Professional Documents
Culture Documents
Az Institúció-És Pandekta-Rendszer
Az Institúció-És Pandekta-Rendszer
Az institúció-és pandekta-rendszer *
II. Az institúció-rendszer
A római jog tananyagának Gaius által megalkotott és a iustinianusi Institutiones
révén áthagyományozódott rendszere
Gaius tankönyvében
Könnyebb tanulhatóság érdekében három fő rész:
Személyek (personae) – a mai értelemben személyi és családjog
„dolgok” (res) – a mai értelemben dologi jog, öröklési jog, kötelmi jog
Keresetek (actiones) – a mai értelemben polgári eljárásjog
Iustinianusi tankönyv
Alapvetően a gaiusi rendszert követi, csak a kötelmeket négy csoportba
sorolja:
Contractusok
Quasi contractusok
Delictumok
Quasi delictumok
ma elfogadott institúció-rendszer:
eljárásjog ( a „keresetekről” szóló rész – ún. „alaki jog”)
személyi jog, annak keretében viszonylag elkülönítve a családjog
dologi jog
kötelmi jog
öröklési jog
modern polgári törvénykönyvek túlnyomórészt az institúció-rendszert követik:
francia Code civil (1804)
osztrák polgári törvénykönyv (1811)
svájci polgári jogi kódex (1907)
új olasz polgári jogi kódex (1942)
Magánjogi törvényjavaslat (1928)
1959-es polgári törvénykönyv
2013-as új polgári törvénykönyv
1
Földesi Ágnes 2014.
III. A pandekta-rendszer
A pandektajogi oktatás a középkorban még a Digesta rendszerét követte.
A modernizálás igénye alapján és az institúció-rendszer fejlődésével
kölcsönhatásban a német jogtudósok kialakították a modern pandektarendszert
Magánjog általános része (személyi joggal együtt)
Dologi jog
Kötelmi jog
Családjog
Öröklési jog
Pandektisták érdeme, hogy a polgári eljárásjog az anyagi jogtól elválva önálló
jogág lett.
Pandektarendszerre épül a német BGB (1900).
2
Földesi Ágnes 2014.