6.

A frankok társadalma és a frank alkotmány

Történeti áttekintés

1. A Frank birodalom megalapítása Chlodwig száli Frank király nevéhez fűződik.

● Az 5. sz. fordulópontján az egykori Gallia provincia területén létrehozta a frank királyságot
● A kereszténység felvétel. Nem kerülnek szembe a romanizalt lakossággal
● Nagy területre tett szert uralkodása alatt (Cambria, rajnai és moseli frankok, Nyugat Francia o.,
Thüringia, Aquitania, Burgundia, stb.)
.
● A tisztségviselők közül kiemelkedik a major domus (eredetileg udvari pohárnokmester, háznagy). királyi
földbirtok kezelője és később az állam igazgatója, tényleges vezetője.
● Merowig birtokok, egyházi kapcsolat, hadsereg, vagyon <--ezért ő a vezető. Tisztségviselőkkel irányít
és jelenik meg, a birtokokhoz kapcsolódik .
● Katonaság megalapozása.
2. 687-ben Austrasia major domusa Középső Pippin kiterjesztette major domusi méltóságát az egész
birodalomra.
● Formailag a Meroving uralkodók trónjukon maradtak, tényleges funkciójukat azonban elveszítették

3. Pippin fia, Martell („Kalapács”) Károly újjászervezte az egész birodalmat.

● Martell Károly a mórok elleni győzelmével hírnevet szerzett, s ezzel megalapozta a harmadik
generációból való Kis Pippin dinasztia alapítását.
4. Kis Pippin
● A soissoni birodalmi gyűlés döntésének megfelelően Pippint emelték trónra, s az utolsó Meroving király
III. Chlideric kénytelen volt visszatérni kolostorába, ahonnan a szerzetes uralkodót néhány hónapos
uralkodásra hívták elő.
● 753-754 telén Zakariás pápa felkente a frank uralkodót a párizsi apátság templomában, Pippin pedig
hadjáratokkal támogatta a pápát.

5. Kis Pippin fia Nagy Károly csúcspontjára juttatta a frank államot.

● Legyőzte a longobárdokat, szászokat, a bajor III. Tassilót.
● Nagy Károly a Karoling –család legnagyobb alakja.
● A pápa 800. december 25.-én császárrá koronázta.
● Leszármazói között viszálykodás tört ki: Károlyé a nyugati királyság, Lajosé a keleti monarchia.
● A két birodalmat a Lotharnak juttatott terület (Lotharingia) választotta el.
● A 843-ban megkötött paktumban vonták meg a határokat.

Karoling birodalom

● óriási birodalom, régi struktúra tovább bomlik,

● mozgó udvar később Aachenben a központ.
● Nincs major domus.
● A missusok jelentik a kapcsolatot a bír különböző részei között.
● A jövedelmek: masszív birtokok, vérdíjak
● Kolostori életmód és tanítás megjelenik.

Minden egyes születési rendhez tartozó embert jogilag értékelt a rendszer. Ez az értékelés a vérdíjban
fejeződött ki. A vérdíj büntetéspénz, amit az illető megölése esetén az elkövető fizetett, ha mentesülni akart a
következményektől. Születési rendek: nemesek, szabadok, félszabadok, nem szabadok.

Társadalom
Nemesség:
● Magasabb tisztségek viselői, nagy vagyonnal, földbirtokkal rendelkezők, előkelők.
● Helyzetüket két intézmény határozta meg: hűbériség, földesúri hatalom.
● A kommendáció: a nemes hűségét és szolgálatait felajánlotta a nála nagyobb és erősebb úr kegyeibe és
elkötelezte magát mellette. A létrejött kapcsolat a hűbérviszony, melynek szereplői: a senior: hűbérúr,
vazallus: hűbéres.

● Földesúri hatalom:
o Egy földbirtokon kifejlődő, az azon élő személyek fölött is érvényesített személyi és dologi
hatalom.
o A földesúr alattvalója főként gazdasági járadékokkal tartozott urának (termés –és pénzjáradék,
robot).
o A földesúri juttatás legfeljebb házhely, telek, szántó, parasztgazdaság.
o Az előrébblépés kizárt volt (míg a hűbérviszonyban a vazallus seniorrá válhatott)

o Dominium: földbirtok. A birtok lakóinak egy része a földesúrnak dolgozott (szolgák,

félszabadok egy csoportja)
o Mansus: A földesúrtól kapott parasztgazdaság. Tartalmazza a paraszt házát,
kertjét, szántóját. Örökösen, vagy élethossziglan művelte. Fejében járadékkal
tartozott.. Ezek: vadászat, halászat, vásározás, kocsmatartás, malomtartás.
o Udvarház: A földesúri birtok (uradalom) központja, a földesúr ítélkezésének
színhelye, a kíséret, a vazallusok gyülekezőhelye.
o Allódium: Szabad, nemzettségi tulajdonból eredő, korlátozásokkal nem terhelt,
kötetlenül elidegeníthető szállásbirtok. A nagybirtokosok „beolvasztották” őket.

Társadalom Rétegződése

● Szabadok: királyi szolgálat, testőrségbe -> nagyobb részük elvesztette szabadságát.

● Félszabadok: függetlenségüket veszített egykori szabadok, szolgaságból fölszabadultak, ide születtek.
Jogi helyzetük: nem állottak uruk tulajdonában, volt vérdíjuk, jog és cselekvőképesek, örökölhették
javaikat, szabadon házasodhattak.
● Szolgák: születéssel, ritkán büntetéssel. Nem jogképesl. Legsúlyosabb h. az udvari szolgák, legjobb h.
az uruk házában szolgálatot teljesítők voltak.

Udvari méltóságok:

Lovászmester: marschall, eredetileg az udvari istállók felügyelője, később a királyi lovagság feje.
Kamarás: a királyi pénzügyek kezelője (kammerer)
Palotagróf: (pfalzgraf) a királyi paloták, udvarok igazgatója, s a király távollétében a rá bízott területen a király
bírói hatalmának képviselője is.
Háznagy: (major domus): eredetileg a királyi földbirtok kezelője, majd a király utáni második pozíció volt az
övé..
Grófok: Függetlenek a nemesi rétegtől. Meghatározott vidéki székhelyük volt. Déli grófok hivatalnokok (
adókat, vámokat, illetékeket szedtek). Északon hatalmi szerepet játszottak
Curia: Királyi udvar, a király tanácsadóinak, bizalmasainak találkozási pontja.
● Utazó udvar: az egyik palotától (pfalz) a másikig költözött.
● Felélte a megtermelt javakat, majd másik palotába ment

Közigazgatás: A Meroving –állam közigazgatása az udvari igazgatás meghosszabbítása. Egyetlen tartós szerv:
kancellária (e korban az írásbeliség szerve).

A frank alkotmány

Meroving alkotmány közelebb állt a törzsi állam szerkezetéhez, mint a római típusú közigazgatáshoz.
A Karolingok a Meroving-korból örökölt frank alkotmányon nem akartak változtatni, néhány új elemet
illesztettek hozzá: általánossá, az állami szerveződés alapjává tették a hűbériséget, az államélet intézményes
elemévé tette a klérust. Felevenítették a római birodalmi eszmét, kiépítették az igazgatási apparátust.

Hűbériség

A király a legfőbb hűbérúr. A hűbérjog lett a középkori állam közigazgatási joga, a személyes uralom formája.
Rendje, a hűbéri állam: a középkor „jogállama”.
Senior: hűbérúr, vazallus: hűbéres , hűség, benefícium.
● A senior (hűbérúr) köteles megvédeni, ellátni, segélyezni hűbéresét.
● Aki köteles feltétlen hűséggel szolgálni urát.
● A senior gyak,ran leegyszerűsítette a maga oldalát és ellátási kötelezettségét birtokadománnyal váltotta
ki.
● Amikor a királyi birtok apadni látszott, a Karolingok nem restelltek hozzányúlni az egyház birtokaihoz
sem.

Nagy Károly 768-tól uralkodott, a Frank Birodalom fénykora az ő nevéhez fűződik. Az Ő ideje alatt vált a grófság
az egész államot behálózó közigazgatási egységgé. Ebben nagy szerepe volt az egyháznak. Birodalma
érsekségekre, püspökségekre, apátságokra volt osztva. A külső fenyegetések ellen hívta életre az őrgrófságokat
( szorb, dán, breton, spanyol, adriai, pannon)

Király jogosítványai: pénzverés, vámolás, egyház fölötti védnökség.

Korona: Az egyházi közreműködés eredménye a koronázás, majd felkenés. A korona főre illesztése a „dei
qratia” (Isten kegyelméből) való hatalomszerzés, a Frank birodalomban jelent meg.

Gyűlés: A hadsereggyűlés: a gyűlések szerepe csökkent, a népesség nagy része már nem hadakozott, így kiesett
a jogosítottak köréből.
Király különbírósága, meghatározott személyek (előkelők, királyi védelem alá esők) meghatározott javak
(királyi vagyon) s meghatározott esetek (halálra ítélés, birodalmi béke megszervezése) vonatkozásában. Cél: a
thingtől független bírói joghatóság megteremtése.
Placita: előkelők tanácsa.

Párizsi Edictum
● 614-ben a nemesség elismertette II. Chlotharral, -> a grófok kinevezésének joga a grófság közösségét
illeti.
● A királyi udvar képtelen volt a grófi funkciók finanszírozására, így azok a földbirtokosok kezére jutottak.
A grófi cím örökletessé vált.

A római pápa felkente Kis Pippint, aki cserébe megszabadította Rómát a longobárd veszélytől. 755 –től egyfelől
megkezdődött az állam és az egyház államegyházzá olvadása, másfelől megkezdődött a pápai és világi
hatalom rivalizálása is.
A frank uralkodók fölismerték az egyházban rejlő nagy lehetőségeket. Már Chlodwig megkeresztelkedett (505),
uralkodótársai sem vártak soká. A térítés intenzíven folyt, szerte Európában szervezték az egyházmegyéket. A
kereszténység felvételének oka: a kereszténység volt az út, amelyen át a keletrómai császártól
megszerezhetővé váltak a rangok.

A jog: A thing háttérbe szorításával megjelent a királyi tanács, mellyel mintegy „pactumot” kötött az uralkodó
az egyes rendeletek kibocsátásakor. A népjogokat Károly parancsára foglalták írásba. A jogra leginkább a
széttöredezettség volt a jellemző. Más joggal élt a hűbéres, a szabad paraszt, szolgarendű. Más volt a joga a
rómainak és más a germánnak. Ennek alapján mindenki aszerint a jogrend szerint kereshette igazát, melybe
beleszületett vagy amit elfogadott, ami lakóhelye, működési területe szerint rá vonatkozott.