125. A glosszátorok és a kommentátorok.

A ius commune

I) A római jog és tudomány Itáliában

 A keleti gót birodalom bukása (553) után Iustinianus az általa hozott törvények
hatályát Itáliára is kiterjesztette
 Ez a jog szorosan kötődött a bizánci hódításhoz, ezért annak visszaszorulásával
csak néhány helyütt maradt érvényben
 A Digesta szövege a VI. század után egész Nyugat-Európában nem volt
megtalálható.
 A kora középkor viszonyai nem tették lehetővé a iustinianusi jog recepcióját
egészen addig, amíg
 Egyrészt nem alakult ki megfelelő gazdasági és társadalmi háttér annak
befogadásához
 Másrészt nem újult meg a római birodalmi eszme
 1050 körül találták meg Itáliában a codex Florentinus egy másolatát, amelynek
révén a Digesta szövege több évszázad után ismét hozzáférhetővé vált olasz földön
 Ez a szerencsés felfedezés gyakorlatilag is megteremtette a lehetőséget a
iustinianusi római jog újjáéledéséhez
 Ez a folyamat a bolognai egyetemről indult ki
 Irnerius már az 1080-as években megkezdte a iustinianusi törvénymű
magyarázatát
 A római jog ismerete az egyetemi oktatás keretében folyamatosan
terjedt először Itália-szerte, majd a dél-francia területeken is
 Irnerius még nem alkotott önálló művet, viszont jegyzetekkel,
glosszákkal rögzítette az egy-egy törvényhelyhez fűzött megjegyzéseit
 E módszeről kapta a nevét a bolognai glossztáror-iskola
 Tanárai a glosszátorok
 Később már összefoglalásokat és fogalmi meghatározásokat
is írtak a iustinianusi törvénymű könyveihez
 Jogesetgyűjteményeket és különböző tárgyú monográfiákat
készítettek
 Rendkívüli precizitással gyűjtötték össze a források és a
tekintélyek egymással szemben álló tételeit
 a glosszátorok oktatási módszere a szövegek aprólékos
nyelvtanu, jogi stb. elemzésén túl elsősorban azok könyv
nélküli elsajátítására épült
 glosszátorok közül magasan kiemelkedik a négy doktor:
 Bulgarus
 Martinus
 Iacobus
 Hugo
 Fontos glosszátorok még:
 Azo
 Accursius
 Ahhoz, hogy a glosszátorok a iustinianusi törvényeket teljes egészükben
hatályos joganyagnak tekinthessék, a Szent Római Birodalom mint
megújítot imperium Roamnum léte szolgáltatta az eszei alapot

1
Földesi Ágnes 2014
  A császárság hanyatlásával ismét megnőtt a városi statútumok és a területi
hűbérjogok szerepe
 Így a helyi bíróságok igényei életre hívták az ún. kommentátorok vagy
„tanácsadók”, consiliatorok iskoláját
 Ezek a jogtudósok a XIII. század derekától a glosszátorok
széljegyzeteit látták el terjedelmes magyarázatokkal
 Igen jelentős gyakorlati tevékenységet, tanácsadást is folytattak
 Gyakorlati szerepük rendkívüli jelentős
 A klasszikus római jogot a korabeli viszonyokra alkalmazva
egy közös anyajogot hoztak létre és terjesztettek el szinte az
egész kontinensen
 Jelentős kommentátorok:
 Bartolus
 Baldus

II) A ius commune

 A kommentátorok munkásságában a iustinianusi jog a longobárd hűbéri joggal és a
kánonjogi elemekkel keveredett
 E keverékjog, amely a közös (régienes: közönséges) jog, latinul a ius commune
 Szinte egész Európában elterjedt
 Általában a kommentátorok munkássága révén kialakult közös európai jogot
szokás érteni alatta
 A középkorban eredetileg az egyetemes érvényűnek tekintett római jogot jelentette
a városi statútumok helyi jogával szemben
 Később olykor beleértették a római jogon kívül az adott helyen vagy országban
alkalmazható egyéb normákat is, így alakult ki a regionális vagy territoriális
közös jog fogalma
 A ius communén belül igen jelentős a kánonjog szerepe is
 Ius commune: a középkori és koraújkori Európa közös jogaként funkcionáló
tovább élő római jog.
 A XVIII. század közepétől kezdve, de főként a XIX. század folyamán
fokozatosan átadja helyét a nemzetállamok polgári törvénykönyveinek és az
egyéb törvénykönyveknek ill. jogszabályoknak

2
Földesi Ágnes 2014