You are on page 1of 2

101. Miért tanulunk ma is római jogot?

I. A római jogi oktatás tárgya


I.1. A római jog fogalma
 Rómaiak a maguk jogát ius civile kifejezéssel illették. Ünnepélyesebb formája:
ius Quiritium.
 Az államot alkotó polgárok jogának tartották.
 Középkorban a ius civile a római jogot jelentette, a ius Quiritiumot pedig
felváltotta a ius Romanorum (= ’a rómaiak joga’). Ebből alakult ki a manapság is
használatos név: ius Romanum (= római jog).
 A ius civile modern nyelvi megfelelői alatt ma már a polgári jogot értjük.
 A ius Romanum (=római jog) fogalma több jelentésre bontható:
 Tulajdonképpeni (történeti) értelemben
 Az ókori Rómában hatályban volt jogszabályok összessége.
 Az a hatalmas joganyag, amely a XII táblás törvénytől a római jogi
törvénykönyvekbe foglalásáig, kodifikálásáig terjedő évezred folyamán
létrejött.
 Tágabb értelemben
 Az a joganyag, amely a római jogra annak középkori és újkori
továbbélése, oktatása és tudományos művelése során szorosan ráépült.
 Olyannyira hozzánőtt, hogy a római jog eredeti, antik anyagától ma
már sokszor alig elválasztható.
 E jogtudományi és jogszabályi anyag kialakítását a bolognai
glosszátorok kezdték meg (XI.sz. vége), a legmagasabb fokon pedig a
német pandektisták dolgozták ki (XIX.sz.)
 Szűkebb értelemben
 Római magánjog (ius privatum Romanum)
 Azt a joganyagot, amely alapvetően a magánszemélyek egymás közötti
személyi és vagyoni viszonyait szabályozza.
 A magánjog ellentétben áll a közjoggal.
Közjog (ius publicum) = az államra vonatkozó, illetve az állammal
kapcsolatos szabályokat jelenti.
I.2. A római jog oktatása
 A római jog ma általában oktatott tananyagának keretei, felépítése, rendszere
Kr.u. II. században közepe táján alakult ki, és Gaius nevéhez köthető.
 Gaius (római jogtudós és jogtanár)
 Jogtudományba való bevezetésül tanítványai számára megírta Institutiones
(’tanítások, rendszerbe foglalt tanok’) című tankönyvét
 Gaius törvénykönyvének átdolgozásaiból tanulták a kezdő jogtanulók a
jogtudomány elemeit a későcsászárkori jogiskolákban.
 I. Iustinianus
 VI.században a római jog kodifikációja során utasítást adott arra, hogy
hivatalos tankönyvként és egyúttal törvénykönyvként készüljön el, Gaius műve
alapján.
 A jogiskolai oktatás új, egységes tankönyve a jogtudomány elemi szintű
anyagát tartalmazza. Címe: INSTITUTIONES SEU ELEMENTA.
I.3. A római jogi oktatás tárgya
 Ókorban érvényesülő, majd a közép-és újkorban továbbélő római jog története
 Ókori római jog institúciói

1
Földesi Ágnes 2014.
II. A római jog oktatásának mai jelentősége
II.1. A római jog jelentősége a jogtanulás szempontjából
 A római jog:
 Ideális bevezetésül, megalapozásul szolgál a modern jog tanulmányozásához
 Viszonylag egyszerű, világos rendszerű
 Nincs kitéve változásoknak
 Modern jogrendszerek jelentős része rá épül
 A római jogi tanulmányok szilárd dogmatikai alapokat adnak
 Tanulmányozása fejleszti a jogászi gondolkodás kialakulását
 Szemléletes terminológiája, tömör regulái lehetővé teszik, hogy a modern
jogban bonyolultan, elvontan megfogalmazott szabályok, tételek, jogi
konstrukciók könnyebb és egyértelműbb rögzítését, megtanulását és
felidézését.
II.2. A római jog jelentősége a jog művelése szempontjából
 Római jogot ismerő jogász sok esetben jobban meg tudja ítélni az egyes konkrét
jogi problémákat.
 A mai jogász túlzott specializálódás és a jogpozitivizmus veszélyei ellen a római
jog segítségével védekezhet, amely arra nevel, hogy a jog nem társadalmi értékek
és célok nélküli paragrafushalmaz.
 A római jog ismerete nagy segítséget jelent a külföldi, elsősorban az európai
jogrendszerek megismerésében.
 A római jog Európa jelentős részén a római birodalom korában, majd a
középkortól egészen a XIX. századig hatályban volt : IUS COMMUNE
EUROPAEUM.
 Az új ius commune Europaeum alapját, közös fundamentumát elsősorban a
római jogban találhatjuk meg.

2
Földesi Ágnes 2014.

You might also like