Kora újkor – egyetemes kora újkor

Nagy földrajzi felfedezések:

a felfedezéseket kiváltó okok:

gazdasági:

oszmán birodalom expanziója

vámok

árugrás

nemesfémhiány

ideológiai okok:

rekonkviszta vége

heliocentrikus világkép

technikai okok:

karavella karak

iránytű

jákób pálca

tengerészeti akadémia

az expanzió véget vet a levantei kereskedelemnek, mert a törökök ellehetetlenítik

a törökök nagy vámokat vetnek a távol-keleti cikkekre

európában egy nagy árugrás lesz a vámok miatt

a megdrágult árucikkekért arannyal fizetnek

az aranybányák elkezdenek kimerülni, nemesfémhiány nemesfém éhség megjelenése

a heliocentrikus világkép válik elfogadottá, a gömb alakú föld

elkészül az első térkép és az első földgömb

kiűzik a mórokat spanyolországból, aminek hatására létrejön egy erős keresztény hadsereg, ami hajlik
a felfedezésekre és a hittérítésre

olyan eszközök is megjelennek, amivel már óceánon is lehet hajózni

a technika utat nyit a felfedezésekhez

Felfedezések menete:

portugálokat firenzei bankárok pénzelik

1487- Diaz eléri Afrika déli csúcsát, jóreménységfokot

1498 Vasco de Gama elér Indiába

kisebb kereskedelmi telepeket hoznak létre

Spanyolok:

1492 Kolombusz San Salvador szigetén köt ki

Kasztíliai Izabella spanyol királynő támogatja Kolombuszt

Amerigo Vespucci amerikának nevezi az új világot

1519-22 Magellán meg akarja kerülni a földet az utazása során meghal

Felfedezések hatásai:

új termények: kakó, gyapot, dohány, burgonya, kukorica, paradicsom

nemesfémek: import európába amerikából

árforradalom: sok nemesfém áramlik be, ezért csökken az irántuk való kereslet, emiatt csökken az
értéke, magának a pénznek az értéke is csökken, ami kvázi inflációhoz az áremelkedéshez vezet.

világkereskedelem kialakulása:

kis kereskedelmi háromszög: nyugat indiai szigetvilág-afrika-európa: dohány, gyapot, rum, kávé

nagy kereskedelmi háromszög: európa-kontinentális amerika-kelet ázsia

kereskedelmi telepek létrehozása: Goa

kereskedelmi központok áthelyeződése: észak-nyugat európai nagyobb városok lesznek a

meghatározóak

A világ területi felosztása: 1494 – tordesillasi szerződés: spanyolok és portugálok felosztják a világot
egymás között

pusztítás: konkvisztádorok, járványok, amerikai őslakosság kiirtása

Kapitalizmus kialakulása

definíció: tőkés alapú rendszer, profitorientáltság kereslet-kínálat viszonya

Az amerikai kontinensen nagy kereslet alakult ki a késztermékekre, főleg a gyapjúra

A feudális világkép hanyattlása, a tőkés vállalkozó embertípus kerül előtérbe

A nagy fokú termeléshez anyagi fedezetre van szükség

bekerítés intézménye és nemesfémek által jztnak tőkéhez

a parasztoktól elvették a földüket, és a juh tenyésztésre álltak rá, ami nagy profitot hozott

a parasztoknak új megélhetést kell keresniük

kézműves iparos pláya:

bedolgozási rendszer: a nyersanyagot felvásárolta a tőkés és azokat kiadta a kisiparos parasztoknak,

hogy állítsák elő belőle a termékeket, amit utána visszavett a parasztoktól, kvázi kifizette őket

felvásárlási rendszer: a parasztok előállítottak valamilyen terméket, amit felvásárolt a tőkés

Bérmunkásoknak álltak: városokban való munka

Megjelennek a manufaktúrák, ahol a kor bérmunkásai dolgoztak, a termékeket kézzel állították elő

fokozzák a termelékenységet

munkamegosztást intézményesítenek egy eber csak egy adott munkafolyamatot végez

gyorsabb, olcsóbb munkafolyamat

megjelennek kereskedelmi társaságok, tőzsde, bankok annak érdekében, hogy a tőkések

mégnagyobb profitra tegyenek szert

a kereskedelmi társaságok valamilyen monopol joggal rendelkeztek ( Brit kelet-indiai társaság)

A kapitalizmus hatásai:

Európa megosztottsága

nyugat és kelet különbözése

nyugat iparosodik és exportál kelet felé

kelet európa mezőgazdasági beállítottságú lesz

kontinentális munkamegosztás

cnetrum és periféria az elbától nyugatra lesz a centrum itt hódít a kapitalizmus, melynek eredménye
a gazdasági és társadalmi fejlődés, megjelenik a polgárosodás

az elbától keletre konzerválódik a feudális rendszer

a két oldal függővé válik egymástól

Urbanizáció-városiasodás

egyre több város lesz és egyre többen költöznek városokba

szegregáció – a szegényebb réteg elkülönül a várrosokban

Reformáció
Reformáció előzményei:

pápaság gyengülése:

politikai oldalról is gyengül a hatalma, a rendi monarchiák befolyással vannak a pápa hatalmára

Vallási gyengülés: elvilágiasodás

A francia uralkodó befolyása alá vonja a pápát és 1309-77-ig avignonba kerül a székhelye (avignoni
fogság)

a francia papi réteg avignoni pápát választ

1378-1414 nagy nyugati egyházszakadás

vallási reformtörekvések:

John Wycliff

királyi hatalom függetlensége

egyszerű szegénység

angol Biblia fordítás

követői a lollardok voltak

halála után eretneknek nyilvánították

Husz János

Bibliához való visszanyúlás

pápai hatalom elítélése

nemzeti prédikáció

két szín alatt áldozás

követői a husziták

taboriták, akik a vallási reformokat összekötik a cseh függetlenedéssel

1414-18-konstanzi zsinat: egyházszakadás felszámolása – új pápa

1415 Husz János megégetése

1420-31 huszita felkelés csehországban

Reneszánsz pápaság intézménye:

humanista tudomány és reneszánsz művészet – ezzel fedik el a pápaság valódi hivatását

világiasság, egyházi tisztségek megvásárlása (szimónioa) nepotizmus (saját családtagjaikat, barátaikat

teszik magas egyházi pozícióba)

a hitéleti reformok nem valósulnak meg

Luther fellépése:
1517 október 31 a wittenbergi templomra kitűzött 95 tétel

ennek a közvetlen kiváltó oka a búcsúcédulák értékesítése – pénzért való üdvüzlés

Szent-Péter bazilika építése is anyagi költségeket emésztett fel

1520-ban kiközösítik Luthert a katolikus egyházból

Luther elégeti a pápai bullát

wormsi birodalmi gyűlésen a császár törvényen kívül helyezi Luthert

Bölcs frigyes Wartburg várába menekíti Luthert (több fejedelem is szimpatizál Lutherrel)

Luther tanai:

soli Deo gloria – csak istené a dicsőség, vagyis sem a pápaságnak sem a paságnak nem jár világi
dicsőség és fényűzés. Elveti a papi hierarchiát.

solus Christus – csak Krisztus. Jézust illeti meg dicsőség és tisztelet.

sola gratia – egyedül a kegyelem által lehet üdvüzülni

sola fide – egyedül a hit által lehet üdvüzülni, elveti az egyház tanító és közvetítő szerepét

sola Scrpitura – a bibliához való visszatérés. nemzeti nyelvű istentisztelet, nemzeti nyelvre való
lefordítás

Anababtisták: Müntzer Tamás

anarchizmus

vagyonközösség

többnejűség

felnőtt keresztelkedés

feudalizmus ellenesség

Zwinglisták: Ulrich Zwingli

hierarchia, cölibátus elvetése

anyanyelvű istentisztelet

két szín alatti áldozás

szekularizáció

demokratikus egyházszervezet

Kálvinisták – Kálvin János

actus passivus – az üdvösséget sem jócselekedet, sem megvásárlással nem lehet megszerezni

zsarnokölés
predesztináció – eleve elrendeltetés elve

erényesség, szorgos élet

egyszerű, szegény egyház

hierarchia, cölibátus elvetése

konzisztórium – demokratikus egyházszervezet

Antitrinitiánusok: Szervét Mihály

szentháromság tagadása

Krisztus nem Isten

Szentlélek nem létezik

Más néven ők az unitáriusok

A reformáció hatásai:

vallásháború a Német-római császárságban

1529 – speyeri birodalmi gyűlés: a császár megújítja a lutheri tanok tilalmát. Ezzel sok fejedelem nem
ért egyet – ők a protestánsok.

1531- Schmalkaldeni szövetség – protestáns fejedelmek szövetsége a katolikusok ellen

a vallási ellentét felszíne alatt a központi hatalom és a fejedelmi önállóság ellentéte

1555 – augsburgi vallásbéke – akié a föld azé a vallás, vagyis az adott fejedelem megválaszthatja,
hogy katolikus vagy református legyen és a jobbágyok is költözhetnek olyan területre, amilyenen a
nekik tetsző vallás uralkodik

Kulurális hatások:

sola Scriptura elvből – könyvnyomtatás, biblia - fordítások, oktatás reformja

Ellenreformáció – katolikus megújulás

inkvizíció visszaállítása – protestánsok elleni fellépés

egyházi cenzúra – csak a cenzúra által jóváhagyott művek jelenhetnek meg katolikus országokban

index – ebben határozta meg a pápa a tiltott műveket

hittankönyv kiadása

zsolozsmáskönyv reformja

naptárreform – XIII.Gergely pápa

1545-63 – tridenti zsinat:

megtartotta a szigorú katolikus tanokat, de eltörölte a búcsúcédulákat, püspökök helyben lakása,
papság fegyelme, szemináriumokat hoztak létre papi képzésre

1540 – jezsuita rend megszületése

Loyolai Szent Ignác-hoz köthető

katonás-szigorú fegyelem rend. generális irányítja a rendet

17 év tanulás után eskü letételével lehet bekerülni a rendbe

céljaik a térítés, oktatás

pápai szuverenitás elmélete – vallási és világi szempontból is független a pápa és ő a legfőbb vallási
és világi vezető

az ellenreformációval együtt járt a barokk művészeti stílus, melynek a célja az volt, hogy a híveket a
katolikus egyházhoz visszacsábítsa

17-18. század hatalmi konfliktusai

Harmincéves háború 1618-48

Okai: Habsburgok törekvései – terjeszkedések – központosítási törekvés, a katolikus központi

hatalom a protestáns fejedelmekkel szemben – ellenreformációs törekvés

cseh szakaz 1618-20 egy katolkius cseh királyt akarnak kijelölni, de a csehek saját uralkodót akarnak,
a habsburgok győznek

emiatt fellángolnak a protestáns és katolikus ellentétek bekapcsolódnak a spanyolok, lengyelek,

franciák, hollandok, dánok, svédek

német szakasz 1620-25

dán szaksz 1625-29

svéd szakasz 1630-35

francia szakasz 1635-48

1648 vesztfáliai béke

a Német-római birodalom széttagolódik 300 külön fejedelemség alkotja, ami miatt központilag
kormányozhatatlan lesz

területmódosítások – svájc és hollandia függetlensége

augsburgi vallásbéke kiterjed a kálvinistákra is

Spanyol örökösödési háború

1701-14

Európában hatalmi egyensúly alakul ki

II.Károly spanyol király helyére új király kell I.Lipót a fiát XIV.Lajos pedig az unokáját Anjou Fülőpöt
akarja látnai a trónok

Kialakul két szövetségi rendszer:

Habsburgok mellett angolok, portugálok, hollandok franciák mellett bajorok, magyar rendek

1704-1708 – habsburg győzelem

I.József halála után esélyes a habsburg hegemónia – a habsburgok szövetségesei viszont ezt már nem
akarják

1713 – utrechti béke – habsburg hegemónia korlátozása

Osztrák örökösödési háború:

1740-48

Poroszország felemelkedik

Hohenzollern dinasztia által

I.Frigyes virágoztatja fel az országot és ütőképes nagyhatalommá alakítja Poroszországot

1740-től Mária Terézia uralkodik a pragmatica sanctio értelmében

bajorok, szászok, spanyolok is bejelentik a trónigényüket, hivatkozva a leányági örökösödésre

II.Frigyes nem ismeri el a pragmatica sanctiot

támadás indul a habsburgok ellen

1741 – pozsonyi országgyűlés – a magyar rendek segítenek a királynőnek

Anglia a habsburgok oldalára áll, mert nem szeretné ha a poroszok felemelkednének

1748 – aacheni béke – Poroszország megtarthatja Sziléziát

Hétéves háború

1756-63

háború a gyarmatokon és Európában

gyarmatokon az angol telepesek terjeszkednek, francia kolóniák ellenállnak, angolok előretörnek,

1763 párizsi béke mely angliának kedvez

a porosz nagyhatlmat meg akarják törni

Habsburgok német fejedelemségekkel, lengyelekkel, oroszokkal, svédekkel szövetkeznek

A poroszok meg az angolokkal

jelentős túlerő, meghal az orosz cárnő, így kiegyenlítődnek a viszonyok

1763 hubertusburgi béke nem hozott területi változásokat

Hatalmi egyensúlyra való törekvés, amit ha valaki meg akar szegni, akkor kialakul egy nagyobb
szövetségi rendszer