Bűncselekmények a

középkorban és a kora újkorban

dr. Képes György
(magyar jogtörténet szemináriumi anyag)
 I.
Árpád-kori büntetőjog
1. Közbűncselekmények
 sértettje és a szankció jogosultja: a király (állam)
 büntetése rendszerint halál

Szent István dekrétumainak második könyvéből:

51. fejezet: a király és ország ellen való pártütésről
Ha valaki pártot üt a király vagy ország ellen, annak oltalmat ne adjon a
templom. […]

Szent István dekrétumainak második könyvéből:

16. fejezet: a szándékos emberölésről
Ha valaki haragra gerjedvén és felfuvalkodván, kevélységgel, szándékos
emberölést követ el, tudja meg, hogy száztíz aranypénzt fizet érte, a mint a mi
tanácsunk végezte.
1. § Ebből ötvenet a király kincstárába vigyenek, a más ötvenet adják a
rokonoknak, tíze pedig az ítélőbíráké és közbenjáróké legyen. És maga a
gyilkos böjtöljön a kánonok rendelése szerint.
 I.
Árpád-kori büntetőjog
2. Magánbűncselekmények
 a sértett és a szankció jogosultja azonos (sértett / család)
 büntetése rendszerint compositio (vérdíj vagy hasonló vagyoni
büntetés)
Szent István dekrétumainak második könyvéből:
13. fejezet: az emberölésről, először is, ha történetből esik
Ha valaki történetesen öl meg valakit, tizenkét aranypénzt fizessen és
böjtöljön, mint a kánonok rendelik.
1. § Ha pedig szabad ember a szolgáját öli meg valakinek, adjon más szolgát
érte, vagy árán váltsa meg és böjtöljön a kánonok szerint.

Szent István dekrétumainak második könyvéből:

14. fejezet: azokról, akik feleségüket ölik meg
Ha valaki az ispánok közül megkeménykedvén az ő szívében, lelke idvességé-
vel nem gondolván, ami távol járjon a hívők elméjétől, felesége vérében
fertőznék, engesztelje meg az asszony rokonságát ötven tinóval, mint a
királyi tanács végezte, és böjtöljön a kánonok rendelése szerint. […]
 I.
Árpád-kori büntetőjog
3. Vallás elleni deliktumok
Szent István dekrétumainak második könyvéből:
8. fejezet, hogy vasárnap mindenki templomba járjon
[…] vasárnaponként […] minden ember, nagyja és apraja, férfia s asszonya,
mind templomba menjen, kivéve azokat, a kik a tűzhelyet őrzik.
1. § Valaki pedig konokul hátramarad, csapják meg és kopasszák meg.

Szent István dekrétumainak második könyvéből:

10. fejezet: pénteken húst enni tilos
Valaki pénteki napon, melyet az egész kereszténységben megtartanak, húst
eszik, egy hétig böjtöljön bezárva.

Szent István dekrétumainak második könyvéből:

12. fejezet: a kereszténység megtartásáról
Ha valaki, nem törődvén a keresztyénséggel, henyeségből vagy esztelenül a
vallás ellen vétene valamit, ítélje meg a püspök az ő vétségének mivoltához
képest az egyház törvénye szerint.
 II.
A rendi kor büntetőjoga

közbűncselekmények hűtlenség

nyilvános gonosztevők

magánbűncselekmények actus potentiae

maioris
minoris

infamia
 Hűtlenség
Nota infidelitatis
 A fő- és jószágvesztéssel büntetendő, legsúlyosabb
közbűncselekmények összefoglaló neve:
 „aki az alkotmány, a király és korona közhatalma ellen támad”
(felségsértés)
 hazaárulás különböző esetei
 pénz-, pecsét- és oklevélhamisítás
 bírákkal, bírák eljárásával kapcsolatos különféle bűncselekmények
 „akik valamely nyilvános és kárhoztatott vallásfelekezethez
csatlakoznak” (eretnekség)
 falvak és majorok nyilvános gyújtogatói – 1723-ig
 „aki vérrokonait a vérség negyedik izén belül meggyilkolja”
(rokongyilkosság) – 1723-ig
 „akik vért fertőztetnek és nőrokonaikat a vérség negyedik ízén belül
elcsábítják” (vérfertőzés) – 1723-ig
 Hűtlenség
Nota infidelitatis
Hunyadi Mátyás második dekrétumából:
1462. évi II. törvénycikk
azok az esetek, melyek hűtlenség vétkére tartoznak, és a melyekben,
valamint másokban, a király úr a bűnösök birtokait és fekvő jószágait
másnak adhatja és adományozhatja [1–14. §]
173. sz. szemelvény

Hármaskönyv, I. rész 14. cím

Az úgynevezett hűtlenség vétkének esetei pedig azok, melyek ha fölmerülnek,
a királyi felség bárkinek fekvő jószágait még életében
törvényesen és szabadon adományozhatja annak akinek akarja [1–18. §]
174. sz. szemelvény

III. Károly második dekrétumából:

1723. évi 9. törvénycikk
hűtlenségi bűnt magukban foglaló esetek [2–10. §]
ártatlanok jogainak védelme [12. §]
257. sz. szemelvény
 Nyilvános gonosztevők
Malefactores publici
 A halállal büntetendő további közbűncselekmények megnevezése:

 szándékos emberölés
(ha nem minősül hűtlenségnek)

 lopás, rablás és más vagyon elleni bűncselekmények

 erőszakos nemi bűncselekmények

(ha nem minősülnek hűtlenségnek)

 gyújtogatás
(ha nem minősül hűtlenségnek)

 méregkeverés
 Nyilvános gonosztevők
Malefactores publici
Szent László dekrétumainak második könyvéből:
1. Fejezet arról, ha akármely főember közelvalója lop
Tetszett azt is végeznünk, hogy magát a tolvajt, ha csak templomba nem
jutand, akasszák fel és minden vagyona vesszen utána. […]
168. sz. szemelvény

1486. évi LI. törvénycikk

Továbbá, a mely emberek, eltökélt szándékkal követnek el emberölést,
azokat […] minden váltságdij mellőzésével, ki kell végezni
164. sz. szemelvény

Hármaskönyv, I. rész 15. cím

Az előadott esetekből következik tehát, hogy a tolvajoknak vagy rablóknak, a
haramiáknak és más ilyen fosztogatóknak, úgy szintén a gyilkosoknak […] fekvő
jószágai és birtokjogai […] a királyi fiskusra nem háramlanak[…]; hanem az
ilyeneket csak főbenjáró ítélettel kell sújtani és büntetni, ugyanis a tolvajokat
felakasztani, a rablókat karóba húzni vagy kerékbe törni, a többieket pedig
lenyakazni; tudniillik amint megérdemlik.
Nyilvános gonosztevők
Malefactores publici
 Nagyobb hatalmaskodás
Actus maioris potentiae
 Nemesek elleni önbíráskodó cselekmények, quinque casus,
büntetése: fő- vagy jószágvesztés
1486. évi XV. törvénycikk
Főbenjáró ítéletben, az öt eset kivételével, senkit sem kell elmarasztalni, és
hogy ha az urak tisztei vagy jobbágyai erőszakoskodnak, uraiknak esküvel kell
magukat tisztázniok, azok részéről pedig igazságot szolgáltatniok
Továbbá végeztük: hogy hatalmaskodás tényében, ha mindjárt valaki a bíróság
előtt vagy másutt is, saját szájával vallaná be a gonosztetteket, a melyeket
elkövetett, ennek utána senkit sem kell elmarasztalni, (hanem ha az alább
megnevezett esetekben);
1. § Úgymint (1) a nemesek házainak megrohanása, továbbá (2) a birtokok
és haszonvételeik meg tartozékaik elfoglalása, úgyszintén (3) a nemesek-
nek igaz ok nélkül való letartóztatása, ezen kívül (4) a nemeseknek meg-
sebesítése, megverése vagy (5) megölése miatt.
178. sz. szemelvény
 Kisebb hatalmaskodás
Actus minoris potentiae
 egyéb (nem nemes elleni, a quinque casushoz nem tartozó)
önbíráskodó cselekmények; valamint egyéb kisebb (nem ölésre irányuló)
testi épség elleni bűncselekmények
 büntetés: testi büntetés (jellemzően botbüntetés), megszégyenítés,
ha nemes követi el: pénzbüntetés

Becstelenség
Infamia
 álorcások (másnak adták ki magukat); hűtlen gyámok; vértagadók;
patvarkodók (alaptalanul perlekedők); hamis esküt tevők; hamisan
tanúskodók
 büntetés: becsületvesztés (magánjogi jogképesség részleges
elvesztése), esetleg megszégyenítés is