117.

A ius és a lex szó jelentései a római jogban

I. A ius jelentése a római jogban

 Jog megjelölésére a ius szót használták
 Kezdetben még nem jelentette a jog általános, elvont fogalmát
 Ius szó alatt eredetileg a forum Romanum egy konkrét helyét értették, ahol a
praetor törvénykezett
 Ius szó másik, elvontabb értelme: magatartás jogszerűségére vonatkozott
 Miután a ius jelentését el tudták vonatkoztatni a magatartás
ténylegességétől, kialakult annak elvont, alanyi jogi és tárgyi jogi fogalma
 Ius civile = civiljog
 A ius mint tárgyi jog fogalma
 Kezdetben a polgárok közösségeként felfogott római városállam
sajátos jogrendszerét értették alatta
 Ius szót két értelemben használták
 Alanyi jog
 Jogosultság
 Egy személynek bizonyos körben cselekvési, ill. perindítási
lehetősége van.
 Tárgyi jog
 Jogszabályok
 Egy-egy jogszabálycsoport látszatát keltő filozófiai fogalmak, a
jogszabályok egyes forrásai
 Források a tárgyi jognak néha tartalmi értelmezését is adják :
Celsus szállóigévé vált szavai
 Ius est ars boni et aequi = „ a jog a jó és méltányos művészete”
 A jog az állam által kikényszerített normák összessége
 A jogi norma megalkotásának és alkalmazásának célja,
fogalmi eleme, hogy érvényre jutassa az igazságosságot
(iustitia)
 A jogi dogmatika néhány alapfogalma
 Jogviszony: olyan emberek közötti viszony, amelyet a tárgyi jog
szabályoz.
 Jogi tény: olyan tények, amelyek joghatásokat váltanak ki
 Jogintézmény: a nagyobb jelentőségű jogviszonyokra vonatkozó
jogszabályok rendszerezett összessége.
 Jogág: egymáshoz hasonló jogviszonyokat rendező jogszabályok
 Jogrendszer: egy adott államban hatályos jogszabályok összessége.
 A római ius legrégibb forrása a szokásjog.
 A császári rendeletek bizonyos mértékben összefonódnak a jogtudománnyal,
amelyet ekkor egységesen iusnak neveznek.

II. A lex jelentése a római jogban

 A szokásjog mellett a római jog legrégibb forrása a lex (törvény)
 Eredetileg szigorúan előírt módon írásban megszövegezett és a
népgyűlések által megszavazott, szabályszerűen kihirdetett
határozatok.

1
Földesi Ágnes 2014
  lexnek nevezték ezenkívül a concilium plebisen elfogadott
plebiscitumokat is
 e meghatározásnak megfelelő törvény az ún. lex lata vagy rogata =
’meghozott’ ill. ’megszavazott törvény’
 köztársaság idején a törvények meghozatalában mindhárom állami
főszerv részt vett
 lex data: azok a törvények, amelyeket egyes törvényhozásra feljogosított
magistratusok adtak ki
 Az efféle rendkívüli eljárás lehetősége már a köztársaság idején megvolt,
általánossá mégis csak a kései köztársaság idején vált
 Rómaiak régtől fogva használták a lex szót egy másik értelemben is:
 Amikor a szerződő felek magatartását meghatározó szerződési kikötésről
beszéltek
 Császárkorban:
 Principátus idején az I.században a comitiák még működtek, de
törvényhozói tevékenységük egyre csekélyebb jelentőségűvé vált.
 A dominátus idején lexnek már elsősorban a császári rendeleteket
nevezték. (császári rendeletanyagot)
 A római törvényhozás emlékei:
 Legrégebbi, közelebbről is ismert alkotása: XII táblás törvény ( lex XII
tabularum)

2
Földesi Ágnes 2014