A Habsburgok dunai monarchiája – 1/15

 Habsburgok: török kiűzése + spanyol örökösödési háború

= Közép-Európa nagyhatalma
 A Habsburgok dunai monarchiája – 2/15

 III. Károly (1711–1740): betartotta a szatmári béke pontjait

 Rendi jogok és kiváltságok
 Magyarország különálló a sokszínű birodalmon belül
 Az udvar befolyása megnőtt a rendekkel szemben

III. Károly
király és
nagypecsétje
 A Habsburgok dunai monarchiája – 3/15

A Magyar Királyság a Habsburg Birodalomban.

Erdély a Diploma Leopoldinum (1691) alapján külön kormányzat alatt állt.
A Határőrvidék és a Temesközt az Udvari Haditanács irányította.
 A dinasztia helyzetének megerősítése – 4/15

 Pozsonyi országgyűlés (1712–1715)

 rendek megvédték kiváltságaikat (királyi hitlevél)
„Mi hatodik Károly, Isten kegyelméből [...] mint az emlitett
Magyarországnak és a többi hozzácsatolt országoknak és részeknek
királya, esküszünk az élő Istenre, annak legszentebb anyjára: szüz Máriára s
minden szentekre, hogy mi az Isten anyaszentegyházait, a főpap és báró
urakat, nemeseket, szabad városokat s minden országlakót,
mentességeikben és szabadságaikban, jogaikban s kiváltságaikban, s
régi jó és helybenhagyott szokásaikban, a mikép azoknak használása s
értelme a király s a karok és rendek közös egyezésével orszaggyülésileg
meg van állapitva, megőrizendjük, és mindenkinek igazságot
szolgáltatunk; néhai felséges András király törvényeit (kizárva mégis s
félretéve az ő decretuma harminczegyedik czikkének [...] záradékát [...])
megtartandjuk; Magyarországunk határait s a mi ehhez bármi jogon vagy
czimen tartozik, el nem idegenitjük, s meg nem csorbitjuk, sőt, a mennyire
lehet, növelni fogjuk s kiterjesztjük, s mindazt megteszszük, a mit az összes
karok és rendek s egész Magyarországunk közjavára, diszére s gyarapodására
igaz uton megtehetünk. Isten Minket ugy segéljen s minden szentjei.”
(1715. évi II. törvény)
 A dinasztia helyzetének megerősítése – 5/15

 Adómentességért cserébe lemondtak az önálló magyar hadsereg

felállításáról
 Udvari Haditanács
- közös császári-királyi alakulatok
 Fontos jogok: adók és újonclétszám
 meg kell szavaztatni az ogy-en

Pozsony a XVIII. században. 1526 és 1848 közt

az ország központja. Itt őrizték a Szent
Koronát és több koronázás történt itt
 A dinasztia helyzetének megerősítése – 6/15

 Szabályozták a protestánsok helyzetét (Carolina Resolutio, 1731)

 korlátozott mértékű vallásgyakorlás
 csak meghatározott helyeken
 az áttérést protestáns hitre büntetik
 házasság: katolikus egyház dolga
 vegyes házasság: katolikus pap
 katolikus ünnepeket meg kell tartani
 dekretális eskü: a protestáns nemesek is le kell tennie a
hivatali–politikai életben való részvételhez (Szűz Mária, szentek)
Magyarország Horvátország

Katolikus 3 958 550 61% 514 423 79,3%

Evangélikus 619 626 9,5% 185 0%

Református 976 729 15,1% 3443 0,6%

Görögkeleti 832 639 12,9% 130 300 20,1%

Izraelita 80 783 1,3% 111 0%

Összesen 6 468 327 648 462

A vallási megoszlás a Magyar Királyságban

a XVIII. sz. elején és 1787-ben
 A dinasztia helyzetének megerősítése – 7/15

 III. Károlynak nincs fiú gyermeke

 a család kihalása fenyegetett
 minden országában és külföldön is el kellett fogadtatnia a nőági
örökösödés szabályát = Pragmatica Sanctio
 a magyar rendek 1723-ban foglalták törvénybe, cserébe a király
megerősítette jogaikat és az ország különállását
+ védelem közös kötelesség
„II. tc. 5. §. Ő legszentségesebb császári és királyi felsége férfiágának magvaszakadtával az öröklési
jogon való utódlást e Magyarországban és koronájában, s az Isten segedelmével már visszaszerzett
és visszaszerzendő ehhez tartozó részekben, országokban és tartományokban, felséges Osztrák
Házának nőágára is […] feloszthatatlanul s elválaszthatatlanul, kölcsönösen és együttesen
örökösödésileg birtoklandó más országaiban s tartományaiban is megállapított elsőszülöttségi
rendhez képest, uralkodás és kormányzás végett átruházzák.
III. tc. Ő legszentségesebb császári és királyi felsége az ország s az ahhoz kapcsolt részek összes hű
karainak és rendjeinek minden, úgy hitlevélbe foglalt, mint bármely más jogait, szabadságait,
kiváltságait s mentességeit, és előjogait, az alkotott törvényeket s helybenhagyott szokásokat […]
kegyelmesen megerősíti s meg fogja tartani.
1. §. Hasonlóképpen utódai is, Magyarország s az ahhoz kapcsolt részek törvényesen
megkoronázandó királyai, az ország s ahhoz kapcsolt részek karait és rendjeit ugyanazon
kiváltságokban s az említett mentességekben és törvényekben sértetlenül meg fogják tartani.”
(Pragmatica Sanctio, 1723)
 Kitekintő: Magyarország államszervezete – 8/15

 Magyarország a birodalom része ↔ Magyarország különálló ország

 rendi dualizmus: uralkodó + rendek együtt kormányoznak
 Rendi felfogás szerint felségjog: had-, pénz- és külügy
 Alapvető kérdésekben a birodalom érdekei szerint dönthet
 Magyar (rendi) országgyűlésen + középszintű közigazgatásban
(vármegyék) azonban a rendek akarata érvényesült
A magyarokról készült lap középső része
III. Károlyt trónon ülve és szimbolikus
alakokkal körülvéve ábrázolja; előtte a
magyar papság és nemesség képviselői
állnak.
„A magyar hajlamai és természete a
legrettentőbbek. Ábrázata kegyetlen.
Öltözete tarka. […] Az állatok közül a
farkashoz hasonlítanak. Szablyával halnak
meg s így temetkeznek. Italban, ételben
bővelkednek és pazarlók.[…] Uruknak
ismerik el a vendéget. Háborúbeli
tulajdonságuk a zavargás. […] Bűnük, hogy
állhatatlanok. A tudományuk latin.
Sajátságuk az elszántság (vakmerőség).
Erkölcseik (szokásaik) nyersek.”
Kitekintő: Magyarország államszervezete – 9/15
 Kitekintő: Magyarország államszervezete – 10/15

 Államszervezet: modernizációra szorult (középkori jelleg)

 Helytartótanács (Pozsonyban, majd a század végétől Budán)
 új hivatal a Magyar Kancellária és a vármegyék közti koordinációra
 elnöke a nádor
 tagja 4 főpap, 10 főúr, 8 köznemes
 kormányzati + rendi érdekek összehangolása
 Professzionalizáció az ügymenetben
 Az igazságszolgáltatás reformja
 állandó, egymásra épülő bíróságok
 fellebbezést biztosítja

A Helytartótanács épülete
a budai Várban
 Kitekintő: Az országgyűlés felépítése és működése – 11/15

 Diéta = rendi országgyűlés

 Pozsonyban üléseztek, az uralkodó hívta össze
 meghívólevél (ügyrend)
 Kétkamarás országgyűlés
 felsőtábla: arisztokrácia; katolikus + görögkeleti (1792) főpapok;
főispánok (hivataluk révén) személyesen;
elnöke: a nádor (országbíró/tárnokmester);
ha nem tud menni/özvegyek: képviselőházba követet küldhet,
de csak felszólalási joga volt
 alsótábla: vármegyék 2-2 követe; szabad kir. városok 1-1 követe;
káptalanok követei;
vármegyék minden követének 1-1 szavazata volt
városok: összesen 1 szavazat

A pozsonyi országgyűlés épülete

Kitekintő: Az országgyűlés felépítése és működése – 12/15
 Kitekintő: Az országgyűlés felépítése és működése – 13/15

 Jogalkotás: nehézkes, lassú

 uralkodó elutasíthatja a rendek javaslatát (felirat)
újratárgyalás
 az egyik tábla elutasítja a másik tábla javaslatát
 változtatnak
 Vármegyei követek az ogy. előtt kerületi üléseket tartottak
(Dunán inneni, Dunán túli, Tiszán inneni, Tiszán túli)
 itt megvitathatták a kormánytól függetlenül az ügyeiket
 a követek megyéjüktől iránymutatást, követi utasítást kaptak
 A magyar rendi országgyűlés erős ellenpólus
 fontos jogok (újonclétszám, adók megszavazása)
 összetétele kedvező (a rendek választanak sokat)
 Kitekintő: A vármegye felépítése és működése – 14/15

 A nemesi vármegye, a „rendiség bástyája”

 alsó- és középszintű államhatalom a nemesek kezében
 pl. adószedés, bíráskodás stb.
 az idegen uralkodóval és hivatalaival szembeni ellenállás tere
 A vármegye
 élén: király által kinevezett főispán (ténylegesen nem ők vezették)
 a megyei közgyűlésen megválasztott alispán (tényleges vezető)
 közgyűlés: megyében birtokkal rendelkező minden nemes
személyesen vehetett részt, szavazati joggal rendelkezett
A vármegyeháza Szekszárdon
 Kitekintő: A vármegye felépítése és működése – 15/15

 Rendeletalkotási jog (törvénnyel nem ellenkezhet)

 Megtagadhatták a kormány intézkedéseinek végrehajtását, ha
törvénytelennek tartották (!!!)
 Megyei hivatalnokok választása (szolgabírók, levéltárnok stb.)
 főleg jómódú, középbirtokos nemesek (csekély díjazás)
 Hatalmi ágak szétválasztása nem történt meg (ítélőszék, végrehajtás)
 Követválasztás az ogy-re = követutasítás (álláspontok) + pótutasítás
 ha nem értenek egyet, lemondhattak

Kortestanya.
Illusztráció
Nagy Ignác
Tisztújítás c.
darabjához

Városi
nemesek a
XVIII–XIX.
század
fordulóján