A prépost a katolikus egyházban a püspöknél alacsonyabb rendű pap.

A nagyprépost az
egyházi közigazgatás adminisztratív központjának, a káptalannak a vezetője. Ezen kívül egyes
szerzetesrendek, például a premontrei rend vezetőjét is prépostnak nevezik. (Más rendeknél
például a bencéseknél ez az apát.) A megnevezés latin eredetű, a praepositus vagyis elöljáró
szóból ered. Különleges magyar egyházjogi intézmény a címzetes prépost / címzetes
prépostság, amely szerint a török időkben tönkretett szerzetesi prépostságok címeit (titulusait)
egy arra érdemes világi papnak adományozták. XI. Pius pápa 1934-ben a kinevezéseket a
megyéspüspök hatáskörébe adta. Viselete a liturgián kívül a lila szegélyű és lila gombokkal
ellátott fekete reverenda, lila cingulussal (övvel). Liturgiában fehér infula (süveg), piros
rojttal, lila zsinóron kő nélküli mellkereszt (pectorale), egyetlen kővel díszített gyűrű, karing
felett lila gallér.

A káptalan (latin capitulum) a katolikus egyházigazgatás testületi szerve, mely egy

püspökséghez vagy egyházmegyéhez tartozik. Tagjai a kanonokok, vezetője a prépost.

Tartalomjegyzék
[elrejtés]
 1 Nevének eredete
 2 Típusai
 3 A magyar Országgyűlésben
 4 Szólásban
 5 Káptalani jelvények
 6 Káptalani pecsétek
 7 Irodalom
 8 Külső hivatkozás

 9 Lásd még

Nevének eredete [szerkesztés]

Nevét onnan nyerte, hogy amikor még a kanonokok a "canonica vitá"-hoz kötve voltak, nekik
a rendszabályoknak egy fejezetét (capitulum) naponta felolvasták, ezért címük Venerabile
Capitulum volt.

Típusai [szerkesztés]
Vannak székes- és társaskáptalanok aszerint, hogy székes- vagy egyéb egyház mellett
működnek. Az érseki egyházhoz tartozó káptalant székes főkáptalannak nevezik.
Társaskáptalanok voltak hazánkban a nagyszombati, a pozsonyi, a soproni, a vasvári, a
fiumei,a nagyváradi lat.szertartásu káptalan és a csázmai. A káptalanok a püspöki megyének a
püspökkel való közös kormányzására nincsenek ugyan jogosítva, mert a teljkormányzati
hatalom kizárólag a püspök kezében van; mindazonáltal a székeskáptalanok a püspök
tanácsadó testületét képezik, mint ahogy a bíbornoki testület tanácsadó testülete a pápának.
Ebben a minőségben a káptalan jogai különbözők aszerint, amint a püspöki szék be van töltve
(sede plena) vagy a püspöki szék megürült (sede vacante), vagy végül a püspök akadályozva
van (sede impedita). Székürülés esetére a rendes joghatóság gyakorlása a székeskáptalanra
száll, ki azt a 8 nap alatt gyakorolja, a püspöki jövedelmek kezelésére pedig egy ún.
oeconomust (gazdasági igazgatót) rendel. Saját belügyeiben a káptalan önállóan intézkedik.
Hazánkban a káptalanok mint úgynevezett hiteles helyek, nevezetes szerepet játszottak a
jogéletben.

A magyar Országgyűlésben [szerkesztés]

1848-ig a káptalanok az alsó táblának tagjai voltak, ahol 1-2 követtel vettek részt.

Szólásban [szerkesztés]
 A fejem nem káptalan – én sem tudhatok mindent.

Káptalani jelvények [szerkesztés]

A káptalani jelvény a kanonokoknak a korabeli rendjelekhez hasonló, nyakban viselt jelvénye
a 17. sz. végétől. - Kezdetben a Sztszék (pl. 1736: a königgrätzi székeskápt-nak), az illetékes
pp. (pl. 1744: a leitmeritzi székeskápt-nak) adományozta, de létezett önálló, egyoldalú fölvétel
is (pl. 1752: a trentói kápt. esetében). 1753-tól az akkori Osztr. Németalföldön lévő Tournay
székeskápt-jának adott ~ alapján ált-sá vált, hogy világi uralkodó adományozza. - A mo-i
~eket litterae patentes formájában alapították, ezen dokumentumoknak azonban litterae
armales tartalmuk volt, s kivitelük is ezeknek felelt meg. A m. ~ek döntő részét bevezették a
királyi könyvekbe (Libri Regii). A ~en látható a m. kir. korona motívuma, s ált. az adott kápt-
nal kapcsolatos szt ábrázolása. A ~ek egy részét a pol. változások miatt megcsonkították,
átalakították, az elveszetteket a korábbiaktól eltérő újjal pótolták. A ~eket időről-időre
megújított szalagon, tokban tartották. Az idők során e féltve őrzött daraboknak újabb tokok
készültek. - Mo-on ~t kapott: 1777: Esztergom, 1779. XI. 19: Kalocsa, 1803. VIII. 12: Nyitra,
1808. II. 19: Szepeshely, 1808. VII. 22: Győr, 1808. XII. 23: Vác, 1810. IX. 28: Csanád,
1816: Fiume, 1819. II. 26: Erdély, 1829. VII. 26: Eger, 1831. V. 16: Pozsony, 1831. IV. 22:
Székesfehérvár, 1831. XII. 5: Pécs, 1835-48: Zengg, 1835. XII. 3: Besztercebánya, 1849-
1905: Diakóvár, 1853: Lugos g.k., 1854. IV. 24: Nagyszombat, 1854. VIII. 24: Csázma, 1856.
X. 10: Gyulafehérvár g.k., 1856. V. 2: Fogaras g.k., 1859. X. 28: Szamosújvár, 1862. XI. 16:
Munkács g.k., 1865. II. 8: Szatmár, 1881: Szarajevó, 19. sz. vége: Eperjes g.k., Kassa, 1900.
VIII. 13: Rozsnyó, 1913. V. 14: Szombathely. P.A.

Káptalani pecsétek [szerkesztés]

káptalani pecsét a káptalan hivatalos jelvénye, melynek lenyomata hitelesítette az oklevélben
(okmányban) foglaltakat. - A ~ használata a kápt. hiteleshelyi tevékenységének befejező
mozzanata volt. Általa az okl. tulajdonosa azt hiteles, igazoló okiratnak tekinthette. Kezdetben
pl. a fehérvári kápt. pecsét nélkül állította ki okl-eit. Az istenítéletek elterjedésével azonban
annyira megnőtt a pecsét jelentősége, hogy a 14. sz: már követelmény lett használata. A kápt.
a hiteleshelyi működés jogát az autentikus pecsét átadásával kapta meg. A ~ elvesztése esetén
a ~et megújították, s már a 13. sz: országszerte elrendelték a régi pecsétes okl-ek bemutatását,
hogy azokat átírják és új pecséttel lássák el. Ha a pecsétet valami okból megváltoztatták, a
régit megsemmisítették v. érvénytelenítették. - A ~ alakja hosszúkás (monorú) v. kerek, van
ahol külön pecsétet használtak a kiváltságokra, ill. a peres ügyekre. A pecsétkép rendszerint a
kápt. v. konvent védősztjét v. annak jelvényét ábrázolta. A 13. sz. 2. felétől gyakran
fölfüggesztették színes, ritkábban egyszínű zsinórra. - Az aradi káptalan 13. sz., mandorla
alakú hiteleshelyi pecsétjének (53 x 30 mm) képe az álló Szt Márton, mitrával, hosszú
kazulában. Lába alatt konzolszerű talapzat, jobb karjával áldást ad, baljában pásztorbot. A
képtől pontsor választja el a köriratát: SIGILLUM • CAPITULI • ORODIENSIS. 1514:
megsemmisült v. hitelét veszítette. - Kör alakú (45 mm) pecsétjén 1520: a pecsétkép közepén
húzódó, a mezőt vízszintesen osztó rombuszmintás függöny előtt az álló Szt Márton
dicsfénnyel, tunikában és köpenyben. Bal kezével fölemeli köpenye sarkát, és a jobbjában
tartott pallossal kettévágja. Körirata pálcakeretben 1514-es évszámmal: SIGILLUM •
NOVUM • CAPITULI • ECLESIE • ORODIENSIS. - A bácsi székeskáptalan a kk. folyamán
3 különböző pecsétet használt. Közülük kettő szokatlan módon egyidejűleg használt
hiteleshelyi pecsét. Memoriális pecsétjét 14. sz. lenyomatról ismerjük. - Mandorla alakú
(44x27 mm) pecsétjén 1229: konzolon álló Szt Pál ap. (a körirat sávját alul áttöri) dicsfénnyel,
földig érő tunikában, fölötte átvetett köpenyben. Jobb kezében pallos, baljában nyitott kv.
Körirata belül kettős, kívül egyszerű pontsorban: SIGILLUM • CAPITULI • BACIEN. -
Bakonybél bencés apátsága pecséthasználatának első feltehető nyoma egy későbbi átiratban
fennmaradt 1258-as okl., amelyet Jakab apát és konventje is hitelesített. 1276: egy kir.
rendeletre folytatott birtokvizsgálat kétségtelenné teszi, hogy ekkor már valóban működött
hiteleshely Bakonybélben, ám jelentősége vsz. eltörpült a közeli Veszprém, Győr és
Pannonhalma tekintélye mögött. Erre utal az, hogy Károly Róbert 1330: a győri kápt-t
megbízta, hogy ellenőrizze, rendelkezik-e valójában a bakonybéli konvent hiteles pecséttel. E
pecsétet, amelyet mintegy 100 é. keresztül változtatás nélkül használtak, az 1353-as kir.
pecsétvizsgálat során visszavonták, amint ezt Péter apát 1354-es okl-ének záradékából is
megtudjuk. - A kör alakú (43 mm), vsz. a 13. sz. közepéről való pecséten Szt Mór
sodronyöltözetben, fölötte derékban átövezett ingben, jobbjában zászlós hosszú lándzsa,
baljában kettős keresztes pajzs. Tőle jobbra infulás, kezét imára emelő apát térdel, balra szerz-
ek csoportja. Az eredetileg vsz. gyöngysorokkal keretelt, majuszkulás körirat a vizsgált
lenyomaton olvashatatlan. - A boszniai székeskápt-nak a 13. sz. első feléből fönnmaradt kör
alakú (44 mm) pecsétjén a kép közepén fél alakos Szt Péter ap., fején mitra, jobb kezében
kulcs, baljában csukott kv. A köriratot pálca választja el a pecsétképtől. - A budai káptalan
hiteleshelyi pecséthasználatát 1222: említik először. Mandorla alakú (46x29 mm) pecsétjén
1270: a ppi ornátusban trónuson ülő Szt Péter ap., dicsfénnyel, mitrában, kazulája fölött
pallium. Jobbját áldásra emeli, bal kezében 2 kulcsot tart. Körirata pálcakeretben: SIGILLUM
• CAPITULI • BUDENSIS. főpapi pecsét **

A kanonok a káptalan tagja. Nevük onnan ered, hogy eredetileg közös életre és különleges
rendszabályok által előszabott életmódra (vita canonica) voltak kötelezve.

Egy időben kanonok volt minden pap, aki nem volt szerzetesrend tagja, mert mindegyiknek a
káptalanhoz kellett tartoznia és alkalmazkodnia kellett a kánoni életmódhoz, idővel azonban a
káptalanok meggazdagodtak, és tagjaikat egyre jobban zavarta az élet- és házközösség. Emiatt
a káptalan tagjai felosztották maguk közt a káptalan javait, és mindegyik kanonok számára
külön javadalmat (praebendas) hasítottak ki, vagyis kanonoki állomásokat szerveztek, így a
káptalanok zárt testületekké (capitula clausa) váltak, ugyanis minden káptalannál csak annyi
kanonok lehet, ahány javadalom, állomás van. Egy időben a törvények ellenére a még csak
megüresedő állomásokra való igényeket is osztogatták; az ilyen kanonokokat Canonici in
herbis-nek nevezték, ellentétben a már kinevezett valóságos kanonokkal (Canonici in floribus
et fructibus). Az egyház folytonos törekvésének sikerült néhol a közös élet visszaállítását
keresztülvinni s így támadt a különbség a közös élet szabályait követő „szabályozott
kanonokok” (Canonici regulares) és az életközösségre vissza nem tért „világi kanonokok”
(Canonici saeculares) között.
Az életkort tekintve, a kanonokságra a betöltött 22-ik, káptalani méltóságra p. főnökségre,
lelkészettel v. külhatósággal járó állomásokra a betöltött 25-ik életév volt szükséges. Az
egyházrendet tekintve, legalább is az aldiakonátus szükséges, rendszerint azonban,
Magyarországon általában csak áldozárokat neveztek ki kanonoknak. A képzettséget tekintve,
a tridenti zsinat határozatai szerint a kanonokok legalább fele hit- v. kánonjog doktorokból v.
licentiatusokból kell hogy álljon. Tekintve a fontos szerepet, amelyet a káptalanok mint
hiteles helyek játszottak, az 1741. évi XVI. t.-c. rendelete szerint a kanonokoknak nemcsak a
magyar nyelvben, de a jogtudományban is jártasnak kellett lenniök. Némely stallumokra
előírták a nemességet.

A kanonok kötelességeihez tartozott különösen:

 a kiszabott hitvallásnak (professio fidei) letétele;

 jelenlét az istentiszteleten, amiért külön napi osztalékok (distributiones quotidianae)
jártak
 a püspököktől kapott megbízatások teljesítése.

A kanonokok kötelesek továbbá a püspököt, midőn az isteni tiszteletre megjelenik v. onnan

távozik, kísérni és a pontifikálásnál segédkezni. Tiszteleti jogaikhoz tartozik emelkedettebb
hely (stallum), violaszínű mozzetta, néhol hermelinprémes cappa és rochettum, a
reverendissimus cím, s hazánkban a mellükön lefüggő káptalanbeli rendjel.

Magyarországon a négy első állomású kanonok ún. oszlopos kanonok (Canonici columnares)
és pedig

1. a prépost (nagyprépost),
2. az olvasó kanonok (Lector),
3. az éneklő kanonok (Cantor),
4. az őr-kanonok (Custos).

A görög katolikusoknál ezeknek elnevezései:

1. Archipresbiter,
2. Archidiaconus,
3. Primicerius,
4. Ecclesiarcha.

A valóságos kanonokon kívül vannak címzetes kanonokok is. A zágrábi nagyprépost

mindenkor auraniai perjel és mint ilyen a főrendiháznak tagja. A kanonokokat, úgy a
valóságosokat mint a címzeteseket, Magyarországon a király nevezte ki; 1772-ig a kinevezés
jogát átengedés folytán a püspökök gyakorolták, de Mária Terézia a jogot visszavette; 1802
óta pedig a kinevezés jogát állandóan a király gyakorolja. Nem méltóságok, hanem csak
tisztségek (mera officia) a decanus v. divisor, a Scholasticus, a Canonicus a latere, a
Ceremoniarius, a Canonicum Poenitentiarius és a C. Theologialis stb.

Az apát a katolikus egyház egyes férfiszerzetesrendjeinél a kolostor vezetője. Apátnak

nevezték régebben azokat a szerzeteseket is, akik ugyan nem álltak kolostor élén, de nagy
tiszteletnek örvendtek. Nem minden szerzetesrend főnöke veszi fel az apát címet, vannak
prépostok, perjelek (priorok) is. Mivel azonban az apát cím régebbi, ezért rangban megelőzi a
préposti vagy perjeli címet.
Tartalomjegyzék
[elrejtés]
 1 A szó eredete és használata
 2 Különleges típusai
 3 Az apáti cím a magyar történelemben
 4 Apáti jelvények

 5 Külső hivatkozás

A szó eredete és használata [szerkesztés]

A szó a latin abbas szóból származik, amely a héber abba („atya”) szó arámi alakjának
átvétele. Régen atyának nevezték azokat, akik mások tanításával vagy szellemi irányításával
foglalkoztak. Ez különösen megfigyelhető a keresztény hagyományokban: tanítóikat, lelki
elöljáróikat és gondozóikat atya névvel illették. Ilyen értelemben nevezték abbas-oknak egyes
szerzetesrendek alapítóit és a kiválóbb zárdák főnökeit.

Francia nyelvű alakja az abbé szó, amely néha a magyarban is használatos.

Különleges típusai [szerkesztés]

Az apát kivételes esetekben püspöki jelvényeket is viselhet. Ezek az úgynevezett abbates
mitratik. Ellentétben a püspökök non mitratijával.

A középkor folyamán előfordult, hogy a fejedelmek befolyást gyakoroltak az apátok

választására. Az ilyen apátságokat világiaknak vagy világi papoknak adományozták. Ezeket
világi apátságoknak nevezzük.

Az apáti cím a magyar történelemben [szerkesztés]

Magyarországon szerzetesi és világi apátok is találhatóak voltak, amelyek lehetnek
valóságosak vagy címzetesek. Az utóbbi megkülönböztetés eredete a mohácsi vész által
okozott pusztításokra vezethető vissza. Akkoriban az egykori szerzetes apátságok vagyonát és
javait a világi vezetők elrabolták, vagy visszaszálltak a koronára, valamint a háborúk
költségeinek a biztosítására fordították.

Később az elfoglalt apátságok közül némelyeket visszaszolgáltattak, másokat alapítványok

vagy iskolák részére adományoztak. Ezek a valóságos vagy birtokos apátok, abbates reales.
De a legtöbb apátságot és azok javait az elfoglalók visszatartották. Így ezen apátságoknak
csak a címe maradt fent, amelyet a püspök felterjesztésére káptalanbeli vagy lelki
pásztorkodással foglalkozó, esetleg tudományos pályán alkalmazott papoknak adományoztak.
Ezen apátságoknak a valóságos apátokéval egyenlő méltóságuk volt, de joghatóságot nem
jelentettek.

Apáti jelvények [szerkesztés]

Viselete a liturgián kívül a lila szegélyű és lila gombokkal ellátott fekete reverendát, lila
cingulussal (övvel). Liturgiában fehér infula (süveg), piros rojttal, lila zsinóron kő nélküli
mellkereszt (pectorale), egyetlen kővel díszített gyűrű, karing felett lila gallér.

Az apátok általában a kolostor címerét a sajátjukéval egyesítve viselik a helyi szabályok

szerint, illetve csak a kolostor vagy csak a saját címerüket használják. A pajzson mitra van, a
pajzs mögött pásztorbot és velum (öv). A kalap fekete, hat bojttal. Egyes szerzők három bojtot
adnak meg és a hat bojtot a rend főnökének tartják fenn. A nullius apát a mitra és a pásztorbot
mellett zöld kalapot visel hat bojttal (akárcsak a püspök). A főapátok főapáti süveget viselnek
és a címerük fölött mitrát és püspökbotot használnak. Az apátok címerében nincs kereszt. A
kolostori címerek kialakulása után az apátok személyi címerei háttérbe szorultak vagy külön
pajzsra kerültek, egyesített címert alkotnak és a kolostor címere az előkelőbb (jobboldali)
pajzsra kerül. A 16. századtól a kolostori címereken megjelennek a pajzstartók (Szűz Mária,
angyalok, szentek stb.). Ha egy apát irányítása alatt több kolostor is áll, két pásztorbotot
(Csehország) vagy két mitrát (Ausztria) is viselhet.

A perjel vagy prior a katolikus egyházban a férfiszerzetesrend egy kolostorának vezetője. Az

eredeti latin prior szó jelentése „korábbi, első” (a perjel esetében: „rangban első, elöljáró”).
Néhány szerzetesrendnél, például a Benedek-rendnél a perjel fölött áll a magasabb rangú apát.
A perjelt egyes rendeknél prépostnak, rektornak, gvárdiánnak is nevezik.

A keresztény kolostor [szerkesztés]

Pannonhalma – Bencés apátság

A kolostor (monostor) maga a szerzetesház, rendház, vagy egyszerűen: ház (női

szerzetesrendeknél: zárda) az épületet jelöli, amely a szerzetesi élet vitelére az egyházjog
szerint alkalmas. Rendszerint templom is épül hozzá, a magyarországi hagyományok szerint
pálosoknál az épület déli, a többi szerzetesrendnél az épület északi oldalán. "A szerzetesek
vagy az apácák bizonyos szabályok (regula) szerinti együttélésére szolgáló épület(csoport),
mely egyben a legkisebb szervezeti egység a szerzetesrenden belül. Jellemző rájuk a
külvilágtól való elzárkózás; elnevezéseik is erre utalnak: a kolostor a claustrum szóból ered,
ez a latin claudere 'elzárni' igéből, a monostor pedig a monasterium, a magányos épületre
utaló görög monakhos szóból származik. A monasztikus és a remeterendek kolostoraikat
rendszerint a lakott helyektől távol, míg a később kialakult koldulórendek a városokban és a
mezővárosokban építkeztek. A templom rendszerint déli oldalához épült a kerengő, ebből
nyíltak a közös helyiségek, a káptalanterem (capitulum), az ebédlő (refectorium), a hálóterem
(dormitorium), a konyha, könyvtár, másolóműhely." (Korai Magyar Történeti Lexikon, IX-
XIV. század)

Kolostor – monostor – rendház: A többnyire szinonímaként használt két fogalom, kolostor

és monostor más-más funkciót takar. A görög eredetű monostor szóval jelöljük a monasztikus
rendek templommal egybeépített, kötött rendszerű telepét, mely a rend-tagok valamennyi
életfunkcióját (szállás, étkezés, ima, önellátó ipar, gazdálkodás) hivatott kiszolgálni. A latin
eredetű kolostor szóval csak a szerzetesi szállásépületet jelöljük, melyhez templom is
csatlakozhat (nem fontos egybeépíteni), de nem tartalmaz komplett kiszolgáló egységet. [1]
Rendháznak vagy székháznak általában a kolostorhoz, ill. monostorhoz tartozó, de más
településen lévő szerzetesházat nevezik, így például a győri bencés rendház, ill. székház
Pannonhalmához tartozik.[2]

Kolostorok Magyarországon [szerkesztés]

Pécsvárad – Bencés apátság

Az első magyarországi kolostorokat a bencések alapították a 10. század végétől:

 Pannonhalma,
 Bakonybél,
 Zalavár,
 Pécsvárad,
 Zobor.