invesztitúra: egyházi méltóságok kinevezési joga, világi jog

simónia: egyházi méltóságok megvásárlása

konkordátum: világi és egyházi vezetők között kötött egyezség
ellenpápa: =reformpápa, kiszorítják a világi hatalmat az egyházból, megőrzik annak egységét
kommuna: kereskedőkből álló szövetség, akik erővel és pénzzel a földesúr ellen mennek  a városok
kiszakadnak a hűbéri rendszerből  város
patrícius: gazdag kereskedők, akik házzal és műhellyel rendelkeznek
polgár: kézművesek és kereskedők
plebejus: alkalmi munkát vállaló polgárok, 1 év 1 nap után megszabadul a függési rendszertől
céh: azonos munkát végző iparosok érdekvédelmi és közösségi szervezete, szabályozza a termelést
(nem céhek, akik nem tömörülnek, pl. nők – csipkevetés, király alattiak – bányászat)
gilde: jótékonysági és vallásiközösség  árú- és személyvédelem
kontár: gyorsan dolgoznak, rossz minőséggel
városi tanács: ők választják meg a polgármestert
mester: műhelyek vezetője, egyedül készíti a termékeket
inas: mielőtt mester lehetnél, inasnak kell lenned, 2-10 év, szállás + ellátás, pénz X
legény: inas után, bért kap, kb. 5 év, tanulmánykörút egy közeli városban  be kell mutatnia egy
mesterremeket, csak akkor lehet mester, ha fenn tud tartani egy műhelyt
kiváltság:
árumegállító jog: a város melletti kereskedőnek be kell térnie a városba és ott kell árulnia  ezt
megveszik, majd tovább árulják
mesterremek: okmány, amit a legénynek bekell mutatnia
lovag: népességnövekedés + nyugati feszültség = egyre több lovag (apród  fegyverhordó lovag
eretnek: másképp értelmezik a Szentírást (katarok, valdensek)
inkvizíció: kereszténység védésére felállított bíróság
urbanizáció: =városiasodás, megjelennek a koldulórendek (ferencesek, domonkosok)
egyetem: iskolák összessége, független jogi egység, saját bíróság
rektor: egyetem vezetője, igazgató
dekán:
fakultás: =kar/szak. jogi – orvosi – teológiai – 7 szabad művészet (min. 6 év)
skolasztika: teológiai és filozófiai irányzat, elválasztja a hitet és a tudományt, mégis összefüggésben
van  biztosítja a hit és a tudomány védelmét
I. Ottó: német-római császár, 962 a pápai hatalom fölé helyezi a világi hatalmat
XIII. János: segítségül hívja Ottót egy itáliai fejedelem ellen, pápává választja Ottó
II. Miklós: reformpápa, 1059 lateráni zsinat – pápaválasztást szabályozó dekrétum  a pápaválasztás
a bíborosok kezébe kerül
VII. Gergely pápa: 1073-1085 cluny szerzetes
IV. Henrik: 1056-1106 német-római császár
V. Henrik: IV. Henrik fia, uralkodó
II. Callixtus pápa: egyezség V. Henrikkel (=wormsi konkordátum)
I. Barbarossa Frigyes: 1152-1190 1155-ben császár, német-római uralkodó, célja: császári hatalom a
pápa fölé
III. Sándor: 1160 IV. Adorján pápa helyett (meghalt)
IV. Viktor: 1160 ellenpápa
II. Orbán: 1088-1099, meghirdeti az első keresztes hadjáratot
Zengi: szultán, hadra hívja az arabokat a keresztesek ellen, vezetésével egyesülnek az arabok és
törökök
Szaladin: szultán, 1192 biztosítja a zarándokutakat
Assisi Szt. Ferenc: ferences koldulórend alapítója, 1223 III. Honorius elfogadja a regulájukat
Guzmán Szt. Domonkos: domonkos koldulórend alapítója, 1216 III. Ince elfogadja a regulájukat
Aquinói Szt. Tamás: 1225-1274, skolasztika

X. sz.-1273: invesztitúra harcok

910: cluny reform
911: Konrad a fejedelem
933: I. Madarász Henrik – merseburgi ütközet, leveri a magyarokat
951: I. Ottó Itáliában felveszi a lombard királyi címet
955: O. Augsburgnál visszaveri a magyarokat
961: XII. János segítségül hívja O.-t, O. elindul
962: szövetség O. és J. között, O. császár
1059: lateráni zsinat (II. Miklós)
1073-1085: VII. Gergely = Hilderbrand
1056-1106: IV. Henrik
1074: H. segít G.-nek
1075: Dictatus papae
1076: H. összehívja a worms birodalmi gyűlést, G. kiközösíti H.-t az egyházból
1077: Canossa járás
1080: Wibert (érsek) a császár oldalára áll, H. ellenpápát választ  III. Kelemen
1123: wormsi konkordátum (gyűrű + pásztorbot a pápától, hűbéri birtok a császártól)
1152-1190: Barbarossa Frigyes
1155: Frigyest császárrá keni IV. Adorján pápa
1059: F. összehív egy gyűlést, ahol magára haragítja az É-Itáliai városállamokat
1160: új pápák (III. Sándor + IV. Viktor)
1170: Lombard Liga
1176: legnanói ütközet, Lombard Liga legyőzi F. seregét
1177: Velencében békét köt F. és III. Sándor
1071: manzikerti csata, szeldzsuk törökök betörnek – gyengítik Bizáncot
1095: clarelmonti zsinat, II. Orbán (1088-1099) meghirdeti az első keresztes hadjáratot
1096-1099: első keresztes hadjárat
1099: siket – visszaszerzik Jeruzsálemet
1147-1149: második keresztes hadjárat
1189-1192: harmadik keresztes hadjárat
1187: Szaladin szultán
1192: egyezmény – Szaladin biztosítja a zarándokutakat
1202-1204: negyedik keresztes hadjárat
1217-1221: ötödik keresztes hadjárat
1212: gyerekek keresztes hadjárata
1291: elesik Akkon (az utolsó keresztes erőd) támaszpont + élelem X, Velence + Genova
meggazdagszik, K-i árucikkek kereskedelme (levantei ker.)
1223: III. Honorius elfogadja a ferencesek reguláját
1216: III. Ince elfogadja a domonkosok reguláját
1154: bolognai egyetem - Barbarossa
1215: párizsi egyetem
1225-1274: Aquinói Szt. Tamás
Egyházi állam
levantei kereskedelmi hálózat
Velence
Firenze
Hanza kereskedelmi hálózat
Szentföld
Champagne

keresztes hadjárat: 5 db. vissza akarták foglalni Jeruzsálemet a szeldzsuk törökök ellen a
kereszténység védelme miatt
román stílus: ókori római építészet, vastag falak, lőrésszerű ablakok, félköríves boltozat
gótikus stílus: csúcsíves boltozat, túldíszítettség, katedrálisok
ferences rend: koldulórend, Assisi Szt. Ferenc
7 szabad művészet: min. 6 évig kell tanulni
Lombard Liga: 1170 szövetség a Lombard városok és III. Sándor között
Canossa járás: 1077 IV. H. 3 napig vezekel a város kapujában, 3 nap után visszafogadják
Dictatus papae: 1075 kánonjogi gyűjtemény, 27 pontból áll, a pápa hatalmát a császár fölé helyezi
wormsi konkordátum: 1123
Hanza: É, Balti + Északi-tenger, Flandria – textil, Anglia – gyapjú, Champagne, Duna
levantei kereskedelem: Bizánc – fűszer, porcelán, selyem, tea, puskapor, gyapot