középkori eretnekségek

és az inkvizíció
yo
A eretnekség kialakulása és 3 csoportja
A középkori eretnekségek általában a
társadalmi igazságtalanságok miatt keletkeztek.
A nyomorgó jobbágyság ugyanis ellenségét
látta a gazdagokban, akik közé a főpapság is
tartozott
Az eretnekmozgalmaknak három nagyobb
csopotja volt
-szegénység-eszme
-tisztaságeszme
-láthatatlan Egyház eszméje
szegénység-eszme
Bresciai Arnold prépost azt hirdette, hogy:
-vagyonos pap nem üdvözülhet.
-Az Egyház mondjon le a vagyonról, a pápa
pedig a világi hatalomról.
Nagy népszerűségre tett szert, ám
Barbarossa emberei elfogták és Róma
prefektusa, halálra ítélte
Waldes Péter alapította a lyoni szegények
társulatát, miután vagyonát a szegényeknek
osztotta szét. Társaival vándorolva prédikált, és
minden vagyonbirtoklást kárhoztatott.
A tisztaság-eszme
• nem más, mint az ókori
manicheizmus. Tiltották a
házasságot, a vagyont és a
szentségek használatát, mert
szerintük az anyag bűnös, és a
sátán teremtménye.
• Fő elterjedési helyük Bulgária és a
dél-franciaországi Albi városának
környéke
• Sok gazdag pártfogójuk akadt
láthatatlan Egyház eszméje
• ez azt jelenti, hogy csak az tagja az Egyháznak, akit Isten az
üdvösségre kiválasztott. Aki halálos bűnben van, az eleve nem
tagja az Egyháznak.
• Szerintük az Az egyházi intézmények feleslegesek és a pápa
maga az antikrisztus.
• Wycliffe oxfordi egyetemi tanár [aki forditota le angolra a
bibliát] hirdette ezeket a tanokat
Husz János cseh pap, átvette Wycliffe tanait és jelentösebb let
a pápai hatalom elutasítása
Inkvizíció létrejöte
• Az Egyházban az eretnekké vált hívek büntetése az apostoli kor
óta a kiközösítés volt. És a megtérteket vezeklés után
visszafogadták.
• De a keresztény római császárok is büntették az eretnekeket:
Justinianus máglyahalállal, mások száműzéssel.
Ezt újította fel a középkor a római joggal együtt.
• A középkorban eleinte az állam maga akarta vállalni az
eretnekek felderítését is, de mivel
ez hitbeli kérdés ezért csak az Egyháznak let joga hozzá.
inkvizitorok
• A pápa előbb a püspököket bízta meg az eretnekségek
felderítésével, majd annak eredménytelensége után maga
küldött inkvizítorokat
ezek elsősorban kolduló szerzetesek voltak, akik tudományos
képzettséggel rendelkeztek és szegénységi fogadalmuk miatt
nem voltak megvesztegethetők
• Az inkvizítor feladata elsősorban nem a
büntetés volt, hanem az eretnekek visszavezetése az Egyházba
• Ha az eretnek visszavonta tételét akor szabadult
Ha nem akkor átadták a világi hatóságnak, amely kiadta a halálos
ítéletet.
Spanyol inkvizició
• A spanyol inkvizíciót Aragóniai
Ferdinánd és
Kasztíliai Izabella szervezte meg,
IV. Sixtus pápa pedig
jóváhagyta (1478).
• Az intézmény kettős céllal bírt
mivel vallási köntösben
államvédelmi célokat szolgált úgy,
hogy a király főnemeseket és
püspököket kijelölt és elítélhetett.
Az itélethozo bírák egy része nem
is volt klerikus.
A mai egyház szemében az invizició
• Az invizició még ha szándékában jóra is
törekedett (az igazság érvényesítése, a
lelkek megmentése stb.), az alkalmazott
eszközök (pl. kínzások) nem igazolhatók
Jézus Krisztus evangéliumából
• A legújabb korban II. János Pál pápa volt az
első római katolikus pápa, aki bocsánatot
kért az egyház összes múltbéli bűnéért,
köztük a protestánsok és a zsidók elleni
bűnökért,valamint az inkvizíció
kegyetlenségéért.