118.

A lex meghozatala, alkatrészei, osztályozása a sanctio szempontjából

I. A törvény (lex)
 Szigorúan előírt módon írásban megszövegezett és a népgyűlések által
megszavazott, szabályszerűen kihirdetett határozatok.
 Lex lata vagy rogata = ’meghozott’ ill. ’megszavazott törvény’
 A köztársaság idején a törvények meghozatalában mindhárom állami
főszerv részt vett.
 Lex data
 Azok a törvények, amelyek egyes törvényhozásra feljogosított
magistratusok adtak ki.
 Lex Hortensia óra (Kr.e.287) a lexszel egyenrangú jogforrásá vált a
plebiscitum
 Rómaiak régtől fogva használták a lex szót egy másik értelemben is
 Amikor a szerződő felek magatartását meghatározó szerződési kikötésről
beszéltek
 Lex publica = törvény és azzal egyenrangú jogforrások
 Lex privata = szerződési kikötés

II. A lex alkatrészei

 Praescriptio
 A törvény fejirata
 A javaslattevő magistratus nevét tüntette fel, akiről a törvényt rendszerint
elnevezték
 Tartalmazta a törvény meghozatalának helyét és idejét, az először szavazó
század vagy kerület nevét
 Rogatio
 A törvény rendelkező része
 A törvényi parancsot – az előírást ill. a tilalmat – foglalta magában
 Sanctio
 A törvény megszegőivel szemben kilátásba helyezett joghátrányokat
tartalmazta
 Ez volt a törvény érvényesülésének biztosítéka, az állami kényszerhatalom
megnyilvánulása

III. Osztályozás a sanctio szempontjából

 Lex perfecta: bizonyos magatartást tilosnak és érvénytelennek nyilvánított, s
ennek a következménye rendszerint az eredeti állapot visszaállítása volt.
 Lex minus quam perfecta: csak büntetést ír elő, de a jogsértő cselekményt nem
érvénytelenítette
 Lex imperfecta: tiltotta ugyan a magatartást, mégsem fűzött hozzá
jogkövetkezményt.
 Lex plus quam perfecta: olyan törvény, amely érvénytelenségi és
büntetőszankcióval egyaránt rendelkezett

1
Földesi Ágnes 2014