58. Az angol jog jellemzői, fejlődési szakaszai és jogforrásai.

AZ ANGOL JOG JELLEMZŐI

• TRADICIONÁLIS  a jogi emlékezet 1189-ig megy vissza  az ez után egyes esetekben

hozott bírósági döntésekre, ún. precedensekre lehet hivatkozni
• PRECEDENS RENDSZERŰ IS EGYBEN  egy meghatározott ügyben hozott felsőbírósági
ítélet a későbbiekben zsinórmértékül szolgál
• PROCESSZUÁLIS  a peres eljárási formák vannak előtérbe helyezve

Az angolszász jog felépítése és a jogforrási rendszere:

- Jogképző stílusa
- Szakmai technikája
- Esetjogi szemlélete
 több tekintetben emlékeztetett • a klasszikus római jogi struktúrákra
• az azt meghatározó formanyelvre
• és jogi megoldási módozatokra
- Mindennek ellenére 1235: MERTONI STATUTUM  a helyi angol joganyag
védelmében elutasította a római jog recepcióját

AZ ANGOL JOG FEJLŐDÉSI SZAKASZAI

NÉGY FŐ SZAKASZ:
1) 1066-os normann hódítás előtti angolszász korszak
2) 1066-tól a Tudor-ház uralomra jutásáig (1485) terjedő időszak
3) 1485 és 1832 közötti időszak
4) A klasszikus polgári korszak (~1832 utánra szokás datálni)

- A normann hódítás előtti szakasz joga alig ismert  A germán törzsi jogkönyvekből, és
a négyszáz éves római uralom jogából kevés nyom maradt fenn

2) 1066-TÓL A TUDOR-HÁZ URALOMRA JUTÁSÁIG (1485) TERJEDŐ IDŐSZAK

• A common law kialakulásának idejeként tartják számon
• A központosított államnak szüksége volt közös jogra is  a királyi rendeletekből
és a királyi bíróságok ítélkezési gyakorlatából jött létre
• A legfőbb igazságszolgáltatás: A király személyes bírósága, a curia regis
- Csak kivételes esetekben járt el
- Három királyi bíróság (King’s Bench, Common Pleas, Court of Exchequer Chamber)
fokozatosan elszakadt a curia registől  Westminstert választotta állandó
székhelyül  olyan ügyben ítélkezhettek, mely a király hatáskörébe tartozott
• Az eljárás központi kategóriája: ún. writ kieszközlése
- A keresetindítás kiváltság volt
- Kérelmezni kellett

- A WRIT: a király nevében kiadott bírói parancs, mely az eljáró bíróságnak szól.
• Hasonlóságot mutat a római jogi actióval
• A per tárgyától függően számos változata alakult ki
• Ha a felperes peréhez nem megfelelő writet kért, pervesztes lett  az eljáró
 bíróság kötve volt hozzá
• Jogorvoslati lehetőség nincs
1258. oxfordi provízió: az új parancsok kiadásához a tanács hozzájárulását kívánta
meg
1285. II. westminsteri statutum: megtiltotta újfajta parancsok kiadását 
A common law megmerevedése
• A common law alapú igazságszolgáltatási rendszer fontos eleme: ESKÜDTSZÉKEK
- II. Henrik állította fel bírósági reformjaival
 A westminsteri székhellyel működő központi bíróságok megerősödése
- Polgári perek mellett a büntetőügyekben is szerepet kapott
- Vádjury (a nagyesküdtszék)  A kiválasztott személyek nyilatkoztak arra
nézve, hogy a kérdéses kerületben kik a tolvajok, rablók, gyilkosok és a velük

cimboraságban lévő más gonosztevők

- Tartós elemei lettek az angol bíróságok előtti eljárásnak

3) 1485 ÉS 1832 KÖZÖTTI IDŐSZAK

• A common law felvirágzása és az equity kialakulása jellemezte
• A common law merevsége miatt a 14. sz-tól a peres felek gyakran a királyhoz
fordultak, hogy méltányosságból avatkozzon be
• Kérelem: a KANCELLÁRON keresztül
• A 15. sz-tól: a kancellár egyre önállóbb A feleket ún. bírságos paranccsal
rendelte magához  komoly pénzbírság, ha nem tettek ennek eleget
• A kancellári méltányossági bíráskodás és a common law bíróságok  egymás
mellett éltek tovább
• 1621 után: a Lordok Háza ellenőrizte a kancellári bíráskodást
• 1673: szekularizáció  a kancellár többé nem egyházi személy  jogász v. politikus
• Sikerei ellenére maga a kancellári jog is lezárult, majd megmerevedett

4) A KLASSZIKUS POLGÁRI KORSZAK

• Az angol jog modern korszaka
• Legfőbb jellemvonás: A STATUTE LAW uralma
• A törvényi jog formái: assise, petition, bill, act
• A törvényi jog mellett: királyi rendeletek (ordinance)
• Az angol jogrendszer továbbra is tradicionális oszlopain nyugodott

AZ ANGOL JOG FORRÁSAI

- 19-20. sz.: az angol jogot több ízben modernizálták

Jogösszefoglaló tv-k segítségével tartották karban a joganyagot, ill. csökkentették a
mennyiségüket  nagyon jelentősek voltak a jogfejlődésben
AZ ANYAGI JOG került előtérbe
• A franciához hasonló kodifikáció Angliában nem volt, de
• Az anyagi jog megtisztítását (consolidation) több ízben megkísérelték
• 1873-75: A felsőbírósági szervezet modernizációja  továbbra is a tradicionális
alapokon állt
• 1876: A fellebbezési felsőbíróság (Court of Appeal) megalkotása
 - A királyi bírósági ügyosztály
- A kancelláriai ügyosztály
- Az összevont, a hagyatéki, bontóperes, admiralitási ügyosztály
• A reformok következtében megszűnt a formális különbség a common law és az
equity bíróságok között
• Az angol felsőbíróságok ügyvédei  innekben nyerték kiképzésüket
• Békebíróság  A bírák jogászi karrierjük csúcsa
- barristerek („tárgyalóügyvédek”)  a germán „szószólók” utódai, „korona
képviseletét” végzik
- solicitor  ő közvetíti ki az ügyfelet a barristerhez, akihez közvetlenül
nem lehet fordulni
• „General attorney”: Angliában csak a különlegesen súlyos bűncselekményre van
felállítva