogy nappal történjen és nyilvános legyen.
Alattomos bevezetés esetén a bíróság a megkárosítottnak a birtokot visszaítélte.
Alattomos a bevezetés akkor is, ha valaki az országgyűlésben vagy az ország egyéb
ügyében távollévő személy birtokába vezettette be magát. A beiktatásra azért volt
szükség, mert ez volt az utolsó lehetőség a tulajdonviszonyok tisztázására.
A beiktatás alkalmával bárki ellentmondhatott (contadictio). Ebben az esetben nem
kerülhetett sor a beiktatásra. Az ellentmondó személynek nem kellett indokolnia.
Akinek megakadályozták beiktatását ellentmondást indokló pert kellett
kezdeményeznie.
A beiktatást követően a királyi ember és a hiteles helyi ember még 3 napig a
birtokon maradt, majd visszatérve a hiteles helyre még 12 napig együtt maradtak. Ez
idő alatt még megtörténhetett az ellentmondás. Amikor a 15 nap letelt jelentést
tettek a hiteles helynek. A hiteles hely az eljárás lefolytatásáról és az esetleges
ellentmondásról jelentést készített a királynak vagy a beiktatást elrendelő
nagybírónak.
Az ellentmondásnak nagy jelentősége volt. Értelme a jogfenntartás és a
birtokvédelem. Ellentmondás történhetett személyesen vagy meghatalmazott útján.
Ha az ellentmondás joga több személyt illetetett meg, elegendő volt egy személy
fenntartása. A birtokban ülő ellentmondása esetén a bevezetés megszakadt.
Ha a 15 nap alatt senki nem mondott ellent a bevezetés ép maradt, és az
adományozott elfoglalhatta birtokát.
 B/22
Elévülés, elbirtoklás.
Zálogjog a rendi magánjogban

Az elévülés és az elbirtoklás két egymást kiegészítő jogintézmény.

elévülés: idő múlásához kötött jogvesztés- a kereseti jog elvesztése
elbirtoklás: idő múlásához kötött jogszerzés – elbirtoklás előnyeinek megszerzése.
Az elbirtoklás feltételei: meghatározott feltételek együttes teljesülésével jöhet létre
az elbirtoklás
Feltételek: - dolognak elbirtokolhatónak kell lennie - meghatározott idő eltelte -
zavartalan birtoklás
Nem volt elbirtokolható:
- osztályos atyafiak közötti osztályrész (idegen elbirtokolhatott osztályrészt) - hitbér
- leánynegyed - zálogbirtok - telekhatár
Elbirtoklási idő: királyi birtokok és koronajószágok- 100 év egyházi javak- 40 év
nemesi jószágok 32 év városi birtokok 1 év és 1 nap, Werbőczy Hármaskönyve
szerint 12 év paraszti birtokok 1év és 1 nap
Elbirtoklási időnél volt jogutódlás, tehát beleszámított a már eltelt idő örökhagyó
örökös, eladó- vevő, elajándékozó- megajándékozott
Zavartalan birtoklás: zavarás 2 módon történhet:
ténylegesen (de facto)- birtokost kivetik a birtokból
jogilag (de iure)
- tiltakozás: leggyakoribb, a tulajdonos hiteles hely előtt jogfenntartó nyilatkozatot
tesz
- bírói megintés: a tulajdonos az ország valamelyik nagybírójához fordul.
Bírói parancsot kér a birtokban ülőhöz címezve, amelyben a nagybíró felszólítja a
birtokban ülőt az átadásra.
- perindítás: a tulajdonos keresetlevéllel pert kezdeményez. bizonyítási teher a
perindítónál.
Az elbirtoklás megszakadása: A fenti jogintézmények hatására az elbirtoklási idő
megszakad, az addig eltelt idő elvész, és új elbirtoklás kezdődik.
Az elbirtoklás nyugvása: 2 típusa van. Országos nyugvás és az adott birtokra
vonatkozó nyugvás.
Országos nyugvás: Szünetelt az elbirtoklás országosan, ha azt időben később
alkotott törvény visszaható hatállyal rendelte el. Rendszerint külső és belső háború
esetén.
Adott birtokra vonatkozó nyugvás:
- az apa hadifogságban és száműzetésben volt, és otthon nem volt a jog megvédésére
alkalmas családtag
- az árva 16. életévét még nem töltötte be
Zálogjog:
Zálogszerződéssel jön létre, mögötte kölcsönszerződés állt. Az adós arra vállal
kötelezettséget, hogy a hitelezőtől kapott kölcsön fejében hasznot hajtó jószágot ad a
hitelező birtokába annak biztosítására, hogy a szerződsében meghatározott határidő
elteltével a kölcsön összegét visszafizeti.
A zálog lehet kötelem keletkeztető és kötelem megerősítő.
Történetileg 3 típusa alakult ki:
1. fiducia (tulajdoni zálog)- a zálogadós a záloghitelező tulajdonába adta a
szerződést biztosító zálogtárgyat
2. pignus (kézizálog)- a zálogtárgyat a hitelező birtokába adták használatra
3. hypotheca (jelzálog)- a zálog csak jelzi a szerződés létrejöttét
A kézizálognak (pignus) 3 változata alakult ki:
1. Szerződéses zálog: Létrejöttét tekintve a legtöbb feltétellel kell rendelkeznie.
Keletkezésekor szükséges volt a hiteles helyi bevallás. A szerződést megkötni
kívánó felek megjelentek a hiteles hely előtt, ahol szóban közölték, hogy a
zálogadós milyen követelés biztosítékaként kívánja átadni meghatározott birtokát és
mennyi időre a záloghitelező részére Birtokot legfeljebb 32 évre lehetett birtokba
adni. Zálogszerződéssel nem lehet tulajdonjogot szerezni
2. Bírói zálog: A zálogszerződést bírói ítélet pótolja.
3. Törvényes zálog: Amikor a szerződést illetve a bírói ítéletet az absztrakt
jogszabály hozza létre.
A zálogszerződés érvénytelensége:
- zálogadós vagy záloghitelező cselekvőképtelen
- kényszer fenyegetés vagy megtévesztés hatására kötötték a szerződést
- a szerződés olyan feltételeket tartalmazott amely lehetetlenné tette a kifizetést

A záloghitelező jogai és kötelezettségei:

Jogai :
- zálogbirtokot birtokában tartsa, szabadon használja, élvezze gyümölcseit
- zálogbirtokot alzálogba adhatja (alapzálog szerződésben meghatározott
feltételekkel lehet kötni)
- a zálogbirtokon beruházásokat tehet (szükséges: teljes összegét követelhette,
hasznos: csak a hasznosság mértékéig, fényűző: egyáltalán nem követelhette)

Kötelességei:
- szándékosan vagy gondatlanul okozott károkat köteles megtéríteni ( vis maiorért
nem felel)
- köztartozások teljesítése
- zálogszerződés lejártakor teljesítés esetén köteles a dolgot visszaadni
A zálogadós jogai és kötelezettségei:
Jogai:
- a zálogba adott birtokát eladni, de csak ugyanolyan kötelezettségek mellett, mint
amilyen a birtokon eredetileg voltak
Kötelességei:
- a dolgot a záloghitelező birtokába adni

Zálogszerződés lejárta után az adós a teljesítés után kaphatta vissza a dolgát a

hitelezőtől. Az érvényes teljesítés azt jelentette, hogy a zálogadós kifizette a
kölcsönt, valamint a hitelező által teljesített szükséges és elismert hasznos
beruházások összegét.
B/23
Kötelemkeletkeztető tényállások és szerződési biztosítékok
a rendi magánjogban

előadásból:
Szerződés fogalma:
két vagy több fél között joghatás kiváltását célzó és arra alkalmas egybehangzó
akarat nyilatkozata:
Szerződés keletkezése (ajánlattétel)
- képviselet (álképviselet)
Tárgya: a szolgáltatása (dare, facere, praestare)
Fajlagos kötelem :
aki egyedileg meg nem határozott dolog szolgáltatására van kötelezve ,az illető
nemből középfajtájú és közép minőségű dolgot köteles szolgáltatni
vagylagos kötelem:
ha az adós két vagy több szolgáltatásra akként van kötelezve, hogy csak az egyiket
vagy csak a másikat kell teljesíteni, a választás joga kétség esetében őt illeti
Érvénytelenség:
- semmisség: (lehetetlen tartalmú, törvénybeütköző, jó erkölcsbe ütköző színlelt
szerződés)
- megtámadhatóság (tévedés, közös téves feltevés, megtévesztés)
könyvből:
A kötelem olyan jogviszony, amelyben az egyik fél a másik félnek vmit
szolgáltatni köteles, Római tradíciók alapján a szolgáltatót adósnak, a másik felet
hitelezőnek nevezik. A szerződés joghatás előidézésére szánt megengedett
többoldalú akaratnyilatkozat.
Webőczy szerint keletkezhet:
- egyezésekből
- kötésekből (contractusok)
- gonosztettek által (delictumok)
- és más tényállásokból ( házasság, gyámság)
a kötések lehetnek:
- egyodalúak (ingyenes): Egy tartozás áll fenn egy követeléssel szemben.
Delictumok esetén, pl. hűtlenség vagy hatalmaskodás esetén
- kétoldalúak (terhes): mindkét fél jogosult és kötelezett egyaránt. Tipikus formája a
szerződés.

A szerződés tárgya lehet a szolgáltatás. A rendi jogban pl. az ingatlan jószágokhoz

tartozó vámszedés, malomtartás joga

A kötés tartalmi elemei lehetnek:

-kényszerítőek (kogens) vagy megengedőek (diszpozitív)
- vagy lényegesek (pl adásvételnél a pénz),
- természetesek (a szavatosság, a felek a szerződés teljesítéséért felelősséget
vállalnak)
- vagy mellékesek (amit a felek világos feltétellel vagy kötéssel a kötéshez
kapcsoltak, mint kezesség, zálog, bánatpénz kikötése)

Werbőczy Tripartituma csak az örökbevallásokat, a tulajdonváltást (adásvétel, csere,

ajándékozás) és az időleges bevallásokat (zálogszerződés) ismerte. A 16. századra
általánossá vált néhány szabály, pl.:
- a hiba nélküli kötést teljesíteni kell (1486:17, 1492:38)
- a kötés tárgyának lehetségesnek és megengedettnek kell lennie (a felek testi erejét
ne haladja meg, törvények ne tiltsák)
- nem lehetett kötés tárgya, amiről a felek maguk nem rendelkezhettek (ősi fekvő
javak, gyámolt vagyona a gyámgyermek beleegyezése nélkül)
- a felek önkéntes akaratelhatározásán kellett alapulnia a kötésnek.
Magyarországon a szerződéskötéshez tartozott az áldomásivás vagy eskü, mint a
létrejött szerződés bizonyítása.
Írásba csak az ingatlan jószággal kapcsolatos szerződéseket foglalták.

A szerződés érvényessége:
- érvénytelek voltak a cselekvőképtelenek, (az elmebetegek, serdületlenek, az
infamisok) által kötött szerződések, mivel nincs jogilag figyelembe vehető akaratuk.
- a törvényes kort betöltötteké akkor volt érvényes, ha atyjuk, gyámjuk hozzájárult.
Ingyenes szerződések 12 életévet betöltött esetén érvényesek voltak gyám, atya
nélkül is
- a kötésre irányuló akaratnak szabadnak kellett lennie. A kényszer, fenyegetés,
megtévesztés alatt kötött szerződés érvénytelen.
- a törvényes örökösök sérelmére kötött szerződések érvénytelenek
- érvénytelen, ha a felek által ismeretlen nyelven íródott, s azt nekik nem
magyarázták meg
Szerződési biztosítékok:
Kockázatos volt nemcsak az ősi birtok, hanem bármely más ingatlan vásárlása, ezért
a vevők különböző szerződési biztosítékokkal igyekeztek a maguk érdekét
megvédeni.
Werbőczi kettőt tárgyal:
1. Tehervállalás: az eladó arra kötelezte magát, hogy a ha a vevőtől az eladó
osztályos fiai elperelnék az eladott birtokot, kártalanítja más, hasonló értékű
birtokkal. A tehervállalás kártalanítási kötelezettségválallást jelent
2. Szavatosság: az eladó arra kötelezte magát, hogy ha a megvásárolt, megszerzett
birtokra vonatkozón a szerző ellen bárki pert indított, az alperes szerző oldalán
beszáll a perbe, s segíti a szerzőt. A szavatosság perbeli, védelmi
kötelezettségvállalást
jelentett.
Ezen kívül még:
1. foglaló (arrcha) a felek által megkötött szerződés megkötésének jele. Ha vmelyik
fél hibájából mégsem teljesült a szerződés, a foglalót adó fél azt elvesztette, a
foglalót kapó félnek 2xesen kellett visszaadnia
2. bánás díja (arrcha poenitentalis) ha a vevő az elállás jogát a szerződéstől
fenntartja, akkor kötele volt bánatpénzt fizetni, de ez nem jelentette azt, hogy az
eladónak is jogában állt a szerződéstől visszalépni.
3. kötésbeni büntetés (vinculum): ha valki a kötést jogos indok nélkül megszegi, az
egyezségben megkötöttek szerint kellett fizetni
4. eskü: az egyik legrégebbi biztosíték. Ha valamelyik fél megszegi, akkor valójában
a saját esküjét szegte, s ezzel hitszegővé vált, s ennek megfelelően büntették.
 B/24
Örökbevallás és kölcsönszerződés a rendi magánjogban

A szerződésekben a nemesi ingatlanok tulajdonjogának átruházásával kötött

szerződések voltak a legfontosabbak. Ma ezt is a nemesi birtok eladásának,
cseréjének vagy ajándékozásának neveznénk.
Az adásvétel (emptio-venditio) olyan szerződés, amelyben az eladó a tulajdonát
képező dolgot, tulajodonátruházási szándékkal, meghatározott vételár ellenében a
vevő tulajdonába adja.
A csere (cambinum) egy dolog tulajdonjogának átruházása más dolog tulajdonba
adása ellenében
Az ajándékozás (donatio privata) a dolog tulajdonjogának ingyenes átadása a
megajándékozott számára
Az örökbevallás:
- hiteles személy vagy hiteles hely előtt kellett kötni
- csak függő pecséttel való ellátása volt megfelelő
- személyes megjelenés vagy teljhatalmú képviselők (akiknek
ügyvédvalló oklevéllel kellett rendelkezniük) kellettek hozzá
- a hiteles hely tagjainak vag legalább a tagok ismerőseinek ismernie
kellett a szerződő feleket
- ami élőszóban elhangzott, azt a hiteles hely írásba foglalta ( a 18-
századig latinul). Az írásba foglalás után a szerződő felek anyanyelvén annak
tartalmát ismertették
Örökbevallás ősi vagyonra:
- először föl kell ajánlani mindenkinek, akinek örökösödési jog van,
ráadásul nekik elővételi joguk is volt
- az eladás feltételeit is tudomására kellett hozni az öröklésre
jogosultaknak
- az elidegenítő a hiteles hely előtt nyilatkozta ki elidegenítési
szándékát
- ennek tartalmaznia kellett, hogy az ingatlanát örökáron, az ingatlan
okirataival együtt átadja a vevőnek. Közölni kellett a birtok fekvését, határait
a birtok jogi természetét (hogy ősi, szerzett, adományos vagy nem
adományozott-e)
Ősi birtok esetén:
- 14. sz-ig tipikus, hogy az egész osztályos atyafiság megjelenik a hiteles hely előtt,
hogy engedik eladni a birtokot
- később elég ügybevalló oklevelet kiállítani arról, hogy hozzájárulnak az eladáshoz,
ennek megléte később védelmet jelent majd a vevőnek is
- ha ilyen nem volt az eladónak, a bírói úton történő felkínálás bizonyította, hogy ő
felajánlotta az egész familiának öröklési sorrendben a birtokot
- ha túl nagy volt a nemzetség, s esetleg fennállt, hogy kimaradt valaki, s nem
kérdezték meg, az illetékes megyegyűlésen az eladni kívánó kijelentette eladási
szándékát.
- ha senki sem emelt panaszt eddig, akkor későbbiekben már nem tehette meg
- a szomszédoknak, nem osztályos atyafiaknak nem kellett felajánlani a birtokot, de
még nekik is elővásárlási joguk volt másokkal szemben

Az ősi birtokot csak meghatározott indok esetén lehetett eladni.

Ez lehet:
1. menthetetlen (igaz ok nélküli), amikor vki az adósságait
gonosztettből vagy pazarlásból tette. Ebben az esetben a szerződés
érvénytelen volt. (könyből idézve szó szerint…)
2. menthető (okszerű) indokból. Pl. a gazdasági célú, hasznos
beruházás (ehhez kellett az oszt. atyfiak hozzájárulása is)
3. okszerű az indok, ha vki idegen kézen lévő zálogbirtokot váltott
vissza vagy hitbért , leánynegyedet fizetett ki
4. szükségszerű volt, ha az elidegenítő rabságból kellett szabaduljon
vagy hatalmaskodás miatt kiszabott fejvesztésből menekült. Ebben az
esetben nem kellett felajánlani a birtokot az osztályos atyafiaknak
Csere:
olyan szerződés, mikor két vagy több fél a birtokjogokat egymás között törvényesen
kölcsönösen egymásra ruházza. Az a birtokrész, amit elcserélnek, a nemzetségre
vagy az osztályos atyafiakra fog háramlani (Hármaskönyv I. 70-73.)
Nem kellett felajánlani az ősi birtokot, ha
- hű szolgálatok jutalmául történt a birtok elidegenítése,
elajándékozása
- perbeli egyezségnél, amikor az ősi ingatlana vonatkozó kétes
kimenetelű pertől szabadultak
Adománybirtoknál, mivel az a királytól származott, az ő azonnali hatályú
hozzájárulását kellett kérni.
Szerzett birtoknál a tulajdonos szabadon rendelkezhetett
Hogy az egész hajcihő érvényes legyen a végén, szükséges volt a vevő birtokba
iktatására, melyet a szerződés megkötésétől számított egy éven belül teljesíteni
kellett, különben az örökbevallás érvényét vesztette.
A hagyományoknak megfelelően az osztályosoknak még mindig volt visszavásárlási
joguk. (Ilyenkor ki kellett fizetni azokat a változásokat, amiket időközben
végrehajtottak.) Ezt úgy lehetett orvosolni, hogy a szerződésbe beletettek egy nil
juris nevezetű záradékot, miszerint az eladó örökre lemondott saját maga és utódai
nevében a birtok visszavásárlásáról. (Hármaskönyv I.69)
Kölcsön (mutuum)
olyan szerződés, amelyben a kölcsönadó a dolog tulajdonjogát engedi át a kölcsönbe
vevőnek azzal a kikötéssel, hogy azt meghatározott idő elteltével ugyanolyan
mennyiségben és fajtában adja vissza
Tárgya mindig valamilyen helyettesíthető dolog (pl. gabona, pénz, fa) Ilyenkor
azonban elsősorban mégis hitelügyletekre gondolunk, meghatározott pénzösszegre.
A kölcsönszerződés feltételei elsődlegesen a felek akaratától függtek. Különösebb
alaki feltételek sem voltak, köthették szóban vagy írásban.
Mivel a kánonjog tiltotta a kamatszedést, ezért a 17. sz.-ig zálogot adtak
biztosítékként .
1647:144 tc teszi lehetővé a kamatszedést. De a 6%-ot csak akkor lehetett követelni,
ha előtte így kötötték a szerződést. Nem teljesítés esetén a bíróságnál akkor is
kamatot lehetett követelni, ha a szerződést eredetileg nem így kötötték meg.
B/28
Természetes személyekre vonatkozó jogképesség és cselekvőképesség
a polgári korban

TK, dia, MJT

A magyar polgári magánjog személyek két nagy csoportját ismeri:
- természetes
- jogi személy
Rendi előjogok eltörlésével a polgári korban nyílt először lehetőség az általános
jogképesség elismerésére. (Az Optk (16. §) deklarálta elsőként, 1900. évi
tervezetben is benn volt)
Jogképesség: a személy azon absztrakt lehetőségét jelenti, mely alapján bárki
magánjogi jogviszony alanya lehet.
jogképesség: azt a tételt, hogy minden ember jogképes a polgári korszakban
deklarálták először. Pontos meghatározását a pandektajog dolgozta ki.
A magánjogi jogképesség az embereknek azt az absztrakt lehetőségét jelenti, amely
alapján bárki magánjogi viszony alanya lehet, bármilyen magánjogi jogviszonya
alanyaként szerepelhet.
Az ember jogképessége tehát: általános, egyenlő feltétlen, mely élveszületéstől
halálig tart. (méhmagzat jogképessége élveszületéséig feltételes)
1847.23.tc nők férjhezmenetelükig gyámság alatt álltak. Eltérő szabályok
vonatkoztak nőkre férfiakra a fenntartott hajadoni jognál, hitbérnél özvegyi jognál
özvegyi öröklésnél, hozománynál,nászajándéknál, közszerzeménynél.
-Vallásnak családjogban volt jelentősége, de csak a polgári házasság bevezetéséig
1895:43 tc. polgári jogok gyakorlása a hitvallástól független.
nemesek: hitbér közszerzemény intézménye megmaradt, hitbizománya csak
nemesnek lehetett.
Nem vesztette el jogképességét még a szegénységi fogadalmat tett szerzetes sem,
öröklött vagy más módon szerzett vagyonáról, vagyoni jogairól történt lemondása
csak a rend irányába vol érvényesnek tekinthető.
Jogképességet korlátozó, vagy arról lemondó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat
semmis.
A jogképesség kezdete és a vége ténykérdés -> születési és halotti anyakönyvi
bizonyítvány (közokirat) kivéve
- Holttá nyilvánítás bíróság által
- Annak az évnek a végétől számított 10 év elteltével amikor még hír szerint életben
volt, feltéve ha születésétől számított 30 év eltelt vagy
- Annak az évnek a végétől számított 5 év elteltével amikor még hír szerint életben
volt, feltéve, ha születésétől számított 70 év eltelt vagy
- Háborúban vett részt és annak a végétől számított 3 év eltelt vagy
- Egyéb körülmények között életveszélyben volt (földrengés), és az erre okot adó
körülmény megszűnésétől számított 3 év
Cselekvőképesség az embernek az a képessége, hogy saját nevében saját
akaratelhatározásából tud jogokat szerezni és kötelezettségeket vállalni.
A feudális jogban a jogképesség a rendi álláshoz fűződött a cselekvőképességnek
nem volt nagy jelentősége.
Kapitalizmus: egyén akarata a kp-ban, ezért a cselekvőképesség kérdésének a
jelentősége megnőtt. Szerződés megkötésének feltételeként.
Két kérdés:
1. a cselekvőnek a jogrend tilalmába ütköző cselekményei neki vétségként
(delictum) beszámíthatók-e(vétőképesség)
2.ügyleti cselekményeivel érvényesen előidézhet e joghatásokat (ügyleti képesség)
Értelmi cenzus:magánjog ez alapján állapította meg a cselekvőképességet
1. - cselekvőképes : az az önjogú nagykorú aki 24. életévét betöltött ember
(1877.20.tc, 1874.23.tc) aki nem állt gondnokság alatt.
önjogú: az aki, nem állt más magánjogi hatalma alatt(atyai hatalom gyámság, kizáró
gondnokság alatt)
A nagykorúság (és ezzel együtt a teljes cselekvőképesség) 24. életév betöltésével
érhető el, kivéve (v.ö.: Mtj 10. §)
- 18. életévét betöltött kiskorú a gyámhatóság által nagykorúsítható
-18. életévét betöltött kiskorú az édesapának vagy a gyámnak a beleegyezésével – és
gyámhatósági hozzájárulással – önálló ipart űzhet, s ezáltal teljeskorúvá válhat
- 20. életévét betöltött kiskorú teljeskorúvá válik, ha az atyai hatalmat gyakorló
- A kiskorúnak vagyonát szabad rendelkezésére átadja vagy beleegyezik abba, hogy
önálló háztartást alapítson
2. korlátolt cselekvőképesség : ( házassági tv óta vált általánossá 1894.31 tc). 12
életévét betöltött kiskorú, valamint az a gondnokság alá helyezett személy tartozott,
akit nem soroltak a cselekvőképtelenek közé. jogokat szereztetett ami reá nézve
teherrel nem járt, kötelezettségek alól mentesült. Olyan nagykorú, aki a bíróság
cselekvőképességet korlátozó hatályú gondnokság alá helyezett Az ilyen személy
törvényes képviselőjének hozzájárulásával köthet szerződést, kivéve
- Ingyenes szerződés
- ha 14. életévét betöltötte, és saját keresettel rendelkezik, akkor keresménye erejéig
szabadon vállalhat kötelezettségeket.
- Létfenntartáshoz szükséges mindennapi ügyletek
3. Cselekvőképtelen: (1877.20 tc gyámtörvény) az aki 12 életévét még nem töltötte
be, vagy aki elmebetegsége miatt vagyonuk kezelésére képtelen volt. Elsősorban az
osztrák PTK hatására meghatározott korhatárhoz kötötte a cselekvőképtelenséget és
nem azt vizsgálta, hogy az illető fiatalkorú akaratelhatározásra képes e vagy sem.
Olyan személy, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró hatályú gondnokság alá
helyezett (pl akik elmebetegségük miatt vagyonuk kezelésére képtelenek
1. Jogképesség és cselekvőképesség. MJT
8. §. Minden ember jogképes. Jogképes a méhmagzat is arra az esetre, ha élve
születik meg.
9. § • Jogügylet létesítéséhez — szerződés kötéséhez és egyéb jognyilatkozat
tételéhez — cselekvőképesség szükséges.
10. §. Korlátlanul cselekvőképes az önjogú, kivéve ha cselekvőképtelen állapotban
van.
11. §. Korlátoltan cselekvőképesek a nem önjogúak — a kiskorúak és a gondnokság
alá helyezett nagykorúak — a cselekvőképtelen személyek kivételével.
12. §. Cselekvőképtelen s mint ilyen maga sem szerződést nem köthet, sem egyéb
jognyilatkozatot nem tehet: 1. aki tizenkettedik életévét még nem töltötte be (13. §.);
2. aki elmebaj, múló elmezavar vagy öntudatlanság miatt a szükséges értelmes
akaratelhatározásra nem képes, amíg ez az állapota tart; 3. aki elmebaj miatt
gondnokság alá van helyezve (14. §.).
13. §. A tizenkét évnél fiatalabb gyermek nem cselekvőképtelen annyiban,
amennyiben a kiskorúakra irányadó szabályok szerint köthet a mindennapi
forgalomban előforduló olyan csekélyebb jelentőségű jogügyleteket, amelyeket ily
kiskorúak is általában szoktak kötni.
14. §. Az elmebaj miatt gondnokság alá helyezett csak annyiban cselekvőképtelen:
amennyiben a szükséges értelmes akaratelhatározásra nem képes állapotban van;
továbbá amennyiben addig, amíg gondnokság alá helyezése tart, még ha arra
egyébként képes lenne is, maga sem személyjogi vagy a személyállapotát érintő
családjogi szerződést nem köthet, sem egyéb ilyen jognyilatkozatot nem tehet; a
többi jogügyleteit, hacsak a törvény mást nem rendel, a kiskorúak jogügyleteire
vonatkozó szabályok szerint kell megítélni.
15. §. Önjogú, aki nagykorú és nincs gondnokság alá helyezve.
16. §. Nagykorú, aki huszonnegyedik életévét betöltötte. Nagykorúvá lesz a kiskorú
házasságkötéssel és nagykorúsítással is.
17. §. A gyámhatóság nagykorúnak nyilváníthatja a kiskorút, aki tizennyolcadik
életévét betöltötte. A kiskorút csak saját akaratával és csak akkor szabad
nagykorúnak nyilvánítani, ha az ő érdeke kívánja. A nagykorúsítás előtt a
gyámhatóság hallgassa meg a kiskorú szülőit, és ha gyámság alatt áll, a gyámot is.
Nem kell meghallgatni azt a szülőt, akinek szülői hatalma megszűnt vagy szünetel.
18. §. A bíróság kérelemre gondnokság alá helyezi azt: 1. aki tartós elmebaja —
elmebetegsége vagy elmegyöngesége — miatt ügyeinek ellátására nem képes; 2.
akinek tartós elmebeli — értelmi, érzésbeli vagy akaratbeli — olyan fogyatkozása
van, amely őt ügyeinek kellő ellátásában lényegesen akadályozza (fogyatékos
elmetehetség), ha emiatt, tekintettel egyéniségére, életviszonyaira és egyéb
körülményeire, gondnokság alá helyezése szükséges; 3. aki tékozlásával magát vagy
családját a vagyoni romlás veszélyének teszi ki ; 4. aki iszákosságával, általában
bódulatot keltő szereknek szokásszerű mértéktelen élvezésével elmebeli épségét,
magának vagy családjának megélhetését, avagy magának vagy másnak biztonságát
veszélyezteti. A gondnokság alá helyezést már a nagykorúság beállta előtt is el lehet
rendelni.
2. Kiskorú cselekvőképessége.
22. §. Kiskorú, hacsak nem cselekvőképtelen, szerződést köthet és egyéb
jognyilatkozatot is tehet, de — amennyiben a törvény mást nem rendel — csak
törvényes képviselőjének beleegyezésével vagyis előzetes hozzájárulásával.
23. §. Kiskorú oly szerződést, amellyel kizárólag jogi előnyt szerez, törvényes
képviselőjének beleegyezése nélkül is köthet. A kiskorúnak juttatott ajándékot
azonban a törvényes képviselő a gyámhatóság jóváhagyásával az ajándékozónak
visszaadhatja.
24. §. Oly kiskorú, aki tizennegyedik életévét betöltötte és maga tartja el magát,
keresményéről szabadon rendelkezhetik és keresményére korlátozott felelősséggel
önállóan vállalhat kötelezettséget.
25. §. Törvényes képviselőjének beleegyezése nélkül is érvényes a kiskorúnak oly
szerződése, amelynek megkötése életfenntartásához szükséges.
7. Holtnaknyilvánítás.
39. §. A bíróság kérelemre holtnak nyilvánítja az eltűntet: 1. ha születésétől hetven
év telt el és annak az évnek végé től, amelyben a kapott hírek szerint még élt, öt év
óta híre veszett, vagy ha születésétől harminc év telt el és annak az évnek végétől,
amelyben a kapott hírek szerint még élt, tíz év óta híre veszett; 2. ha háborúban vett
részt, annak folyamán tünt el, azóta híre veszett és a békekötés napjától, békekötés
hiányában pedig annak az évnek végétől, amelyben a háború bevégződött, három év
telt el; 3. ha hajótörést szenvedett vagy más életveszélyben forgott, azóta híre veszett
és annak az évnek végétől, amelyben a hajótörés vagy az életveszélyt okozó esemény
történt, három év telt el. Hajótörés mellett szól a vélelem, ha a hajó rendeltetése
helyére nem érkezett meg vagy határozott úti cél hiányában kiindulása helyére nem
tért vissza és elindulásától, vagy ha róla utóbb hír érkezett, annak az évnek végétől
kezdve, amelyben a kapott hírek szerint még megvolt, egy éve nyoma veszett. A
vélelmezett hajó törés időpontja e határidő vége.
 B/29
Gyámság és gondnokság a polgári korban

Gyámság létrejötte
1877. 20 tc az atyai hatalom alatt nem álló kiskorúakat gyámság alá helyezte.
1. nevezett ( az atya választhatott kiskorú gyermekének)
2. természetes és törvényes (a kiskorú gyermek anyja. Ha az atya a törvényben előirt
módon gyámot nem nevezett, akkor a gyámság az anyára szállt mint természetes és
törvényes gyámra. A nő újbóli férjhez menetele a gyámsági viszonyt nem szüntette
meg, de a kiskorú gyeremek vagyonának számadás nélküli vagyonkezelését igen)
3. törvényes ( rokonok. Az anya után törvényes gyámság illette meg a atyai
nagyatyát, utána az anyai nagyatyát, majd pedig a férfi rokonok következtek)
4 rendelt gyám ( kirendelés a gyámhatóság jogkörébe tartozott amennyiben a
kiskorúnak sem nevezett sem természetes és törvényes sem törvényes gyámja nem
volt, akkor a rokonok meghallgatásával a gyámhatóság rendelt ki gyámot )

Gyámság fogalma: kiskorú gondviseléséről, vagyonának kezeléséről történő

gondoskodás jogintézménye azok számára akik nem állnak atyai hatalom alatt.
Nem viselhet gyámságot :
1. nők az anyát az örökbe fogadó anyét és házastársat kivéve
2. az atyai hatalom, gyámság vagy gondnokság alatt állók
3. akiket atyai hataluktól a bíróság megfosztott, illetve gyámi tisztükből a
gyámhatóság elmozdított
4. szerzetesek
5. botrányos életvitelt folytató személyek
6. csőd alatt állók
7. azok akiket valamely bcs elkövetése miatt hivatalvesztésre ítéltek
Gyámságot elutasítani nem lehetett, ezt megszegőnek 200 forint pénzbírságot kellett
fizetnie.
Gyámság viselése alól mentesültek:
1. 60. életévüket betöltöttek
2. egyidejűleg már más személy gyámjaként is eljártak
3. 5 gyermekről gondoskodtak
4. kiskorú lakhelyétől és birtokától olyan távol laktak hogy számukra a gyámság
ellátása nagy anyagi teherrel és nehézséggel járt volna.
5. miniszteresk ogy képviselk, katonák világi papok, közhivatalnokok
köztisztviselők
6. olyan személyek kérelmére akik betegségben szenvedtek, amely gátolta őket a
gyámság kielégítő módon való ellátásában
Gyám feladatai:
- kiskor tv-es képviselője teljes jogkörrel képviselte a kiskorút annak peres és nem
peres ügyeiben
- gondoskodnia kellett a kiskorú neveléséről, taníttatásáról testi épségének
megőrzéséről, vagyonának lelkiismeretes ésszerű kezeléséről
- vagyont is kezelő gyámnak évente jelentést kellett benyújtani a gyámhatóságnak a
gyámolt tanítási nevelési és egyéb személyi viszonyairól
Gyámság megszűnése
- gyám vagy gyámolt halálával
- kiskorú teljes korúvá válásával
- kiskorú atyai hatalom alá kerülésével ( törvényesítés, örökbefogadás)
- gyám felmetése
- gyám elmozdítása ) akkor lehetett, ha gyámi tisztjét nem megfelelően látta el
a.) elhanyagolta a kiskorú tartását és nevelését
b.) magatartása veszélyeztette a kiskorú erkölcsi és testi fejlődését
c.) kiskorú vagyonát hűtlenül vagy hanyagul kezelte
d.) kiskorú képviseletének elmulasztásával kárt okozott

Gondnokság
1877. .20 tc nagykorú személy gondnokság alá helyezését rendelte el ha
1. elmebeteg vagy magát jelekkel megérteni nem tudú siketnéma
2. magát jelekkel megérteni tudó siketnéma vagy gyengeelméjű és vagyonának
kezelésére alkalmatlan
3. tékozló életvitelt folytatott
4. egy évnél hosszabb ideig ismeretlen helyen tartózkodott vagy hazautazásában és
vagyona kezelésében valamely ok meggátolta
5. egy évnél hosszabb szabadságvesztésre itélték

Első három esetben a gondnokság alá helyezést a bíróság az utolsó két esetben a
gyámhatóság mondta ki. A gondnokság első sorban a házassági életköözösségben
élő házastársat utána anyát és a legközelebbi rokont illette meg
Tékozlás fogalmát nem határozták meg. (1723.48.tc rendelkezett birtokaik zárlat alá
helyezéséről). 1861. ITSZ is megőrizte a zárlat intézményét. Bírósági gyakorlat
szerint tékozlónak minősült az, aki vagyonát komoly cél nélkül a józan
gazdálkodástól eltérő módon haszontalan költekezéssel csökkentette.
Kiskorúak gondnokság alá helyezését is elrendelte az új szabályozás : a vagyon
megfelelő kezelése érdekében bizonyos esetekben
gondnokság: ügyek vitelére képtelen illetve alkalmatlan nagykorak
képviseleténekbiztosítását szolgáló jogintézmény
Kizáró okok: 1877.20.tc
Nem viselhet gondokságot :
1. nők az anyát az örökbe fogadó anyát és házastársat kivéve
2. az atyai hatalom, gyámság vagy gondnokság alatt állók
3. akiket atyai hataluktól a bíróság megfosztott, illetve gyámi tisztükből a
gyámhatóság elmozdított
4. szerzetesek
5. botrányos életvitelt folytató személyek
6. csőd alatt állók
7. azok akiket valamely bcs elkövetése miatt hivatalvesztésre ítéltek
Gondokság viselését elutasítani csak tvben meghatározott esetekben lehetett. 200
forint pénzbírság a megsértőnek.
Gondokság alól mentesültek
1. 60. életévüket betöltöttek
2. egyidejűleg már más személy gyámjaként is eljártak
3. 5 gyermekről gondoskodtak
4. kiskorú lakhelyétől és birtokától olyan távol laktak hogy számukra a gyámság
ellátása nagy anyagi teherrel és nehézséggel járt volna.
5. miniszteresk ogy képviselk, katonák világi papok, közhivatalnokok
köztisztviselők
6. olyan személyek kérelmére akik betegségben szenvedtek, amely gátolta őket a
gyámság kielégítő módon való ellátásában
Feladatai:
- teljes jogkörrel képviselte a a bíróság előtt annak peres és nem peres ügyeiben
- ha a gondokolt távollévő vagy szabadságvesztésre szóló ítéletét töltő személy volt,
akkor a gondnok a képviseleti joga csak a vagyon kezelésével összefüggő eljárásra
terjedt ki
- a vagyonát kezelő gondnok köteles volt minden évben a gondnokolt egészségi
állapotáról jelentést készíteni a gyámhatóságnak
Megszűnése:
- gondnok gondnokolt halálával
- gondokság alóli felmetéssel
- ha a gondnok nem megfelelően látta el kötelességét
- a gondokságból való elmozdítással

A gondokságot elrendelő bíróság vagy gyámhatóság megszüntethette a

gondnokságot. Bíróság a gondnokolt vagy gondnoka kérelmére megszüntette a
gondnokságot az elmebetegek és magukat jelekkel megérteni nem tudók esetében ha
ezen gondnokság alá helyezést indokló okok megszüntették.
A bíróság a gondokolt kérelmére megszüntette a gyengeelmjűek és ügyeik vitelére
képtelen, de magukat jelekkel megérteni tudók, tovább tékozlók feletti
gondnokságot ha a gondnokság alá helyezésre a gondokolt kérelmére kizárólag az ő
érdekében került sor.
a kiskorúak vagyonának kezelésére elrendelt gondokság megszűnt a kiskorú
teljeskorúvű válásával vagy ha atyai hataloma lá került.
1885.6 tc módosította a 1877.20 tc-t . 1945 ig a gyámsággal és a gondnoksággal
csak miniszteri rendeletek foglalkoztak, olyan részterületeket rendezve, mint például
a gyámi és gondnoki nyilvántartás a gondnokolt vagyonának leltározása, a hadba
vonultak gondnoksága vagy a hivatásos gyám kirendelésének lehetősége.

B/30
Jogi személyek a polgári korban (kivéve a kereskedelmi társaságok),
különös tekintettel az Mtj. szabályozására

jogi személy : vagyonforgalmi intézmény, amely a jogi kultúra fejlődésének az

eredménye. A jog bizonyos szervezeteket, illetőleg vagyonokat (jogi alakulatokat)
úgy tekintett mintha személyek volnának és jogalanyisággal ruházta fel azokat.

A jogi személyiséggel rendelkező szervezeteknél a jog bizonyos emberi

magatartásokat a jogi személy magatartásaként ismert el, hogy a gazdasági
kapcsolatokban megfelelően tudjanak működni. A jogi személyt alapító szerződés
egy magasabb szintű formát hozott létre , a kötelem egy jogilag elismert szervezetté
alakult át, amely révén az azt alkotó emberektől különálló szervezet jött létre, mely
jogalanyiságot kapott. Jogi személy fogalmának meghatározásában a
kánonjogászonak szerepe volt. IV. Ince pápa (1243-1254) fikciós teória
kidolgozása : minden későbbi elmélet alapja lett. Védelmezték az egyházi vagyont,
amelynek a püspökök csak kezelői voltak.
Fikciós elmélet :
A jogi személyt, mint kifejezést Savigny használta először
- Az egyén áll a jogrendszer középpontjában, ezért a magánjognak az ilyen
jogalanyokra kell kialakítani a dogmatikáját, nem pedig a szervezetekre.
- Ezért a szervezetek jogalanyiságát biztosító elméletek az ember jogalanyiságát
vetítették rá a szervezetre.
- Savigny, Puchta, Windscheid fikcióval, mesterségesen konstruálták meg ezt a
jogintézményt
Személyösszességek vagyonjogi helyzetét már Werbőczy is szabályozta
(káptalanok, konventek, városok).
Néhány 18. sz-i tv csak a kegyes alapítványokat ismerte el jogi személyként
(1715.74tc, 1723.70tc, 1791.23tc)
Szászy -Schwartz Gusztáv: nincs arra szükség, hogy a jog alanyát fikciókon
keresztül keressük, minden vagyoncélvagyon, az ember, csak a ráruházott tv-i
célvagyon képviselője.
Szladits Károly: jog alanyának felesleges kutatásától a súlypont a sokkal
gyakorlatiasabb síkra helyeződött át. Céltalan jog nem létezik.
Célvagyon elmélet
A XIX. század végére a fikciós elmélet alkalmazása egyre nehézkesebbé vált. Oka:
- Megjelennek a nagyvállalatok (kartell, tröszt, holding)
- Egyre többször fordult elő, hogy ugyanaz a személy több vagyonnak az élén állt,
vagy több ember bizonyos cél érdekében egyesült A társasági vagyon ilyenkor is
elkülönül a tagok vagyonától
A célvagyon elmélet szerint két féle vagyon létezik:
- olyan ,mely egy természetes személy tulajdonában van, és
- olyan melyet valamilyen cél érdekében állítottak
Magánjogi jogi személyek fajtái:

testületek, korporációk egyesületek intézetek alapítványok.

A magánjog nem ismerte a típuskényszert.

egy szervezet azáltal lett jogi személlyé, hogy vagy közvetlenül a tv vagy valamely
jsz alapján valamilyen aktussal az állam elismerte.
/// KKT és BT jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet . fictióval jogi
személy lesz....////

a magánjogi jogi személyek 2 legfontosabb típusa:

1. egyesület
2. alapítvány

1. egyesület: minden olyan önkéntes alapítású testület, amely a különleges

rendeltetésénél fogva eltérő jogi szabályozás alá esett egyesület volt.
Egyesület autonóm szervezet, társadalom életében való részvétel eszköze általában
kult.szoc.pol. tudományos művészeti céllal hozták létre. Minden tekintetben a
cselekvés jellemezte.
Mo-n a szabad egyesületalapítási jog tv hiányában a bírói gyakorlatban alakult ki
Egyesület létrejöttéhez nem volt szükség csak belügyminiszteri láttamozásra. 1900
ban szabályozták először.
egyesületi közjog: meghatározta az egyesület keletkezésének működésének és
megszűnésének jogi feltételeit, valamint a felügyeleti jogot(tvh révén)
egyesületi magánjog: körülírta, hogy milyen feltételekkel vehet részt az egyesület
jogi személyként a magánjogi forgalomban.
2. Alapítvány : nem személyek egyesülése, hanem az alapítók tulajdonától elszakadt
vagyonok összekapcsolódása. A jótékony célú adományozás egyik formája volt az a
nyilvános kezelés és ellenőrzés alatt álló vagyon, amelynek kamatait a
törzsállomány érintetlenül hagyásával, csak az előre megjelölt célra használhatták
fel.

Különbözött az alaptól, mely olyan különleges célra rendelt vagyon, melynek

nemcsak hozadéka hanem a tőkéje is felhasználható volt.
pia causae: kezdetben az alapítványok csak kegyeleti és humanitárius célokra
létesültek, kezelésüket és ellenőrzésüket az egyház végezte
Alapítvány modern fogalmát a 19 sz dolgozták ki.
egyoldalú jogügylet révén jött létre az alapítvány. Az alapító ezzel megvált a
felajánlott összegtől és ezután az általa meghatározott kezelő szerv vitte tovább az
ügyeket, amelynek szerződései révén lett az alapítvány jogosult, illetve kötelezett.
vagyonát elidegeníteni nem lehetett, jövedelmét csak a kitűzött célra lehetett
felhasználni.
1867 "gründolási láz": alapítványok tömeges létesítése ezzel egy időben kezdődött.
Tv nem született mely szabályozta volna. Sokszinűség jellemzi.
20.sz. alapítványtevőinek közhitelű okiratot kellett kiállítani, hatóságilag előírt
formát követeltek meg.

Közalapítvány: alapítványok különleges nemei, közcélt szolgálnak és vmely

közigazgatási szerv kezelésében álltak. (Ludoviceum 1807.7tc, MTA 1827.11.tc,
Nemzeti Színház 1840.44tc..)
Jogi személyek.
I. Általában .
43. §. Minden érvényesen létrejött egyesület és alapítvány jogképes. Jogképes
továbbá az államkincstár, a törvényhatóság, a város és egyéb község, általában
minden olyan jogi alakulat vagy intézmény, amelynek a fennálló
törvények'értelmében önállóan lehetnek magánjogai és kötelezettségei.
44. §. A jogi személyek jogképessége a törvény korlátai között kiterjed mindazokra a
jogokra és kötelezettségekre, amelyek természetüknél fogva nem csupán az egyes
emberéi lehetnek.
45. §. A jogi személyek a törvény és szervezeti szabályaik korlátai között
cselekvőképesek, ha az ehhez szükséges szerveik törvényszerűen ki vannak rendelve.
A jogi személy nevében és képviseletében szerződés kötésére és egyéb jognyilatkozat
tételére, valamint más jogcselekmények végzésére a jogi személynek erre rendelt
szervei hivatottak. 46. §. A jogi személy székhelye az a hely, ahol a jogi személy
ügyeit intézik, hacsak a törvény vagy a szervezeti szabályok más helyet nem jelölnek
meg.
47. §. Ha a jogi személy megszűnik, vagyonának hovafordítása tekintetében a
törvénynek és a szervezeti szabályoknak rendelkezései irányadók.
48. §. Oly jogi személyekre, amelyeket külön törvény szabályoz, a reájuk vonatkozó
törvények rendelkezéseit kell alkalmazni. I I. Egyesület . /. Az egyesület létrejövetele.
49. §. Egyesület akkor jön létre, ha legalább hét személy az egyesület megalakulását
együttesen elhatározza, szervezeti szabályait — az alapszabályokat — megállapítja
és a szükséges egyesületi szerveket kirendeli. Amennyiben a közjogi szabályok
szerint az egyesület létrejöveteléhez az alapszabályoknak kormányhatósági
láttamozása vagy jóváhagyása vagy más hatósági intézkedés is szükséges, az
egyesület létrejövetele a hatósági intézkedés bekövetkeztétől függ. A láttamozás,
jóváhagyás vagy más intézkedés vagy megtagadásuk visszahat az egyesület
megalakulásának idejére.
50. §. Az alapszabályok érvényességéhez okiratba foglalásuk szükséges. Az okiratot
legalább hét olyan tagnak kell aláírnia, aki az egyesület megalakulásában résztvett.
51. §. Az alapszabályok határozzák meg a törvény korlátai között: 1. az egyesület
nevét, célját és székhelyét; 2. a tagok belépésének és kiválásának módját és
feltételeit; 3. a tagok jogait és kötelességeit, különösen, hogy a tagok tagsági
hozzájárulásokra kötelesek-e, s ha igen, milyen nemű és méretű hozzájárulásokra;
4. a közgyűlés összehívásának módját és előfeltételeit, a határozatok hozatalának és
írásba foglalásának módozatait; 5. az egyesület igazgatására és képviseletére
hivatott szerveket, hatáskörüket és alakulásuk módozatait; 6. az esetleg szükséges
egyéb szervezeti szabályokat. Az • egyesületnek oly nevet kell választania, amely
országos jellegű vagy ugyanabban a községben már fennálló más egyesületektől
világosan megkülönbözteti.
52. §. Ha az egyesület célja törvényes tilalomba, a jóerkölcsbe vagy a közrendbe
ütközik, az alakulás semmis. 2. Az egyesület közgyűlése.
53. §. Az egyesület ügyeiben a tagok közgyűlésen határoznak. Az egyesület
igazgatásával és képviseletével járó ügyeket az egyesületnek erre rendelt szerve
intézi (intézőszerv).
54. §. A közgyűlés hatáskörébe tartozik az alapszabályok kiegészítése és
módosítása, a felügyelet az egyesületi szervek működése felett, az egyesület
feloszlásának elhatározása és minden olyan egyéb egyesületi ügy, amelyet a törvény
vagy az alapszabályok kifejezetten — 16 - a közgyűlés hatáskörébe utalnak vagy az
egyesület más szervének hatáskörébe nem utalnak.
3. Az egyesület intézőszerve.
64. §. Minden egyesületnek kell intézőszervének lennie. Az intéző szerv több tagból
is állhat. Ha intézőszervül az elnökön vagy más tisztviselőn felül választmány vagy
egyéb külön szerv is van rendelve, közöttük az intéző szerv tennivalói az
alapszabályokban megszabott hatáskörük szerint oszlanak meg. Többtagú
intézőszerv az egyesület ügyeiben szótöbbséggel határoz, hacsak az alapszabályok
másként nem rendelkeznek. Érdekelt tag (60. §. utolsó bekezdése) a
határozathozatalban nem vehet részt.
Alapítvány .
1. Az alapítvány létrejövetele.
82. §. Alapítvány akkor jön létre, ha valaki tartós célra úgy rendel vagyontárgyakat,
hogy a vagyontárgyak megfelelő szervezet kezelésében önálló vagyonként az
alapítványt mint személyt illessék.
83. §. Alapítvány rendeléséhez okiratba foglalt alapítványi ügylet szükséges.
Alapítványt az alapító halála esetére végintézkedéssel lehet rendelni az erre
megszabott alakban.
84. §. Az alapítvány nevét, célját, székhelyét, szerveit és kezelésének módját —
szervezetét — a törvény korlátai között az alapító az alapítványi ügyletben
határozhatja meg. Ha az alapítványi ügylet az alapítvány célját csak
általánosságban jelöli meg vagy az alapítvány szervezetéről egyébként nem kellően
rendelkezik, a főfelügyelőhatóság a szükséghez képest intézkedik. Ha a hiányokat
célszerűen pótolni nem lehet, a főfelügyelő hatóság az alapítványul rendelt vagyont,
amennyiben maga az alapító kifogást nem tesz vagy az alapítványi ügylet másként
nem rendelkezik, lehetőleg hasonló célú más alapítványnak juttatja.
85. §. Alapítványt csak közérdekű célra lehet rendelni. Jótékony, kegyeleti, egyházi,
iskolai, kórházi, tudományos, közművelődési, általában közhasznú célra irányuló
alapítványokon felül közérdekűnek kell tekinteni a családi alapítványt is, amely egy
vagy több meghatározott családhoz tartozók nevelésével, kiházasításával vagy
tartásával járó költségek fedezésére vagy hasonló célú szolgáltatásra irányul.

B/31
A kereskedelmi jog kialakulása, fogalma, forrásai és hatása magánjogunk
fejlődésére; a kereskedelmi ügyeltek, a kereskedő fogalmának meghatározása, a
tárgyi kereskedelmi alapügyletek

A kereskedelmi jog először a középkorban alakult ki. A kereskedők még jobban

elkülönültek a tradicionális foglalkozásoktól. a kereskedők nem zárt közösségeken
belül, hanem azok között kereskedtek, tehát külön jogvédelemre szorultak.

Saját szokásjogot alakítottak ki. Testületi alapszabályokat a városi hatóságok

megerősítették, kereskedelmi bíróságok is eszerint jártak el. Védekezniük kellett az
egyházi magánjog kereskedelem ellenes intézményével szemben.
Kezdetben a kereskedelmi jog a kereskedők joga volt (ius mercatorum), vagyis az a
jog amely a kereskedők egymás közötti viszonyait szabályozta. Jogalanyok szerint
különült el. Olyan szokásjog volt ez, amelyet az évszázadok során jogkönyvekben
rögzítettek és alapot biztosítottak a 19 század nagy kereskedelmi tv-inek.
A kereskedelmi jog tehát már nem egy foglalkozás jogát jelentette, sőt nem is
foglalta magába a kereskedelemre vonatkozó összes jsz-t, hanem annak csak egy
részét. (gyáripar, fuvarozás, bankügyletek tőzsde értékpapír szabályok, amelyek
tervszerű, rendszeres és intenzív gazdálkodást folytattak és tömegforgalmat
bonyolítottak le)--- szerencsésebb lett volna a vállalkozók joga elnevezés. Így lett a
kereskedelmi jog a magánjog szakjoga.
A vállalkozóknak olyan szabályozásra volt szükségük, amely gyors üzletkötést
előmozdította, de emellett kellő biztonságot is nyújtott kidomborította a
nyerészkedési jelleget, lehetőséget adott a nemzetközi egységesítésre is.
gyorsabban fejlődött mint az általános magánjog. Állandóan módosul bővült az
anyaga.
1875.37 tc kereskedelmi tv-t 1945 ig mintegy 100 tv el egészítették ki. Jogi formái a
kereskedelmi jognak a kereskedelmi szokások és szokványok illetve a bírói
gyakorlat.
Kereskedelmi jog a vállalkozók szükségleteihez igazodó magánjog, de nemcsak
magánjogi jellegű szabályokat tartalmaz, hanem az illető tárgyra vonatkozó
közigazgatási eljárási és büntetőjogi rendelkezéseket is.
 Elsősorban a javak tömeges forgalmával kapcsolatos kérdéseket szabályozza.
Főleg a kötelmi joggal érintkezik (magánjog céljait saját céljainak megfelelően
alakítja. Az eltérő, sajátos új életviszonyokra külön szabályokat is alkot.
A kereskedelmi meghatalmazott a fuvarozó és a szállítmányozó munkáját is
szabályozza. Továbbá olyan jogviszonyokat is a kereskedelemi jog körébe vontak,
amelyek valamilyen okból célszerűnek látszottak, hogy az általános magánjogtól
eltérő rendelkezések alá kerüljenek. (biztosítási, kiadói ügylet pl, rt, szövetkezet)
A kereskedelemi jog nemzetközi jellege:
Igyekezett túllépni a politikai határokon, egyre inkább nemzetközivé vált.
Francia és német kereskedelmi tv mintáját követte a világ.

A tömegforgalom:
Szerződést szabadon kellett értelmezni. Sem idő sem apparátus nem volt arra, hogy
a szerződéseket írásba foglalják, vagy az aláírást tanúsítsák. Adott szó szentségében
való bizalom fontos volt, ne lehessen mindenféle kifogásokkal semmissé tenni,
hosszadalmas eljárással időt húzni.
A kereskedelmi jog nagy szabadságot biztosított a szerződés megkötésének módjára
nézve, de sokkal szigorúbb következményekkel számolhatott az, aki a vállalt
kötelezettséget nem teljesítette, vagy annak nem akart eleget tenni (mint az általános
magánjogban). Sokkal t9bbször alakul ki jogvita mint az élet más területein.
Jóhiszemű forgalom védelme:
Az ún. kereskedő gondossága arra kötelezte a kereskedőt, hogy a kereskedelmi jog
előírásait szigorúan betartsa és a vele ügyletet kötő nem kereskedőket ezekre
figyelmeztesse( pl általános magánjog kifogásait a kereskedelmi bíróság nem fogja
figyelembe venni).
Kereskedelmi szigor:
- Az adós intés nélkül is késedelembe esett
- a kereskedő ajánlatot vissza nem utasíthatott
- kikötés nélkül is megfelelő kamatot kellett fizetni
- teljesítés akkor is követelhető volt ha szerzödéskötés és a teljesítés
között eltelt idő alatt az árak változása az eladó gazdasági feltételét
fenyegette
Kereskedelmi tevékenység hatósági ellenőrzése, egyes esetekben büntetőjogi
szankciókat is alkalmaztak.
1840 évi 16 tc: kereskedők
1840.évi 17. tc gyárak jogviszonya
1840.évi 18tc. közkeresetre összeálló társaságokról
1840.évi 19 tc. kereskedői testületről és alkuszokról
Egységes kódex helyett szétbontotta a az egész anyagot.
1872 Apáthy István : német kereskedelmi kódex alapján készítse el az új magyar
ktv-t. ---- 1875. május 16. tv-be iktatták, majd 1876.január 1. hatályba lép.
1875. évi 37 tc. KT német minta alapján. A fejlettebb viszonyok között létrejött
német kereskedelmi tv átvételét a modernizációra való sajátos törekvés is indokolta.
Modern nyugati jogintézményeket igyekeztünk átvenni. Ám a magyar kereskedelmi
tv a RT –re nézve sokkal részletesebb és fejlettebb lett, mint az eredeti német
szabályozás.
Nem vette át a magyar tv a Betéti részvénytársaság és csendes társaságot. Nem
szabályozta továbbá a tengerjogot.
1878.20 tc és 1887.24 tc Ausztriával közös egyetértéssel intézendő.
Az alkuszok jogállására vonatkozó rendelkezések eltérő tartalommal készültek.
A német kereskedelmi tv-el szemben a magyar tartalmazta a szövetkezeti közraktári
biztosítási és kiadói ügyletekre vonatkozó szabályokat.
Lassan a sikeresek közé küzdöttük fel magunkat, amit az I világháború megtört.
Kereskedelmi ügyletek:
1. Alanyi ügyletek: régi rendi megközelítést követi, amikor a kereskedelmi og
a kereskedő joga volt. Egy jogügyletet a felek jogállása tett kereskedelmivé
és nem annak tartalma. A kereskedelmi status pedig a kereskedelmi
tagságtól tehát formai kellékektől függött.
2. Tárgyi ügyletek : (Fr jog, polgári átalakulás révén francia forradalom miatt)
bizonyos ügyleteket függetlenül attól, hogy kik kötötték kereskedelmi
ügyletnek minősültek ha a kereskedelmi jsz-k szabályozzák. A francia Code
commerce 1§
3. vegyes rendszer: első kettő ötvözete ezen az állásponton állt a német ktv,
valamint az azt követő osztrák és magyar szabályozás.
Kereskedő fogalma: 1875.38 tc.
vegyes rendszerből következően, ha egyes ügyleteket kereskedő kötött akkor azok a
kereskedelmi jog hatálya alá kerültek. Csak az válhatott ilyenné amit a Ktv 259§
felsorolt.
Amennyiben iparszerűleg folytattatnak a következők tekintendők
1. ingó dolgok fel vagy átdolgozásának elvállalása
mások részére feltéve, hogy az átvállaló üzlete a kisipar körét meghaladja
2. a bank és pénzváltó ügyletek
3. bizományi szállítmányozási és fuvarozási ügyletek,
nemkülönben a személyfuvarozásra rendelt intézetek ügyletei
4. közraktárok ügyletei
5. kiadói ügyletek továbbá a könyv és műkereskedés
egyéb ügyletei, nemkülönben a nyomdai ügyletek amennyiben az utóbbiak
a kisipar körét meghaladják
6. azon termelők ügyletei akik saját terményeiket át
vagy feldolgozzák és a bányaipar ügyletei, amennyiben ez iparágak a
kisipar körét meghaladják
7. kereskedelmi ügyletek közvetítése
A tárgyi kereskedelmi alapügylet:
Olyan ügyletek, amelyekkel való iparszerű és saját név alatt folytatott foglalkozás
kereskedőnek minősít. szintén a kereskedelemi jogot kell alkalmazni arra a nem
kereskedőre, aki ezeket az ügyleteket köti. a magyar kereskedelmi tv tehát ezért nem
volt a kereskedők kizárólagos különös joga, mivel annak mindenkit alávetettek aki
olyan ügyletet kötött amelyet a tv a tárgyi alapügyletek között felsorolt. űa ktv 258§-
a nem határozta meg a tárgyi kereskedelmi alapügyletek fogalmát, hanem csak
taxatíve felsorolta őket.
Kereskedelmi ügyletnek tekintendő:
1. áruk s általában ingó dolgok átvétele vagy egyébkénti megszerzése azon
szándékkal, hogy azon természetben át vagy feldolgozva ismét
továbbadassanak
2. az előbbi pontban érintett oly tárgyak szállításának elvállalása, melyeket a
szállító fél evégből szerez meg
3. állampapírok, részvények vagy más a kereskedelmi forgalom tárgyát képező
értékpapírok vétele vagy egyébkénti megszerzése, abban az esetben is ha a
megszerzés nem továbbadási szándékkal történt
4. biztosítások elvállalása
5. utasok vagy javak tengeren teendő fuvarozásának elvállalása és
hajókölcsönök kötése
A kereskedelmi jog forrásai
elsődleges forrás: 1875. évi 37 tc KT
továbbá azok a rendelkezések, amelyekhez tömegmagyarázat vagy analógia útján
juthatott el a bíróság.
A Ktv vel egyenrangú jogforrásként voltak kezelendők azok az egyéb tvek, és
rendeletek is, amelyek a kereskedelmi ügyek szabályozásával foglalkoznak.
- kereskedelmi tv-be fel nem vett anyagot szabályoztak
(váltótv)
- felvett anyagot szabályoztak de anélkül, hogy annak
rendelkezéseit módosították volna ( pl szövetkezet 1898.23.tc)
- amelyek a ktv-t módosították (1908.57.tc üzlet
átruházása)
Fontos tv-ek :
- váltótörvény 1876.27tc
- csődtv 1881.17tc
- iparitv 1884.17 tc
- szerzői jogról szóló tv1884.16tc
- tisztességtelen versenyről szóló tv 1923.5tc
Szokásjog:
Arra az esetre, ha a ktv az ügyletre nem tartalmazott megfelelő rendelkezést
másodlagos jogforrásként a szokást kellett alkalmazni. A szokásjog a ktv el szemben
csak a szubszidiárius jogforrás volt, azaz nem tv rontó, hanem csak tv pótló.
A ktv diszpozitív (szerződéspótló) jellegű rendelkezésével szemben is az, hát még a
kogens (feltétlenül alkalmazandó) rendelkezésekkel szemben. Derogáló hatása csak
az általános magánjoggal szemben volt.
A szokásjog mint törvénypótló jogforrás automatikusan érvényesült akár akarták a
felek akár nem. a szokásjogot ugyanúgy nem kell bizonyítani, mint a tv-t bíró
hivatalból alkalmazta, kivéve a helyi vagy a különleges szokásokat
Szokásjog ereje itt érvényesült a legjobban.
A jogi adaptálás ezután a bíróságok feladata lett, melynek révén kialakult a
szokásjog. Így kötelező erejűvé vált.
Míg a tv csak hosszadalmas procedúrával változtatható addig a szokásjog a
megoldás helyességének tudata alakította ki és ezért a gyakorlatban
meggyőződésből betartották és kötelezőnek tekintették.
Magánjog szabályai:
Általános magánjog volt az irányadó abban az esetben is ha a jogviszonyra sem a
ktv sem a kereskedelmi szokásjogban nem volt található rendelkezés. Az általános
magánjog is szubszidiárius jogforrása a kereskedelmi jognak, mivel ius speciale
derogat iuri generali(szakjog megelőzi az általánost). Közömbösnek tekintették,
hogy valamely szabálya tven, rendeleten, statútumon, bírói gyakorlaton vagy
szokáson alapult e és a kereskedelmi tv életbelépése előtt vagy után jött létre.
Kereskedelmi jog hatása a magánjog fejlődésére
A magánjogi kódex hiánya a bírói gyakorlat hiányosságai, bizonytalanságai és
különbözősége miatt a tv-be számos olyan rendelkezést is be kellett illeszteni,
amelynek specifikus kereskedelemi jellegük nem volt. A bírói gyakorlat ezért ezeket
a szabályokat a magánjogi ügyletekbe is alkalmazta.
4 esetben nem kereskedők is a kereskedelemi jog
hatása alá estek.
1. tárgyi kereskedelmi (Ktv 258§) ügyletet különösen adásvétel,
amely a kereskedelem legfontosabb ügylete, tömegesen kötöttek a
kereskedők és nem kereskedők a mindennapi életben
2. alanyai kereskedelmi ügyletek (ktv 259§) a másik félre is
alkalmaztak (ktv264§)
3. néhány csak a kereskedőknek előírt szabályt a másik szerződő
félnek is figyelembe kellett vennie (cégbejegyzés hatálya, kereskedelmi
könyvek bizonyító ereje, kereskedelmi meghatalmazottakra vonatkozó
szabályok)
4. amikor nem kereskedők kereskedelmi társaságokban vettek részt
(pl részvényeket vásároltak)
A kereskedelmi jog fokozatosan a magánjog egyik fő forrásává vált. különösen a
kötelmi jogban vettek át sok kereskedelmi jogban kidolgozott megoldást.
 B/32
Közkereseti társaság

Fogalma: „Közkereseti társaság keletkezik, ha két vagy több személy

kereskedelmi üzletet közös cég alatt, korlátlan és egyetemleges kötelezettség
mellett folytat” Ker. Tv. 64. §
 A legrégebbi és leggyakoribb társasági forma.
 A kereskedelmi jog alaptípusa.
 Ha a felek nem határozták meg a társaságuk típusát mindig közkereseti
társaság jött létre.
 Hitelezők számára a legelőnyösebb- a tagok korlátlanul és egyetemlegesen
felelnek tartozásaikért.
 Innen terjedt el, hogy a társak egyike az ügyletet nem csak saját, hanem
társai nevében is köti, tehát nem magán szerződő félként, hanem a többiek
megbízottjaként jár el.
 Rugalmas és mozgékony vállalkozási forma.
 Az egyetemleges felelősség miatt a társak között teljes bizalmat
feltételezett a hitelezők számára pedig jelentős biztonságot nyújtott. Rendszerint
olyanok hozták létre, akik nem csak üzleti kapcsolatban voltak, hanem személyes
kapcsolat is volt köztük. Pl. rokonság, barátság
 A tagok nem csak vagyonukkal, hanem személyesen is részt vesznek a
társaság életében.
 Nyereségen és veszteségen külön kikötés hiányában nem vagyoni
érdekeltség arányában, hanem egyenlő részben osztoznak a tagok.
Közkereseti társaság
A társaság alakitása
64. § Közkereseti társaság keletkezik, ha két vagy több személy kereskedelmi
üzletet közös czég alatt, korlátlan, és egyetemleges kötelezettség mellett folytat.
A társasági szerződés érvényességéhez sem okirat szerkesztése, sem más
alakszerűség nem szükséges.
65. § Minden közkereseti társaság felállitása társasági tagok által, az üzlet
megkezdésekor azon törvényszéknél, melynek területén a társaság székhelye van, s
ezenfelül minden törvényszéknél, melynek területén fiókteleppel bir, a kereskedelmi
czégjegyzékbe bevezetés végett bejelentendő.
A bejelentésnek magában kell foglalni:
1. a társasági tagok nevét, polgári állását és lakhelyét;
2. a társaság czégét és székhelyét;
3. a társaság keletkezésének időpontját;
4. ha abban történt megállapodás, hogy a társaságot csak egy vagy több tag
képviselje, annak kijelölését, hogy ki vagy kik legyenek erre hivatva és vajjon e jog
csak közösen gyakorolható-e?
66. § Ha valamely fennálló közkereseti társaság czége megváltozik, ha a társaság
székhelyét változtatja, ha a társaságba uj tagok lépnek, ha valamelyik tag a
képviseleti joggal utólagosan felruháztatik, vagy ha ily jogositvány visszavonatik, e
tények a kereskedelmi czégjegyzékbe bevezetés végett, az illetékes törvényszéknél
(65. §) haladéktalanul bejelentendők.
A czég megváltozásának, a társasági székhely áthelyezésének s a képviseleti
jogositvány megszüntének harmadik személyek elleni joghatályára nézve a jelen
törvény 9. és 19. §-ban foglalt határozatok alkalmazandók.
67. § Az előbbeni §-ban érintett bejelentéseket, melyek a kereskedelmi
czégjegyzékbe egész kiterjedésük szerint bevezetendők, a társaság összes tagjai az
illetékes törvényszéknél sajátkezűleg aláirni, vagy hitelesitett alakban benyujtani
tartoznak.
A társaság képviseletével megbizott tagok egyuttal kötelesek ugyanazon
törvényszéknél czégjegyzésüket hitelesittetni, vagy azt hiteles alakban bemutatni.
A társasági tagok egymásközti jogviszonyai
68. § A társasági tagok egymásközti jogviszonyaira nézve, mindenek előtt a
társasági szerződés s a mennyiben abban a társtagok jogviszonyai iránt intézkedés
nem foglaltatik, a jelen fejezet határozatai szolgálnak irányadóul.
69. § Ha pénz vagy más elhasználható vagy helyettesithető dolgok adatnak a
társaságba, azok ennek tulajdonába mennek át. Ugyanez áll az elhasználhatlan, vagy
nem helyettesithető dolgokról is, ha azok bizonyos becsértékben hozatnak a
társaságba; feltéve, hogy a becslés nem pusztán a nyereségjutalék meghatározhatása
végett történt.
Kétség esetében az vélelmezendő, hogy a társaság minden tagja által aláirt leltárban
előforduló ingó és ingatlan javak, melyek előbb valamelyik társtag tulajdonát
képezték, a társaság tulajdonába bocsáttattak.
70. § Betételét a szerződésileg megállapitott összegen tul nagyobbitani, vagy a
veszteség által csökkent betételt kiegésziteni egyik társasági tag sem tartozik.
71. § A társasági tagnak azon kiadásokért, melyeket ez a társaság ügyeiben tesz,
azon kötelezettségekért, melyeket a társaság helyett vállal, s azon veszteségekért,
melyek őt közvetlenül ügyvezetéséből vagy az azzal elválaszthatlanul járó
veszélyekből érik, a társaság felelős.
A társasági tag az általa előlegezett pénzek után, az előlegezés napjától számitva,
kamatot követelhet, de a társasági üzlet körüli fáradozásaiért, a 84. § esetét kivéve,
dijazást nem igényelhet.
72. § A társaság ügyeiben minden társasági tag oly szorgalmat és gondosságot
köteles kifejteni, minővel saját ügyeiben eljárni szokott.
Minden társasági tag felelős a társaságnak azon károkért, melyeket vétkessége által
okozott, s e károk ellenében nem számithatja fel azon előnyöket, melyeket
szorgalma által a társaságnak más esetekben szerzett.
73. § Azon tag, ki pénzbetételét kellő időben be nem fizeti, vagy az általa beszedett
társasági pénzeket a társaság pénztárába kellő időben be nem szolgáltatja, vagy a
társasági pénztárból saját részére jogosulatlanul pénzt vesz ki, köteles a társaságnak
azon naptól kezdve, melyen a befizetésnek vagy beszolgáltatásnak történni kellett
volna, illetőleg melyen a jogosulatlan pénzkivétel történt, kamatot fizetni. Ez által a
társtag kötelezettségén a netalán okozott nagyobb kár megtéritését illetőleg, és
cselekvényeinek egyébkénti jogkövetkezményein változás nem történik.
74. § Egyik társasági tagnak sem áll jogában a többiek beleegyezése nélkül a
társaság üzletkörébe eső ügyletet saját vagy más részére kötni; nem áll továbbá
jogában azonos üzletkörrel biró más társaságban beltagként részt venni.
A társasági tagok beleegyezése valamely azonos üzletkörű más társaságban való
részvételre jogosan vélelmezendő, ha ezek a társaság alapitásakor tudták, hogy a
társtag egy más társaságnál mint ennek beltagja érdekelve van, s daczára ennek az
érintett viszony megszüntetését világosan ki nem kötötték.
75. § A társaságnak jogában áll, azon ügyleteket, melyeket valamelyik tagja az
előbbeni § rendeletei ellenére saját részére kötött, ugy tekinteni, mintha azok a
társaság részére köttettek volna; jogában áll e mellett kártéritést igényelni a nélkül,
hogy ezáltal jogáról, a társasági viszony felbontását követelhetni, lemondana.
A társaságnak azon joga, melynél fogva a társtag által kötött ügyletet saját részére
kötöttnek tekintheti és kártéritést követelhet, azon naptól számitott három hó alatt
enyészik el, melyen a társaság az ügylet megkötéséről tudomást nyert.
76. § Egyik társasági tagnak sem áll jogában, a többiek beleegyezése nélkül valakit a
társaságba uj tagul felvenni.
Ha az egyik társasági tag valakit illetőségében egyoldalulag részesit vagy illetőségét
valakire átruházza, ez a társaság ellen közvetlenül mi jogot sem nyer, különösen a
társasági könyvek és iratok megtekintésére igényt nem tarthat.
77. § Ha az üzletvezetés a társasági szerződés, vagy későbbi megállapodás által egy
vagy több társasági tagra ruháztatott, a többiek az üzletvezetésből kizártaknak
tekintendők. Ily esetben az üzletvezetéssel megbizott társasági tagok, tekintet nélkül
a többiek ellenmondására, mindazon cselekvényekre feljogositvák, melyek a
társaság kereskedelmi üzletével rendszerint járnak.
78. § Ha az üzletvezetéssel a társasági tagok mind, vagy azok közül többen olykép
bizatnak meg, hogy a többiek nélkül egyik se intézkedhessék, - ez esetben, ha a
halasztás veszélylyel nem jár, egyedül egyik tag sem intézkedhetik.
Ily kikötés hiányában az üzletvezetéssel megbizott tagok mindegyike fel van
jogositva az üzletvezetéssel járó cselekvényekre. Ez esetben is azonban a szándékolt
cselekvény abban hagyandó, ha az üzletvezetésre jogositott tagok egyike az ellen
tiltakozik.
79. § Azon megbizás, melylyel az üzletvezetés a társasági szerződés vagy későbbi
megállapodás által egy vagy több társasági tagra ruháztatott, a társaság tartama alatt
jogszerű ok nélkül vissza nem vonathatik.
A felett, hogy a megbizás visszavonására forog-e fenn jogszerű ok, a biróság
belátása szerint határoz.
Indokoltnak a visszavonás különösen a 100. § 2-5. pontjai alatt felsorolt esetekben
nyilvánittathatik.
80. § Ha az üzletvezetés a társasági szerződés, vagy későbbi megállapodás által egy
vagy több tagra nem ruháztatott, a társasági ügyek vitelére a tagok egyenlően
jogositvák és kötelezvék.
Ily esetben is azonban az oly cselekvény, mely ellen valamelyik társasági tag
tiltakozik, abbanhagyandó.
81. § Oly ügyletekhez, melyek a társaság rendes üzleti forgalmán tul mennek, vagy a
társaság czéljához nem tartoznak, akkor is, ha az üzletvezetés egy vagy több tagra
ruháztatott, valamennyi tag határozata szükséges.
Érvényes határozat csak egyhangulag hozathatik. Ha az el nem érhető, azon
cselekvény, mely iránt határozni kellett volna, abban hagyandó.
82. § Czégvezető kirendeléséhez, a mennyiben a halasztás veszélylyel nem jár, az
üzletvezetéssel megbizott minden tagnak, s ha ilyenek nincsenek, a társaság
valamennyi tagjának beleegyezése szükséges.
A czégvezetési jogositványt minden társasági tag, ki annak adására fel van
hatalmazva, visszavonhatja.
83. § A társaság minden tagjának, habár az üzletvezetésben tényleges részt nem
vesz, jogában áll a társasági ügyek menetéről személyesen tudomást szerezni. E
végből az üzlet helyiségeiben bármikor megjelenhet, a társaság kereskedelmi
könyveit és iratait megtekintheti, s azok alapján saját tájékozása végett mérleget
készithet.
Az ezzel ellenkező megállapodás hatályát veszti, ha az üzletvezetésben
roszhiszemüség igazolható.
84. § Az üzleti év végén minden társasági tag betétele után, - vagy ha az a lefolyt
üzleti év végén nyereség által szaporodott, avagy veszteség által csökkent, -
vagyonilletősége után kamatok számittatnak, és ezek javára, az általa jutaléka
fejében kivett pénzek kamatai pedig terhére iratnak. Azok részére, kik csak
munkájukkal járulnak a társasághoz, megfelelő és esetleg a biróság által
megállapitandó munka-dij számittatik.
A kamatok és munkadijak fedezése előtt nem létezik nyereség, ezen kamatok és
munkadijak képezik vagy szaporitják a társaság veszteségét.
85. § Minden üzleti év végén a nyereség vagy veszteség a leltár és mérleg alapján
megállapittatik, s minden társasági tag ebbeli járuléka kiszámittatik.
A nyereség vagy veszteség a társasági tagok közt fejenként osztatik fel, és a
nyereség az egyes tagok vagyonilletőségéhez hozzáiratik, a veszteség pedig abból
lejegyeztetik.
86. § Egyik társasági tagnak sem áll jogában a többiek beleegyezése nélkül betételét,
vagy vagyonilletőségét csonkitani.
Ellenben jogában áll, a többiek beleegyezése nélkül is, vagyonilletősége után a
legközelebb lefolyt évre járó kamatokat, illetőleg a munkadijt és a mennyiben ez a
társaság világos hátránya nélkül történhetik, a társasági pénztárból oly összeget
kivenni, mely a legközelebb lefolyt évbeli nyereség jutalékát meg nem haladja.
A társaság jogviszonyai harmadik személyek irányában
87. § A társasági viszony joghatálya harmadik személyek irányában azon időponttal
veszi kezdetét, midőn a közkereseti társaság felállitásának a kereskedelmi
czégjegyzékbe történt bevezetése közzététetett, de előbb is, mihelyt a társaság
üzletét tényleg megkezdette.
Annak kikötése, hogy a társaság nem a közzététellel, hanem egy későbbi időponttal
vegye kezdetét, harmadik személyek irányában joghatálylyal nem bir.
88. § A közkereseti társaság tagjai a társasági kötelezettségekért egész vagyonukkal
egyetemlegesen felelősek.
Az ezzel ellenkező megállapodás harmadik személyek irányában joghatálylyal nem
bir.
89. § Ki valamely fennálló közkereseti társaságba lép, tekintet nélkül arra, hogy
történt-e ez által a czégben változás vagy sem, a belépése előtt keletkezett társasági
kötelezettségekért a többi tagokkal egyenlően felelős.
Az ezzel ellenkező szerződés harmadik személyek irányában joghatálylyal nem bir.
90. § A társaság képviseletére jogositott minden egyes tag a társaság nevében
mindennemű ügyletekre és jogcselekvényekre, különösen a társaság ingatlan
javainak elidegenitésére és terhelésére is felhatalmazottnak tekintetik.
Azon ügyletek által, melyeket a képviseletre jogositott valamelyik tag a társaság
nevében köt, jogositva és kötelezve ez utóbbi lesz.
Az, hogy az ügylet világosan a társaság nevében köttetett, vagy a fenforgó
körülményeknél fogva a szerződő felek akarata szerint a társaság részére kötöttnek
tekintendő, különbséget nem tesz.
91. § A társaságot az egyes tag jogügyletei nem kötelezik, ha tőle azon jogositvány,
hogy a társaságot képviselhesse, megvonatott (65. § 4.), vagy ha ebbeli jogositványa
visszavonatott (66. §); feltéve, hogy a kizárás vagy a jogositvány visszavonása, ugy
mint ezt a jelen törvény a czégvezetői jogositvány megszünésére rendeli (42. §),
kellően közzététetett.
92. § A társasági tag képviseleti jogának bármily korlátozása harmadik személyek
irányában, joghatálylyal nem bir.
93. § Biróságok előtt a társaságot a képviseletre jogositott tagok mindegyike
érvényesen képviselheti.
A társaságot illető kézbesitések érvényességére elegendő, ha azok a képviseletre
jogositott valamelyik tag kezeihez történnek.
94. § A czégvezetési jogositvány adása és visszavonása, harmadik személyek
irányában joghatálylyal bir, ha az a képviseletre jogositott tagok valamelyike által
történik.
95. § Az egyes társasági tagok magánhitelezői a társasági vagyonhoz tartozó
dolgokat, követeléseket, jogokat, vagy az egyes tagok e tekintetbeni illetőségét sem
biztositás, sem kielégités végett igénybe nem vehetik. Biztositás vagy kielégités
tárgyául a magánhitelezőkre nézve csak az szolgálhat, mit az egyes tagok évi
kamatok, munkadij vagy jutalék fejében követelhetnek, vagy a mi nekik a
felszámoláskor jut.
Mindazonáltal azon jogokra, melyek az egyes tag által a társaságba hozott tárgyakra
a behozatal idejekor már megszereztettek, az érintett intézkedések alkalmazást nem
nyernek.
96. § A társaság tartama alatt ennek adósai sem egészben, sem részben nem
számithatják be a társaságnak azt, mit az egyes tagok ellen követelhetnek. A társaság
feloszlása után a beszámitásnak annyiban van helye, a menynyiben a társasági
követelés a végkiegyenlités alkalmával a társasági tagra átruháztatott.
Hasonlag nincs helye a beszámitásnak az egyes tag magán követelései és adósának a
társaság elleni követelései közt, ha az utóbbi a társaság ellen intézi követelését,
feltéve hogy a társasági tag követelése a társaságra át nem ruháztatott.
97. § A társaság hitelezői csőd esetében első sorban a társasági vagyonból nyernek
kielégitést.
Az egyes tagok magánvagyonából a társaság hitelezői csőd esetében
követeléseiknek csak azon részére nézve igényelhetnek kielégitést, mely a társasági
vagyonból ki nem került.
A társaság feloszlása s az egyes tagok kilépése
98. § A közkereseti társaság feloszlik:
1. ha a társaság csőd alá kerül;
2. ha valamelyik tagja meghal, a mennyiben szerződésileg ki nem köttetett, hogy a
társaság az elhunyt tag örököseivel folytattassék;
3. ha egyik tagja csőd alá kerül, vagy vagyona felett szabad rendelkezési jogát
elveszti;
4. ha a tagok a feloszlásban kölcsönösen megegyeznek;
5. ha a társaság birói határozat által feloszlottnak (100. §) nyilvánittatik;
6. ha az idő, melyre a társaság alapittatott, eltelt, feltéve, hogy a tagok azt hallgatag
nem folytatják. Folytatás esetében a társaság az eredeti idő elteltétől kezdve
határozatlan időre kötöttnek tekintetik;
7. ha azon feltétel, melyhez a társaság feloszlása kötve volt, bekövetkezett;
8. ha a bizonytalan időre kötött társasági szerződés valamelyik tag által felmondatik.
Az oly társaság, mely életfogytigra köttetett, bizonytalan tartamunak tekintendő.
99. § A bizonytalan időre kötött társasági szerződés felmondásának egyes tagok
részéről, más megállapodás hiányában, az üzleti év lefolyása előtt legalább félével
kell történni.
100. § Mindegyik társasági tagnak jogában áll a társaság feloszlását a kikötött idő
eltelte előtt, vagy, a mennyiben a társaság bizonytalan időre köttetett, előleges
felmondás nélkül követelni, ha azon lényeges feltevések, melyek mellett a társaság
keletkezett, többé nem léteznek.
Annak megitélése, hogy forognak-e fenn ily esetek, a biróság szabad belátására
bizatik.
A biróság különösen kimondhatja a társaság feloszlását;
1. ha a társasági czél elérése külső körülmények miatt lehetetlenné válik;
2. ha valamelyik társasági tag az üzletvezetésnél, vagy a számadásnál
roszhiszemüleg jár el;
3. ha a tagok valamelyike lényeges kötelezettségeinek meg nem felel;
4. ha a tagok egyike a társaság czégével, vagy vagyonával magánczéljaira visszaél;
5. ha valamelyik tag tartós betegség, vagy más ok miatt a tisztéhez tartozó társasági
ügyekre alkalmatlanná válik.
101. § A magánhitelező, ki a társasági tag magánvagyonára sikertelenül vezetett
végrehajtás után adósának a társaság feloszlása esetére jutandó illetményét veszi
végrehajtás alá, kielégitése végett előleges felmondás után, a társaság feloszlását
követelheti tekintet nélkül arra, hogy a társaság határozott vagy határozatlan időre
köttetett.
A felmondásnak az üzleti év lefolyása előtt legalább fél évvel kell történnie.
102. § Ha a társasági tagok a társaság feloszlása előtt abban állapodtak meg, hogy a
társaság egy vagy több tag kilépése daczára a többiek által folytattassék, - a társaság
egyedül a kilépettekre nézve tekintetik megszüntnek, s egyebekben az addigi
jogokkal és kötelezettségekkel továbbra is fenmarad.
103. § Ha a társaság feloszlása oly okokból követeltetik, melyek valamelyik tag
személyében feküsznek, a biróság a többi tagok egyetértő inditványára, a társaság
feloszlása helyett, az illető tag kizárását kimondhatja.
104. § A társaság feloszlása a kereskedelmi czégjegyzékbe bevezetés végett az
illetékes törvényszéknek bejelentendő. E bejelentésnek az esetben is meg kell
történni, ha a társaság azon idő eltelte miatt szünik meg, melyre keletkezett.
Ugyanez áll a társasági tagok egyikének vagy másikának kilépése, illetőleg
kizáratása esetében is.
A társaság feloszlásának, az egyes tagok kilépésének vagy kizárásának harmadik
személyek elleni joghatályára nézve a jelen törvény 9. és 19. §-ban foglalt
határozatok szolgálnak irányadóul.
105. § Ha valamelyik társasági tag kilép vagy kizáratik, viszonya a társasághoz a
kilépéskor, illetőleg a kizárás iránt inditott kereset kézbesitésekor létező vagyoni
állás alapján hozandó tisztába.
A kilépett vagy kizárt társasági tag a későbbi ügyletekben, jogokban és
kötelezettségekben csak annyiban részesül, a mennyiben azok a korábban történtek
közvetlen folyományát képezik.
A kilépett vagy kizárt tag a folyamatban levő ügyleteknek azon elintézési módjában
tartozik megnyugodni, melyet a társaságban maradó tagok legelőnyösebbnek
tartanak.
A mennyiben a végkiegyenlités azonnal meg nem történhetik, a kilépett vagy kizárt
tag minden üzleti év végével az időközben befejezett ügyletek elszámolását, s az ez
alapon őt illető összeg kifizetését követelheti; a még folyamatban levő ügyletek
állásáról pedig minden üzleti év végével kimutatást kivánhat.
106. § A kilépett vagy kizárt társasági tag köteles a társasági vagyonból járó
illetményének készpénzben kielégitését elfogadni, és nem áll jogában a társasági
követelések, áruk vagy egyéb javakból aránylagos részt követelni.
107. § Ha valamelyik társasági tag magánhitelezője a 101. §-ban megállapitott
joggal élve, a társaság feloszlását követeli, a többi tagoknak szabadságukban áll
egyhangu határozattal, a feloszlás helyett a végkiegyenlitést választani, és az adós
illetményét, az előbbeni § határozataihoz képest, kiszolgáltatni. Az adós ily esetben
a társaságból kilépettnek tekintetik.
A társaság felszámolása
108. § A társaság feloszlása után, csőd esetét kivéve, felszámolásnak van helye,
melynél ha a felszámolói tiszttel a társak egyhangu megállapodása, vagy a társasági
szerződésnél fogva egyes tagok, vagy más személyek nem bizattak meg, az összes
tagok vagy ezek törvényes képviselői mint felszámolók működnek. Ha az egyik
társtag meghal, ennek jogutódjai közös képviselőt tartoznak rendelni.
Fontos okokból a társasági tagok egyikének inditványára a biróság rendelhet
felszámolókat, és ilyenekül oly személyeket is nevezhet ki, kik a társasághoz nem
tartoznak.
109. § A felszámolói megbizás visszavonása társasági tagok egyhangu határozata
által történik; fontos okokból azonban valamelyik társtag inditványára a biróság által
is történhetik.
110. § A felszámolók kirendelése a társasági tagok által, a kereskedelmi
czégjegyzékbe bevezetés végett az illetékes törvényszéknél bejelentendő; kötelesek
levén egyuttal a felszámolók ugyanott aláirásaikat hitelesittetni, vagy hiteles alakban
bemutatni.
Ha valamelyik felszámoló kilép, vagy meghatalmazása megszünik, e tény a
kereskedelmi czégjegyzékbe bevezetés végett hasonlag bejelentendő.
A törvényszék köteles a társasági tagokat e határozatok megtartására, a 21. §-ban
megállapitott pénzbirság mellett, hivatalból szoritani.
A felszámolók kinevezésének, kilépésének és a felszámolói meghatalmazás
megszüntének harmadik személyek elleni joghatályára nézve a jelen törvény 9. és
19. §-ban foglalt határozatok szolgálnak irányadóul.
111. § Ha több felszámoló nevezetetett ki, ezek egyéb megállapodás hiányában a
felszámoláshoz tartozó cselekvényeket érvényesen csak együttesen végezhetik.
112. § A felszámolók a folyó ügyleteket befejezni, a feloszlott társaság
kötelezettségeit teljesiteni, künlevő követeléseit behajtani és a társasági vagyont
készpénzzé tenni tartoznak; kötelesek egyuttal a társaságot biróság előtt és biróságon
kivül képviselni. A társaság nevében egyezségre léphetnek, választott biróság iránt
szerződhetnek és a függőben levő ügyek befejezése czéljából új ügyleteket is
köthetnek.
A társasági ingatlan javakat a felszámolók, a társaság összes tagjainak beleegyezése
nélkül csak nyilvános árverés utján adhatják el.
113. § A felszámolók üzletkörének korlátozása harmadik személyek irányában
joghatálylyal nem bir.
114. § A felszámolók aláirásaiknál a felszámolási viszony kitüntetése és saját neveik
hozzácsatolása mellett a társasági czéget használni tartoznak.
115. § A felszámolók az esetben is, ha biróilag lettek kinevezve, az üzletvezetésnél a
társasági tagok egyértelmű határozatait foganatositani tartoznak, ellenkezőleg ezért a
társasági tagoknak felelősek.
116. § A felszámolók a társasági pénzeket, a mennyiben azok később lejárandó
tartozások, vagy az egyes tagokat a végkielégitésnél illetendő igények fedezésére
nem szükségesek, a társasági tagok közt előlegesen felosztani tartoznak.
117. § A felszámolók feladatához tartozik a társasági tagok közt a végkiegyenlitést
eszközölni.
Az e körül fölmerülő vitás kérdések azonban birói elintézés tárgyát képezik.
118. § Ha valamelyik tag oly dolgokat hozott a társaságba, melyek ennek
tulajdonába mentek át, a társasági vagyonból, e dolgok nem természetben adatnak
vissza, hanem azon értékben térittetnek meg, melyben azok megállapodás szerint
átvétettek.
A mennyiben az érték iránt megállapodás nem történt, azon érték téritendő meg,
melylyel a társaság tulajdonába átment dolgok a behozatal idejekor birtak.
119. § A felszámolási eljárás tartama alatt, ugy a társaságnak harmadik személyek
elleni, mint a társasági tagoknak egymás közti jogviszonyaira nézve, a jelen czim
második és harmadik fejezeteinek szabályai szolgálnak irányadóul, a mennyiben
azok a jelen fejezet határozataival és a felszámolás természetével nem ellenkeznek.
A társaságot illető kézbesitések érvényességére elegendő, ha azok a felszámolók
valamelyikének kezeihez történnek.
120. § A felszámolás befejezése után a feloszlott társaság könyvei s egyéb iratai
megőrzés végett valamelyik társtagnak, vagy egy harmadik személynek adatnak át.
Ha a tagok a választás iránt meg nem egyezhetnek, a könyvek és iratok
gondviselőjét a felek valamelyikének inditványára az illetékes törvényszék nevezi
ki.
A társasági tagok és ezek jogutódai a könyveket és iratokat azontul is megtekinthetik
és használhatják.
A társasági tagok elleni keresetek elévülése
121. § Az egyes tagok ellen a társaságot terhelő igények alapján támasztható
keresetek, a mennyiben bizonyos követelésekre nézve törvényesen rövidebb
elévülés megállapitva nincsen, a társaság feloszlásától, vagy a társasági tag
kilépésétől, vagy végre ennek kizárásától kezdve öt esztendő alatt évülnek el.
Ezen elévülési idő azon naptól számittatik, melyen a társaság feloszlása, vagy az
egyes tag kilépése vagy ennek kizáratása a kereskedelmi czégjegyzékbe történt
bevezetés alapján közzététetett.
A mennyiben azonban a követelés az érintett bevezetés közzététele után jár le, az
elévülési idő a követelés lejáratával még le nem járt, de felmondási időhöz kötött
követeléseknél pedig a felmondásra való tekintet nélkül a felmondási idő leteltével,
mely idő a közzététel napjától számitandó, veszi kezdetét.
122. § Ha a társaságnak felosztatlan vagyona marad, a társasági hitelezők e
vagyonból az előbbeni §-ban megállapitott elévülési idő után is követelhetnek
kielégitést.
123. § A kilépett vagy kizárt társasági tag javára folyó elévülési idő nem szakittatik
félbe oly jogcselekvény által, mely a fennálló társaság vagy ennek egy másik tagja
ellen történik.
A felszámolás tartama alatt folyó elévülési idő a társaság egyes tagjaira nézve csak
oly jogcselekvény által szakittatik meg, mely a felszámolók ellen intéztetik.
Oly jogcselekvénynek, mely által az elévülés félbeszakittatik, egyedül a kereset
meginditása tekintetik.
124. § A jelen fejezetben megállapitott elévülés kiskoru, gondnokság alatti és jogi
személyek ellen is hatályos.

Betéti társaság:
Fogalma: „Betéti társaság keletkezik, ha közös cég alatt folytatott kereskedelmi
üzletnél a társak közül egy vagy több (kül)tag csak kikötött vagyonbetétével
felelős , míg ellenben egy vagy több (bel)tagot korlátlan és egyetemleges
felelősség terhel.” (Ker. tv. 125. §)
Ennek az intézménynek az előnye a 13-14. sz.-ban itáliában kialakult commenda
volt. Betéti társaságok elsősorban tengeri és szárazföldi szállításnál alakultak.
Modern szabályozása 1673. évi Ordonnance de Commerce-ban jelent meg. A
nagyobb hitelképesség érdekében a kültagokat is felelőssé tették a hitelezőkkel
szemben.
Németországban 2 fajta formáció alakult ki. Az egyik a francia szabályozáshoz állt
közel, a másik az ún. csendes társaság, ahol a tőkéstárs a harmadik személyekkel
nem lépett jogviszonyba.
Hazánkban az 1840:18. tc. a középutat választotta a két formáció között. Ugyan
elismerte a kültag felelősségét (betétje erejéig), de cégjegyzékbe való bejegyzést
nem tartotta szükségesnek.
A Ker. törvény a francia megoldást követte. Csak azt a betéti társaságot ismerte el,
amelyben a kültagok valóságos társasági tagok.
A betéti társaság átmeneti alakulat lett a magyar jogban a személyi és a
tőkeegyesülések között.
 A kereskedelmi törvény a közkereseti társaság minősített alakzatának
tekintette, ezért csak eltéréseket szabályozott. A beltagok felelőssége ugyanolyan. A
kültagok egyetemlegesen felelnek, de kizárólag vagyoni betétjük erejéig.
 Csak kifejezetten erre irányuló szándék esetén jöhetett létre.
 A kültagok felelősségét a szerződésben határozott összegre korlátozták.
 A betéti társaság beltagja maga tagsági részét csak a többiek
beleegyezésével ruházhatta át. A Bt. kültagjaira is hasonló korlátozás alatt állt.
 Betéti társaságot általában akkor alapítottak, ha nagyobb tőkére volt
szükség a vállalat működtetéséhez
Előnye:
 a nyereségre való kilátás a beltagot minél hatásosabb tevékenységre
ösztönzi.
 kültag számára előnyös, mert a vállalkozás sikere esetén rendes kamatot
meghaladó nyereségre számíthatott
Betéti társaság
125. § Betéti társaság keletkezik, ha közös czég alatt folytatott kereskedelmi üzletnél
a társak közül egy vagy több (kül) tag csak kikötött vagyonbetételével felelős, mig
ellenben egy vagy több (bel) tagot korlátlan és egyetemleges felelősség terhel.
A beltagokra nézve, ha ezek többen vannak, a társaság egyszersmind közkereseti
társaságnak tekintetik.
A társasági szerződés érvényességéhez sem okirat szerkesztése, sem más
alakszerűség nem szükséges.
126. § A betéti társaság alakitása a társasági tagok által az üzlet megkezdésekor a
kereskedelmi czégjegyzékbe bevezetés végett a 65. § határozata szerint illetékes
törvényszéknél bejelentendő.
E bejelentésnek magában kell foglalni:
1. a beltagok nevét, polgári állását és lakhelyét;
2. minden kültagnak nevét, polgári állását és lakhelyét s annak mint ilyennek
megjelölését;
3. a társaság czégét és székhelyét;
4. minden egyes kültag vagyonbetételének összegét.
E bejelentés a kereskedelmi czégjegyzékbe egész kiterjedése szerint bevezetendő, s
azt a társaság összes tagjai az illetékes törvényszéknél személyesen aláirni, vagy
hitelesitett alakban bemutatni tartoznak.
A betéti társaság közzétételekor a kültagok neveit, polgári állását, lakhelyét és
vagyonbetétük összegeit tárgyazó adatok csak az érdekeltek kivánságára emlittetnek
fel.
127. § A betéti társaság azon törvényszéknél is bejelentendő, melynek kerületében
fiókteleppel bir.
A bejelentés tartalmára és alakjára nézve az előbbeni § rendeletei szolgálnak
irányadóul.
128. § A társaság képviseletére jogositott beltagok azon törvényszéknél, melynek
területén a társaságnak székhelye van, továbbá azon törvényszéknél, melynek
területén a társaság fiókteleppel bir, czégjegyzéseiket hitelesittetni, vagy azokat
hitelesitett alakban bemutatni tartoznak.
129. § A törvényszékek a 126., 127. és 128. §-ban foglalt rendeletek megtartására a
társaság beltagjait a 21. §-ban megállapitott pénzbirság mellett szoritani tartoznak.
130. § Ha valamely fennálló betéti társaság czége megváltozik, vagy ha a társaság
székhelyét változtatja, e tények a társasági tagok által a kereskedelmi czégjegyzékbe
bevezetés és a 126. § értelmében eszközlendő közzététel végett az illetékes
törvényszéknek bejelentendők. E bejelentés eszközlésére a törvényszék a beltagokat
a 21. §-ban megállapitott pénzbirság mellett szoritani tartozik.
A közzétételnek harmadik személyek elleni joghatályára nézve irányadóul a jelen
törvény 9. és 19. §-ban foglalt határozatok szolgálnak.
131. § Ha egy fennálló betéti társaságba új kültag lép, e tényt a társaság tagjai a
kereskedelmi czégjegyzékbe bevezetés és a 126. § határozatainak megfelelő
közzététel végett az illetékes törvényszéknél bejelenteni tartoznak.
132. § A társasági tagoknak egymásközti jogviszonyaira nézve mindenekelőtt a
társasági szerződés szolgál irányadóul. A mennyiben abban a tagok jogviszonyai
iránt intézkedés nem foglaltatik, a következő §-ban megállapitott eltérésekkel, a
közkereseti társaság tagjainak egymásközti jogviszonyait szabályozó intézkedések
nyernek alkalmazást.
133. § A társasági üzletvezetés a személyesen felelős tagot vagy tagokat illeti.
A kültag az üzletvezetésre sem jogositva, sem kötelezve nincsen, és a beltagoknak
az üzletvezetésre vonatkozó cselekvényeit tiltakozásával nem gátolhatja.
134. § A jelen törvény 74. §-ban foglalt korlátozások a kültagokra nem terjednek ki.
135. § Minden kültag követelheti, hogy vele az évi mérleg másolatban közöltessék,
jogában állván egyuttal a mérleg helyességét a társasági könyvek és egyéb iratok
alapján megvizsgálni.
A kültag a 83. §-ban megállapitott jogokra igényt nem tarthat ugyan, mindamellett
az illetékes törvényszék a kültag kérelmére, fontos okokból a mérlegnek vagy egyéb
adatoknak közlését, ugyszinte a társasági könyveknek és iratoknak felmutatását
bármikor elrendelheti.
136. § A jelen törvény 84., 85. és 86. §-ainak a kamatokra, a nyereség vagy
veszteség megállapitására, a kamatok és a nyereség fölvételére vonatkozó
intézkedései a kültagokra is, de azon megszoritással nyernek alkalmazást, hogy ezek
a veszteségben egyedül befizetett vagy hátralékos betételeik erejéig részesülnek.
A kültag a már felvett kamatot és jutalékot későbbi veszteségek miatt visszafizetni
nem tartozik ugyan, de ha eredeti betétele veszteségek folytán csökkent, évi
nyereségjutaléka azok fedezésére fordittatik.
137. § Ha a nyereség és veszteség mikénti felosztása iránt megállapodás nem történt,
azt esetleg szakértők meghallgatása mellett a biróság határozza meg.
138. § A társasági viszony joghatálya harmadik személyek irányában azon
időponttal kezdődik, midőn a betéti társaság felállitásának a kereskedelmi
czégjegyzékbe történt bevezetése közzététetett, illetőleg a társaság üzletét
megkezdette. (87. §)
Annak kikötése, hogy a társaság ne a közzététellel, hanem egy későbbi időponttal
vegye kezdetét, harmadik személyek irányában joghatálylyal nem bir.
Ha a társaság az érintett közzététel előtt kezdi meg üzletét, a kültag a közzétételig
keletkezett társasági kötelezettségekért harmadik személyek irányában beltagként
felelős, a mennyiben igazolni nem képes, hogy azok korlátolt felelősségéről
tudomással birtak.
139. § A kültag a társasági kötelezettségekért csak betételével, vagy a mennyiben ezt
még be nem fizette, a kikötött összeggel felelős.
A betételt a társaság fennállása alatt sem egészben, sem részben visszafizetni, sem
elengedni, nem szabad. Kamatokat a társaság a kültagoknak csak annyiban fizethet,
a mennyiben ezáltal az eredeti betétel nem csökken.
A veszteség által csökkent betételének kiegészitéséig sem kamatot, sem nyereséget
fel nem vehet.
A társaság kötelezettségeiért a kültag személyesen csak akkor és annyiban felelős,
ha és a mennyiben a társaságtól ezen § rendelete ellenére fizetéseket kapott;
mindazonáltal ily esetben sem kötelezhető azon kamatok és nyereség
visszafizetésére, melyet a jóhiszemüleg készült mérleg alapján jóhiszemüleg felvett.
140. § Ki valamely fennálló kereskedelmi társaságba mint kültag lép, a társaságnak
addig keletkezett kötelezettségeiért az előbbeni § határozata szerint felelős, akár
történt a társasági czégben változás, akár nem.
Az ezzel ellenkező szerződés vagy későbbi megállapodás harmadik személyek
irányában joghatálylyal nem bir.
141. § A betéti társaság részére jogokat és kötelezettségeket a beltagok cselekvényei
állapitanak meg.
A társaságnak biróságok előtti képviseletére, s a kézbesitésekre nézve a 93. §
rendeletei szolgálnak irányadóul.
Ha a kültag a társaság részére ügyleteket köt, a nélkül, hogy határozottan
kijelentené, miszerint czégvezetői vagy meghatalmazotti minőségben jár el, a
megkötött ügyletekért beltagként felelős.
142. § A kültag neve a társasági czégbe fel nem vétethetik; ha ez mégis megtörtént,
a kültag a társaság hitelezői irányában beltagnak tekintetik.
143. § A jelen törvény 95., 96. és 97. §-ban foglalt intézkedések a betéti társaságra is
alkalmazást nyernek.
144. § Ha valamelyik kültag meghal, vagy szabad rendelkezési jogát elveszti, e
tények a társaság feloszlását nem vonják maguk után.
Egyébiránt a 98-103. §-nak a közkereseti társaságokra vonatkozó intézkedései a
betéti társaságokra is érvényesek.
145. § Ha a betéti társaság feloszlik, vagy egyik kültagja egész betételével vagy
annak egy részével kilép, e tény a kereskedelmi czégjegyzékbe bevezetés végett a
törvényszéknek bejelentendő.
A közzététel, ha az érdekeltek azt nem követelik, a kültag megnevezése és
betételének felemlitése nélkül történik.
A 104. § rendeletei a betéti társaságokra is kiterjednek.
146. § A jelen törvénynek a végkielégitést (105., 106., 107.) a felszámolást (108-
120.) és a társasági tagok elleni keresetek elévülését (121-124.) tárgyazó §-ai a betéti
társaságok összes tagjaira érvényesek.
 B/35
Korlátolt felelősségű társaság és csendes társaság

Korlátolt felelősségű társaság :

- valójában csak a tagok felelőssége volt korlátozott, a társaság a hitelezők irányában
teljes vagyonával felelt. A Kft előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével
alakult. A tag felelőssége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a
társasági szerződésben megállapított esetleges vagyoni hozzájárulásra terjedt ki.
Németországban alakult ki. A jogtudomány alkotta. Addig a részvénytársaság volt
az egyetlen társasági forma, amely a vállalkozásban részt vevők számára a korlátolt
felelősséget biztosította.
A Kft forma megalkotásánál megtartották a korlátolt felelősséget, de ezt
összekötötték a személyegyesülések bizalomra építő együttműködésével.
Az 1920 as évek gazdasági válsága tette végül is múlhatatlanul szükségessé, hogy az
OGY elfogadja a törvényjavaslatot.
Lehetővé tették, hogy a kisebb Rt-k is átalakulhassanak Kft-vé.
1930.5.tc. alapján a RT-nek a kisvállalkozásra, a családi vállalkozásokra szelídített
változata a Kft. Az osztrák tv találó indoklása szerint: Rt részvény nélkül és Bt
beltag nélkül. A tiszta tőkeegyesülés és a személyegyesülés közötti helyet foglalt el.
Fennállása független, a tagok személyében bekövetkező változásoktól, de a tagsági
jogokról nem lehetett értékpapírt kiállítani, és nem engedték a tagok nyilvános
felhívás útján való toborzását.
Törzsbetétet csak a többi tag beleegyezésével ruházhatták át.
Szervezete taggyűlésből és esetleg felügyelőbizottságból állt, de rendkívül rugalmas
volt a róluk szóló szabályozás.A nyereségből és a veszteségből való részesedés nem
függött a törzsbetétek arányától.

Csendes társaság:
egyszerű fordítása a németnek, és nem is adja vissza valódi jelentését. (találóbb a
rejtett társaság).
Valaki úgy vett részt más vállalatában, hogy ennek üzleti eredményében – legalábbis
nyereségében – részesedett, kifelé azonban nyilvános tagként nem jelentkezett, a
vállalt kötelmei pedig egyedül a vállalat tulajdonosát jogosították vagy kötelezték
(1930.5tc, 115§).
Szükség volt rá, mert ha nem lett volna szabályozva akkor jelentős összegű ún lusta
tőkét tartott volna távol a vállalkozásoktól.
Apáthy István : minősített kölcsönszerződésnek tartotta a csendes társaságot. Ez az
álláspont azonban azért nem helytálló, mert a kölcsönszerződésnél a fele gazdasági
érdeke nem olvad össze. A csendes társaságnál a vállalkozó rendelkezésére bocsátott
vagyonbetét osztozik a vállalkozó vállalatának sorsában, a nyereségében és a
veszteségében egyaránt. A csendestárs ezért jogosan követelheti, hogy a vállalkozó
betétjét az üzletbe befektesse és az üzleti könyvekbe betekinthessen.
A kereskedelmi tv hallgatása miatt a csendes társaságot csak a szokásjog
szabályozta, és emiatt jogos érdekek nem részesültek kellő védelemben.
Kuncz Ödön szabályozás : (1930.5.tc.) A Tv célja elsősorban nem a felelősség
kizárása, hanem a csendestárs személyének titokban maradása.
Jogok és kötelezettségek csak a csendestárs és a vállalkozó között keletkeztek. Nagy
előnynek számított hogy a csendestárs a vállalkozó több üzletága közül egyre vagy
egyesekre korlátozhatta érdekeltségét.
A csendes társaság a Bt-vel sok rokon vonással rendelkezett, azonos történelmi
alapokból fejlődött ki. De a Bt be közös üzletet folytattat a csendes társaságnál
kizárólag a vállalat foglalkozott ezzel. A Bt nél a kültagot a cgj-be vezették be, a
csendes társaságnál nem. A kültag a társaság kötelezettségeiért betétjével volt
felelős, a csendestárs csak a vállalat tulajdonosának tartozott vagyoni betéttel.
 B/36
A tulajdon és a birtok 1848 után,
különös tekintettel az Mtj. szabályozására

Tulajdonjog:
 A tulajdonjog a magánjog legfontosabb jogintézménye.
 Olyan emberek közötti viszony, amely a javak szűkösségéből
fakad, és e javakhoz való hozzájutást szabályozza.
 Dolgon fennálló legfőbb jogi hatalom
 Kijelöli a tulajdonos személyét
 Meghatározza a tulajdonos jogait, melyek biztosítják a tulajdonos
számára a dologgal való rendelkezést, a dolog birtoklását és használatát. E
jogosítványok mindenki mást eltiltanak attól, hogy a tulajdonosnak a
dologhoz fűződő kapcsolatát zavarja.
 Az egész magánjog alapja - Meghatározza a vagyoni viszonyokat
 A tulajdonjog a közvetlen hatalomból alakult ki. A feudalizmus
tulajdonjoga még rendkívül korlátozott, a birtokhoz hasonlított. A
kapitalizmus idején a magánjogban a jogrendszer központjában az egyén
áll. Minden más szabadságjogot a tulajdon korlátlansága biztosít. A
magántulajdon nem csak védi a tulajdonost és javait, hanem lehetővé teszi a
tulajdonátruházást is.
 A polgári társadalom elsőrendű alapja. Minden más szabadságjog
a tulajdon szabadságára épül.
 A tulajdonjog abszolút, mindenki mást kizáró jellege a 19. sz.
közepén teljesedett ki.
 A tulajdonjog pozitív oldala: a dolog feletti legteljesebb és
legközvetlenebb jogi hatalom
  Negatív oldala: a hatalom kizárólagossága, mindenki másnak a
dologtól való eltiltása és távoltartása
 Tulajdonosi triász: birtoklás, használat, rendelkezés. Védelmét az
állam biztosítja, mindenkivel szemben.
1848. –as törvények eltörölték a földtulajdonhoz kapcsolódó korlátozó korábbi
feudális kötöttségeket. A magántulajdont miniszteri felelősség körében garantálták.
Részletes szabályozásra és Ptk. megalkotására nem volt lehetőség.
Szabadságharc leverése után- jogforrások: császári pátensek és az Optk. (Osztrák
Polgári Törvénykönyv)
1896.- A Kúria megszüntette az ún. holtkéz intézményét. Az egyházak, egyházi
testületek és egyházi személyek ingatlanszerzését tiltó törvények hatályukat
vesztették.
Századfordulón már a korábbi szabályozás nem bizonyult elegendőnek. A
tulajdonjog ettől fogva nem pusztán természettől való jogként, hanem társadalmi
kötelezettségként is értelmezték. A tulajdonos szabadsága és a magántulajdon
szentsége továbbra is fő elv, azonban egyre több korlátozás jelenik meg. Konkrét
magatartásokat is előírtak, főként a mezőgazdasági ingatlanoknál. Mezőgazdasági
ingatlan tulajdonosa köteles a földjét a közérdeknek és az okszerű gazdálkodás
követelményeinek megfelelően használni.
Építési szabályok is korlátozhattak. Például városrendészeti okokból csak bizonyos
feltételek betartása mellett engedélyezték az építkezést.
Birtok:
A tulajdonjog célja a dolog élvezete, azonban ezt pusztán tulajdonjoggal nem lehet
elérni. A dolog élvezetének tényleges lehetősége a birtok.
Birtokos: Aki olyan helyzetben van, hogy a dolgot ténylegesen élvezheti.
A birtok nem jog, hanem tény, olyan tény melyhez jogi hatás fűződik.
A birtok a dolog feletti tényleges uralom.
A birtoklás ténye a birtokosnak jogot ad arra, hogy őt a birtoklásban senki ne
zavarja. Ez független attól, hogy hogyan jutott hozzá a dologhoz.
A birtokjog abszolút jog. A tulajdonos önhatalmúlag nem léphet fel a birtokossal
szemben. Ennek indoka a birtok jogi céljában rejlik. A birtok feladata, hogy
megakadályozza az önbíráskodást, mivel az önhatalmú jogérvényesítés veszélyezteti
a jogrendet.
A birtoklás bizonyos feltételek fennállása esetén tulajdonszerzéshez vezethet, a
tulajdonszerzés egyik fajtája.
Birtokvédelem:
A birtokvédelem indoka, hogy a tulajdonosnak egyszerű jogvédelemre van
szüksége, ezért tulajdonjoga helyett elegendő ha csak a birtoklást bizonyítja. Ez a
feltevés a legtöbb esetben megfelel a tényleges jogi helyzetnek.
A birtokost védeni kell a tilos önhatalom ellen, mert ez támadás a jogrend ellen.
Korábban a birtokvédelem tárgya elsődlegesen az ingatlan volt. A 19. sz.-ban a
jogszabályok mind többet foglalkoztak az ingókkal, bár kezdetben csak a
mezőgazdasággal kapcsolatban.
A 19. sz. második felében a birtok fogalmi körét és a védelmét kiterjesztették,
amivel az önhatalmat a legszűkebb körre kívánták visszaszorítani.
Az 1928-as magánjogi törvényjavaslatban a kor legmodernebb birtokelmélete
tükröződött. A birtokot tényleges hatalomhoz kapcsolódó, különös alanyi jogként
írta le. Ez a rész a törvényjavaslat egyik legjobban sikerült újítása. A birtoktant a
tulajdoni részbe illesztette be, mint a tulajdonjog materiális tartalmának egyik
leglényegesebb elemét.

B/37.
A tulajdonszerzés módjai – az átruházás kivételével – a polgári korban,
különös tekintettel az Mtj. szabályozására.

Az Mtj. a tulajdonszerzés módjait az ingatlanok és ingók szerinti bontásban

tárgyalja. Az ingatlanok tulajdonának négyféle általános szerzésmódját említi,
mindegyikhez különös eset(ek)et is kapcsolva.
1. Átruházás. “Ingatlan tulajdonának átruházásához szükséges, hogy a felek a
tulajdon átruházásában érvényes jogalapon megegyezzenek és hogy a tulajdont a
szerző javára a telekkönyvbe bejegyezzék” (539. §). Ha a jogalap szerződés, annak
érvényességéhez okirat szükséges. Az átruházás különös eseteként szerepel az élők
közötti váromány, “ha az átruházó az ingatlan tulajdonát bontó feltétellel vagy
véghatáridővel ruházza át olyképp, hogy a feltétel teljesülésével vagy határidő
elteltével a tulajdon egészen vagy részben reá visszaszálljon vagy harmadik
személyre szálljon át, a tulajdon visszaszállása vagy átszállása a feltétel
teljesülésével vagy a határidő elteltével telekkönyvi bejegyzés nélkül is
bekövetkezik” (540. §).
2. Növedék. “A telek tulajdonosa megszerzi annak a dolognak a tulajdonát, amely a
telek alkotórészévé válik” (541. §). Különös esetekként szerepelnek a folyóvíz
elhagyott medre és a folyóvízben újonnan támadt sziget, a természetes iszapolás és a
sodorvány, a tó, mocsár vagy láp kiszáradt medrének megszerzése a parti telek
tulajdonosa által, továbbá a beépítés és a beültetés-bevetés tulajdonjogi
következményei.
3. Elsajátítás. Az Mtj. (ma is követhető módon) lehetővé tette az ingatlan
tulajdonáról való lemondást telekkönyvibejegyzéssel (561. § ) és az ilyen módon
gazdátlanná lett ingatlan elsajátítását a fekvés szerinti község által, az elsajátítás
telekkönyvi bejegyeztetésével (548. §). Az ilyen elsajátítás akadálya a már
bekövetkezett elbirtoklás lehetett.
4. Elbirtoklás. Az Mtj. többféle elbirtoklási időt ismert. Jóhiszeműen szerzett birtok
esetén az elbirtoklási idő 32 évvolt (549. §). Rosszhiszeműen (bűncselekménnyel
vagy vétkesen tilos önhatalommal) szerzett birtok az elbirtoklást kizárta. Alaki hibás
szerződéssel szerzett ingatlan elbirtoklásához azonban már 3 év is elegendő volt
(550. § – ez a megoldás ma is indokolt volna!). Ugyanennyi volt a gazdátlanná vált
ingatlan elbirtoklási ideje is, ha a 3 év a községi elsajátítás előtt letelt (551. §).
Ingók tulajdonának megszerzése alatt a hat klasszikus szerzésmód szerepel azzal,
hogy a találásnak az Mtj. három külön nevesített esetét említi.
1. Az első helyen szereplő átruházáshoz - a római jogi hagyományt és az Optk.-t
követve – az Mtj. is megkövetelte az érvényes jogalapot (562. §). Nem követelte
meg viszont azt, hogy az átruházó maga tulajdonos legyen, hanem csak azt, hogy a
szerző fél jóhiszemű legyen és visszterhesen szerezzen (563. § ). Ezzel a nem
tulajdonostól való tulajdonszerzést mind a Kereskedelmi Törvénynél, mind az azt
követő ma hatályos Ptk.-nál szélesebb körben ismerte el, bár kivételként kezelte
azokat az eseteket, amikor a tulajdonos a dolog birtokát erőszak, fenyegetésvagy
egyébként akaratán kívüli okból vesztette el.

2. Az elsajátításhoz a “sajátjául” való birtokbavétel volt szükséges, kivéve, ha az

elsajátítást törvény tiltja, vagy az másnak az “elsajátító jogát” sérti (567. §).
Gazdátlan ingóként szabályozta az Mtj. a vadállat, a hal, a gazdátlanná vált
szelídített állat és az elszállt méhrajbefogását.
3. Találással egy év elteltével lehetett megszerezni az elveszett ingó dolog
tulajdonjogát, feltéve, hogy a találó az őt terhelő kötelességeknek eleget tett (a
jogosult kutatása, értesítése, hatósági bejelentés). Részben e kötelességek teljesítését
ösztönözte a találódíj pontos törvényi meghatározása (571-581. §§).
A találás általános szabályai után az Mtj. speciális szabályokat írt elő a
magánlakásban, a közhatóság,közforgalmú vasút vagy más nyilvános közlekedési
intézet vagy vállalat helyiségében történő találás, illetőleg akincstalálás eseteire
(582-597. §§).
4. Átalakítás elnevezéssel szerepelt az idegen ingó dolog feldolgozása vagy egyéb
módon történő átalakításával egy új ingó dolog előállítása. Az átalakítást végző
tulajdonszerzésnek feltétele volt, hogy ezt a maga számára végezze és munkájának
értéke nagyobb legyen a feldolgozott anyag értékénél, valamint, hogy jóhiszemű
legyen. Az átalakító tulajdonszerzése harmadik személynek az anyagot terhelő jogát
megszüntette (598-599. §§).
5. Egyesítés és vegyítés. Különböző tulajdonosok ingó dolgainak “elválaszthatatlan”
egyesítése (összekeverése, összeolvasztása, egyéb módon történő összevegyítése) az
Mtj. alapján is – főszabály szerint – közös tulajdontkeletkeztetett, ami alól kivételt a
legértékesebb dolog (“főalkotórész”) tulajdonosának tulajdonszerzése jelentett (600-
602. §§).
6. Az elbirtoklás szabályai ingókra nézve lényegében ugyanazok, mint ingatlanokra
nézve, kiegészítve azzal, hogy a nemtulajdonostól jóhiszeműen, de ingyenesen
szerzett dolog tulajdonjogának megszerzéséhez is három évelbirtoklási idő volt
szükséges. Ha az elbirtokló a három éven belül tudomást szerzett arról, hogy a dolog
nem volt az átruházó tulajdona, ez az elbirtoklást kizárta (603-606. §§).
Tulajdonszerzés - találás
- Mo n egy fiatal tulajdonszerzési mód. elveszett ingó dologról va szó, aki ezt
birtokba veszi 1 év elteltével megszerzi a dolog tulajdonát, ha a találót terhelő
kötelezettségnek eleget tett.
- A találással való tulajdonszerzés harmadik személynek a dolgot megillető jogát
megszünteti.
1. találás magánlakásban : nincs találási díj
2. közhatósági közforgalmú vasút vagy más nyilvános közlekedési intézet vagy
vállalat helyiségében
3. kincstalálás : találási díjra lehet jogosult. OPTK. 1/3 részben találót illeti 1/3
annak akinek a birtokán találták 1/3 részben az államot.
Gyümölcselválasztás:
a dologtól elvált természeti gyümölcsök és egyéb elvált alkotórészek az elválás után
is a dolog tulajdonosának a tulajdonában maradnak, hacsak korlátolt dologi jog,
jóhiszemű birtoklás vagy kötelmi jogviszony alapján más nem szerzi meg.
a fődolog tulajdonosát illeti meg a gyümölcs kivéve
- haszonélvezet vagy egyéb korlátolt dologi jog
- jóhiszemű birtoklás
- tulajdonos, korlátolt dologi jog jogosultja vagy jóhiszemű birtokos a gyümölcs
elsajátítását haszonbérlet, használat vagy más kötelmi jogcímen másnak átengedi
- szomszéd telkéről átnyúló faágon lévő gyümölcs

Feldolgozás:
idegen ingó dolog feldolgozásával vagy egyéb módon való átalakításával maga
számára új ingó dolgot állít elő, az új dolog tulajdonát az átalakító szerzi meg, ha
munkájának érték nagyobb a feldolgozott vagy átalakított anyag értékénel, ellenkező
esetben az új dolog az anyag tulajdonosáé
Jó és rosszhiszeműség
- OPTK
- a feldolgozó tulajonszerzéséhez jóhiszeműség kell. Rosszhiszeműség esetén a
feldolgozott anyag tulajdonosáé lesz a dolog kivéve, ha a munka értéke a
feldolgozott anyag értékét jelentősen meghaladja.
- vegyítés összekeverés (akkor van jelentősége ha pénz keveredik össze, mert ha
pénz keveredik össze az nem beazonosítható)
Növedék :
az a dolog, amely egy másik dologgal való természeti vagy mechanikus okokból oly
kapcsolatba került hogy annak alkotórészévé válik.
- ingó dolog ingó növekedése (birka, gyapjú-gyümölcs)
- ingatlan dolog ingó növedéke
a.) beépítés : saját telken idegen anyaggal
b.) ráépítés: idegen telken saját anyagával
- ingatlan dolog ingatlan növedéke
a.) szigetképződés, elhagyott folyómeder iszapolás, sodorvány
Ebirtoklás
elbirtoklással szerzi meg a dolog tulajdont aki azt sajátjaként 32 éven át
szakadatlanul birtokolja kivéve ha a birtokot rosszhiszeműen szerezte meg
jóhiszeműség
3 éves elbirtoklási idő
a.) az elbirtokló az ingatlant a tulajdonostól olyan szerződés alapján szerezte,
amellyel a tulajdon feltétlen átruházását követelheti + a szerződés a megkívánt
alakiságnak megfelel + az ellenszolgáltatás teljesítve van
b.) gazdátlanná vált ingatlan a községi elsajátítás előtt ha az elbirtokló 3 éven
keresztül sajátjaként szakadatlanul birtokolja
Elbirtoklási idő:
- birtokból való kiesés
- visszterhes átruházás
- tulajdoni tulajdoni kereset

B/38.
Az átruházás, mint tulajdonszerzési mód.
A Telekkönyvi Rendtartás

Átruházás I
Rendi magánjogban v. ö.: fassio perennalis
Érvényes jogcím + átadás
„Czim és jogos szerzés nélkül tulajdont nyerni nem lehet.” [Optk. 380. §]
„A puszta cím még nem ad tulajdont. A tulajdont és általában miden dologbani
jogok,a törvényben meghatározott eseteken kívül, csak jogos átadás és átvétel által
szerezhetőek meg.”[Optk.425.§]
Átadás ingó esetében: testi, jelképes, kijelentés általi átadás.
„Ingó tulajdonának átruházásához szükséges, hogy a felek a tulajdon átruházásában
érvényes jogalapon megegyezzenek és hogy a tulajdonos az ingó dolog birtokát
átruházza.”[Mtj.562.§]
„Ingatlan dolog tulajdon jogának átruházása végett szükséges, hogy a szerzésiügylet
az e végrerendelt nyilvánkönyvbe beiktatassék ”[Optk.431.§] –
telekkönyv(ingatlannyilvántartás)
„Ingatlan tulajdon jogának az átruházáshoz szükséges, hogy a felek a tulajdon
átruházásában érvényes jogalapon megegyezzenek és a tulajdont a szerző javára
telekkönybe bejegyezzék.”[Mtj.539.§]
Telekkönyv az államihatóság által vezetett olyan nyilvános és közhitelű
adatgyűjtemény, mely az ország földjeit és házait területileg nyilvántartja, főként
abból a célból, hogy azok tulajdonosáról, és az azokat illető jogokról és
kötelezettségekről bárkit, mindenkétséget kizáróan tájékoztasson.
Telekkönyv:
Alapelvek:
- telekkönyvi kényszer (minden ingatlannal kapcsolatos jog vagy tény felveendő)
- közhitelesség
- nyilvánosság
- bejegyzés elve (ingatlanokon dologi jogi változás csak telekkönyvi bejegyzéssel
jön létre, konstitutív hatály)
- legalitás (telekkönyvi bejegyzés alapjául csak eredeti okirat szolgálhat, s ennek
érvényességét bizonyos fokig hivatalból vizsgálandó)
- specialitás (az egyes ingatlanok és azokra vonatkozó jogok vagy kötelezettségek
külön-külön vannak bejegyezve)
- prioritás elve ( a bejegyzések sorrendjét az annak alapjául szolgáló beadványok
érkezési sorrendje határozza meg.
Az ITSZ fenntartotta a telekkönyvi rendszert az OPTK vonatkozó rendelkezéseivel
Tulajdonszerzés –Átruházás II
Nemo plus iuris elve
„Ki valamely dolgot tulajdonul megszerez, a vele járó jogokat is megnyeri. Olya
jogokat, melyek az átadó személyére szoritvák, ez át nem adhat .Általában senki
másra több jogot nem ruházhat, mint mennyivel maga bir..””[Optk.442.§]
Kivételek

„Azon áruk vagy egyéb ingóságok, melyeket a kereskedő üzleti körében elárusitott
és átadott, az esetben is a jóhiszemű vevő tulajdonába mennek át, ha az eladó nem
volt kereskedő.”[Kt.299.§]
„Átruházással a szerző fél meg szerzi az ingó tulajdonát akkor is, ha az átruházó
nem volt tulajdonos, kivéve ha a szerző a dolgot rosszhiszemben vagy ingyenesen
szerezte. ”[Mtj.563.§] +kivéve jóhiszemű szerző sem szerez tulajdont, ha a korábbi
tulajdonos erőszak vagy fenyegetés útján esett ki a birtokból.
 B/39.
Korlátolt dologi jogok a polgári korban,
különös tekintettel az Mtj. szabályozására I: az állagjogok

A korlátolt dologi jogok másokat kizáró hatalmat adtak bizonyos vonatkozásban a

jogosultnak egy idegen dolgon. Olyan dolgot terhelő jog volt, amely
tulajdonváltozás esetén is fennmaradt, a mindenkori tulajdonhoz teherként
kapcsolódott és a dolog értékét csökkentette. A korlátolt dologi jog is mindenkit
kötelezett, még a tulajdonost is. Az 1928-as magyar magánjogi törvényjavaslat 608
§-a is úgy rendelkezett , hogy a dolgokat nem tetszőleges, hanem csak a törvényben
meghatározott jogokkal lehet terhelni.
Állagjogok vagy használati jogok a jogosult számára azt biztosítják, hogy a dolog
hasznosítása során előálló gyümölcsöt megszerezze, vagy a dolognak valamilyen
más módon hasznát vegye. Ide tartozott az örökhaszonbérlet, az építményi jog, a
haszonélvezeti jog és a szolgalom.
Állagjogok
a terhelt dolog egészének birtoklásával
-nem személyhez kötött (1. örökhaszonbérleti jog, 2. építményi jog)
-személyhez kötött (haszonélvezeti jog)
a Terhelt dolog birtoklása nélkül
-nem személyhez kötött (telki szolgalom)
- személyhez kötött (1. használat szolgalma, 2. lakás szolgalma)
haszonélvezet:
személyes szolgalom + telki szolgalom.
A haszonélvezet olyan jog melynél fogva idegen dolog állagának kímélésével azt
korlátlanul lehet élvezni.
Definíció: valamely dolog jog vagy vagyon akként szolgál meghatározott személy
javára hogy a jogosult – ha a tv vagy a felek másként nem rendelkeztek – a
haszonélvezet tárgyának minden gyümölcsét szedheti és egyéb hasznait élvezheti
- a haszonélvezeti jog az a személyhez kötött, sem élők között át
nem ruházható sem öröklés tárgyát nem képezhető korlátolt dologi jog, amelynek
jogosultja a haszonélvezet tárgyának gyümölcseit szedheti, használhatja,
ellenszolgáltatási kötelezettség nélkül, az állagának megóvása mellett haszonélvezet
keletkezése:
- felek akaratából (ingó dolog esetében szükséges az átadás
ingatannál pedig telekkönyvi bejegyzés)
- egyéb módon (elbirtoklás, özvegyi jog, állás méltóság
elnyerésével)
Birtoklás használat gyümölcsök és hasznok szedése. Ez nem átruházható jog. Maga
a haszonélvezeti jog NEM RUHÁZHATÓ ÁT, DE EZ NEM AZT JELENTI HOGY
a gyakorlása nem ruházható át.
A haszonélvező kötelezettségei rendes gazdálkodás követelményeinek megtartása a
dolog fenntartásával járó költségeket viseli köteles tűrni, hogy a dolog tulajdonosa a
dolog állagát ellenőrizze és köteles azt visszaszolgáltatni.

Örökhaszonbérlet
Ingatlan tekintetében létesítendő, élők között elidegeníthető öröklés és terhelés
tárgyát alkotó dologi jog, amelyek jogosultját a terhelt dolog birtoklása, használata
gyümölcseinek szedése és egyéb hasznának élvezése, az ingatlan állagának sérelme
nélkül korlátlanul, de előre meghatározott időtartamra illeti.
Különbség a haszonélvezethez képest:
- nincs meghatározott személyhez kötve
- a tulajdonosnak rendszerint jár az ellenszolgáltatás
Építményi jog:
ingatlan tekintetében létesíthető, meghatározott időre szóló, élők között elidegenítés
öröklés és terhelés alapjául szolgáló korlátolt dologi jog, amelyek jogosultja az
ingatlannak oly módon veheti hasznát, hogy azon vagy annak felszíne alatt
építményt létesíthet vagy meglévő építményt fenntarthat és használhat és az
építménnyel a tulajdonoshoz hasonlóan bánhat.
Telki szolgalom:
-A szolgáló telek tekintetében létesíthető, időbeli korlátozáshoz nem kötött korlátolt
dologi jog, amelynek értelmében az ingatlannak valamilyen megfelelő természeti
fekvésű más ingatlan (uralkodói telek) mindenkori tulajdonosa a saját ingatlana
előnyére meghatározott módon használhat
Tartalma alapján
- tevőleges telki szolgalom (útszolgalom, vízmérés, vízelvezetés,
legeltetés)
- nemleges telki szolgalom (ereszjog, pince szolgalma)
Keletkezése alapján
- szerződéssel (telekkönyvi bejegyzés)
 - bírói ítélettel (kivételesen)
- elbirtoklással bírói ítélettel is létrejöhet!
MTJ:
Telki szolgalom általában.
609.§Telki szolgalomnál valamely telek akként szolgál (szolgáló telek),más telek
előnyére, (uralkodó telek) hogy az uralkodó telek mindenkori tulajdonosa a szolgáló
teleknek egyes tekintetekben hasznát veheti (tevőleges telki szolgalom) vagy, hogy
az uralkodó telek mindenkori tulajdonosának javára a szolgáló telken bizonyos
cselekményekből vagy tulajdonból folyó valamely jog gyakorlásától tartózkodni kell
(nemleges telki szolgalom)
610.§Telki szolgalom a szolgáló teleknek csak oly megterhelésében állhat, amely az
uralkodó telek használására előnyös; az ebből eredő mértéken túl a
szolgalomtartalmát nem lehet kiterjeszteni.
611.§A telki szolgalom jogügyleti megalakításához szükséges, hogy a felek a telki
szolgalom megalapításában megegyezzenek, és hogy a telki szolgalmat az uralkodó
telek mindenkori tulajdonosa javára a telekkönyvbe bejegyezzék.
A szolgáló telek tulajdonosának a telki szolgalom megalapításához beleegyező
jognyilatkozata vagy oly szerződése érvényességhez, amelyre a megalapítással
kötelezettséget vállal, okirat szükséges.
614.§Az uralkodó telek tulajdonának megszerzésével a telki szolgalom is átszáll az
új tulajdonosra. Telki szolgalmat az uralkodó telek tulajdona nélkül nem lehet
átruházni.
615.§Elbirtoklás útján meg lehet szerezni a telki szolgalmat 32 évi szakadatlan
birtoklással. Telki szolgalom birtokosa csak az uralkodó telek tulajdonosa lehet. Az
elbirtokláshoz szükséges, hogy a birtokos a telki szolgalom tartalmát
szolgalomszerűen jogképen gyakorolja.
Személyes szolgalmak:
A haszonélvezet.
Általában.
638.§Haszonélvezetnél fogva valamely jog, dolog vagy vagyon akként szolgál
meghatározott személy javára, hogy a jogosult, amennyire a törvényből vagy a felek
rendelkezéséből más nem következik, a haszonélvezet tárgyának minden
gyümölcsét szedheti és egyéb hasznait és egyéb hasznait élvezi.
Haszonélvezet szerzése és megszűnése
640.§A haszonélvezet jogügyleti megalapításához a feleknek erre irányuló
megegyezése és ezen felül ingó dolog tekintetében a dolog birtokának átruházása,
ingatlan vagy telekkönyvbe bejegyzett korlátolt dologi jog tekintetében a
haszonélvezetnek telekkönyvi bejegyzése szükséges; jog haszonélvezetének
megalapítása pedig a vagyonhoz tartozó egye tárgyak haszonélvezetének
megalapításával megy végbe.
…
Ingatlan vagy telekkönyvbe bejegyzett korlátolt dologi jog tekintetében a
tulajdonosnak a haszonélvezet megalapításába beleegyező jognyilatkozata vagy oly
szerződése érvényességéhez, amellyel a megalapításra kötelezettséget vállal, okirat
szükséges.
641.§A haszonélvezetett nem lehet átruházni.
A haszonélvezet tárgyát azonban bérbe vagy haszonbérbe lehet adni, általában a
haszonélvezet tárgyát másnak át lehet engedni.
642.§A haszonélvezet megszűnik a jogosult halálával, és ha jogi személy a jogosult,
jogi személy megszűntével.

B/40.
Korlátolt dologi jogok a polgári korban,
különös tekintettel az Mtj. szabályozására II: az értékjogok

Értékjogok, amelyek lehetővé teszik, hogy a jogosult bizonyos előfeltételek esetén a

lekötött vagyontárgyat értékesíthesse, és a befolyt értékből bizonyos összeget,
mások kizárásával magának tarthassa meg. Ide tartozik: telki teherjog, telekadósság,
önálló zálogjog, illetve járulékos zálogjog.

Az értékjogok között volt felsorolva:

a) a telki teher, b) a zálogjog, ba) a jelzálogjog, bb) a ingó dolgon fennálló zálogjog,
bc) a jogon alapított zálogjog
A telki teher mai jogunkból teljesen hiányzó jogintézmény. Azt a jogot foglalja
magába, hogy egy ingatlan mindenkori tulajdonosa visszatérő szolgáltatásokat
köteles a jogosult javára teljesíteni. Mint ilyen a jelzálogjog és a szolgalom egyfajta
keveréke, amely inkább kötelem, mintsem dologi jogi jog. Az ingatlan - bár van
biztosítási szerepe is, hiszen a jogosult kizárólag ebből kereshet kielégítést, ha a
kötelezett nem teljesít - inkább a kötelezett megnevezésére, kiválasztására szolgál.
Értékjogok
- telki teher
- önálló zálogjog
- járulékos zálogjog
Telki teher:
I . általában.
712. §.Telki tehernél fogva valamely telek mindenkori tulajdonosa annak a részére,
akinek javára a terhelés történt, visszatérő szolgáltatásokat akként köteles teljesíteni,
hogy amennyiben a törvény más nem rendel, kötelességét kizárólag a terhet felek
telekkel fele. Jogosultként valamely másik telek (Uralkodó telek) mindenkori
tulajdonosát is meg lehet jelölni.
713 § Tényleg hányadrészén telki terhet csak akkor lehet alapítani, ha a telek több
személy közös tulajdona és a tulajdonostárs egész jutaléka tárgya a terhelésnek.
2. Telki teher szerzése és megszűnése.
714. § Telki teher jogügyleti megalapításához szükséges, hogy a felek a Telki teher
megalapításában megegyezzenek és hogy a Telki terhet a jogosult javára a
telekkönyvbe bejegyezzék. A Telki teher tartalmának közelebbi megjelölése véget a
telekkönyvbe a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra lehet utalni.
715. § A tulajdonosnak a telki teher megalapításába beleegyező jognyilatkozata
vagy új szerződése érvényességéhez, amelyen a megalapításra kötelezettséget vállal,
okirat szükséges. Uralkodó telek mindenkori tulajdonosa javára szóló telki teher
megalapítására irányuló szerződés érvényességéhez közokirat vagy hitelesített
magánokirat szükséges.
726. § Ha az uralkodó telket felosztják, a telki teher joga fennmarad mindegyik
résztulajdonosa javára; ezek azonban a felosztás után kétség esetében csak úgy
gyakorolhatják a Telki teher jogát, hogy a terhet telek tulajdonosára ne váljék
terhesebbé. Ha telki teher joga az uralkodó telek felosztása után csak egy részének
szolgálja előnyére, a Telki teher joga kizárólag ehhez a részhez marad kötve. Ha
osztható szolgáltatás telki teher tárgya, jogosultság az uralkodó telek felosztása
esetében a tulajdonosok között az egyes részek nagyságának arányában oszlik meg;
ellenkező esetben a jogosultság tekintetében ugyanaz áll, mint egyetemlegesség
esetén kívül oly oszthatatlan szolgáltatásra irányuló követelés tekintetében, amely
több hitelező illet . (1184 §)
727. § A terhet telek felosztása esetében az egyes részek tulajdonosai a Telki teher
alapján teljesítendő szolgáltatásokért jogosulttal szemben egyetemlegesen, egymás
között és a többi telekkönyvi érdekelthez való viszonyukban pedig az egyes részekre
rótt földre és házadó arányában, ha pedig a részek valamelyike így adó alá nem esik,
érték arányában felelnek.
A zálogjog olyan korlátolt dologbeli jog, amelynél fogva a zálogadós tűrni tartozik,
hogy a hitelező a zálogtárgyból magának mindenki mást megelőzően kielégítést
szerezhessen .
Fajtái:
- kézi zálog
- jelzálog
Keletkezése
- szerződéses
a.) kézi zálog –szerződés + zálogtárgy birtokának az átadása (csak írásban lehet
megtenni)
b.) jelzálog – szerződés + telekkönyvi bejegyzés
- bíró zálog
a.) ingóság – foglalás
b.) ingatlan – vhjog bejegyzése
- törvényes zálog
Kézizálog:
- csak ingón állhat fenn
1 szerződéses
- elhasználható dolog zálogba adása – rendhagyó zálog
- a jogosult birtokolhatja (birtokvédelem)
- kielégítés
a.) bírói
b.) bíróságon kívüli
2 bírói zálog
- lefoglalás útján d az adós birtokában marad
3 Törvényes zálog
fogadás, bérlő munkáltató
Zálog követelésen vagy más jogon és a jelzálog
- Követelés vagy zálog csak akkor lehet zálog tárgya, ha átruházható vagy a
gyakorlása másnak átengedhető ( pl haszonélvezet)
- jog elzálogosítása : a jogosult a joggal való rendelkezés kielégítés céljából a
hitelezőre átruházza
a.) alapügylet adósát értesíteni kell
- következményei: alapügylet jogosultjának rendelkező jogát korlátozza, az
alapügylet adósa a hitelező és a záloghitelező együttes kezéhez teljesít, a zálogjog
zálogosítható?
- jelzálog: közönséges jelzálog, biztosítéki jelzálog, (keretbiztosítéki jelzálog)
telekadósság
!!! van rá lehetőség a joggal való rendelkezést fogjuk átengedni!!! Az alapügylet
jogosultjának rendelkezését fogja korlátozni. minden egyes vagyoni értékű jogra
alkalmazható
Személyi és eszmei javakon való jogok
- dolgokon való abszolút jog – személyi érdeket vagy szellemi alkotást védő
abszolút jog
- személyiségi jogok (névjog, képmásvédelem, jó hírnév védelme)
- eszmei javakon fennálló jogok
a.) szerzői jog
b.) iparjogvédelem
1. szabadalmi oltalom
2. mintaoltalom
3. védjegy
MJT:
Jelzálog jog:
Közönséges zálogjog:
728. §jelzálognál fogva a jelzálogos hitelező a követelésének biztosítására lekötött
telekből –a jelzálogból- meghatározott pénzösszeg erejéig kielégítést nyerhet.
729. § Jelzálogot csak oly követelés biztosítására lehet alapítani, amely
összegszerűen pénzben , vagy pedig számolási értékben megszabott mennyiségű és
minőségű gabonának , vagy más terménynek vagy aranynak a kiszámításra irányadó
időpontok és más módozatok szerint megállapítandó pénzbeli egyenértékben van
meghatározva.
Jelzálogot feltételes vagy jövőbeni követelés biztosításár is lehet alapítani.
730. §Telek hányadrészén jelzálogot alapítani csak akkor lehet, ha a telek több
személy közös tulajdonosa és a tulajdonostárs és a tulajdonostárs egész jutaléka
tárgya a terhelésnek.
731. §Jelzálog ugyanegy követelés biztosítására több jelzálogtárgyat is terhelhet,
mégpedig akár úgy, hogy mindegyik jelzálog az egész követelésért egyetemlegesen
felel (egyetemleges jelzálogjog), akár úgy, hogy mindegyik a követelés összegének
csak egy-egy részéért van lekötve.
732.§…
A telekkönyvbe bejegyzett bérlet, haszonbérlet, vagy egyéb kötelmi jogviszony
jelzálogjog tárgya nem lehet.
2. jelzálogjog szerzése és megszűnése
733.§Jelzálog jogügyleti megalapításához szükséges, hogy a felek a jelzálog
megalapításában megegyezzenek és hogy a jelzálogjogot a hitelező javára a
telekkönyvbe bejegyezzék.
A tulajdonosnak a jelzálog megalapításába beleegyező jognyilatkozata vagy oly
szerződése érvényességéhez, amellyel a megalapításra kötelezettséget vállal, okirat
szükséges.
734§A jelzálog telekkönyvi bejegyzésében meg kell jelölni a hitelezőt és ki kell
tenni a követelés pénzösszegét, vagy ha a követelés nem pénzben van meghatározva,
a pénzbeli ellenérték kiszámításának alapjául szolgáló dolgok mennyiségét.
735.§A jelzálogot csak a követeléssel együtt lehet átruházni. A követelés
átruházásával a jelzálog is átszáll az új hitelezőre.
739. §A jelzálog megszűnik ha a hitelező a jelzálogból vagy egyéb oly tárgyból ,
amelyre a jelzálog kiterjed, végrehajtás útján kielégítést nyert.
740.§A jelzálognak a jogügylettel megszüntetéséhez a hitelezőnek a telekkönyvi
hatóságnál előterjesztett vagy a jelzálog tulajdonosához írásban intézett lemondó
nyilatkozata (törlési engedélye) és a jelzálog telekkönyvi kitörlése szükséges.
741.§Ha a követelés elévült vagy oly kifogás áll az útjában, amely érvényesítését
mindenkorra kizárja , a jelzálog tulajdonosa a hitelezőtől követelheti , hogy a
jelzálogról mondjon le és egyezzék bele telekkönyvi bejegyzésének törlésébe.
Ugyanez áll oly esetben is, ha a követelés bírói úton nem érvényesíthető.
Zálogjog ingó dolgon
1 Általában:
840. §Zálogjogánál fogva a záloghitelező a követelése biztosítására lekötött ingó
dologból –a zálogból- kielégítést kereshet.
841. § Zálogjogot feltételes vagy jövőbeni követelés biztosítására is lehet alapítani.
842.§Ingó dolog hányadrészén zálogjogot csak akkor lehet alapítani, ha a dolog több
személy közös tulajdona és a tulajdonostárs egész jutaléka tárgya a terhelésnek.
843.§Zálogjog ugyanegy követelés biztosítására több ingó dolgot is terhelhet. Ha a
zálogjog több dolgot terhel, mindegyik zálog az egész követelésért egyetemlegesen
felel.
Zálogjog megszerzése és a megszüntetése
844.§Zálogjog jogügyleti megalapításához szükséges, hogy a felek a zálogjog
megalapításában megegyezzenek, és hogy a tulajdonos a dolog birtokát az hitelezőre
átruházza. (kézi zálogjog)
Oly birtokátruházás, amelynél a tulajdonos valamely jogviszonynál fogva, mint
albirtokos a dolog birtokában marad (450§) , a zálogjog megalapításához nem
elegendő.
848.§A zálogjogot csak a követeléssel együtt lehet átruházni. A követelés
átruházásával a zálogjog is átszáll az új hitelezőre.
Ha a követelést a zálogjog átszállásának kizárásával ruházzák át , a zálogjog
megszűnik.
849.§A záloghitelező csak a tulajdonos beleegyezésével adhatja további zálogba.
851.A zálogjog megszűnik annak a követelésnek a megszűntével, amelynek
biztosítására szolgál.
852.§A zálogjog megszűnik, ha a zálog tulajdonával egy személyben egyesül. Ha
azonban a követelést, amelynek a zálogjog biztosítására szolgál, harmadik személy
joga terheli, amíg ez az állapot tart, a zálogjog az egyesülés ellenére fennmarad. A
zálogjog az egyesülés ellenére is fennmarad, amennyiben a tulajdonos jogos érdeke
kívánja.
853.§A zálogjog megszűnik, ha a hitelező a zálogot az elzálogosítónak vagy a
tulajdonosnak visszaadja.
A zálogjog fennmaradásának kikötése semmis. Ha a zálog az elzálogosítónak vagy a
tulajdonosnak vagy pedig oly harmadik személy birtokában van, aki a dolog birtokát
a zálogjog megalapítása után az elzálogosítótól vagy a tulajdonostól szerezte meg,
az a vélelem, hogy a záloghitelező a zálogot visszaadta.
854.§A zálogjog megszűnik, ha záloghitelező a zálogot akaratán kívül elveszti és az
egy év alatt indított keresettel vagy pedig egy év alatt perrel vissza nem szerezte.
A zálogjognak a jogügylettel megszüntetéséhez a hitelezőnek az elzálogosítóhoz
vagy a tulajdonoshoz intézett lemondó nyilatkozata szükséges. Ha a zálogjogot
harmadik személy joga terheli, ezt az utóbbi jogra kiterjedő hatállyal csak a
harmadik személy hozzájárulásával lehet megszüntetni. A hozzájáruló nyilatkozatot
ahhoz kell intézni akinek javára szolgál; a hozzájárulást visszavonni nem lehet.
Zálogjog terjedelme a követelés tekintetében
856.§A zálog a követelés mindenkori terjedelme szerint szolgál fedezetül. A tőkén
felül biztosítja különösen mind a szerződési, mind a törvényes kamatot, a kötbért,
valamint a felmondás költségét és a követelésnek a zálogból való kielégítet; végül a
záloghitelezőnek a zálogra fordított költség megtérítésére irányuló követelését.
Zálogjog tárgyi terjedelme
858.§A zálogjog a zálogot a záloghitelezőnek a birtokába átadott tartozékaival
együtt terheli. A zálogjog kiterjed a zálog elvált gyümölcseire is.
859.§A záloghitelezőnek joga van a zálog birtokára. Gyümölcsszedésre és egyéb
haszonvételre csak akkor jogosult, ha erre a zálogjogot megalapító jogügylet
felhatalmazza.
….
A haszonvételre jogosult záloghitelező köteles a haszonvételről gondoskodni és a
hasznokról elszámolni.
A zálogfedezet biztonsága
861.§A záloghitelező köteles a zálogot megőrizni.
853.§Ha a zálogot olyan romlás vagy lényeges értékcsökkenés fenyegeti , amely a
záloghitelező követelésének biztonságát veszélyezteti, a záloghitelező az
elzálogosítónak vagy a tulajdonos előzetes értesítése és további biztosíték adására
engedett megfelelő határidő eredménytelen eltelte után a zálogot bírói úton vagy
közhitelű személy által eladhatja .
…
A záloghitelező javára az elzálogosított tulajdonosnak kell tekinteni, kivéve ha az
záloghitelező tudja vagy csak súlyos gondatlanságból nem tudja, hogy az
elzálogosító nem a tulajdonos.