1

Közjegyzőség története, a
közjegyzői okirat, őrzési
tevékenységek (Kjtv.)
IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁSI SZAK
ELTE-ÁJK

Dr. Bozsó Ildikó Közjegyzőhelyettes

2023. Október 7.
 2

Közjegyzőség története
Római jogi gyökerek. 3

 Császárkor
 Tabellio – nem közjegyző, írástudó, aki felkérésre okiratokat készít, okirata nem
közokirat (nem közhiteles)
 a különbségek ellenére a mai latin típusú közjegyzők előképének tekinthető
 Notarius – fő feladata a császári meghallgatások összefoglalóinak leírása –
 bár a középkorban a közjegyzők latin neve notarius, a római forrásokban a notarius szó
teljesen mást jelöl
 Közokirat – magánokirat
 Közokiratokat közhivatalokban készítik, és közhitelességet (publica fides) élvez m
A közjegyzői intézmény kialakulása 4

és fejlődése Nyugat-Európában
 Közjegyző (notarius) intézményének megjelenése a XI-XIII. századra tehető
 Eredetileg bírósági írnok, titkár (VI. sz-tól)
 Írásbeliség iránti igény
 X-XI. sz.: bírók esetileg majd általánosan megbízzák a notariust okiratok
elkészítésére – közhiteles okirat
 Később az is közhiteles, amit nem bírói felhatalmazásra készít
 XI-XII. sz. bíróságtól független közjegyző, kinevezés
 A független közjegyzők szabályozása a római jogi tabelliok szabályozásán alapul
– ezért latin típusú közjegyzőség

5
Katolikus egyház szerepe a közjegyzőség elterjedésében
 1180 III. Sándor pápa közjegyzői okiratot, mint érvényes bizonyító eszközt ismerte el
 1215-ben, a 4. lateráni zsinat 38. kánonja elrendelte, hogy az eljárásokról készült
jegyzőkönyveket lehetőleg közhiteles személy jegyezze le
 Ars Notarialis – közjegyzői ismeretek oktatása számos egyetemen
 Formuláskönyv
 Közjegyzői okiratkészítés meghatározott szabályai
 Közjegyzői okirat közvetlen végrehajthatósága (XIV. sz. általánossá válik
Itáliában, Fr.o-ban, Sp.o-ban, XVI. Sz.-ban Németo.ban széles körben elterjed)
Európai közjegyzőség történetének 6

lényeges eseményei
 Németország
 1498 Freiburg-i Német Birodalmi Gyűlés: közjegyzőség egységes szabályozásának
elhatározása 
 1512 - I. Miksa birodalmi közjegyzői rendtartás
 DE! területi sajátosságok miatt a mai napig vegyes rendszer jellemzi
 Franciaország
 IX. (Szt.) Lajos (1226-1270) király peren kívüli eljárásokat teljes egészében a közjegyző
hatáskörébe utalta ez utóbbiakat, egyúttal megszüntette a közjegyzőknek a bíróságoktól való
függését
 Szép Fülöp: maximalizálta a párizsi közjegyzők számát, király nevezhet ki közjegyzőt,
ügykönyv
 1803. közjegyzői tv. – modern közjegyzőség eredete.
 Közjegyző olyan közhivatalnok, aki azokról az ügyletekről és szerződésekről, melyeknek a felek közhiteles
jelleget kívánnak biztosítani a közhitelességi tekintélyt ad, s az ügyletek biztosítása céljából azokat letétben
megőrzi
 7
 Ausztria
 1512. évi birodalmi közjegyzői rendtartás
 Többször korlátozzák a működési körüket, majd 1850. évi, 1855. évi közjegyzői
rendtartással visszaállítják a közjegyzőséget
 1871. évi közjegyzői rendtartás
 Anglia
 Nem nyert elismerést a latin típusú közjegyzőség
 A tényeket elsősorban tanúk igénybevételével kell bizonyítani, írásbeli bizonyíték
kivételesen (pl. affidavit)
 Latin közjegyzőségek nemzetközi együttműködése:
 Latin Közjegyzők Nemzetközi Uniója [Union International du Notariat Latin (UINL)]
1948. október 2-i Buenos Aires-i megalakulása
Magyarország 8
 Poroszlók
 XI-XII. sz., de a XIV. sz. már végleg eltűntek magyar jogéletből
 hatósági megbízott és közhitelű tanú
 Nem okiratot készít, szóbeli ügyletről tanúskodik
 Hitelességét rontotta, hogy ajándékot fogadhattak el
 Hiteleshelyek
 Nagy tekintélyű káptalanok vagy konvent
 1231. évi XXI. Törvénycikk közhitelességű feladatok ellátásával bízza meg
 Okiratszerkesztés
 Peren kívüli eljárás
 9
 Közjegyzők
 Anjou házi királyok, Közjegyzői okirat készül Károly Róbert királlyá koronázásáról
 Egyházi bíróságok eljárásában jelentős szerep
 Okiratszerkesztés, gyakran együttműködnek a hiteleshelyekkel
 Kétfajta okirat: 1. mint közhiteles személy 2. mit az egyházi bíróság jegyzője
 1526 után a török hódoltság alatt eltűnnek
 Abszolutizmus: Osztrák közjegyzői rendtartás
 1861. február 15. Országbírói értekezlet hatályon kívül helyezte  hiteleshelyek régi
jogát visszaállította
1875-1949 10
 a királyi közjegyzőkről szóló 1874. évi XXXV. Törvény  magyar polgári
közjegyzőség megalkotása
 Közjegyzői okirati kényszer (házastársak és jegyesek közötti meghatalmazás, öröklési
szerződés, halál esetére szóló meghatalmazás), magánokiratot nem készíthet.
 a hagyatékok tárgyalása a közjegyzők kizárólagos hatásköre (1894. évi XVI. tc. )
 1895: a közjegyzőség első szakmai folyóirata (Charmant Oszkár fiumei királyi
közjegyző szerkesztésében „Folyóirat a perenkívüli törvénykezés és a közjegyzői
gyakorlat számára” címmel)
 1907. december 15.: megalakították a Magyarországi Királyi Közjegyzőhelyettesek
Országos Egyesületét
 1. vh után Magyarországon csak 139 közjegyzői székhely maradt meg, míg 190
székhely az utódállamok területére került
 Törekvések közjegyzői okirat kényszer kiterjesztésére ügyvédi kar sérelmezi
 1944 szovjet bevonulás  felmerül a közjegyzői kar megszüntetésének kérdése is
Államosított közjegyzőség (1950-1991) 11

 1949. december 31: a polgári közjegyzőség intézménye megszűnt

 bírósági szervezetbe integrálták a közjegyzőséget
 Fő feladat: Hagyatéki ügyek, hagyaték leltározása, tárgyalása, átadása
 Kis részben okiratkészítés, nagyobb számban végrehajtási ügyek, hitelesítési ügyek
 Alacsony presztizs („aki nem jó bírónak, az jó lesz közjegyzőnek”)

 A közjegyzői reform: a latin típusú közjegyzőség létrejötte (1989–1991)

 1991. nov. 1. : hatályba lépett a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. Törvény (Kjtv.)
 1992 április: a Latin Közjegyzőség Nemzetközi Uniója felvette tagjai sorába a magyar
közjegyzőséget
A közjegyzői törvény és a témához 12

kapcsolódó jogszabályok
 1991. évi XLI. törvény a közjegyzőkről (Kjtv.)
 az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (Kjnp.) – a Kjtv. háttérjogszabálya
 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról (Pp.) - a Kjnp. háttérjogszabálya
 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról (Vhr.) – 6. sz.
melléklete: „felkérő nyomtatvány”
 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet a közjegyzői díjszabásról (Díjrendelet)
 29/2019. (XII. 20.) IM rendelet a közjegyzői ügyvitel szabályairól (Küsz.)
 4/2009. (III. 6.) IRM rendelet a Végrendeletek Országos Nyilvántartásáról (VONY rendelet)
 MOKK Szabályzatok
 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról (Vht.)
 2017. évi LIII. Törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
(Pmt.)
A közjegyző jogállása a Kjtv. alapján 13

 Kjtv. 1. § (1) „A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket,

hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi
szolgáltatást nyújtsanak.”
 (4) bek „az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként
jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez”
 Alkotmánybíróság által elismerten
 Preventív igazságszolgáltatás
 Jelentőség: bíróságok tehermentesítése
 csak a törvénynek van alávetve, és nem utasítható.
 részrehajlás nélkül, hivatását személyesen gyakorolva köteles eljárni.
 Közreműködési 14
kötelezettség és
 Kjtv. 3. § - közreműködés megtagadása
kivételei  (1) kötelező megtagadni: „kötelességeivel nem egyeztethető
össze”
Kjtv. 5. §
a) jogszabályba ütközik
- „a közjegyző a közreműködését
e törvényben említetteken kívül b) jogszabály megkerülésére irányul
más okból nem tagadhatja meg”
c) célja tiltott vagy tisztességtelen
- megtagadás fellebbezhető  (2) csak akkor kötelező megtagadni, ha a fél tiltakozik az
végzéssel
aggályos körülmény feltüntetése ellen („A közjegyzői okirat
elkészítésénél aggályos körülménynek kell tekinteni különösen, ha a fél a
közjegyzői okiratba olyan rendelkezés felvételét kéri, amely jogvita
keletkezéséhez vezethet, vagy amelynek nincs joghatása.” Kjtv. 121 .§)

 Kjtv. 4. § - Bíró kizárására vonatkozó szabályokat

alkalmazni kell  Okok Pp. 12.§
 Kjtv. 122. § (6) személyazonosságot nem lehet ellenőrizni
 Jogszabályban megállapított díjra jogosult (6. §): a közjegyzői díjszabásról 22/2018.
15
(VIII. 23.) IM rendelet (Díjrendelet)
 Összeférhetetlenség más kereső tevékenységekkel (7.§)
 Közbizalom a személyét illetően (8. §)
 Titoktartási kötelezettség (9.§)
 Kártérítési kötelezettség (10.§)
 hivatalos iratain, névtábláján és bélyegzőjén jogosult az állami címer használatára (11. §)

 Csak illetékességi területén járhat el (12.§)

 Kinevezésnek törvényi feltételei vannak (17.§)
 IM rendelet állapítja meg a közjegyzői székhelyek számát. Jelenleg: 313 közjegyző
Elektronikus ügyintézés 16

 A közjegyző elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus ügyintézés

és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII.
törvény (E-ügyintézési tv.)
  Elektronikus kapcsolattartás az ügyfelekkel (kivételekkel, mert nem minden
eljárásunkban van helye, vagy más jogszabály alapján elektronikus) és más
elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel
 Hivatali kaput a MOKK tartja fenn.
 MOKK által rendszeresített űrlapok használata kötelező: iForm és ÁNYK
 Nincs helye elektronikus eljárásnak, a fél személyes megjelenése szükséges
közjegyzői okirat készítésénél és aláírásál. Legfeljebb az okiratkészítésre irányuló
kérelmet terjesztheti elő elektronikusan.
 Hatásköre 17

„1.§ (2) A közjegyző a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről

közokiratot állít ki, okiratokat őriz meg, a felek kérelmére pénzt, értéktárgyat
és értékpapírt vesz át a jogosult részére történő átadás végett, a feleket a
hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban – a felek esélyegyenlőségének
biztosításával, az adott eljárásra vonatkozó jogszabály rendelkezései szerint –
kioktatással segíti jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében.
(3) A közjegyző folytatja le a hatáskörébe utalt hagyatéki eljárást és egyéb
nemperes eljárásokat.”
 18
 Közjegyzői nyilvántartások jegyzői nyilvántartások (ENYER,
gkZONY, HÉVSZENY, HBNY, VONY, ZONY)
 Öröklési ügyek (Hagyatéki eljárás, Európai Öröklési bizonyítvány)
 Megőrzési ügyek (Közjegyzői letét - teljesítési letét, Okirat bizalmi
őrzése, Pénz, értékpapír és értéktárgy bizalmi őrzése, Végrendelet
letétbe helyezése)
 Fizetési meghagyásos eljárások (EUFMH, FMH, FMH VH)
 Okirat-szerkesztési eljárás és a végrehajtás elrendelése
(közjegyzői okirat készítése, okirati VH, tanúsítvány más EU
tagállamban VH-hoz)
 Egyéb közjegyzői nemperes eljárások (BÉK megszüntetés, Előzetes
bizonyítás, Értékpapír és okirat semmissé nyilvánítása, Igazságügyi
szakértő kirendelése, Közjegyző előtti egyezségi eljárás)
 19

Közjegyzői okiratok
„111. § (1) közjegyzői okiratok az ügyleti okirat és a ténytanúsító okirat (közjegyzői tanúsítvány).
Az ügyleti okirat közhitelesen tanúsítja a jogügyletre vonatkozó akaratnyilvánítás tényét, a 20
ténytanúsító okiratban a közjegyző a jogi jelentőségű tényeket közhitelesen tanúsítja jegyzőkönyvi
vagy záradéki formában.”

Ügyleti okiratok Ténytanúsító okirat

 Ügyfél akaratnyilvánításának tanúsítása
 Jognyilatkozatok, szerződések,
(kötelezettségvállalások, meghatalmazás végrendelet
stb)
 Felelősség: a valóságnak megfelelően tartalmazza a
közjegyző jelenlétében történt tényeket
 Közvetlen végrehajthatóság kapcsolódik hozzá
 Szigorúbb szabályok a közjegyző kötelességeire
ügyleti okirat készítésénél (garanciális elemek)
 Mindig kell írásbeli kérelem („felkérő”), és
archiválni kell
 Hiteles kiadmány főszabály szerint az abban félként
szereplő személynek adható ki, vagy akit megjelölt
benne, hogy neki kiadható
 Közjegyző jelenlétében megtörtént jogi jelentőségű tények és adatok
valódiságának tanúsítása
 Közjegyző által észlelhető jelenségek rögzítése (következtetés levonását
nem tartalmazhatja) pl. sorsolás, weboldal tartalma
 Felelősség: közokirat alakiságának megtartásáért és a tanúsítvány tartalmi
valódiságáért
 Perelőkészítő, perelhárító hatás
 Kivételek állapít meg a törvény a kötelességek tekintetében (pl.
felolvasás, személyazonosítás, aláírás)
 Záradéki tanúsítványnál nem kell alakszerű kérelem („felkérő”), és nem
kell archiválni
 Hiteles kiadmány bárkinek kiadható, aki az ahhoz fűződő jogi érdekét
valószínűsíti
 Közokirat 21
 A közjegyző által a Kjtv.-ben előírt alakszerűségek megtartásával elkészített
közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és hiteles másolata: közokirat.
 Elektronikus közokirat is készíthet a közjegyző
 Pp 323. § [A közokirat]
(1) A közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv
ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki.
(2) A közokiratot az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni, a bíróság azonban az okirat kiállítóját hivatalból is felhívhatja
nyilatkozattételre az okirat valódisága tekintetében.
(3) A közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja
a) hogy a kiállító a benne foglalt intézkedést megtette vagy határozatot a benne foglalt tartalommal meghozta,
b) a közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát,
c) a közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját.
(5) Jogszabály egyéb okiratot vagy – adathordozótól függetlenül – más dolgot közokirattá nyilváníthat.
(6) Közokirattal szemben is van helye ellenbizonyításnak, kivéve, ha azt törvény kizárja vagy korlátozza.
 22
 A közokirat - a valódiság vélelme
 az okiratot az ellenkező bizonyításáig teljes egészében a kiállítójától eredőnek
– azaz valódinak – kell tekinteni
 teljes bizonyító erejű magánokirat - hamisítatlanság vélelme
 amennyiben a magánokiraton levő aláírás valódisága nem vitás vagy
bizonyított, az aláírást megelőző szöveget az ellenkező bizonyításáig meg nem
hamisítottnak kell tekinteni (azaz olyannak, amelybe utólag nem írtak bele,
amelyből utólag nem töröltek). A magánokirat valódiságát ugyanakkor az
ellenfél, illetve a bíróság kétségbe vonhatja, és ebben az esetben az okiratra
hivatkozó fél köteles bizonyítani az okirat valódiságát.
 A közokirat teljesen megfordítja a bizonyítási terhet, a teljes bizonyító
erejű magánokirat csak részben: az okirat valódiságát az okirattal
bizonyító félnek kell bizonyítania.
 A közjegyző magánokirat nem készíthet (kivéve: az aláírási címpéldány
tervezetet)
 Közjegyzői okiratok jelentősége 23

 Par excellence közjegyzői tevékenység

aközjegyzői okiratszerkesztés volt tehát az bíróságtól átvett hatáskör a
közjegyzőség történetében
 Perelőkészítő
közokirattalbizonyító fél helyzete előnyösebb, mint az egyéb
bizonyítékokra hivatkozó félé
 Perelhárító
ellenfél
perindítási szándéka gyengíthető, teljesítési szándéka
előmozdítható, ha előzetes egyeztetés keretében közokiratba foglalt
 24
 Közvetlen végrehajthatóság (Kjtv. 112.§ és Vht. 23/C §)
 Ha kötelezettségvállalást tartalmaz (csak ügyleti okiratok)
 Közjegyző felel azért, ha nem végrehajtható okiratot készít
 Kötelező alakiság egyes szerződéseknél
 Közokirat/teljes bizonyító erejű magánokirat/ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat
 ha jogszabály közokiratba (vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba) foglalást ír elő az
alakiság megsértése nem orvosolható (Ptk. 6:94.§ (2) bek.)
 közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat pl. házassági vagyonjogi szerződés
 Közokirati kényszer Ptk.-ban = csak közokiratban érvényes:
 bizalmi vagyonkezelés létesítése egyoldalú jogügylettel
 Közvégrendeletek
 A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében
részlegesen korlátozott nagykorú
 vak, írástudatlan vagy olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, ha írásban
végrendelkezik.
Okirat-szerkesztési eljárás idegen nyelven 25

 Csak nyelvi jogosítvány birtokában

 Országos kamara elnöke adja ki
 Sikeres vizsgát követően
 Számát fel kell tüntetni az idegen nyelven kiállított közjegyzői okiratokban
 közjegyzőhelyettes akkor szerezheti meg, ha az őt alkalmazó közjegyző az adott
nyelvre nyelvi jogosítvánnyal rendelkezik
 a közjegyzői okirat csak egy nyelven készülhet: vagy magyar vagy a nyelvi
jogosítvány szerinti nyelven
 Hiteles fordítás (ténytanúsítvány)
Közjegyzői okiratok – közös szabályok 26

 Világos, egyértelmű szövegezés

 Rövidítések nélkül (kiv.: általánosan ismert rövidítések)
 Papír alapú közjegyzői okiratnál vízszintes vonallal ki kell tölteni az üresen maradt sorokat (kiv.: képlet,
ábra, rajz, kép, táblázat)
 Teljesítési határidő, határnap, pénzkötelezettség végösszege, okirat kelte: számmal és betűvel is ki kell írni
 Törölni, átütni, sorok közé írni nem szabad  csak kijavítás, kiegészítés: külön eljárási szabályok.
 Törlés: áthúzott szó olvasható maradjon, lapszélen vagy okirat végén utaló jellel feltüntetni a törölt
szavak számát, mindenki aláírja aki az eredetit is aláírta
 Kiegészítés, más változtatűs: utaló jellel az érintett szavak számának feltüntetésével, mindenki
aláírja aki az eredetit is aláírta
 Javítás: évcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás, végzéssel
(hivatalbóli javításnál fellebbezhető), eredeti okiratra és ha lehet, a kiadott kiadmányra – rávezetni
a javítást.

27
Ügyszám
 A közjegyzői ügy száma a közjegyző székhelyének azonosító száma, törve az ügykategória bekezdés szerinti betűjelzésével,
törve az ügy érkezés szerinti számával, törve az érkezés évszámával, valamint a sorszámmal. (KÜSZ = a közjegyzői ügyvitel
szabályairól szóló 29/2019. (XII. 20.) IM rendelet)
 Ügykategóriák: „K” ügykategória: a közjegyzői ügyleti okirat szerkesztésére irányuló eljárás és a Kjtv. 141–145. §-ai és
146/A. §-a szerinti jegyzőkönyvi ténytanúsítási eljárások, valamint az okirat, illetve információhordozó megőrzése iránti
eljárás,
„Z” ügykategória: a Kjtv. 137–140. §-ai, 146–146/B. §-a, kivéve az a) pont hatálya alá tartozó jegyzőkönyvi
ténytanúsítási eljárásokat, valamint a hitelbiztosítéki nyilatkozat Hbnytv. 8. §-a szerinti rögzítése tekintetében a Kjtv. 144. §-a
szerinti záradéki ténytanúsítási eljárások,
„N” ügykategória: az a) és b) pont kivételével a közjegyzői nemperes eljárások,
„E” ügykategória: az a)–c) pontok szerint ügykategóriába be nem sorolható egyéb ügy.
 folyamatos oldalszámozás
 Közjegyző hivatali aláírás (aláírás + körbélyegző)
 Fél, képviselő aláírása (tanúsítványnál kivételesen)
 Ha nem képes aláírni: közjegyző aláírása pótolja
 Ha volt segédszemély, ő is aláírja (segédszemély alkalmazása tanúsítványnál nem kötelező)
 Papír alapú, több lapból álló közjegyzői okirat: zsinórral összefűzni, lebélyegezni (mellékletet is, az is az okirat része)
 A közjegyzői okirat eredeti példányát az a közjegyző őrzi, aki készítette. A felek az okirat hiteles kiadmányát vagy
egyszerű másolatát kapják meg.
Hiteles kiadmány 28

 A közjegyző az általa készített és őrizetében lévő közjegyzői okiratról hiteles kiadmányt,

bizonyítványt és egyszerű másolatot adhat ki.
 A hiteles kiadmányt az eredeti okirattal szó szerint megegyezően kell elkészíteni, azzal az
eltéréssel, hogy az eredeti okiratban végzett javításokat és kiegészítéseket közvetlenül arra a helyre
kell írni, ahová a szövegösszefüggés szerint tartoznak, és a javítás, kiegészítés tényét a kiadmányon
nem kell feltüntetni.
 A hiteles kiadmányban a meghatalmazás és egyéb melléklet szövegét az általános hitelesítési
záradék előtt kell feltüntetni.
 A hiteles kiadmányt a közjegyző a szöveg végén záradékkal hitelesíti; amely tartalmazza a
kiadmány keltét, a közjegyző aláírását és bélyegzőjének lenyomatát.
 Vezetni kell, hogy mikor és kinek adtak ki hiteles kiadmányt
 Kivonat: Ha a közjegyzői okirat több önálló jogügyletet foglal magában, a közjegyző az egyes
jogügyletekről a közjegyzői okiratból kivonatot adhat ki.
 A kivonatot a közjegyző záradékkal hitelesíti; ez azt tartalmazza, hogy a kivonat az okirat meghatározott része, és
a kivonat alapján nincs helye bírósági végrehajtásnak.
Archiválás 29

 Szabályok a KÜSZ.-ben (a közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló 29/2019. (XII.

20.) IM rendelet)
 Célja: a közjegyzői okiratok és határozatok hosszú távú biztonságos és az
olvashatóságát, valamint a közokirati bizonyítóerő fennmaradását biztosító,
elektronikus adathordozón történő megőrzése
 Elektronikus levéltárban elhelyezésre kerül a papír alapú közjegyzői okirat
közjegyző elektronikus aláírásával hitelesített digitalizált másolata (elektronikus
okirat esetén maga az elektronikus okirat)
 A Közjegyzői okiratok közül az ügyleti okiratokra és a jegyzőkönyvi formában
készített ténytanúsítványokra terjed ki
Képviselő-e a közjegyző? 30

 175. § (1) Ha a közjegyzői okirat elkészítéséhez vagy a közjegyző által

közokiratba foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához vagy a
jognyilatkozat alapján történő nyilvántartási bejegyzéshez bíróság vagy más
hatóság eljárása szükséges, a közjegyző azt az eljárás lefolytatása végett
hivatalból megkeresi. A közjegyző megkeresésére indult eljárásban a közjegyzőt
a közokiratban szereplő fél vagy felek képviselőjének jogállása illeti meg.
 (2) A közjegyző az (1) bekezdésben rögzítetten túlmenően jogi képviseletet nem
láthat el.
 Pl. cégbíróság, ingatlan-nyilvántartás, MNB, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala,
hajó- és repülőgéplajstrom
 11/2021. (VI. 7.) MOKK szabályzat 31
a közjegyzői okiratszerkesztésre irányadó egyes
formai követelményekről
1. § (1) E szabályzat hatálya a közjegyzői okiratok közül az ügyleti okirat, továbbá a jegyzőkönyvi formában készített
közjegyzői ténytanúsítvány szerkesztésére irányuló eljárásra, valamint a közjegyzői okiratról történő hiteles kiadmány kiadására
terjed ki feltéve, ha a közjegyzői okiratot, illetve a hiteles kiadmányt (a továbbiakban együtt: közjegyzői okirat) nem kézzel írják.
(2) A szabályzat hatálya a záradéki formában készített közjegyzői ténytanúsítvány szerkesztésére irányuló eljárásra nem
terjed ki.
(3) A szabályzat a közjegyzői okiratban szereplő képletre, ábrára, rajzra, képre nem alkalmazandó.
2. § (1) A közjegyzői okiratot úgy kell megszerkeszteni, hogy
a) a betűméret - a fejléc és a lábléc kivételével - legalább 11 tipográfiai pont;
b) a sorköz legalább szimpla;
c) a betűköz normál vagy ritkított;
d) a margó minden irányból legalább 2,5 cm széles;
e) az oldal mérete - a melléklet kivételével - A4, illetve szükség esetén annál kisebb
legyen.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában 1000 mm-nek 2660 tipográfiai pont felel meg.
Közjegyző kötelessége közjegyzői okirat 32

készítésénél
 a) meggyőződjék a fél ügyleti képességéről és jogosultságáról, továbbá ügyleti szándékáról,
 b) jogi tájékoztatást nyújtson a fél számára a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről,
 c) világosan és egyértelműen írásba foglalja a fél nyilatkozatait,
 d) felolvassa a közjegyzői okiratot – a képlet, ábra, rajz, kép kivételével – a fél, képviselő útján történő
eljárás esetén a képviselő előtt, valamint a felolvasás kezdő és befejező időpontját az okiratban óra,
perc pontossággal rögzítse; a közjegyzői tanúsítványt csak akkor kell felolvasni, ha e törvény
kifejezetten így rendelkezik,
 e) a fél nyilatkozata alapján meggyőződjék arról, hogy a közjegyzői okiratban foglaltak
megfelelnek a fél ügyleti akaratának,
 f) előzetesen tájékoztassa a személyazonosság ellenőrzésével érintett személyt az ellenőrzés céljáról,
módjáról és tartalmáról, a közjegyzői közreműködés megtagadásának kötelezettségéről és a 122. § (8)
bekezdésében megjelölt bejelentési kötelezettségéről, valamint az ellenőrzés során megismert adatok
kezeléséről,
 g) ha a fél a közjegyzői okirat felolvasásánál, aláírásánál képviselő útján jár el, meggyőződjék a fél
képviselőjének képviseleti jogosultságáról.
Ügyleti képesség és jogosultság, továbbá 33

ügyleti szándék
 120. § a) és e)
 Kérdések (meddig terjedhetnek)
 Zavaró személyek kiküldése (ingatlanos, örökös)
 Kik lehetnek jelen
 Előzetes megbeszélés (családjogi, gyermekkel kapcsolatos ügyek)
 Adatlapok (sablonügyek, bérleti, adásvételi, ajándékozási, meghatalmazások,
befogadó, eltartói)
 Szövegtervezet (mennyire használható?)
 Gondnokoltak nyilvántartásának ellenőrzése
Jogi tájékoztatás 34

 Csak okiratkészítéssel összefüggésben

 Kioktatási kötelezettség (de csak jogi, pl. közgazdaságtani ismeret nem várható el)
 Jogi tájékoztatás tanácsadás egyebekben ügyvédek privilégiuma
Felolvasás 35

 Garanciális elem
 Óra, perc pontossággal rögzíteni (kb. 3-4 perc egy magyar oldal)
 Többórás/többnapos felolvasások
 Felolvasás mellőzés együttes feltételei:
 Mindegyik fél jogi személy
 Mindegyik félnek van jogi képviselője
 „jogi személy felek akkor tekinthetők jogi képviselővel eljárónak, ha a jognyilatkozatot a felek nevében a jogi
képviselő teszi, és a közjegyzői okiratot a jogi képviselő írja alá. A jogi képviselő meghatalmazását a Kjtv.
132. §-ában foglaltak szerint a közjegyzői okirathoz kell fűzni.” (a közjegyzői okiratok felolvasásáról szóló
12/2021. (VI. 7.) MOKK szabályzat)
 Együttesen kijelentik, hogy a tervezetet megismerték
 És kérik a felolvasás mellőzését
 Írásbeli tervezet
 DE! a tervezeten eszközölt változtatást fel kell olvasni
 Nem lehet mellőzni, ha valamelyik jogi képviselő miatt ügyleti tanút kell alkalmazni
Személyazonosság ellenőrzése 36

 Kiterjed: fél, képviselő, segédszemély

 Módjai:
1. Fényképet és aláírást tartalmazó okmány „JÜB-ölése”
2. Ha nincs ilyen okmánya: 2 azonossági tanú (akiket a közjegyző személyesen ismer vagy 1.
pont szerint azonosít)
 Nem kell: ha a közjegyző személyesen ismeri
 Megtagadási kötelezettség
a) a személyazonosítással érintett személy személyazonosság megállapításához adatot nem
szolgáltatott
b) ha a nyilvántartás adatai nem egyeznek meg a rendelkezésre bocsátott adatokkal vagy az
igazolvány érvénytelen és a személyazonosság igazolása az (1) bekezdésben írt más módon
sem lehetséges.
 Bejelentési kötelezettség elveszett, ellopott, érvénytelen okmány
 Meggyőződés a fél képviselőjének 37
képviseleti jogosultságáról
 A képviseletre az anyagi jog rendelkezései DE! a cselekvőképességében részlegesen vagy teljesen korlátozott természetes személy
képviselőként nem járhat el + jogi képviselőnek a Pp. 75. § (1) bekezdésében meghatározott személyek minősülnek [Kjtv. 172/A . § ]
a) Jogszabályon, bírósági, illetve hatósági határozaton alapuló képviselet
A gyermek: Szülő vagy gyám. Szülőtől: a gyermek anyakönyvi kivonata, elváltak és külön élők: szülői felügyeletet rendező bírói ítélet vagy felek
megállapodása. Gyám: gyámhatóság határozata
Gondnok: jogerős bírói ítélet

b) Meghatalmazáson alapuló képviselet !

• 132. § (1) a a felet a közjegyzői okirat felolvasásánál, aláírásánál meghatalmazott képviseli, a meghatalmazást közjegyzői
okiratba vagy olyan magánokiratba kell foglalni, amelyben a fél aláírását közjegyző, bíróság, más hatóság vagy magyar
konzuli tisztviselő hitelesítette.
(1a) A jogi képviselő számára az okirat-szerkesztési eljárásban adott meghatalmazás érvényességéhez nem
szükséges, hogy azt a meghatalmazott aláírja vagy az a meghatalmazott elfogadó nyilatkozatát tartalmazza.
(2) A meghatalmazást eredetiben, hiteles kiadmányban vagy hiteles másolatban a közjegyzői okirathoz kell
fűzni.
• Általános meghatalmazás nem megfelelő
c) Létesítő okiraton alapuló képviselet
Cégjegyzésre jogosultak: meggyőződés cégkivonatból, civil szervezet nyilvántartásából. Közhiteles nyilvántartás
Segédszemélyek
- nem kell a Pp. rendelkezéseit alkalmazni rájuk
Azonossági tanú
-mikor:
Személyazonosságát nem tudja
okmánnyal igazolni a fél/képviselő és
a közjegyző nem ismeri személyesen
Ügyleti tanú
- garanciális elem, 2 ügyleti tanú
- mikor: ha a fél/képviselő
a) írástudatlan, illetőleg olvasásra
vagy nevének aláírására képtelen,
b) nem ért azon a nyelven, amelyen a
közjegyzői okirat készül,
c) vak, [ebben az esetben végig jelen
kell lennie. Többi esetben a fél
kérésére elég ha csak az aláírásnál]
d) az ügyleti tanúk bevonását kéri.
38
Tolmács
- jelnyelvi: nem kötelező, ügyfél
kérésére van rá lehetőség, ha az
ügyfél: hallássérült, siketvak,
beszédfogyatékos
- nyelvi: ha az ügyfél/képviselő nem
beszél magyarul és a közjegyzőnek
nincs nyelvi jogosítványa az általa
beszélt nyelvből
Közjegyzői okirat tartalma 39

Kötelező tartalmaznia:
 az eljárás helyét – a közjegyző hivatali helyiségén kívüli eljárása esetén az eljárás helyének pontos
megjelölését –, évét, hónapját és napját,
 a közjegyző családi és utónevét, továbbá székhelyét,
 a természetes személy fél, az azonossági és az ügyleti tanúk, valamint az eljárt természetes személy képviselő
és a tolmács családi és utónevét, illetve a nem természetes személy fél és az eljárt nem természetes személy
képviselő elnevezését,
 a jogügylet tartalmát, utalva az esetleges meghatalmazásra és az olyan mellékletre, amely nincs a
közjegyzői okirathoz hozzáfűzve,
 a közjegyzői okirat felolvasásának, illetve az ezt helyettesítő eljárásnak a megtörténtét, vagy a felolvasás
mellőzésének tényét és a feleknek ezt indítványozó nyilatkozatát,
 azt, hogy a fél a közjegyzői okiratban foglaltakat az akaratával megegyezőnek találta,
 a személyesen eljárt felek, az azonossági és az ügyleti tanúk, valamint az eljárt képviselő és a tolmács
aláírását vagy kézjegyét, [KIVÉTEL! fél/képviselő aláírásánál: nem képes aláírni: közjegyző aláírása pótolja]
 a közjegyző hivatali aláírását
Helyszíni eljárás 40

 egyes esetekben nem elkerülhető pl. sorsolás, pályázatbontás, árverés, stb.

 kórházban, otthon lévő beteg végrendelete, meghatalmazás
 illetékesség vizsgálata:
 a járásbíróságéhoz igazodik
 Budapesten a főváros egész területére kiterjed
 Fontos: okirat tartalmazza a pontos helyszínt
Kötelező elem, de ha hiányzik nem veszti 41

el az okirat közokirati jellegét

 130. § (1) a természetes személy felek, az azonossági és az ügyleti tanúk, valamint az eljárt
természetes személy képviselő és a tolmács lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
születési helyét és idejét, lehetőség szerint anyja születési nevét, szükség esetén egyéb
személyi adatait, és azt, hogy ezekről a közjegyző hogyan győződött meg.
 (2) a nem természetes személy felek és eljárt nem természetes személy képviselők:
a) székhelyét,
b) cégjegyzékszámát vagy adószámát,
c) a b) pontban foglaltak hiányában nyilvántartási számát és a nyilvántartó hatóságának
elnevezését,
d) a b) és c) pontban foglaltak hiányában egyéb azonosítóját.
 (3) A természetes személy jogi képviselő kérésére az (1) bekezdésben meghatározott adatai helyett vagy mellett a
székhelyét és a jogi képviselőként történő eljárását megalapozó minőségét igazoló arcképes igazolványának a számát
(ügyvédi igazolvány, kamarai jogtanácsosi igazolvány stb.) kell a közjegyzői okiratban feltüntetni.
Végrendeletnél plusz követelmény 42

 végrendelkező személyesen jelentse ki végakaratát a közjegyző előtt, és ez

magából a közjegyzői okiratból kitűnjék.
 Visszavonásra is alkalmazni kell
 72 órán belül bevezetni a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába (VONY
rendelet - 4/2009. (III. 6.) IRM rendelet)
 Hiteles kiadmányra kiadására / betekintés engedélyezésére vonatkozó szabályok
szigorúbb szabályok:
 az örökhagyó életében: csak az örökhagyó részére vagy kifejezetten e célra adott és a 132. §-ban
meghatározott alakiságokkal rendelkező meghatalmazással ellátott meghatalmazottja részére
 Az örökhagyó halálát követően: az örökhagyó halálának közokirattal történt igazolása esetén
annak aki abban kétséget kizáróan szerepel.
 A végintézkedés kihirdetése után: aki az ehhez fűződő jogi érdekét valószínűsíti, és kérelmének
teljesítése aggályra nem ad okot hiteles kiadmányon a kihirdetés napjának feltüntetése)
CSOK egyoldalú kötelezettségvállalás 43

 A hitelezőnek kell írásban megküldenie a díjrendelet szerinti mintát kitöltve

 Ennek díjára külön szakasz a díjrendeletben (bele kell érteni egy elektronikus hiteles kiadmányt is)
a) 3 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 10 000 Ft,
b) 3 000 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 14 000 Ft,
c) 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 16 500 Ft,
d) 10 000 000 Ft feletti, de 15 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 19 500 Ft.
Gyakori ügyleti okiratok a közjegyzőknél 44

 Egyoldalú kötelezettségvállalás kölcsönszerződés, hitelszerződés alapján (akár

bank, akár magánszemély vagy cég a hitelező)
 Bérleti szerződések (és azalapján egyoldalú kötelezettségvállalások, „kiköltözési
nyilatkozat”)
 Kölcsönszerződések, zálogszerződések
 Végintézkedések
 Házassági és élettársi vagyonjogi szerződések
 Meghatalmazások (főleg ingatlanadásvételre, bank előtti képviseletre)
 Ingatlan adásvételi szerződések
Tanúsítványok 45

 Kétféle alakban állítható ki: a) Jegyzőkönyv b) Záradék

 Miről lehet kiállítani: A közjegyző tanúsítványt állít ki
a) arról, hogy a másolat az előtte felmutatott okirattal megegyező,
b) a fordítás helyességéről,
c) az aláírás és kézjegy valódiságáról,
d) az okirat felmutatásának időpontjáról,
e) a nyilatkozat vagy értesítés közléséről, (pl. kölcsönszerz. felmondása, Vht. 23/C (2) bek.)
f) a tanácskozásról és határozatról,
g) egyéb jogi jelentőségű tényről,
h) váltó, csekk és más értékpapír óvásáról,
i) a közhitelességű nyilvántartás tartalmáról, (pl. ingatlan-nyilvántartás, cégnyilvántartás)
j) a külföldi eljárás céljára tett peren kívüli eskü vagy fogadalom tételéről,
k) személy életben létéről,
l) a képviseleti jogról.
Másolathitelesítés 46

 akkor hitelesítheti az okirat másolatát, ha jól olvasható az az okirat, amelyről a másolat készült.
 az okirattal való megegyezést a másolaton hitelesítési záradékkal tanúsítja.
 A hitelesítési záradékban fel kell tüntetni, hogy
 a) a másolat eredeti okiratról, kiadmányról vagy másolatról készült (ha egyszerű
rátekintéssel nem állapítható meg, hogy az az okirat, amelyről a másolat készült eredeti okirat,
kiadmány vagy másolat, a hitelesítési záradékban ezt kell feltüntetni),
 b) a másolat csak egy része annak az okiratnak, amelyről készült,
 c) azon az okiraton, amelyről a másolat készült – egyszerű rátekintéssel – változtatás, sérülés
vagy aggályt keltő más körülmény észlelhető.
 A hitelesítési záradékban csak a fél írásbeli kérésére kell feltüntetni az okiratot felmutató
személy, valamint az eljárást kezdeményező fél, illetve képviselője adatait.
 Készíthető papír alapú okiratról elektronikus hiteles másolat és fordítva. Részletszabályok
(13/2021. (VI. 7.) MOKK szabályzat)
Hiteles fordítás 47

 Az a közjegyző, aki idegen nyelven okirat készítésére jogosult, erről az idegen

nyelvről magyar nyelvre, valamint magyar nyelvről erre az idegen nyelvre a
közjegyzői hatáskörbe tartozó ügyekben keletkezett közokiratról és annak
mellékleteiről hiteles fordítást készíthet, vagy a fordítás helyességét tanúsíthatja.
 A fordítást az eredeti okiratra kell írni, vagy hozzá kell fűzni.
 A fordításnak az eredetivel való megegyezését a közjegyző a fordítás végén
záradékkal tanúsítja.
Aláíráshitelesítés 48

 ha a fél az okiratot a közjegyző előtt írja alá, vagy az okiraton levő aláírást a közjegyző
előtt a sajátjának ismeri el

 A fél személyazonosságáról a közjegyző a tanúsítvány kiadása előtt meggyőződik.

 Ha a fél vak vagy írástudatlan, illetőleg olvasásra képtelen, a hitelesítés előtt az

okiratot előtte fel kell olvasni.

 A tanúsítványt záradék formájában kell kiállítani, amely tartalmazza az ügyszámot, a

fél családi és utónevét, születési helyét és idejét, lehetőség szerint anyja születési nevét,
kérésére egyéb személyi adatait
 Elektronikus aláírás hitelesítése
Egyéb jogi jelentőségű tény tanúsítása 49

 Kjtv.: különösen versenytárgyalás, sorsolás

 De ilyen: weboldal tartalma, Facebook poszt, messenger üzenet, próbavásárlás,
építkezésekor fényképfelvételek
 Értékpapír fizikai megsemmisítése
 Fontos: legyen jogi jelentősége + a közjegyző jelenlétében történjen
 50

Őrzési tevékenységek a Kjtv.-

ben
 OKIRAT MEGŐRZÉSE 51

 Bármely okiratot át lehet venni megőrzésre

 Az eljárásról a közjegyző jegyzőkönyvet vesz fel, mely hiteles tanúsítja az átvétel
megtörténtét
 Jegyzőkönyv tartalma: a) az átvétel helye és ideje, b) az átadó családi és utóneve,
lakóhelye, szükség esetén egyéb személyi adatai, c) az átvett okirat megjelölése,
d) annak a személynek a megnevezése, akinek a részére az okiratot ki kell adni, e)
az okirat őrzésének ideje.
 Kiadáskor: jegyzőkönyvet felvenni. Ellenőrizni az átvevő személyazonosságát
Végrendelet letét 52

 Okirat őrzésen belül

 Átadó csak a végrendelkező lehet személyesen (ha nem ő, akkor csak az okirat
megőrzésre vonatkozó szabályokat lehet alkalmazni)
 „A személyesen eljáró végrendelkező a magánvégrendeletét nyíltan vagy a
közjegyző által borítékba zárva letétbe helyezheti a közjegyzőnél azzal a
kijelentéssel, hogy az okirat a végrendeletét tartalmazza.”
 A közjegyző a végrendelet megőrzéséért felel.
 Ha visszaadja: hatályát veszti a végrendelet [Ptk. 7:44 §]. Ezt rá kell vezetni a
visszaadott magánvégrendeletre
 A letétbe helyezést és a visszavételt is 72 órán belül bevezetni a Végrendeletek
Országos Nyilvántartásába
Pénz, értéktárgy és értékpapír bizalmi 53

őrzése
 Bizalmi őrzésbe speciális tárgyakat: pénzt, értéktárgyat és közforgalomban levő
értékpapírt lehet venni.
 „a közjegyző akkor jogosult, ha a fél közjegyzői okirat készítése során és azzal
összefüggésben felkérte a közjegyzőt a felsorolt értékeknek a másik fél vagy a
feleken kívül álló (harmadik) személy részére történő átadásával, illetőleg
bíróságnál vagy más hatóságnál való letétbe helyezésével.”
 Értéktárgy átvételéhez a közjegyző szakértői vélemény csatolását kérheti.
 Az eljárásról jegyzőkönyvet készít, és elismervényt ad a félnek
 Közjegyzőnek bizalmi őrzési számlával kell rendelkeznie
 Pl.: adásvételnél vételár már rendelkezésre áll, de később szeretné teljesíteni az
eladónak (pl. ha tehermentesítésre kerül az ingatlan)
 Díjszabás 54

 Közjegyzői díj 3 része (főszabály): a) munkadíj b) költségátalány (40 %) c)

készkiadás
 Munkadíj
1. Ügyérték: „ha megállapítható az ügy értéke”, akkor ez alapján számoljuk ki a
munkadíjat
2. Óradíj
3. Tételes munkadíjak (pl. aláíráshitelesítés: 3.000 Ft)
 Vannak növelő és csökkentő körülmények:
 Növelő: pl. helyszíni eljárás: munkadíj 1,5x-ese, idegen nyelven 2x-ese
 Csökkentő pl. írásra vagy olvasásra képtelen személy jognyilatkozata 0,5-ös
Közjegyzők Ügyviteli akalmazása – 55
WebNotes (KÜR)
Pmt.-ben meghatározott kötelezettségek 56

Pmt. 73. § (2) bek. Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség a közjegyzőt – a
(4) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor terheli, ha bizalmi őrzést végez, vagy a Kjtv.-ben meghatározott más
polgári nemperes eljárást folytat le a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatban:
a) gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) tulajdonának
átruházása,
b) ingatlan tulajdonának átruházása,
c) gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése;
d) bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat.
(4) Az e törvényben előírt bejelentési kötelezettség, illetve a 75. § (3) bekezdésében meghatározott, a pénzügyi
információs egység megkeresésére vonatkozó válaszadási kötelezettség a közjegyzőt nem terheli, ha
a) a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény az eljárás megindításának a szükségességével összefüggésben
a felek kioktatása során jutott a tudomására,
b) a közjegyző – a Kjtv.-ben szabályozott polgári nemperes eljárásokon kívüli – nemperes eljárást folytat le.
 57

Köszönöm a figyelmet!
Elérhetőség: bozso.ildiko@notar.hu