X.

Középkori egyház
Nyugati egyházszervezet:
 pápa – az egyház feje, legfőbb törvényhozó, kormányzói, bírói jogköre is van
 bíborosok – pápaválasztó joggal rendelkező püspökök
 érsekek – nagyobb egyháztartományokat igazgató püspökök
 püspökök – az egyházmegyéket igazgatják
 kanonokok – a püspöki székhelyen tevékenykedő egyházi személyek,
testületük a káptalan
 esperesek – az egyházkerületek, esperességek élén állnak
 plébánosok – legkisebb közigazgatási egységek, a plébániák vezetői
Szerzetesség
Egyiptomból indult, itt alakulnak ki az első remeteközösségek, alapjuk az
önmegtagadás, aszkétizmus, Krisztus követése a cél
Első rendek:
K: Nagy Szent Vazul – baziliták
Ny: Nursiai Szent Benedek – bencések
592 – Monte Casino hegyén alapítják meg első kolostorukat
9.-10. sz.
- a bencés rend is erkölcsi válságba kerül – egyre nagyobb vagyont halmoznak fel,
lazuló erkölcsök, dorbézolás, a hitélet háttérbe szorul
CLUNY REFORM
- Burgundiából indul, célja: a kolostori fegyelem helyreállítása, az anyagi javak
halmozása helyett a hitélethez, a regulákhoz való visszatérést szorgalmazta
11-12.sz.
- új szerzetesrendek létrejötte
- az első új rendek a bencés szerzetességből ágaztak ki
- Szent Benedek reguláját a maga eredeti tisztaságában akarták megélni

Invesztitúraharc
- a cluny reform a pápaságot is elérte
1059 – LATERÁNI ZSINAT
- szabályozták a pápaválasztás rendjét
- a pápát kizárólag a bíborosok választják
- a szimónia elítélése
Invesztitúra – a püspökök beiktatásának a joga
- a pápák és császárok közti küzdelem az invesztitúra jogáért
VII. Gergely pápa →←IV.Henrik német-római császár
- hatalmi harc a világuralomért
- mindkét fél magának követelte a keresztény világ irányításának a jogát
- VII. Gergely – Cluny-ben volt szerzetes, kiadta:
1075 – DICATATUS PAPAE – a pápaság hatalmi és befolyási igényeit rögzíti
1076 – WORMSI BIRODALMI GYŰLÉS
- a császár hűbéresei megfosztották a pápát a hivatalától
- válaszul a pápa kiátkozta IV.Henriket – így a hűbéri esküje érvényét veszti és
bünetlenül megölhették volna- a pápa végül megbocsátott, de IV.Henrik elfoglalja
Rómát, őt pedig Szicíliára üldözi
1122 – WORMSI KONKORDÁTUM
- konkordátum = olyan irat, melyet egyik félről a pápa ír alá
- II. Callixtus és V.Henrik közt
- részlegesen lezárja az invesztitúraharcot
- kompromisszumos megoldás születik a püspöki jelvényekről: a pásztorbotot és a
gyűrűt a pápa, a világi hatalmat jelképező jogart pedig a pápa adja át a beiktatáskor
– a püspök tehát a német-római császár hűbérese is
I. Barbarossa Frigyes (1152-1190)
(Stauf család)
- jövedelmei növelése érdekében elrendelte a gazdag itáliai kereskedővárosok
megadóztatását, élükre saját embereit ülteti
- III.Sándor pápa szövetkezik ellene az észak-itáliai városokkal: LOMBARD LIGA
1176 – LEGNANOI CSATA – megverik I.Frigyes seregeit, kénytelen volt elismerni a
lombard városok függetlenségét
III.Ince pápa – az utolsó pápa, akinek uralkodása idején a pápai hatalom
kiteljesedett
1215 – LATERÁNI ZSINAT – először törvényesítik az inkvizíciót
II. Frigyes
- nagyműveltségű uralkodó, hatalmát csak Dél-Itáliában tudta megszilárdítani-
halála után teljes anarchiába süllyedt a birodalom, sokáig nem választottak császárt

Az egyház szerepe a művelődésben

- kolostori iskolák, székesegyházi iskolák, egyetemek működtek
- létrejönnek az első egyetemek a nyugat-európai városokban: Bologna (1.),
Padova, Bécs, Anglia: Cambridge, Oxford
- az egyetemek a céhek mintájára jöttek létre, érdekvédelmi szervezetekként
funkcionáltak
- papok, klerikusok tanítottak, a tanulók is többnyire papok, papnövendékek voltak
- az oktatás nyelve a latin
- 4 fakultás:
 7 szabad művészet (septem artes liberales): trivium: grammatika, dialektika,
retorika; quadrivium: aritmetika, geometria, asztronómia, musica
 orvosi
 teológia
 jog