111.

A dominátus jogrendzsere (posztklsszikus és iustinianusi jog)

I) Egységesülés a birodalmi jogrendszerben

 A posztklasszikus és a iustinianusi kor a római jog fejlődésében az egységesülés
korszakát jelenti.
 Ius civile
 A magánjogi értelemben vett ius civilét a posztklasszikus korban már nemcsak
a ius publicummal, hanem a közbűncselekményekre vonatkozó ius
criminaléval is szembeállították
 Ius civile elnevezés még a iustinianusi jogban is megőrizte eredeti értelmét,
továbbra is jelenthette a római polgárok jogát, magát a római jogot.
 Ius publicum és ius privatum
 Valóságos kettőssége elhalványul
 A ius publicum a kógens jog, a ius privatum a diszpozitív jog
 Az abszolút császárság lassan felszámolta a magánszféra autonómiáját.
 A birodalmi jog egységesülése mutatkozik meg:
 jogszabálygyűjtő munkában
 különböző jogtudósokra való hivatkozásban egységet teremteni kívánó idézési
törvényekben és jogegységesítő aktusokban
 legfőképpen magában a iustinianusi kodifikációban, amelyet a jogszabályok
nagyobb fokú egységesítése, általánosítása és a klasszikus jogtudományhoz
képest magasabb fokú absztrakció jellemez.
 a birodalmi jog és a helyi jogok között a IV. századtól szintén megindul az
egységesülési folyamat
 a korábbi népjogokat keleten jobbára csak a családjogi és öröklési jogi
szabályok egy-egy önálló csoportja jelzi még
 komoly integráló hatást gyakorolt a posztklasszikus jogfejlődésre a kereszténység.

II) A vulgárjog
 A posztklasszikus jogfejlődés egyik sajátossága, az ún. vulgárjog uralomra jutása a
IV. és az V. században
 A jog vulgarizálódásának egyik oka a fejlett gazdasági és szellemi élet
lehanyatlása
 Másik oka, hogy a klasszikusok kifinomult jogászi gondolkodásmódja a
provinciák jelentős részében sohasem érvényesült.
 E két jelenség az V. századtól összekapcsolódott, s kialakult belőle az ún.
vulgárjogi gondolkodási mód.
 A posztklasszikus római vulgárjog a leegyszerűsödött jogászi
gondolkodásmódot tükröző római jog.

III) A iustinianusi törvényhozás

 A posztklasszikus jog fejlődésének végére a iustinianusi kodifikáció tett pontot.
 A iustinianusi kodifikáció mind a jogtudósok műveinek (ius), mind a császári
rendeleteknek (leges) világtörténeti összehasonlításában is páratlan összefoglalása,
amelyben az egész római jogfejlődés tükröződik.

1
Földesi Ágnes 2014