Római jog II.

I. tétel – A dolog és a vagyon fogalma, a dologi jog tartalma

A dologi jog tartalma: három területet különböztetünk meg. Legfontosabb része a tulajdonjog,
annak szabályai. A tulajdonjog egy saját dolgon fennálló jog. A második fő területe az ún.
idegen dologbeli jogok, vagyis más dolgára fennálló dologi jogi jogosultságok. Négy féle jog
tartozik ide: a szolgalmi jog, az örökhaszonbérleti jog, a felülépítményi jog és a zálogjog.
A dologi jogi jogosultságok lényege, hogy a jogosult mindenkivel szemben védve van, senki
nem gátolhatja a jogainak a gyakorlásában. A harmadik része a dologi jognak a birtoktan.
A dolog fogalma: A dolog olyan önálló testi tárgy, amelyen tulajdonjog állhat fenn. Nem
dolog az alkatrész azért, mert nem önálló, egy összetett dolog része. Például ilyen az asztal
lába. Vagy pl. a ház ajtaja, ablaka. A dologra vonatkozó ügylet az alkatrészekre kiterjed.
A második kategória, ami nem dolog a dologösszesség. Több, hasonló, önálló dolog,
melyeket egy közös névvel illetünk, egy közös név alá foglalunk. A legegyszerűbb példa a
nyáj, vagy a könyvtár, egy étkészlet, egy gyűjtemény. Egy dologösszesség lehet pernek,
jogügyletnek a tárgya, leegyszerűsíti az ügyleteket, a pert.
A harmadik, ami nem dolog, az „ami emberi uralom alá nem hajtható”. Pl. tengerfenék,
égitestek.
Az utolsó: a szabad ember teste nem dolog. Az ember szervei sem dolgok. Fel lehet ajánlani,
amiről megállapodás köthető, de nem azok a szabályok fognak a felajánlott szervre
vonatkozni, amik a dolgokra.
A vagyon fogalma: Egy személyt megillető, pénzben kifejezhető jogok és kötelezettségek
összessége. A jogokat aktíváknak, a kötelezettségeket passzíváknak nevezzük, ezek alkotják a
vagyont. Aktíva vagyon, ha az aktívák, passzíva vagyon, ha a passzívák vannak túlsúlyban. A
bruttó vagyon az aktívák összessége. Nettó vagyon = aktívák – passzívák.
Még egy fogalom a különvagyon, a vagyonnak egy meghatározott célra elkülönített része,
melyre külön szabályok vonatkoznak. Erre a legegyszerűbb példa a filius familias peculiuma,
ami továbbra is a paterfamilias vagyonának része, de el van különítve. Ugyanígy a
rabszolgának a peculiuma is ilyen.

II. tétel – A dolgok osztályozása, különböző dologkategóriák

Két nagy kategóriát különböztetünk meg. Vannak magánvagyonba tartozó dolgok, amelyek
magánszemélyek tulajdonában állnak. Pl. Gaius lova Gaius tulajdonában áll, az ő
magánvagyonát képezi.
A másik kategória a magánvagyonba nem tartozó dolgok és ezen belül négy kategória van.
Ide tartoznak az uratlan dolgok. Senki tulajdonában nem állnak, de foglalással bárki tulajdont
szerezhet rajtuk. Ilyennek tekintették a vadon élő állatokat, pl. a mezei nyuszit, vagy az ürgét,
a folyóban, tengerben a halat.
A második kategória, ami magánvagyonba nem tartozik, a közdolog. Ami állami, vagy városi
tulajdonban áll. Egy város utcái, a terek, vízvezetékek ide tartoznak. Vagy pl. egy cirkusz,
ahol a lóversenyek folytak, vagy a közfürdő.
A harmadik kategóriába a mindenkit megillető dolgok tartoznak. A folyóra pl. mindenki
rámehet a csónakjával, mindenki halászhat benne. Ilyen a levegő is.
1
És végül vannak az isteni jog alá tartozó dolgok. Bizonyos dolgok az istenek tulajdonát
képezik. Ezen belül három alkategóriát különböztettek meg.
A res sacra, azaz szakrális, szent dolgok. Pl. a templom, áldozati tárgyak, tányérok.
A res sancta, azaz a sérthetetlen dolgok. Ilyen a városfal, városkapu, ami az istenek különös
védelme alatt áll.
A harmadik a res religiosa. A sírhely tartozik ide pl. Temetkezési hely, de csak akkor, ha már
temettek el oda embert. Onnantól az a terület nem tartozhat magánvagyonba. Még a rabszolga
sírhelye is ide tartozik.
Vannak forgalomképes és vannak forgalomképtelen dolgok. Forgalomképes, ami adás-vétel
tárgyát képezheti. Pl. ami isteni jog alá tartozik, az nem forgalomképes. Pl. templomot nem
lehet eladni.
Vannak olyan magánjogi dolgok, amik forgalomképtelenek. Ilyen az itáliai hozományú telek.
A gyámolt (gyámság alatt álló személy) ingatlanait nem lehet eladni. Sem a gyám, sem a
gyámolt nem adhatja el.
A peres dolog is forgalomképtelen. Vitatott, hogy kié a dolog, ezért nem lehet eladni, mert
veszélyeztetné a forgalom biztonságát.
A legfontosabb felosztás a római világban a res mancipi és a res nec mancipi
megkülönböztetése volt. A res mancipi azok a dolgok, amelyek tulajdonjogát mancipatioval,
vagy in iure cessioval lehet átruházni. A res nec mancipi pedig olyan dolgok, amelyek
tulajdonjogát puszta tradícióval is át lehet ruházni.
Res mancipit és res nec mancipit is egyaránt át lehet ruházni in iure cessioval. A res mancipit
még lehet cessioval, a res nec mancipit pedig tulajdon traditioval átruházni.
A res mancipi körébe négy kategória tartozik. A legdrágább vagyontárgyak: itáliai telek,
rabszolga, igásállat (itáliában őshonos négylábú). A negyedik helyen áll a négy ősi mezei telki
szolgalom: út, gyalogút, vízvezetés, állatfajtás joga.
Res nec mancipi mindaz, ami nem res macipi. Pl. asztal, kutya, stb.
Újabb felosztás, hogy van ingó és ingatlan dolog. Ingatlan a telek és a ház, minden más ingó.
Csak ingó tárgyat lehet ellopni, letétbe helyezni.
Vannak helyettesíthető és helyettesíthetetlen dolgok. A helyettesíthető dolgok lényege, hogy
mennyi van belőlük. Pl. pénz. Kölcsön tárgyát csak helyettesíthető dolog képezheti, mert a
kölcsönnek az a lényege, hogy pl. 10 db pénzérmét kölcsönadok és 10 másikat kapok vissza,
mert az a lényeg, hogy ugyanannyi dolgot, ugyanabból a dologfajtából kapok vissza. A
hangsúly a mennyiségen és nem az egyediségen van. A helyettesíthetetlen dolgok hangsúlya
az egyediségen van. Pl. lovaknál, házaknál, rabszolgáknál számít az egyediség, hogy melyiket
veszem meg. Kölcsönnel szemben haszonkölcsönbe helyettesíthetetlen dolgokat adunk.
Vannak osztható és oszthatatlan dolgok. Az osztható azt jelenti, hogy fizikai károsodás nélkül
felosztható részekre. Osztható pl. a pénz, a gabona, a bor. Ha osztható dolog a szolgáltatás
tárgya a kötelmi jogban, akkor lehet részletekben teljesíteni.
Vannak egyszerű és összetett dolgok. Az egyszerű dolog természeténél fogva egységes. Kő,
bot, tányér, kanál, tégla egyszerű dolgok. Ezzel szemben az összetett dolog alkatrészekből áll.
Tartozék: Egy fődolog szolgálatára rendelt önálló dolog. A tartozék nem alkatrész. Pl.
szemüvegtok, vagy egy csónaknál az evező, biciklinél, autónál a pumpa, az autóra
tetőcsomagtartó. Az, hogy a tartozék együtt jár-e a dologgal kereskedelmi szokásoktól függ.

2
Felszerelés: Egy fődolog szolgálatára rendelt, közös név alá foglalt, több önálló dolog. Pl.
mezőgazdasági ingatlan a felszerelésével együtt. Vagy pl. a lónak a felszerelése. A
felszerelés, ha nem kötjük ki a szerződésben, nem jár a dologgal.
Harmadik tétel – A tulajdon fogalma, tartalma, korlátai
A tulajdon egy dolog feletti teljes hatalom, ami alapján a jogosult bármit megtehet a dolgával,
amivel mást nem zavar.
A tulajdon tartalma: Azok a jogok, részjogosítványok képezik a tulajdon tartalmát, amik a
tulajdonost megilletik. (Mit tehet a tulajdonos a saját dolgával?) Négy részjogosítványt
szoktunk kiemelni:
A tulajdonos birtokolhatja a dolgot. Ez azt jelenti, hogy magánál tarthatja.
Használhatja, pl. írok a tollal.
Gyümölcsöztetheti a dolgát. Pl. a bérleti díj a dolognak a gyümölcse. Még egyszerűbb példa,
ha egy gyümölcsfának gyümölcse terem. De gyümölcsnek számít állat kölyke, tehén teje, stb.
A negyedik részjogosultság: Rendelkezhet a dolgával a tulajdonos (rendelkezési jog).
Elidegenítheti (eladhatja, kölcsönadhatja, ha helyettesíthető dolog, elcserélheti,
elajándékozhatja), megterhelheti, zálogba adhatja
A tulajdon korlátainak csoportosítása
Közérdekből: Pl. folyópart tulajdonosa köteles tűrni, hogy a telkén kikössenek, kirakodjanak,
közlekedjenek. Építésrendészeti, tűzrendészeti: Nero a tűzvész után előírta, hogy Róma
városán belül tilos fából építkezni és hagyni kell egy kis távolságot a házak között.
Szomszédjogi korlátok: A szomszédba átnyúló ágakat a tulajdonos köteles levágni. Vagy pl. a
szomszéd telkére áthulló gyümölcsöt fel lehet szedni.
Erkölcsi korlátok: Pl. fényűzést, pazarlást korlátozó törvények, szabályok. Halottal aranyat ne
temessenek el.
Rabszolga feletti tulajdon korlátozása. A gazda nem tehet meg bármit a rabszolgájával.
Megtiltják, hogy rabszolgákat kiheréljenek. A rabszolgacsaládokat nem lehet szétszakítani.
Elidegenítési tilalmak: A hozományban hozott itáliai telket a férj nem adhatja el. A gyámolt
ingatlanai is elidegeníthetetlenek.

Negyedik tétel - A civiljogi tulajdon feltételei

Szükséges a megfelelő alany. Nem lehet bárki civiljogi tulajdonos. Csak önjogú római polgár,
vagy vagyonjogi jogképességgel rendelkező latin jogú személy.
Megfelelő tárgy: nem minden dolog lehet civiljogi tulajdon tárgya. Pl. templom nem lehet.
Vagy tartományi telek mindig a római állam tulajdonát képezi.
Megfelelő szerzésmód: res mancipit mancipatioval, vagy in iure cessioval lehet megszerezni.
A második tulajdoni forma a bonitár tulajdon. A bonitár tulajdonos az elbirtoklófélben lévő
személy. Aki már elkezdte egy dolog elbirtoklását, de nem fejezte be, mert az elbirtoklási idő
még nem telt le. Pl. Zalánnak van egy nagyon szép lova, el akarja adni a piacon. Sáry tanár úr
ad érte 1M Ft-ot, Zalán átadja a lovat, teljesítették az adás-vételt, minden rendben van. A

3
római jog szerint a tanár úr nem szerzett tulajdont a jog felett, a ló még mindig Zalán
tulajdonát képezi. Elbirtoklófélbe került Sáry tanár úr, bonitár tulajdonos lett, ha egy évig
folyamatosan a birtokában lesz a ló, akkor elbirtokolta a lovat, onnantól kezdve civiljogi
tulajdonosa.
A harmadik tulajdoni forma a peregrinus tulajdon, az idegenek tulajdona. Nincs megfelelő
alany a tualjdonhoz. A bonitárnál a szerzédforma nem volt megfelelő. A tartományi telek
feletti kvázi tulajdon ide tartozik. Ez lényegében az örökhaszonbérlőnek a kvázi tulajdonjoga.
A tartományi telek állami tulajdon, amit örökhaszonbérbe ad. Az örökhaszonbérlőé lesz, amit
megtermel. Ha meghal, utána lehet örökölni. Ha az örökhaszonbérlő már nem képes dolgozni,
az esetben el is adhatja az örökhaszonbérleti jogát. Olyan széles a jogok köre, hogy már
majdnem tulajdon. Az örökhaszonbérlőnek egyedül rendelkezési joga nincs a telek felett.
Emellett évi bért fizet az államnak.
Rei vindicatio: A civiljogi tulajdon védelmére szolgáló kereset. Vagyis ha a civiljogi
tulajdonostól elveszik, ellopják a dolgot, rei vindicatioval visszakövetelheti.
A bonitártulajdon védelmére szolgál az Actio Publitiana. Pl. Zalán visszalopja a lovát, akkor
lehet ilyet indítani.
A peregrinus tulajdon védelmére a praetor utilis rei vindicatiot adhatott. „Tekintsd úgy,
mintha a felperes (peregrinus) római polgár lenne.
Tartományi telek esetében ha az örökhaszonbérlőt elzavarták a telkéről pl., akkor az
örökhaszonbérlő indíthat egy szintén utilis rei vindicatiot, amivel visszaperelhette az ingatlan
birtokát.

Ötödik tétel – Tulajdonközösség (vagy közös tulajdon)

Tulajdonközösség: Egy dolog feletti egyetlen tulajdonjog egyszerre több személyt illet meg.
A közös tulajdon a dolog minden részére kiterjed. A tulajdonostársakat egy bizonyos eszmei
hányad illeti meg. Pl. meghal a paterfamilias, a fiai mindent közösen örökölnek. De
keletkezhet közös tulajdon közös vásárlással is. A saját eszmei hányada felett mindenki
önállóan rendelkezhet, de a tulajdonostársakat elővásárlási jog illeti meg. Az egész dolgot
érintő rendelkezések csak az összes tulajdonos beleegyezésével érvényesek. Pl. közös
rabszolgát akkor lehet felszabadítani, ha mindegyik tulajdonostárs beleegyezik.
Hasznok, károk, terhek, gyümölcsök, szaporulatok arányosan megoszlanak a tulajdonosok
között.
Közös tulajdon megszüntetése
Ha osztható a dolog, ez megtörténhet fizikai megosztással. Pl. a nagy mezőgazdasági telekből
két telket csinálunk.
Másik variáció, hogy ha pl. kettő tulajdonosa van az ingatlannak, az egyik tulajdonostárs
megveszi a másik (vagy összes másik) tulajdonostárs részét. Egy tulajdonos lesz.
Vagy közösen eladják a dolgot egy harmadik személynek és a vételáron osztoznak a tulajdoni
hányad arányában.
Pert lehet indítani a közös tulajdon megszűntetése céljából. Ekkor a bíró fogja megszüntetni a

4
közös tulajdont. A közös tulajdon megszűntetésére szolgáló kereset az actio communi
dividundo.
A közös tulajdonból származó vitákat rendezni lehet a közös tulajdon megszűntetése nélkül is,
a dolog bérbeadásával, az egyik tulajdonostárs a másik tulajdonrészét bérbe veszi, vagy egy
harmadik személynek bérbe adják a dolgot és a béren osztoznak. Vagy lehet az is, hogy
megegyeznek egy időszakonkénti használatban. Még egy lehetőség, hogy nem
időszakonkénti, hanem mérték szerinti használatot írnak elő.
Növedékjog: A dolog tulajdonosa megszerez olyan dologi jogi jogosultságot, ami addig mást
illetett. Pl. a haszonélvezeti jog megszűnése. A haszonélvezeti jog léte a tulajdonjogot
korlátozza. A haszonélvező meghal, onnantól a tulajdonos birtokolhatja, gyümölcsöztetheti a
saját dolgát. Pl. ha közös tulajdonban áll egy rabszolga és azt csak akkor lehet felszabadítani,
ha mindegyik tulajdonos beleegyez.

Hatodik tétel – A birtok fogalma, elemei, fajai

A birtok egy dolog feletti tényleges hatalom. Elemei corpus és animus. A corpus azt jelenti,
hogy a dolog ténylegesen ott van valakinél, valakinek az uralma alatt. Az animus bitoklási
szándék, az illető akarja birtokolni a dolgot. A birtoklás ténykérdés és nem jogkérdés. Ott van,
valakinél, vagy nem? Akarja birtokolni az illető, vagy nem? Ezek ténykérdések. A tulajdon
jogkérdés. A corpus és animus elválhat egymástól. Hogy van-e corpus elem, vagy nincs az
függ a dolog természetétől és a corpus elemet tágan kell értelmezni. Nem csak azt kell
értelmezi, ami nálam van, a zsebemben, stb. Ha otthon az asztalomon a szobámban van egy
könyv. az a könyv ebben a pillanatban is a birtokomban van, mert az én szobámban van,
nálam van. Az autóm, ami az egyetem parkolójában van, az én birtokomban van. Ha ellopják,
akkor a tolvajok birtokában lesz. A tulajdonom megmarad, de a corpus nem lesz a
birtokomban. Az animus megmarad, mert szeretném birtokolni. Ha a pénztárcámat a
parkolóban elvesztettem, akkor az nincs a birtokomban, mert nem normális, hogy ott van.
A birtoklás tényéhez fűződő joghatások a birtokjogok.
Ezek közül a legfontosabb a birtokvédelem.
A második joghatás a birtok tulajdonkeletkeztető hatása, röviden az elbirtoklás, ami csak a
jóhiszemű birtokosnál jelentkezhet.
További birtokjog pl. az, hogy tulajdoni perben a birtokost illeti meg a kedvező alperesi
helyzet. Ha ketten vitatkoznak azon, hogy kié a dolog, akkor az az alperes, akinél ott van, a
felperes pedig, aki magának követeli a dolgot. Azért lesz kedvező helyzetben a birtokos, mert
nem neki kell bizonyítania.
Még egy a birtokjogok közül az, hogy a birtokos kötelezhető arra, hogy mutassa fel a dolgot.
Birtok fajai
Létezik civilis possessio és naturalis possessio. A civilis possessio a civiljogi birtok. A civilis
possessorok, civiljogi birtokosok kérhetnek birtokvédelmet, a naturalis possessorok nem. A
civilis possessorok heten vannak.
1. A civiljogi tulajdonos, a dolog civiljogi tulajdonosa.
2. A jóhiszemű birtokos, a dolog jóhiszemű birtokosa, aki azt hiszi magáról, hogy tulajdonos.
3. A rosszhiszemű birtokos, aki úgy tesz, mintha ő lenne a tulajdonos.

5
4. A vitás dolog letéteményese, akinél letétbe helyeznek, akinek az őrizetébe helyeznek egy
dolgot.
5. Az örökhaszonbérlő.
6. A kézizálog-hitelező, aki zálogba kap egy dolgot.
7. A szívességi használó, aki ingyen használhatja másnak a dolgát, azzal, hogy bármikori
felszólításra vissza kell adnia.
A naturalis possessiot detentionak is nevezik, aminek szintén két fajtája van, abszolút detentio
és relatív detentio. (A detentiot régen bírlalatnak fordították.) Egy szent dolog nem lehet
civilis possessio tárgya, de naturalis possessioé igen.
Abszolút detentiora másik példa, hogy a rabszolga lop magának egy dolgot a piacon. Ha ezt a
dolgot el akarják venni a rabszolgától, sem ő, sem az ura nem kérhet birtokvédelmet. Ha
elveszik tőle, nem tudja visszaszerezni.
Relatív detentio, amikor valaki más nevében, más engedélyével tartja magánál a dolgot. Ezt
birtokközvetítő detentionak is nevezik. Pl. a rabszolga az ura számára tart magánál egy
dolgot. Ha haszonélvezet tárgyát képezi a dolog, fizikailag a haszonélvezőnél van, akkor ő
csak naturalis possessor és a tulajdonos számít civilis possessornak.
A birtok más fajtái:
Van jóhiszemű birtokos és rosszhiszemű birtokos. Ez egy szubjektív felosztás. Jóhiszemű az,
aki nem tudja, hogy sérti más jogát. Rosszhiszemű az, aki tudja, hogy sérti más jogát.
Másik felosztás a jogos és jogellenes birtoklás közti különbségtétel. Ez már objektív alapú.
Mindegy, hogy ki mit hisz. Jogos a birtok, ha nem sérti más jogát, a jogrendet a birtoklás
ténye. Jogellenes, ha sérti.
Harmadik kategóriapár a hibás és a hibátlan birtok közötti különbségtétel. Attól hibás, ha VI,
CLAM, vagy PRECARIO elbirtoklás történt. A vi azt jelenti, hogy erőszakkal. A clam azt
jelenti, hogy alattomban, így szerzi a birtokát a tolvaj. A harmadik a precario. A precarium a
szívességi használat. A precario az, ha a szívesség használó nem adja vissza a dolgot
felszólításra.
Pl. római polgár tévedésből másnak a tógájában megy haza. Amíg jóhiszemű birtokosa a
dolognak, addig birtokvédelmet kérhet.
Hetedik tétel – Birtok megszerzése, megszűnése
Alapvetően háromféleképpen lehet birtokot szerezni. Lehet önhatalmúlag, amit lehet
jogszerűen, vagy jogellenesen. Jogos pl. a foglalás, pl. a halnak a kihorgászása. Önhatalmú,
de jogellenes a lopás és a rablás.
Második fő fajtája a birtokszerzésnek a mások közreműködésével szerzett birtok. Itt
lényegében a traditioról van szó. A traditio egy dolog kézből kézbe való átadása,
megállapodás alapján. Van a tradíciónak több könnyített formája.
Ilyen a traditio longa manu, ami a jelen lévő dologra való rámutatással és érvényes
megállapodással jön létre.
A második fajtája a könnyített traditionak a kvázi traditio. Itt sincs kézből kézbe való átadás,
de az átvevő itt is megállapodás alapján veszi birtokba a dolgot. A megállapodás még nem
traditio, az a traditio, amikor az átvevő birtokba is lép.
A harmadik fajta a jelképes traditio, amikor egy dolog átadása jelképezi egy másik dolog

6
birtokának átadását. Átadom a lakáskulcsot, vagy a slusszkulcsot és ezzel jelképezek.
A negyedik a brevi manus traditio. Erről akkor beszélünk, ha a naturalis possessor
megegyezés által civilis possessorrá válik egy megállapodás alapján. Azaz abból lesz civilis
possessor, akinél már ott van a dolog. Pl. a bérlő megveszi a dolgot.
Az ötödik a constitutum possessorium. Pl. hogy eladom az ingatlant, de ottmaradok bérlőnek.
A birtokszerzés harmadik fajtája a hatósági aktus. Ide tartozik az elkobzás, hogy a
bűncselekmény tárgyát elkobozzák az elkövetőtől.
Birtok megszűnése
Megszűnhet a birtok a corpus és az animus együttes megszűnésével.
Az egyik példa erre a traditio, csak az átadó oldalán.
Másik példa a tulajdon derelictio (úgy is mondják, hogy egy dolgot derelicválni). Ez magyarul
a dolog elhagyása. Ez tipikusan olyan szó, ami a jogi nyelvben mást jelent, mint a
köznyelvben. Az elhagyás a jogi nyelvben szándékos megválás a dologtól. Van tulajdon
derelictio és birtok derelictio. A tulajdon derelictio pl. amikor elengedek egy madarat, ami
nem jön vissza, vagy kidobok a kukába egy dolgot. Megszűnik a birtok és a tulajdon is.
A birtok derelictionál megszűnik a corpus és az animus is, de a tulajdon nem, mert arról nem
mondok le. Pl. a hajóból a rómaiak kidobáltak dolgokat, amiknek a birtokáról ideiglenesen
lemondtak, de később felszedték.
A birtok megszűnik akkor is, ha a corpus megszűnik, de az animus megmarad. Ide tartozik az
is, ha ellopták tőlem a dolgot, mert akkor is a corpus megszűnt, de animus maradt.
Megszűnhet a birtok az alanyra tekintettel. Meghal a birtokos, megszűnik a birtokviszony.
A tárgyra tekintettel is megszűnhet a birtok, ha pl. a dolog megsemmisül. Pl. ha megeszem a
kajámat.

Nyolcadik tétel – A birtok védelme, birtokvédelem

Birtokháborítás esetén a civilis possessor (és csak a civilis possessor – az a bizonyos 7)
birtokvédelmet kérhet a praetortól. A birtokháborításnak két esete van. Az egyik a zavarás, a
másik a kivetés. Zavarnak, ha a telkemen jogosulatlanul átmászkálnak, átjárnak. Ha ellopja,
elveszi az ingóságomat, az kivetés.
A védelem az tényvédelem és nem jogvédelem. A praetor nem azt nézi, hogy kinek van több
joga a dologhoz. Jogi kérdéseket nem is vizsgál, hanem csak a tényeket vizsgálja. Kinél volt a
dolog? Akinél volt a dolog az hibás, vagy hibátlan birtokos? Akinél most van, hibás, vagy
hibátlan birtokos? Erőszakkal, vagy alattommal szerezték? Ezek ténykérdések.
A birtokvédelmi eljárás peren kívüli eljárás. Mint minden ilyen eljárásban, kérelmezőnek és
kérelmezettnek hívjuk a feleket.
A birtokvédelem eszközei: Interdictumok
Először is azt kell megnézni, hogy ingatlan, vagy ingó dologról van szó. Ha ingatlanról van
szó, akkor megint csak különbséget kell tenni, aszerint, hogy mi történt, milyen formában
valósult meg a birtokháborítás. Zavarás történt, vagy kivetés? Ha zavarás történt, az igénybe
vehető interdictum az interdictum uti possidetis. Ez egy megtartó hatályú interdictum. Pl.

7
kérem a praetort, hogy tiltsa el a telkemen való átjárástól az illetőt.
Kivetés esetén igénybe vehető az interdictum unde vi. A kivetés általában erőszakkal történik
(erre utal a vi). Ez visszaszerző hatályú interdictum.
Ha ingó dologról van szó, akkor csak egy interdictum van, az interdictum utrubi. Itt nem azt
nézi a praetor, hogy pl. ki a hibás, vagy hibátlan birtokos, hanem a következőt vizsgálja:
megnézi, hogy az interdictum kibocsájtását megelőző egy évben a két fél közül ki volt
hosszabb ideig birtokban hibátlanul.

Kilencedik tétel – Tulajdonszerzési mód

Tulajdonszerzési módok: Olyan, törvényben taxatíve felsorolt tényállások, melyekhez a
jogrend tulajdonszerzés joghatását fűzi.
A tulajdoni módok felsorolása és csoportosítása is része a tételnek.
Vannak ius civile (civiljogi) és ius gentium szerinti tulajdonszerzési módok. Civiljogi az, amit
csak a rómaiak ismertek (a görögök nem). Három ilyen volt: a mancipatio, az in iure cessio és
az elbirtoklás.
A ius gentium szerinti birtokszerzési módok azok, amelyeket mindegyik ókori nép ismert.
Tulajdonszerzési módok az ókori Rómában
Civiljogi: mancipatio (sz), in iure cessio (sz), elbirtoklás
Ius gentium: tulajdon-traditio (sz), foglalás, kincstalálás, gyümölcsszerzés, dologegyesítés,
feldolgozás
A származékos tulajdonszerzési módoknál más jogától függetlenül keletkezik tulajdon.
Ezeknél fontos a nemo plus iuris elve. Ahhoz, hogy tulajdon keletkezzék, a tulajdonosnak kell
átruháznia a tulajdont. A nemo plus iuris szerint senki sem ruházhat át több tulajdont, mint
amennyi megilleti.
Vannak kauzális és vannak kauzátlan (absztrakt) szerzésmódok és van egy egyéb kategória. A
kauzális szerzésmódokhoz tartozik az elbirtoklás és a tulajdon-traditio. Absztrakt a
mancipatio és az in iure cessio. A többi egyéb kategóriába tartozik.
A causa a vagyonjogban leggyakrabban jogcímet, jogalapot jelent. A kauzális tul. szerzési
módok esetében a causatól függ a tulajdonszerzés. Az absztrakt tulajdonszerzési módoknál a
causától független a tulajdonszerzés. A szerzésmód eleve magában foglalja a szerzés jogcímét
a kauzálisnál.
Pl. a tulajdon-traditio, ami kauzális. A causa a jogalap, az a jogi cél, aminek érdekében a
jogalanyok egy jogi tényt véghez visznek, realizálnak. Akkor száll át, ha ajándék, hozomány,
adás-vétel céllal adom át.
Aminél nem száll át: letét, haszonkölcsön, stb.
Mancipatio
Ősi, formális ügylet. Alapvetően res mancipi tulajdonának átruházására szolgált, de alkalmas
volt szabad személyek feletti hatalom átruházására is. Formális, azaz szigorú formai szabályai
vannak. A két, ügyletet kötő félen kívül jelen kell lennie 5 tanúnak és egy mérlegtartónak. Az
esetek 90%-ában adás-vételre szolgált. Akkor szerez a vevő tulajdont, ha az eladó is

8
tulajdonos, a nemo plus iuris elv miatt. Absztrakt a szerzésmód, mert egy idő után az ügylet
jelképessé válik. A vevő egy rézdarabbal, majd később egy pénzérmével csak megpendítette a
mérleget. Lehetett célja ajándékozás is. A legősibb végrendelkezési forma is mancipatioval
történt. A nővétel is mancipatio formájában történt. A filius familias feletti hatalmat is
ideiglenesen pl. hitelezőre mancipatioval ruházták át.
In iure cessio
Szintén ősi, civiljogi, származékos, absztrakt tulajdonszerzési mód. Tulajdonátruházásra
szolgál, de tágabb körben alkalmazható, mint a mancipatio. Az in iure cessio tárgya bármilyen
dolog lehet, ami az átadó tulajdonába tartozik. Tehát lehet a tárgya res mancipi és res nec
mancipi is. Nem kell hozzá mérlegtartó meg öt tanú, de el kell menni a praetorhoz. Itt egy
színleges tulajdoni perről van szó. Aki tulajdont akar szerezni az lesz a felperes, a tulajdonos
az alperes. A praetor előtt az in iure szakaszban kijelenti a felperes, hogy „ez a dolog az
enyém”. Az alperes nem mond ellent, így átszáll a tulajdon joga.
Elbirtoklás
Az idő tulajdonkeletkeztető hatásán alapszik. A birtok bizonyos idő leteltével tulajdonná
erősödik. Eredeti szerzésmód, tehát elbirtoklással a korábbitól teljesen független tulajdon
keletkezik. Az elbirtoklásnak két fontos esetköre van. Itt az a kérdés, hogy ki szorul
elbirtoklásra? Az egyik eset, amikor valaki formai hibával szerezte a dolgot, formahiba miatt
nem szerzett tulajdont. Pl. amikor valaki res mancipit vásárol, de nem kerül sor mancipatiora,
vagy in iure cessiora, csak traditio történik. Azon a napon, amikor én elbirtoklással tulajdont
szerzek, az eladó elveszíti a tulajdont. A másik eset a tartalmi hiba. Amikor valaki nem
tulajdonostól vette a dolgot, emiatt, a nem plus iuris elv miatt nem tudott tulajdont szerezni a
dolgon. De ha bizonyos ideig a birtokában van a dolog, akkor elbirtoklás útján tulajdonossá
válik. Az archaikus korban 2 feltétele volt a birtoklásnak. A birtok birtokban legyen, a
második pedig az idő, hogy meghatározott ideig legyen birtokban. Ez ingó esetében egy év,
ingatlan esetében kettő év. Kezdettől fogva kizárták, hogy a tolvaj nem birtokolhatja el a
lopott dolgot. A préklasszikus korban egy szabály jön az előbbiekhez, egy törvény kimondja,
hogy lopott dolgot nem lehet elbirtokolni. Nem csak a tolvaj, senki nem birtokolhatja el a
lopott dolgot. A klasszikus korban öt feltétele lesz az elbirtoklásnak. A két ősi feltétel
(birtoklás, idő) megmarad, emellé jön három, a jóhiszeműség, hogy csak a jóhiszemű birtokos
birtokolhatja el a dolgot és az is szabály, hogy az elbirtoklás kezdeténél kell jóhiszeműnek
lenni. A dolognak alkalmasnak kell lennie az elbirtoklásra, mert vannak olyan dolgok, amiket
nem lehet elbirtokolni, pl. a templomot, a lopott dolgot. Továbbra is szabály, hogy lopott
dolgot nem lehet elbirtokolni. Nagyon fontos, hogy az elbirtoklás kauzális mód, azaz jogcím
kell hozzá, attól függ a tulajdonszerzés. Iustinianus az elbirtoklási időt felemeli. Azt mondja,
hogy ingót három év alatt, ingatlant 10, vagy 20 év alatt lehet elbirtokolni.
Tulajdon-traditio
A birtok traditionak az az esete, amikor a birtokkal együtt a tulajdon is átszáll. Mivel ez
származékos, ezért az átadó kell hogy legyen a dolog tulajdonosa a nemo plus iuris alapján.
Az átvevőnek rendelkeznie kell vagyonjogi jogképességgel ahhoz, hogy tulajdont tudjon
szerezni. A dolog, a tulajdon-traditio tárgya res mancipi nem lehet, csak res nec mancipi.
Fontos, hogy a dolog forgalomképes legyen és testi dolog kell hogy legyen. Kauzális a

9
szerzésmód, vagyis megfelelő jogcím kell hozzá. Nem megfelelő tulajdon-traditiohoz a letét,
a kézizálog, a haszonkölcsön. Kézből kézbe történő átadás. Élnie kell mindkét félnek.
Foglalás
Uratlan dolog birtokba vétele, tulajdonszerzési szándékkal. Három kategóriát sorolunk az
uratlan dolgok közé. Az egyik a vadon élő állat, halak, vadak, madarak. A halnak a
megfogása, birtokba vétele egyben tulajdonszerzéssel jár. Uratlan dolognak minősült a
klasszikus korban a tengerpart. Végül uratlan dolog a tulajdon derelictio tárgya. A
derelinkvált dolog az elhagyott dolog. Birtok derelictio esetén szándékosan megválunk a
dolog birtokától, de a tulajdonról nem mondunk le. Tulajdon derelictio esetén a birtokkal
együtt a tulajdon is megszűnik. Pl. ha a rabszolgát elűzi a gazdája, nem szabadul fel, de
uratlanná válik.
Kincstalálás
A kincs ingatlanban elrejtett értékes ingó dolog, amit olyan régen rejtettek el, hogy a
tulajdonosa kideríthetetlenné vált. Legtöbbször a földbe van elásva. A régi szabály szerint azé
a kincs, akinek az ingatlanjában találták. Hadrianus változtatott ezen 120. környékén. Ha
valaki az idegen telken talál kincset, akkor fele a találóé, fele az ingatlan tulajdonosáé. A
kincs mindig értékes, a kincset nem lehet birtokba venni, kincset hét év alatti gyerek is
találhat. Ha idegen telken talál valaki kincset, akkor közös tulajdon keletkezik.
Gyümölcsszerzés
A gyümölcs egy termő anyag dologból természetes úton, időszakonként az anyadolog sérelme
nélkül létrejövő szaporulat. Később kialakították a jogi gyümölcs, vagy polgári gyümölcs
fogalmát, ami az anyadologból egy jogügylet által jön létre. Pl. a dolgot bérbeadom és a
bérleti díj a bérleti szerződés alapján lesz a dolognak a gyümölcse. Vagy ha a pénzemet
kamatra kölcsönadom, akkor a kamat lesz az a gyümölcs, ami a kölcsönszerződés alapján
nekem jár.

Elbirtoklás 5 alapfeltétele
1. Res habilis – A dolog „NEM LOPOTT!” /Ricardo/
2. Possessio – Birtoklás, birtokában kell lenni a dolognak
3. Tempus – Idő, ingónál 1 év, ingatlannál 2 év
4. Bona fides – Jóhiszeműség
5. Iusta causa – Megfelelő jogcím – Az öröklés is lehet megfelelő jogcím
Dologegyesítés
Egyenrangú dolgok egyesülésénél közös tulajdon jön létre, arányosan.
Tulajdonszerzési módok
Gyümölcs fajtái tulajdonszerzési szempontból: Három félét különböztetünk meg. Van függő
gyümölcs, elvált gyümölcs és beszedett gyümölcs.

10
A függő gyümölcs még az anyadolog része, nem önálló dolog, azé, akié az anyadolog. Ilyen
pl. a fán függő gyümölcs, vagy az állat hasában, méhében lévő állatkölyök. Még nem önálló
dolog, de már lehet róla rendelkezni.
Az elvált gyümölcs az, ami elvált az anyadologtól, tehát már önálló dolog. Elválással ki
szerez gyümölcsöt? Legtöbb esetben az anyadolog tulajdonosa. De vannak olyan esetek,
amikor más szerzi a tulajdont. Az egyik főeset, hogy az anyadolog jóhiszemű birtokosa szerez
tulajdont. A másik főeset a örökhaszonbérlet.
A beszedett gyümölcs az, amit az arra jogosult fél birtokba vett. Az anyadolog haszonélvezője
szedi be a gyümölcsöt. Pl. ingatlanon van egy almafa. Nem a haszonélvezőé, de ha odamegy
és leszedi az almát, azon tulajdont szerez.
A gyümölcsszerzés ius gentium szerinti, eredeti vagyonszerzés és önmagában foglalja a
tulajdonszerzés jogcímét (nem kauzális, nem is kauzátlan).
Feldolgozás
Idegen ingó dolog emberi munkával való átalakítása jóhiszeműen új dologgá. Új dolog jön
létre, mert a lényege megváltozik az eredeti dolognak. Például egy darab szövetből csinálok
egy zakót. De ha egy foltos ruhát kitisztítok, az nem feldolgozás, mert a lényeg nem változik.
Vagy ha egy könyvet bekötök, az sem változtat a dolog lényegén. A szabiniánusok szerint az
új dolog azé volt, akié az eredeti, viszont köteles megfizetni azt az értéket, amivel az új dolog
többet ér. A prokuliánusok szerint a feldolgozóé a dolog, viszont köteles megfizetni az eredeti
dolog értékét. Iustinianus köztes álláspontot foglalt el. Azt mondta, attól függ, hogy kié az új
dolog, hogy visszaalakítható-e az új dolog eredeti állapotába vagy nem. Ha visszaalakítható,
akkor az eredeti tulajdonosáé, ha viszont nem alakítható vissza, akkor az feldolgozóé. Pl.
bronz tömbből bronz szobrot csinálnak. Visszaalakítható, mivel visszaönthető, tehát azé, akié
a bronz tömb volt. Másik példa, hogy valaki másnak a szőlőéből csinál bort. Mivel nem
visszaalakítható, ezért a borászé lesz.
Dologegyesülés
Ius gentium szerinti tulajdonszerzési mód, amely a jogcímét magában foglalja. Fogalma:
Különböző személyek tulajdonában álló dolgok egyesülnek egy dologgá. Ez a dologegyesülés
lehet gyenge, vagy erős. A gyenge azt jelenti, hogy az egyesült dolgok sérelem nélkül
szétválaszthatók. Pl. a szekerembe beszerelem másnak a kerekét. Az erős dologegyesítés az,
ami érdekes (fontosabb, ezt kell kifejteni). Ez esetben nem választhatóak szét a dolgok
állagsérelem nélkül. Ez is lehet kétféle, egyenrangú dolgok egyesülése és járulékos dolgok
egyesülése. Egyenrangú dolgok egyesülése pl. folyadékok összeöntése, fémek
összeolvasztása. Járulékos dologegyesülés esetében pedig az a szabály érvényesül, hogy azé
lesz a járulék, akié a fő dolog.
Építkezéssel kapcosolatban dologegyesülés: Beépítés, amikor valaki saját ingatlanába idegen
anyagot beépít. Ennek ellenkezője a ráépítés, amikor valaki saját anyaggal épít idegen telekre.
Megint az a szabály, hogy akié a fő dolog, azé lesz a járulék, tehát azé lesz az épület, akié a
telek.
A másik ilyen esetkör a folyókkal kapcsolatos járulékos dologegyesülés. Ilyen pl. a folyók
hordalékának lerakása.

11
Folyók esetében, ha felméretlen a part menti telek, akkor a hordalék a telek része lesz. Ez
abban az esetben történt, ha nem volt felszentelve a telek (a határok felmérésénél felszentelték
Terminus isten tiszteletére). Ha fel volt szentelve, a határai szentek voltak, nem
növekedhetett.
Ha kiszárad a folyó, akkor a középvonaltól kell mérni, hogy a területek melyik telekhez
fognak tartozni. Ilyenkor is létrejöhet dologegyesülés, de megint csak akkor, ha nem szent
határral rendelkező kimért telkekről van szó.
Ha sziget képződik a folyóban, az ugyanúgy a középvonal által felosztódik. A részei ahhoz a
telekhez kapcsolódnak, amelyikhez közelebb vannak.
Ha a telkek fel vannak szentelve, akkor a területek foglalhatóak lesznek.
Tizenhetedik tétel – Tulajdon megszűnése
Két eset van. Megszűnhet a tulajdon más tulajdonszerzésével, vagy más tulajdonszerzése
nélkül. Mindkettőt tovább lehet bontani két-két csoportra, aszerint, hogy a tulajdonos
akaratából, vagy a tulajdonos akarata nélkül szűnik-e meg a tulajdon.
Más tulajdonszerzésével a tulajdonos akaratából történik a mancipatio, az in iure cessio és a
tulajdon traditio (az összes származékos szerzésmód).
Más tulajdonszerzésével a tulajdonos akarata nélkül történik az elbirtoklás. Pl. feldolgozás
által elveszítem a tulajdonjogomat a szőlőmön, mert más bort készített belőle. Vagy
dologegyesüléssel, más beépítette az én építőanyagomat a házába.
Más tulajdonszerzése nélkül a tulajdonos akaratából történik pl. egy dolog elfogyasztása
(élelmiszer, stb.), de ide tartozik a tulajdon derelictio is, hogy pl. kidobom a kukába a
szemetet, szándékosan elhagyom a dolgot.
Más tulajdonszerzése nélkül és a tulajdonos akarata nélkül pl. az, hogy a dolog megsemmisül.
Belecsap a villám és megsemmisül. Vagy a vadon élő állat megszökik.
Tizennyolcadik tétel – (Az egyik legfontosabb tétel) Rei vindicatio, a civiljogi tulajdon
védelmére szolgáló kereset
A rei vindicatio a civiljogi tulajdon védelmére szolgáló kereset, röviden a tulajdoni per. Rei
vindicatiot a dolog civiljogi tulajdonosa indíthat. A dolog birtokosa (akinél a dolog éppen
van) lesz az alperes. A perindítás oka az lesz, hogy a tulajdonos kiesett a dolog birtokából,
elvesztette a dolog birtokát. A per célja a dolog birtokának visszaszerzése. A pert az ellen
lehet indítani, akinél a dolog van és nem az ellen, aki a tulajdonost a birtokából kivetette. A
felperesnek ahhoz, hogy megnyerje a pert két dolgot kell bizonyítania. Azt, hogy övé a dolog,
azaz, hogy ő a dolog civiljogi tulajdonosa, illetve azt, hogy a dolog az alperesnél van („Az én
dolgom nálad van”). Az alperes védekezhet azzal, hogy neki joga van a dolgot birtokolni.
Megnevezheti pl. hogy kézizáloghitelezője a dolognak, vagy örökhaszonélvezője.
Hivatkozhat arra, hogy más (meg kell jelölni, hogy kinek a nevében – ezt elődmegnevezésnek
nevezik) nevében birtokolja a dolgot. Ilyenkor mentesül a per alól, mert ilyen esetben az
elődként megnevezett személyt lehet perelni. Hivatkozhat az alperes arra, hogy a felperes adta
el neki a dolgot és a felperes adta át számára a dolgot és ilyenkor rosszhiszeműen perel.
Három tényezővel el kell számolni. Beruházásokkal, gyümölcsökkel és károkkal. Pl. az én
lovam máshoz kerül. A felperes hivatkozik arra, hogy egy fél éve beruházott a lóra és azt
fizessem meg. Vagy ha gyümölcs keletkezett a felperesnél, akkor mi van? Vagy ha amíg

12
másnál volt a ló és lesántult, károsodott, akkor mi van? Lehet-e kártérítést követelni az
alperestől?
Beruházások: A beruházás lehet szükséges, hasznos és fényűző. A szükséges olyan kiadás,
ami nélkül a dolog elpusztulna. Egy állat, vagy egy rabszolga etetése. Nem számít, hogy
jóhiszemű, vagy rosszhiszemű az alperes a pl. kutyakajára költött összeget jogosan
követelheti a felperestől, mert ha nála lett volna a kutya, akkor is szükség lett volna rájuk.
A hasznos beruházás a dolog használati értékét növeli. A dolog használhatóságát növeli. Pl. a
rabszolgáz pénzért megtanították egy mesterségre, szakácsmesterségre pl. Ezáltal használati
értéke növekszik. Vagy mai példával az autóra szereltetek vonóhorgot, tetőcsomagtartót. Ezek
mind olyan dolgok, amik az autó használhatóságát, használati értékét növelik. Itt már
különbséget teszünk jóhiszemű és rosszhiszemű alperes között. A jóhiszemű azt hitte, hogy
sajátja. Az ilyen követelheti is a gazdagodás megtérítését, magyarul azt az összeget,
amennyivel a felperes gazdagodott a hasznos beruházás által. Amennyivel többet ér a
rabszolga azáltal, hogy kőműves szakmát kapott. Ha pl. a rabszolga nem tanulta meg a
mesterséget, akkor azt a pénzt, amibe a taníttatás került, nem követelhetem. A rosszhiszemű
alperes hasznos beruházás esetén csak elviteli joggal élhet. Ez azt jelenti, hogy ha elvihető a
beruházás, akkor azt elviheti. Ha taníttatta a rabszolgát, akkor a tudást nem viheti el, de pl. az
autóra szerelt vonóhorgot igen.
A fényűző beruházás általában díszítés, ami a használhatóságot nem növeli. Értéket növel ,de
használati értéket nem. Az autóra pl. szerelek dísztárcsákat. Fényűző beruházás esetén mind a
jó-, mind a rosszhiszemű alperes csak elviteli joggal élhet.
Gyümölcsök elszámolása: A főszabály az, hogy az alperes köteles kiadni a meglévő
gyümölcsöket és köteles megtéríteni a beszedett és beszedni elmaradott gyümölcsöt. Kivéve a
jóhiszemű alperest, aki a perindítás előtt elvált gyümölcsökért nem felel, hiszen az az övé,
mert a jóhiszemű birtokos elválással tulajdont szerez a gyümölcsön.
Károk: Ha károsodott a dolog, amíg az alperesnél volt, a főszabály az, hogy a vétkesen
okozott károkért az alperes felel. Károsította a dolgot, vagy az ő gondatlansága folytán
keletkezett a kár. Itt is van kivétel. A jóhiszemű birtokos nem felel a perindítás előtti károkért.
A rosszhiszemű alperes a perindítás után minden kárért felel. Vagyis még azért is ami akkor
keletkezik, amikor visszaadja. Egyetlen kimentési lehetősége van, ha bizonyítani tudja, hogy
ha visszaadta volna a dolgot, ugyanúgy vis major esetén bekövetkezett volna a káresemény.
Kártérítést lehet követelni bonae fidei szerződések megszegése esetén. Szerződés megszegése
történhet nem teljesítéssel, késedelmes teljesítéssel és hibás teljesítéssel. A másik esete a
kártérítésnek, hogy a tulajdoni perben, a rei vindicatio esetén lehet kártérítést követelni. Itt
nem szerződésszegés miatt, hanem dologi jogi alapon lehet kártérítést követelni.
Tizenkilencedik tétel – Actio Publiciana
Az Actio Publitiana a bonitár tulajdon védelmére szolgáló kereset. A bonitár tulajdonos az
albirtoklófélben lévő tulajdonos. Valaki birtokba veszi a dolgot, elbirtoklófélbe kerül, de
mielőtt az elbirtoklás megtörténne, kivetik a dolog birtokából. Ilyenkor rei vindicatiot nem
indíthat, mert nem civiljogi tulajdonos. Ennek az orvoslására találta ki (nyilván egy Publicius
nevű) praetor az Actio Publitianat.
Az Actio Publitiana keresetnél a dolog bonitár tulajdonosa lesz a felperes. Az alperes a dolog
birtokosa, akinél a dolog éppen van. A perindítás oka az, hogy az elbirtoklófélben lévő
személy kiesett a dolog birtokából. A célja a pernek, hogy a bonitár tulajdonos, vagyis a

13
felperes visszaszerezze a dolog birtokát. Az ötödik kérdés itt is az, hogy mit kell bizonyítania
a felperesnek ahhoz, hogy megnyerje a pert? Azt kell bizonyítania, hogy megfelelő jogcím
alapján birtokba vette a dolgot, megfelelő jogcím alapján birtokba lépett és a dolog az
alperesnél van. Nem kellett bizonyítania, hogy jóhiszeműen lépett birtokba, nem kellett
bizonyítania, hogy a dolog elbirtokolható. Ezek megdönthető vélelmek. Azt tudjuk, hogy az
idő még nem telt le. Ilyenkor a praetor fictio alkalmazására utasítja a bírót, hogy vegye úgy,
mintha az elbirtoklási idő letelt volna.
Ha egy dolgot többször eladtak (egy tulajdonos eladta több személynek is). Pl. eladom a
kutyámat, a kutya pedig visszaszökik. Eladom megint. Vagy eladom a lovamat, visszaszökik,
megint eladom. Mindkét vevő elbirtoklófélbe kerül. Az első elbirtoklófélben lévő személy
pert indít a másik személy ellen. Ha két elbirtoklófélben lévő személy kerül egymással
szembe, akkor az erősebb jogú fog nyerni. Erre van egy szabály.
Aki a tulajdonostól szerezte a dolgot az erősebb jogú azzal szemben, aki nem tuljadonostól
szerezte. Ha ugyanattól a nem tulajdonostól szerezték mind a ketten a dolgot, akkor az az
erősebb jogú, aki előbb szerezte a dolgot. Ha különböző nem tulajdonosoktól szerezték a
dolgot, a birtokos az erősebb jogú.
Huszadik tétel – Telki szolgalmak
Idegen dologbeli jogok (ID.DB.J.), melyekből négy van. A szolgalmak, az örökhaszonbérlet,
a felülépítményi jog és a zálogjog.
A szolgalmak lehetnek telki és személyes szolgalmak. A telki szolgalmak mindig egy
telekhez kapcsolódnak, a személyes szolgalmak pedig mindig egy személyhez.
A telki szolgalom egy olyan in rem (azaz mindenkivel szemben védelmet kap) védelemmel
ellátott jog, amelynél fogva az uralkodó telek mindendkori használója meghatározott
szükséglet kielégítésére igénybe veheti a szolgáló telket. Van egy uralkodó telek és van egy
szolgáló telek.
A telki szolgalom is kétféle lehet, mezei és városi. A városi telki szolgalmak mindig épülettel,
vagy építkezéssel kapcsolatosak, a mezei szolgalmak nem. Ez a különbség.
Mezei telki szolgalmak: Létezik négy ősi mezei telki szolgalom. Ezek a res mancipi körébe
tartoznak (mancipatioval lehet megszerezni).
Városi telki szolgalom pl. az eresz szolgalom, vagy pl. kémény szolgalom, hogy
bevezethetem a füstömet a szomszéd kéményébe. Ilyen pl. a kilátás joga.
Saját telken nem állhat fenn szolgalom, mindig egy idegen telken áll fenn.
Tevésre nem kötelezhet a szolgalom, hanem csak tűrésre, vagy nem tevésre.
Csak a telek állandó és komoly gazdasági szükségletének kielégítésére alapítható szolgalmi
jog.
A szolgáló telek kímélésével gyakorolandó a szolgalmi jog.
Nincs időbeli korlátja, ha valaki megszerzi a szolgalmi jogot, akkor az örökre szól, DE a
telekre.
A szolgalmi jog gyakorlása ingyenes, de alapítása köthető ellenértékhez.
Keletkezése: mancipatioval, in iure cessioval, elbirtoklással (egyszer csak elkezdek átjárni a
szomszéd telkén), deductioval (a telek tulajdonának átruházásakor az átruházó kiköti magának

14
a szolgalmat). Deductiora példa: van két telek, az egyiken van egy kút. Mind a kettőnek ua. a
tulajdonosa és eladja azt, amelyiken a kút van mancipatioval, de kiköti az eladáskor, hogy
hagy járjon át a kúthoz.
Szolgalom megszűnése: confusioval (Két telek, két tulajdonos, az egyiknek szolgalom a
másik telekre, ahol a kút van, ha egy kézben egyesül a két telek confusio keletkezik és
megszűnik a szolgalom.. Megszűnik a szolgalom nem gyakorlással (a szolgalommentesség
elbirtoklásával). Jogom lenne átjárni a szomszéd telkén, de ha pl. egy évig nem gyakorlom a
jogom. Ilyenkor a szolgáló telek tulajdonosa ilyenkor elbirtokolja a szolgalommentességet.
Akkor is megszűnik a szolgalom, ha ellehetetlenedik. Pl. kiszárad a kút.
Telki szolgalom védelme: A telki szolgalom védelmére vindicatio (vindicatio servitutis)
indítható. A másik védelem az actio confessoria (besimerés). A másik fél indíthat actio
negatoriát. Pl. „átjár a szomszéd a telkemen”, indíhtatok egy actio negatoriát, ahol tagadom,
hogy lenne telki szolgalom.

Huszonegyedik tétel – Személyes szolgalmak

Három féléről tanulunk: haszonélvezet, használat, lakáshasználat.
Haszonélvezeti jog: Idegen dolgon fennállóhasználati és gyümölcsöztetési jog, a dolog
állagának épségben tartása mellett.
Tartalma: Mit tehet a haszonélvező a dologgal? Birtokolhatja, magánál tarthatja a dolgot a
haszonélvező, de nem civilis possessor, hanem csak naturalis possessor. Használhatja a
dolgot, gyümölcsöztetheti, de nem rendelkezhet a dolog felett. A haszonélvezeti jog a
haszonélvező személyéhez kötött, azaz a jogot nem lehet eladni, átruházni, stb. Maximum
halálig tart. De a jog gyakorlása átengedhető, akár ingyen, akár pénzért. Pl. egy háznál,
megengedheti, hogy valaki lakjon a házban. A használati jogot átengedheti, de ő marad a
haszonélvező. A gyümölcsön a haszonélvező beszedéssel szerezhet tulajdont. A szükséges
költségeket a haszonélvező köteles fizetni. Ez ingatlannál is így van.
Hogyan jöhet létre? Hagyomány rendelés útján. Lehetett úgy végrendelkezni, hogy pl. a
házamat a lányomra hagyom, de haszonélvezeti jogot hagyok rajta a feleségem részére.
Törvény alapján is keletkezhet. Iustinianus rendelkezett úgy, hogy ha nincsen végrendelet, a
lemenők örökölnek, a túlélő özvegyasszonyt pedig megilleti a haszonélvezeti jog mindazon,
amit nem ő örököl, hanem a lemenő gyerekek. Keletkezhet haszonélvezeti jog deductioval is
(eladom a házamat, de fenntartom benne a haszonélvezeti jogot).
Hogyan szűnhet meg? Megszűnhet halállal, de megszűnhet meghatározott idő lejártával is.
A második személyes szolgalmi jog a használati jog, ami hasonlít a haszonélvezethez, de
kettő szempontból szűkebb körű. Az első, hogy a gyümölcsöztetési jog korlátozott. A
használó csak a saját maga és háza népe szükséglete erejéig szedheti a gyümölcsöket, a
többletet azt nem viheti piacra. A használati jog még személyhez kötöttebb, mint a
haszonélvezet, mert a dolog használata nem engedhető át.
A lakáshasználat olyan, mint a használat, de annyiben szűkebb körű, hogy a tárgya csak lakás
lehet.

15
Huszonkettedik tétel – Örökhaszonbérlet és felülépítményi jog
Örökhaszonbérlet: Mezőgazdasági ingatlan örök időkre, vagy száz évre való átengedése
használat és gyümölcsöztetés céljából évi bér fizetése ellenében. A tartományi telkek mind a
római államé voltak, ezeket örökhaszonbérletbe adták. Legtöbbször ez volt, de az itáliai telket
is örökhaszonbérletbe adhatta a tulajdonosa.
Az örökhaszonbérlő birtokolhatja a telket. Civilis possessor, civiljogi birtokosa a teleknek.
Használhatja a telket és gyümölcsöztetheti a telket, de nem rendelkezhet a telek felett. A
gyümölcsökön az örökhaszonbérlő elválással szerez tulajdont. Az örökhaszonbérleti jog nem
személyhez kötött. Ez azt jelenti, hogy az örökhaszonbérlő az örökhaszonbérleti jogát
átruházhatja, eladhatja, átörökítheti.
Az örökhaszonbérlő köteles évi bért fizetni. Másrészt köteles a termőföldnek a
termőképességét fenntartani. Utilis rei vindicatio is megillette az örökhaszonbérlőt. Ha
kivetették a birtokától egy ilyen kiterjesztett rei vindicatiot indíthatott, mivel quasi tulajdonos
(majdnem tulajdonos) volt.
Ha az örökhaszonbérlő két egymást követő évben nem fizet, akkor egyoldalúan felbonthatja a
jogviszonyt az örökhaszonbérbe adó.
Felülépítményi jog: Városi telek átengedése örök időkre, vagy 100 évre beépítés céljából évi
bér fizetése ellenében. A felülépítményes jogosult építeni és az épületet bérbeadni. A bérleti
díjakat a felülépítményes begyűjti és éves bérleti díjat fizet a telek tulajdonosa részére. A
felülépítményes nem civilis possessor. A felülépítményi jog átörökíthető. A felülépítményest
is megilleti egy utilis rei vindicatio.

Öröklési jog
Huszonharmadik tétel – Vagyon, hagyaték, örökség, hagyomány egybevetése
Vagyon: Egy jogalanyt, egy személyt, valakit megillető pénzben kifejezhető jogok és
kötelezettségek összessége.
Hagyaték: A vagyonnak az a része, ami halál esetén jogutódokra átszáll. Pl. a haszonélvezeti
jog a vagyonnak része, de a hagyatéknak nem, mert halállal megszűnik.
Örökség: A hagyatéknak az a része, ami egyetemes jogutódlás tárgyát képezi. Az örökös
egyetemes jogutód. Ez azt jelenti, hogy az örökösre a jogok és a kötelezettségek összessége
száll át. Nem meghatározott jogokat örököl az örökös, hanem mindent, ami átszáll.
Hagyomány: A hagyatéknak az a része, ami különös jogutódlás tárgyát képezi. Tehát a
hagyományos csak meghatározott jogosultságokat szerez meg. A hagyomány: végrendeletileg
hagyott ajándék. Csak akkor lehet hagyományt szerezni, ha végrendeleti öröklésre kerül sor.
Huszonnegyedik tétel – Az örökség megnyílása és megszerzése
Az öröklés egy személy természetes halála esetén bekövetkező egyetemes jogutódlás. Két
szakasza van, az örökség megnyílása és az örökség megszerzése. Van, amikor a kettő
szétválik egymástól.
Az örökség megnyílása
16
Ez egyenlő az örökhagyó halálával. Lényegében az öröklés lehetőségének megnyílását jelenti.
Az örökség megszerzése
Civiljog és praetori jog között kell különbséget tennünk. A civiljogon belül különbséget kell
tennünk házon belüli és házon kívüli örökösök között.
A házon belüliek ipso iure szerzik meg az örökségüket. Az ipso iurét fordíthatjuk úgy, hogy
automatikusan, vagyis a házon belüli örökös automatikusan örökössé válik az örökhagyó
halálával. A házon belüli örökösöket szükségképpeni örökösöknek is nevezték, nem kellett
elfogadó nyilatkozatot tenniük. A suik házon belüli örökösök, akik az örökhagyó halálával
váltak önjogúvá. Rajtuk kívül a végrendeletileg felszabadított és örökössé tett rabszolgák is
örökösök. Ma Magyarországon ipso iure öröklés van, az örökös automatikusan örökössé válik
az örökhagyó halálával, de ha valaki nem akar örökölni, visszautasíthatja az örökösséget.
Aki nem házon belüli, mindenki más házon kívüli örökös. A házon kívüli örökösök pedig
elfogadó nyilatkozattal szerzik meg az örökséget. Ha nem tesznek elfogadó nyilatkozatot,
akkor nem válnak örökössé. Ha azonban a házon kívüli örökös elfogadó nyilatkozatot tesz,
mindent örököl, a passzívokat és aktívokat is (ez az egyetemes jogutódlás lényege, hogy
mindent). Ha egyszer egy házon kívüli örökös elfogadó nyilatkozatot tesz, onnantól nincs
visszalépés. Erre létezik egy elv, a semel heres semper heres elv. A semel azt jelenti, hogy
egyszer, a heres örökös, a semper pedig mindig, azaz aki egyszer örökössé vált, az mindig
örökös marad, tehát nem lehet visszalépni. Az elfogadó nyilatkozatnak van két fajtája. Az
egyik a cretio, a másik a pro herede gestio. A cretio formális elfogadó nyilatkozat, egy
formához kötött nyilatkozat. A pro herede gestio, azaz „örökösként való viselkedés”, de úgy
fordíthatjuk szépen, hogy „ráutaló magatartás”. Ráutaló magatartással is el lehet fogadni az
örökséget, azaz úgy cselekszik, ahogy általában az örökösök szoktak.
A praetori jogban az örökséget meg lehet szerezni birtokba utalással. Jelentkezni kell a
praetornál és a praetor az örököst beutalja a hagyaték birtokába. Ezt a birtokbautalást
bonorum possessionak nevezték (szó szerint a javaknak a birtoklása).

Huszonötödik tétel – három fogalom

A megnyílt örökség átháramlása, latinul transmissio: Akkor történhet, ha a házon kívüli
öröklésre meghívott személy az örökség megnyílása és megszerzése közötti időben meghal.
Eleve csak a házon kívülieknél válik ketté a folyamat. Tipikusan házon kívüli örökös az
örökhagyó testvére. Pl. az örökhagyó meghal Rómában, a testvére éppen Afrikában
tartózkodik. Testvére hajóra száll, még nem örökös, de elindul Rómába, hogy elfogadó
nyilatkozatot tetgyen. Elsüllyed a hajója, meghal. Ilyen esetben fordulhat elő a transmissio.
Ilyen esetben az örökség megszerzésének a lehetősége átszáll, átháramlik az öröklésre
meghívott személy örököseire, tehát aki elsüllyedt, annak a gyerekeire pl.
A nyugvó hagyaték: Házon kívüli örökös esetén az örökség megnyílása és megszerzése között
a hagyaték nyugszik. Az örökhagyó meghalt, de a házon kívüli örökös még nem tett elfogadó
nyilakozatot. A hagyaték éppen senkié sem, tehát uratlan lenne, de másképp kezelték, mint az
uratlan dolgokat, mert az uratlan hagyaték valakinek oda van szánva, egy célzott
vagyontömeg. Ebben az esetben az elfoglalása lopásnak minősül. Egyben kell tartani a
vagyont és az öröklésre személy át fogja venni az egészet. Egy bizonyos jogi célja tartja
egyben a vagyontömeget. Ki vigyáz ilyenkor a nyugvó hagyatékra? Ilyenkor bejelentést tesz

17
valaki a praetornak, aki egyből kiad egy utasítást és kinevez egy római polgárt a nyugvó
hagyaték gondnokának. Nem lehet azt mondani, hogy nem vállalom, ha csak nincs valami
kimentési okom.
Uratlan hagyaték: Akkor uratlan a hagyaték, ha nincs örökös. Se házon kívüli, se házon belüli.
Mind a házon kívüli és belüli lehet törvényes, végrendeleti, de jelen esetben semmilyen sincs.
Ez esetben a hagyaték elbirtokolható. A hagyaték elbirtoklása az elbirtoklásnak egy speciális
esete, ezért nem is vonatkoznak rá az elbirtoklás általános szabályai. A hagyaték elbirtoklása
mindig egy év, akkor is ha ingatlanról van szó. Nem kell hozzá jóhiszeműnek lenni és nem
kell jogcím.

Huszonhatodik tétel – két fogalom

Incapacitas: Az incapacitas valamilyen képtelenséget jelent. Az incapacitas az öröklési jogban
az örökség megszerzésére való képtelenség. A végrendeleti örökös valamilyen törvényi oknál
fogva nem szerezheti meg az örökséget. Ennek négy esete volt. Augustusnak voltak
családjogi törvényei. Többek között egy házassági törvénye, azaz hogy minden római polgár
köteles házasságban élni és gyerekeket vállalni. Ennek a szankciója az incapacitas volt, vagyis
aki házasulatlan, illetőleg, aki gyermektelen, az nem szerezheti meg az örökséget. Volt még
két alapvető eset. Az egyik a formahibásan felszabadított rabszolga, aki nem lett római polgár,
csak latinus iunianus, azaz latin jogú. Az a formahibásan felszabadított rabszolga, akit nem a
civiljog, hanem csak a praetori jog szabályai alapján szabadítottak fel. A negyedik oka az
incapacitasnak a „feslett erkölcsű hölgyek”, magyarán a prostituáltak. Arról lehetett
megismerni őket, hogy egyedül léptek ki az utcára.
Mi lesz azzal az örökrésszel, amit nem szerezhet meg? Azok a családapák szerezhetik meg,
akik ugyanazon végrendeletben örökössé, vagy hagyományossá voltak megnevezve. Ha ilyen
nem volt, akkor az államra szállt az incapax örökrésze.
Indignitas: Ha valaki dignus (a dignitas valamire való érdemesség, méltóság). Az indignitas
az örökség megtartására való érdemtelenség. Az érdemtelen személy nem incapax,
megszerezheti az örökséget, de nem tarthatja meg, az állam elperli tőle. Ki az, aki érdemtelen.
A legdurvább esetben aki megölte az örökhagyót. De az is érdemtelen, aki az örökhagyót
súlyosan bántalmazta, vagy tartási kötelezettségét elmulasztotta az örökhagyóval szemben,
nem nyújtott neki tartást. pl. betegségében nem gondozta. Pl. az örökhagyó még életében
hadifogságba esett és fizethetett volna érte váltságdíjat, de a gyerek nem fizette ki, de aztán az
öreg csak hazajött és a gyerek érdemtelen lett az öröklésre. Az állam erről úgy szerez
tudomást, hogy valaki feljelentést tesz.
Huszonhét, huszonnyolc, huszonkilencedik tétel – Törvényes öröklési rendek
Az öröklésnek a jogalapja három féle lehet. Lehet örökölni törvény alapján (törvényes
öröklés), végrendelet alapján (végrendeleti öröklés) és végrendelet ellenére (végrendelet
ellenére való öröklés). Fontos szabály volt, hogy Rómában a törvényes és a végrendeleti
öröklés kizárja egymást, egyszerre a kettő nem lehet, ezt a nemo pro parte elv (senki részben
szó szerint fordítva) mondta ki. A nemo pro parte elv értelmében ha van végrendelet és abban
van megnevezve örökös, akkor mindent az örökös kap. Az nem lehet hogy az egyik házat az
örökös örökli, a másikat meg a törvényes örökösök, ha még vannak. Mindent a
végrendeletben megnevezett örökös örököl, kiterjed arra a vagyontárgyra is, amiről említést

18
sem tett az örökhagyó. Ez van Rómában. Ma Magyarországon a Ptk. nem ismeri a nemo pro
parte elvet.
Huszonhetedik tétel – Civiljogi törvényes öröklsi rend
Ez a tizenkéttáblás törvény öröklési rendje. Három öröklési osztályból áll. Azt mondja a
tizenkéttáblás törvény, ha nincsen végrendelet, akkor az örökhagyó után a suusai, vagyis a sui
örökölnek. A suusok azok, akik az örökhagyó hatalma alatt álltak és az ő halálával váltak
önjogúakká. Alapvető esetben az örökhagyó hatalom alatti gyermekeiről (filius familiasok és
filia familiasok) és az örökhagyó manusos feleségéről van szó. Unokák is állhatnak az
örökhagyó hatalma alatt, a menye is állhat az örökhagyó hatalma alatt. Abban az esetben, ha
egy filius familias kiesett, meghalt, annak is vannak gyerekei és manusos felesége, akkor azok
is suusként örökölnek, de nem fejenként, hanem törzsenként. Ez azt jelenti, hogy a távolabbi
rokonok együtt annyit örökölnek, mint amennyit kiesett elődjük egyedül örökölt volna.
Ha nincsenek suusok, vagy pl. meghal egy önjogú nő, akinek eleve nem is lehetnek suusai,
akkor jön a második osztály a proximi agnati, azaz a legközelebbi agnát rokonok. Az agnát
rokonok azok, akik egy paterfamilias hatalma alatt állnának, ha az még élne. Proximi agnati
között általában az örökhagyó testvérei örökölnek. Ha nincs testvér, lehet esetleg nagybácsi,
unokaöccs, de unokatestvér is lehet.
Harmadik, ha nincs közelebbi agnát rokon, akkor a gens örököl, azaz a legtávolabb
értelemben vett agnát rokonság, a nemzetség.
Ha végignézzük, az egész egy tiszta agnát öröklési rend, csakis az agnát kapcsolatoknak van
jelentősége, kognációnak, a vérrokonségnak nincs.
A civiljogban nem érvényesül a successio graduum et ordinum elve. A successio nem csak
öröklést, de ugrást is jelent, a gradus a fok, az ordo a rend. Magyarra úgy lehet fordítani, hogy
„fokban és osztályban való ugrás”. A suusok, ha vannak ibso iure örökölnek, automatikusan.
Ha nincsenek suusok és van mondjuk egy testvér, vagy egy unokatestvér, akkor a testvér a
közelebbi rokon, elfogadó nyilatkozatot tehet, ha azt mondja, nem akar, nem tesz elfogadó
nyilatkozatot, akkor megáll az öröklés folyamata, nem ugrik át az örökség elfogadásának
lehetősége az unokatestvérre. Ha a közelebbi rokon nem akar, a távolabbi nem válik örökössé
és nem ugrik át az öröklés a távolabbi osztályra, a gensre. Uratlan lesz a hagyaték, el lehet
birtokolni. Közelebbi agnát rokon létében távolabbi agnát rokon nem örökölhet.
Huszonnyolcadik tétel – Praetori törvényes öröklési rend
A praetori jog szerint bonorum possessioval lehet örökölni. Ezért minden osztály (4 osztály
van) úgy kezdődik, hogy bonorum possessio unde. Az osztályok: 1. bonorum possessio unde
liberi 2. b. p. u. legitimi 3. b. p. u. cognati 4. b. p. u. vir et uxor.
A liberi közé tartoznak a suusok és a fiktív suik. Alapvetően meghagyja a praetor a civiljogi
törvényes öröklési rendet, első osztályba ő is a suusokat teszi, de melléjük fictio
alkalmazásával méltányosságból beemel még másokat is, fictio, mert olyan személyeket is
suusoknak tekint, akik nem voltak suusok. Fiktív suus volt az emancipált gyermek. Az
emancipatio az agnát kapcsolatot megszakítja, tehát az emancipált fiú nem agnát rokona sem
az apjának, sem a testvéreinek. Ez méltánytalan, hogy azért nem örököl a gyerek, mert az apja
emancipálta. Ugyanúgy fiktív suusok az elvált nők. A házassággal a nő elkerül egy másik
agnatioba, de ha ezután elválik, nem kerül vissza az apja agnatiojába, se ide nem fog tartozni,
se oda. A házasságkötéssel kikerült az apja agnatiojából, a férje agnatiojából pedig a válással.

19
A praetor azt mondta, hogy tekintsük fictioval suusnak (nyelvtanilag helyesen subának) és
örököljön az első osztályban, a liberi kategóriájában.
Ha nincsen liberi, jön a második osztály a bonorum possessio unde legitimi. Ez a civiljogi
törvényes örökösöket jelenti. Legitimin belül örökölnek megint a suusok, átfedés van az
osztályok között, de ez ne zavarjon minket. Itt vannak még a proximus agnatusok is, a gens
pedig hamar elvesztette a jeletőségét.
A harmadik osztály, ha nincsenek agnat rokonok, akkor jöttek a cognat rokonok, vagyis a
vérrokonok. A cognat rokonok ha örökölni akarnak, vagy a legközelebbi örököl. Vagy ha van
közelebbi, de nem akar örökölni átugrik az öröklés a távolabbi cognat rokonra. Itt érvényesül
a succesio graduum et ordinum elve, vagyis ha van közelebbi vérrokon, de az nem akar
örökölni, akkor a távolabbi vérrokon örökölhet, átugrik rá a lehetőség.
Végül a negyedik osztály a vir et uxor, a férj és a feleség. Szépen a túlélő manus nélküli
házastárs van a negyedik osztályban. Ha manusos házasság esetén meghal a férj, a feleség a
suusok között örököl. Az uxor a manus nélküli feleség. A manus nélküli házasság nem agnat
és nem cognat rokon. A vir meg akkor örökölhet, ha manus nélküli házasság esetén az önjogú
nő, akinek vagyona van meghal és akkor a férje örökölhet utána.
A praetori öröklési rendet agnat és cognat öröklési rendnek szokták hívni, mert az agnat
kapcsolatok is relevánsak, de a cognat rokoni kapcsolatok és érvényre jutnak benne. A cognat
rokonoknál érvényesül a successio graduum et ordinum elve.
Iustinianusi öröklési rend
Négy osztály van itt is. Első osztályban vannak a lemenők (az örökhagyó gyermekei, unokái,
stb.). A második osztályba tartoznak a felmenők és teljes testvérek együtt. Abban az esetben
ha csak felmenők vannak és egyenlő fok távolságra vannak az örökhagyótól, akkor az apai ág
és az anyai ág között megoszlik fele-fele arányban a hagyaték. Áganként érvényesül az
öröklés. A harmadik osztályban vannak a féltestvérek (és az elhunyt féltestvérek gyermekei).
A negyedik osztály pedig a távolabbi oldalági rokonok. Az agnát kapcsolatoknak már semmi
jelentősége nincs ebben a korban. A házastárs nem szerepel az öröklési rendben, mert az nem
is lehet vérrokon. A túlélő özvegyasszonynak özvegyi haszonélvezeti jogot biztosított
Iustinianus. Az örökbefogadott gyerek is vérszerintinek számít jogilag.
Harmincadik tétel – Végrendelet tartalma, fogalma, civiljogi végrendeleti formák
Végrendelet (latinul testamentum): Akaratnyilatkozat, halál esetére szóló, egyoldalú,
örökösnevezést tartalmazó, formaságokhoz kötött, visszavonható.
Testamentum tartalma:
Örökösnevezés: Pl. Gaius legyen az örökösöm. A lényeg, hogy egy certa (egyértelműen,
tisztán, világosan, egyedileg meghatározott) személy legyen. Több örököst is nevezhetek ki,
pl. örökösöm legyen Gaius és Marcus. Mindegyiket pontosan meg kell jelölni,
meghatározhatom, hogy milyen arányban örököljenek, ha nem teszem, egyenlő arányban
örökölnek.
Kitagadás: Pl. Titust kitagadom. A kitagadás szabályai érdekesen fejlődtek. Titus ezt a
kitagadást nem tudja megtámadni, ha egyébként formailag rendben van a végrendelet. A
klasszikus korban, a principátus korában kötelező volt a kitagadást megindokolni. Ilyen

20
esetben a kitagadott személy megtámadhatta a végrendeletet azon az alapon, hogy szerinte az
az ok, ami miatt őt kitagadták az nem lehet oka kitagadásnak, nagyon jelentéktelen
körülmény. Később a iustinianusi jogban felsorolják, hogy mik lehetnek a kitagadási okok.
Helyettes örökösnevezés: Az örökhagyó mondhatja a végrendeletében, hogy örökösöm legyen
Gaius, ha Gaius nem lehetne az örökösöm, nem válna örökösöm, ha Gaius nem örököl, akkor
helyettes örökösöm legyen Titus. Ekkor Titus helyettes örökös, csak akkor örököl, ha Gaius
nem tud.
Utóörökösnevezés (ami nem tévesztendő össze a helyettessel): Az örökhagyó kinevezi
örökösévé Gaiust és úgy rendelkezik, hogy Gaiusnak az örököse legyen Titus. Egy láncolat
alakul ki, az utóörökös nem az örökhagyó, hanem az örökös örököse. Ilyen módon senkit sem
lehet megfosztani az öröklési jogától, ezért ennek csak két esetben volt helye, ha Gaius
serdületlen, vagy nő. Így szólt ilyenkor: „Örökösöm legyen a kicsi Gaius, aki ilyenkor 3 éves.
Ha ő, mielőtt elérné a 14. évet, azaz serdületlenül meghalna, az ő örököse legyen Titus.” Vagy
pl. azt mondja az örökhagyó, hogy örökösöm legyen az őrült Gaius. Ha ő élete végéig őrült
marad, az ő örököse legyen Titus. Ha meggyógyul, ez a rendelkezés érvénytelenné válik.
Hagyományrendelés: A hagyomány röviden végrendeletileg hagyott ajándék. Pl. a lovamat
Brutusra hagyom. Úgy is lehet, hogy az örökösöm köteles legyen 100 sesterciust fizetni
Brutusnak. Létrejön egy kötelem az örökös és a hagyományos között. Ez egyébként egy kvázi
kontraktus.
Hitbizományrendelés: A római jogban egy formátlanul rendelt hagyomány, mert a
hagyománynak megvoltak a formai kötöttségei. A hitbizományrendelés teljesen kötetlen,
formátlan. Pl. beleírom a végrendeletbe, hogy az örökösömet, Gaiust megkérem, hogy a
biciklimet a szomszédnak adja már oda. A hitbizomány az örökös fidesére, tisztességére van
bízva az örökösnek. Nem is feltétlen kellett beleírni a végrendeletbe, szóban is elmondhatta az
örökhagyó leendő örökösének.
Gyámrendelés: Általában a paterfamiliasok beleírták a végrendeletükbe, hogy a gyereküknek
ki legyen a gyámja. Pl. a kis Gaius gyámja legyen Bajánházy Tanár Úr.
Rabszolgafelszabadítás: Beleírhatja a rabszolgatartó a végrendeletébe, hogy pl. halálom
esetén Kunta Kinte nevű rabszolgám szabad legyen.
Civiljogi végrendeleti formák
Az archaikus korban háromféleképpen lehetett végrendelkezni, csak szóban.
Az első, a legősibb a népgyűlés előtt tett végrendelet, méghozzá a comitia curiata előtt lehetett
végrendelkezni. Azért kellett szavaznia a népgyűlésnek, mert lehetséges volt, hogy nagy
vagyonok mennek át egyik curiából a másikba. Ez a népgyűlés előtti örökbefogadásból
alakult ki.
A második végrendeleti forma a civiljogban a katonatársak előtt tett végrendelet. Jelentik a
hírnökök, hogy jön az ellenség, a consul elrendeli a sorozást. Népgyűlést nem lehet ilyenkor
már elrendelni, de gyorsan elmondja az illető, hogy ha meghal a csatában Titus legyen az
örököse.
A harmadik a mancipatio formájában tett végrendelet. Mancipatioval átruházom az összes
tulajdonomat a legjobb barátomra, akiben teljes mértékben megbízom (a bizalmi emberemre).

21
Megkérem őt, hogy ha meghalnék, az egész vagyontömeget mancipatioval ruházza tovább a
megnevezett örökösre. Az a lényege a mancipatios végrendeletnek, hogy az örökhagyó a
bizalmi emberére ruházza teljes vagyonát, azzal a feltétellel, hogy ha meghal ruházza át ezt az
egész vagyontömeget a megnevezett örökösre.

Harmincegyedik tétel – További végrendeleti formák a praetori, a császárkori és a

iustinianusi jog szerinti végrendeleti formák
A praetori jog szerinti végrendelet írásbeli végrendelet, ami a mancipatios végrendeletből
fejlődik ki. A végrendelkező leírja, hogy halála esetén ki örököljön utána és ezt az iratot heten
lepecsételik. Lényegében hát tanú pecsétjével kell ezt ellátni. A hét tanú összefügg a
mancipatio formaságaival. Elhagyják a formaságokat és rájönnek, hogy az a lényeg, amit a
bizalmi embernek mondok. A bizalmi emberből tanú lesz, a mérlegtartóból tanú lesz és eleve
volt öt tanú, így jön össze a hét. Úgy nevezték ezt, hogy hétpecsétes írásbeli végrendelet. Ezt
a végrendeletet kellett bemutatni a praetornak. A praetor ez után bonorum possessioval
beutalta a hagyaték birtokába a végrendeleti tábla alapján örökössé nevezett személyt.
A császárkorban alakul ki a fiókvégrendelet (codicillus), ami nem más, mint egy érvényes
végrendelet utólagos kiegészítése. Ha kiegészítést akar a végrendelkező, ne kelljen
visszavonni a korábbi végrendeletet, hanem elég egy codicillust írni. Ami fontos, hogy a
codicillus sem örökösnevezést, sem kitagadást nem tartalmazhat, mert az már egy új
végrendelet lenne.
A iustinianusi kor végrendeleti formái
Ugyanúgy, mint ma, két alapvető formát különböztettek meg, lehet közvégrendelet és lehet
magánvégrendelet. A közvégrendelet kétféle lehet, vagy hatóság által jegyzőkönyvbe vett,
vagy császári levéltárban elhelyezett, császári megőrzésre átadott végrendelet. A
magánvégrendelet lehet közönséges (nem azért, mert csúnya szavak vannak benne) és lehet
kiváltságos. A közönséges lehet szóbeli és írásbeli és mindig hét tanú kell hozzá, ez
megmarad a préklasszikus korszakból. A szóbeli azt jelenti, hogy 7 tanú együttes jelenlétében
kell elmondani a végrendeletet, az írásbeli pedig azt jelenti, hogy leírja az örökhagyó a
végrendeletet és a hét tanú pecsétjével ellátja. A kiváltságos magánvégrendeletnek négy
fajtája volt. Az első a faluhelyen tett végrendelet, amihez csak öt tanú kell, mert nehéz
összeszedni kisebb helyen 7 tanút. A második, hogy járvány idején nem kell mind a hét
tanúnak egyszerre jelen lennie. Egyenként is elmehetnek a végrendelkezőhöz, nehogy
elkapják egymástól a betegséget. A harmadik eset, ha a szülő a gyermeke javára
végrendelkezik, akkor nem kell tanú. A negyedik a katonai végrendelet. Ez sokkal szabadabb,
sok kötöttség nem vonatkozik rá. A katonák privilégiuma volt, hogy szabadabban
végrendelkezhetnek. Az írásbeli magánvégrendelet Rómában a mai napig kétféle lehet: saját
kezűleg írt, vagy diktált, más által írt. A saját kezűleg írt végrendeletet úgy nevezik a mai
napig, hogy holográf végrendelet. A holográf végrendelet a saját kezűleg írt végrendelet. A
másik a diktált végrendelet, amikor más írja le a végrendelkező végakaratát, az az allográf.
Allográf végrendelet esetén, a senatus consultum libonianum mondta ki, hogy allográf
végrendeletnél a végrendelet leírója részére tett juttatást külön alá kell írni.
Harminckettedik tétel – A végrendeletek érvényességének és hatályosságának kérdése

22
Az első kérdés a jogügyletekkel kapcsolatban mindig az, hogy létrejött-e egyáltalán a
jogügylet, jelen esetben a végrendelet. Ha hiányzik a jogügyletnek egy essentialis eleme,
akkor a jogügylet nem jön létre. Ha a végrendeletben nincs örökösnevezés, az nem
végrendelet, tehát létre sem jött.
Ha létrejött, a második kérdés, hogy érvényes-e a jogügylet? Érvényes a jogügylet, ha
alkalmas a célzott joghatás kiváltására, vagyis ha nincs benne hiba. Háromféle hiba lehet egy
jogügyletben, akarathiba, nyilatkozati hiba (formai, alaki hiba) és a célzott joghatással
kapcsolatos hiba. Akarati hiba lehet a végrendeletnél, hogy pl. kényszerítem a végrendelkezőt,
hogy engem nevezzen meg örökösének.
Ha létrejött az ügylet és érvényes is, akkor jön a harmadik lépés, hogy hatályos-e az ügylet?
Akkor hatályos egy ügylet ha életbe lépett és az alapján már/még jogokat, vagy
kötelezettségeket lehet érvényesíteni. Időtűzés és feltétel befolyásolják a jogügylet hatályát. A
végrendeletnél is így van. A végrendelet nem lép életbe, amíg a végrendelkező él (ez feltétel
és időtűzés is egyben). Addig nem hatályos (hatálytalan). Ha az öröklésre kinevezett személy
nem válik örökössé (nem tesz elfogadó nyilatkozatot), akkor a végrendelet nem lép hatályba.
Végrendelet érvénytelensége:
A végrendeletek körében az érvénytelenség kétféle lehet. Különbséget teszünk eredeti és
utólagos érvénytelenség között. Az érvénytelen azt jelenti, hogy már amikor elkészítik a
végrendeletet, eleve érvénytelen. Az utólagos érvénytelenségnél egy eredetileg érvényes
végrendelet utólag megdőlt, utólag válik érvénytelenné. A hibák mindkét esetben lehetnek
akarati, nyilatkozati és joghatáshoz kapcsolódó hibák (összesen 6 eset, mindegyikre 1 példa).
Eredetileg érvénytelen a végrendelet akarathiba miatt, ha pl. a végrendelkezőt kényszerítik a
végrendeletére, erőszak hatására teszi a végrendeletet.
Eredetileg érvénytelen a végrendelet nyilatkozati hiba miatt, ha formai hiba történik. Pl. 7
pecsét helyett csak 6 pecsét van a végrendeleten, vagy egy paterfamiliasnak van egy filius
familiasa. Olyat nem tehet, hogy a filius familiaséról nem emlékezik meg, ergo ki kell
tagadnia, vagy örökössé kell neveznie. Ha egyik sem történik meg, a végrendelet érvénytelen.
Eredetileg érvénytelen, joghatáshoz kapcsolódó hiba miatt pl. ha a végrendelkezőnek nincs
végrendelkezési képessége. Pl. tipikus büntetés volt, hogy az eretnekeket úgy szankcionálták,
hogy az eretnek nem készíthet érvényes végrendeletet.
Utólagos akarati hiba, ha a végrendelkező akarata megváltozik. A végrendelet bármikor
szabadon visszavonható.
Utólag nyilatkozati hiba keletkezhet, ha pl. a végrendelkezőnek nincsenek suusai és úgy
végrendelkezik, de utána születik filius familiasa, vagy filia familiasa, az érvényteleníti a
végrendeletet, újat kell készíteni, amiben megemlékezik gyerekeiről.
Utólagos joghatással kapcsolatos hiba, ha pl. eretnekről van szó. Előfordulhat, hogy egy
ortodox igaz hitű keresztény készít egy végrendeletet és aztán eretnekké válik, csatlakozik az
ariánusokhoz. Elveszíti utólag a végrendelkezési képességét és megdől az eredetileg érvényes
végrendelet.

Harmincharmadik tétel – Alaki és anyagi mellőzhetetlenség

23
Az alaki mellőzhetetlenség azt jelenti, hogy a suusokról kötelező megemlékezni a
végrendeletben. Vagy úgy, hogy örökössé nevezi őket a végrendelkező, vagy úgy, hogy
kitagadja őket. Abban az esetben, hogyha alakilag mellőzi bármelyik suusát is a
végrendelkező, a végrendelet érvénytelen, következésképpen törvényes öröklésre kerül sor és
a mellőzött személy így egyből, mint törvényes örökös, ha nem akarják neki odaadni az
örökrészét heredicatis petitioval követelheti az örökrészét azoktól, akik birtokban tartják az
örökség tárgyait. A praetori jog a fictiv suusokra is kiterjesztette a mellőzhetetlenség
szabályait. A iustinianusi jogban pedig a lemenők és a felmenők alakilag mellőzhetetlenek.
Anyagi mellőzhetetlenség: Azt jelenti, hogy a köteles részre jogosultaknak meg kell kapniuk a
köteles részüket. A császárkorban jelenik meg a köteles rész. A köteles részre jogosultak a
klasszikus kor szabályai szerint a lemenők, lemenők hiányában felmenők, ha azok sincsenek,
az örökhagyó testvérei.
Köteles rész mértéke a törvényes örökrész egy negyede a klasszikus jog szerint.
Mit tehet az anyagilag mellőzött személy, aki nem kapta meg a köteles részét? Ha kitagadták
és meg se indokolták a kitagadását (alakilag rendben van), vagy meg van indokolva, de igazán
jelentéktelen ok miatt, vagy örökössé nevezik, de kevesebbet kap, mint amennyi a köteles
része. Ilyenkor anyagi mellőzés miatt pert indíthatott a sértett személy. Ez volt a QUERELA
INOFFICIOSI TESTAMENTI (szó szerint a köteles részt sértő végrendelet miatti panasz),
amit az anyagilag mellőzött személy indíthatott. Ezt csak az indíthatja, aki mellőztek, az
örökhagyó halálától számítva 5 éven belül indítható. Csak akkor indítható, ha más jogsegély
(ha pl. valakit alakilag mellőztek, az hereditatis petitiot indíthat és nem ilyet) nem áll
rendelkezésre és ez egy előper. Mondjuk, ha egy testvér nem kapja meg a köteles részét és az
örökhagyónak nincsen gyereket, akkor a testvért alakilag nem mellőzte az örökhagyó, de
anyagilag mellőzheti. A querela inofficiosi testamenti egy speciális törvényszék, a
százszemélyes bíróság előtt indítható. A bíróság megvizsgálta a panaszt, megnézte, hogy
tényleg ok nélkül kitagadták-e a panaszost, vagy örökössé nevezték de nem kapta meg a
köteles részét. A bíróság ítéletében megállapította, hogy a végrendelet érvénytelen. A
querelával semmit materiálisan nem nyer, egyszerűen érvényteleníti (megállapíttatja a
bírósággal) a végrendeletet. Ha az illető panaszos törvényes örökös, ezek után hereditatis
petitioval követelheti a törvényes örökrészét (azaz a köteles rész négyszeresét). Ezért a
querela csak egy előper a hereditatatis petitiohoz képest.
Iustinianus 1/4-ről 1/3-ra emeli a köteles rész mértékét (a törvényes rész 1/3-a). (A mai
hatályos Ptk. szerint is a köteles rész a törvényes rész 1/3-a.) Még egy fontos változtatása van
Iustinianusnak. Azt mondja, hogy ha a köteles részre jogosult személy kapott valamennyit a
végrendelet alapján, ami kevesebb, mint a köteles része, akkor nem indíthat querelát, hanem
kitalál egy újabb keresetet, ebben az esetben csak actio suppletoria nevű keresetet indíthat,
amivel csak a végrendeletben meghatározott részének a köteles részre való kiegészítését
követelheti, de nem teheti az egész végrendeletet érvénytelenné (ma ez áll Magyarországon).

Harmincnegyedik tétel – Osztályrabocsátás és a növedékjog

Osztályrabocsátás (collatio): Lemenők törvényes öröklés esetén kötelesek osztályra bocsátani
az örökhagyótól kapott ingyenes juttatásokat. Pl. van egy örökhagyó, van két gyereke, A és B.
B-nek az örökhagyó vesz 5MFt-ért egy lakást és neki ajándékozza. A-nak nem adott ilyen
nagy értékű ajándékot egész életében. Az örökhagyó meghal, hátrahagy 15MFt értékű

24
hagyatékot és nincs végrendelet (csak törvényes öröklés esetén érvényesül). B az ingyenes
juttatást, amiben részesült, köteles osztályrabocsátani. Az ingyenes juttatás értékét köteles
hozzáadni a hagyaték értékéhez. Így a hagyaték értéke 20MFt lesz, ebből 10MFt-ot örököl A
B pedig kap még 5MFt-ot a lakás mellé.
A római jogban három esete volt az osztályrabocsátásnak. Az egyik esete ez volt, amit az
előbb leírtam. Nyilván a szokásos értékű ajándékozást meghaladó értékű ajándékokat kell
osztályra bocsátani. Szociális helyzettől is függ, hogy mi az ami osztályra bocsátandó.
Lányoknál tipikusan a hozomány értékét is osztályra kellett bocsátani, ha az örökhagyó lánya
örökölni akart az apa után. Nyilván csak akkor kell osztályrabocsátani, ha az ellenérdekű felek
kívánják.
A harmadik eset az emancipált fiú emancipatio után szerzett vagyonának osztályra bocsátása
volt. Ez volt az első szabály, ami ebben a körben kialakult. Ez olyan vagyon volt, amit a fiú
nem az apjától kapott, hanem a fiú magának szerzett. Pl. egy örökhagyó még életében
emancipálta egyik fiát (EF). Volt egy másik fia (FF), aki filius familiasa maradt. EF szerzett
5M értékű vagyont, az örökhagyó pedig meghalt és hátrahagyott 15M értékű hagyatékot.
Mind a két fiú a liberi csoportjába tartozik, ezért mindketten örökölnek a klasszikus jog
szerint. Ugyanúgy, mint az előző példánál FF 10-et fog kapni, EF pedig 5-öt a meglévő 5
mellé.
Növedékjog esetén a tulajdonos megszerez egy olyan dologi jogi jogosultságot, ami eddig
mást illetett meg. Pl. ha a haszonélvezet megszűnik, a tulajdonost illeti meg a birtoklás, a
használat és a gyümölcsöztetés joga, ez volt a dologi jogban. Öröklési jogban akkor
érvényesül a növedékjog, ha az örököstársak egyike kiesik, akkor az ő része a többi örökös
örökrészét növeli arányosan. Tipikus eset, hogy az ÖH készít egy végrendeletet, azt mondja,
örökösöm legyen A, B és C egyenlő arányban (három filius familias). C kiesik, hamarabb
meghal, mint az örökhagyó, akkor az ő neki szánt 1/3 részt A és B kapja meg úgy, hogy
megfelezik egymást közt. A növedékjog érvényesülését kizárhatja a transmissio, illetőleg
maga az örökhagyó is mondhatja azt, hogy örökösöm legyen A, B és C, de ezek között A már
nagyon necces, öreg is, beteg is, erre az esetre azt mondom, hogy ha A valami miatt nem
válhatna örökösömmé, akkor legyen helyettes D, tehát egy helyettes örököst nevez A részére
az örökhagyó, tehát ha A kiesik, akkor nem B-hez és C-hez kerül az ő része, hanem D-hez a
helyettes örököshöz. Azaz maga az örökhagyó kizárhatja a növedékjog érvényesülését
helyettes örökös kinevezésével.

Harmincötödik tétel – Az örökös és a hagyatéki hitelezők közötti jogviszony

A hagyatéki hitelezők azok, akiknek még az örökhagyó tartozott. Az örökös az egyetemes
jogutód, vagyis tartozásokat is örököl. Milyen lesz a felelőssége az örökösnek, mit lehet tőle
követelni e tartozások vonatkozásában.
Az örökös felelőssége alapvetően három féle lehet a hagyatéki hitelezők irányába.
Az első az ultra vires hereditatis felelősség. Magyarul a hagyaték erején túli felelősség. A
hereditatis a felelősség, az ultra az valamin túli, a vir a férfi, de az erő is. Ha pl. az örökös
örököl 10 milliót, de 20-at ki kell fizetnie, akkor még szegényedni is fog. Az örökség

25
összegén, erején, értékén túl is fennáll a tartozás, a saját, korábbi vagyonából is fizetnie kell
az örökösnek a hitelezőt. Ezt hívják korlátlan felelősségnek.
Van két korlátozott felelősségi forma. Az egyik a cum viribus hereditatis felelősség. A cum
azt jelenti, hogy -val/-vel. A cum viribus hereditatis a hagyaték tárgyaival való felelősség. A
hitelező igényt tarthat a hagyaték tárgyaira, de azon túl semmit nem követelhetnek, az örökös
korábbi vagyonából semmit.
A harmadik felelősség forma a pro viribus hereditatis felelősség. Ezt azt jelenti, hogy a
hagyaték értékének erejéig való felelősség, vagyis a hagyatéki hitelezők itt sem követelhetnek
többet, mint amennyit örökölt az örökös, csak a hagyaték értéke erejéig támaszthatnak
követeléseket. Tehát itt nem a hagyaték tárgyait követelhetik, hanem amennyit az örökség
tárgyai érnek, addig az értékig támaszthatnak követelést.
Harmincötödik tétel – Az örökös és a hagyatéki hitelező közötti viszony
Az örökhagyó passzívákat is hagy hátra, a hitelezői jelentkezhetnek az örökösnél az
adósságokért. Az örökös a hagyaték erején túl is tartozik a hitelezők felé megtéríteni az
örökhagyó tartozásait. Ez az ultra vires hereditatis felelősség.
Fontos a cum viribus hereditatis felelősség, azaz hogy az örökös a hagyaték tárgyaival felel a
hitelezőknek.
A következő a pro viribus hereditatis felelősség, azaz az örökös a hagyaték erejéig felel.
A praetor megsajnálta az örököst, ezért különféle kedvezményeket biztosított neki. Házon
belüli örökösök esetén a beneficium abstinendi (tartózkodás kedvezménye) jár a részükre, ami
azt jelentette, hogy ha a suik (a házon belüli örökösök) nem avatkoznak be a hagyatékba, nem
veszik birtokba a hagyatékot, úgy viselkednek, mintha nem is lennének örökösök, akkor a
hitelezők csak a hagyaték tárgyaira tarthattak igényt.
A házon kívüli örökösöknek a praetor megadta a beneficium deliberandit (meggondolás
kedvezménye). Ha 100 napig gondolkodott és úgy döntött, hogy elfogadja a hagyatékot, akkor
a hagyatékon túl is felelt a hagyatéki hitelezők felé (ultra vires hereditatis felelősség).
Iustinianus bevezette a beneficium inventariit, a leltározás kedvezményét. Leltárba veszik egy
hiteles személlyel együtt a hagyaték tárgyait a hagyaték megnyílását követően. Ilyenkor az
örökös csak a hagyaték erejéig felel. De ha megeszi, vétkesen elpusztítja, elidegeníti, stb. a
hagyaték tárgyait, akkor felel a saját vagyonából és ekkor pro viribus hereditatis a felelőssége.
Hitelezőknek adott kedvezmények is vannak. Ilyen a beneficium separationis. Ez az
elválasztás kedvezménye, ami azt jelenti, hogy az örökös vagyonát el kell választani a
hagyatékban lévő vagyontól, mindaddig, amíg a hagyatéki hitelezők a hagyatékból kielégítést
nem nyernek.

Harminchatodik tétel – Hereditatis petitio

A hereditatis petitio a civiljogi örökös keresete, amelyet az örökségének más birtokostól való
visszaszerzésére indít. Meghal az örökhagyó, de a hagyatékból egyes vagyontárgyak egy
harmadik félnél vannak.

26
A civiljogi örökösnek azt kell bizonyítania, hogy meghalt az örökhagyó, azaz hogy megnyílt
az örökség. Ez után azt kell bizonyítania, hogy ő a civiljogi örökös. Harmadszor a rei
vindicatio mintájára azt kell bizonyítani, hogy a dolog a birtokosnál van.
A senatus consultum iuventianum
A jóhiszemű birtokos a litis contestatio előtti gyümölcsökért nem felel
…

Harminchetedik tétel – A hagyomány (legatum)

Olyan, halál esetére szóló vagyoni juttatás, amelyet az örökhagyó végrendeletében rende az
örökös terhére, a hagyományos javára.
Meghal az örökhagyó és az örökös a hagyományos részére valamit köteles teljesíteni a
végrendelet alapján. Ebből látszik, hogy a hagyományos nem egyetemes, hanem különleges
jogutód és csak meghatározott aktív vagyontárgyak illetik meg a hagyatékból. Azért az örökös
terhére történik a hagyomány rendelése, mert annyival kevesebb lesz a hagyaték, amit
megörököl.
Lehet hagyatékban dolgot átruházni. Lehet haszonélvezetet is megszabni benne. Lehet a
hagyatékban követelést is átruházni. Tartalmazhat a hagyomány adósságrendezést is, hogy pl.
Gaius tartozását elengedem.
A hagyományban lehet új kötelem alapítása az örökös terhére. Pl. azt mondja, hogy örökösöm
köteles Gaiusnak 100 sesterciust fizetni. Gaius nem lesz rögtön a 100 sestercius
hagyományosa, de követelheti annak kiadását az örököstől.
A hagyományrendelés csak akkor hatályosul ha a végrendelet hatályosul, azaz, ha az örökös
örökössé is válik. Tehát ha házon kívüli örökösről van szó és a végrendeletileg kinevezett
örökös elfogadja az öröklést. Amikor az örökös örökös lesz, a hagyományos ipso iure
hagyományos lesz.
Hagyomány fajtái
Az, hogy melyik fajtáról van szó, az a használt szavaktól függött.
Dolog hagyomány (legatum per vindicationem): Dologi hagyomány esetén az örökhagyó a
hagyatékos javára dologi jogosultságot hagyományoz, ezért a hagyományost in rem actio illeti
meg. Pl. a lovamat Gaiusra hagyom (Sempronius az örökös). Dologi hagyomány esetében
Gaius tulajdonosa lesz a lónak. Attól, akinél a ló van, rei vindicatioval követelheti.
Legatum per damnationem (kötelmi hagyomány): Az örökhagyó egy kötelmet, egy kvázi
kontraktuális viszonyt hoz létre az örökös és a hagyományos között. A hagyományost in
personam actio illeti meg az örökössel szemben. Pl. az örökösöm köteles a lovamat Gaiusnak
adni. A szavakból lehet következtetni. Gaius lesz a hagyományos. Csak egy quasi
contractuális viszony jön létre közte és az örökös közt.
Praelegatum (előhagyomány): Az örököstársak egyike részére rendelt hagyomány. Pl.
örökösöm legyen Gaius és Titius, a lovamat Gaiusra hagyom.

27
Tűrésre kötelező hagyomány (legatum sinendi modo): Az örökhagyó annak tűrésére kötelezi
az örököst, hogy a hagyományos a hagyatékból elvigyen valamit.
Lex falcidia: Arról rendelkezik, hogy az örökösnek a hagyaték ¼-ét hagyományoktól
mentesen meg kell kapnia.
Hitbizomány és halál esetére szóló ajándékozás
Hitbizomány (fidei commissum)
Az örökhagyó minden formai kötöttség nélküli bizalmas kérése ahhoz, aki a hagyatékából
részesül, hogy a neki juttatott részből valamit egy harmadik személynek juttasson, vagy, hogy
egy rabszolgát szabadítson fel. Eredetileg ezt bele sem írták a végrendeletbe, csak szóban
hangzott el. Pl. az örökösömet, vagy a hagyományosomat megkérem arra, hogy jutassanak
100 sesterciust Titusnak, vagy adjanak át neki valamit (a hitbizományosnak). Vagy örökösöm
legyen Titus. Megkérem Titust, hogy a 10 rabszolga közül akiket megörököl, szabadítsa fel
Sticchust. Később, a császárkorban extra ordinem, rendkívüli esetben peresíthetővé válik a
hitbizomány. Később, formai követelményeket írnak elő, hogy mindig végrendeletbe kell
foglalni a hitbizományt.
A hitbizomány különleges esete a fidei commissum universale, azaz az egyetemes
hitbizomány, amikor az örökhagyó a teljes hagyatékár hitbizománnyá rendeli. Pl. Titus legyen
az örökösöm, kérem Titust, hogy amint elfogadja az örökséget, az egészet adja át Marcusnak.
Marcus lesz az egyetemes hitbizomány jogosultja. Ebből problémák akadtak. A hagyatéki
hitelezők csak az örököst perelhették, az egyetemes hitbizományost nem. Viszont ha az
örökhagyónak adósai voltak, azokat pedig csak az örökös perelhette és amit perrel behajtott,
azt köteles volt átadni a hitbizományosnak. Ennek a problémának a megoldására született a
senatus consultum trebellianum, ami kimondta, hogy a hitbizományos egyetemes jogutóddá
válik. Mi van, ha a házon kívüli örökös arra lesz felkérve, hogy fogadja el az örökséget és
adja át, de nem fogadja el, mert minek? Erre az esetre gondolva született a senatus consultum
pegasianum. Ez kiterjeszti a hitbizományra a lex felcidia rendelkezéseit. A lex falcidia a
hagyományrendelést korlátozta olyan módon, hogy a tiszta hagyatéknak maximum a ¾-ét
lehet hagyománnyá rendelni, legalább ¼ részt kapjon az örökös. (Ez összefügg a köteles rész
negyedével.) Ezt a szabályt kiterjeszti a senatus consultum pegasianum a hitbizományra is.
Halál esetére szóló ajándékozás (donatio mortis causa): Az ajándékozó és az ajándékozott
közötti formátlan megállapodás, mely feltételes vagyoni juttatás, akkor lép hatályba, ha a
megajándékozott túléli az ajándékozót. Ez egy formátlan megállapodás, azaz nem minősül
contractusnak, csak pactumnak. A házastársak közötti ajándékozási tilalom nem terjed ki a
halálesetre szóló ajándékozásra. A feleségre és a férjre is lehetett így ajándékozni. Viszont a
lex falcidia és az incpacitas szabályai kiterjedtek rá. Az incapaxok halál esetére szóló
ajándékozásban sem részesülhettek.

28