Kánonjog Vizsgafelkészülés

1. Klerikus (felszentelt, szent szolgálatot teljesítő személy) jogállás megszerzése

(inkardináció) és elvesztése

- Inkardináció: Jogintézmény, melynek révén a klerikus valamely részegyház vagy

személyi prelatúra tagja, illetve a megszentelt élet valamely intézménye vagy
valamilyen erre jogosult társaság klérusának tagja lesz, sajátos jogi hovatartozást
nyer. Automatikusan történik a diakónusszenteléssel és ebből engedelmességi
kötelezettség következik.

o Inkardináció váltás—) Külön hatósági intézkedéssel, magánál a jognál

fogva, áttelepüléssel

- Elvesztése

o Felszentelés érvénytelenségét megállapító bírói ítélet/közigazgatási

határozat

o A klerikus állapotból való elbocsátás törvényesen kiszabott büntetése

o A klerikus kérésére az Apostoli Szentszék leirata alapján, írásban adott

kegy

2. Konzisztórium

- A bíborosok a pápát testületileg segítő, nagyobb jelentőségű kérdések

megvitatására hívják egybe, erre a bíborosok a pápa parancsára és elnökletével
jönnek össze (pápa választást is testületileg végzik)

o Rendes konzisztórium

 Összes vagy legalább Rómában tartózkodó összes bíborost hívják

össze, bizonyos súlyos, de gyakoribb ügyek megtárgyalására vagy
valamely egészen ünnepélyes cselekmény miatt

o Rendkívüli konzisztórium

 Az összes bíboros meghívást kap, akkor kerül sor erre, ha azt az

egyház különleges szükségletei, vagy igen súlyos ügyek
megtárgyalása megkívánja
3. Tanácsosok testülete

o Tagjait a megyéspüspök a papi szenátus tagjai közül jelöli ki 5 évre, élén a

megyéspüspök áll

o Kötelező és annyira fontos, hogy hogyha lejár az 5 év nem veszítik el a

hatáskörüket, míg az új testület meg nem alakul

o Feladatai

 Meg kell hallgatni a testületet rendes vagyonkezelés körébe

tartozó nagyobb ügyekben

 testület beleegyezése kell rendkívüli vagyonkezelési ügyekbe

 Ha a püspöki szék megüresedik és nincs segédpüspök

 A testületre tartozik az egyházmegye irányítása

 Neki kell megválasztani az egyházmegyei kormányzót
 Akinek több intézkedéshez is a testület beleegyezése
szükséges

 Az új püspök a testületnek mutatja be a kinevező okmányt

4. Klerikusi Társulás—) Klerikusok irányítása alatt állnak, a szent rend gyakorlását

vállalják, és az illetékes egyházi hatóságtól nyertek elismerést.

5. Pápai követ (pápa személyét képviselik, tartós jelleggel a részegyházak vagy

államokhoz/hatóságokhoz) (legatus)

o Apostoli delegátus—)küldetése kizárólag az egyházhoz szól, és nem szoros

értelemben diplomáciai jellegű

o Nuncius—) államokhoz és kormányokhoz is akkreditálva van, feltéve, hogy

az illető országban joga van arra, hogy ő legyen a diplomáciai testület
rangelső tagja

o Pronuncius—) ha nincs joga erre

o Internuncius—) “rendkívüli követ/meghatalmazott miniszter”

o Ügyvivő—) átmeneti, a követnél alacsonyabb rangú diplomata

6. Részleges Zsinat

- Püspökökből álló, valódi, de nem egyetemes zsinat, CIC két fajtáját ismeri

o plenáris zsinat (megyéspüspök elnököl)

 Nemzeti zsinattal azonos, összehívásának gyakoriságát a jog nem

szabja meg

 felettes hatósága a püspöki konferencia (összehívása a Szentszék

jóváhagyásával)

o Tartományi zsinat (metropolita elnököl)

 A részegyházak számára tartott zsinat, összehívását a jog nem

szabja meg

 felettes hatósága a metropolita, tartomány püspökei (összehívása

a metropolita többségének beleegyezésével)

- A részleges zsinat résztvevői—) meghívandók/meghívhatóak döntési és

tanácsadói joggal, vendégeknek szavazati joguk nincs

o Akiket a részleges zsinatra összehívtak, kötelesek megjelenni, hacsak

megfelelő akadály nem tarja vissza őket, ebben az esetben képviselőt
küldhetnek

- Törvényhozói hatalom

o lelkipásztori tevékenység szabályozása

o Erkölcsök irányítása
o Közös egyházi fegyelem kialakítása
o A Szentszéknek felül kell vizsgálni

7. Püspöki konferencia

- II. Vatikáni Zsinat állandó testülete, hozzá tartoznak az illető terület összes
megyéspüspöke, a koadjutor püspökök, segédpüspökök, többi címzetes püspök és
a pápai követ (szavazati jog a megyéspüspök, vele egyenlő jogi elbírálás, koad.)

- Apostoli Szentszék által felülvizsgált szabályzat (saját maga által összeállított),

Állandó tanács (végrehajtás), legalább évente egyszer teljes ülést kell tartani

- A konferenciában való tagság nem automatikus következménye a

püspökszentelésnek, rendes körülmények között nincs kötelező erejük
 - Csak a legfőbb egyházi hatóság (Szentszék) jogosult a püspöki konferenciák
létesítésére, megszüntetésére, megváltoztatására, a püspöki konferenciák
egymás közötti kapcsolatainak erősítését a CIC előírja

- A CIC egyedi közigazgatási intézkedések kiadására is is felszólítja a konferenciát és

azok tanbeli nyilatkozatai akkor hitelesek, ha a konferencia püspöktagjai
egyhangúan vagy teljes ülés 2/3-os többség (+Apostoli Szentszék felülv.)

8. A Római Pápa (pontifex maximus, Itália prímása, róma püspöke)

- Szent Péter utóda, legfőbb egyházi hatóság, püspökök testületének feje, Krisztus
helytartója (pápát segítő szervek—római kúria, bíborosi testület)

- Hatalma hivatallal jár (jogi értelemben), iránta kötelező az engedelmesség, a világi

hatalomnak nincs joga korlátozni őt, kiterjed a tvh., vh., bírói hatalom területére
egyaránt, rendelkezik az összes részegyházak felett

- Hivatalának megszerzése

o legfőbb hatalmat törvényes megválasztása útján és püspökszentelés által

elfogadja

 2/3-os többség, ha senki nem éri el akkor abszolút többség

 1059 óta a bíborosok választják, 1274 óta konklávéban zajlik
 Szokás, hogy mindig bíborost választanak pápának, de nem jog
 Csak azok a bíborosok szavazhatnak a pápaválasztáson, akik a pápa
halálának napja előtt, még nem töltötték be a 80. életévüket

- A Római szék megüresedése esetén semmit sem szabad újítani, ez esetben az

Universi Dominici Gregis (II. János Pál pápa apostoli konstitúciója) rendelkezés van
érvényben

o A pápai szék megüresedik a pápa halálával, lemondásával (szabad)

9. Metropolita jogosítványai

- Egyháztartomány élén álló érsek, pápa jelöl ki egy olyan püspöki széket, amelyhez
tartósan hozzá van kötve a metropolita tisztség

- Hazánkban 4 főegyházmegye —) esztergomi, kalocsai, egri, veszprémi, tartomány

többi egyházmegyéje (szuffragáneus) élén a megyéspüspök áll

- Tiszteletbeli jogai (liturgikus jellegűek)

o főpapi funkciók végzésére minden templomban jogosult

 o Pallium (hatalom, amivel a jog felruházza) elnyerése és viselése
kötelessége

- Kormányzati jogai

o Felügyelet a hit és az egyház fegyelem terén, a visszaélésekről értesítenie

kell a pápát

o Kánoni látogatás végzése

o Egyházmegyei kormányzó kijelölése

o Szentszéktől kapott különleges feladatok és hatalmak

10. Püspöki Tanács—) Az egyházmegyei hivatal munkáját segítő szerv, általános

helynökökből és a püspöki helynökökből áll, célja a lelkipásztori tevékenység
előmozdítása, létesítése nem kötelező, a megyéspüspök saját belátása szerint
hozhatja létre

11. Magyar Prímás

- A prímás a latin egyházban tiszteletbeli elsőbbségen kívül semmilyen kormányzati

hatalommal nem rendelkezik, kivéve, ha egyesek esetében ezt pápai kiváltság
vagy jóváhagyott jogszokás bizonyítja (Esztergomi Érsek)

o Nemzeti Zsinatot hívhat össze és azon elnökölhet

o Szentszék a magyar állam felé a magyar katolikus egyházat képviseli
o Érseki bíróságán kívül külön harmadfokú rendes bírósága van
o Az apostoli keresztet mindenütt az egész országban maga előtt viheti
o Bíborosi jelvényeket bíborosi kinevezése előtt is viselheti

12. Papi szenátus

- A megyéspüspök papokból álló tanácsadó testülete, feladata, hogy a jog előírásai

szerint segítse a megyéspüspököt az egyházmegye kormányzásában, állandó
szerv, megalakítása kötelező

- Tagjai lehetnek választott tagok, hivataluknál fogva ún. született tagok,

megyéspüspök által kinevezett tagok

- Az összehívás, elnöklés, tárgyalandó kérdések meghatározása, illetve a

megvitatásra javasolt kérdések napirendre tűzése a megyéspüspök joga,
szenátusnak csak tanácsadó joga van, de fontosabb ügyekben ki kell kérnie az
megyéspüspöknek a szenátus véleményét
 - Nem járhat el érvényesen a megyéspüspök nélkül, de vannak egyéb sajátos
feladatai

o püspök javaslatára tanácsadó plébánosokat választ

o Részleges zsinatokra két választott képviselőt küld
o Tagjai részt vesznek az egyházmegyei zsinaton

- Megszűnhet széküresedéskor (feladatát a Tanácsosok Testülete veszi át) vagy

feloszlatással (megyéspüspök jogosult) (1 éven belül kötelező újat megalapítani)

13. Egyházmegyei hivatalnál a CIC kimondja, ha szükséges, akkor a megyéspüspök

hivatalvezetőt nevezhet ki az általános és a püspöki helynökök tevékenységének
összehangolására (papnak kell lennie, aki egyben általános helynök is)

14. Koadjutor püspök/segédpüspök

- Koadjutor Püspök

o Kinevezését a Szentszék hivatalból végzi, különleges jogokkal

(kormányzásban segítség, távollét esetén helyettesítés) van felruházva,
utódlási joggal rendelkezik

 Mikor a pápai kinevező levelet a megyéspüspöknek (ha teljesen

akadályozva ban akkor nem kell neki bemutatni) és a tanácsosok
testületének személyesen vagy képviselő útján bemutatja, az iroda
igazgató jelenlétében, aki erről jegyzőkönyvet köteles felvenni

o Általános helynökké való kötelező kinevezése (megyéspüspök által,

együttműködés vele), helyben lakás kötelezettsége

o Ha a püspöki szék megüresedik, rögtön megyéspüspökké lép elő, feltéve,

ha hivatalát már törvényesen birtokba vette

o Lemondásuk kötelező, ha betöltötték a 75. életévüket, betegség vagy más

súlyos ok esetén (pápánál kell benyújtani)

- Segédpüspök

o Nem rendelkezik utódlási joggal, kinevezése a megyéspüspök kérésére

történik, több is lehet belőlük (kinevezés bemutatása csak a Tanácsosok
Testületénél)

o Helyben lakás kötelezettsége, elvégezni a főpapi és más olyan funkciókat,

melyekre a megyéspüspök köteles, lemondásuk ugyanaz
15. Püspöki Szinódus (külön jog szabályozza—Ordo Synody Episcoporum)

- Egyik legfontosabb egyházi szerv, létrejött 1965 Apostolica Sollicitudo

dokumentummal, a világ különböző vidékeire választott püspökök gyülekezete

- Összejöveteleket tart a pápa és a püspökök közötti kapcsolat ápolására, kötelező

döntéseket nem hozhat, pápának való tanácsadás (pápa hatalmának van
alárendelve)

- Rendes teljes ülés

o egész egyházzal kapcsolatos ügyek megtárgyalása

o ülésre megválasztott püspök 25-ig 1, 26-50 2, 51-100 3, 100 tag felett 4

képviselőt küldenek a rendes teljesítésre (+ keleti pátriárkák, pápától
közvetlenül megválasztott tagok, klerikus/szerzetesi intézmények)

- Rendkívüli teljes ülés

o Gyors elintézést kívánó ügyek megtárgyalására, tagjai a kijelölt püspök,

pápa által kinevezett tagok, klerikus szerzetes intézmények választott
tagjai

- Részleges Ülés

o Vidéket érintő ügyek megvitatására hívható össze, tagjai az adott vidékről,

mely számára az ülést összehívják

- Szervei

o Általános Titkárság (Általános titkár, titkárság tanácsa)

o Bizottságok (tanulmányi, egyéb bizottságok)

o Tisztségviselők

 egyes üléseknek a pápától kinevezett külön titkár (ülésen csak)

 Megbízott elnök (ülésre, nem muszáj)
16. Általános és püspöki helynök

- Általános helynök

o püspököt az egész egyházmegye kormányzatában rendes hatalommal

segíti, kinevezése kötelező, több is lehet, azok a végrehajtói jogok illetik,
amelyekkel a megyéspüspök rendelkezik

- Püspöki helynök

o személyek, a terület vagy az ügyek egy bizonyos része felett olyan

hatalommal rendelkezik, ami az általános helynököt illeti meg, kinevezése
nem kötelező, több is lehet, azok a végrehajtói jogok illetik, amelyekkel a
megyéspüspök rendelkezik de csak azon a területen, amelyre kinevezték

- Kinevezésük

o Megyéspüspök szabadon nevezheti ki

 pap, legalább 30, kánonjogi/teológia doktorátus, tanbeli

kifogástalanság, kellő személyes tulajdonságok (becsületesség)

- Hivatal elvesztés

o Lemondással, megbízatási idő lejártával, megyéspüspök elmozdítja,

püspöki szék megüresedik

- Mindketten jogosultak olyan leiratok végrehajtására, melyeknek végrehajtója a

püspök lenne, kötelesek a megyéspüspöknek beszámolni azokról az ügyekről,
melyeket intézik